2023. évi XCI. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény a belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintő, a közbiztonság megerősítése érdekében szükséges törvények módosítását és a jogalkalmazás során felmerült jogalkotási igények alapján szükséges törvénymódosításokat foglalja magában.

A módosítás kiemelt célja továbbá az egészségügyi szakdolgozók béremelése második ütemének végrehajtása. A sávos fizetési rendszer kialakításával a minimálisan és maximálisan fizetendő és fizethető bér is meghatározásra kerül. A törvény a gyógyászati segédeszközök szabályozása területén további pontosításokat, valamint a nikotinmentes utántöltő flakonokra, nikotinmentes patronokra és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékekre vonatkozóan további módosításokat tartalmaz.

Előírásra kerül továbbá, hogy az Oktatási Hivatal évente, TAJ-hoz rendelten adja át a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetője részére, az EESZT-ben történő elérhetővé tétel érdekében.

A jogharmonizációs célú jogszabálymódosítások mellett a törvény rögzíti, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben a fogyatékossági támogatásra jogosító súlyosan fogyatékos állapotok körében kerüljön rögzítésre az önálló életvitelt kizáró beszédfogyatékosság.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 22. § c) pontja alapján az Nytv. 17. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatigénylési jogosultság nem terjed ki az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekkel, továbbá a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási feladatok vonatkozásában szükséges adatok igénylésére, ezért a felhatalmazás körét ezen ügykörökkel indokolt kiegészíteni.

A pirotechnikai termékekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokat tartalmazza az Nytv. hivatkozott rendelkezése, de a felhatalmazás körét indokolatlanul leszűkíti a gyártási és forgalmazási tevékenységre. A Rendőrség engedélyezési és nyilvántartási feladatai nem kizárólag a gyártási és forgalmazási tevékenységhez kapcsolódnak, hanem ezen felül még a forgalomba hozatal, a tárolás, a kiállítás, a felhasználás, a birtoklás, a vizsgálat, valamint a megsemmisítés is, ezért a gyártási és forgalmazási tevékenységre vonatkozó rendelkezéshez igazodóan a pirotechnikai termékekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárások gördülékenyebb lefolytatása érdekében szükséges az Nytv.-t kiegészíteni.

Kapcsolódóan szükséges a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény megfelelő módosítása is.

A riasztólövés jogintézményének bevezetése. A rendőrök mindennapi munkavégzése során napvilágra került jogalkalmazói tapasztalatok számos esetben bebizonyították, hogy az állampolgárok alapvető jogainak a korlátozásával járó kényszerítő eszközök alkalmazása nem minden esetben jelenti a megfelelő módját, illetve valódi garanciáját az intézkedés alá vont személyek részéről ellenállásba ütköző hatósági cselekmények sikerre vitelének, illetve a rendőri fellépés normatív, szakmai és össztársadalmi követelmények alapján egyaránt elvárt, eredményes lezárásának. A gyakorlati tapasztalatok alapján az is megmutatkozott, hogy a rendőrség hivatali kötelezettségeinek maradéktalan és szabályszerű teljesítése érdekében a törvényben meghatározott egyes kényszerítő eszközök mellett további módszerek felvonultatása is szükségessé válhat. Ilyen körbe esne azon „eszköz”, amely nem jár ugyan az intézkedéssel érintett személyek jogainak a tényleges korlátozásával, mégis kellő eréllyel képes érvényt szerezni a hivatalos személyként eljáró rendőrök hatósági fellépésének. Ezzel párhuzamosan azonban valós és jelentős érdeksérelemként aligha értékelhető következmények nélkül garantálja a rendőri intézkedések megfelelő kimenetelre vezető, eredményes lezárását. A fentiekre tekintettel a törvényalkotó a jogszabályban ez idáig meghatározott kényszerítő eszközök mellett olyan újabb eszközt kíván a rendőrség kezébe adni, amelynek a birtokában a rendőrség az eddiginél még eredményesebb módon képes ellátni saját törvényes feladatait. Mindezen társadalmi igények szolgálatában a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény jelen módosítása újabb alcímmel egészíti ki a jogszabály szövegét, amelyben rögzített rendelkezések deklarálják, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a már megkezdett kényszerítőeszköz-alkalmazás továbbfolytatása helyett a rendőr a tárgyra vagy a levegőbe leadott lövéssel (riasztólövéssel) élhet azokban az esetekben, amikor a rendőri intézkedés célja ilyen módon is elérhető. A módosuló szabályozás alapvető garanciájaként a törvény rögzíti továbbá, hogy a tárgyra vagy a levegőbe leadott lövésre még az ilyen helyzetekre megszabott normatív feltételek fennállása esetén sem kerülhet sor abban az esetben, ha az ember életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

A módosítás alapján lehetségessé válik a rendőrségnél jelenleg is használt integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó, elektronikus iratkezelő és folyamattámogató rendszer feladatainak ellátásába a mesterséges intelligencia által kínált technológiai lehetőségek alkalmazása. A rendelkezés az eddig is meglévő rendőrségi adatkezelési jogosítványokat nem bővíti.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 44/B. §-a alapján a Magyar Diáksport Szövetség a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszert, Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet (a továbbiakban: NETFIT) működtet a tanulók egészségi állapotának nyomon követése céljából. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – mérésben érintett tanulónként, mérési azonosító alkalmazásával – rögzíti és feltölti a NETFIT-be.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény által megállapított szabályozás alapján az előző tanévben rögzített adatok közül a külön törvényben meghatározott adatokat – a Magyar Diáksport Szövetség a mindennapos testnevelés eredményességének vizsgálata céljából – az Oktatási Hivatal részére átadja, első alkalommal 2024. január 31-ig, majd ezt követően minden év október 31-éig.

Mivel a létrejövő adatok az érintettek egészségügyi ellátása szempontjából is releváns adatokat tartalmaznak – ideértve különösen a háziorvosok, az iskola-egészségügy és a iskolai védőnők feladatellátását –, az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása alapján az Oktatási Hivatalnak átadott adatokat az Oktatási Hivatal évente, TAJ-hoz rendelten átadja az EESZT működtetője részére, az EESZT-ben történő elérhetővé tétel érdekében.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása alapján az EESZT működtetője az átadott adatokat az egészségügyi dokumentációk között teszi elérhetővé a megismerésre jogosultak számára.

A módosítás – az adatkezelési célok változatlanul hagyása mellett – a gyógyszerészek részére a beteg gyógyszereléséhez kapcsolódó adatbetekintést bővíti oly módon, hogy a gyógyszereléssel kapcsolatos adatokat az eddigi 1 év helyett 3 évre visszamenően is megnézheti a gyógyszerész. A módosítás az adatkezelési idő meghosszabbítása által elősegíti, hogy a gyógyszerész nagyobb figyelmet fordíthasson a gyógyszerelésre, továbbá az a gyógyszerészek gyógyszerbiztonsági validálási, gyógyszerészi gondozási feladatait segíti. A gyógyszerészi gondozás célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása. Ennek minél hatékonyabb ellátását segíti, ha a gyógyszerész a beteg életútjának hosszabb idejét kísérheti figyelemmel.

A megtérítési eljárások esetén a hatályos, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben minden esetben meghatározásra kerül egy minimális összeg, amely esetén a megtérítést nem kell érvényesíteni. Indokolt ezt a 2024. január 1-jén hatályba lépő, a magánszolgáltatók általi megtérítés esetén is előírni. A minimum összeg ebben az esetben az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által közös közleményben közzétett, aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítményegysége mindenkori országos alapdíját veszi alapul, amelynek 50 százalékát elérő összeg esetén az eljárást nem kell lefolytatni.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy keresőképtelennek minősül az a személy is, aki nem betegsége, hanem közegészségügyi okból történő eltiltás miatt nem tud dolgozni (közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltják és más beosztást nem kap, vagy közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható). A módosítás nem terjed ki az otthoni munkavégzés esetére, azonban evidenciának tekinthető, hogy aki a munkáltatója engedélyével, a vele kötött megállapodás alapján otthonról dolgozik, az munkát végez, vagyis nem keresőképtelen, erre az esetre tehát ez a szabály nem vonatkozik. Tekintettel arra, hogy a keresőképtelenségre vonatkozó igazolás illetékes szervhez történő eljuttatása a munkáltató jogköre, nem állhat fenn olyan eset, hogy otthoni munkavégzés engedélyezése esetén mégis keresőképtelenné nyilvánítják az adott személyt.

