2023. évi XXXIV. törvény indokolás

A szövetkezet mint modern, ugyanakkor értékes európai hagyományokkal rendelkező társas vállalkozási forma világviszonylatban meghatározó. A szövetkezetek érdekképviseleti világszervezeteként működő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (International Cooperative Alliance) aktuálisan publikált adatai szerint globálisan a szövetkezeti tagok száma hozzávetőlegesen egymilliárd, a szövetkezetek száma pedig hárommillió, a szövetkezetek közel hárommilliárd ember megélhetését biztosítják a világon. A szövetkezetnek a meghatározó volta komplex célkitűzéseire, a tagok számára nyújtott sokoldalú előnyeire, sajátos működési elveire és a forma rugalmasságára vezethető vissza. A szövetkezet ugyanis a gazdasági célok elérése mellett, valamint a tagok számára nyújtott gazdasági előnyök mellett, más jellegű, jellemzően társadalmi, kulturális célokkal és előnyökkel is rendelkezik, a szövetkezeti formának elvitathatatlan a szerepe a helyi közösségek megtartásában és fejlesztésében, a társadalmi integráció elősegítésében, illetve általában véve a szövetkezetek hozzájárulnak a környezeti, gazdasági, társadalmi, kulturális fenntarthatóság biztosításához. A szövetkezet működése szempontjából lényeges sajátosság az is, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége nemzetközi szövetkezeti alapelvekben rögzíti „soft law” jelleggel a szövetkezeti működési jellemzőket, a szövetkezetspecifikus ismérveket. A nemzetközi szövetkezeti alapelvek jelentősége abban jelölhető meg, hogy az alapelvek a szövetkezeti szabályozások kiindulópontját jelentik, a szövetkezeti szabályozások azokra támaszkodnak.

Jelen törvényjavaslat a szövetkezeti forma fenti adatokkal igazolt jelentőségére és elismertségére, valamint jellemzőire figyelemmel olyan módosításokat tartalmaz, amelyek elősegítik Magyarországon, hogy a szövetkezet működéséhez köthető ismérvek nyilvánvalóvá, közérthetővé váljanak, a szövetkezetben rejlő előnyöket pedig minél szélesebb piaci szereplői kör realizálhassa. A törvényjavaslat ugyanakkor a jelenleg működő szövetkezetek gyakorlati igényeire is koncentrál, elősegítve a módosítások által azok eddigiekhez képesti hatékonyabb, eredményesebb működését.

Figyelemmel arra, hogy nemzetközi viszonylatban [például a finn, a portugál, a spanyol (baszk) szövetkezeti jogban] irányadó jó szabályozási megoldásnak tekinthető a nemzetközi szövetkezeti alapelvek mint a szövetkezetek működését alapvetően meghatározó működési rendezőelvek implikálása a szövetkezeti szabályozásokba annak érdekében, hogy megerősítésre kerüljön a szövetkezeti vállalkozások más társas vállalkozásoktól eltérő jellege, jelen törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló törvény preambulumának ezirányú módosítását tartalmazza a nemzetközi szövetkezeti alapelvek felsorolásával. A preambulum továbbá összefoglalóan megjeleníti a szövetkezet lényegét és támogatásának indokait.

A széleskörű nemzetközi összehasonlítás azt is igazolja, hogy jelenleg globális színtéren a szövetkezetek minimális taglétszáma kevesebb, mint hét (így például: norvég, finn, svéd, német, osztrák, spanyol, spanyol–baszk, spanyol–katalán, portugál, litván, lett, szlovák, kanadai), jellemzően három. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) módosításának célja az, hogy a szövetkezetalapításokat a minimális taglétszám csökkentése által elősegítse és a szabályozás ne korlátot, hanem éppen ellenkezőleg ösztönzést jelentsen azon piaci szereplők számára, akiknek a szövetkezeti forma jó megoldásnak bizonyulhat. Értelemszerűen a szövetkezet minimális taglétszámára irányuló szabály módosítása maga után vonja a jogi személyek és a természetes személyek arányára vonatkozó, a kapcsolódó vagyonjogi természetű szabályt illető, a személyes közreműködést nem vállaló tagok arányát meghatározó, továbbá a szövetkezet megszűnése körében releváns rendelkezések módosítását is.

