2023. évi XXXV. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény célja a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése és kihirdetése.

A PCC SEE Szerződő Felek közül azokkal, amelyek tagjai az Európai Uniónak a prümi típusú adatcsere jelenleg is működik a vonatkozó tanácsi határozatok értelmében. A Megállapodásnak elsősorban az európai uniós tagsággal nem rendelkező Felek esetében van Magyarország szempontjából hozzáadott értéke.

Bűnüldözési szakmai szempontból a prümi típusú adatcsere keretében az érintett adatbázisok folyamatos online lekérdezhetősége hordozza a legnagyobb potenciált. A jogszabályok és a gyakorlat korábban sem zárta ki ilyen, a Megállapodás tárgyát képező adatok harmadik országból való igénylését, illetve harmadik országnak való átadását megkeresés esetén, azonban a prümi típusú adatcserék révén a folyamat egyrészt felgyorsul, másrészt számszerűleg jóval több esetben kerülhet sor a DNS-profilok, illetve a daktiloszkópiai adatok bizonyítékként történő felhasználására.

A prümi típusú adatcsere során a DNS-profilok és daktiloszkópiai adatok személyazonosító adatoktól elválasztott, ún. referencia-adatai a Felek adatbázisaiban a többi Fél kompetens hatóságai számára online módon, valósidőben kereshetőek. A megadott azonosító jegyek alapján a számítógépes rendszer automatizált módon elvégzi a keresést, a lekérdező pedig arról kap visszaigazolást, hogy van-e találat, és ha igen, melyik nemzeti adatbázisban.

Ebben a fázisban nem személyhez kötötten zajlik a folyamat, hanem alfanumerikus kódokkal jelölt DNS-profilok, illetve a daktiloszkópiai adatok számítógépes összehasonlítása folyik. Ennek az információnak a birtokában a lekérdezést elvégeztető nyomozóhatóságon, vagy ügyészségen múlik, kér-e együttműködést, jogsegélyt a találatot jelző Felek hatóságaitól a keresésre hivatkozva. Ebből a szempontból tehát a prümi típusú lekérdezések a rendőrségi együttműködést, illetve az igazságügyi jogsegélyt megelőző, a megkeresések megfogalmazását megkönnyítő intézkedéseknek tekinthetők, amelyek nem sértik a fennálló jogi kereteket, hanem kiegészítik azokat.

A gépjárműadatok vonatkozásában – a vonatkozó prümi tanácsi határozatok rendelkezéseihez hasonlóan – nemcsak a teljes adatállománytól elválasztott referencia-adatok összehasonlítására, hanem az adatok teljeskörű online keresésére is lehetőséget teremt a Megállapodás teljes rendszám vagy a teljes alvázszám kereső általi megadása esetén, amely jelentősen megkönnyíti az együttműködő szervek munkáját, ahol külföldi gépjárművek adatait vagy üzembentartóit kell megállapítani.

Összességében a PCC SEE Felei DNS- és daktiloszkópiai adatbázisok referencia-adataival való online összehasonlítás lehetősége, illetve a gépjármű-adatbázis adatainak online elérhetősége nagymértékben egyszerűsítheti, gyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a bűnüldözői munkát.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdésének b) pontja alapján az Országgyűlés adhat felhatalmazást a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.

A törvény 1. §-a – az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjával, illetve az Nsztv. 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – a szerződéskötési eljárás e belső jogi aktusát rögzíti.

Az Nsztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad össze [Nszt. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. § (1) bekezdés]. Mivel a Megállapodás tárgyából kifolyólag az Országgyűlés a cselekvő a belső jog síkján, a kihirdetés is törvényi formát ölt.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetve (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a törvénytervezet e szakasza és a mellékletek tartalmazzák a Megállapodás hiteles angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar fordítását.

A Megállapodás 27 cikkből áll.

Az 1. cikk tartalmazza a Megállapodás célját, hatályát, illetve a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok vonatkozásában az együttműködés során alkalmazott legfontosabb fogalmak meghatározását.

A Megállapodás 2–4. cikkei a DNS-adatcsere vonatkozásában a nemzeti DNS-elemzési állományok létrehozásáról, a DNS-profilok automatizált kereséséről, illetve a DNS-profilok automatizált összehasonlításának részletszabályairól rendelkeznek. A Megállapodás 5–6. cikkei a daktiloszkópiai adatok nemzeti automatizált ujjnyomat-azonosító rendszer (AFIS) állományából származó referenciaadatok rendelkezésére állásáról, illetve a daktiloszkópiai adatok automatizált kereséséről, valamint a referenciaadatokkal való megfelelés megerősítéséről rendelkeznek.