A magánszolgáltatókat érintő megtérítési eljárás a hatályos megtérítési eljárások szabályaira épül rá, annak szabályait rendeli alkalmazni a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. Ezek az eljárások ugyanakkor illeték- és költségmentesek. A magánszolgáltatókat érintő megtérítési eljárásoknál ugyanakkor felmerülhetnek olyan költségek – elsősorban az orvosszakmai szakkérdések elbírálása esetén – amelyek megtérítése indokolt lehet. Erre tekintettel – csak az egészségbiztosító eljárásában, vagyis ez az egyéb hatósági és bírósági eljárást nem érinti – a javaslat a költségmentesség kizárását célozza.

Jogtechnikai pontosítás.

A módosítás révén – a 2/2023. (II. 23.) AB határozatra figyelemmel – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben a fogyatékossági támogatásra jogosító súlyosan fogyatékos állapotok körében nevesítésre kerül a beszédfogyatékosság, amennyiben az az érintett személy esetében tartósan vagy véglegesen fennálló, az önálló életvitelt kizáró fogyatékosságot eredményez.

Új definíciót és az erre a termékre vonatkozó szabályozást vezet be, az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök utántöltését szolgáló nikotinmentes patron az utántöltő flakonoktól eltérő termék, ezért szükséges azt külön definiálni.

A módosítás az elektronikus cigaretták, az utántöltő flakonok és patronok, a dohányzást imitáló elektronikus eszközök, a nikotinmentes utántöltő flakonok, nikotinmentes patronok és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek forgalomba hozatalával, nyilvántartásával és forgalomból történő kivonásával kapcsolatban a bejelentési kötelezettséget kiterjeszti a magyarországi forgalmazóra is.

A módosítás rendelkezik továbbá a forgalmazási tilalommal érintett a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy készletén lévő termékek forgalomból történő kivonásáról, azok visszavásárlásáról úgy, hogy erről a magyarországi gyártónak, importőrnek, forgalmazónak kell gondoskodnia.

Felhatalmazó rendelkezés a Kormány részére, hogy rendeletben állapítsa meg a nikotinmentes utántöltő flakon és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, továbbá a nikotinmentes patron csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat.

A műszaki notifikáció megtörténtére utaló záradékot tartalmaz.

Átmeneti rendelkezés keretében szükséges rendezni a dohánytermék-kiskereskedelemben már forgalomban lévő, bejelentési kötelezettség alá eddig nem eső termékek forgalmazhatóságát is, adott határidőn belüli hatóság általi utólagos validáltatás útján. A módosítás értelmében elkerülhető az a kettősség, hogy a dohánybolti forgalomban egyszerre legyenek elérhetők bejelentéssel, és bejelentés nélküli nikotinmentes utántöltő flakonok.

A törvényi szabályozás kiegészítésre kerül az elektronikus cigarettákra, utántöltő flakonokra, patronokra, dohányzást imitáló elektronikus eszközökre, nikotinmentes utántöltő flakonokra, nikotinmentes patronokra és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékekre történő utalással.

A törvény egyéb módosításai következtében a 7/I. § joghatása kiüresedik, ezért indokolt azt hatályon kívül helyezni.

Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók béremeléséről szóló 1681/2022. (XII. 28.) Korm. határozat rendelkezik az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók béremeléséről, és végrehajtásához szükséges forrás biztosításáról. A második ütem 2024. március 1-jétől valósul meg, amely szerint az egészségügyi szakdolgozók alapbére 2024. március 1-jére eléri az orvosi átlagos alapbér 37 százalékát.

Ehhez szükséges egy új típusú, sávos bérezési rendszer kialakítása. A törvény ennek alapjait teremti meg.

A munkavállalók bér szerinti besorolásának az érintett egészségügyi dolgozó szakmai tevékenységének jellegéhez igazodó szakmai szempontjai a javaslatban meghatározásra kerülnek.

Az egészségügyért felelős miniszter ugyanakkor felhatalmazást kap arra, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatók egészségügyi ellátási tevékenységét jellemző tényleges szakmai szempontok teljeskörű és koordinált, az egyes szolgáltatók közötti objektív szakmai különbségeket is kifejező körülmények érvényesítése érdekében intézményenként besorolási maximumokat határozhasson meg.

A végrehajtás biztosításához szükséges felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.

1. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a végrehajtására szolgáló jogszabályok ez idáig annak ellenére nem definiálták a „lőfegyverhez (tűzfegyverhez) tartozó lőszer” fogalmát, hogy a közrendre és a közbiztonságra nézve önmagukban is fokozott veszélyforrást jelentő lőszerek előállításának, megszerzésének, tartásának és használatának a jogszerű, illetve megengedett volta számos esetben az engedéllyel tartott lőfegyverrel (tűzfegyverrel) való együtthasználhatóság tényén alapul, így a tárgykört övező büntetőjogszabályok is a fegyver és a lőszer elválaszthatatlan műszaki összetartozására vonatkozó igazgatási jogi követelmények megsértését rendelik szankcionálni.

A szóban forgó műszaki összetartozást kizárólag a kaliberjelek formális azonosságára alapozó joggyakorlat megelőzése, illetve további kizárása érdekében ezért a jelen törvénymódosítás új értelmező rendelkezés normatív tartalmaként rögzíti a lőszer lőfegyverhez (tűzfegyverhez) tartozásának a jogszabályi követelményeit, az összetartozás egyedüli ismérveként a lőszerek és a működtetésükre szolgáló eszközök rendeltetésszerű, valamint az adott lőfegyvertartási célra való megengedett együtthasználhatóságát szabva meg, tekintet nélkül ugyanakkor a kaliberjelzéseinek az esetleges azonosságára vagy különbözőségére.

A jelen keretek között végrehajtott fegyverjogi törvénymódosítás eredményeképpen az igazgatási tárgyú szabályozás egyúttal az abban rögzített biztonsági rendszabályoknak végső soron érvényt szerezni hivatott büntetőjogi előírásokkal is maradéktalan terminológiai összhangba kerül, amely – a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 325. § (2) bekezdés a) és e) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglalt – szankciós tényállások úgyszintén a lőszer adott lőfegyverhez való „hozzátartozását” veszik alapul a lőszereket érintő tevékenységvégzés terén törvénybeütköző magatartások mikénti megállapítása során.

2. A tárgykör tekintetében irányadó szabályozás ez idáig kizárólag a törvényben tételesen meghatározott szakképesítéssel rendelkező személyek, illetve az ugyanezen szakképesítés meglétét igazoló vállalkozások számára tette lehetővé a pirotechnikai tevékenység jogszerű végzésének a hatósági engedélyezését, amely jogosultság megszerzését ugyanakkor nem minden e körbe tartozó tevékenységfajta esetében indokolt hasonló képesítési feltételekhez kötni.

Abban az esetben, ha a tevékenységet végzők megfelelő szakértelme egyéb módon biztosított, az Ftv. jelen keretek között végrehajtott módosítása újonnan teremti meg az államilag elismert szakképesítéstől különböző képesítési követelményekhez kötött tevékenységvégzés, illetve az ezen önálló képesítési feltételek teljesítésén alapuló hatósági engedélyezés lehetőségét.

