2023. évi XLI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A család- és kultúrpolitika jövőképességéhez robosztus, hazai hozzáadott értéket termelő társadalomgazdasági ökoszisztéma szükséges. Ennek keretében stratégiai cél a hazai vállalatok által előállított hozzáadott érték arányának növelése, amelynek egyik kiemelt eszköze a hazai innovációs ökoszisztéma szereplői által létrehozott gazdasági, társadalmi és intellektuális hatás erősítése az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolásán keresztül.

2018 után megkezdődött az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása és ennek részeként a tudomány- és innovációpolitika megújítása. A megindított folyamatnak – különösen az egyetemek modellváltásának köszönhetően – már látszanak az első eredményei.

2014 óta 73%-kal nőtt a termékinnovációt bevezető kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) aránya (20,8%-ra), azonban ez az arány még elmarad az európai uniós átlagtól (28,4%).

A minőségi (Q1-es) publikációk száma a felsőoktatási intézményekben 78%-kal emelkedett 2018 és 2022 között.

A kutatás-fejlesztés (K+F) területén dolgozók száma 2021-re (2010-hez viszonyítva) több mint kétszeresére emelkedett, ami a 2. legnagyobb növekedési ütem az Európai Unióban (Lengyelország után).

Az innovációs ökoszisztéma eredményességének részletes helyzetelemzése alapján a Kormány meghatározta azt a Neumann János Program névre keresztelt, 9 intézkedéscsoportból (és összesen 16 intézkedésből) álló komplex intézkedéscsomagot, amely hozzásegíti Magyarországot a fenti célok eléréséhez. A 9 intézkedés az alábbiakban foglalható röviden össze:

1. Nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat.

2. Piacra segítjük a kiváló innovációs ötleteket.

3. Fókuszáljuk az innovációs befektetéseinket – fókuszban az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság.

4. Kiszámítható életpályát biztosítunk a magyar kutatók számára.

5. Kedvezményt biztosítunk a magyar vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban.

6. A szabadalom doktorit ér: ösztönözzük az innovációs tevékenységeket a tudományos előremenetelben és a doktori képzésbe lépést.

7. Elősegítjük a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását.

8. Létrehozzuk az egyetemek és a gazdaság együttműködési tereit, a Tudományos és Innovációs Parkokat.

9. Magyar innovációk az egész Kárpát-medencében.

A törvénycsomag részeként az ELKH kezdeményezésére a kutatóintézet-hálózat 2023. szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat néven folytatja munkáját. Az átnevezés célja, hogy úgy a hazai, mint a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat. A Magyar Kutatási Hálózat, angolul Hungarian Research Network név támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren.

A Kormány kiemelt prioritása múltunk, nemzeti örökségünk védelme, a kulturális értékmegőrzés támogatása, amely hangsúlyosan a Kulturális és Innovációs Minisztérium elnevezésében is tükröződik. A névváltozás célja, hogy az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő mint a Kulturális és Innovációs Minisztérium háttérintézménye új elnevezésével hűen tükrözze az előttünk álló időszak kiemelt feladatait.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) módosítása lehetővé teszi az idegenrendészeti és az elismerési eljárás párhuzamos elindításának lehetőségét kiemelt foglalkoztató által beterjesztett kérelmek esetében.

A módosítás révén számottevően csökken a szakképzett munkaerővel kapcsolatos adminisztratív eljárások időtartama.

Az Ukrajnában folyó háború miatt a Magyarországra menekülők esetében szükségessé vált az Elismerési törvény olyan módosítása, amely a magyar nyelvet nem beszélő pedagógusok számára teszi lehetővé az olyan nyelvű oktatásba való bekapcsolódást, amelyet a pedagógus maga is beszél, amely nyelven hivatása gyakorlására felkészült.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) módosításával a fogyatékossággal élő hallgató részére a támogatási idő megnövelésével egyidejűleg az adott ösztöndíjhoz kapcsolódó oklevélszerzési határidő is meghosszabbodik. A törvény módosítása révén megerősödnek a tanárképző központok, a pedagógusképzésbe még inkább bekapcsolódhatnak a köznevelésben dolgozó szakemberek. A módosítás lehetővé teszi továbbá, hogy azon kivételes tehetségű hallgatók, akik teljesítik ennek alkalmassági feltételeit, az alapképzést követően a mesterképzésükkel párhuzamosan rögtön doktori fokozatszerzésre jelentkezzenek.

