2023. évi IX. törvény indokolás

Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok hatékony és eredményes ellátása érdekében indokolt létrehozni egy új jogviszony típust, ami a tágabb értelemben vett közszférában dolgozó – a törvényjavaslat által megjelölt alapjogviszonyban álló – szakemberek esetében teszi lehetővé, hogy szakértelmüket az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalon való ellátása érdekében kamatoztathassák.

E cél elérése érdekében az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) megteremti az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony (a továbbiakban: EU-elnökségi jogviszony) mint közfeladat ellátását célzó, munkavégzésre irányuló különös jogviszony jogi alapjait és rögzíti alapvető, törvényi szintű szabályozást igénylő lényeges tartalmát.

Emellett a Javaslat elvégzi az új jogviszony-típus jogrendszerbe illesztését a kapcsolódó jogállási törvények és egyéb törvényi rendelkezések módosításával, valamint felhatalmazást ad a Kormánynak az EU-elnökségi jogviszony egyes elemeivel kapcsolatos részletes szabályok megalkotására.

Ezen felül a törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) tekintetében részben technikai jellegű, részben közfeladatok hatékonyabb ellátását célzó módosításokat tartalmaz.

Technikai jellegű módosításként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvénynek (a továbbiakban: NKE tv.) az Egyetem mellett a Fenntartó vezetésével működő Tanácsadó Testület összetételére vonatkozó rendelkezésének, a Kormány szerkezetében beállt változás okán szükséges módosítása jelenik meg.

Arra való tekintettel, hogy az Egyetem képzéseinek döntő hányada más felsőoktatási intézményekkel való összehasonlításban lényegesen nagyobb mértékben igényli a gyakorlati szakmai tapasztalat oktatás keretében történő bemutatását, képzési struktúrába illesztését, a törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az Egyetemen kiemelkedő elsősorban gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkező szakember is kaphat vezetői megbízást, ugyanakkor meghatározott esetekben csak tudományos fokozat megléte mellett.

A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Rögzíti az új jogviszony-típus jellegének alapvető ismérveit, háttérjogszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt rendeli alkalmazni.

Meghatározza az EU-elnökségi jogviszonyban ellátható feladatokat, valamint az alapjogviszonyként figyelembe vehető jogviszonyok körét. Az alapjogviszonyként figyelembe vehető jogviszonyban állók közül azokkal létesíthető EU-elnökségi jogviszony, akik a Kormány által rendeletbe meghatározott szervi körbe tartozó szervnél állnak alkalmazásban.

Az EU-elnökségi jogviszony elsősorban meghívásos, kivételesen pályázati eljárás alapján létesíthető. A pályázat kiírásának joga az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős minisztert illeti meg, aki a (3) bekezdés szerint előzetesen egyeztet az általános politikai koordinációért felelős miniszterrel a feladatellátásban jelentkező indokolatlan párhuzamosságok elkerülése érdekében.

Rögzíti az EU-elnökségi jogviszonyt létrehozó szerződés megkötésének és a jogviszony létesítésének feltételeit, a kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget, meghatározza a szerződésben részes feleket. Az EU-elnökségi jogviszony legfeljebb 2025. június 30-ig tartó határozott időre hozható létre.

Meghatározza az EU-elnökségi jogviszony összeférhetetlenségi szabályait. Kiemelést érdemel, hogy EU-elnökségi jogviszony nem létesíthető olyan foglalkoztatottal, akinek az alapjogviszonya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátására jött létre.

Szabályozza a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlását, a szakmai irányítás kérdését, valamint rögzíti, hogy a foglalkoztatottat a szerződés szerinti feladatellátásért – a Kormány rendeletében meghatározott általános számítási alapelvekre is figyelemmel szerződésben meghatározott – díjazás illeti meg.

Az EU-elnökségi jogviszony megszűnésének és megszüntetésének esetköreit szabályozza, az egyes megszűnési és megszüntetési jogcímekhez kapcsolódó, valamint az egyéb kapcsolódó sajátos előírásokkal együtt.

Meghatározza az EU-elnökségi jogviszonyhoz kapcsolódó sajátos adatkezelési szabályokat. Az EU-elnökségi jogviszonyban foglalkoztatottakról az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó nyilvántartást vezet.

