2023. évi XCVI. törvény indokolás

A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosításának célja a magyar szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül történő szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása (pénzforgalmi blokkolás) és elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele (internetes blokkolás) eljárási szabályainak egyszerűsítése, hatékonyabbá tétele az online jogsértésekre reagálva, a nemzetközi példák figyelembe vételével. A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a hatóság a hatósági eljárás befejezéséig és a határozatlan idejű blokkolásra vonatkozó döntés meghozataláig az ideiglenes pénzforgalmi és internetes blokkolást hatósági intézkedésként rendelje el, mely a közérdek és játékosok védelmének szem előtt tartásával megfelelően biztosítja az online térben a hatóság hatékony, gyors fellépését a jogsértés folytatásának a megakadályozására. A blokkolásra tehát két lépcsőben kerül sor: a hatóság a hatósági ellenőrzést követően az intézkedés közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható és önálló jogorvoslattal támadható hatósági intézkedésként elrendeli a jogsértő elektronikus adat ideiglenes blokkolását a hatósági eljárás befejezéséig, majd a hatósági eljárás Ákr. szerinti lefolytatását követően, annak eredményeként azonnal végrehajtható határozatban dönt a blokkolás határozatlan időre történő elrendeléséről. A módosítással egyszerűsödik az eljárás olyan esetekben is, amikor a blokkolt honlap tartalma a blokkolás elkerülése érdekében nagyon rövid idő alatt új IP címre/domain névre/aldomainre költözik, amely esetben a hatóság a blokkolás kikerülésére közzétett érdemben azonos tartalmú új elektronikus adatok feltárását követően automatikusan, újabb hatósági eljárás lefolytatása és új határozat meghozatala nélkül jogosult az elektronikus adatot azonosító információk NMHH részére történő átadására.

A Kormány által 2022-ben elfogadott fogyasztóvédelmi politika négy fő területre fókuszál: a gyermekvédelemre, a digitális fogyasztóvédelemre, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására. Jelen törvényjavaslat a fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott célok tekintetében a digitális fogyasztóvédelem és az egységes jogalkalmazás érdekében hajt végre módosításokat.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) és a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) módosítását a bírságokra vonatkozó rész tekintetében a jelenleg hatályos, visszatartó erővel nem rendelkező minimum és maximum bírságösszegek indokolják.

A fogyasztóvédelmi bírságokra vonatkozó szabályokat főszabályként az Fgytv. 47/C. § (1) és (1a) bekezdése, míg a piacfelügyeleti eljárás bírság szankcióit a Pftv. 16. § (1) és (2) bekezdése határozza meg. Jelenleg a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti hatósági eljárások során jellemzően alacsonyabb összegű bírságok kerülnek kiszabásra, még abban az esetben is, ha termékbiztonsági szempontból veszélyes termékek forgalomból történő kivonására kerül sor. A hatályos jogszabályi környezetben főszabályként ugyanis 15 000 forint a bírság alsó határa, és csak az elektronikus kereskedelemmel összefüggő, ismételt jogsértésekre ír elő szigorúbb, legalább 200 000 forintos minimum bírságösszeget a jogszabály.

A 100 000 forint alatt kiszabott bírságok azonban semmiképpen sem bírnak elegendő visszatartó erővel, ezt a tapasztalatok is egyértelműen igazolják. Emellett az alsó határt jelentő 15 000 forintos bírságsáv az Fgytv.-ben 2008, míg a Pftv.-ben 2012 óta változatlan. Ez az időtartam és a gazdasági környezet változásai önmagukban is indokolnák az alsó bírságsáv emelését. Előzőek kapcsán kiemelendő, hogy a kötelező akcióra és az árfigyelő rendszerre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése kapcsán kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok tekintetében az újonnan bevezetett szabályozás már hangsúlyosabb hatósági fellépést tesz lehetővé a magasabb bírságösszegek előírásával.

Mindezek alapján mind az Fgytv., mind a Pftv. esetében a bírságsávok teljeskörű felülvizsgálata vált indokolttá.

Az Fgytv. honlapblokkolásra vonatkozó módosítását a jelenleg hatályos jogszabályi környezet korlátozott köre alapozza meg. A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/2394 rendelet (a továbbiakban: CPC rendelet) 9. cikk (4) bekezdés g) pontja előírja, hogy a hatóságok a végrehajtás körében – amennyiben nem áll rendelkezésre más hatékony eszköz a CPC rendelet hatálya alá tartozó jogsértések megszüntetésének vagy megtiltásának érvényre juttatására, és a fogyasztók kollektív érdekeit érő súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében – legyenek felruházva az online tartalom eltávolítására, vagy egy online felülethez való hozzáférés korlátozására kiterjedő hatáskörökkel. A fogyasztóvédelmi hatóság tartalom vagy online felület eltávolítására a jelenleg hatályos szabályozás alapján jogkörrel csak akkor rendelkezik, ha a CPC rendeletben foglaltak szerint a tagállamtól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztók kollektív érdekeit sérti a magatartás. Így jelenleg más tagállam érintettségének hiányában csak piacfelügyeleti jogsértés esetén kerülhet sor a jogsértő tartalom eltávolítására, vagy a jogsértő online felület eltávolítására. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban a fogyasztóvédelmi eljárásokban is számos esetben indokolt a honlapblokkolás azon esetekben is, amikor más tagállami érintettség nem áll fenn. A módosítással a honlapblokkolás intézményének alkalmazására a jövőben más tagállamot nem érintő jogsértés esetén is lehetőség nyílik majd, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.