A törvényi szintű szabályozás e célt szolgáló megújítása ugyanakkor kizárólag az államilag elismert szakképesítések rendszerétől független jogszabályi követelménytámasztás elvi lehetőségét, illetve alapvető jogintézményi kereteit hivatott megteremteni, megnyitva az utat ezáltal a polgári célú pirotechnikai tevékenységekhez kapcsolódó hatósági képzési rendszer szakmailag megalapozott és az eddigieknél rugalmasabb, egyszersmind továbbá a munkaerőpiaci elvárásokhoz is megfelelőn igazodó kialakítása előtt. A pirotechnikusi szakképesítéshez nem kötött tevékenységfajták kijelölése és az ezekre nézve előírt képesítési követelmények kidolgozása, a képesítési követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó feltételrendszer kialakítása, valamint a kapcsolódó képzési tevékenység rendje és hatósági felügyelete, úgyszintén továbbá a költségtérítésre vonatkozó szabályozás kidolgozása mindazonáltal egyaránt a rendeleti útra tartozik, amely tárgyköröket övező végrehajtási rendszabályok megalkotására a rendészetért felelős miniszter kap – a pénzügyi tárgyú szabályozás esetében az adópolitikáért felelős miniszter egyetértése mellett gyakorolható – jogalkotói felhatalmazást.

A hazai- és nemzetközi események tükrében fokozott igény merült fel az egyes létesítmények megfelelő biztosítására, illetve a hazai rendezésű rendezvények biztonságos lebonyolíthatóságára. Ennek még szélesebb körű támogatását jelenti a módosítás, miszerint a vagyonőr az adott létesítményben, az adott rendezvényen történő – közvetetten a közrend megbomlását potenciálisan befolyásoló – kábítószerbirtoklás kiszűrésére akár keresőkutya alkalmazásával is jogosulttá válik. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében továbbá szükséges megteremteni egy magasabb biztonsági szintű, tanúsítvánnyal igazolt feltételrendszernek megfelelő személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásának lehetőségét.

A Magyar Orvosi Kamarától az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz került etikai eljárások tekintetében szükséges, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács minden, az etikai eljárás szempontjából lényeges információ birtokába kerüljön. Ennek érdekében azon egészségügyi dolgozók esetében, akik korábban a Magyar Orvosi Kamara tagjai voltak, előírásra kerül, hogy a bíróság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség vagy nyomozó hatóság az etikai eljárással érintett, ezen dolgozókra vonatkozó határozatát az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak küldi meg.

Szükséges az egészségügyért felelős miniszter törvényességi felügyeleti jogkörének bővítése annak érdekében, hogy – megfelelve a kamarák köztestületi jellegének, az ehhez kapcsolódó közfeladatok ellátásának átláthatóságához fűződő szakmai, államháztartási és jogi érdekeknek is – a szakmai kamarai választások jogszerű lebonyolítása állami feladatkörben, az egészségügyi ágazat egészének irányításáért felelős miniszer feladatkörébe koncentráltan fokozottabban ellenőrizhetővé váljon, ezzel is támogatva ezen szervezetek hatékony működéséhez mellőzhetetlenül szükséges – szervezeten belüli és külső – legitimitását.

Figyelemmel arra, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagjaival szemben nem a Kamara, hanem az Egészségügyi Tudományos Tanács folytatja le az etikai eljárásokat, az egységes jogalkalmazás érdekében előírásra kerül, hogy a törvénynek mely rendelkezéseit nem kell, vagy eltérően kell a Magyar Orvosi Kamara esetében alkalmazni, ezek a következők:

a) a szakmai kamarák szervezetének etikai ügyekre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni,

b) az etikai büntetés hatálya nem terjed ki az etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnökére,

c) az összeférhetetlenség megállapítását az országos etikai bizottság nem kezdeményezi,

d) szakmai kamara etikai normái nem minősíthet egy tevékenységet az adott egészségügyi tevékenységgel összeférhetetlennek,

e) nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy a tagsági jogviszony felfüggesztésére irányuló jogerős etikai büntetés tartama alatt a kamarai tagsági viszony a kamarai törvény erejénél fogva felfüggesztés alatt áll.

A generikus készítmények befogadásánál a gyakorlatban előáll az a helyzet, hogy a finanszírozási kezdőnap késői időpontban kerül megjelölésre a szabadalmi védettség időtartama miatt. Mivel a hatályos jogszabályok alapján a forgalomba hozatali engedélyek első ízben 5 évre kerülnek kiadásra a törzskönyvező hatóság által, így azon túli befogadási időpont nem kérhető.

Az új gyógyszerek befogadása esetén (még nem támogatott hatástani csoport, új hatóanyag) jelenleg az egészségbiztosítási szerv határozatának meghozatalához szükséges a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének (ATC X lista – maximálisan adható támogatás) módosítása, amely csak adminisztratív korlátokat támaszt, érdemi kontroll kialakítására nem alkalmas, az eljárások határidőben történő lefolytatását azonban jelentősen késlelteti, így javasolt ezen jogszabályi kihirdetési kötelezettség eltörlése, helyette közleményben történő közzététel indokolt.

Pontosítás a jogszabályi helyek összhangja érdekében.

A gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerében a támogatás összegének megállapítására irányuló eljárás során a forgalmazó a közfinanszírozás alapjául elfogadott árra nyújtja be a kérelmet. Így a befogadási eljárás során és a gyógyászati segédeszköz törzsben nem kerül meghatározásra termelői ár vagy nagykereskedelmi ár, így árrés sem érvényesíthető ezen termékekre.

Jelenleg nincs rögzítve, hogy a forgalmazó legfeljebb milyen áron értékesítheti termékét abban az esetben, ha azt másik forgalmazó részére adja át, és nem a végfelhasználónak.

Ez azon csoportoknál lenne kiemelten fontos, ahol több forgalmazó, jellemzően kiskereskedelmi rendszeren keresztül értékesíti termékét (pl.: pelenkák). Más csoportok esetén, ahol egy forgalmazó saját üzletben értékesíti országosan a segédeszközt, nem értelmezhető ilyen típusú meghatározás.

Ezért szükséges a csoportokat és az árkedvezmény mértékét miniszteri rendeletben meghatározni.

Végleges határozattal lezárt ügyben változtatást kezdeményezni nem lehetséges. A gyakorlatban többször előfordul olyan eset, hogy a végleges döntéssel lezárult eljárás kérelmezője utólag kezdeményezi a készítmény társadalombiztosítási támogatásba való befogadása kezdő időpontjának megváltoztatását. A gyakorlati tapasztalatok szerint az originális készítmények szabadalmi védettségének időtartama – annak fennállása alatt – változhat, generikumai befogadásának végleges határozatban rögzített időpontja utólag ehhez már nem igazítható. Erre új kérelem benyújtása nélkül nincs törvényes lehetőség az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény keretein belül.

Az új gyógyszerek befogadása esetén (még nem támogatott hatástani csoport, új hatóanyag) jelenleg a NEAK határozat meghozatalához szükséges a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének (ATC X lista – maximálisan adható támogatás) módosítása, helyette közleményben történő közzététel indokolt.

Jelenleg nincs a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozó és a forgalmazó között jogszabályban szabályozott jogviszony. Így fontos, hogy olyan szabályozás kialakítása szükséges, amely az eltérő funkcionális csoportokat eltérő módon tudja kezelni.

A módosítás arra tesz javaslatot, hogy bizonyos, miniszteri rendeletben meghatározott gyógyászati segédeszközök esetében a forgalmazó a közfinanszírozás alapjául elfogadott ártól az egészségügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott eltérő áron értékesíthesse az adott eszközt.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyógyszerek helyettesíthetőségéről ne csak gyógyszerész, hanem a gyógyszert kiadó személy is tájékoztathassa a beteget, illetve a beteg egyetértése esetén kiadhassa a helyettesítő gyógyszert. Miniszteri rendeletben kerül majd szabályozásra, hogy ennek milyen feltételei vannak, annak érdekében, hogy a betegbiztonság ne sérüljön.

További jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A módosítás a biztonságos betegellátás fenntartása érdekében szükséges. Azon esetekben, amikor szükséges a késleltetett hatálybalépés, a törvény 33. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján (vagyis, hogy a vonatkozó határozatokban a támogatás, illetve módosult feltételek melletti támogatás kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy az a határozathozatal napját követő 180. napnál későbbi időpont nem lehet) erre a továbbiakban is lehetőség van.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Kilépési Megállapodás) rendelkezéseinek figyelembe vételével Magyarországon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. §-a biztosította annak a lehetőségét, hogy a korábban a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező egyesült királysági állampolgárok és családtagjaik továbbra is folytathassák tartózkodásukat Magyarországon, nemzeti letelepedési engedélyt szerezve. A kérelmezésre egy év állt rendelkezésre, 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig. A Kilépési Megállapodás 18. cikk 1. bekezdés b) pontja szerint a kérelem benyújtásának határideje az átmeneti időszak vége előtt a fogadó államban tartózkodási hellyel rendelkező személyek esetében nem lehet rövidebb az átmeneti időszak végétől számított 6 hónapnál. A 18. cikk 1. bekezdés d) pontja értelmében lehetővé kell tenni a kérelem benyújtását a határidő elmulasztása esetében is, amennyiben a határidő elmulasztásának észszerű indokai vannak. Az Egyesült Királyság az ott élő uniós polgárok esetében nyomós indokkal lehetővé teszi a késedelmes kérelmezést, továbbá más tagállamok is méltányosan járnak el e tekintetben. Lehetséges körülmények például a súlyos egészségi állapot esete, vagy amennyiben a szülő vagy illetékes hatóság elmulasztotta a gyermek nevében a kérelmet benyújtani, továbbá méltányolhatóak az elszigeteltség vagy kiszolgáltatottság egyes esetei. Ennek alapján indokolt lehetővé tenni Magyarországon a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtását a továbbiakban is, a törvény által biztosított kedvezményes szabályozás keretében. A módosítás lehetővé teszi, hogy azon egyesült királysági állampolgár, aki a kilépés szerinti átmeneti időszak végét megelőzően Magyarországon életvitelszerűen tartózkodott, és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, késedelme okait igazolva nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezzen.

A módosítás miniszteri rendeleti szintű felhatalmazást állapít meg az étrend-kiegészítők előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan.

Az állam szuverenitásának kérdése, hogy a területére való belépés a mindenkor hatályos nemzeti és nemzetközi normáknak megfelelően történjen. Az államhatár szabályoktól eltérően történő átlépése pedig ezt az alapértéket veszélyezteti. A 2015-ös nagy migrációs hullám óta felértékelődött tevékenységben a polgárőrség mind fokozottabban vett részt.

A rendészettechnikai és infokommunikációs eszközök fejlődése lehetőség biztosít arra, hogy a hatékonyságot tovább növelje, azonban az adatkezelés törvényessége érdekében egyértelműen szükséges megjelölni az adatkezelés célját, ami a hatályos szabályozásban csak közvetett módon, a helyi közrend és közbiztonság védelme körében kifejtett tevékenység részeként jelent meg. Erre tekintettel az alapfeladatok között külön szerepelteti az államhatár védelmében, illetve az illegális migráció megakadályozásában történő közreműködést.

A kiterjedt határterületen történő hatékony szolgálatellátás és a határvédelmi feladatok élőerő igényének érdemi csökkentése megköveteli, hogy az államhatár védelmében, és az illegális migráció megakadályozásában, valamint az eltűnt, körözött személyek és tárgyak felkutatásában közreműködő polgárőr szervezetek is alkalmazhassanak kép- és hangfelvétel rögzítésre alkalmas modern technikai eszközöket, ezért szükséges a szabályozás kiegészítése az ezen eszközök használatára vonatkozó felhatalmazással. A javaslat rögzíti, hogy a felvétel készítésére kizárólag az államhatár védelmében, és az illegális migráció megakadályozásában történő közreműködéssel összefüggésben az államhatár meghatározott területén, valamint a mentés (kutatás) idején kerülhet sor.

Kiindulva abból továbbá, hogy a közrend azonos a közjog által létesített renddel, megállapíthatjuk, hogy a közrend védelme egy széles spektrumot lefedő, a gyakorlatban számos megnyilvánulási formában testet öltő, a közjog által jogsértőnek minősített emberi magatartásoktól való oltalmazást jelentő fogalom. A közrend védelme alapvetően az állam által működtetett hatósági apparátus feladata, azonban a modern nézetek szerint egyre árnyaltabb az ezzel kapcsolatos összkép. Egyik előnye a polgárőrségnek, hogy számos élethelyzetben reálisan elképzelhető az, hogy a nagyobb helyismerettel rendelkező helyi lakosok (polgárőrök) nagyobb rálátással bírnak a településük területén zajló társadalmi eseményekre – így a jogsértő cselekményekre is –, mint az adott hatáskörrel rendelkező hatóságok illetékes (nem feltétlenül az adott területen élő) tagjai. A jogsértő cselekmények – ily módon az illegális hulladéklerakás – megelőzését nagymértékben segítheti az, hogy a polgárőr egyesület törvény által meghatározott keretek alapján egyrészt a közrend védelme érdekében alapfeladatként – egyebek mellett – járőrszolgálatot, illetve figyelőszolgálatot lát el. A közterületi járőrszolgálat során a közterületen és nyilvános helyen a bűncselekmények, a szabálysértések, valamint a közrendet sértő cselekmények észlelése és megakadályozása céljából a polgárőr meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon bűnmegelőzési tevékenységet folytat, megelőzi az egyéb jogellenes cselekményeket, valamint végzi a jogsértések megszakítását és a tetten ért személyek visszatartását. A figyelőszolgálatra beosztottak feladata, hogy a megfigyeléssel érintett területen a közrendet veszélyeztető cselekményeket megelőzzék és megszakítsák. A tervezet szerinti módosítás ezen hatályos rendelkezéseket bővítené azzal, hogy a már hatályos rendelkezések alapján is – illegális hulladéklerakás esetében is – ellátható feladatok végrehajtása során a polgárőr egyesület célhoz kötötten képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet. A vonatkozó adatvédelmi szabályok érvényre jutása céljából rögzíti a törvény, hogy a szövetség köteles az ilyen felvételek célhoz kötöttségét az Országos Polgárőr Szövetség (a továbbiakban: OPSZ) általuk kiadott felvételkészítési kódex előírásainak betartásával garantálni.

A fentieken túl a módosítás szövegpontosító rendelkezést is tartalmaz.

A polgárőrség által ellátott lovas járőrszolgálat igénybevételére nem kizárólag erdő területen kerülhet sor, így indokolt az egyes lehetséges helyszínek tételes megjelenítését (így szántó, rét legelő) mellőző, valamennyi külterületi helyszínre kiterjedő szabályozás bevezetése. A lovas járőrszolgálatra vonatkozó további részletszabályokat az OPSZ által kiadott Szolgálati Szabályzatban indokolt feltüntetni.

Az ifjú polgárőr által ellátható feladat tartalmának pontosítása és egyértelmű értelmezhetőségének elősegítése érdekében szükséges a szabályozás módosítása.

A módosítási javaslatok biztosítják a polgárőr szervezet tekintélyének megóvását és a szakszerű szolgálatteljesítést azáltal, hogy szigorítják a polgárőrré válás, a polgárőr igazolvány kiállítás és visszavonás, illetve a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályokat.

