2023. évi XXXVIII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.

A javaslat célja egyrészt a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges szabályok megalkotása.

A javaslat célja másrészt a migrációs tárgyú törvények gyakorlati alkalmazása során felmerült jogalkalmazói igények kezelése is.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosítása kitér a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók illetményemelés biztosítására, a szülői szabadsággal, a rendvédelmi alkalmazotti bértábla garantált bérminimummal összefüggő pontosítására, valamint a szerződéses határvadász jogviszonyra vonatkozó társadalombiztosítási szabályok technikai jellegű pontosítására. A Hszt. jelen módosításával a vezetői besorolású szolgálati beosztások esetében a hivatásos pótlék mértékére vonatkozó rendelkezés szabályozási szintje miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emelkedik.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) módosítása azt a célt kívánja elérni, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból teljesített adatszolgáltatási formák száma csökkenjen és az adatszolgáltatások a megfelelő jogi környezetben valósulhassanak meg.

A módosítás alapján a csoportos (rendszeres) adatszolgáltatások kivezetésre kerülnek. A jövőben minden adatszolgáltatáshoz kérelem lesz szükséges, a kérelemről a nyilvántartó hatóság dönt. A módosítás elősegíti az adatvédelmi szabályok következetes érvényesülését, továbbá egyszerűbbé teszi az ellenőrzést is.

Az Nytv. értelmező rendelkezései kiegészítésre kerülnek. Egyrészt pontosításra kerül a csoportos adatszolgáltatás fogalma (ami nem azonos a kivezetésre kerülő csoportos (rendszeres) adatszolgáltatással), valamint meghatározásra kerül a rendszeres és a statisztikai adatszolgáltatás fogalma is, mely jogintézményeket az Nytv. már korábban is ismert, de értelmezésük eddig hiányzott.

Pontosításra kerülnek továbbá a statisztikai adatszolgáltatás szabályai is, amely alapján egyértelművé válik, hogy a nyilvántartás szervei a nyilvántartott adatokat – az Nytv. 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel – statisztikai célból felhasználhatják, és azokat nyilvánosságra hozhatják, valamint e célból szolgáltathatják.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításával a jövőben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás személyi azonosító alkalmazásával rendszeres adatszolgáltatást teljesít az idegenrendészeti hatóságnak a bevándorolt és a letelepedett polgár mellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatváltozásairól is. Ez alól kivételt képez a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy családi állapota, mert azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartja nyilván.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) módosítása kiegészíti a csoportos adatszolgáltatás fogalmát aszerint, hogy a csoport képzésének alapjai lehetnek külön jogszabályban meghatározott szempontok.

Ezen túl a módosítás bevezeti a rendszeres adatszolgáltatás fogalmát, amely más jogszabályokban már szabályozott, ott meghatározott adattartalmú és időközönként teljesítendő adatszolgáltatásoknak biztosítja a Kknyt-ben is a megfelelő jogi alapját. Továbbá az adatkérők által fizetendő díjakra utaló rendelkezések is pontosításra kerültek. A módosítás a közterület-felügyelet közúti közlekedési nyilvántartásból való adatlekérdezési szabályait is pontosítja.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) módosításának a célja közfoglalkoztatás egyes intézményeinek a megváltozott munkaerő-piaci környezethez történő igazítása. A munkaerő-piaci és egészségügyi szolgáltatásokat érintő módosítás egyszerűsíti a járási hivatalok által történő nyilvántartást, ezáltal a mérés és a visszakövethetőség életszerűbb.

A közfoglalkoztatás alapjain létrejövő start szociális szövetkezetek elválasztása a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: szövetkezeti törvény) által meghatározott szociális szövetkezetektől egyszerűsíti a start szociális szövetkezetek létrehozását és tevékenységét. A módosítás pozitív hatása a haszonkölcsön szerződés feltételeinek enyhítésével az, hogy több beszerzett eszköz kerülhet át a szociális szövetkezetekhez állami felügyelet mellett, továbbá a feltételek enyhítésével, könnyebbé válik a szociális szövetkezetek alapítása.

A Javaslat a szövetkezeti törvény rendelkezéseivel történő koherencia megteremtését szolgáló további rendelkezéseket is tartalmaz.

E rendelkezések jogharmonizációs klauzulák módosítását tartalmazzák, tekintettel arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló irányelv a korábbi irányelvet hatályon kívül helyezi. Az adott törvények érdemi szabályozása a személyi kör tekintetében nem változik.

Az Nytv. 5. §-a meghatározza az adatszolgáltatás, valamint az egyedi és a csoportos adatszolgáltatás fogalmát, azonban a statisztikai és rendszeres adatszolgáltatás fogalmát nem. A módosítás ezt a hiányt pótolja. Ennek értelmében a rendszeres adatszolgáltatás alatt a polgároknak a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Szaztv.), valamint más törvényben meghatározott adatainak ismétlődő közlését kell érteni.

Továbbá a módosítással lehetővé válik, hogy a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából a járási hivatal a szakrendszerekben rendelkezésére álló adatok alapján adatszolgáltatást végezzen a polgár személyazonosító igazolványának adattartalma, érvényessége és a lakcíme tekintetében a törvényben szereplő feltételek és korlátok között. A nyilvántartást kezelő szerv a jövőben egyedi és csoportos adatszolgáltatás keretében, valamint a közvetlen (online) hozzáféréssel rendelkezők esetén végzi e feladatot.

A módosítás célja, hogy a nyilvántartásból rendszeres vagy közvetlen hozzáféréssel történő adatszolgáltatást igénybevevő szervezet vagy személy valós adatai rendelkezésére álljanak a nyilvántartást kezelő szervnek, mint az adatszolgáltatást engedélyező szervnek az adatszolgáltatás jogszabályszerűségének megállapításához.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzése és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében, az Európai Bizottság kérésére létrehozásra került a Belső Ellenőrzési és Integritás Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság). Az Igazgatóság az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan – az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő nemzeti hatóságok tekintetében – az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat rendszeresen, mintavételes eljárással, valamint hatósági nyilvántartások és nyilvánosan elérhető információk, valamint megkeresés útján megismerhető adatok alapján ellenőrzi.

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az Igazgatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásból adatokat vegyen át törvényben meghatározott feladatai ellátásához, amely hozzájárulna az összeférhetetlenségi esetek hatékonyabb feltárásához, továbbá az Európai Unió pénzügyi érdekeinek eredményes védelméhez.

A módosítás biztosítja továbbá, hogy az állami horgász okmányt kibocsátó Magyar Országos Horgász Szövetség által vezetett nyilvántartás a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő hiteles természetes személyazonosító és állampolgársági adatoknak megfelelő adatokat tartalmazzon.

Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi LX. törvény alapján 2023. január 1. napjától a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézetnél nincs lehetőség állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésére. Erre tekintettel a büntetés-végrehajtási intézet személyiadat- és lakcímnyilvántartásból és a vezetői engedély nyilvántartásból állandó személyazonosító igazolvány kiadására vonatkozó meglévő adatszolgáltatási felhatalmazásának hatályon kívül helyezése szükséges.

Az Nytv. módosítása a Központi Jogosultságkezelő Rendszerhez kapcsolódó az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti jogosultság nyilvántartáshoz szükséges, továbbá az arcképelemzési nyilvántartás 1:1 arányú összehasonlításai során használt Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) lekérdezései miatt szükséges megadni az összes igénybevételre jogosult szervnek az Nytv.-ben a felhatalmazást. A korábban kidolgozott és elfogadott adatkezelési szabályokban a tervezet változtatást nem eredményez. Az arcképprofil nyilvántartás hozzáféréséhez feljogosított személyek köre nem változik.

Az egészségügyi intézet részére a születés bejelentése érdekében átadásra kerülő adatok köre jelenleg tartalmazza a kiállító hatóság és az érvényességi idő adatot is. A változásra azért van szükség, mert a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem fogja nyilvántartani a kiállító hatóságot és az érvényességi időt az útlevél és a vezetői engedély esetén. Erre figyelemmel került be a szövegbe az érvényesség és érvénytelenség ténye adat.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósításához szükséges adatkezelési szabályok biztosítása és az adatkezelési szabályok általános érvényű, a Program végrehajtására kijelölt szervezet, vagy szervezetek (jogi személyek) általi kötelező alkalmazása indokolja.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítását a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (a továbbiakban: Program) megvalósításához szükséges adatkezelési szabályok biztosítása és az adatkezelési szabályok általános érvényű, a Program végrehajtására kijelölt szervezet, vagy szervezetek (jogi személyek) általi kötelező alkalmazása indokolja.