Az Fgytv. módosítását indokolja továbbá, hogy a légiutas-jogokkal kapcsolatos ügyekben szükséges biztosítani, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság egyedi ügyben kötelezhesse a vállalkozást például kártalanítás megfizetésére, figyelemmel arra, hogy a kialakult uniós bírósági gyakorlatra tekintettel megfelelő tagállami szabályozás esetén erre lehetőség van.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) módosításának alapját a versenyfelügyeleti eljárási tapasztalatok adják. Ezek azt mutatják, hogy a hatályos szabályozás által biztosított jogi lehetőségek korlátozottá váltak annak tekintetében, hogy a GVH megakadályozza a tilalmazott termékek magyar fogyasztókhoz történő eljutását.

A fentiek okán szükségessé vált az Fttv. módosítása annak érdekében, hogy a GVH Versenytanácsa – az Fgytv. 47. § (1a) bekezdésének analógiájára – jogosult legyen a jogellenes online tartalmat megvalósító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hozzáférhetetlenné tételéről rendelkezni. Mindezek alapján a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében indokolt a GVH-t felruházni olyan hatáskörrel, amellyel a Versenytanács a jogellenes online tartalmat megvalósító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hozzáférhetetlenné tételéről is rendelkezhet. A módosítás szerint a Versenytanács már az eljárás során ideiglenes intézkedés keretében elrendelhetné az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét, amikor az ideiglenes intézkedés elrendelésének általános feltételei fennállnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 72/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) módosításának célja a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet megvalósító, Magyarországon elérhető, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (honlap) hozzáférhetetlenné tétele, blokkolása.

A blokkolást a dohánytermék-kiskereskedelem felügyeletét ellátó hatóság rendeli el a jogsértés folytatásának a megszüntetése érdekében ideiglenes jelleggel hatósági intézkedésként, majd a hatósági eljárás lefolytatását követően határozatában határozatlan időre rendeli el a jogsértést megvalósító elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét, melyről értesíti az NMHH-t hozzáférhetetlenné tétel végrehajtásának szervezése érdekében. A módosítás megoldási lehetőséget nyújt a blokkolás kikerülésére irányuló azonos jogsértő tartalmak automatikus nyomonkövetésére is.

A jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmet megvalósító honlapok ilyen módon történő hozzáférhetetlenné tétele megfelelő eszköz arra, hogy a fiatalkorúak ezen a módon se juthassanak dohánytermékhez, illetve a kizárólag dohányboltban forgalmazható vagy Magyarországon forgalmazási tilalom alá eső dohánytermékek internetes kereskedelem útján ne juthassanak el a fogyasztókhoz.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) módosítása jogalkalmazói visszajelzések és gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt módosításokat tartalmaz.

A javaslat többek között

– módosítja a közjegyzők illetékességére vonatkozó szabályokat, ezzel együtt megjelöli, hogy jogorvoslat esetén kétség esetén a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék jár el,

– a közjegyzői pályázatok benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos, jogszabályban nem rendezett kérdésekről szóló szabályzatot kiemelt szabályzatként határozza meg, valamint

– a közjegyzői ügyleti okiratról történő másolatkiadás tekintetében kimondja, hogy az a személy jogosult iratbetekintésre, illetve kaphat másolatot az okiratból, aki az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) módosítása

– az egyes uniós jogi jogforrásoknak való megfelelést, illetve azok végrehajtását,

– az egyes jogszabályokban bekövetkezett változások lekövetését, és

– a gyakorlati tapasztalatokon alapuló, kisebb módosítások átvezetését

szolgálja.

Ennek körében a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálybalépése indokolttá tette a Tpvt. új fejezettel való kiegészítését, amely fejezet a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Emellett a módosítás pontosítja a versenyfelügyeleti eljárásban készítendő jelentés tartalmát, egyértelművé téve, hogy a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2022. szeptember 14-i, (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jogsértések megállapítása kizárólag az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i, (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében módosításra szorulnak a panasztételre vonatkozó rendelkezések is. A Tpvt. igazgatási szünetre vonatkozó rendelkezése kiegészítésre, valamint a tartós külszolgálati kirendelés mint összeférhetetlenség alóli kivétel rögzítésre került, tekintettel az ezeket meghatározó törvények módosulására. Továbbá, a jogalkalmazói gyakorlat segítése érdekében módosulnak a hiánypótlás időtartamának beszámítására, az utóvizsgálat szabályaira és a védekezés céljából készült irat minősítésére vonatkozó szabályok.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) módosítása a normaszöveg pontosítását, a közvetítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos gyakorlati, jogalkalmazói tapasztalatok implementálását, az elektronikus ügyintézésre való felkészülést, valamint az ügyintézés gördülékenyebbé tételét szolgálja. Ennek keretében a névjegyzék adattartalmának bővítése a közvetítő egyértelmű beazonosíthatóságát, az e-mail cím és telefonszám névjegyzékben történő nyilvános feltüntetése a közvetítővel történő kapcsolatfelvétel megkönnyítését, a közlemények feltüntetésének lehetősége a tevékenység végzésével összefüggő releváns egyedi információk (például speciális szakterületek és végzettségek) megismerhetőségét szolgálja.

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) módosításának célja, hogy áldozatsegítő szolgáltatásként szabályozásra kerüljön a tolmácsolási és fordítási segítség nyújtásának lehetősége is, az áldozati jogok hatékonyabb érvényesülése érdekében. Az új szolgáltatástípus bevezetése a magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló áldozat számára, a sérelem rendezéséhez szükséges ügyei rendezése érdekében indokolt.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) módosító rendelkezések elsődlegesen szövegkorrekciós jellegűek, másodlagosan a gyakorlatban felmerült kérdést rendeznek.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) módosítása a gyakorlati visszajelzések alapján szükséges. A módosítás az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás szabályait érinti, azokat pontosítja.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) módosítása kibővíti a fizetési meghagyás iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit arra tekintettel, hogy a kötelezettek részére történő elektronikus kézbesítés hatékonyan megvalósulhasson, ezen túlmenően pedig szövegpontosító jellegű módosításokat tartalmaz.