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a polgárőrség tekintélyét sértő magatartás tanúsítása miatt az OPSZ Etikai Bizottság által a polgárőri szolgálattól eltiltott személy ne lehessen polgárőr. Rögzíti az igazolvány kiállításhoz szükséges feltételeket és ezen feltételeknek megfelelés igazolásának módját és felelősét, rögzíti továbbá, hogy az OPSZ egy polgárőrnek egy igazolványt állít ki, ami viszont nem érinti, nem zárja ki a polgárőr azon jogát, hogy esetlegesen több polgárőr egyesületnek is tagja legyen. A módosítás egységesíti az igazolvány visszavonásának esetköreit a polgárőr és az ifjú polgárőr tekintetében, továbbá kiegészíti és új alapokra helyezi a vezető tisztségviselőkkel szembeni kizáró okokat meghatározó rendelkezéseket.

Szövegpontosítást is tartalmaz.

A módosítás a polgárőr egyesület által, határvédelmi, illetve az illegális migráció megakadályozása, valamint az eltűnt, körözött személyek, tárgyak felkutatása céljából rögzített felvételek megfigyelésére jogosítja fel a polgárőrt, rögzítve a felhatalmazás gyakorlati érvényesülésének részletszabályait. A szabályozás továbbá kiegészítésre kerül a polgárőr egyesület önálló adatkezelésére vonatkozó garanciális jellegű rendelkezésekkel.

A módosítás bővíti a szolgálati és etikai szabályszegés esetén, az Etikai Bizottság által alkalmazható intézkedéseket, az etikai szabályzatban megállapított méltatlanság esetén alkalmazható, a polgárőri szolgálattól való végleges hatályú eltiltással.

Pontosító rendelkezés.

Szövegpontosító, illetve hatályvesztést megállapító rendelkezések.

A módosítás előírja a tanulmányi rendszer óvodákban történő kötelező használatát.

A módosítás jogtechnikai jellegű, az érintett tárgykört a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény fogja szabályozni 2024. január 1-jétől, a rendelkezések módosítása, illetve hatályon kívül helyezése erre figyelemmel szükséges.

A hatályos jogszabályi környezetben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/I. § (1) bekezdése szabályozza a polgármesteri munkakör átadásának egyes szabályait. Ezen átadás részletes szabályait a polgármesteri munkakör átadása jegyzőkönyvének tartalmáról szóló 26/2000. (IX. 27.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) határozza meg.

A BM rendelet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2000. évi XLIV. törvény 12. § (5) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezése alapján került megalkotásra. A jelen javaslattal jelzett módosítási szükséglet abból fakad, hogy felmerült a BM rendelet módosításának szükségessége, azonban a BM rendelet megalkotását megalapozó felhatalmazó rendelkezést időközben az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 450. pontja hatályon kívül helyezte. Annak érdekében, hogy a BM rendelet módosítására sor kerülhessen, szükség van a javaslat szerinti felhatalmazó rendelkezés hatálybaléptetésére.

A javaslat szerinti írásbeli vallomástétel engedélyezése elősegíti az eljárások gyorsabb lezárását, továbbá az eljárás alá vont személy számára is előnyös, mivel időt, költséget takarít meg, továbbá a szabálysértési hatóság bürokratikus terheinek csökkentésére is alkalmas.

Az írásbeli vallomás hitelesítési szabályai pontosításra kerülnek.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet 21. §-a alapján a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságolás esetén tájékoztatást kell adni a helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről.

Napjainkban egyre inkább elterjedt, hogy az állampolgárok nem zárják ki az eljáró szervekkel szemben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét és rendelkeznek elektronikus tárhellyel (ún. KÜNY-tárhely) is. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján folytatott eljárásokban is alkalmazni kell. Így amennyiben a gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa gazdálkodó szervezet, a tájékoztatást a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségére kell megküldeni, amely a gazdálkodó szervezet jogállásától függően a KÜNY-tárhelyet (egyéni vállalkozók), a cégkaput vagy a hivatali tárhelyet jelenti. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett címzett esetében, aki a rendelkezési nyilvántartásban nem zárta ki az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a helyszíni bírságot kiszabó tekintetében, a tájékoztatást az ügyfél személyes KÜNY-tárhelyére kell kézbesíteni. A tájékoztatás tartalmazza a kiszabott bírság összegét és a megfizetés módját is. Amennyiben az ügyfél hivatalos elektronikus elérhetőségként is bejelentette KÜNY-tárhelyét, úgy a kézbesítés esetleges második sikertelen megkísérlését követően is kézbesítettnek minősül a küldemény. Ha az ügyfél nem jelentette be hivatalos elérhetőségként KÜNY-tárhelyét, úgy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően hagyományos, postai úton kerül sor a tájékoztatásra.

A módosítás bevezetése esetén az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt az eljáró szerv tekintetében ki nem záró ügyfél esetén – a küldemény átvétele, letöltése eredményeként, továbbá ha KÜNY-tárhelye hivatalos elektronikus elérhetőségként szerepel a rendelkezési nyilvántartásban – nem lenne szükség papír alapú csekkszelvény kézbesítésére. Az elektronikus kapcsolattartás a hatóságok számára költséghatékony, az állampolgárok számára kényelmes megoldás. A helyszíni bírságot megfizethetik a megadott bankszámlaszámra kezdeményezett elektronikus banki átutalással, illetve a Rendőrség esetén a https://ugyintezes.police.hu/ internetes oldalon keresztül virtuális POS terminálon keresztül is.

Abban az esetben, ha az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett nem rendelkezik KÜNY-tárhellyel, vagy ugyan rendelkezik azzal, de azt nem hivatalos elérhetőségként használja és a küldemény kétszer sikertelenül került kézbesítésre, továbbá ha a rendelkezési nyilvántartás szerint kapcsolattartási formaként nem az elektronikus utat választotta, a jelenlegi szabálynak is meg kell maradnia, amely szerint az üzemben tartó címére meg kell küldeni a csekkszelvényt.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvénnyel összefüggő szabályozást tartalmaz, a kapcsolódó műszaki notifikációra vonatkozó záradékkal.

A törvény tartalmazza a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a túlmunka ellentételezésével (pénzbeli megváltásával), valamint az egyedülálló szülőnek 1–3 év közötti gyermek esetén járó 168 nap egészségügyi szabadság időtartamával összefüggő jogintézményeinek a módosítását. A módosítás átvezetésre kerül a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben is.

Pontosítás annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 3. § (2) bekezdés o) pontja szerinti adat rögzítését ellátó szerv megnevezése.

A Körtv. 8. § (2) bekezdésében rögzített főszabály értelmében a körözés alá vont dolgokra vonatkozó egyes adatok kizárólag a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kifejezett ez irányú döntése alapján minősülnek közérdekből nyilvános adatnak.

Az eltulajdonított, illetve a más okból hiányzó gépjárművek hollétének a felderítésére irányuló hatósági tevékenység hatékony és eredményes voltának a további előmozdítása érdekében a szóban forgó törvényszakasz új (2b) bekezdése automatikusan – a hatáskörrel felruházott szervek döntésétől függetlenül is – közérdekű adattá nyilvánítja a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés körén kívül körözés alá vont gépjárművek azonosításához szükséges adminisztratív adatokat, a korábbinál szélesebb körű nyilvános hozzáférést biztosítva ezáltal a releváns információtartalmakhoz.

Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a közérdekből nyilvános adatként történő közzététel egyes esetekben bűnüldözési érdekeket sérthet, hátráltatva ezáltal a hiányzó gépjárművek felkutatására irányuló hatósági törekvéseket is, a módosuló törvényi szabályozás – kizárólag a büntetőeljárásban elrendelt körözés esetén – biztosítja annak lehetőségét, hogy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az erre vonatkozó egyedi döntésével megtagadja mindezen adatoknak a közérdekből nyilvános minősítését.

A Körtv. jelen keretek között végrehajtott módosítása az Európai Unió joga által felölelt szabályozási tárgykört nem érint, az egyes uniós intézmények, illetve a tagállamok felé esedékes egyeztetési kötelezettség ezért nem áll fenn.