A módosítás alapján a nyilvántartást kezelő szerv átadja a Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személy részére, a Programban biztosított szolgáltatás nyújtásának, a Program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak bevonása és a kapcsolattartás érdekében, a Program időtartama alatt minden év december 15. napjáig azon Magyarországon élő magyar állampolgárságú személyek természetes személyazonosító adatait, érvényes lakcímadatait, valamint külföldön történő letelepedésére vonatkozó adatokat, akik a tárgyévet követő év december 31-éig betöltik a 65. életévüket, valamint azon személyek elhalálozásának tényére és idejére vonatkozó adatokat, akiknek az adatai korábban átadásra kerültek. A módosítás kiegészíti az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási díj alól mentesülő szervek körét is a Kormány által a Program megvalósítására kijelölt jogi személlyel.

A módosítás lehetőséget biztosít a Kormány számára, hogy az általa a Program megvalósítására bevonni kívánt jogi személyt vagy jogi személyeket kevesebb adminisztrációs feladat terhelje.

Az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról 2023. évi XIX. törvény meghatározta azokat a keretszabályokat, hogy halottvizsgálatot – meghatározott körben – mentőtiszt is végezhessen. Annak érdekében, hogy a mentőtiszt teljes körűen elláthassa ezt a feladatot, szükséges annak biztosítása, hogy az elhunyt személy azonosítása érdekében a törvényben meghatározott adatokat igényelhessen.

A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy a közfeladatot ellátó Magyar Országos Horgász Szövetség díjmentesen legyen jogosult a nyilvántartása vezetéséhez szükséges adatok igénylésére.

Szövegpontosító módosítást tartalmaz.

A Hszt.-ben biztosított előzetes véleményalkotási eljárás rendelkezéseinek megfelelően az Rtv. pontosító rendelkezése.

Az Rtv. és a Hszt. előterjesztés szerinti módosítása nem hoz létre új ellenőrzési rezsimet, mindössze a jelenleg is meglévő lehetőségek igénybe vételének céljait bővíti jogilag jól behatárolható körben. A módosítás lényege céljainak szűk körű bővítése. Az előzetes véleményalkotási eljárásra jelenleg két esetben van lehetőség a Hszt. alapján, így a vezetővé kinevezést és a rendfokozatban történő soron kívüli előléptetést megelőzően, a módosítást ezt bővíti az alábbi két esetkörrel:

1. a hivatásos állomány tagja részére a Hszt. 179. § (1) bekezdés i) pontja alapján adható elismerést [a Hszt. 179. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben, így az eggyel magasabb rendfokozatba történő soron kívüli előléptetést megelőzően most is biztosított az előzetes véleményalkotási eljárás lehetősége], valamint

2. a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylést

megelőzően.

Az előzetes véleményalkotási eljárás lehetőségének megteremtése az elismerésben részesítést megelőző döntés kapcsán rendszertanilag nem idegen, hiszen a Hszt.-ben a rendfokozatban való soron kívüli előléptetést (mely esetén most is helye van előzetes véleményalkotási eljárásnak) is elismerésként szabályozza. Ahogyan a rendfokozatban való soron kívüli előléptetés vagy a vezetővé kinevezés is egyfajta elismerése a szolgálati érdemeknek és a teljesítménynek, úgy az egyéb elismerésekkel ugyanezt fejezi ki a munkáltató. Az előzetes véleményalkotási eljárás a Hszt. keretében nem jelent mást, mint hogy az NVSZ ennek keretében a személyügyi alapnyilvántartásba és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet, így az arányos eszköz az elismerések módosítás szerinti körét illetően, ahogyan a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezénylés kapcsán is igazolható azáltal, hogy nem valamennyi vezényléshez, hanem csak a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba vezényléshez kapcsolódhat és az NVSZ alapvető rendeltetésére figyelemmel csak a Belügyminisztériumba, illetve a belügyminiszter által irányított szervek esetén.

A módosítás egyúttal kiegészíti az előzetes véleményalkotási eljárás kezdeményezésére jogosultak körét is, hiszen a vezénylés esetén a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője részére indokolt a kezdeményezés lehetőségét biztosítani.

A módosítás a hatályos szövegben szereplő hivatkozás helyesbítését végzi el.

A jövőben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás személyi azonosító alkalmazásával rendszeres adatszolgáltatást teljesít az idegenrendészeti hatóságnak a bevándorolt és a letelepedett polgár mellett a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatváltozásairól is. Ez alól kivételt képez a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy családi állapota, mert azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartja nyilván.

Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó, az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény által megállapított l) pont jogrendszerből történő kiiktatása szükséges, mert a 2023. február 1. napjától hatályos bekezdés kettő l) pontot tartalmaz. Továbbá az egyik l) pont szerinti szabályozási tartalom 2024. február 1-jén egy másik már elfogadott törvényi módosítás alapján külön o) pontként kerül majd szabályzásra a 37. §-ban.

Technikai pontosítás.

Adatkezelési cél pontosítása az egészségügyi ellátás hatékonyabb monitorozása érdekében.

A módosítás ezen adatkezelési célhoz kapcsolódóan rendelkezik a Nemzeti Humán Reprodukciós Regiszter létrehozása érdekében szükséges szabályokról. A Nemzeti Humán Reprodukciós Regiszter célja a meddőségkezelési eljárások szerepének, eredményének és társadalmi hatásának hosszútávú követése. A regiszter nemcsak azt gyűjtené, hogy az elindított stimulációs kezelésekből hány gyermek születik, hanem segítségével nyomon tudják majd követni a gyermekek esetleges betegségeit, a veleszületett rendellenességeket, és a hosszú távú egészségüket is. Az eredményességgel és mellékhatásokkal kapcsolatos információk segítséget nyújtanak a reprodukciós eljárásokban érintettek kezeléssel kapcsolatos felelős döntéseik meghozatalában, továbbá a szakemberek a regiszterben gyűjtött információk birtokában optimális, a leghatékonyabb és a legeredményesebb kezelést képesek nyújtani. A regiszterben tárolt információk a döntéshozók számára is lényegesek az ellátási irányvonalak meghatározásában, valamint ezek alapján megbízható, adatalapú stratégiákat lehet kidolgozni. Az asszisztált reprodukciós eljárásokra vonatkozó adatgyűjtési és elemzési feladatok ellátása érdekében létrehozandó regiszter működése során elengedhetetlen az adatok TAJ-alapú kezelése. Cél a gyermek, az anya és az apa TAJ-számának – ideiglenes jellegű – összekapcsolása, ezáltal is könnyebben nyomon lehetne követni az eljárások eredményességét. Az adatok összekapcsolása révén elemezhetővé válnak az egyes megbetegedések előfordulása a meddőségkezelési eljárások során: megállapíthatóvá válik, mely betegségek milyen hajlammal adhatóak át, hogyan fordulhatnak elő a következő generációkban. Az elemzés során a személyes adatok védelme arányosan megvalósul: az adatok alapvetően álnevesítve kerülnek tárolásra, azok visszafejtése, összekapcsolása mindig a nyilvántartási esemény során történik meg, ideiglenesen (az adatok felfedési ideje pár óra), annak érdekében, hogy az álnevesítés során az érintett esemény rögzítésre kerülhessen [pl. az apa megbetegedését követően rögzítésre kerüljön a meddőségkezelési eljárásban született, álnevesítve tárolt adatú gyermeknél is, hogy az ő (álnevesítetten tárolt) apja az indikációs betegségben szenved]. Ezt követően az adatok ismét álnevesítésre kerülnek. Kihangsúlyozandó, hogy az adatokat kizárólag a regisztert vezető szerv vezeti, abból adatszolgáltatás még az érintett számára sem biztosítható, így garantálva a kezelt különleges adatok védelmét.