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) módosítása az adatkezelés tekintetében az egyéb törvényekkel való összhangot szolgálja.

A tartásdíj indexálását érintő, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:207. §-ának módosítására irányuló javaslat nem jelent érdemi változást a hatályos szabályozáshoz képest. A rendelkezés a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a normaszöveg pontosítására irányul.

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) módosítása a gyakorlati visszajelzések alapján a szabályok pontosítása és a koherencia megteremtése miatt szükséges. A javasolt módosítások technikai jellegűek: a módosításokat követően a szakvéleményben már a szakértő nyilvántartási számát is fel kell majd tüntetni, valamint a szakértőjelölti névjegyzék adatai is bővülnek a szakértőjelölt munkáját felügyelő igazságügyi szakértő (mentor) nevével és szakértői igazolványának számával. Célszerű hatályon kívül helyezni a Szaktv. 53. § (1) bekezdését, figyelemmel arra, hogy a magánszakértő által végzett adatkezelési tevékenység az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamely jogcímen alapulhat.

A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása a normaszöveg pontosítását, a rendelkezésben meghatározott feladatkör címzettjének egyértelmű beazonosítását szolgálja.

Az eljárás gyorsítása érdekében a módosítást követően a tiltott szerencsejátékokhoz kapcsolódó fizetési műveletek ideiglenes blokkolására a jogsértés folytatásának a megszüntetése érdekében, a közérdek védelmében haladéktalanul kerül sor, a végzéssel elrendelt hatósági intézkedés útján. A végzés kötelezettjei a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatók, valamint Magyarországon vezetett tiltott fizetési számla esetén a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató. Az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés annak közlésére való tekintet nélkül azonnal végrehajtható, azonban ellene önálló bírósági jogorvoslatnak van helye.

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételével és az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatban bevezetett új rendelkezések miatt szükséges e rendelkezés újraszabályozása.

A rendelkezés alapján mentesül az Szjtv. alapján a pénzforgalmi szolgáltató az Szjtv. 13/G. (1)–(2) bekezdésében foglalt kötelezettségei alól abban az esetben, ha a szerencsejáték-szervezői tevékenységhez kapcsolódó értékesítési vagy közvetítő tevékenységet ellátó személy, szervezet ezen jogviszonyát írásban igazolta.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat hozzáférhetetlenné tételének (internetes blokkolás) esetköre kibővül, a tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító honlapok mellett a tiltott szerencsejátékban való részvételre ajánlat közzétételét, tiltott reklám közzétételét, közvetítő szolgáltatás keretében tiltott szerencsejáték közvetítését megvalósító weboldalak is blokkolhatóak lesznek.

Az ideiglenes pénzforgalmi blokkoláshoz hasonlóan a hatósági intézkedés elrendelésére haladéktalanul, határozattal kerül sor, amely annak közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható, vele szemben pedig önálló jogorvoslatként közigazgatási per indítható. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a Hatóság hirdetményi úton közli. A végleges, határozattal elrendelt blokkolás határozatlan időtartamú, figyelemmel arra, hogy a blokkolás megszüntetése mindaddig nem indokolt, amíg a jogsértő tartalom blokkolás hiányában elérhető lenne.

Az egyszerűsített utókövetéssel, illetve az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatban bevezetett új rendelkezések miatt szükséges e rendelkezés újraszabályozása.

A (2) bekezdés szerinti rendelkezés szabályozza az NMHH és az elektronikus hírközlési szolgáltató kártérítési felelősségének kizárását arra az esetre, ha olyan elektronikus tartalom blokkolása történik, amely jogszerű tartalmat is magába foglal és annak jogsértő tartalomtól való elválasztása a hatóság számára vagy a végrehajtás foganatosítása során technikailag nem lehetséges, vagy olyan aránytalan nehézségekkel járna, amely nem elvárható.

Az ideiglenes és végleges blokkolás megszüntetésére vonatkozó rendelkezések.

Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné és ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendelésével kapcsolatban bevezetett új rendelkezések miatt szükséges módosítás.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a hatóság újabb hatósági intézkedés és újabb határozat meghozatala nélkül, kizárólag az új elektronikus adatok megküldésével tartsa fenn, illetve terjessze ki a honlap blokkolást olyan esetben, amikor a korábban ellenőrzött és a hatósági eljárás lefolytatását követően határozattal blokkolt oldal tartalma új IP címre/domain névre, aldomainre vándorol. Az engedély nélküli szerencsejáték-szervezők a honlap hozzáférhetetlenné tételét követően jellemzően rövid időn (1-2 napon) belül tájékoztatják játékosaikat arról, hogy szolgáltatásukat a továbbiakban egy másik elérhetőség alatt zavartalanul igénybe vehetik. Az elkerülő oldalak egyszerűsített blokkolásával, egy érdemben ugyanazon tartalom vonatkozásában megismételt hatósági eljárás lefolytatása és új határozat meghozatala nélkül a hatóság gyorsan reagálhat az online térben elkövetett jogsértő tevékenység megszüntetése érdekében.

A módosítás alapján a bukmékeri rendszerű fogadás és a távszerencsejáték (hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás) után fizetendő játékadó alapját képező tiszta játékbevétel megállapítása során a tiszta játékbevételt csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével.

