2023. évi XL. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat célja a közúti szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítás célja a „járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló működési központ” fogalmának definiálása.

A törvényjavaslat az utánképzés foglalkozásvezetőket is nevesíti közlekedési szakemberként, akik tevékenységünket a közlekedési hatóság engedélye alapján és felügyelete alatt végezhetik.

A törvényjavaslat további célja, hogy a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján pontosítsa a járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatára vonatkozó új uniós szabályokat átültesse a magyar jogszabályba.

A törvényjavaslat tartalmazza az EETS útdíj jogharmonizációhoz szükséges módosításokat.

A javaslat közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankció tv.) foglaltakkal való összhang megteremtését szolgálja. A törvényjavaslatban egyrészről az egyes közúti közlekedési szabályszegések helyszíni eljárásra vonatkozó szabályai pontosításra kerülnek a Szankció tv. fogalom használatával összhangban és a szabályszegést helyszínen elismerő személlyel szemben közigazgatási bírságként helyszíni bírság kerül kiszabásra. A közlekedésbiztonság javítása érdekében bevezetett, az egyes közúti közlekedési szabályszegésekhez megállapított közigazgatási bírságok összegei mérlegelés nélküli, fix összegben kerültek meghatározásra, ezért a törvényjavaslat azon nem változtat, hogy – a Szankció tv. rendelkezésére figyelemmel – a közigazgatási helyszíni bírság összege megegyezik a szabályszegéshez rendelt fix összegű közigazgatási bírság összegével. A bírság összege ugyanis nem függhet attól, hogy a tettén ért járművezetővel szemben a helyszínen vagy rendes közigazgatási hatósági eljárásban kerül sor bírság kiszabására ugyanazon jogsértés elkövetése miatt. Másrészről kizárólag a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó egyes szabályszegések tekintetében alkalmazható, a gépjárművezető távollétében kiszabható közigazgatási bírság jogintézményét a javaslat megszünteti. A törvényjavaslat a helyszíni eljáráshoz kapcsolódó közigazgatási helyszíni bírság bevezetésével egyidejűleg megszünteti – többek között – a pénzkövetelés biztosítása érdekében a jármű visszatartásáról szóló tájékoztatásnak a bírságról szóló idegen nyelvű tájékoztatási kötelezettséget, mivel a helyszíni bírság kiszabásának feltétele, hogy a járművezető a szabályszegés elkövetését elismerje és a helyszíni bírság kiszabását tudomásul vegye. A javaslat továbbá megszünteti a szabályszegés miatt alkalmazható bírság közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak miniszteri rendeletben történő szabályozásának lehetőségét, egyben ezen szabályok megalkotására – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összhangban – a Kormánynak ad felhatalmazást. Ezzel összhangban sor kerül a közterület-felügyeletről szóló törvény módosítására.

A módosítás további célja, hogy az egyes közúti beruházások során megvalósuló egységes digitális rádiótávközlő rendszerbe tartozó vagyonelemek problémamentes vagyonátadását elősegítse a kiegészítés révén.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításával megteremtésre kerül az összhang a Személyszállítási szolgáltatásokról törvénnyel a közlekedési elektronikus azonosító fogalmának bevezetése kapcsán.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosításának célja a védelmi háttérellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása, illetve meghatározása a polgári légiközlekedés munkavállalóinak védelmi háttérellenőrzése során felmerült jogalkalmazási kérdések, továbbá a vonatkozó uniós jogszabályok megváltozására tekintettel, valamint a jogalkalmazás során felmerült egyéb jogalkalmazói pontosítások megtétele.

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása az uniós irányelvben foglaltaknak való megfelelést biztosítja. A módosítás továbbá – hasonlóan a többi közlekedési ágazathoz – bevezeti a vizsgabiztos fogalmat.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítása megteremti a nemzeti biztonsági hatóságokkal kötendő együttműködési megállapodások megkötésének jogalapját, a törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség határidőben nem teljesítése esetére bírság kiszabásának lehetőségét, ezen túlmenően megteremti a vasúti pályahálózathoz kapcsolódóan az intermodális csomópontok üzemeltetésének jogi kereteit. A Vtv. 35. § (5a) bekezdésében meghatározott felügyeleti díj mértékének módosítására tesz javaslatot, továbbá a vasúti tevékenység bejelentésének részletes szabályait módosítja az ügyféli terhek csökkentése érdekében a törvényi szabályozás deregulációjával.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása révén a közlekedésfejlesztési projekteknél, amennyiben nemzetgazdasági szempontból kiemelté lett nyilvánítva, a termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás nem kell felfüggeszteni az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig (nem csupán azon vasúti építmények esetében, ahol a nyomvonalat kormányrendelet állapítja meg).