A módosítás – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) módosított 18. §-ához kapcsolódva – a magánszolgáltatók hibás ellátásából eredő egészségbiztosítási ellátás költségének megtéríttetése céljából tartalmaz javaslatot. A magán és az állami fenntartású intézmények szakellátásai elkülönítése megerősítése érdekében felmerült annak szabályozási igénye, hogy akit magánellátásban helytelenül kezelnek, és emiatt ezt követően állami ellátásban kell kezelni, úgy az állami ellátás ne legyen az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozható, hanem azt a felelős magánszolgáltató köteles legyen az Egészségbiztosítási Alap számára utólag megtéríteni. Az Ebtv. szabályrendszerében a megtérítési igény nem új intézmény. A társadalombiztosítás, mint a kötelező biztosítás önállósult formája a biztosítás fogalmi körébe tartozik. Ez a jogi indoka annak, hogy ha a társadalombiztosítás – így az egészségbiztosítási szerv is – szolgáltatást nyújtott, később annak költségének megtérítése érdekében regressz igénnyel léphessen fel a felelős személlyel szemben. A módosítás – az Ebtv. 18. §-ához kapcsolódva – a magánszolgáltatók hibás ellátásából eredő egészségbiztosítási ellátás költségének megtéríttetése céljából az Ebtv. 68. § szerinti megtérítési igény objektív felelősségének jogalapját teremti meg. Az igényérvényesítés az Ebtv. 68. § szerinti megtérítési eljárás során, annak aleseteként történik, azzal, hogy a magánszolgáltató felelőssége, tehát az igényérvényesítés jogalapja a bíróság jogerős ítélete, illetve a hatóság végleges határozata alapján, objektív felelősségi alakzattal, kármegosztás nélkül meghatározott. Az Ebtv. 83. §-ának tervezett (2n) bekezdése fentiekhez kapcsolódóan a Kormány részére tartalmaz felhatalmazást, a részletes szabályok megalkotása céljából.

A törvény technikai módosítása a jogszabályszerkesztési előírásoknak való megfelelést szolgálja.

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása egyrészt felhatalmazást kínál a fegyveres biztonsági őrök fegyver viselésére való alkalmasságát megalapozó – a jogszabályból jelenleg hiányzó – követelmények, valamint az erre irányuló vizsgálati eljárás rendeleti úton történő szabályozására, másrészt megteremti annak törvényi kereteit, hogy a rendészetért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által irányított rendvédelmi szerveknél működő fegyveres biztonsági őrség tagjaira nézve a miniszteri rendeleti szintű szabályanyag az általánoshoz képest szigorúbb egészségi és pszichikai alkalmassági követelményeket írjon elő, továbbá megállapítsa az egészségi és pszichikai alkalmasság vizsgálatának, valamint az egészségi és pszichikai alkalmasság visszaállítását célzó intézkedések rendjét.

E törvénymódosítások az Európai Unió joga által felölelt szabályozási tárgykört nem érintenek, ezért előzetes bejelentési vagy egyéb véleményezési kötelezettség az uniós intézmények, illetve a tagállamok felé nem áll fenn.

Az egyes jogszabályok által előírt rendszeres adatszolgáltatás törvényi szintű fogalmának meghatározása.

Technikai pontosító módosítás, ami egy szükséges rendelkezés visszaemelését szolgálja, amely szabályra a jogalkotói szándék szerint továbbra is szükség van, ugyanis a módosítás a már működő adatkapcsolat szabályozását pontosítja.

A közlekedési igazgatási hatóság a Kknyt. 19. (1) bekezdésének b) pontja alapján jogosult a feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére, azonban szükséges a járműnyilvántartás származás-ellenőrzési és eredetiségvizsgálati nyilvántartással való adatkapcsolatához hasonlóan meghatározni az adatkapcsolat módját. Az ügyintézési folyamat egyszerűsítése érdekében az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának szakrendszere informatikai adatkapcsolat útján fér hozzá az ideiglenes rendszámtáblák kiadásához szükséges – 9. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott – információkhoz.

A c) pont vonatkozásában kiegészítés szükséges, tekintettel a Kknyt. 2. § 8a. pontjában vezetett új jogintézményre.

A d) pontban rögzített módosítás a Kknyt. 19. § (1) bekezdés o) pontjában történt szövegpontosítás következménye, továbbá biztosítja a KSH-ra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel való összhang megteremtését.

2023. január 1. napjától a jármű vezetője nem köteles magánál tartani a vezetői engedélyt. Annak érdekében, hogy a közterület-felügyelet el tudjon járni a szabálysértő járművezetővel szemben, szükséges a járművezető, természetes személyazonosító adatának, valamint az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadási, érvényességi idejére, kategóriájára, cseréjére, visszavonására, vagy bevonására vonatkozó adatok ismerete.

Ezért a módosítás megteremti a jogalapot arra, hogy a közterület-felügyeleteknek a közúti közlekedéssel összefüggő feladataik ellátása céljából az engedély nyilvántartásból is lehetőségük legyen adatszolgáltatást igényelni. Ez a jogalap lehetővé teszi, hogy amennyiben ilyen irányú adatkérés érkezik, az teljesíthető, engedélyezhető legyen.

Továbbá a § pontosítja, hogy a KSH-nak a feladat megszűnésekor törölnie kell a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához korábban átadott adatokat.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításának célja a magyar szabályozás megfeleltethetősége a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodásban, annak Végrehajtási Megállapodásában, valamint a módosításáról szóló Jegyzőkönyvben található szabályoknak.

A módosítás összefügg a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal, a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás Végrehajtási Megállapodásának kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal, továbbá a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény Felei között létrejött, a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről szóló Megállapodás módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal.

Az a) pont vonatkozásában a csoportos adatszolgáltatás fogalmának pontosítása szükséges.

A b) pont tekintetében módosítás szükséges a Szaztv. 32. §, valamint 36. § 2022. december 3-tól hatályos átszámozása okán.

A c) pontban rögzített szövegpontosítás egyértelművé teszi, hogy a csoportos adatszolgáltatásért fizetendő díjról kizárólag a jogszabály, azaz a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet rendelkezik.

A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Magyarország által kiállított Kék kártya birtokosa mellett a valamely tagállam által kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár is a tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik.

A vadászati tárgyú előírások ez idáig nem tették lehetővé a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek vadászati tevékenységben történő jogszerű részvételét, aminek megfelelően a fegyverjogszabályokból is hiányoztak a kiskorúak ilyen célból történő lőfegyverbirtoklását, illetve lőfegyverhasználatát biztosító rendelkezések. A szóban forgó ágazat nemzetgazdasági szempontból sem elhanyagolható jelentőségéhez mérten ugyanakkor elérkezett az idő a vadászat lehetőségének tizenhatodik életévüket betöltött kiskorúak előtt történő megnyitásához, amivel egyidejűleg az e célt szolgáló fegyverjogi rendszabályok jogszabályba iktatásáról is gondoskodni kell. A vadászati tevékenység lehetőségét a módosuló törvényi szabályozás mindazonáltal csupán a szükséges biztonsági feltételnek megfelelő jelentkezők számára kívánja megnyitni, amely feltételek fegyverjogi szempontból

1. egyrészt a fegyverhasználathoz megkövetelt elméleti és jártassági követelmények teljesítését,

2. másrészt a cselekvőképtelenség, illetve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság hiányát,

3. harmadrészt továbbá a fegyvertörvényben meghatározott egyes hatósági engedélyek megszerzését kizáró előéleti korlátozások hiányát

jelentik. E feltételek fennállását a kiskorú számára – a törvényes képviselő jóváhagyásával előterjeszthető kérelem alapján – a rendőrség igazolja. A sportlőfegyver tartására feljogosított kiskorúak esetében a feltételek fennállását külön hatósági vizsgálat nélkül is igazoltnak kell tekinteni, hiszen az ilyen kérelmezők esetében a jogszabályi követelményeknek való folyamatos megfelelés a lőfegyvertartási engedély megléte és érvényessége folytán már eleve biztosított. Az igazolást a rendőrség az az Országos Magyar Vadászkamarának juttatja el. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény ezzel párhuzamosan – más törvényjavaslat keretében történő – módosítása biztosítja, hogy a vadászjegy az igazolás jogosultja számára is kiállítható legyen. Ily módon csupán egyetlen okmány – a vadászjegy – birtokában kell lenni a jogosultság gyakorlásához, egyéb külön engedélyre nincs szükség. A rendőrség évente hivatalból köteles vizsgálni a cselekvőképtelenség, illetve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság, valamint az előírt életkori korlátozások hiányára vonatkozó törvényi követelményeknek való egyéni megfelelőséget. Ha ez negatív eredményre vezet, erről a vadászati hatóságot, valamint az Országos Magyar Vadászkamarát haladéktalanul tájékoztatnia kell. A törvénymódosítás továbbá az érintett személyek egyes személyes adataira kiterjedő hatósági adatkezelés, valamint a szükséges adatokat rögzítő nyilvántartásokhoz történő hozzáférés jogalapját is megteremti a rendőrség számára

– a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,

– a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint

– a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény

egyidejű módosítása által. A törvénymódosítás nem eredményezik a fegyverek megszerzésére és tartására nézve irányadó nemzeti szabályozás megváltozását, ezért nem tartoznak a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2012. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (4) bekezdése által előírt tájékoztatási kötelezettség körébe, amely törvénymódosítások kapcsán továbbá más nemzetközi jogforrásban előírt egyeztetési kötelezettség sem terheli a jogalkotót.

