2023. évi LXXVII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A hatósági tapasztalatok, a víziközmű-szolgáltatók megkeresései, valamint az ágazati ismereteink alapján – az ágazat hosszútávú, biztonságos és hatékony működésének biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) tekintetében módosítási igények merültek fel.

Sor kerül olyan módosításokra, adott esetben deregulációra is, amelyek az elmúlt időszakban szükségszerűvé váltak, így a szabályozás megteremti a lehetőségét annak, hogy a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter a nem lakossági felhasználók tekintetében a díjmeghatározás lehetőségével éljen.

A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alappal összefüggő – a Vksztv.-be jelen módosítással beépülő – rendelkezések alkalmazásának elősegítése érdekében indokolttá vált e jogintézmény vonatkozásában értelmező rendelkezést meghatározni.

Az integrációs folyamat során több esetben is problémát okoz az, hogy a tulajdonos önkormányzatok egyhangú döntése szükséges az állam részére történő átruházáshoz, így akár egy önkormányzat döntése révén is meghiúsulhat az integrációban való részvétel, amely nyilvánvalóan hátrányosan érinti azokat az önkormányzatokat, amelyek élni kívánnának az állam által felkínált lehetőséggel.

A fentiekre tekintettel szükségessé vált a Vksztv. módosítása akként, hogy a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszerek esetében az állam részére történő átruházáshoz elegendő legyen az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerű többségi döntése.

Ezen módosítás lehetőséget biztosít az állam részére történő átruházásra azoknak az önkormányzatoknak, amelyek élni kívánnak a lehetőséggel, azon önkormányzatok viszont, amelyek nem kívánnak részt venni az integrációs programban megtarthatják a tulajdonrészüket, így minden érintett fél számára megnyugtatóbb szabályozási környezet jöhet létre.

(1) bekezdés: indokolt annak kimondása, hogy a lakossági és a nem lakossági felhasználók tekintetében külön is megállapítható az ideiglenes szolgáltatás díja.

(2) bekezdés: ha miniszteri rendelet kizárólag az egyik felhasználói kategória tekintetében lép hatályba, biztosítani szükséges, hogy az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az átmeneti díj megállapítására vonatkozó kérelmét a miniszteri rendelettel nem érintett felhasználói kategória tekintetében legyen jogosult benyújtani.

(1) bekezdés: biztosítani szükséges, hogy a miniszteri rendelet lakossági felhasználókra irányadó részének hatálybalépéséig a Hivatal által megállapított lakossági felhasználókra irányadó átmeneti díj tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) ne haladhassa meg a nem lakossági felhasználók vonatkozásában az adott ellátási területre kihirdetett hatósági díjat.

(2) bekezdés: indokolt annak kimondása, hogy a Hivatal az átmenti díjról szóló határozatban foglaltakat a díjat megállapító rendelkezések hatályba lépéséig érvényesítheti.

(3) bekezdés: biztosítani szükséges, hogy az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre és felhasználói körre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelet hatályba lépéséig lehessen érvényesíteni a Hivatal határozatában meghatározott díjak alkalmazását, továbbá pontosításra szorul, hogy az átmeneti díjat megállapító határozat csak akkor veszítse hatályát, ha valamennyi, az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett felhasználóra vonatkozóan hatályba lép a víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító miniszteri rendelet.

A módosítás értemében a működési engedélyek kiadhatóak lesznek a vagyonértékelések hiányában akkor is, ha engedély módosítására az ellátásért felelős személyében beállt változás miatt kerül sor, és a korábbi ellátásért felelős a vagyonértékelés elkészítéséről nem gondoskodott. Erre az esetre a Hivatalnak törvényi lehetőséget szükséges biztosítani arra, hogy a vagyonértékelések hiányában, feltétel tűzésével adhasson ki működési engedélyt.