A vonatkozó cikkek értelmében a PCC SEE Felei hozzáférést biztosítanak egymás számára az automatizált DNS-elemzési állományaikhoz és az automatizált daktiloszkópiai azonosítási rendszereikhez. A nemzeti DNS-elemzési állományokból és az automatizált daktiloszkópiai azonosítási rendszerekből származó adatok esetében a „találat/nincs találat” rendszer lehetővé teszi a keresést végző Fél számára, hogy – második lépésként – szükség esetén a kölcsönös segítségnyújtási eljárások révén az adott dokumentációhoz kapcsolódó konkrét személyes adatokat, illetőleg további információkat kérjen az azt kezelő Féltől. Ezen túlmenően azonban ezek az adatok csak az összehasonlított DNS-profilok vagy daktiloszkópiai adatok egyezésének megállapítására, illetőleg az adatok átvételének, átadásának dokumentálására szolgáló nyilvántartásba történő felvételre használhatók fel.

A Megállapodás 7–8. cikkei a DNS-adatok egyezése, illetve a daktiloszkópiai adatok egyezése esetén a referenciaadatokkal kapcsolatosan rendelkezésre álló személyes adatok és egyéb információk átadásáról, illetve a 3., 4., 6. és 7. cikkben szereplő információk és személyes adatok átadása céljából kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontról rendelkeznek.

A Megállapodás 9. cikke a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése körében lehetővé teszi, hogy a Felek lehetővé teszik más Felek nemzeti kapcsolattartó pontjai számára a tulajdonosokra vagy üzemeltetőkre vonatkozó adatokhoz, illetve a gépjárművekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést és felhatalmazzák őket egyedi esetekben automatizált keresés végrehajtására. A keresés kizárólag teljes alvázszám vagy teljes rendszám alapján végezhető. Az adatok átadása céljából a Felek nemzeti kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelynek tevékenységére és hatáskörére a nemzeti jog az irányadó.

A Megállapodás 10. és 11. cikke az adatcsere keretrendszerére vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazza, illetve meghatározza a DNS-adatok és a daktiloszkópiai adatok cseréjére vonatkozó elveket. Az adatcsere során a Feleknek a meglévő szabványokat kell alkalmazniuk, a vonatkozó műszaki és eljárási előírásokat a Végrehajtási Megállapodás és a Felhasználói Kézikönyvek tartalmazzák.

A Megállapodás IV. Fejezete (12–19. cikk) rendelkezik az adatvédelmi szabályokról. Az adatvédelem szintje tekintetében minden Félnek biztosítania kell legalább a 2016/680 (EU) irányelvben, valamint az Európa Tanács vonatkozó Egyezményében és ajánlásaiban megfogalmazott elveknek és szabványoknak a megfelelő szintjét. A IV. Fejezet rendelkezik továbbá a személyes adatok átadásának céljáról, az adatok tárolási idejéről, az adatvédelem és adatbiztonság biztosítása érdekében hozott technikai és szervezési intézkedésekről, az automatizált és a nem automatizált átadásra vonatkozó különleges szabályokról, a törlés feltételeiről, az adatalanyok tájékoztatáshoz és kártérítéshez fűződő jogairól.

A Megállapodás 20. cikke rendelkezik a Végrehajtási Megállapodás létrehozásáról, illetve a Felhasználói kézikönyvek tartalmáról.

A Megállapodás 21. cikke az adatcsere adminisztratív, technikai és pénzügyi értékeléséről rendelkezik.

A Megállapodás 22. cikke az Megállapodás más nemzetközi megállapodásokkal való kapcsolatát rögzíti.

A Megállapodás 23. cikke a Megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítéséről, a nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölésével kapcsolatos nyilatkozatokról rendelkezik.

A 24. cikk a Megállapodás letéteményeséről rendelkezik. A tárgyalások során kialakított konszenzus alapján a Megállapodás letéteményese a Szerb Köztársaság.

A Megállapodás 25–27. cikkei rendelkeznek a Megállapodás megerősítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról, a csatlakozásról, a hatálybalépésről, illetve a felmondás és a felfüggesztés eseteiről.

A jogszabály – a 2. § és a 3. § kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A 2. § és a 3. § hatálybalépése a Megállapodás hatálybalépéséhez igazodik. [„Jelen Megállapodás a második megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezésének napját követő hatvanadik napon lép hatályba.”]

A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.