A hatályos szabályozás alapján a 25 ezer eladott jegy feletti tömegrendezvény esetén a szervező köteles személyes adatokat rögzíteni a látogatókról. A javasolt módosítás e főszabály hatálya alól kivételt képez a zeneszolgáltatást nyújtó események meghatározott körében.

A módosítás jogalapot teremt arra, hogy az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul megtehesse a szükséges intézkedéseket (a külföldre utazási korlátozás törlése és a visszatartott úti okmány visszaadása) abban az esetben is, ha azt észleli, hogy a külföldre utazási korlátozás feloldásához szükséges értesítés elmaradt.

A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EU Kék Kártya irányelv) preambulumának (16) bekezdése szerint lehetővé kell tenni a nemzetközi védelemben részesülő, magas szintű képzettséggel rendelkező személyek számára, hogy EU Kék Kártya iránti kérelmet nyújtsanak be a számukra nemzetközi védelmet nyújtó tagállamtól eltérő tagállamban, továbbá ezek a személyek jogosultak EU Kék Kártya iránti kérelmet benyújtani a számukra nemzetközi védelmet nyújtó tagállamban is.

Az EU Kék Kártya irányelv 9. cikk (4) és (5) bekezdése a fentieknek megfelelően konkrétan meghatározza, hogy a nemzetközi védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár számára adott EU Kék Kártya „Megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni a nemzetközi védelmet nyújtó tagállam nevét, a nemzetközi védelem megadásának időpontját, és a nemzetközi védelem tényét is.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) szabályai szerint azonban Magyarországon a külföldi egy jogcímen tartózkodhat, ezért a módosítás célja, hogy az EU Kék Kártya irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében e körben kivételt határozzon meg.

A javaslat szerint abban az esetben, ha a magyar menekültügyi hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártyát kap, a nemzetközi védelemhez kapcsolódó jogcímén kapott személyazonosító igazolványa visszavonása iránt intézkedik a menekültügyi hatóság. A Magyarország által nyújtott nemzetközi védelem tehát e személyi kör esetében nem szűnik meg az EU Kék Kártya kiadásával, az a tény pedig, hogy a külföldi nemzetközi védelemben részesül, az EU Kék Kártyán kerül feltüntetésre.

Az EU Kék Kártya irányelv 2. cikk 7–12. pontja, 26. cikke, valamint az I. melléklete rendelkezései értelmében egyes foglalkozások esetében az előírt idő alatt elért releváns szakmai tapasztalattal igazolt tudást, készségeket és kompetenciákat az EU Kék Kártya kérelmezése céljából egyenértékűnek kell tekinteni a felsőfokú képesítéssel igazolt tudással, készségekkel és kompetenciákkal. Erre tekintettel a módosítás célja a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás meghatározásának kiegészítése, továbbá új definícióként a magas szintű szakmai képzettség fogalmának meghatározása.

Az első tagállam az a tagállam, amely a harmadik országbeli állampolgárnak először adja meg az EU Kék Kártyát.

A második tagállam az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben az EU Kék Kártya birtokosa gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EU Kék Kártya irányelv) szerinti mobilitáshoz való jogot.

Az EU Kék Kártya irányelv 8. cikkének történő megfelelést szolgáló rendelkezés meghatározza az EU Kék Kártya visszavonásának vagy megújítása megtagadásának indokait. A foglalkoztatási jogviszony megszűnése esetén a visszavonásnak, illetve a megújítás megtagadásának akkor van helye, ha az EU Kék Kártya kiállítását követően a harmadik országbeli állampolgár két éven belül egyhuzamban három hónapig, vagy a két év eltelte utáni időszakban egymás utáni hat hónapban nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.

Az EU Kék Kártya irányelv továbbá a harmadik országbeli állampolgár általi munkáltatóváltásra irányuló bejelentés elmaradásához és a munkáltató oldalán felmerülő alábbi körülményekhez köti a visszavonásnak vagy a megújítás megtagadásának esetkörét. Ezen esetek, amikor a munkáltató nem teljesítette a külön jogszabály szerinti társadalombiztosításra, adózásra, munkáltatói jogokra illetve munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit, vagy már nem teljesülnek az érintett foglalkozási ágazatban a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó feltételek.

Tekintettel arra, hogy az EU Kék Kártya irányelv I. melléklete olyan foglalkozásokat határoz meg, amelyek esetében az ott meghatározott idejű releváns szakmai tapasztalatot magas szintű szakmai képzettségnek kell tekinteni, az EU Kék Kártya visszavonásának vagy megújítása megtagadásának indokai azzal az esetkörrel is bővülnek, amikor a harmadik országbeli állampolgár ezzel a releváns magas szintű szakmai képzettséggel nem rendelkezik.

Az EU Kék Kártya irányelv 3. cikke rendelkezik azon harmadik országbeli állampolgárokról, akikre nem alkalmazandók a szabályai. A 3. cikk a) és e) pontjának való megfelelés érdekében indokolt a módosítások bevezetése, ugyanis az EU Kék Kártya irányelv a tagállam által nemzetközi védelemben részesített személyek körét az ideiglenes védelemben részesülőkre szűkíti. Továbbra sem kaphat EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére, azonban az EU Kék Kártya irányelv e kör tekintetében már kivételként nevesíti azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek beutazását egy tagállam területére vállalaton belüli áthelyezés keretében engedélyezték.

Az EU Kék Kártya irányelv értesítési kötelezettséget fogalmaz meg az idegenrendészeti hatóság oldalán arra az esetre, ha az EU Kék Kártya visszavonására vagy meghosszabbításának megtagadására azért kerül sor, mert a munkáltató nem teljesítette a külön jogszabály szerinti társadalombiztosításra, adózásra, munkáltatói jogokra illetve munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit, vagy már nem teljesülnek az érintett foglalkozási ágazatban a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó feltételek. Ez eseteben az idegenrendészeti hatóságnak értesítenie kell az EU Kék Kártya birtokosát, emellett észszerű határidőt kell biztosítani részére új munkahely keresésére.

Ha az idegenrendészeti hatóság olyan EU Kék Kártyát von vissza, vagy olyan EU Kék Kártya megújítását tagadja meg, amelyen feltüntetésre került megjegyzésként, hogy valamely tagállam a harmadik országbeli állampolgárt nemzetközi védelemben részesíti, fel kell kérni a megjegyzésben megjelölt tagállamot annak megerősítésére, hogy az említett személy ott továbbra is nemzetközi védelemben részesül-e. A megjegyzésben megjelölt tagállamnak az EU Kék Kártya irányelv szerint a tájékoztatást a megkeresés kézhezvételét követő egy hónapon belül kell megadnia.

Ha egy tagállamtól érkezik ugyanilyen tárgyú megkeresés a magyar hatósághoz, a választ a menekültügyi hatóság adja meg egy hónapon belül.

Az EU Kék Kártya birtokosaként az első tagállamban meghatározott ideig tartó jogszerű tartózkodást követően a harmadik országbeli állampolgár jogosult magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából, meghatározott feltételek mellett az EU Kék Kártya és érvényes úti okmány alapján egy második tagállamba beutazni, ott tartózkodni és munkát vállalni. A módosítás célja, hogy az EU Kék Kártya irányelvnek való megfelelés érdekében az első tagállamban való tartózkodás időtartamát a jelenlegi 18 hónap helyett 12 hónapra csökkentse.

