2023. évi LX. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosításai a szerencsejáték-szervezés kapcsán felmerült szabályozási igényeket kívánják átvezetni, mellyel a jogalkotó erősíteni kívánja a hazai szerencsejáték-szervezés és ezen belül kiemelten a távszerencsejáték versenyképességét, szem előtt tartva annak átláthatóságát, szabályozott szervezését, valamint a játékos védelmét.

A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény kivételi szabályt rögzít a minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában.

Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény módosítása a NEK-regisztráció elektronikus ügyintézési ponton történő elvégzésének szabályait határozzák meg.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) módosítása az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszert Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásként (KEÜSZ) bevezeti a törvénybe, illetve pontosításra kerül az automatikus döntéshozatal szabályozása, továbbá hatályon kívül helyezi a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének megállapítására és a megfizetésével kapcsolatos szabályozásra irányuló felhatalmazó rendelkezést.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) módosítása a szabályozás koherenciájának biztosítását szolgálja, az ellentétek kiküszöbölése érdekében az Ákr. módosításával az E-ügyintézési tv. szerinti eljárás az automatikus döntéshozatal speciális, elektronikus változataként kerül meghatározásra.

A fentieken túl egyéb, jogtechnikai pontosítások átvezetésére irányul a tervezet.

A módosítás biztosítja, hogy közös vagy több játékosi egyenleg esetén a nyereményigazolás kiállításának feltételéül szolgáló nyereményösszeg számítása során a több egyenleg szerinti befizetések és kifizetések kumulált összegét kell figyelembe venni.

A módosítás rendezi az engedély nélküli szerencsejáték szervezéssel megvalósított közigazgatási szabályszegéssel kapcsolatban a közigazgatási hatósági ellenőrzés, valamint a hatósági eljárás során keletkezett végzés vagy egyéb irat kézbesítésével, illetve közlésével kapcsolatos problémákat. Az internet országokon átívelő jellegéből fakadóan az illegális online szerencsejáték szervezők, akik az Szjtv. szerinti hatósági ellenőrzésekkel és hatósági döntésekkel érintettek, jellemzően külföldi illetőségűek, amely esetben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus kézbesítés szabályai nem alkalmazhatók. Az eljárás során keletkező iratok, döntések postai úton, hivatalos iratként történő közlésének gyakran objektív akadályai vannak, a külföldre történő postázás időigénye pedig a jogalkalmazási tapasztalatok alapján az eljárás eredményességét befolyásolhatja, különös tekintettel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 103. § (4) bekezdésére (ha a hatóság a hivatalból indított eljárásban az ügyintézési határidő kétszeresét túllépi, a jogsértés tényének megállapításán és a jogellenes magatartás megszüntetésére vagy a jogszerű állapot helyreállítására kötelezésen túl egyéb jogkövetkezményt nem alkalmazhat). Másrészről indokolt az ügyféli jogok biztosítása érdekében is a közlés szabályainak ilyen módon történő kiegészítése.

Távszerencsejáték esetén a játékosi egyenlegre történő befizetésekre és onnan történő kifizetésekre vonatkozó rendelkezés pontosítása. A módosítás célja másrészt a játékosi egyenlegre történő befizetés technikai előírásainak a saját számláról, illetve saját bankkártyával történő befizetés (előzetes) vizsgálatára rendelkezésre álló technikai és jogi eszközökkel összhangban történő meghatározása. Ezen előírásokat a játékos köteles betartani, a szervező pedig a rendelkezésére álló eszközökkel, valamint a játékos nyilatkoztatásával köteles azoknak érvényt szerezni.

A módosítás célja, hogy a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetén ne a különsorsolásos akció megszervezése legyen az egyetlen, kötelező lehetőség az át nem vett nyeremények felhasználására, hanem legyen lehetőség azok játékadóként történő elvezetésére.

A sorsjáték fogalma magában foglalja a tombolajátékot és a kaparós sorsjegyeket (és ezek virtuális megfelelőjét, az e-sorsjegyeket is), de ezen fogalmak közötti kapcsolat egyértelmű rögzítése jelenleg még hiányzik az Szjtv.-ből, a javaslat ezt a hiányosságot hivatott megszüntetni.

A kizárólag online játszható számsorsjátékokra nézve semmilyen jogszabályi előírás nincs az Szjtv.-ben, a módosítás célja ennek rendezése.

A módosítás célja továbbá, hogy a bingó típusú számsorsjáték online módon is szervezhető legyen.

Az egyéb sorsolásos játék fogalom meghatározásához általános keretszabály alkalmazása szükséges, mivel az érintett játékok sokféleségének biztosítása a szabályozással elérni kívánt cél, így minden játék esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott játéktervekben kerülnének meghatározásra az adott sorsolásos játék részletszabályai.

A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a javaslat szerinti szabályozás lehetőséget kíván teremteni a korai kifizetés (cash-out) funkció alkalmazására, amely olyan speciális fogadási lehetőség, amelynek használatával a játékos a fogadási esemény megtörténte előtt, a korábban várt nyereményösszeghez képest csökkentett összegű kifizetésben részesülhet.