A határidő módosulását az a tény indokolja, hogy az integrációval érintett víziközmű-rendszerek esetén a vagyonértékelések hiánya nem az újonnan, a települési önkormányzatok helyébe lépő Magyar Államnak róható fel, hanem az a korábbi ellátásért felelős mulasztásból ered, továbbá a vagyonértékelések elkészítése, figyelemmel a kötelezően lefolytatandó közbeszerzési eljárásokra is, időigényes folyamat.

A módosítás indoka annak törvényi szinten történő meghatározása, hogy a víziközmű-szolgáltatás zavartalan működése, illetve a lakosság biztonságos ellátása érdekében korlátozható legyen azon műszaki adatok megismerése, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázatot hordozhat.

(1) bekezdés: normavilágosságot, a jogalkalmazást előmozdító módosítás.

(2) bekezdés: a lakossági díjon való elszámolási lehetőséget pontosító rendelkezés.

Fontos annak törvényi szintű kimondása, hogy a lakossági és a nem lakossági felhasználókra nézve együttesen vagy külön-külön is megállapításra kerülhessenek a díjak.

Abban az esetben, ha a miniszter az egyes felhasználói kategóriákra vonatkozóan javasolt országosan egységes díjak bevezetése mellett dönt, úgy egy – a víziközmű-szolgáltatók indokolt költségszintjéhez igazodó bevételt biztosító – újraelosztó rendszer működtetése válik szükségessé. A víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter lehetőséget kap annak a (számszerűsített) befizetési kötelezettség meghatározására, amely a víziközmű-szolgáltató elismert indokolt költsége, valamint a megállapított országos egységes díj alapján képződő bevétel különbözetéből adódik. Az ehhez szükséges adatokat a Hivatal a díjjavaslattal egy időben terjeszti elő a miniszter részére. Az ellentételezési összeg igénylésének módja a befizetési kötelezettség szerinti eljárással egyezik meg. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a megképződő fenntartási források az egyes ágazatok között (ivóvíz, illetve szennyvíz) szabadon átcsoportosíthatóak legyenek.

A felhasználók érdekeinek védelme érdekében indokolt annak törvényi szinten történő meghatározása, hogy az átadási szerződés egyoldalúan nem mondható fel a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást nyújtó víziközmű-szolgáltató által akkor, ha a felmondás az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközmű-szolgáltató jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné.

A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az állami tulajdonú költségvetési szerv kezelésében lévő bérlakások és szállók üzemeltetését végző gazdálkodó szervezet mentesüljenek a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizetése alól.

Felhatalmazó rendelkezés, amely a miniszter részére lehetőséget biztosít arra, hogy megállapítsa a Vksztv. 65/A. § szerinti ellentételezési alapot működtető szervet, az ellentételezési alap működtetésének részletes szabályait, valamint az ellentételezési alapba történő befizetés és abból történő kifizetés érdekében az ellentételezési alapot működtető szerv és a víziközmű-szolgáltatók kötelezettségeit és a víziközművek fenntartásához elkülönítetten kezelt összegek mértékét, valamint az újraelosztás alapját képező elismert indokolt költségek körét.

Az önkormányzati tulajdonú víziközművek migrációjával összefüggő átmeneti rendelkezés.

Az átadási árak árszabályozásának változásával összefüggő átmeneti rendelkezés.

Átmeneti rendelkezés, amely a 2012. július 15. napját megelőzően keletkezett üzemeltetési szerződések aktualizálási folyamata lezárási határidejét meghatározza. A felülvizsgálandó üzemeltetési szerződések tartalma a Vksztv.-ben foglaltaktól sok esetben eltér, illetve ellentétes lehet azzal, így – a több, mint egy évtizedes „türelmi időt” követően – a felülvizsgálatra szükség van.

Szövegcserés módosító rendelkezések egyrészt a törvény belső koherenciájának megteremtése, másrészt nyelvhelyességi korrekciók végrehajtása érdekében.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Hatályba lépetető rendelkezés.

Veszélyhelyzeti kormányrendeleteket hatályon kívül helyező rendelkezések.