A fenti, tagállamok közötti mobilitás esetén értesítési kötelezettség áll fenn, legfeljebb harminc napos határidőn belül. Amennyiben az EU Kék Kártya birtokosa második tagállamba költözik, az első tagállam addig nem vonhatja vissza az EU Kék Kártyát, amíg a második tagállam döntést nem hoz a hosszú távú mobilitás iránti kérelemről. A második tagállamba költözésről az első tagállam a harmadik országbeli állampolgártól értesülhet, ezért az irányelvi megfeleléshez szükséges az előzetes ügyféli bejelentés teljesülése.

Az EU Kék Kártya irányelv szerint a tartózkodás első évében korlátozható a munkavállalási tevékenység az EU Kék Kártya birtokában. Az EU Kék Kártya kiadását követő egyéves időszakon belül a munkáltatóváltás esetén a munkaügyi szakhatósági állásfoglalás kiadásáig, de legfeljebb harminc napra felfüggeszthető a munkavállalási tevékenységhez való jog.

A rendelkezés tárgya, hogy a 2003/109/EK irányelv szerinti huzamos tartózkodási engedély kérelmezésekor a különböző tagállamokban eltöltött tartózkodási időszakok miképpen vehetők figyelembe az EU Kék Kártya birtokosa esetében. Az irányelv a korábbiakhoz képest szűkíti az érintett személyi kört, és az Európai Unió tagállamainak területén történő legalább ötéves jogszerű és megszakítás nélküli tartózkodást EU Kék Kártya, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás célú, kutatási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedély birtokában követeli meg.

Az idegenrendészeti kiutasításról rendelkező, valamint az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő döntéssel szemben a fellebbezés kizárt, ezért nem indokolt a kétfokú eljárás megtartása a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 47. § (9) és (10) bekezdése alapján hozott döntésekkel szemben sem.

Az idegenrendészeti kiutasítás, a kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom, továbbá az önálló beutazási és tartózkodási tilalom visszavonásával kapcsolatos döntések így közvetlenül közigazgatási perben támadhatók, ami az eljárások gyorsabb befejezését eredményezi.

Az idegenrendészeti óvadék jogintézményének bevezetéséből adódó, technikai jellegű módosítás, amely egyértelművé teszi, hogy az idegenrendészeti óvadék elrendelése az idegenrendészeti őrizet megszüntetésével jár együtt.

Gyakorlatban többször felmerült probléma megoldását célozza a módosítás, amelynek célja, hogy az idegenrendészeti hatóság a Harmtv. 54. § (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti őrizetet hivatalból megszüntethesse, ha annak indoka – a külföldi körülményeiben beállt jelentős változás miatt –feltételezhetően már nem áll fenn.

A kitoloncolás bármely okból történő meghiúsulása esetén az idegenrendészeti hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a kitoloncolás ismételt megszervezésére, amelynek érdekében nem indokolt új őrizetet elrendelni. A módosítás alapján a korábban meghosszabbított őrizet a kényszerintézkedést megszüntető döntés visszavonása mellett tovább folytatódik.

A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Visszatérési Irányelv) szerinti őrizet alternatívájaként kerül bevezetésre az idegenrendészeti óvadék. Az idegenrendészeti óvadék kellő visszatartó erőt jelent bizonyos kiutasítottak számára, vagyis hatékonyan képes megakadályozni azt, hogy a külföldi a kitoloncolása elől kikerüljön a hatóság látóköréből, és a kitoloncolását így meghiúsítsa.

Az idegenrendészeti óvadék egyrészt tágítja a hatóság lehetőségét az egyes idegenrendészeti intézkedések terén, másrészt jelentős anyagi és humánerőforrás-megtakarítást is jelenthet az idegenrendészeti őrizet foganatosítása, valamint a járásbírósági és tolmácsolási költségek vonatkozásában. Az idegenrendészeti hatóság kizárólag abban az esetben hoz határozatot, amennyiben az óvadék letételének feltételei fennállnak, és mérlegelése alapján a külföldi rendelkezésre állása az idegenrendészeti óvadék letételével biztosítható. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti óvadék hátrahagyásával az együttműködési kötelezettségét megsérti, kivonja magát az eljárás alól, az óvadék összege a magyar államra száll. Az óvadék összegéből, amennyiben a kitoloncolási eljárás eredményre vezet, levonásra kerül a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a külföldi tartására és ellátására fordított összeg, valamint az általa okozott kár összege, ha azokat nem térítette meg.

A módosítás meghatározza, hogy az idegenrendészeti óvadék összegéből, amennyiben a kitoloncolási eljárás eredményre vezet, levonásra kerül a megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség, a külföldi tartására és ellátására fordított összeg, valamint az általa okozott kár összege, ha azokat nem térítette meg. A módosítás célja, hogy az óvadék átutalásával járó költséggel minden esetben csökkentésre kerüljön a visszaadott összeg, az ne az idegenrendészeti hatóságot terhelje.

A módosítás célja annak biztosítása, hogy a bíróságok egységes eljárást alkalmazzanak a kifogás elbírálása során.

A módosítás célja a magatartási szabályok megváltoztatásához szükséges jogalap megteremtése. Az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörben hozhatja meg a döntést – a külföldi magatartását értékelve akár a külföldire nézve szigorúbb szabályok előírásával –, figyelemmel az idegenrendészeti eljárás céljára és a külföldi korábban tanúsított magatartására, a magatartási szabályok eddigi megtartására.

Indokolt a különleges bánásmódot igénylő személyek részére lehetővé tenni a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson való tartózkodás időtartamának meghosszabbítását méltányossági alapon. A külföldi egészségi állapota indokolhatja a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson való további tartózkodást, amennyiben más tartózkodási hely nem jelölhető ki.

Az idegenrendészeti hatósági munka megkönnyítése és a külföldiek érdeke is, hogy a meghatalmazott képviselő nevét és kézbesítési címét egyes idegenrendészeti résznyilvántartások tartalmazzák. Ezen adatok a meghatalmazás érvényessége alatt, de legfeljebb a harmadik országbeli állampolgár adatai kezelhetőségének végéig kezelhetők.

Az idegenrendészeti óvadék jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódóan indokolt rögzíteni az óvadék letételének elrendelésére vonatkozóan kezelt adatok körét. A módosítás célja továbbá az idegenrendészeti óvadékkal összefüggő adatkezelési szabályok részletes meghatározása.

Tekintettel arra, hogy a Harmtv.-nek a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 110. §-a által megállapított 110/C. §-a 2023. január 1-jén hatályba lépett, a jövőbeni feltételtől függő, ezért még nem hatályos 110/C. §-t át kell helyezni a kollízió elkerülése érdekében. Ehhez kapcsolódóan arról is rendelkezni kell, hogy az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény 27. §-a nem lép hatályba.

Az idegenrendészeti óvadék jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódóan indokolt rögzíteni a részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést.

Jogharmonizációs záradék módosítása.

Az EU Kék Kártyát a hatályos szabályok szerint legalább 1 évre kell kiállítani. Az EU Kék Kártya irányelv szerint az érvényességi idő legalább 2 évre módosul.

A Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SIS rendelet) – egyebek mellett – arra kötelezi a tagállami hatóságokat, hogy amint meghozzák a kiutasítási határozatot, arról azonnal helyezzenek el figyelmeztető jelzést a Schengeni Információs Rendszerben (a továbbiakban: SIS rendszer), továbbá lehetőséget biztosít a tagállami hatóságok számára, hogy a SIS rendszerből történő lekérdezés útján információhoz jussanak a más állam által harmadik országbeli állampolgárokkal szemben elrendelt kiutasítások tényéről és annak végrehajthatóságáról. A szabályozás célja a kiutasító határozatok kölcsönös elismerésének és végrehajtásának biztosítása.