Jelenleg egyedül a bukmékeri rendszerű fogadás esetében nem kell visszajuttatni az át nem vett nyereményeket a fogadók felé.

A szabályozás szerint, ha az Szjtv. eltérően nem rendelkezik, a sorsolásos játékokra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az egyéb sorsolásos játékokra is. Az Szjtv.-ben a nyeremény-visszafizetési arányra és az adózásra vonatkozó módosítás további speciális szabályozást ad az egyéb sorsolásos játékra, de az egyéb, pl. az engedélyezésre, ellenőrzésre, időközi elszámolásra, végelszámolásra vonatkozó, a sorsolásos játékokat érintő szabályozás az egyéb sorsolásos játékokra is irányadó lenne.

Az Szjtv. kizárólag a távszerencsejáték engedélyezése során követeli meg az okiratok hiteles fordításának benyújtását, más szerencsejáték engedélyezése során nem. A módosítás célja a nem magyar nyelven kiállított okiratok egységes kezelése az egyes engedélyezési eljárásokban.

Az Szjtv. jelenlegi szabályozása szerint egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható.

A módosítás célja, hogy az online kaszinójáték szervezőre irányadó bónusz elszámolási rendelkezésekkel azonos tartalmú szabályok legyenek irányadók a távszerencsejátékot szervezőre is, ha ezen lehetőséggel a távszerencsejáték szervező élni akar.

Egy új játékkoncepcióval összefüggő módosítás alapján a számsorsjáték esetében előre meghatározott, nagyszámú mezőt tartalmazó csomagból vásárolhat a játékos bizonyos mértékű tört részesedést, ezután a játékos az általa megvásárolt részesedések arányában jogosult az adott tippcsomag által esetlegesen elért nyereményre. Ezen játékkoncepció szerint a nyereményalap-képzés során a szervező általi dotációra is szükség lehet, így a koncepció megvalósításához a számsorsjáték havi nyereményalap fogalmának a módosítása szükséges, mivel a jelenlegi szabályozás alapján csak a játékosok által tétként megfizetett összeg képezheti a nyereményalapot.

A tiszta játékbevétel fogalmának pontosítása kártyatermek esetében.

A távszerencsejátékhoz hasonlóan az online kaszinójátékra vonatkozóan is szükséges meghatározni a tiszta játékbevétel fogalmát, amelynek részeként az általános fogalomtól eltérő kivételként lehet meghatározni a külföldi szolgáltató által üzemeltetett online kártyajátékokhoz történő csatlakozás esetére vonatkozó szabályt.

A módosítás további célja, hogy több kaparós sorsjegyre egyszerre különsorsolás kerülhessen szervezésre a fel nem vett nyeremények alapjainak terhére.

A módosítás biztosítja, hogy közös vagy több játékosi egyenleg esetén a nyereményigazolás kiállításának feltételéül szolgáló nyereményösszeg számítása során a több egyenleg szerinti befizetések és kifizetések kumulált összegét kell figyelembe venni.

A kaparós sorsjegy definíciója jelenleg az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet értelmező rendelkezései között szerepel, a módosítás célja ennek átemelése az Szjtv. értelmező rendelkezései közé, kisebb módosításokkal, amelyek egyrészt a papír alapú kaparós sorsjegyek és az e-sorsjegyek közötti különbséget érzékeltetik, másrészt egyértelművé teszik a fix nyereménystruktúrát.

A módosítás célja az, hogy ez játékhoz és ne játékoshoz kötődő előírás legyen, valamint annak kifejezett előírása, hogy egy játékosnak különböző játékokra vonatkozóan közös játékosi egyenlege is lehet ugyanazon szervezőnél.

Átmeneti rendelkezések.

Az Szjtv. műszaki notifikációs záradékának módosítása a 2023/17/HU számon lefolytatott műszaki notifikációs eljárásra figyelemmel.

Az Szjtv. pontosítását célzó, szövegcserés módosításokat tartalmazó rendelkezés.

A módosító javaslat a gyermekek otthongondozási díjának a hozzátartozó részére történő megállapítására vonatkozó rendelkezést pontosítja olyan módon, hogy abban az esetben, ha a szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, a megállapításra szülői előzmény-jogosultság nélkül is lehetőség legyen. Emellett az ügyfelek és a hatóságok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében megszüntetésre kerül a gyermekek otthongondozási díja esetében irányadó általános, kétéves felülvizsgálati kötelezettség. A módosítás szerint az ellátásra való jogosultságot a gondozási szükségletet és önellátási képességet igazoló szakorvosi/szakértői vélemény hatályának lejártakor vizsgálja felül a hatóság (az egészségi állapotot igazoló orvosi igazolás érvényessége a szakmai vélemény érvényességéhez igazodik).

A minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségét tanúsító szervezetekről és a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló 41/2016. (X. 13.) BM rendelet felülvizsgálata alapján az engedély kiadására irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megszüntetésre kerül, így arra tekintettel, hogy igazgatási szolgáltatási díjmentességet kizárólag törvényben lehet megállapítani, szükséges a minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközök megfelelőségértékelési tevékenységére irányuló kijelölési eljárás vonatkozásában egy kivételi szabályt rögzíteni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása révén a javaslat a kormányzat képzési és oktatási beszerzései tekintetében új központi közbeszerzési és beszerzési rendszer bevezetésének törvényi szabályozását teremti meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) által a kötelező közszolgálati továbbképzés – amely nem esik e központi közbeszerzési és beszerzési rendszer hatálya alá, a közszolgálati tisztviselők és a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzését, továbbképzését az Egyetem alaptevékenységeként látja el – nyújtása során szerzett tapasztalat egyértelműen rámutat arra, hogy az állami szervek foglalkoztatottjai számára nyújtott, a különböző kompetenciák fejlesztését célzó egyéb képzések rendkívül jelentős hatékonyságnövelést eredményezhetnek az érintett személyek munkavégzésében.

A rendelkezés biztosítja annak a lehetőségét, hogy a polgármester és az alpolgármester is önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesíthessen.

A Honvéd Vezérkar főnökét és a Magyar Honvédség vezénylő zászlósát a jövőben határozatlan időre nevezik ki. A módosítás új alcímet állapít meg, ehhez kapcsolódóan az alcímhez tartozó teljes szabályozás újra megállapításra kerül. Ennek részeként – a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében – a rendelkezés pontosítja a határozott idejű vezényléshez kapcsolódó rendfokozat viselésének a szabályait is.

Átmeneti rendelkezés, amely a Honvéd Vezérkar főnökének és a Magyar Honvédség vezénylő zászlósának határozatlan idejű kinevezéséhez kapcsolódik.

A rendelkezés célja a kártyafelhasználói regisztrációra irányuló eljárás elektronikus ügyintézési ponton történő elvégzésének szabályozása.

Az állami foglalkoztatottak szakmai kompetenciája növelését célzó képzések hatékonysága és eredményessége a közigazgatás működtetése szempontjából döntő fontosságú, s ilyen módon központosított, strukturált végrehajtást igényel. Fentiek alapján cél az egyéb képzések, illetve oktatások tekintetében, azok egységes, magas színvonalú nyújtásának biztosítása érdekében új központosított közbeszerzési és beszerzési rendszer kialakítása, amely mögött az Egyetem szakmai háttere áll.

Szövegpontosító rendelkezés.

A módosítás az automatikus döntéshozatali eljárás definícióját, az eljárás lefolytatás feltételeit határozza meg, illetve pontosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szervek eljárásaiban, továbbá rögzíti, hogy mely esetekben nincs helye az eljárás alkalmazásának, illetve a korábbi szabályozással megegyező módon írja elő az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek az eljáráshoz kapcsolódó közzétételi kötelezettségét.

A Közigazgatási- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósult KÖFOP-2.2.7-VEKOP-20. számú projekt keretében kialakításra került az automatikus közigazgatási döntéshozatali (AKD) rendszer, amelynek kialakítása, ehhez kapcsolódóan az automatizációra épülő döntéshozatali eljárások, megoldások újragondolása szükségessé teszi az érintett jogszabályi környezet felülvizsgálatát, a szolgáltatás nevesítését az elektronikus ügyintézési szabályozásban.

A rendelkezés célja, hogy az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszert Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatásként (KEÜSZ) bevezesse a törvénybe.

A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megszüntetésére tekintettel szükséges a kapcsolódó törvényi felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése is az esetleges jogbizonytalanság elkerülése érdekében.

A törvényjavaslat szerinti módosítással két fajta automatikus döntéshozatalt lehet majd megkülönböztetni. Az első, amikor elektronikus kérelem útján az eljárás emberi beavatkozás nélkül zajlik az E-ügyintézési tv. szabályai szerint, a második pedig az, amikor a hatóság részére nem elektronikus úton benyújtott kérelem alapján valamennyi adat rendelkezésre áll és azonnal döntést tud hozni (pl. lakcímkártya kiállítása kormányablakban).

A módosítás a Közszolgálati Döntőbizottság határozatainak nyilvánosságát szabályozza a bírósági ítéletekre irányadó szabályozáshoz hasonlóan.

A módosítás a kormánytisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt pontosítja.

A módosítás a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak illetménytábláját módosítja.

A módosítás a nemzeti adatvagyon részét képező adatállomány tekintetében az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét kiegészíti a belföldi székhelyű átlátható szervezetek körével, a hatékony feladatellátás érdekében.

A rendelkezés alapján a kormányzati igazgatási szerv és a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, valamint ezek járási és fővárosi kerületi hivatalai által honvédelmi feladatként készített meghagyási névjegyzéket a miniszterelnök hagyja jóvá. Az ezen szervek által honvédelmi feladatként készített meghagyási névjegyzék szerinti adatokat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által a meghagyásba bevont szervekről és a meghagyásra kijelölt munkakörökről, valamint a meghagyásban részesült kiképzett és kiképzetlen hadkötelesekről vezetett nyilvántartásba a miniszterelnök jóváhagyását követően lehet bevezetni.

A rendelkezés alapján a miniszterelnök és a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője a honvédelmi szervezet által a meghagyásba bevont személyről vagy szervről vezetett nyilvántartásban kezelt adatokat megismerheti.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági klauzula.