Az Nftv. módosításait továbbá deregulációs célok teszik szükségessé.

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az Oktatási Hivatal a tanulók, hallgatók jogviszonyai alapján megállapítsa az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása céljából ezen jogviszonyok időtartamát, illetve megteremti annak lehetőségét, hogy az Nftv. módosításával párhuzamosan az ápolási díjra, a gyermekek otthongondozási díjára és a gyermeknevelési támogatásra vonatkozó adatokat az Oktatási Hivatal kezelje.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. XXXVIII. törvény) módosítása a Széchenyi István Egyetem kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztéseket szolgálja, tekintettel arra, hogy a győri Széchenyi István Egyetem helyzetéből adódóan mindig is élen jár a tudományos és technológiai fejlesztésekben az iparral közösen.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint állami vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben meghatározott feltételekkel és esetekben, főszabály szerint csak törvény rendelkezése alapján lehet.

A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA törvény) módosítása megteremti a szükséges jogszabályi feltételeket a Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Magyar Kultúráért Alapítvány részére történő ingyenes tulajdonba adásához.

Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény módosítására a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ZalaZONE Zrt.) állami tulajdonba vétele napjának pontosítása érdekében kerül sor.

A törvényjavaslat az általános indokolásban kifejtettekre tekintettel módosítja a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény névváltoztatáshoz szükséges rendelkezéseit.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítása differenciált díjkedvezményre tesz javaslatot: míg generálisan a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjak nem kerülnek csökkentésre, addig 4 kiemelt célcsoport esetében [1. magánszemélyek (egyéni feltalálók), 2. KKV-k, 3. egyetemek, 4. kutatóintézetek] 75 százalékos díjcsökkentést eredményez a módosítás. Emellett a javaslat 15 százalékos díjcsökkentést tartalmaz az elektronikus bejelentések esetében, amelynek célja, hogy az iparjogvédelmi ügyintézést minél nagyobb arányban elektronikus útra tereljük (jelenleg ez az arány 73 százalék).

Figyelemmel arra, hogy az Szt. 23. § (1) bekezdése értelmében a szabadalmi oltalom első 3 évére nem kell fenntartási díjat fizetni, indokolt a 115/P. § (1) bekezdésének módosítása.

Az Szt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezések.

Felhatalmazó rendelkezés.

Az Szt. kiegészítése olyan tartalmú rendelkezésekkel, amelyek szerint a for profit vállalkozások (KKV-k) esetében a díjkedvezmény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

Az Szt. módosításához kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezések.

A törvényjavaslat biztosítja, hogy a köztársasági elnök által a megbízatásának időtartama alatt alapított, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közcélú tevékenység végzése céljára létrehozott alapítvány a törvény erejénél fogva közhasznú jogállásúnak minősüljön – tekintettel arra, hogy egy ilyen alapítvány a magyar társadalmat átfogóan érintő ügyeket karol fel –, valamint rendelkezik arról, hogy az alapítvány e céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett, különösen a fiatal tehetségek gondozását, felfedezését célzó ösztöndíj- és támogatási program keretében, a pályázati feltételeknek megfelelő juttatás mentes a személyi jövedelemadó alól.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnevezésének Magyar Kutatási Hálózatra történő módosítására irányuló jogtechnikai módosítás.

Az ELKH által kezdeményezett névmódosítás célja, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat. A Magyar Kutatási Hálózat, angolul Hungarian Research Network (HUN-REN) név támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren.

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) módosítása a formatervezési mintaoltalmak megadásának felgyorsítását célozza. A formatervezésiminta-oltalmi bejelentési eljárás egyszerűsítése, valamint a bejelentések átfutási idejének csökkentése érdekében a javaslat – az európai országok túlnyomó többsége jogi szabályozásának, valamint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentésekkel kapcsolatos gyakorlatának megfelelően – megszünteti a hivatalból végzett kutatást a minta újdonsága és egyéni jellege vonatkozásában, és csak az abszolút kizáró okok szűk körének vizsgálatára szorítkozik azzal, hogy opcionálisan meghagyja az újdonságkutatás lehetőségét „oltalmazhatósági vélemény” formájában az ügyfelek kérése alapján. Bármilyen ütköző jog esetén megsemmisítési eljárás keretében lehet kérni a hatóságtól a kizáró okok – többek között az újdonság és az egyéni jelleg – vizsgálatát.