Az Szjtv. pontosítását célzó, szövegcserés módosításokat tartalmazó rendelkezés.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A területi kamarák által vezetett nyilvántartások és névjegyzékek vezetése során a határozatok alapján történő bejegyzésre vagy törlésre az azonnali végrehajthatóság érdekében haladéktalanul sor kell, hogy kerüljön. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 84. § d) pontja alapján törvény előírhatja a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést, ami a határozat azonnali végrehajthatóságát vonja maga után. A területi kamarák által vezetett nyilvántartások és névjegyzékek vezetése során elengedhetetlen, hogy a nyilvántartás naprakész adatokat tartalmazzon, hogy az arra jogosultak haladéktalanul meg tudják kezdeni a tevékenységüket, míg a nyilvántartásból, névjegyzékből törölt jogalany a továbbiakban ne láthasson el a törvényben meghatározott feladatot. Ez áll összhangban az új, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény azon koncepciójával, amely közvetlen lekérdezést biztosít az E-ING rendszer számára a területi kamarai nyilvántartásokba annak érdekében, hogy a bejegyzésre jogosultak jogosultságát a bejegyzés pillanatában ellenőrizni tudja.

A közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet jelenleg is megállapítja valamennyi közjegyző illetékességi területét, nemcsak azokét, akiknek a székhelyén nem működik bíróság, ezért a törvény szövegének pontosítása indokolt. Ez a módosítás összefügg a Kjtv. 183. § b) pontjára vonatkozó módosítással. A hivatkozott rendelet szerkezete jelenleg is ennek a szabályozási elvnek felel meg, mivel nemcsak az illetékességi területet, hanem bizonyos székhelyek esetén – a gyakorlati igényeknek megfelelően – az ügyelosztási rendet is szabályozza.

Tekintettel arra, hogy a nyugalmazott közjegyző a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően a saját székhelyére tartós helyettesként is kirendelhető, amelynek tartama alatt őt közjegyzőnek kell tekinteni, célszerűnek mutatkozik – és gyakorlati igény is van rá – hogy a saját irodája tekintetében a végelszámolói feladatok ellátására is jogosulttá váljon.

Nem egyformán kezelendő a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében a Kjtv. 34. § (1) bekezdés b) pontjának minden alpontja, továbbá a 34. § (2) bekezdésében meghatározott összes eset, hiszen más az, amikor a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették, mint az, ha egy másik jogviszony miatt a közjegyzői szolgálata szünetel, vagy ha a közjegyző egyéb okból (pl. tudományos kutatómunka, hosszabban tartó betegség vagy éppen gyermeknevelés miatt) hosszasan az irodájától távol van, azonban semmi sem tiltja számára a közjegyzői tevékenység végzését, illetve nem fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás miatt nem gyakorolhatja hivatását. Mindezekre tekintettel indokolt a Kjtv. 34. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja, valamint a 34. § (2) bekezdésében meghatározott két eset tekintetében az állandó helyettesítés tartamához hasonló szabályozás átvétele, mely szerint a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről a helyettesített közjegyző előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhessen, nem a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján, ahogy a felfüggesztés esetében. Ezekben az esetekben ugyanis nem indokolt az iroda működésébe történő ilyen szintű külső beavatkozás. Természetesen, ha a helyettesített közjegyző akadályoztatva van az engedély megadásában, akkor továbbra is a területi kamara elnöke adhatná meg az engedélyt.

Indokolt rövidtávon a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szabályzatalkotási jogkörének a kiegészítése a közjegyzői pályázatok benyújtásának és elbírálásának tárgyában, ezen belül – figyelemmel az igazságügyi miniszter pályázati eljáráshoz kapcsolódó hatásköreire is – szükséges a közjegyzői pályázati eljárást tartalmazó szabályzat kiemelt szabályzattá történő minősítése.

A fegyelmi eljárást illetően az ex lege automatikus felfüggesztés eseteinek szűkítése indokolt, mert a hatályos szabályok szerint egy – adott esetben alaptalan – feljelentés is elegendő ahhoz, hogy a közjegyző, közjegyzőjelölt vagy közjegyzőhelyettes tevékenységének folytatását valaki megakadályozza. A vádemelés azonban már az állami büntetőhatalom gyakorlásának olyan fázisa, amelyhez a szolgálatból való felfüggesztés alappal köthető. A felfüggesztés alapjául szolgáló büntetési tétel emelése szintén azért indokolt, hogy – a legvalószínűbben előforduló – közokirat-hamisítás miatt tett alaptalan feljelentés ne járjon a hivatásgyakorlás szempontjából indokolatlan jogkövetkezménnyel.

A közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet általános jelleggel – nemcsak a hagyatéki eljárásokra tekintettel – állapítja meg a közjegyzők illetékességét, a hagyatéki eljárásokban pedig az azonos illetékességi területen működő közjegyzők között érvényesülő ügyelosztási rendet szabályozza. A felhatalmazó rendelkezés pontosítása egyértelművé teszi, hogy a Kjnp. szerinti polgári nemperes eljárásokban is a rendelet szerinti illetékességi szabályok szerint jár el a közjegyző, a feleknek nem kell az egyes közjegyzői eljárásokban más-más közjegyzőhöz fordulniuk.

Indokolt egyértelműen kimondani, hogy a közjegyző végzése elleni fellebbezés esetén a jogorvoslat elbírálására a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék jogosult.

A jogi érdek valószínűsítése nem biztosítja kellőképpen a titokvédelmet. Míg a nyilvános tárgyaláson kihirdetett ítéletet is csak a jogi érdek igazolását követően lehet megismerni [vö. Pp. 162. § (5) bekezdés], addig a közjegyzői okiratot a hatályos szabályok szerint egy alá nem támasztott előadásra ki kell adni, holott más személy – a feleken, illetve azokon kívül, akiknek a felek ezt engedélyezték – jelen sem lehetett az okirat elkészítésének folyamatánál.