A Harmtv. jelen módosítást megelőzően hatályos szövege az Európai Unió más tagállamának hatósága által hozott kiutasító határozat esetén teszi lehetővé az idegenrendészeti hatóság számára a kiutasítás mellőzését és a külföldi kiutasító határozat végrehajtását. Tekintettel arra, hogy a SIS-t alkalmazó államok köre tágabb az Európai Unió tagállamainak körénél, a végrehajtható külföldi kiutasító határozatot hozó államok körét bővíteni kell a schengeni államok körével, amelyet a Harmtv. 2. § c) pontja határoz meg.

Kodifikációs jellegű módosítás.

A módosítás célja a kötelezően elrendelendő kijelölt helyen való tartózkodás esetkörének kiegészítése a mérlegelési jogkörben hozott őrizetet megszüntető döntéssel, vagyis azt a mérlegelési jogkörben hozott őrizetet megszüntető döntés esetén is el kell rendelni.

A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy a végrehajtási eljárást megindító végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti szerv által elbírálásra kerülő végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

Kodifikációs jellegű módosítás.

Kodifikációs jellegű módosítás.

A keresőtevékenység folytatására irányuló tartózkodási cél 2016. július 1-jén kivezetésre került a Harmtv.-ből. Ezen célú tartózkodási engedélyek legfeljebb három éves érvényességi idővel voltak kiadhatók, amelynek okán a továbbiakban nem indokolt ezen fordulat alkalmazása.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a naptári nap is lehet munkanap, ezért indokolatlan ezek megkülönböztetése.

Az EU Kék Kártya irányelvvel hatályon kívül helyezett 2009/50/EK tanácsi irányelv 3. cikk (2) bekezdés b) és e) pontja az EU Kék Kártya irányelvbe nem került átvezetésre, ezért a rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.

A harmadik országok állampolgárainak kitoloncolásáról hozott határozatok kölcsönös elismeréséről szóló, 2001. május 28-i 2001/40/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2001/40/EK tanácsi irányelv) 1. cikk (1) bekezdése szerint az irányelv célja, hogy lehetővé tegye az olyan kitoloncolási határozat elismerését, amelyet valamely tagállam (kibocsátó tagállam) illetékes hatósága hozott harmadik országnak egy másik tagállam (végrehajtó tagállam) területén tartózkodó állampolgára ellen.

A 2001/40/EK tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint az 1. cikkben említett kitoloncolást – egyebek mellett – akkor kell alkalmazni, ha a külföldiek beutazására vagy tartózkodására vonatkozó nemzeti jogszabályok megsértése miatt kitoloncolási határozatot hoznak a harmadik ország állampolgára ellen.

A Harmtv. jelen módosítást megelőzően hatályos szövege a határozat elismerését – amennyiben a határozat jogalapja a külföldiek beutazására vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok megsértése – a jogszabálysértés súlyos fokához köti. Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság 2023. március 16-án kiadott C(2023) 1763 final számú ajánlásában a kiutasítási eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében előírja a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerését és a tagállamok illetékes hatóságai közötti gyors információ-átadást, a módosítás célja, hogy a 2001/40/EK tanácsi irányelvnek megfelelően az Európai Unió más tagállamának vagy más schengeni államnak a hatósága által hozott kiutasítási határozat elismerését és végrehajtását lehetővé tegye a beutazására vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok megsértése esetére.

Kodifikációs jellegű módosítás.

Kodifikációs jellegű módosítás.

A harmadik országbeli állampolgár magyarországi szálláshelyének bejelentéséhez nem szükséges a beutazás időpontjának és helyének megadása. Ezeket az adatokat egyébként is tartalmazzák az idegenrendészeti nyilvántartás egyes résznyilvántartásai, továbbá az adatokat – ha a schengeni külső határok átlépése magyar államhatáron történik, a Nemzeti Határforgalom Ellenőrző és Regisztrációs Rendszer is tartalmazza.

A módosítás az adóhatóság ügyterhét csökkenti. Az új szabályt az annak hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Jogharmonizációs záradék.

A Kftv. munkaerő-piaci és egészségügyi szolgáltatásokat érintő módosítása egyszerűsíti a járási hivatalok által történő nyilvántartást, ezáltal a mérés és a visszakövethetőség életszerűbb. A jogszabály eddig 15-15 nap időtartamú szolgáltatást engedélyezett, mind a munkaerő-piaci, mind a szociális-egészségügyi szolgáltatásokat érintően. A tapasztalatok alapján a szolgáltatások jellemzően nem napokat igényelnek, azok hossza technikailag inkább órákban mérhető. A 15 nap 120 órára történő módosítása által a szolgáltatások nyújtásának mérése és visszakövetése életszerűbb, így könnyebben igazodik a szolgáltatást nyújtók gyakorlatához, valamint a közfoglalkoztatók számára is hatékonyabban tervezhető.

A módosítás célja a közfoglalkoztatás egyes intézményeinek a megváltozott munkaerő-piaci környezethez történő igazítása, tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatottak éves átlagos létszáma az elmúlt években drasztikusan csökkent. A közfoglalkoztatottak számának csökkenése miatt tehát a start szociális szövetkezetként működő szervezetek nehezebb helyzetbe kerültek.

A korábbi közfoglalkoztatottak egy része, akikkel együtt a szövetkezetek évekkel ezelőtt megalakultak, és akik alapító tagként beléphettek a szövetkezetbe, jellemzően már az elsődleges munkaerőpiacon dolgoznak, máshol dolgozva pedig nem tudnak a szövetkezetben személyesen is közreműködni.

A hatályos Kftv. 4/A. § (1) bekezdése alapján a haszonkölcsön-szerződés megkötéséhez (amely révén az önkormányzat a közfoglalkoztatási támogatás során beszerzett tárgyi eszközeit át tudná adni a start szociális szövetkezet részére) a start szociális szövetkezetben több (legalább két) olyan közfoglalkoztatott tagnak kell lennie alapító tagként, akik legalább egy éve közfoglalkoztatási jogviszonyban állnak a közfoglalkoztatónál.

A kilépett, korábban közfoglalkoztatott tag pótlására a jogszabály nem ad lehetőséget, illetve más esetleges közfoglalkoztatott belépésével nem teljesül a haszonkölcsön-szerződés jelenlegi jogszabályi feltétele.

A Kftv. szabályaihoz képest a szövetkezeti törvény értelmében start szövetkezetet már egy közfoglalkoztatottal is lehet alapítani, kilépése esetén pedig regisztrált álláskeresővel is lehet pótolni.

Tekintettel a közfoglalkoztatottak számának csökkenésére, indokolt, hogy Kftv. 4/A. § (1) bekezdése is a szövetkezeti törvény fenti szakaszával harmonizálva módosuljon. A rendelkezés módosítása egyszerűsíti a start szociális szövetkezetek létrehozását és tevékenységét.

A b) pont vonatkozásában az érintett rendelkezés kiüresedett a szövetkezeti törvény 15. § (1) bekezdése miatt, így hatályon kívül helyezése indokolt.

A felhatalmazó rendelkezés módosításának célja annak egyértelműsítése, hogy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény szerinti képzés, kiegészítő képzés és vizsga díja miniszteri rendeletben meghatározható.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó alkalmasságvizsgálati szabályok értelmében az ismételt alkalmasságvizsgálat során vizsgálatot végző „Alkalmas kategória-váltással” minősítést is meghatározhat. Ezen minősítés alapján tehát nem merül fel az érintett hivatásos szolgálatra alkalmatlansága, kizárólag az általa beosztott szolgálati beosztáshoz tartozó alkalmassági kategóriában nem foglalkoztatható tovább. A minősítőnek azt is meg kell határoznia, hogy egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján mely alkalmassági kategóriában alkalmazható a hivatásos állomány tagja a továbbiakban. A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának ezen új alkalmassági kategóriába tartozó szolgálati beosztásba történő helyezéséről intézkedik. A javaslat értelmében rögzítésre kerül azon eljárási szabály, amely értelmében a hivatásos állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető beleegyezésével, ha az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során jogszabály által meghatározott „Alkalmas kategória-váltással” minősítést kap, és a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

Hangsúlyozni szükséges, hogy az alkalmasságvizsgálati kategóriarendszer nem állítható párhuzamba a Hszt. beosztásokra vonatkozó besorolásaival. A jelen módosítással érintett „Alkalmas kategória-váltással” minősítés kizárólag olyan esetekben adható az alkalmasságvizsgálati rendszerben, amikor a hivatásos állomány tagja nem az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozik, hiszen az a minimumfeltétel, annál alacsonyabb követelményszint nincs. A Hszt. módosításban szereplő alacsonyabb szolgálati beosztás azt az alacsonyabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást jelenti, ahova kerülne a jelenlegi beosztásából. A szolgálati beosztások rendszerét miniszteri rendelet szabályozza.