Az Fmtv. módosításához szükséges átmeneti rendelkezések.

Az Fmtv. módosításához szükséges szövegcserés módosítások.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A módosítás révén lehetővé válik, hogy a Kormány rendeletében foglaltaknak megfelelően számottevően csökken a szakképzett munkaerővel kapcsolatos adminisztratív eljárások időtartama.

A módosítás révén párhuzamosan is kezdeményezhető az elismerési eljárás és a munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti eljárás.

A módosítás célja a külföldi tudományos fokozat honosítására vonatkozó szabályok egyértelműsítése.

Az Ukrajnában folyó háború miatt a Magyarországra menekülők esetében szükségessé vált az Elismerési törvény olyan módosítása, amely a magyar nyelvet nem beszélő pedagógusok számára teszi lehetővé az olyan nyelvű oktatásba való bekapcsolódást, amelyet a pedagógus maga is beszél, amely nyelven hivatása gyakorlására felkészült.

A módosítás révén lehetővé válik, hogy a Kormány rendeletében foglaltaknak megfelelően számottevően csökken a szakképzett munkaerővel kapcsolatos adminisztratív eljárások időtartama.

Szövegpontosító rendelkezések.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV. tv) módosítása a tőkévé konvertálható kölcsön típusú finanszírozási forma jogi lehetőségét teremti meg. Ez az induló vállalkozások finanszírozásának speciális jogi eszköze, amely az eredményesen működő innovációs ökoszisztémákban (pl. Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Észtország) évtizedek óta elérhető és széles körben alkalmazott.

A tőkévé konvertálható kölcsön üzletrésszé konvertálható, jellemzően rövid lejáratú tagi kölcsön. Szerződésben rögzített feltételek bekövetkezése esetén a tőkévé konvertálható kölcsön üzletrésszé válik. Egészen addig, amíg a kölcsönből üzletrész nem lesz, a tőkévé konvertálható kölcsön úgy viselkedik, mint egy hitel, vagyis kamatot is kell rá fizetni és lejárattal rendelkezik.

A törvényjavaslat biztosítja, hogy a köztársasági elnök által a megbízatásának időtartama alatt alapított, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közcélú tevékenység végzése céljára létrehozott alapítvány a törvény erejénél fogva közhasznú jogállásúnak minősüljön – tekintettel arra, hogy egy ilyen alapítvány a magyar társadalmat átfogóan érintő ügyeket karol fel –, valamint rendelkezik arról, hogy az alapítvány e céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett, különösen a fiatal tehetségek gondozását, felfedezését célzó ösztöndíj- és támogatási program keretében, a pályázati feltételeknek megfelelő juttatás mentes a személyi jövedelemadó alól.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szövegpontosító rendelkezése a normavilágosság elősegítése érdekében.

A rendelkezés a doktori képzésnél lehetőséget teremt arra, hogy a doktori szabályzatban a minimum tanóraszámtól eltérni lehessen, illetve annak formáját szabadon határozhatja meg, azzal, hogy szigorúbb követelményt nem határozhat meg. Ez azt a célt szolgálja, hogy doktori hallgatóknak lehetősége legyen az innovációs tudásukat az iparban kamatoztatni.

A duális képzés a teljes idejű képzéstől eltérő munkarendben is megszervezhetővé válik.

Az Nftv. módosítása lehetővé teszi, hogy a megjelenő tudományos vagy művészeti közleményeken túl az oktatói és a kutatói munkakörben történő alkalmazás során a tudományos kutatás és annak társadalmi-gazdasági hasznosulása, így különösen annak innovációs jellege is kötelezően értékelésre kerüljön.

A felsőoktatási felvételi eljárásban 2024-től jelentősen nő a felsőoktatási intézmények szerepe, döntési lehetősége, így olyan felvételi vizsgát is szervezhetnek, amellyel a jelentkezőnek a képzésre való általános alkalmasságáról dönthetnek.

A módosítás lehetővé teszi, hogy azon kivételes tehetségű hallgatók, akik teljesítik ennek alkalmassági feltételeit, alapképzést követően a mesterképzésükkel párhuzamosan rögtön doktori fokozatszerzésre jelentkezzenek.

A felsőoktatási felvételi eljárás során kibővülő döntési lehetőségek miatt indokolt, hogy ha a besorolási döntés elleni perben a jelentkező a felsőoktatási intézmény által megállapított pontokat vitatja, akkor perbe kell hívnia a döntést hozó felsőoktatási intézményt is.