Annak érdekében, hogy a jogvitákban az esetleges hatásköri értelmezési problémák elkerülhetők legyenek, indokolt a normaszövegben egyértelműen feltüntetni, hogy az EU-elnökségi jogviszonyból származó igények érvényesítésére az alapjogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a Kormány kérésére sor kerül az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata alapján foglalkoztatott európai uniós tisztviselők Magyarországra történő kirendelésére is, aminek a magyar szabályozásban is meg kell teremteni az alapját. E kirendelt tisztviselők a kirendelés ideje alatt is az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata hatálya alatt maradnak, a magyar jog szerint munkavégzésre irányuló jogviszonyuk nem jön létre.

A Kormány részére biztosítja a szükséges törvényi szintű felhatalmazást az EU-elnökségi jogviszony törvényi szintű rendezést nem igénylő részletszabályainak rendeletben való megalkotásához.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

A Javaslat 5. § (2) bekezdéséhez hasonlóan a Javaslat alapján alapjogviszonyként elfogadható jogviszonyokat szabályozó egyes jogállási törvényekben is rendezni kell az alapjogviszony és az EU-elnökségi jogviszony párhuzamos fennállásának kérdését, a módosítások az alapjogviszony és az EU-elnökségi jogviszony közötti összeférhetetlenséget oldják fel az érintett jogállási törvényekben.

A módosítás alapján lényegesen jogszabálysértőnek minősül a végrehajtó intézkedése, ha az a pénzkezelésére és díjszabására irányuló szabályokat megsértette arra tekintet nélkül, hogy az a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatással lett volna. A végrehajtóval szemben meghozott olyan határozatot, amely pénzösszeg megfizetésére kötelezi a végrehajtót, elektronikus úton megküldi a bíróság a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) részére a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, hogy a Hatóság a nyilvántartásába bevezesse. A határozatot a bíróság anonimizált formában küldi meg a Hatóság részére oly módon, hogy az kizárólag a Hatóság által vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat tartalmazza.

A Hatóság a nyilvántartásában rögzíti, ha a végrehajtóval szemben olyan jogerős határozat született, amely pénzösszeg megfizetésére kötelezi a végrehajtót. Továbbá a módosítás alapján a Hatóság ellenőrzi, hogy a végrehajtó eleget tett-e a szakmai beszámoló-készítési kötelezettségének.

A módosítás a Karra vonatkozóan tartalmaz adatkezelési rendelkezéseket.

A módosítás alapján bővül a fegyelmi vétségek köre, amellyel együtt szigorodnak a végrehajtói szolgálat 7 évet követő újabb 7 évre történő továbbfolytatás megállapításának feltételei.

A módosítás alapján bővül a fegyelmi vétségek köre, amellyel együtt szigorodnak a végrehajtói szolgálat 7 évet követő újabb 7 évre történő továbbfolytatás megállapításának feltételei.

A módosítás alapján a hatósági ellenőrzés céljából a Kar hivatali szerve adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából, amely adatigénylés eredményéről a Kar hivatali szerve tájékoztatja a Hatóság elnökét. Továbbá a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt minden év június 30. napjáig, valamint ha vele szemben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, akkor legkésőbb 3 munkanapon belül megküldi a bűnügyi nyilvántartó rendszerben kezelt adatairól (adatokról) kiállított hatósági bizonyítványt a Kar hivatali szervének és a Hatóság elnökének. A módosítás rendezi továbbá a Kar hivatali szervének és a Hatóság elnökének az adatok kezelésére vonatkozó szabályait.

A módosítás alapján szigorodnak a végrehajtóra vonatkozóan a szolgálatból történő felfüggesztés feltételei, valamint a végrehajtó-helyettesre és a végrehajtójelöltre vonatkozóan a névjegyzékből történő törlés feltételei.

Kötelező szakmai továbbképzést ír elő a módosítás a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek számára, valamint a végrehajtóktól beszámolási kötelezettséget vár a Hatóság az éves végrehajtói tevékenységükről és külön beszámolási kötelezettséget, ha másik végrehajtót helyettesítettek.

A módosítás alapján a kötelező szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló tanúsítvány számát is tartalmazza a végrehajtók névjegyzése.

A módosítás értelmében a szolgálatából felfüggesztett végrehajtó esetén a felfüggesztés időtartama alatt a kari tagsága fennmarad, mindazonáltal a kari tagságából és a kari tisztségéből eredő jogokat nem gyakorolhatja, valamint az ezekből eredő kötelezettségek sem terhelik ezen időszak alatt.