A közjegyzői (ügyleti) okirat az ügyfelek magánjogi jogügyleteit tartalmazza, ily módon az ügyfelek magánérdekébe tartoznak, az abban foglalt adatok adatgazdája is az ügyfél. Ha arra egy jogvita során szükség van, annak beszerzése felől elsősorban a bíróság tud intézkedni [Pp. 322. § (1) bekezdés]. Mindezekre figyelemmel a közjegyzői titok védelmét, így a közjegyzőhöz forduló jogkereső személyek érdekét az szolgálja a legjobban, ha iratmásolat csak annak adható ki, illetve iratbetekintés csak annak engedélyezhető, aki az okiratban félként szerepel, illetve annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, továbbá az, aki a másolat kiadásához fűződő jogi érdekét igazolja.

A Kjtv. 172. § (1) bekezdése alapján a közjegyző az Kjtv.-ben szabályozott eljárásokban a fél – a miniszter Kjtv.-ban foglalt felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott alakban és tartalommal előterjesztett – kérelmére jár el. A kérelem egyszerű magánokiratban is előterjeszthető. A felhatalmazó rendelkezést ezért indokolt pontosítani úgy, hogy a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelem mellé a Kjtv.-ben szabályozott okirat megőrzése iránti, valamint a pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése iránti eljárásra is kiterjedjen. Ennek megfelelően szükséges lesz a Kjtv. szerinti megjelölt eljárástípusokra egységes kérelemminta kialakítása a felhatalmazás alapján kiadott, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendeletben is.

A jogalkotó az okiratmegőrzés általános szabályai közül az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 19. § rendelkezése alapján 2023. október 1-jei hatállyal törölte az elismervényre vonatkozó rendelkezést, de az írásbeli magánvégrendelet letétbe vételére vonatkozó rendelkezés tekintetében hatályban maradt. Mindezekre tekintettel végrendeletletétnek nem minősülő okiratmegőrzések esetén 2023. október 1-jétől nem kell majd elismervényt adni, végrendelet letétbe vétele esetén viszont igen. Az okiratok megőrzésére vonatkozó jogszabályi koherencia érdekében szükséges az elismervény adására vonatkozó kötelezettség törlése a végrendelet letétele esetében is, ugyanis az okirat átvételére vonatkozó adatokat a jegyzőkönyv ilyen esetekben is megfelelően tanúsítja.

A belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet] hatálybalépésével szükségessé vált a rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések megtételére jogosult hatóság kijelölése, illetve a kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges felhatalmazó rendelkezések megállapítása. A módosítások az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálják.

Az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény 2. alcímére tekintettel szükséges módosítás.

A gyakorlati tapasztalatok alapján, különösen a meghatalmazott képviselő pótlása, illetve a meghatalmazott képviselő képviseleti jogosultságának igazolása érdekében kiadott hiánypótlásra tekintettel indokolt, hogy a hiánypótlás időtartama ne számítson bele az ügyintézési határidőbe.

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i, (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseire tekintettel, az irányelv szabályaival való összhang biztosítását célzó módosítás.

Ha a Gazdasági Versenyhivatal a védekezés céljából készült iratként való minősítést vitatja, a kérdésben a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban. A védekezés céljából készült iratokkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatból következően a Gazdasági Versenyhivatalnak már a kérelmében részletes tényállást kell előadnia, tételesen megjelölve, hogy egyes iratok tekintetében a kérelmezett mire alapította azt a nyilatkozatát, hogy az adott irat – vagy annak egy pontosan megjelölt iratrésze – védekezés céljából készült iratnak minősül [Vö.: Tpvt. 65/C. § (6) bekezdés], a kérelmező az iratba a Tpvt. 65/C. § (3) bekezdése szerint betekintett-e, az esetleges betekintés eredményeként mit állapított meg (például az irat nem az ügyvédi tevékenységet gyakorló és ügyfele közti kommunikációt tartalmaz), mire alapítja, hogy az adott irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak (a Kúria Kfv.IV.37.324/2019/19. számú végzése). A gyakorlatban az egyre nagyobb mennyiségben védekezés céljából készült iratként kezelni kért iratra tekintettel ahhoz, hogy a Gazdasági Versenyhivatal adott esetben megalapozottan vitathassa az irat ilyen jellegét, és az iratok felülvizsgálata ne eredményezze az eljárás elhúzódását, alapvető jelentőséggel bír az ügyfél által szolgáltatott tételes, az egyes iratokra vagy iratrészekre vonatkozó egyedi indokolás, amelynek kellően részletesnek kell lennie. Az indokolás elmulasztása, nem megfelelő, csupán általános körülményekre utaló jellege visszaélésszerű magatartásként értékelhető, ezért indokolt annak szankcionálása.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az utóvizsgálat a Versenytanács által az alapügyben előírt kötelezettség csekély súlyú hiányosságát tárja fel (akár a Tpvt. 75. § szerinti kötelezettségvállalásról, akár egy jogsértést megállapító határozat kapcsán előírt kötelezettségről legyen szó). Bár 2022. január 1-jével az ilyen esetekre került bevezetésre a figyelmeztetés előírásának a jogkövetkezménye, az nem jelentett érdemi megoldást, tekintettel arra, hogy az csak kis- és középvállalkozásokkal szemben, megfelelési program kidolgozásának előírásával alkalmazható a Tpvt. 78. § (8) bekezdése értelmében. Szükséges ezért a figyelmeztetés jogkövetkezmény törlése, valamint ezen esetekre nézve a „bírságot szabhat ki” fordulat bevezetése.

2022. január 1-jével a végrehajtás vizsgálói hatáskörbe került, ezért a Tpvt. XII/A. Fejezete következetesen vizsgálóra nézve fogalmazza meg az eljárási szabályokat. Amennyiben egy utóvizsgálati eljárás nyomán a Versenytanács végrehajtás elrendelését látná indokoltnak [lásd a Tpvt. jelenlegi 77. § (6) bekezdés d) pontját], szükséges annak rögzítése, hogy ezen végrehajtás eljárásra is a Tpvt. XII/A. Fejezete vonatkozik, ennek átvezetését szolgálja a Tpvt. 77. § (6a) bekezdése.

A digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2022. szeptember 14-i, (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jogsértések megállapítása kizárólag az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, ezért pontosítani szükséges a Tpvt. 80/S. § (2) bekezdése alapján lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásban készítendő jelentés tartalmát, kizárva azokat a tartalmi elemeket, amelyek az Európai Bizottság által folytatandó eljárás további menetének meghatározására adnak felhatalmazást a Gazdasági Versenyhivatal részére.

A módosítás a Tpvt. jogharmonizációs klauzulájának kiegészítését szolgálja.

Az egyes külügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXII. törvény kiegészítette a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényt (a továbbiakban: Küt.) a tartós külszolgálati kirendelés jogintézményével, amelynek időtartama alatt a köztisztviselő közszolgálati munkaviszonyában tartós távollevőnek minősül, és a kihelyező szerv állományába kerül. A kihelyező szerv a köztisztviselőt kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatja. Annak érdekében, hogy utóbbi jogviszony létesítése a Tpvt. 40. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek tekintetében ne legyen összeférhetetlen, a tartós külszolgálati kirendelés idejére létesített kormányzati szolgálati jogviszonyt is az összeférhetetlenség alóli kivételként szükséges rögzíteni.

A védekezés céljából készült irat pontos beazonosításához és a minősítéséhez kapcsolódó hatósági álláspont megalapozott kialakításához – jogalkalmazói tapasztalatok alapján is – szükséges előírni az ügyfél tételes indokolását és biztosítani a védekezés céljából készült iratként minősített dokumentumok technikai azonosíthatóságát.

A módosítás célja a panasz fogalmának bevezetése a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénybe (a továbbiakban: Fgytv.), továbbá összhangba hozatala a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben foglalt fogalommal. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a fogyasztó által előterjesztett kellékszavatossági, termékszavatossági vagy jótállási igény az Fgytv. alkalmazásában nem minősül panasznak, így azt a vállalkozásnak a külön jogszabályban előírtak szerint kell intéznie, nem pedig a panaszkezelésre vonatkozó általános előírások szerint.

Technikai módosítás, amelyet a panasz Fgytv. szerinti fogalmának meghatározása indokol.

A módosítás indoka, hogy mind a hazai, mind pedig az uniós bírói gyakorlat alapján egyértelműsíteni szükséges a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét a visszautasított beszállás, a légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) alapján a fogyasztót (utast) megillető igények tekintetében, mivel az EK rendeletből nem vezethető le egyértelműen a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre a légitársaságokkal szembeni hatósági eljárás során a fogyasztót megillető kártalanítás megfizetésére, a jegyár visszatérítésére, valamint az EK rendelet alapján fennálló fogyasztói igények megfizetésére való kötelezés tekintetében, ezért ahhoz külön nemzeti jogszabályi rendelkezés szükséges.

A módosítást követően az Fgytv. rendelkezik arról, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre – az általános szankciók, így például fogyasztóvédelmi bírság alkalmazása mellett – kiterjed az EK rendeletben biztosított, a fogyasztóknak nyújtandó kártalanítás és az EK rendelet alapján fennálló utasigények megfizetésének előírására is, vagyis az Fgytv.-ben szereplő hatásköri szabály egyértelművé teszi, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatósági jogkörben érdemben dönthet az ilyen jellegű fogyasztói panaszokról.

A módosítás célja, hogy megteremtse a jogsértéssel érintett üzletek ideiglenes, 30 napra történő bezárásának a lehetőségét a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó esetben.

A módosítás továbbá megteremti a lehetőséget az Fgytv. 48/A–48/C. § szerinti, elektronikus adat hozzáférhetetlen tételére.

A módosítást követően, ha a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. 47. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazza, a fogyasztók tájékoztatást kapnak az üzlet bejáratánál, a vállalkozás online felületén, továbbá a reklámújságban is az üzletbezárás időtartamáról, valamint arról, hogy arra milyen jogsértés miatt került sor.

A módosítás célja annak egyértelműsítése is, hogy a hatósági mintavétel térítésmentesen történik, illetve, hogy a vizsgálatok során a termék mennyiségének vizsgálatára is van hatásköre a fogyasztóvédelmi hatóságnak. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy ha a hatósági mintavétel során levett, majd bevizsgált minta megfelel az előírt követelményeknek, jogszabály vagy a vállalkozás eltérő rendelkezése hiányában a fogyasztóvédelmi hatóság a mintát és ellenmintát (a minta vizsgálatának helyén) visszaadja a vállalkozásnak a döntés véglegessé válásától számított 8, élelmiszer vagy takarmány esetén 1 napon belül.

A módosítás célja a hatékony és eredményes jogalkalmazás érdekében olyan bírságtételek meghatározása, amelyek kellő visszatartó erővel bírnak a vállalkozások számára, valamint – az ügyek egyedi jellegének figyelembe vétele mellett – az egységes jogalkalmazást előmozdító, irányadó bírságösszegek meghatározása.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztóvédelmi hatósági eljárások során jellemzően alacsony összegű bírságok kerülnek kiszabásra. A hatályos jogszabályi környezetben főszabályként ugyanis 15 000 forint a bírság alsó határa, amely 2008 óta változatlan, és csak az elektronikus kereskedelemmel összefüggő, ismételt jogsértésekre ír elő szigorúbb, legalább 200 000 forintos minimum bírságösszeget a jogszabály.

Mindezek alapján indokolt a bírságsávok alsó és felső határának (mely utóbbi a legsúlyosabb esetben jelenleg 2 milliárd forint) megemelése, valamint – az ügyek egyedi jellegének figyelembe vétele mellett – az egységes jogalkalmazást előmozdító, irányadó bírságösszegek meghatározása.