A módosítás megteremti azon személyügyi eljárásrendet, amely esetben a kategóriaváltással érintett új szolgálati beosztás esetlegesen alacsonyabb szolgálati beosztásnak minősül, vagy a kategóriaváltás illetménycsökkenéssel jár, tekintettel arra is, hogy a Hszt. alacsonyabb beosztásba helyezésre vonatkozó szabálya nem teszi lehetővé ezen jogcím alapján a szolgálati viszony módosítását.

A törvénymódosítással egyidejűleg módosításra kerül a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet, amely alapján, ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható, vagy a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, abban az esetben:

a) egészségi ok esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni,

b) pszichológiai vagy fizikai ok esetén automatikusan háromfős bizottsági vizsgálatra kerül sor.

Szervezeti egységen belül azonos besorolású másik szolgálati beosztás felajánlása esetén a Hszt. 53. § (2) bekezdés szerint kell eljárni.

A módosítással kapcsolatban vizsgálatra került, hogy ezen esetkör bekövetkezése esetén szükséges-e az illetmény csökkenését kizáró garanciális szabály rögzítése. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni, hogy az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével történhet, amennyiben nem fogadja el, abban az esetben egészségügyi ok esetén a felülvizsgálati eljárás szabályi szerint, pszichológiai vagy fizikai ok esetén háromfős bizottság szabályai szerint kell eljárni. A javaslat is azt a fő célt szolgálja, hogy az egyén jogviszonya fennmaradjon, így másik szolgálati beosztást, illetményt, juttatás kerül biztosításra számára. Amennyiben felmerül a szolgálattal való baleset vagy betegség abban az esetben a háromfős bizottságra vagy a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó szabályrendszer tartalmaz garanciális elemeket az illetmény csökkenés elkerülése (egészségkárosodási eljárás) és a továbbfoglalkoztatás vonatkozásában.

Fentiekre tekintettel az alkalmasságvizsgálat szintjén nem indokolt illetménycsökkenést kizáró garanciális szabály rögzítése.

A módosítás meghatározza, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti, más szervhez történő vezénylés esetén a miniszter kormányzati, rendvédelmi, nemzetbiztonsági vagy egyéb biztonsági érdek fennállása esetén külön megállapodás alapján és az érintett hivatásos állomány tagjának belegyezésével meghosszabbíthatja a korábban elrendelt vezénylést. A hosszabbítással a más szervhez vezénylés egybefüggő időtartama meghaladhatja a Hszt. 62. § (2) bekezdésében foglalt öt éves vezénylési időtartamot.

A javaslat a vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások esetében megállapítandó hivatásos pótlék mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezés szabályozási szintjének módosítására irányul. Az általános jogrendi szabályozásban a végrehajtási szabályozás tartalmazza az egyes vezetői besorolású szolgálati beosztások esetében a miniszter számára meghatározott egyedi döntésre vonatkozó rendelkezést. Tekintettel arra, hogy a belügyminiszter ezen személyi kör esetében a hivatásos pótlék mértékét egyedi döntés alapján, meghatározott sávon belül határozza meg, ezen rendelkezés szabályozási szintjét indokolt miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emelni. A módosítás a jelenlegi miniszteri rendeleti szintű szabályozással azonos tartalommal tesz javaslatot a törvényi szintű szabályozásra, amellyel együttesen a miniszteri szintű szabályozás hatályon kívül helyezésre kerül.

A módosítással összefüggésben szükséges a hivatásos pótlék megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés pontosítása is.

A Hszt. szabályrendszere alapján szünetel a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a miniszter által vezetett minisztériumba állami vezetővé nevezik ki. Amennyiben nem a rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba történik az állami vezetői kinevezés, a hivatásos jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.

A Hszt. jelenleg biztosítja, hogy a szolgálati viszony szünetelésének időtartama is beszámítson a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető jogosultsági időbe (annak kizárásával, hogy nem kerülhet kifizetésre, ha más jogviszony alapján az érintett kapott ilyen jellegű juttatást), azonban a szünetelés időtartama alatt megszerzett jogosultság kifizetésére vonatkozó részletszabályt, eljárásrendet nem rögzít. A módosítás előzőekben hivatkozott eljárásrend szabályozására irányul, amely szerint, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja a szolgálati viszony szünetelése időszakára esik, a Hszt. szerinti jubileumi jutalmat – egyéb kizáró ok hiányában – részére

1. utólag, legkésőbb a szolgálati viszony szünetelésének utolsó napját követő második hónap 5. napjáig, vagy

2. ha szolgálati viszonya ennél korábbi időpontban megszűnik (például az érintettre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt a törvény erejénél fogva), a szolgálati viszony megszűnése napjáig

kell folyósítani.

A szabályozás a b) pont szerinti esetkörben kizárólag a szolgálat felső korhatár elérése során adna lehetőséget a jubileumi jutalom szolgálati jogviszony szünetelés alatti kifizetésére. A jubileumi jutalom szünetelés alatti vagy utólagos kifizetése során az egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges rögzíteni a kifizetés alapjául szolgáló távolléti díj mértékének meghatározását.

A Hszt. hatályos szabályozása értelmében a kártérítési eljárás során és utólag is az állományilletékes parancsnok kizárólag a károkozó kérelmére dönthet méltánylás keretében történő mérséklésről. A módosítás alapján a károkozás meghatározott esetkörében az állományilletékes parancsnok hivatalból köteles mérsékelni vagy indokolt esetben elengedni a kártérítést az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

1. gondatlanságból elkövetett károkozás,

2. szolgálati feladatellátás közben történt károkozás és

3. szolgálati gépjárműben keletkezett a kár.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) értelmében az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, a törvényes módon és mértékben kiszabott kártérítés a rendvédelmi költségvetési szerv jogszerű és megalapozott követelése, annak kötelező mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó lehetőséget törvényi szinten, a Hszt.-ben szükséges rögzíteni. A kötelező mérséklés vagy elengedés kizárólag a gondatlanságból, szolgálati feladatellátás során és szolgálati gépjárműben történt károkozás során alkalmazandó még a kártérítési eljárás során. A kártérítési eljárás során hivatalból történő mérséklésre, illetve elengedésre vonatkozó új esetkörrel kapcsolatosan a hivatásos állomány és a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében is szükséges a felhatalmazó rendelkezés kiegészítése, tekintettel arra, hogy kártérítésre vonatkozó részletes eljárásrend mellett ezen esetkör vonatkozásában is a miniszter rendeletben, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a részletszabályokat.

A Hszt. hatálya alá tartozó munkavállalók kártérítési felelősségére a hatályos szabályozás alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai az irányadóak, tekintettel arra, hogy a Hszt. e tárgykörben nem rögzít az Mt. szabályaitól eltérő alkalmazási szabályokat. A Hszt. hatálya alá tartozó jogviszonyok kártérítési felelősségére vonatkozó szabályozást az egységes jogalkalmazási szabályok érdekében indokolt egységesíteni, ennek érdekében a hivatásos állományra és rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra alkalmazandó szabályozás kiterjesztésre kerül a munkaviszonyban foglalkoztatottakra is.

