2023. évi LXVI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján kerül közzétételre.

A törvényjavaslat célja a Magyarország és az Ecuadori Köztársaság között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás kérése, illetve a Megállapodás kihirdetése.

A Megállapodás által előirányzott program keretében a két ország 18 és 31 év közötti állampolgárai egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén, akik – bár tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus – a Megállapodásban meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak. A Megállapodásban rögzített, legfeljebb 12 hónapig érvényes turizmus alatti ideiglenes munkavállalásra jogosító vízum (ecuatorianas de trabajo y vacaciones) már létező, tartózkodásra jogosító okmány az Ecuadori Köztársaságban, Magyarország pedig a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti ideiglenes tartózkodási engedélyt állít ki a programban résztvevő ecuadori állampolgárok részére.

A Megállapodás jól illeszkedik a magyar–ecuadori kapcsolatok rendszerébe, amely a humán- és ifjúsági kapcsolatok további fejlesztését nagyszerűen szolgálja. A Megállapodás létrehozása a magyar–ecuadori kapcsolatok egészére pozitív hatással lesz, az a gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási területen egyértelműen kedvezően hat.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés adhat felhatalmazást a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.

Jelen § az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjával, illetve az Nsztv. 7. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a szerződéskötési eljárás e belső jogi aktusát rögzíti.

Az Nsztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba olvad össze [Nsztv. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. § (1) bekezdés]. Mivel a Megállapodás tárgyából kifolyólag az Országgyűlés a cselekvő a belső jog síkján, a kihirdetés is törvényi formát ölt.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a törvény e szakasza és a mellékletek tartalmazzák a Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvű szövegét.

A Megállapodás 7 cikkből áll. Az 1–4. cikk tartalmazza a tartózkodási engedély vagy vízum kiadásának feltételeit, egyéb szabályait. A Megállapodás 5–6. cikkei rendelkeznek a Megállapodás felfüggesztéséről vagy módosításáról, továbbá a vitarendezésről. A Megállapodás 7. cikke az időbeli hatályról, a Megállapodás esetleges módosításának és felmondásának lehetőségéről szól.

A Megállapodás belső jogi hatálybalépésének napjáról rendelkezik, amely az Nsztv. 10. § (3) bekezdése értelmében egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés időpontjával. A hatálybalépés naptári napját a külgazdasági és külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. A hatálybalépés naptári napját megállapító közleményt hivatalból, a szaktárca külön közbenjárása nélkül adja ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Figyelemmel a Megállapodás tartalmára, az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter kijelölése indokolt a végrehajtáshoz szükséges intézkedések megtétele érdekében.