A módosítás eredményeként elkerülhetővé válik a szükséges információk rendelkezésre állása hiányában bekövetkező jogellenes fogvatartás.

A módosítással az alcímben foglalt rendelkezés alapján a rendőrség lefolytathatja a bírósági végrehajtó felhívására, valamint a gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben, továbbá az egyéb polgári ügyekben az eljáró bíróság által elrendelt körözési eljárásokat.

a) és b) pontok:

Az értelmező rendelkezés pontosítása az ismeretlen személyazonosságú holttestek és holttestrészek körözése és körözési eljárása során a gyakorlati szempontok figyelembe vétele, megfelelő érvényesülése és a rendelkezés egzakt megfogalmazása érdekében vált szükségessé.

c) pont:

Pontosítás annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a Körtv. 3. § (2) bekezdés o) pontja szerinti adat rögzítését ellátó szerv megnevezése.

d) pont:

Abban az esetben, ha a bírósági végrehajtás során a kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén, továbbá a hatóságok által ismert címen nem lelhető fel, felkutatására a végrehajtó személykörözést – és ha annak szükségessége felmerül – nemzetközi körözést rendel el. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A. § (7) bekezdése rögzíti, hogy az intézkedést foganatosító rendőri szerv a gyermeket előállítja, ha felkutatására sor kerül. A Körtv. ezt az intézkedési lehetőséget e tárgykörben nem jeleníti meg, így a koherencia megteremtése érdekében annak pontosítása indokolt.

e)–g) pont:

Pontosító rendelkezések.

A talált dolgok számbavétele és dokumentálása miatt létrehozott nyilvántartás elsődlegesen a tömegközlekedési eszközökön, valamint pályaudvarokon, állomáshelyeken elveszett dolgok mielőbbi megkerülésének érdekében került szabályozásra a Körtv.-ben a megtalált dolog tulajdonoshoz való visszakerülésének elősegítése céljából, illetve bevezetésre a Hermon Körözési Nyilvántartási Rendszerben. A jegyzőkhöz eljutó bejelentések alacsony száma okán a további fenntartás nem indokolt, hasonlóan a Körtv. szerinti eltűntnek nyilvánítási eljárás intézményéhez, amely jogintézmény önmagában nem vált ki joghatást.

A módosítás nem érinti a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról 2017. évi CXVIII. törvény II. Fejezet 5. alcíme az azonos elnevezésű, de hatását és alkalmazási körét tekintve alapjaiban eltérő „Eltűntnek nyilvánítás” nemperes eljárás szabályrendszerét. E szerint az eltűntnek nyilvánítás kizárólag társadalombiztosítási joghatások kiváltására alkalmas. A társadalombiztosításról szóló jogszabályok értelmében a hozzátartozói nyugellátásra (mint pl. özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) való jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapította [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 44. § (1) bekezdés]. Az eltűntnek nyilvánítási eljárás a holtnak nyilvánítási eljárásra ad utaló szabályokat, ezért is indokolt, hogy azokat azonos jogszabály rendezze.

A Hermon Körözési Nyilvántartási Rendszerben az eltűnést érintően rögzített adatokat a nyilvántartó a vonatkozó körözés visszavonását követően harmadik napig őrzi. Ez a rendelkezés – az eltűntnek nyilvánítási eljárás szabályainak hatályon kívül helyezését követően is – biztosítja a szükséges időtartamú adatkezelést.

A szolgálatteljesítési idő megállapítására vonatkozó szabályok egyértelműsítése.

A közszolgálatban dolgozó személyek, így a hivatásos állomány tagjai vonatkozásában is szükséges lehetővé tenni, hogy szabadon rendelkezhessenek a gyermekek után járó pótszabadság kiadásával a Munka Törvénykönyve szerinti mértékig.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerint, amennyiben a tisztjelöltnek a „Tisztjelölt vizsgája” megvan, de a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti vagy a hallgatói jogviszonyát megszünteti, a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. Ekkor a munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati viszonyba történő kinevezéssel egyidejűleg a rendvédelmi szervnél tiszthelyettesi besorolási kategóriába tartozó beosztásba helyezi, és innentől kell számolni a 10 éves foglalkoztatást. Ebben az esetben nem indokolt a képzési költségek megtérítésére kötelezés, hiszen a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyának megszüntetését követően is a rendvédelmi szervnél marad. Az egyértelműség biztosítása érdekében ezen esetkörben a megtérítési kötelezettség kizárása szükséges. Arra az esetre, amikor az előírt 10 évet nem tölti el a rendvédelmi szervnél, a megtérítési kötelezettség természetesen fennáll, de ekkor már hivatásos minőségében kerülhet erre sor.

A hatályos szabályozás alapján a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében a Hszt. alapján nem nyílik jogi lehetősége arra, hogy a jogviszony egyoldalúan megszüntetésre kerüljön, ezért szükséges a munkáltató részére a jogviszony fenntartását ellehetetlenítő rendvédelmi igazgatási alkalmazott állománytagokkal szemben megfelelő jogi eszköz biztosítása.

Pontosító rendelkezés, hogy a gyakorlati idő következő fokozata szerinti előrelépés időpontja meghatározásra kerül, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényben (a továbbiakban: Eszjtv.) az orvosi körre előírt azonos tartalommal. Eszerint az orvosok az Eszjtv. 1. melléklet, a szakdolgozók a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél alkalmazandó egészségügyi szakdolgozói pótlékról szóló 27/2021. (VIII. 9.) BM rendelet szerinti gyakorlati idő alapján magasabb pótlékot kell megállapítani a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától.

A hatályos szabályozás alapján a kiemelt határvadász személyi állomány plusz díjazásra jogosult, ami a jelentős fizikai igénybevétellel járó, magasabb felkészültséget igénylő, támogató-kommandó határvadász feladatot ellátó személyi állománynak jár. Indokolt a módosítás alapján bevezetett rendelkezés, amely lehetőséget ad a pótlékoknak a többletfeladatok felmerüléséhez igazított, differenciált megállapítására.

A munkaerőpiacon a 2022. évben tapasztalható bérnövekedésre tekintettel a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak illetményhelyzetének rendezésére vonatkozik a rendelkezés.

A rendvédelmi alkalmazottak esetében a törvényi szintű emelés a Hszt. évenkénti módosításával történt. A Kormány döntése szerint 2019-ben 20%-os, majd azt követően 3 éven keresztül (2020., 2021., 2022.) évenként további 5-5%-os bértömegre vetített béremelésre került sor.

A Hszt. szerint a rendvédelmi alkalmazott alapilletményét a munkáltatói jogkör gyakorlója minden évben egy alkalommal jogosult felülvizsgálni, ennek során – többek között – szükséges érvényesíteni a garantált bérminimum összegének figyelembevételét az érintett rendvédelmi alkalmazotti kör tekintetében. A Hszt. előírja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az illetmény felülvizsgálatakor, döntése során figyelembe veszi a teljesítményértékelést is, az illetmény felülvizsgálatának feltétele a teljesítményértékelés elvégzése.

A rendvédelmi igazgatási jogviszony csak a közigazgatásban megszerzett szolgálati idő elismerését teszi lehetővé, a civil szférában megszerzett tapasztalat szolgálati időként nem számítható be.

A fentiekre figyelemmel, a rendvédelmi igazgatási állomány szakmai utánpótlásának biztosítása és az állománymegtartó képességének növelése érdekében szükséges a rendvédelmi igazgatási jogviszony fizetési fokozataihoz rendelt illetménysáv felső határainak differenciált módon történő emelése.