A módosítás emellett megteremti annak lehetőségét, hogy az egy márkanév („brand”, franchise) alatt forgalmazó kereskedők nettó árbevételei összeadódjanak a jogsértő vállalkozás nettó árbevételének meghatározása során.

A módosítást követően továbbá kötelező bírságkiszabási esetnek minősül, ha a vállalkozás megsérti az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló 726/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét. Az adattörlő kód átadása nem csupán fogyasztóvédelmi, hanem adatvédelmi szempontból is kiemelten fontos a fogyasztók számára, hiszen a megvásárolt tartós adathordozó eszközök széles körénél térítésmentesen lehetővé teszi személyes adataik biztonságos és visszavonhatatlan törlését.

A módosítás célja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a megjelölt súlyos jogsértések felmerülése esetén ideiglenes intézkedésként elrendelhesse az adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét („blokkolás”).

Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének közlését és végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi.

Az eljárás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt szabályozáshoz hasonlóan történik.

A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskör légiutas jogok körében történő egyértelműsítése miatt szükséges a vonatkozó uniós jogforrásnak a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezésekben való feltüntetése.

Szövegcserés módosítások.

A módosítás célja továbbá az is, hogy egyértelműsítse, hogy az ismételt jogsértésre vonatkozó jogkövetkezményeket – összhangban a piacfelügyeleti törvényben foglaltakkal – 3 éven belüli jogsértés esetén kell alkalmazni.

A technikai módosítás mellett a módosítás célja a deregulációs törekvések jegyében a közszolgáltatással kapcsolatos eljárások ügyintézési határidejére vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy az általános közigazgatási hatósági eljárási szabályok alapján is ez a határidő vonatkozik a fogyasztóvédelmi hatóság eljárására.

A születési név névjegyzékben történő feltüntetése a közvetítő egyértelmű beazonosíthatóságát szolgálja.

A postacím, e-mail cím és a telefonszám névjegyzékben történő nyilvános feltüntetése a közvetítővel történő kapcsolatfelvétel megkönnyítését szolgálja.

A közlemények feltüntetésének lehetősége a névjegyzékben azt a célt szolgálja – a Szaktv. szabályozásához igazodva –, hogy a tevékenység végzésével összefüggő releváns egyedi információk (például speciális szakterületek és végzettségek) is megismerhetőek legyenek a névjegyzékből.

A telefaxszám feltüntetése a névjegyzékben a technológiai fejlődés jelenlegi állására tekintettel okafogyottá vált, ezért törlésre kerül.

A jogi személy telefonszámának és e-mail címének névjegyzékben történő nyilvános feltüntetése a kapcsolatfelvétel megkönnyítését, az adószám feltüntetése az azonosítás megkönnyítését szolgálja. A közlemények feltüntetésének lehetősége a névjegyzékben ebben az esetben is azt a célt szolgálja – a Szaktv. szabályozásához igazodva –, hogy a tevékenység végzésével összefüggő releváns egyedi információk (például speciális szakterületek és végzettségek) is megismerhetőek legyenek a névjegyzékből.

A jövőben indokolt lehetővé tenni, hogy a közvetítői igazolvány átvételére személyesen és postai úton egyaránt lehetőség nyíljon, mert ez – a jogalkalmazói jelzések alapján – az átvételi folyamatot egyes esetekben gyorsítaná, a szabályozást rugalmassá tenné. Erre tekintettel a szabályozás a postai út mellett kiegészül a személyes átvétel lehetőségével is.

Indokolt a közvetítő számára kötelezettségként kifejezetten rögzíteni, hogy az első közvetítői megbeszélés alkalmával, valamint a megállapodás megkötésekor ellenőrizze a felek személyazonosságát.

A közvetítő az első közvetítői megbeszélés alkalmával részletes tájékoztatást nyújt a feleknek a közvetítés folyamatáról. E tájékoztatási kötelezettséget azonban indokolt kiegészíteni a közvetítői eljárásban esetlegesen létrejött megállapodás joghatásaival, érvényesíthetőségével kapcsolatos tájékoztatással. E körben a felek tájékoztathatóak arról, hogy a törvény a közvetítői eljárásban létrejött megállapodáshoz hatósági kényszert (végrehajthatóságot) nem kapcsol, de a feleknek lehetőségük van arra, hogy bírósági vagy közjegyzői nemperes eljárásban kérjék a megállapodás egyezségként történő jóváhagyását, amellyel a megállapodás végrehajthatóvá válhat. Arról is tájékoztathatóak e körben a felek, hogy a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

A Kvtv. 31. § (2) bekezdésének módosítása a normaszöveg érdemi tartalmán nem kíván változtatni, csupán a jogalkalmazói jelzésekre tekintettel egyértelműsíti, hogy amennyiben a közvetítői eljárásban megállapodás születik, akkor a közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja és ebben az esetben a közvetítői eljárás befejeződésétől az elévülés újból kezdődik. Ha azonban a közvetítői eljárás bármely okból eredménytelenül zárul, akkor az elévülés nyugvására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz ebben az esetben a közvetítői eljárás időtartama nem számítható be az elévülés idejébe.

A 8. § (2) bekezdésének pontosítása azt a célt szolgálja, hogy a névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentéssel egyidejűleg a jogi személy igazolja, hogy a létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, mert ez a névjegyzékbe vétel feltétele.

A 11. § (2) bekezdésének módosítása szövegpontosító jellegű a szöveg 11. § (1) bekezdésével való koherenciáját szolgálja.

A 12. § (2) bekezdésének módosítása szövegpontosító jellegű, azt a célt szolgálja, hogy ne csak személyesen, hanem postai úton is visszaszolgáltatható legyen a visszavont közvetítői igazolvány, ami az ezzel kapcsolatos ügyintézést könnyíti.