A fogyatékossággal élő hallgató részére a támogatási idő megnövelését már jelenleg is lehetővé teszi az Nftv. 47. § (4) bekezdése. Ez azonban nem jár együtt jelenleg az adott ösztöndíjhoz kapcsolódó oklevélszerzési határidő meghosszabbításával, a módosítás ennek a lehetőségét teremti meg.

A korábban megváltozott magyar állami ösztöndíjas konstrukció szerint elsődlegesen hazaimunkaviszony-fenntartási kötelezettsége keletkezik az olyan magyar állami ösztöndíjas hallgatónak, aki nem szerezett oklevelet az oklevélszerzési határidőig, a magyar állami ösztöndíj visszafizetésének kötelezettsége azonban csak akkor keletkezik, ha ezt a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettséget nem vagy csak részben teljesíti.

Az ilyen hallgatók döntő többsége fenntart hazai munkaviszonyt, így nem is keletkezik visszafizetési kötelezettségük, vagy az csak a visszafizetési összeg a teljesítés arányában csökkentett összegben keletkezik. Ezen esetekhez kapcsolódóan a javaslat tízezer forintos legalacsonyabb összeghatárt állapít meg a részletfizetésre, figyelemmel az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény azon rendelkezésére is, amely szerint az adóhatóságot a behajtás végett csak akkor lehet megkeresni, ha a tartozás összege eléri, vagy meghaladja a tízezer forintot, így a tízezer forint alatti állami ösztöndíjtartozások nem lennének behajthatók.

A fogyatékossággal élő hallgatók részére biztosítani szükséges a Nftv. 49. § (8) bekezdése szerinti kedvezményeket az idegen nyelvi követelmények, valamint a doktori képzés vonatkozásában is.

Az Nftv. módosításával az ösztöndíjprogramokban működtetett egészségügyi szűrésekhez kapcsolódó adatkezelési szabályozás rendezésére továbbá az adatkezelésre vonatkozó szabályok pontosítására kerül sor.

A tanárképzés megerősítése érdekében szükséges a tanárképző központok megerősítése is, ezek átalakíthatók pedagógusképző központtá abból a célból, hogy a pedagógusképzésbe még inkább bekapcsolódhassanak a köznevelésben dolgozó szakemberek.

A Budapest Kortárstánc Főiskola szenátusa döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmény Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola néven működik tovább, a szükséges hatósági eljárást a felsőoktatási intézmény lefolytatta, a névváltozást bejelentette, így indokolt erről az Nftv.-ben rendelkezni, valamint az Nftv. 1. mellékletében módosítani a felsőoktatási intézmény nevét.

A modellváltáshoz kapcsolódó számviteli kérdések pontosítása vált szükségessé.

Átmeneti rendelkezés.

Bizonyos, az Országos Kórházi Főigazgatóság fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató költségvetési szervek fenntartóváltása kapcsán részletszabályok alkotása szükséges a további hatékony feladatellátás érdekében. A költségvetési szervként megszűnő, beolvadó egészségügyi szolgáltató fenntartója egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény lesz.

Szövegcserés, jogtechnikai módosítások.

Hatályvesztő rendelkezések.

A javaslat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: a KFItv.) módosításával megteremti a külhoni felsőoktatási intézmények támogathatóságát. Stratégiai célunk a kárpát-medencei, magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztése – úgy oktatási, mint kutatási és innovációs tevékenységek területén. A módosítás javaslatot tesz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap felhasználási területének belföldről Kárpát-medencére történő kiterjesztésére.

A KFItv. kiegészítésével a Magyar Formatervezési Tanács feladatait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) helyett a Kormány által rendeletben kijelölt szerv fogja ellátni – vagyis a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFIH), illetve a Nemzeti Innovációs Ügynökség (a továbbiakban: NIÜ) – tekintettel arra, hogy a dizájn ügyekhez kapcsolódó népszerűsítési feladat szervesen kapcsolódik a NIÜ-ben létrehozásra kerülő innovációs ügynökségi feladatokhoz.

A javaslat alapján az újonnan létrehozásra kerülő Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) válik a jövőben a kiválósági kutatási támogatási programok elsőszámú szereplőjévé. A KKT testületi (nem jogi személy) formában felel a kiválósági kutatási pályázatok előkészítéséért, valamint a pályázati döntés előkészítésért. A KKT tagjait konszenzussal jelöli az MTA elnöke, az ELKH (2023.09.01-től MKH) elnöke, valamint a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter. A KKT működési költségeit, valamint az általa meghirdetett pályázati kiírások fedezetét önálló fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja.