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításának célja a hatékony hatósági fellépés érdekében a Vasúti Igazgatási Szerv által alkalmazható jogkövetkezmények meghatározása.

A törvényjavaslat másik célja hatályon kívül helyezni az országos közlekedésszervezőre vonatkozó rendelkezéseket.

A módosítás további célja a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésével összefüggésben előírt adatkezelési kötelezettségek törvényi szintre történő emelése, ezen túlmenően a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (a továbbiakban: GDPR) előírásainak való megfelelés.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása azon vasúti és közúti bontásból kikerülő anyagok közvetlen visszaforgatását teszi lehetővé az építőiparban, amelyek nem minősülnek veszélyes hulladéknak.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításának célja az EETS jogharmonizáció kapcsán szükséges módosítási javaslatok átültetése valamint az útdíjrendszerrel összefüggő veszélyhelyzeti rendelkezések átemelése.

A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása azért szükséges, mert a tevékenység vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentése nem eredményez kérelemre indult eljárást, így igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének előírása ellentétes az illetékről szóló törvény rendelkezéseivel, amelyre tekintettel dereguláció szükséges.

Az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény módosítása jogtechnikai jellegű módosítás a közúti közlekedésről szóló törvény kiküldetéssel összefüggő szövegcserés módosításával összhangban.

A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló törvény módosítása jogharmonizációs célt szolgál.

A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény módosítása jogtechnikai módosítás a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény fogalomhasználatai közötti összhang megteremtése érdekében.

Az utánképzés foglalkozás vezetők tevékenységüket – a többi közlekedési szakemberhez hasonlóan – a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhetik. A továbbképzési szaktanfolyamokat szervező képzőszerv, amennyiben vizsgával nem járó szaktanfolyamot tart, a szaktanfolyamot végzők esetében is köteles felügyeleti díjat fizetni. A rendelkezések tartalmazzák a felügyeleti díj megfizetésének módját, idejét, és megosztását.

Új fogalom bevezetése uniós jogharmonizációs céllal, figyelemmel az alkalmazottak szociális helyzetének javítására, valamint az általános közúti biztonság javítására.

A közúti ellenőrzések során jogilag nem ellenőrizhetők a más tagállam területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által Magyarországon kiküldött munkavállalóként foglalkoztatott magyar járművezetők kiküldetési nyilatkozatai, ezért a szövegből a külföldi szó törlése szükséges.

Az áthaladás mindig mentesül a kiküldetési szabályok alól, míg az üresen megtett út akkor mentesül a hatályuk alól ha kétoldalú művelettel kapcsolatban kerül rá sor, de nem élvez mentességet, ha kabotázs vagy a kiküldetési szabályok hatálya alá tartozó nem kétoldalú nemzetközi művelet (nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi szállítás) keretében történik.

A kiküldetés elvben a kiküldetési szabályok hatálya alá tartozó művelet (például kabotázs vagy nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi szállítás) keretében szállított áruk kirakodásával ér véget. Az, hogy az ezt követő üresen megtett út kiküldetésnek minősül-e, vagy mentességet élvez a kiküldetés alól, attól függ, hogy az új művelet, amely okot ad az üresen megtett útra, a kiküldetési szabályok hatálya alá tartozik-e vagy sem.

Az egyes közúti közlekedési szabályszegések helyszíni eljárásra vonatkozó szabályai pontosításra kerülnek a Szankció törvény fogalomhasználatával összhangban és a szabályszegést helyszínen elismerő személlyel szemben közigazgatási bírságként helyszíni bírság kerül kiszabásra. Emellett a javaslat megteremti a jogsértés elkövetéséhez használt vagy arra szánt eszközt eljáró hatóság általi elkobzásának törvényi lehetőségét.

A Kkt. rendelkezése értelmében a jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges. A módosítás értelmében a muzeális minősítő szervezet által kiadott, a járművek muzeális minősítését tanúsító érvényes muzeális jármű-igazolással rendelkező jármű – ide nem értve a közlekedési hatóság által kiadott összeépítési engedély alapján összeépített járművet – a magyarországi első forgalomba helyezési eljárásában mentesül a közlekedési hatóság által kiadott egyedi forgalomba helyezési engedély meglétének kötelezettsége alól.

A rendelkezés a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok számára ad mentesítés a szolgálati járműveik forgalomba helyezés előtti- és időszakos műszaki vizsgálatával, valamint hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásával kapcsolatos hatósági eljárások díjainak megfizetése alól.

