2023. évi VIII. törvény indokolás

A törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti katonai keretmegállapodás kihirdetésével a Megállapodás kötelező hatályának elismerése.

A Megállapodás megkötését a török fél kezdeményezte.

A Megállapodás szövegének megállapítására és a tárgyalások megkezdésére a felhatalmazást a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti katonai keretmegállapodás létrehozásáról szóló 62/2021. (X. 7.) ME határozat (a továbbiakban: ME határozat) adta meg.

A kormány „keleti nyitás” politikájával összhangban, a török féllel megkezdett védelmi ipari együttműködési kezdeményezések, közös kiképzések és gyakorlatok, valamint információk és tapasztalatcserék lehetősége indokolttá teszik általános keretmegállapodás megkötését, amely megfelelő alapot biztosíthat a katonai kapcsolatok további fejlesztéséhez.

Törökország geopolitikai elhelyezkedése, gazdasági teljesítőképessége, valamint sajátos kulturális adottságai folytán meghatározó jelentőséggel bír Magyarország számára. Hazánk Keleti nyitás politikájának részeként kiemelt figyelmet fordít a magyar–török kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, amely egyben Törökország érdeke is. A török haderő a NATO második legnagyobb hadserege, amely kiváló tapasztalatokat szerzett a térségében lévő műveleti területeken. Ankara az elmúlt évtizedekben jelentős összegeket költött saját hadiipara fejlesztésre, amelyek közül számos eszköz ma már világszínvonalú. Az új megállapodás aláírásának további indoka, hogy az elmúlt időszakban intenzívebbé és kiterjedtebbé vált a két ország katonai együttműködése, amelynek jogi kereteit e formában is szükséges meghatározni.

A kormányközi megállapodás két korábbi megállapodást vált fel: az 1995-ben megkötött kormányközi „Katonai képzés és a hadiipari együttműködést érintő egyezmény”-t, valamint az 1997-ben megkötött tárca szintű „a katonai kiképzési együttműködésről” szóló megállapodást.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Javaslat 1. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1)–(3) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési felhatalmazást.

A Javaslat 2. §-a és 3. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik a Megállapodás kihirdetéséről, és tartalmazza a Megállapodás magyar és angol nyelvű hiteles szövegét.

A Megállapodás preambuluma hivatkozik a különböző releváns nemzetközi szerződésekre, valamint az 1. cikkben és megjeleníti a Megállapodás fő céljaként, hogy keretet biztosítson a Felek közötti kapcsolatoknak és fejlessze a Felek közötti együttműködést.

A 2. cikk megállapítja a Megállapodás hatályát, amely a Megállapodásban meghatározott katonai együttműködési területeken a személyi állományra, anyagokra, felszerelésekre, információk és tapasztalatok cseréjére terjed ki.

A 3. cikkben a Megállapodásban szereplő főbb fogalmak szerepelnek.

A 4. cikk megjelöli a katonai együttműködési területeit.

Az 5. cikk lefekteti a végrehajtás és az együttműködés lehetséges módjait és elveit.

A 6. cikk kijelöli a Megállapodás végrehajtására illetékes hatóságokat és előirányozza az éves végrehajtási tervek elkészítését.

A 7. cikk részletezi a képzésre, tanfolyamokra vonatkozó feltételeket.

A 8. cikk a minősített információk és anyagok biztonságáról szól.

A 9. cikk tartalmazza a jogi kérdéseket. Általános szabályként a NATO SOFA szabályait írja elő, a fegyelmi jogkör tekintetében a Küldő Fél nemzeti jogszabályait tekinti irányadónak.

A 10. cikk az esetleges károk rendezését a felek között egyébként is hatályban lévő NATO SOFA megállapodáshoz utalja.

A 11. cikk szabályozza az adminisztratív kérdések körét. Az egyenruha viselésével kapcsolatban általánosságként megfogalmazza, hogy a Küldő Fél katonai személyi állománya jogosult saját nemzeti egyenruháját viselni, amelytől eltérni csak kifejezetten erre irányuló megállapodásban foglaltak szerint van lehetőség.

A 12. cikk az igénybe vehető egészségügyi ellátásokról szól. Megfogalmazza, hogy a Küldő Félnek a felelősségi körébe tartozik, hogy az általa kiküldött személy megfelelő egészségi állapotban legyen tevékenysége során.

A 13. cikk a pénzügyi kérdéseket rendezi. Általános szabályként a Küldő Fél felel az általa kiküldött személy béréért, szállásáért és ellátásáért; ugyanakkor a Fogadó Fél a fogadott személy bizonyos költségelemeinek fedezését önkéntes alapon átvállalhatja.

A 14. cikk a vám- és útlevél eljárások szabályait fekteti le, hivatkozva a felek által használt és bevált NATO szabályokra és eljárásokra is.

A 15. cikk megállapítja, hogy a megkötendő megállapodás rendelkezései nem érintik a Felek más nemzetközi megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit.

A 16. cikk a vitarendezésről szól és előírja, hogy bármely vitát a felek közötti konzultációk és tárgyalások útján, a lehető legalacsonyabb szinten kell rendezni.

A 17. cikk szerint bármelyik Fél diplomáciai úton javasolhatja a megkötendő megállapodás módosítását vagy felülvizsgálatát.

A 18. cikkben foglaltak szerint a megállapodás határozott időre szól és öt évig marad hatályban, de mindaddig automatikusan meghosszabbodik további öt éves időtartamokra, amíg valamelyik fél diplomáciai úton írásban nem értesíti a másik felet a felmondási szándékáról.

A 19. cikk a ratifikálás menetéről és a hatálybalépésről rendelkezik. A megállapodás harminc nappal az utolsó olyan írásbeli értesítés kézhezvételének napját követően lép hatályba, amellyel a Felek diplomáciai úton értesítik egymást a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi eljárásaik befejezéséről.

A Javaslat – a 2. és 3. § kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A 2. § és a 3. § hatálybalépése a Megállapodás hatálybalépéséhez igazodik. A Megállapodás a Felek által a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások lefolytatásáról szóló, diplomáciai úton küldött utolsó írásbeli értesítés kézhezvételének napját követő 30. napon lép hatályba. Ennek oka, hogy a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére a Felek által alkalmazandó alkotmányos vagy belső jogi szabályokkal és eljárásokkal összhangban kerül sor.

A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett egyedi közleményével állapítja meg.

A Javaslat 5. §-a rendelkezik a Megállapodásban foglaltak végrehajtásáért felelős személyek kijelöléséről.

A nemzetközi szerződés hiteles magyar nyelvű szövege.

A nemzetközi szerződés hiteles angol nyelvű szövege.