Az innovációs eredmények további erősítése érdekében szükséges, hogy az NKFIH-t mint finanszírozó hivatalt – a nemzetközi jógyakorlatokhoz igazodva – egy szolgáltató ügynökség egészítse ki. A NIÜ létrehozásának célja, hogy a hazai innovációs ökoszisztémában létrejöjjön egy olyan meghatározó jelentőségű, katalizáló szerepet betöltő, az innovációs ökoszisztéma szereplőit aktívan megszólító és folyamatosan bevonó, az innovatív ötleteket azok megszületésétől a piaci hasznosításig végigkísérni és támogatni képes, rugalmas szervezet, amely az innováció- és tudománypolitika területén felhasznált források gazdasági és társadalmi hasznosítása biztosításának elsőszámú letéteményese lehet.

A hatályos szabályozás alapján jelenleg két lehetőség nyílik arra, hogy a kérelmező az SZTNH közreműködését kérje annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy egy adott – megvalósított vagy megvalósítandó – tevékenység kutatás-fejlesztési tevékenységek tekinthető-e. Egyrészt a projektminősítési eljárás során hatósági eljárás keretében, másrészt szakértőként lehet megkeresni az SZTNH-t. A javaslat – a hatékonyabb munkavégzés és párhuzamosságok felszámolása érdekében – megszünteti a hatósági eljárást és a szakértői eljárást teszi általánossá, a szakvélemény kiállításával kapcsolatos feladat-és hatásköröket pedig a Kormány által kijelölt szervhez telepíti át. A kormány által kijelölt szerv – amennyiben a szükséges különleges szakismerettel nem rendelkezik – megfelelő szakértelemmel bíró harmadik személy, így különösen az SZTNH közreműködését is igénybe veheti a feladatellátás során.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (2023. szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat, a továbbiakban: ELKH (2023.09.01-től MKH) Irányító Testülete hatékonyságának növelése érdekében az Irányító Testület tagjainak számát a javaslat 9 főre csökkenti. Az Irányító Testület 8 (új) tagjára a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke – az ELKH (2023.09.01-től MKH) elnöke egyetértésével – közös javaslatot tesznek. Az elnök személyére a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter és az MTA elnöke továbbra is közösen tesznek javaslatot a miniszterelnök részére. Az új szerkezetű Irányító Testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az ELKH (2023.09.01-től MKH) kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek finanszírozási logikája erőteljesebben eredményfókuszúvá váljon, valamint megerősítésre kerüljön az ELKH (2023.09.01-től MKH) nemzetközi jelenléte.

A javaslat célja a tanácsadó testületek felállításának Irányító Testületi és elnöki hatáskörbe való delegálása. Az Irányító Testület és az ELKH (2023.09.01-től MKH) elnöke generális felhatalmazást kap arra, hogy a munkájukat segítő testületeket hozhassanak létre, ezzel az Irányító Testület működése gyorsabbá és hatékonyabbá válhat.

A javaslat rögzíti az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, valamint az Irányító Testület tagjainak megbízatási idejével, újraválaszthatóságával kapcsolatos szabályokat, valamint az ELKH (2023.09.01-től MKH) Titkárságán foglalkoztatottak jogviszonyára irányadó rendelkezéseket.

Felhatalmazó rendelkezések.

Az ELKH (2023.09.01-től MKH) Irányító Testületi tagok megbízatására vonatkozó átmeneti rendelkezések.

Az SZTNH-nak a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével kapcsolatos feladatára vonatkozó átmeneti rendelkezések.

A javaslatban szereplő módosításhoz kapcsolódó szövegcserés módosítások.

A javaslatban szereplő módosításokhoz szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.

A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a Budai Palotanegyed helyreállítását és fenntartható fejlesztését célzó beruházások időbeni megvalósíthatóságának ne legyen akadálya esetlegesen az a fővárosi önkormányzat rendeletében megfogalmazott szabály, amely szerint a közút burkolatának megbontásával járó tevékenység nem végezhető a közút burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig.

Jelenleg a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Budapest Főváros Közgyűlésének önkormányzati rendelete fogalmaz meg a főváros kezelésében lévő közutak tekintetében ilyen burkolatbontási tilalmat.