A 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatára vonatkozó piacnyitás minimális szintjéről rendelkezett, amelynek alapján a legalább két hónapig engedélyezni kell a külföldi rendszámmal történő közlekedést. A részletes szabályok kormányrendeleti szinten kerülnek előírásra.

Az egyes közúti beruházások során megvalósuló egységes digitális rádiótávközlő rendszerbe tartozó vagyonelemek problémamentes vagyonátadásának elősegítse érdekében az egységes digitális rádiótávközlő rendszer elkészült elemei közvetlenül átadásra kerülhetnek az országos közutak építtetője részéről a jogszabályban kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltató vagyonkezelésébe.

A törvényjavaslat elvégzi azt a pontosítást, amely a hazai útdíjrendszerek finanszírozási modellváltása okán szükséges. Az önkéntesen megfizetett használati díjak, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén fizetendő pótdíjak és egyéb eljárási jellegű díjak összegének az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogszabályban meghatározott közfeladatainak ellátásával kapcsolatban felmerült indokolt költségekkel csökkentett része számolandó el az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai fejezet javára.

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a pótdíjfizetési felszólítás postára adásának 60 napos jogvesztő határidejét attól az időponttól kell számítani, amikor a díj megfizetését elmulasztó gépjármű üzembentartójának személye a használati díj beszedésére jogosult szervezet vagy az általa igénybe vett közreműködő előtt ismerté vált, amely időpont nem szükségszerűen esik egybe a gépjárműnek az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság rendszerei által történő észlelésének időpontjával.

Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság díjellenőrzési tevékenysége keretében több olyan adatot képes kezelni, amely a járműveknek az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság ellenőrző pontjain történő áthaladásával kapcsolatosak és a bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi feladatot ellátó szervek számára e feladataik ellátása során segítséget nyújthatnak.

A törvényjavaslat kibővíti a Kkt. rendelkezéseinek körét a használati díjból származó bevétel, valamint az utánképzés foglalkozásvezető fogalmával, ez utóbbira tekintettel pedig módosítja a közúti közlekedési szakember fogalmát.

Felhatalmazó rendelkezés biztosítása kormányrendeleti szintű szabályozáshoz.

A törvényjavaslat jogharmonizációs célú jogtechnikai módosítást, az ún. megfelelési záradék módosítását tartalmazza.

Szövegcserés rendelkezések.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/D. §-a a közlekedési kártya kibocsátása céljából teszi lehetővé a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylést, közlekedési elektronikus azonosítóról nem szól, így szükséges a közlekedési elektronikus azonosító fogalmának bevezetése kapcsán a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvénnyel való összhang megteremtése.

A törvényjavaslat a légiközlekedés védelmi háttérellenőrzési eljárásban alkalmazandó ügyintézési határidő meghatározását szolgálja.

A pénzügyi teljesítőképességre vonatkozó követelményeket javasolt kiterjeszteni a légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenységekre is, ugyanis a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység csak a személyek, áruk és postai küldemények ellenérték fejében légi úton történő továbbítását fedi le a légiközlekedési tevékenységek közül.

A fokozottan zajos terület egy nem létező dolog, nem került kialakításra a szöveg a biztonsági övezethez hasonlóan, ezért a bekezdés újraszövegezése történt meg.

Az Lt. jelenleg hatályos rendelkezései nem határozzák meg egyértelműen, hogy jogosítás meghosszabbítására irányuló vizsga esetében ki a légijármű parancsnoka, továbbá nem különítik el az egypilótás és többpilótás légijárműveket egymástól, emiatt a szövegezés pontosítása indokolt. A javasolt rendelkezés szerint egypilótás légijámű esetében a főszabály szerint a vizsgáztató a légijármű parancsnoka, azonban ez alól szükséges kivételeket tenni. Az Lt. 54. § (5) bekezdés a) pontja javasolt szövegezésében lévő kivétel azt az esetet fedi le, amikor a légijármű sajátosságai miatt a vizsgáztató nem tud kezelőszervekkel ellátott ülésben helyet foglalni (amikor a légijárműben csak egy kezelőszervekkel ellátott ülés van), ilyenkor a vizsgáztató nem tudja közvetlenül befolyásolni a légijármű irányítását, így a parancsnok pilóta szerepkört nem tudja betölteni. Az Lt. 54. § (5) bekezdés b) és c) pontjainak javasolt szövegezésében lévő esetekben a vizsgázó minden szükséges jogosítással rendelkezik a vizsga pillanatában, ahhoz, hogy betöltse a parancsnok pilóta szerepkört és mivel a légijárművet a vizsgázó irányítja, ésszerű, hogy egyben a parancsnok pilóta felelősségi körét is a vizsgázó birtokolja ezekben az esetekben. Többpilótás légijármű esetében a vizsgázó mellet az üzembentartó minden esetben ki tud jelölni egy másik megfelelő szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilótát, aki kezelőszervekkel ellátott ülésben foglal helyet, így az Lt. 54. § (1) bekezdés általános rendelkezésének alkalmazása lehetséges.