A módosítással összefüggésben szükséges felhatalmazó rendelkezés rögzítése, amely értelmében a kártérítési eljárás részletes szabályait a munkavállalók tekintetében is a miniszter rendeletben határozza meg.

a) ponthoz: technikai módosítás a 86. § szerinti módosításhoz kapcsolódóan.

b) ponthoz: a Hszt. szabályrendszerébe 2023. július 1-jei hatállyal kerül rögzítésre a szolgálati jogviszony szünetelése alatti jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatos eljárási szabály, ezen eljárási szabállyal összefüggésben pontosításra kerül a szünetelésre vonatkozó szabályrendszer is, egyértelművé téve, hogy szolgálati viszony szünetelése esetén az eljárási szabály alapján kell intézkedni a jubileumi jutalom kifizetésére.

c) ponthoz: nyelvtani pontosítás

d) ponthoz: a Hszt. szabályrendszerében pontosításra kerül a gyermek fogalma, Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:164. § (1) bekezdésének 2022. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében a szülők – akkor is, ha már nem élnek együtt – a közös szülői felügyeletet akként is gyakorolhatják, hogy felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.

e) ponthoz: a Hszt. a szülői szabadság tekintetében rendelkezik arról, hogy a rendvédelmi szerv vezetője a szülői szabadság igénybevételére vonatkozó kérelem elbírálása során jogosult a kért időpont elhalasztásáról dönteni, amely halasztásra vonatkozó döntését indokolni köteles és egyidejűleg közli a kiadás munkáltató által javasolt időpontját. Az egységes jogalkalmazás érdekében szükséges rögzíteni az elhalasztás időtartamára vonatkozó rendelkezést, a módosítás értelmében a munkáltató a szülői szabadság igénybevételét a kérelemben meghatározott időponttól legfeljebb hatvan nappal lesz jogosult – a Hszt. 149/A. § (6) bekezdésben meghatározott indokok alapján – elhalasztani. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében – azonos módon a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állomány és a munkavállalókra vonatkozó szabályozáshoz – szükséges rögzíteni, hogy a szülői szabadság időtartama alatt nem szüntethető meg a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszony felmentéssel.

f) ponthoz: kiegészítésre kerül a Hszt. azon kártérítési szabálya, amely értelmében a kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni azt a pénzösszeget, amely biztosítási jogviszony keretében megtérül. A javaslat értelmében a kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni azon összeget is, amely a hivatásos állomány tagjának vagy közeli hozzátartozójának halál vagy baleset bekövetkezése okán került kifizetésre, ez alól kivételt képez a temetési vagy szociális segély jogcímen kifizetésre kerülő összeg.

g–k), és n) pontokhoz, valamint 1. melléklet 2. ponthoz: a rendvédelmi alkalmazottak esetében szükséges pontosítani, hogy a 12. melléklet az alapilletmény alsó és felső határait tartalmazza, összhangban a Hszt. 289. §-ában foglaltakkal.

l) ponthoz: a Kormány az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók béremeléséről szóló 1681/2022. (XII. 28.) Korm. határozattal (a továbbiakban: Korm. határozat) döntött az ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozók illetményfejlesztéséről, a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók nem tartoznak az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá, ezért ezen személyi kör esetében külön jogszabályban szükséges biztosítani a Korm. határozatban meghatározott illetményfejlesztést, a módosítás ezen illetményfejlesztés érdekében tartalmazza a szakdolgozói pótlék mértékének emelését.

m) ponthoz: technikai pontosítás.

A Hszt. 12. melléklete tartalmazza a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményére vonatkozó bértáblázatot, amely munkaköri osztályonként, fizetési fokozatonként határozza meg a megállapítható illetmény alsó- és felső határát. A Hszt. 289. § (3) és (4) bekezdése rögzíti továbbá, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazott

a) alapilletményének a garantált bérminimum összegét el kell érnie, és

b) a munkakör besorolása szerinti fizetési fokozat szerinti felső határ nem haladhatja meg a Hszt. 12. melléklet szerint meghatározott felső értéket.

A rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra vonatkozó illetménytábla legalacsonyabb fizetési fokozatának felső határa jelenleg 273 000 forint, így a felső határ nem éri el a garantált bérminimum összegét. E fizetési fokozat esetében az alapilletmény alsó határa a hatályos szabályozás értelmében a garantált bérminimum összege, ezért a garantált bérminimum 2023. évi emelése azt eredményezte, hogy a Hszt. 289. § (3) és (4) bekezdése egymásnak ellentmondóvá vált. Az ellentmondás feloldása és az egységes jogalkalmazás érdekében szükséges a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében az „A” munkaköri kategóriához tartozó illetménytábla módosítása.

A bértábla fentiekkel kapcsolatos módosítása következtében az illetménycsökkenés kizárását átmeneti rendelkezés biztosítja. Beépítésre kerül továbbá az „A” munkaköri kategória esetében egy garanciális szabály is, amely alapján egy új rendvédelmi alkalmazotti jogviszony létrejöttekor is tartalmazza a Hszt., hogy mekkora mértékű legalacsonyabb illetmény kerülhet megállapításra 24, illetve 35 év elismerhető szolgálati idő esetén.

A Hszt. 121. § (1) bekezdése alapján a besorolás szerinti besorolási kategóriához tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a várakozási idő éves egyéni teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú.

A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba a fentiekben hivatkozott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette vagy a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól mentesült. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében – amennyiben a soron előresorolás rendfokozati vizsgához kötött magasabb rendfokozatot is eredményez – a rendfokozati előléptetéshez szükséges rendfokozati vizsga kötelezettség megszűnik. Ezen módosítással összefüggésben indokolt a soron kívüli előléptetésnél utólagosan előírt rendfokozati vizsga kötelezettség megszüntetése is.

A Hszt. módosító rendelkezései közül két tárgykörben szükséges átmeneti rendelkezés megalkotása:

1) a Hszt. 12. melléklet „A” munkaköri kategóriájába tartozó rendvédelmi alkalmazottak esetében szükséges azon garanciális szabály beépítése, hogy az illetménytábla garantált bérminimum emelése miatt indokolt módosítása nem járhat illetménycsökkenéssel, és

2) a munkavállalók esetében az új kártérítési szabályokat a folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

Ezen két új felhatalmazó rendelkezés §-ainak számozása igazodik egy már folyamatban lévő másik törvénymódosítás tervezete szerint beiktatandó felhatalmazó rendelkezés számozásához.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében megszűnik a soron és a soron kívüli előléptetés esetén a rendfokozati vizsga kötelezettség, ezen módosítással összhangban szükséges a felhatalmazó rendelkezése hatályon kívül helyezése is.

A Hszt. 275. § (1) bekezdés j) pontja szerint az előzetes véleményalkotási eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) folytatja le. Az NVSZ előzetes véleményalkotási eljárásra vonatkozó szabályozás a Hszt. szabályrendszerében külön, új alcímként kerül szabályozásra, amellyel összefüggésben a hatályos szabályozásból hatályon kívül helyezésre kerül az eljárásra vonatkozó rendelkezés.

A szerződéses határvadászok tekintetében eltérő szabály került rögzítésre a szolgálatteljesítési idő vonatkozásában, ezen rendelkezés biztosította a Hszt. főszabályától eltérően a tizenhat órát meg nem haladó szolgálatteljesítési időt.

Tekintettel arra, hogy a Hszt. szabályrendszerébe beépítésre került a tizenhat órát meg nem haladó szolgálatteljesítési időre vonatkozó rendelkezés és ezen rendelkezés alkalmazandó a határvadászok esetében is a 319/A. § (6) bekezdésében foglalt kivételszabály fenntartása nem indokolt, az egyértelmű jogalkalmazás érdekében annak hatályon kívül helyezése szükséges.

Az 1996. évi XX. törvény alapján a központi szerv jogosult a személyi azonosítót kezelni és továbbítani. A módosítás az adatkezelés célját és törvényi korlátait állapítja meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg, hogy mely jogviszonyokban foglalkoztatottak számítanak a társadalombiztosítási szabályok alapján biztosítottnak, az egyértelmű jogalkalmazás érdekében szükséges a szerződéses határvadász jogviszonyt is különálló jogviszonyként rögzíteni ezen jogviszonyok között.

A Belügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok működésének racionalizálásával kapcsolatos döntés értelmében az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Kft. által jelenleg ellátott szociális és kulturális jellegű feladatok a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (a továbbiakban: KIM) portfóliójába kerülnek. A Társaság végelszámolással történő megszűntetése az állami vagyonelemek KIM és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság részére történő átruházásához szükséges első jogi lépés, így indokolt a Javaslat szerinti hatályon kívül helyezés.

A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 60. alcíme 2024. február 1. napjával rendeli hatályba nem lépni, a már 2023. február 1. napján hatályba lépett Szaztv. 37. § (3) bekezdés l) pontját. Ebből adódóan a rendelkezést a jogrendszerből ki kell vezetni.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

Jogharmonizációs záradék.