A javaslat értelmében a rendvédelmi alkalmazottak esetében az egyes munkaköri kategóriáknál alkalmazandó felső sávok kerülnének emelésre, ezzel nagyobb teret biztosítva a rendvédelmi szervek részére, de nem eredményezve automatikus illetménynövekedést minden rendvédelmi alkalmazott részére. Az illetménysáv felső határának emelése – figyelemmel arra, hogy az illetménysáv alsó és felső határa között az illetmény megállapítása, ebből következően emelése is a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése lehetőséget teremt arra, hogy meghatározott munkakörökben foglalkoztatott, tapasztalt rendvédelmi alkalmazottakat a szervek megtartsák, illetőleg a civil szférából az utánpótlásuk biztosított legyen.

Az illetménysáv felső határának emelésére vonatkozó javaslat alapján a rendvédelmi alkalmazottak vertikális előmenetele az illetményben is kifejezésre jut, az illetmények közelítenek a civil szférában elérhető bérekhez, azonban nem érik el a hivatásos állomány illetményszintjét.

A Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó „A” munkaköri kategória esetében 2023. július 1-jével megszűntek a fizetési fokozatok azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/T. § (4a) bekezdésébe beépítésre került, hogy az „A” munkaköri kategóriába sorolt rendvédelmi alkalmazott alapilletményét úgy kell megállapítani, hogy 24 év elismerhető szolgálati idő után 300 000 forintnál, 35 év elismerhető szolgálati idő után 330 000 forintnál nem lehet kevesebb [2023. évi XXXVIII. törvény]. E szabályozás nem változik, figyelemmel arra, hogy a felső határ emelésére vonatkozó javaslat csak lehetőség, nem jelent automatikus illetményemelkedést mindenki számára.

A rendvédelmi szerv saját költségvetéséből biztosítja az illetményemeléshez szükséges forrást.

a) pont:

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerint a táppénzre jogosultság az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekét ápoló szülőnek évenként és gyermekenként 84 naptári napon át jár, ez egészült ki 2023. július 1-jei hatállyal azzal, hogy egyedülálló szülő esetén ezen időtartam 168 naptári nap.

A hivatásos állomány tagja esetében gyermekápolásra nem táppénz, hanem – a speciális egészségügyi szabadságra vonatkozó szabályozásra figyelemmel – egészségügyi szabadság jár, az időtartamok azonban egyeznek a civil szabályozással. Fentiekre tekintettel az Ebtv. módosításának átvezetése szükséges a Hszt.-ben.

b) pont:

A rendvédelmi alkalmazottak esetében néhány tárgykörben visszautalásra kerül sor a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályozásra. Az alap- és pótszabadság idejére járó távolléti díjra vonatkozó jogosultság mellett az egyik visszautaló rendelkezés a szülési szabadság idejére is a távolléti díjat rendeli alkalmazni, ez azonban nem indokolt. A hivatásos állomány tagjának a szülési szabadság idejére valóban távolléti díj jár, e speciális rendelkezés a katonákra vonatkozó szabályozást követi, kiegészülve részletszabályokkal. A rendvédelmi alkalmazott esteében nem volt cél, hogy a többi civil foglalkoztatotthoz képest eltérő szabály legyen, így a csak hivatásos állományra vonatkozó, a szülői szabadság idejére járó távolléti díjhoz kapcsolódó 142. § (3) bekezdés nem is került beépítésre esetükben.

Ugyanakkor ellentmondás alakult ki a Hszt. szerinti távolléti díj és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj (a továbbiakban: CSED) között. A foglalkoztatottra alapvetően kedvezőbb jogintézményként a CSED alkalmazását javasoljuk a rendvédelmi alkalmazott szülői szabadsága idejére, ez felel meg a jogalkotói szándéknak.

c) A Kormány az egészségügyi szakdolgozók illetményfejlesztéséről döntött, amely az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók béremeléséről szóló 1681/2022. (XII. 28.) Korm. határozat 1. pontjában foglaltak alapján két ütemben kerül végrehajtásra. Első ütemben 2023. július 1-jei hatállyal, míg második ütemben 2024. március 1-jei hatállyal. A civil egészségügyi szakdolgozók II. ütemű, 2024. március 1-jei hatállyal tervezett béremelését a törvényjavaslat egyéb törvény módosítása formájában tartalmazza, azonban ebbe a személyi körbe nem tartoznak bele a rendvédelmi szervek szakdolgozói. Ezen személyi kategória átlagilletmény adatai alapján a következő megállapítások tehetők: a) A hivatásos állományban lévő szakdolgozók két ütemben megvalósuló hivatásos pótlék emelésével elért illetményfejlesztése az állomány ezen részét már érintette, így azt a szakdolgozói illetményfejlesztés II. ütemében sem indokolt figyelembe venni. b) A rendvédelmi alkalmazottak esetében: ba) a középfokú végzettségűek esetében nagyságrendileg azonosak az átlagilletmények a tervezett civil sávok alapján, így törvénymódosítást nem igényel, bb) a felsőfokú végzettségű szakdolgozók közül a 0–24 év gyakorlati idővel rendelkezők átlagilletménye épp, hogy eléri a civilben tervezett sáv alját (jelenleg F, G, H fizetési osztály), de nem éri el a kiemelt sáv alját; e személyi körben indokolt az emelés, ami a felső sáv emelését teszi szükségessé a törvényben.

d)–f) pont:

Javasolt a szabályozást továbbra is hatályban tartani, nem indokolt a Hszt. 140. § (3) bekezdésében meghatározott, kizárólag a szabadidőben történő megváltásra lehetőséget adó szabályozásra áttérni.

Az önként vállalt túlszolgálat esetén a távolléti díj 150%-a vagy meghatározott esetekben 200%-a jár az állomány tagjának. Az állomány tagja ez esetben nem a munkáltató kötelezése, hanem az ellentételezés mértékének ismeretében hozott döntése alapján önkéntes jelentkezést követően látja el a túlszolgálatot.

A módosítás azt célozza, hogy az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a NETFIT adatait a tanulók célzott egészségfejlesztése, a fiatalkori egészségi állapot és a későbbi betegségek közötti kapcsolatok elemzése, az iskolaorvosi és védőnői szolgáltatások igénybevételének optimalizálása, továbbá a betegségek minél korábban történő felismerésének céljából az EESZT működtetője részére TAJ számhoz rendelt módon átadja.

Az Európai Unió Bíróságának 2020. május 14-én a C-924/19. PPU. és a C 925/19. PPU. számú ügyekben hozott ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé, egyúttal bevezetésre került a menekültügyi eljárással összefüggésben az ún. „szándéknyilatkozati eljárás”. Továbbra is alapvető jelentőségű, hogy valóban csak azok kérjenek és kapjanak menedékjogot az Unió területén, akik arra valóban rászorulnak, és akik számára máshol nem volnának biztosíthatók biztonságos életkörülmények. Annak érdekében, hogy a szabályozás ne ösztönözzön tömegeket arra, hogy útnak induljanak az Unió felé, olyan megoldásra van szükség, amely révén a menedékkérelmek benyújtására és elbírálására még az Unió területére történő belépést megelőzően sor kerül, hasonlóan a tranzitzónák korábbi magyar rendszeréhez.

A módosítást indokolja továbbá a tömeges és tudatos, embercsempész bűnözői csoportok által is ösztönzött visszaélések megelőzése, korlátozása. Magyarország hatályos Alaptörvényének értelmében a szándéknyilatkozatos rendszer néven ismert menekültügyi kérelmezési rendet indokolt és célszerű hatályában fenntartani, mert az általa megteremtett keretek az ország egykori járványügyi védekezésén túl a tranzitálni kívánó, fejlett menekültügyi rendszerünkkel tömegesen visszaélő irreguláris migránsok és az őket kiszolgáló embercsempész hálózatok rosszhiszemű magatartásának megelőzése és visszaszorítása irányában hat.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (2) és (4) bekezdése alapelvként rögzíti az alkalmazási körébe tartozó foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében a munkavállaló és a munkáltató együttműködési kötelezettségét és kölcsönös tájékoztatási kötelezettségét a jogviszony szempontjából lényeges adatok, tények tekintetében. Az egészségügyi szolgálati jogviszony tekintetében az Eszjtv. 1. § (9) bekezdése alapján az Mt. ezen rendelkezése alkalmazandó, így – az egészségügyi ellátás szempontjából is – kiemelten fontos érdek, hogy akár a jogviszony létesítésére vagy jövőbeni fenntarthatóságára kizáró okként kihatással lévő jogi körülményről a munkáltató – rövid határidővel – az érintett munkavállalótól tájékoztatást kapjon.