A módosítást részben az uniós norma változása, részben pedig a szabályozás egységességének igénye és átláthatósága indokolja. Hiánypótló a védelmi háttérellenőrzések során történő adatkezelések esetében a felelősségi körök, határidők, és célhoz kötöttség meghatározása.

Pontosításra kerülnek továbbá a kizárási szabályok, a mentességek esetei, valamint a más tagállamok által elvégzett védelmi háttérellenőrzések adatainak, eredményének kezelése.

A (11) bekezdés a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet terminológiáját alkalmazva meghatározza, hogy a magyar tagállam esetében melyik az a kötelezetti kör, amelynek a védelmi háttérellenőrzést le kell folytatnia, illetve egyes csatlakozó kérdésekben a megjelölt szerveket meg kell keresnie. Az EU tagállamok általános gyakorlata szerint a munkáltatók szabadsága és egyben felelőssége, hogy az adott munkakörbe minden szempontból megfelelő munkavállalót vegyenek fel. A légiközlekedés védelme érdekében azonban többletfeladat hárul rájuk, mivel a munkavállalóval szemben kiegészítő kérdéseket, ellenőrzéseket kell lefolytatniuk, rákérdezve a korábbi foglalkoztatási adataira és előzményekre, a foglalkoztatási időbeli lukak esetén annak okaira, miután megállapították a jelölt személyazonosságát. Mindezek mellett gondoskodniuk kell arról, hogy a tevékenységi kör, vagy jogosultság (pl. repülőtéri azonosító kártya megszerzése) esetén megkeressék a normában megjelölt szerveket (általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, illetve fokozott védelmi háttérellenőrzés esetén a TEK és Alkotmányvédelmi Hivatal is). Kizárólag minden adat beszerzését követően, kifogástalan háttér mellett kerülhet sor a foglalkoztatásra.

A (12)–(15) bekezdések adatkezelési szabályokat rögzítenek. Pontosításra került, hogy a védelmi háttérellenőrzés során mely szervezetek és szervek mely tevékenységgel összefüggésben kezelhetnek adatokat. Megfogalmazásra került, hogy az adatok beszerzését milyen módon hajtják végre a megjelölt szervek, továbbá az adatkezelések időtartama és az ellenőrzések megismételhetősége is pontosításra került.

A (16) bekezdésben a védelmi háttérellenőrzések kizárási esetei kerültek kiegészítésre, felsorolásra. Elsősorban a bűnügyi háttérre, a folyamatban lévő büntetőeljárásokra és a radikalizálódásra, terror kockázatokkal összefüggő esetekre figyelemmel pontosításra kerültek kockázati tényezők, de ide került a munkavállalók háttérellenőrzést befolyásoló bejelentéseinek hiánya esetén történő kizárási ok is.

A (17)–(18) bekezdésekben megjelölésre került a más tagállamban lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos kölcsönös elismerési lehetőségekre vonatkozó rendelkezés.

A légiközlekedés védelmében közreműködő szervezet fogalom-meghatározását tartalmazó rendelkezés.

Átmeneti rendelkezés a felügyeleti díj módosítása tekintetében.

A felügyeleti díjak felülvizsgálatára tekintettel szükségessé vált módosítás. A mellékletben tételes felsorolásra kerültek az olyan bűncselekmények, amelyek esetében a folyamatban lévő eljárások megalapozhatják a kizárási okot.

Szövegcserés rendelkezések.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A közlekedési hatósági jogalkalmazással összefüggő egyes közlekedési tárgyú jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 577/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhangban a közlekedési igazgatási hatóság a bontási átvételi igazolás adatait a közlekedési hatóságtól 2024. január 1. napjától venné át.

Szövegcserés rendelkezések a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény fogalomhasználatai közötti összhang megteremtése érdekében.

Az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelv Melléklet 5. szakasz (2) bekezdése tételesen rögzíti a közvetlenül a munkanapok után biztosítandó, egymást követő pihenőnapok számától történő eltérés feltételeit. Erre figyelemmel szükséges a kiegészítés a főszabálytól való eltérés szabályaival.