A munkálatok elvégzésének egyéb feltételeit a közútkezelő a hozzájárulásában megszabhatja, így a közútkezelő érdekei sem sérülnek, azonban a munkálatok elvégzésének kérelmezett időpontját a közút kezelője nem módosíthatja.

A rendelkezés a) pontja a Dísz tér tekintetében pontosítja a Budai Palotanegyed határvonalát.

A rendelkezés továbbá jogtechnikai módosításokat tartalmaz, tekintettel arra, hogy az egyedi településképi és örökségvédelmi követelmények megállapítása magával hordozza annak szükségszerűségét is, hogy egyedi eljárási szabályok is megállapításra kerüljenek.

A rendelkezés c) pontja a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény kiegészítésére tekintettel jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosításának célja a doktori képzésben résztvevők foglalkoztatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) kedvezmény bővítése, annak érdekében, hogy a vállalatok minél nagyobb arányban támogassák munkavállalóik doktori képzésben való részvételét. A javaslat értelmében a munkáltatóknak a doktori képzésben résztvevő munkavállalóik után – havi bruttó 500 ezer forintig – nem kell szocho-t fizetniük (egységesen 13% lesz a kedvezmény mértéke).

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az Oktatási Hivatal a tanulók, hallgatók jogviszonyai alapján megállapítsa az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása céljából ezen jogviszonyok időtartamát, illetve megteremti annak lehetőségét, hogy az Nftv. módosításával párhuzamosan az ápolási díjra, a gyermekek otthongondozási díjára és a gyermeknevelési támogatásra vonatkozó adatokat az Oktatási Hivatal kezelje.

A hatályos szabályok szerint magyarországi munkaviszonyt kell fenntartania az állami ösztöndíjasnak, ebbe az időtartamba beszámít a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama. A módosítás a kedvezményezett időszakokat kibővíti az ápolási díjjal, gyermekek otthongondozási díjával és a gyermeknevelési támogatásával, így ezek folyósításának időtartama is beszámít majd a hazai munkaviszony időtartamába.

A jelenlegi szöveg pontosítása, a tekintetben, hogy egy felsőoktatási intézménybe jelentkező esetében minden, a jelentkezéshez szükséges adat és dokumentáció átadásra kerülhessen, ne csak az adott intézmény adatai és az azzal kapcsolatos dokumentáció.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő ingatlan vagyonjuttatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

A 2020. évi XXXVIII. törvénynek a módosításokkal összefüggő jogtechnikai pontosítására és a sarkalatossági záradékának kiegészítésére kerül sor.

A Színház- és Filmművészetért Alapítvány részére történő ingatlan vagyonjuttatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.

Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény sarkalatossági záradékának kiegészítésére kerül sor.

A Forum Hungaricum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Magyar Kultúráért Alapítvány tulajdonába kerül ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel.

Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó megállapodást a Magyar Kultúráért Alapítvánnyal a Kulturális és Innovációs Minisztérium mint tulajdonosi joggyakorló köti meg.

A Magyar Kultúráért Alapítvány jogosult a részére átadott üzletrész értékesítésére, azonban az értékesítésből származó bevételt csak közérdekű céljainak megvalósítására, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényben meghatározott közfeladata ellátására használhatja fel.

Az MKA törvény 1. mellékletének módosítására kerül sor.

Az MKA törvény sarkalatossági záradékának kiegészítése.

A Szegedi Tudományegyetem által az egészségügyi közfeladat ellátás tekintetében használt ingatlanokkal kapcsolatos vagyonjuttatási rendelkezéseket tartalmazza, melyek az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XIX. törvény 2023. július 1-jén hatályba lépő rendelkezéseivel összhangban kerültek megállapításra.

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIII. törvény) 3. mellékletében a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelésébe kerülő állami tulajdonú ingatlanokat felsoroló táblázat 3. sorában szereplő Szeged II. kerület 01392/16 helyrajzi számú (kivett közforgalom számára megnyitott magánút) ingatlanból telekalakítással két önálló helyrajzi számú ingatlan (01392/33 és 01392/34 helyrajzi számú) jött létre. Az előbbiekre figyelemmel indokolt a 2021. évi XXIII. törvényben az ingatlanadatokban bekövetkezett változás átvezetése.

A sarkalatossági záradék pontosítása.

A ZalaZONE Zrt. állami tulajdonba vétele napjának pontosítását tartalmazza.

Jogtechnikai pontosítás.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.