2023. évi XLIII. törvény indokolás

I. Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményt módosító Jegyzőkönyv célja, hogy az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) szövegét felülvizsgálja, valamint azt a modern kor kihívásainak megfelelően módosítsa.

Az Egyezményt 1981-ben nyitották meg aláírásra, jóval az internet és a jelenkor tömegkommunikációs lehetőségeinek megjelenése előtt. Az Egyezményt eddig 51 ország erősítette meg, köztük az Európai Unió 28 tagállama, a négy EFTA-állam, valamennyi nyugat-balkáni ország, számos szomszédságpolitikai partnerország (például Örményország, Grúzia), az Oroszországi Föderáció, Törökország és számos Európán kívüli ország Afrikában (például Szenegál, Tunézia) és Latin-Amerikában (Uruguay) egyaránt. Több ország (például Argentína, Mexikó, Marokkó) kérelme folyamatban van, és számos ország megfigyelői státusszal rendelkezik (például Japán, Dél-Korea).

Az Egyezmény volt az első nemzetközi jogi kötelezettségeket tartalmazó nemzetközi szerződés a személyes adatok védelme terén, amely egyezményt Magyarországon az 1998. évi VI. törvény hirdetett ki. Magyarország szintén részese az Egyezményhez fűzött, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) is, amelyet a 2005. évi LIII. törvény hirdetett ki.

II. A technológiai fejlődés azonban új kihívásokat teremtett a személyes adatok védelme terén is, ezért szükségessé vált az Egyezmény modernizációja.

Az Európai Unió a jelenleg hatályos adatvédelmi szabályozását az Európa Tanács (a továbbiakban: ET) Egyezményre figyelemmel, azzal összhangban alakította ki. Csakúgy, mint az Európai Unió, az ET is elérkezettnek látta az időt saját adatvédelmi szabályozásának felülvizsgálatára és annak módosítására annak érdekében, hogy az a személyes adatok kezelésével összefüggésben napjainkban felmerülő kihívásokra megfelelő válaszokat adjon. Ennek érdekében 2010 márciusában megkezdődött az ET Egyezményt módosító Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Módosító Jegyzőkönyv) előkészítése.

A Módosító Jegyzőkönyv szövegével kapcsolatos formális tárgyalások a Bizottság és az ET Egyezményben részes tagállamok részvételével az ET Miniszteri Bizottsága által létrehozott „CAHDATA” (adatvédelmi ad hoc bizottság) formáció keretei között folytak. A Módosító Jegyzőkönyvet végül 2018. május 18-án, az ET Helsingör-i miniszteri értekezlete véglegezte és fogadta el.

Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményt módosító Jegyzőkönyv szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló 1488/2018. (X. 8.) Korm. határozatban Magyarország Kormánya egyetértett a Módosító Jegyzőkönyv szövegével, illetve felhatalmazta az igazságügyi minisztert annak végleges szövege megállapítására (aláírására), amelyre 2019. január 9-én sor került. A Javaslat célja, hogy az aláírt Módosító Jegyzőkönyvet megerősítse, illetve azt kihirdesse.

III. A Módosító Jegyzőkönyv által célzott módosítások tartalmában megegyeznek a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) által biztosított védelmi szinttel. Ezzel összefüggésben elmondható, hogy a csatlakozással Magyarország kötelezettségei nem válnak terhesebbé, azok megegyeznek majd a jelenleg is fennálló adatvédelmi rezsim által elvárt szinttel.

Megjegyzendő továbbá, hogy amennyiben a Módosító Jegyzőkönyv hatálybalép, úgy az azzal módosított Egyezményhez nem csupán államok, hanem az Európai Unió is csatlakozhat majd, ekként az Európai Unió Tanácsa külön határozattal is felhívta a tagállamokat a mielőbbi csatlakozásra és ratifikációra. Kiemelendő az is, hogy a Módosító Jegyzőkönyv hatálybalépésével a 2005. évi LIII. törvénnyel kihirdetett Kiegészítő Jegyzőköny okafogyottá válik (az abban szabályozott rendelkezéseket az Egyezmény és a Módosító Jegyzőkönyv együttesen fogja tartalmazni), így azt a Módosító Jegyzőkönyv 37. cikk (4) bekezdése szerint hatályon kívül kell helyezni.

A Módosító Jegyzőkönyv 37. cikk (2) bekezdése szerint az Egyezményben részes harmincnyolc fél öt éven belüli csatlakozása és ratifikációja esetén a Módosító Jegyzőkönyv a csatlakozó részes felek tekintetében hatálybaléphet (részleges hatálybalépés). Magyarország és az EU érdeke, hogy nem csak az EU, de az ET tagállamaiban (amelyek a már bemutatottak szerint nem feltétlenül tagjai az EU-nak is) is biztosítva legyen az EU-ban már jelenleg is elvárt magas védelmi szint.

Megjegyzendő, hogy az Európai Unió tagállamai közül – egyedüli módon – eddig csak Dánia nem írta alá még a Módosító Jegyzőkönyvet, a már aláíró EU-tagállamok közül a ratifikáció még Belgium, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Svédország tekintetében szintén folyamatban van. Az ET tagállamai közül szintén ratifikációra vár még az Egyesült Királyság, Svájc is. Az ET tagállamai közül egyelőre nem írt alá Törökország, Ukrajna, illetve a nem-ET tagállamok közül Mexikó sem. Mindezekre figyelemmel szükséges a Módosító Jegyzőkönyv mielőbbi kihirdetése, hogy legalább a részleges hatálybalépésre sor kerülhessen.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelkezés az Alaptörvény Q) cikkének, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvénynek megfelelően elismeri a Módosító Jegyzőkönyv kötelező hatályát.

A rendelkezés az Alaptörvény Q) cikkének, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvénynek megfelelően kihirdeti a Módosító Jegyzőkönyvet.

Figyelemmel arra, hogy a Módosító Jegyzőkönyv hiteles szövege az angol és a francia, a Javaslat az angol nyelvű hiteles szöveg közzétételéről, illetve a hivatalos magyar nyelvű fordítás közzétételéről rendelkezik.

A Javaslat – figyelemmel arra, hogy a hatálybalépés időpontját a Módosító Jegyzőkönyv 37. cikk (1) és (2) bekezdése határozza meg – rendelkezik arról, hogy a Módosító Jegyzőkönyv és a törvény hatálybalépésének napját a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

A hatálybalépéssel összefüggő intézkedések megtételéről – ideértve az Egyezmény egységes szövegeinek a Nemzeti Jogszabálytáron való közzétételéről – az igazságügyi miniszter gondoskodik.

Figyelemmel arra, hogy a Módosító Jegyzőkönyvvel módosítandó Egyezmény a Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseket is tartalmazza, az Egyezmény 37. cikk (4) bekezdése szerint a Kiegészítő Jegyzőkönyvet hatályon kívül kell helyezni. A törvényjavaslat ennek megfelelően – a Módosító Jegyzőkönyv hatálybalépésével – hatályon kívül helyezi a Kiegészítő Jegyzőkönyvet a magyar jogrendben kihirdető 2005. évi LIII. törvényt.

A Javaslat tartalmazza a Módosító Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű fordítását és hiteles angol nyelvű szövegét. Megjegyzendő, hogy az egységes szöveget – az Nsztv. rendelkezéseinek megfelelően – a Nemzeti Jogszabálytár fogja tartalmazni a Módosító Jegyzőkönyv hatálybalépését követően.