Hasonlóan a többi közlekedési alágazathoz, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben is bevezeti a vizsgabiztos fogalmát.

Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.

Bevezetésre kerül az intermodális csomópont, a multiszegmensű vasút fogalma, az intermodális csomópont működtetésével kapcsolatos fogalmak, emellett pontosításra kerül a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módjának fogalma.

Az intermodális csomópontokkal kapcsolatos szabályozás meghatározása.

Jelentős állami érdek fűződik ahhoz, hogy a vasúti árufuvarozásban érintett kezdő- és végpontokat (áruterminál, konténerterminál, logisztikai központ) kiemelten kezeljük. A vasúti pályahálózat-működtető társaságok – Magyarországon két ilyen társaság van, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. – természetesen monopóliummal rendelkeznek történetileg, ezáltal ezt a tevékenységet csak ők láthatják el, erre tekintettel nem merülhet fel versenyhátrány más gazdasági társaság esetén, mivel ilyen minősítés megszerzéséhez a kizárólagos állami tulajdonban álló vasúti pályák (az ún. országos törzshálózati vasúti pályák vagy országos mellékvonalak) esetén kellene üzemeltetési joggal rendelkezniük.

Az országos közlekedésszervezőre vonatkozó előírások hatályon kívül helyezése.

A multiszegmensű személyszállító vasúti rendszerre vonatkozó nemzeti szabályok kapcsán állapít meg rendelkezéseket.

A vasúti beruházások gyorsítása érdekében szükséges, hogy a vasúti közlekedési hatóság döntése alapján közérdekű használat céljából, közlekedésbiztonsági okokból használati jog alapítható legyen az idegen ingatlan tulajdonosa együttműködésének hiányában is, természetesen az ingatlan tulajdonosának kártalanítása mellett.

A VPSZ funkciót ellátó szervezeti egység a közszolgáltatási kapacitásigénylői funkciót is ellátó integrált szervezet részeként akkor tud hatékonyan és a jogszabályi elvárásoknak megfelelően működni, ha a szervezeten belüli finanszírozási, döntéshozatali és felelősségi szempontú független státusza mellett az önálló jogképessége (ideértve az ügyfélképességet is) szintén egyértelműen biztosított. A törvényjavaslat az ehhez szükséges előírásokat vezeti be.

A törvényjavaslat megteremti a VPSZ szervezeti egység önálló és befolyásmentes működésének jogszabályi feltételeit.

A VPSZ önálló és befolyásmentes működésére vonatkozó követelmény hatékony érvényesülése érdekében a vasúti igazgatási szervnek a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételei meglétének ellenőrzésére vonatkozó feladat- és hatásköre kiegészül a VPSZ tekintetében ugyanezen feltétételek ellenőrzésére.

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. május 11-i (EU) 2016/798 irányelve a vasútbiztonságról [a továbbiakban: (EU) 2016/798 irányelv] Preambulum (28); 12. cikk (5) bekezdés; 17. cikk (7) é (9) bekezdése alapján a nemzeti biztonsági hatóságok együttműködési megállapodásokat köthetnek egymással. A módosítás jogalapot biztosít a határ menti államok nemzeti biztonsági hatóságaival kötendő együttműködési megállapodásoknak.

A vasúti képzési módszertani központ adatkezelési felhatalmazásának kiegészítése a vasúti társasági vizsgákhoz biztosított vizsgáztatási rendszer üzemeltetése miatt.

A vasúti közlekedési hatóság a Vtv. 80. § (1) bekezdésében foglalt, elektronikusan intézhető hatásköreinek ellátására, ellenőrzési feladatainak támogatására, valamint a Vtv. 81. §-ban meghatározott felelősségek megállapítása, és a jogkövetkezmények alkalmazása érdekében elektronikus információs rendszert működtet. Az elektronikus információs rendszer üzembe helyezése, annak naprakészen tartása érdekében a Vtv.-ben, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek a közlekedési hatóság felhívására, az abban meghatározott módon és határidőben kötelesek az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső adataikat, adatállományokat, tömeges adatállományaikat – az elektronikus információs rendszer üzembe helyezéséhez szükséges adatfeltöltés, valamint a rendszeres adatszolgáltatás teljesítése érdekében – elektronikus úton a közlekedési hatóság részére átadni. A módosítás a meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség határidőben történő nem teljesítése esetén teremti meg a közigazgatási bírság kiszabásának lehetőségét és határozza meg annak maximális mértékét.