A szövetkezet szervezeti működéséhez kapcsolódó dokumentációra vonatkozóan a törvényjavaslat a szövetkezetek számára egy egyszerűsítést jelentő szabályt fogalmaz meg a gyakorlatból jelentkező igényekre tekintettel. Az alkalmazást segítő szabály az is a törvényjavaslatban, amely a szövetkezetnek egy, a nemzetközi szabályozásban és gyakorlatban bevett szervezeti szintjének, a másodlagos szövetkezetnek a meghatározását tartalmazza. A hosszú távú cél az, hogy a piaci szereplők megismerjék a másodlagos szövetkezet alapításában rejlő lehetőséget és esély nyíljon arra, hogy a magyar szövetkezetek a másodlagos szövetkezeti formával is megjelenjenek mind a magyar, mind a nemzetközi piacokon.

A törvényjavaslat az unikális magyar szövetkezeti modellre, az iskolaszövetkezetre vonatkozóan is tartalmaz módosítást. Ennek célja, hogy az iskolaszövetkezet esetében, amely a tagjai számára rugalmas foglalkoztatási lehetőség keretei között megszerezhető munkatapasztalatot biztosít, a tagok oktatását és képzését elősegítő alap tekintetében egy kibővített tartalom kerüljön meghatározásra, mégpedig az iskolaszövetkezeti tagok rekreációját illetően.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Ptk. 3:340. § (1) bekezdésében foglalt, a közgyűlésről szóló jegyzőkönyv tartalmi elemeit rögzítő rendelkezés jelen javaslatban történő kiegészítésére, valamint a jelenléti ív, illetve a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok ügyvezetés általi megőrzésére irányuló szabályra figyelemmel a jelenléti ív csatolása a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során indokolatlanná válik.

A preambulum módosított szövege kifejezésre juttatja a szövetkezeti forma komplex jelentőségét, továbbá – összhangban a nemzetközi viszonylatban jelentkező tendenciákkal – rögzíti a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által iránymutatásul meghatározott nemzetközi szövetkezeti alapelveket – meghatározva ezáltal a szövetkezetek sajátos működési jellemzőit. A módosított preambulum kiemeli továbbá a szövetkezetek gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti fenntarthatóságban betöltött, gyakorlatban igazolt értékes szerepét.

A szövetkezetek hatékonyabb működését segítheti elő az, hogy szövetkezetek alapításával másodlagos szövetkezet is létrehozható, mégpedig szerveződési szintként.

A módosítás az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony megszűnését a diákigazolványra való jogosultság lejártához köti.

A törvényjavaslat módosítja az iskolaszövetkezet közösségi alapja felhasználásának szabályait, bővítve azon célokat, amelyekre az alapból támogatás fordítható. Indokolt ugyanakkor a közösségi alap felhasználásával kapcsolatos általános szabályokat Korm. rendeletben, egységesen meghatározni.

A gyakorlati igényekre figyelemmel az iskolaszövetkezet közösségi alapja a tagság által megjelölt rekreációs célokra is felhasználható lesz.

Figyelemmel arra, hogy a módosítás szerint a szövetkezet alapszabályának elfogadásához legalább három személy egyező akaratnyilatkozata szükséges a korábbi legalább hét személy helyett, indokolt a szövetkezet alanyi körére irányadó további rendelkezések módosítása is. A természetes személyek és nem természetes személyek arányát meghatározó, továbbá a személyes közreműködést nem vállaló tagok arányára irányuló, valamint az egy tag által teljesíthető vagyoni hozzájárulás mértékét megállapító rendelkezések a jövőbeni minimum taglétszámra, a három személyre tekintettel kerülnek módosításra.

A rendelkezés értelmében legalább három személy egybehangzó akaratnyilatkozata elegendő a korábbi hét helyett ahhoz, hogy a szövetkezet alapszabálya elfogadásra kerüljön. A módosítás a szövetkezet minimum taglétszámát a korábbi hétről háromra csökkenti annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel választhassák azon piaci szereplők a szövetkezetet mint társas vállalkozási formát, akiknek vagy amelyeknek célkitűzése és működésének jellege harmonizál a szövetkezet magyar jogban rögzített fogalmával.

A szövetkezet közgyűléséről szóló jegyzőkönyv tartalmi elemei kiegészítésre kerülnek annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza azokat az információkat, amelyekből kiderül a közgyűlés határozatképessége.

A rendelkezés módosítása a szövetkezet minimum taglétszámának három személyre való csökkentése miatt indokolt. Értelemszerűen egy három személyből álló szövetkezet esetében az igazgatóság hatáskörébe tartozó feladatokat egy személynek szükséges ellátnia.

A rendelkezés módosítása a szövetkezet minimum taglétszámának három személyre való csökkentése miatt indokolt.

Hatályba léptető rendelkezés.