A módosítás alapján a végrehajtók szakmai beszámolójával kapcsolatos ügyekben a Hatóság elnökének eljárására az Ákr. szabályai az irányadók azzal, hogy a szakmai beszámoló készítési kötelezettség megszegése esetén figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt.

A módosítás alapján a Hatóság elnökének előzetes egyetértésével kerülnek megválasztásra a szakülnökök.

A módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések.

A módosítás kiegészíti a Vht. felhatalmazó rendelkezéseit azzal, hogy a Hatóság elnöke felhatalmazást kap, hogy a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzése, továbbá a végrehajtók szakmai beszámolója kapcsán a részletszabályokat rendeletben állapítsa meg.

A módosítás szövegcseréket tartalmaz, amelyek a módosuló rendelkezésekhez igazító szövegpontosító rendelkezések, valamint a 2021. október 1-jével Hatósághoz került feladatokhoz kapcsolódó szükséges pontosítások.

Az EU-elnökségi jogviszony, mint új jogviszony típus jogrendszerbe illesztésével összefüggésben szükséges módosításokat vezeti át az egyes adózási, közbeszerzési és társadalombiztosítási tárgyú törvényekben.

A módosítások a politikai és szakmai felsővezetők, a kormánybiztosok és a miniszterelnöki biztosok illetményének megállapítására vonatkozó szabályozás egységesítése miatt szükségesek.

Technikai szövegpontosító rendelkezések.

A (2)–(4) bekezdés szerinti módosítás: a jogalkalmazás során felmerült tapasztalatokat megjelenítő módosítás a kiemelkedő, elsősorban gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkező szakembereknek az Egyetem tevékenységébe történő bevonásának elősegítését célozza.

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az Egyetemen vezetői megbízást – a rektori megbízás kivételével – az NKE tv. 16/E. §-a szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személy is kaphat. A törvényjavaslat a hatályos szabályokra vonatkozó helyes jogértelmezés megerősítéseként ezen túlmenően tisztázza, hogy rektorhelyettesi, dékáni megbízást az NKE tv. 16/E. §-a szerinti, kiemelkedő elsősorban gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkező szakember is kaphat – a tanszékvezetői és kutató-intézetvezetői megbízásokhoz hasonlóan – abban az esetben, ha rendelkezik tudományos fokozattal.

Az NKE tv. 13. § (1) bekezdése rögzíti azon jogviszonyokat, amelyek keretében az Egyetemen munkakört, illetve vezetői beosztást lehet betölteni. Az NKE tv. 2. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 13. §-ban meghatározott személyek esetében a törvényben nem szabályozott kérdésekben a jogállásukat szabályozó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. Tekintettel a jogállási törvények módosításaira, indokolt folyamatosan felülvizsgálni az NKE tv. 13. § (1) bekezdése pontosításának szükségességét. Az érintett rendvédelmi szervek igényeinek figyelembe vételével a Javaslat a 13. § (1) bekezdés b) pontját egészíti ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátására, többletfeladatként történő megbízással, valamint a 13. § (1) bekezdés e) pontját a Hszt. szerinti tartós átirányítás esetével.

Az (5) bekezdés szerinti módosítás: a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításával a Kormány felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős tagja egyaránt a kultúráért és innovációért felelős miniszter lett, így az NKE tv. 9/B. § (1) bekezdésében indokolt csak az egyik feladatkört megjeleníteni, a felnőttképzésért való feladatkör törlése révén.

Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár és a miniszterelnök politikai igazgatója a Kormány előzetes engedélyével lehet a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának, a Szanálási Alap igazgatótanácsának, a Likviditási Bizottságnak és a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságnak, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányító testületének, illetve felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületének, valamint közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagja, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnöke és tagja.

A módosítások a főispán összeférhetetlenségére és vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályozást hozzák összhangba a főispán megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályozással, illetve rendszertanilag elhatárolják egymástól a megbízatás megszűnésének és megszüntetésének eseteit.

A módosítások a járási hivatal vezetőjének jogviszonyára vonatkozó szabályok pontosítását tartalmazzák.

A módosítás megteremti a koherenciát a Vht. rendelkezéseivel és felhatalmazó rendelkezéseivel. Szükséges az SZTFH törvényben is rendelkezni arról, hogy a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzését és a végrehajtók szakmai beszámoló készítési kötelezettségét a módosítás előírja.