Felhatalmazó rendelkezések.

Jogharmonizációs célú jogtechnikai módosítás.

Szövegcserés pontosítások.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (1) bekezdése értelmében fizetési kötelezettséget előírni, a fizetési kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. A Vtv. vonatkozó rendelkezéseinek módosítása ennek a rendelkezésnek megfelelően történik.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A hatályos szabályozás szerint, ha a termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési, jóváhagyási vagy tudomásulvételi (együtt: engedélyezési) eljárás van folyamatban, az érdemi döntés nem adható ki, amíg nincsen meg a más célú engedély. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (3a) bekezdése szerinti kivétellel érintett jellegű vasúti projektből viszonylag kevés van, a törvény alapján vasúthatósági engedély nem adható ki más célú engedély benyújtása nélkül, hiába került kivételre ez a dokumentum a becsatolandó iratok közül a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendeletből. Ezért a törvényjavaslat alapján a termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárást – a jelenleg hatályos rendelkezéseken túlmenően – nem kell felfüggeszteni azon közlekedésfejlesztési projekteknél sem, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítottak.

A rendelkezés a vasúti személyszállítási szolgáltatásra a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 2021. április 29-i (EU) 2021/782 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/782 rendelet] hatálybalépése miatt az Sztv.-ben szükséges jogharmonizációs célú módosítást biztosítja.

Új fogalmak bevezetése:

A személyhez kötött utazási jogosultság esetében a meghatározás pontosítása a névre szóló és az igazolványszámmal személyhez kötött menetjegyek és bérletek esetére vonatkozó szabályok egységes kezelése miatt indokolt. A pontosítás a vármegyebérletek és az országbérletek bevezetéséhez is szükséges. A törvény bevezeti a közlekedési elektronikus azonosító fogalmát is.

Kártya helyett elektronikus azonosítót vezet be a törvényjavaslat, ami lehetővé teszi, hogy a közlekedési elektronikus azonosító egy megfelelő mobiltelefonos alkalmazáson jelenjen meg, de ezt elektronikus kártya is tudja biztosítani. Változik továbbá az is, hogy nem elektronikus adathordozóra (kártyára) írunk, vagy azon tárolunk információt, hanem az elektronikus azonosítóhoz rendelve tesszük ugyanezt. A közlekedési elektronikus azonosító esetében a cél az elektronikus jegyrendszerek működését meghatározó jogszabályi környezet korszerűsítése, a technológia állásának megfelelő, a felhasználók elvárásaihoz, valamint a Kormányzati stratégiához illeszkedő megoldás bevezetésének támogatása. Jelenleg a közösségi közlekedésben az utazási jogosultság igazolásához, valamint az egyes kedvezmények ellenőrzése közlekedési kártyával történhet. Ez közhiteles NEK kártya vagy az eSzemélyi lehet. Javasolt, hogy a közlekedési kedvezmények kontrollja, kiadása és felhasználása továbbra is közhiteles azonosítással (megszemélyesítéssel) kerüljön biztosításra egy közhiteles közlekedési elektronikus azonosító (eID) alkalmazásával. Ezzel biztosítható, hogy a kártya alapú megoldások mellett a mobiltelefon alapú megoldások is bevezethetőek legyenek.

A rendelkezések egyrészt az országos közlekedésszervező jogszabályi kivezetéséhez kapcsolódó pontosításokat tartalmaznak, másrészt meghatározzák az országos közlekedésszervező létrehozása nélkül is ellátandó szakmai háttértámogató feladatokat a KTI Nonprofit Kft. számára.

A közlekedési elektronikus azonosító kibocsátására és üzemeltetésére vonatkozó szabályok.

Az (1) bekezdésben kiegészítésre kerül az adatkezelés célját meghatározó rendelkezés a menetdíjat meg nem fizető vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utassal szemben kiszabott pótdíj és menetdíj érvényesítésére irányuló adatkezelési céllal. Egyúttal törlésre kerül a bekezdésben megjelölt szolgáltatók megbízottjára történő utalás, figyelemmel arra, hogy a megbízott által végzett adatkezelés jogszerűségének biztosítása elsősorban a szolgáltató feladata.

A (2) bekezdésben a korábban bevezetett elektronikus azonosítóval kapcsolatos pontosítás történik meg.

A (3) bekezdésben pontosításra kerül a szolgáltató polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából történő adatkérésének célja, így a rendelkezés kiegészül a menetdíjat meg nem fizető vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utassal szemben kiszabott pótdíj és menetdíj érvényesítésére irányuló adatkezelési céllal.