A módosítás a kórházi intézményvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorítására tesz javaslatot. A javaslat értelmében a gazdasági összeférhetetlenség kizárólag az intézményvezetőkre vonatkozik, és a tulajdonszerzés megtiltása kiterjed minden olyan gazdasági társaságra – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével –, amely egészségüggyel összefüggő tevékenységet végez. A tilalom kiterjed az intézményvezető közeli hozzátartozójára is. Kimondásra kerül továbbá, hogy a jelzett intézményvezetők vezetői megbízatásával összeférhetetlen az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. Az intézményvezető jelenleg is kizárólag a működési nyilvántartása fenntartásához szükséges mértékben végezhet gyógyító-megelőző tevékenységet. Ennek további korlátozására tesz javaslatot a módosítás oly módon, hogy az intézményvezető a saját maga által vezetett intézményben végezhesse a működési engedélyének fenntartásához szükséges mértékben a gyógyító megelőző tevékenységet. A javaslat azonban lehetőséget ad arra, hogy az intézményvezető ezen tevékenységét más állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál is végezhesse abban az esetben, ha az általa vezetett intézmény az adott szakmában gyógyító-megelőző tevékenységet nem végez.

Mivel az egészségügyi szakdolgozók és egyes egészségügyben dolgozók besorolásának szabályai megváltoznak, és a jogviszonyban töltött idő már nem fog számítani, szükséges a szabadságot is az új besorolás szerint megállapítani.

Az egészségügyi szakdolgozók új bérezéséhez kapcsolódó szabályokat tartalmaz.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok tekintetében a miniszter a kiemelkedő szakmai tudásra is figyelemmel egyedi felmentést adhat a törvényben meghatározott bérmaximum szabályok alkalmazása alól.

Jelenleg az országos gyógyintézetnél és a vármegyei fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál a vezetői juttatás felső határát és pontos összegét is az Országos Kórházi Főigazgatóság állapítja meg. A módosítással a jelzett vezetőknél a vezetői juttatást az egészségügyért felelős miniszter határozza meg, és a mértékét egyoldalú munkáltatói intézkedéssel csökkentheti.

A személyes közreműködésre vonatkozó szerződések 2024. január 1-jétől fő szabály szerint kivezetődnek a rendszerből, indokolt, hogy ellátási érdekből a Kormány által kijelölt szerv kivételesen engedélyezhessen ilyen szerződéseket, az egészségügyi ellátás megfelelő biztosítása érdekében.

A módosítást az a jogalkalmazói tapasztalat indokolja, hogy a TAJ számmal nem rendelkező külföldi munkavállaló esetében a foglalkoztatónak kell kérni a TAJ számot [lásd. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. § (8) bekezdése], amely nem minden esetben érkezik meg a foglalkoztatás megkezdése előtt, így a foglalkoztató nem tud teljes körűen, határidőben eleget tenni a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének.

Ha foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárása során a TAJ szám bejelentésének hiányát tapasztalja, akkor a jogsértés, illetve a jogkövetkezmény megállapíthatósága érdekében tisztáznia kell, hogy a foglalkoztató azért nem tett eleget a foglalkoztatás megkezdéséig a bejelentési kötelezettségének, mert a foglalkoztatott nem rendelkezett TAJ számmal, de azt már megkérte, illetve miután megkapta be is jelentette. A TAJ szám kiadásáig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság felfüggesztheti az eljárását annak érdekében, hogy a saját eljárási határidejét betarthassa. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosításához e tekintetben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 48. § (2) bekezdése adja meg a felhatalmazást.

A jogkövetkezmények alóli mentesülés kizárólag a foglalkoztató jogkövető magatartása esetén biztosítható. Amennyiben a TAJ számot a foglalkoztató a foglalkoztatás megkezdését követően kéri, vagy a kapott TAJ-t, az erről szóló értesítést követő nyolc napon túl jelenti be az adóhatósághoz, akkor a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az általános intézkedést és szankciót (bírság) alkalmazza. Ez a szabályozási megoldás igazodik a már kialakult hatósági és bírósági jogalkalmazási gyakorlathoz, amely szerint a TAJ-szám nélküli, valótlan, hamis vagy más személy TAJ számával (adóazonosító jelével) megtett bejelentéshez joghatás nem fűződik, azt érvénytelennek kell tekinteni.

Az állami tulajdonban álló gazdasági társaság végelszámolásának megkezdése érdekében szükséges a központi költségvetéssel szemben fennálló követelés pénzforgalom nélküli rendezése.

A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képessége – interoperabilitása – megteremtésének, illetve az ezzel összefüggő jogszabályok hatálybalépésének feltétele, hogy az egyes uniós információs rendszerek megkezdjék működésüket.

Tekintettel arra, hogy az érintett uniós információs rendszerek közül az Európai Határregisztrációs Rendszer (EES) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) nem kezdi meg működését 2024. január 1-ig, a rendszerek interoperabilitását célzó jogszabály-módosítások hatálybalépésének elhalasztása szükséges 2025. január 1. napjára.

A módosítás érinti a 188. § szerinti rendelkezést is. Ez alapján a Hszt. 370. §-a szerint a hivatásos állomány, valamint a rendvédelmi alkalmazott önként vállalt túlmunkájára vonatkozó rendelkezései 2024. január 1-jétől hatályukat vesztik, azaz 2023. december 31-i időponttal megszűnik az önként vállalt túlmunka lehetősége. A módosítás szükséges ahhoz, hogy az önként vállalt túlmunkára vonatkozó szabályozás 2024. január 1-jétől is hatályban maradjon.

A digitális Covid-igazolványok kiállításának uniós alapja megszűnt. Mivel a mai napig léteznek olyan országok, amelyek megkövetelik a polgároktól a beutazás vagy egyes szolgáltatások esetén a digitális Covid-igazolvány bemutatását, a törvény lehetővé teszi, hogy hazai jogalkotással a digitális Covid-igazolvány továbbra is kiállítható legyen.

A törvény ezzel teremti meg a digitális Covid-igazolvány kiadásának fenntartásához szükséges intézkedésekről szóló veszélyhelyzeti Korm. rendelet általános jogrendbe történő átültetését.

A módosítás célja a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkozotti jutalom kifizetéséhez kapcsolódó gyakorlat idő mértékének egyértelművé tétele.

Egyértelművé teszi a módosítás, hogy a „címzetes igazgatói” vagy „címzetes főigazgatói” címhez járó vezetői megbízási díj mértékét a fenntartó állapítja meg, valamint egyértelműsíti, hogy az igazgatóhelyettesek esetén is az igazgatókhoz hasonlóan kell számítani a vezetői megbízási díjakhoz a tanulók létszámát.

A módosítás a jogbiztonság követelményére tekintettel egyértelművé teszi, hogy a köznevelésben foglalkoztatottak különféle jogviszonya a köz szolgálatára irányuló jogviszonynak minősül, ezáltal az abból eredő igények érvényesítésekor a közigazgatási perek közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos szabályait kell alkalmazni.

A 106. §-hoz kapcsolódó módosítás hatályon kívül helyezi a vonatkozó veszélyhelyzeti kormányrendeletet, mivel a szabályozás törvényi szintre kerül át.

Hatálybaléptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.

Műszaki notifikációra utaló záradék.