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény 8. §-ában foglalt rendelkezések módosítása a kamerafelvételek tárolásának időtartamára vonatkozó új rendelkezéseket állapít meg a kamerafelvétel törvényben meghatározott esetekben történő felhasználása, valamint a kamerafelvétel rendelkezésre bocsátására irányuló kérelem beérkezése esetére. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény továbbra is főszabályként írja elő azt, hogy a kamerafelvételt a rögzítést követő 16. napon törölni kell. Amennyiben azonban a kamerafelvétel felhasználása a törvényben foglalt esetekben a szolgáltató által indított vizsgálat keretében szükséges, úgy a kamerafelvétel e vizsgálat végéig megőrizhető. Abban az esetben, ha a kamerafelvétel rendelkezésre bocsátására bíróság vagy hatóság megkeresést küld, úgy a szolgáltató köteles a kamerafelvételt haladéktalanul a megkereső részére továbbítani, majd a továbbítást követő 90. napon törölni, kivéve, ha annak a szolgáltató által megindított vizsgálatban történő felhasználására továbbra is szükség van, vagy ha az érintett olyan kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a szolgáltató a kamerafelvételt ne törölje. Abban az esetben, ha a szolgáltató a vizsgálata eredményeként bírósági vagy hatósági eljárást kezdeményezett, úgy a kamerafelvételt a bírósági vagy hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséről vagy véglegessé válásáról történő értesítés kézhezvételét követő 16. napon szükséges törölni.

Testkamerán keresztül felvétel a járművet érintő baleset, illetve káreset bekövetkezése esetén – a baleset, illetve káreset körülményeinek rögzítése érdekében – a járművet érintő balesettel, illetve káresettel közvetlenül érintett területen is készíthető, ugyanakkor e tekintetben is szükségszerűen alkalmazni kell a törvényben foglalt garanciális elemeket. Emellett a testkamera be- és kikapcsolásának lehetősége e helyzetben is adott.

A törvényjavaslat a szolgáltató egyértelmű kötelezettségévé teszi a felvétel továbbítására vonatkozó kötelezettségét, amennyiben a rendelkezésben megjelölt szervek részéről megkeresés érkezik a felvétel rendelkezésre bocsátása iránt.

A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Taxirendelet) meghatározott, a diszpécserszolgálat kötelező adatkezelésre vonatkozó rendelkezések (adat kötelező rögzítése, megőrzése és átadása az „arra jogosultaknak”) nem felelnek meg a GDPR és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseinek, utóbbi csak törvényben teszi lehetővé a kötelező adatkezelés előírását. A módosítás célja, hogy a meglévő adatkezelési rendelkezéseket hozzáigazítsa az Infotv. és a GDPR előírásaihoz.

Az Sztv. 17. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok, szabályzatok megsértése esetén a hatékony hatósági fellépés érdekében szükséges meghatározni a Vasúti Igazgatási Szerv által alkalmazható jogkövetkezményeket.

Jogharmonizációs célú módosítás.

Jogharmonizációs célú módosítás.

A szabályozás célja, hogy a meglévő telephelyi állomány továbbra is a közszolgáltatások hatékony és szakszerű lebonyolítása céljából hasznosuljon.

A rendelkezés az országos közlekedésszervező jogszabályi kivezetéséhez kapcsolódó pontosítást tartalmaz az egyes közlekedési tárgyú törvények veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 574/2022. (XII. 23.) Korm. rendelettel összhangban.

A közlekedési elektronikus azonosító fogalmának bevezetésével kapcsolatos szövegpontosítás.

A módosítás azért szükséges, mert a gyermekek, tanulók, ellátottak csoportját kísérő felnőttek a csoport szerves részei, azonban részükre a jogszabályban biztosított kedvezményről nem adható ki számla gazdálkodó szervezet (tankerületi központ) nevére; amennyiben a kísérő részére külön kerül kiállításra számla, nem bizonyítható, hogy a kísérő a csoporthoz tartozott. A javasolt módosítás ezt a helyzetet orvosolja.

Az országos közlekedésszervező jogszabályi kivezetésével egyidejűleg szükséges rendelkezni az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, az egységes működési tartalmának biztosítását, valamint a személyszállítási közszolgáltatások megrendelését támogató funkciókat biztosító Központi Rendszer működtetési feladatainak felelőséről. A szakasz rögzíti, hogy a működtetőt kormányrendelettel kell kijelölni, valamint hogy a feladat ellátására a miniszterrel közszolgáltatási szerződést köthet.

A rendelkezések az (EU) 2021/782 rendelet hatálybalépése miatt az Sztv.-ben szükséges jogharmonizációs célú módosítást biztosítják.

Felhatalmazó rendelkezések pontosítása, továbbá a jogharmonizációs záradék kiegészítése.

Szövegcserés módosítás.

Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz egyrészt a végső menedékes helyi személyszállítási közszolgáltató kijelölésének megszüntetésével, másrészt az országos közlekedésszervező jogszabályi kivezetésével összefüggésben.

Felhatalmazó rendelkezés az országos közúton, valamint az országos vasúti pályahálózaton és a térségi, elővárosi vasúti pályahálózaton végzett építési tevékenységekhez kapcsolódó hulladékképződés megelőzésére vonatkozó részletszabályok megalkotása kapcsán, figyelemmel arra, hogy a hulladékról szóló törvény hatálya kiterjed a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, valamint a 8. címében megadja a hulladékképződés megelőzésének minimumkövetelményeit.

A módosítás nyomán átültetésre kerülnek az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás szempontjából releváns meghatározások, e körben az EETS-szolgáltatás és a Magyarországon jelenleg működő útdíjfizetési rendszer rendszerkapcsolatait meghatározó követelményekre vonatkozó fogalmak kerülnek meghatározásra. A fogalommeghatározások rendezik az EETS szolgáltatóknak az útdíjszedési rendszeren belüli integrációjával kapcsolatos alapvető összefüggéseket. Az Útdíjtv. módosításai megfelelnek az útdíjszedő által közzétett területi nyilatkozat fogalomrendszerének. A fentieken túl a módosítás kibővíti a 2013. évi LXVII. törvény értelmező rendelkezéseinek körét az útdíjból származó bevétel fogalmával. Az útdíjaknak az útdíjszedési, egyetemes útdíjszolgáltatói, útdíjellenőrzési, útdíjellenőrzés támogatói rendszer működtetésével és fenntartásával kapcsolatban felmerülő indokolt költségekkel csökkentett része számolandó el az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai fejezet javára.

A jármű üzembentartóját megillető mentesség szabályainak pontosítása.

Mivel a törvény az útdíjból származó bevétel fogalmának meghatározásakor rögzíti, hogy az útdíjszedési, egyetemes útdíjszolgáltatói, valamint az útdíjellenőrzés-támogatói rendszer működtetése és fenntartása, valamint az azokhoz kapcsolódó – különösen műszaki szakmai, pénzügyi, számviteli és jogi – tevékenységek pénzügyi fedezetének biztosítása az útdíjbevételek központi költségvetés részére történő befizetésének folyamatába ágyazottan valósul meg, az útdíjból származó bevétel felhasználásának törvényi céljait akként kell módosítani, hogy az említett célok közül csupán az útdíjszedőn kívüli szervezetek által végzett díjellenőrzés fedezetének biztosítása marad a feladatok között.

Az EETS jogharmonizációval összefüggésben kiegészítésre kerül a felügyeleti szervre vonatkozó nyilvántartási kötelezettség tartalma: a felügyeleti szervnek az általa vezetett elektronikus nyilvántartásban rögzítenie kell az EETS-szolgáltatásba bevont magyarországi útdíjköteles elemi útszakaszok összességét, azaz az EETS-területet, illetve a felügyeleti szerv kapcsolattartási adatainak közzététele is kötelezővé válik.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 17. pontjára tekintettel az eddig a közlekedésért felelős miniszter felelősségébe tartozó útdíjakkal összefüggő feladatok egy része az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter felelősségébe került, ennek megfelelően szükséges ezeknek a feladatoknak az ágazati jogszabályokban történő átsorolása.

Szövegpontosító rendelkezés.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A tevékenység bejelentése nem eredményez kérelemre indult eljárást, így igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének előírása ellentétes az illetékről szóló törvény rendelkezéseivel. Szükséges a dereguláció.

Hatályba nem lépő rendelkezés.

A rendelkezések az (EU) 2021/782 rendelet hatálybalépése miatt az akadálymentességi törvényben szükséges jogharmonizációs célú módosítást biztosítják.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) fogalomhasználatai közötti összhang megteremtése. Az E-ügyintézési tv. esetén a korábban tervezettekkel ellentétben az „automatikus döntéshozatal” helyett nem került bevezetésre az „automatizált döntéshozatal” fogalma. Tekintettel arra, hogy az E-ügyintézési tv. vonatkozó fogalomhasználata változatlan marad, ezért a Kknyt. június végén hatálybalépő módosítását is törölni szükséges.

Hatályba léptető rendelkezések.

Jogharmonizációs záradék.