A 17. § (1) bekezdésének módosítása szövegpontosító jellegű, azt a célt szolgálja, hogy a vizsgálat fogalmát meghatározó rendelkezésben megjelenjen a „vizsgálat” kifejezés és ezzel egyértelművé váljon, hogy a miniszter vizsgálat keretei között folytatja le a hatósági ellenőrzést.

A 17. § (2) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.) 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hatvan napos ügyintézési határidő tartható legyen. A vizsgálat speciális hatósági ellenőrzésnek tekintendő, amely során az Ákr. hatóság ellenőrzésre vonatkozó szabályait eltérő szabályok hiányában alkalmazni kell. Az ügyintézési határidő az Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontja alapján 60 nap, azonban a bejelentés alapján induló eljárásban az igazoló jelentés előterjesztésének határideje 30 nap, ami további 30 nappal meghosszabbítható. Az igazoló jelentéssel kapcsolatos határidő hosszabbítás esetén azonban az ügyintézési határidő megtartása kizártnak tekinthető. Mindezek alapján indokolt a speciális határidők oly módon történő meghatározása, hogy az eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő is megtartható legyen, amely az ügyfelek érdeke.

A telefaxszám alkalmazására vonatkozó rendelkezések a technológiai fejlődés jelenlegi állására tekintettel okafogyottá váltak, ezért törlésre kerülnek.

A jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása szükséges, figyelemmel arra, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága az engedély nélkül történő szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele hatósági intézkedést végzésben rendeli el, míg a határozatlan időre szóló végleges hozzáférhetetlenné tétel elrendelésére határozatban kerül sor.

A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban az internetes blokkolás kapcsán az egyszerűsített utánkövetéssel összefüggésben szükséges az Eht. rendelkezéseinek pontosítása.

Az Ást. módosításának célja, hogy áldozatsegítő szolgáltatásként szabályozásra kerüljön a tolmácsolási és fordítási segítség nyújtásának lehetősége is, az áldozati jogok hatékonyabb érvényesülése érdekében. Az új szolgáltatástípus bevezetése a magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló áldozat számára, a sérelem rendezéséhez szükséges ügyei rendezése érdekében indokolt.

Az áldozatsegítő szolgálat által biztosított tolmács a büntetőeljárásban „tolmácsolási feladatokat ellátó segítőként” jelenik meg, díja és költsége a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 145. § (1) bekezdés d) pontja szerint bűnügyi költség, mivel azt az állam közigazgatási eljárásban előlegezte. Az Ást. szerint az áldozatsegítő szolgálat által „viselt”, ugyanakkor a büntetőeljárási terminológia szerint, büntetőeljárási szempontból „előlegezett” tolmácsolási díj és költség így a büntetőeljárásban bűnügyi költségnek minősül. Ahhoz, hogy ez egyértelmű legyen, szükséges rögzíteni, hogy a büntetőeljárási részvétellel összefüggő – bűnügyi – költséget fel kell venni a bűnügyi költségek tételes nyilvántartását tartalmazó dokumentumba, a költségjegyzékbe. Ennek érdekében pedig az áldozatsegítő szolgálatnak intézkednie kell, azaz a büntetőeljárási részvétellel összefüggésben kifizetett díjjal és költséggel kapcsolatos ügyiratot meg kell küldenie a büntetőeljárást lefolytató szervnek.

A rendelkezés a Ctv. 40. §-át érintő módosításhoz kapcsolódik. A rendelkezés kifejezi, hogy az elektronikus formában tárolt adatok és iratok tárolására szolgáló informatikai eszközök fizikailag nem a cégbíróságokon találhatóak.

A leggyakrabban keresett cégirat a cég (alapítást követően az egységes szerkezetbe foglalt) létesítő okirata.

A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány és az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta (a továbbiakban e § indokolásában együtt címpéldány) esetében a cégeljárásban már ismert olyan informatikai megoldás, amelynek lényege, hogy a cég cégjegyzékének elektronikus megjelenítésekor a cég képviselőjének adatait tartalmazó rovathoz informatikai úton hozzárendelésre kerül maga a cégirat, a címpéldány. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégadatnál található linkre kattintva megjeleníthető a címpéldány.

A cégiratok kereshetőségét és gyors megismerését – a címpéldánynál már alkalmazott – támogató informatikai megoldás lesz a jövőben, hogy a Ctv. 24. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a létesítő okirat keltét tartalmazó cégadat rovatnál megjelenítésre kerül egy link, amelyen keresztül a kapcsolódó létesítő okirat egy kattintással megismerhető lesz. Ezen szolgáltatás a törvénymódosítás után bejegyzésre kerülő létesítő okiratok (azok változása) esetében, tehát felmenő rendszerben lesz elérhető.

A módosítás a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 28. §-ával való összhangot teremti meg. A felszámolást elrendelő végzés kivonatának közzététele során a Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a természetes személyre vonatkozó adatok közül egyes adatok nem kerülnek a felszámolást elrendelő végzésben szerepeltetésre, így közzétételre sem. Ezeket az adatokat tehát a cégjegyzékben sem lehet feltüntetni. A felszámolóbiztos adóazonosító jele az állami nyilvántartások interoperabilitásának fenntartását szolgálja, azonban az csak akkor kerül a cégjegyzékbe, ha azt a felszámolást lefolytató bíróság is végzésbe foglalja és közzéteszi, vagy ha jogszabály kifejezetten elrendeli.

A rendelkezés visszaállítja a Ctv. 36. § (2) bekezdésének a 2023. július 31-ei szövegállapotát, ezzel ismét normatív módon megjelenítve teszi lehetővé a keretaláírás használatát cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek esetében. A Magyar Ügyvédi Kamara jelezte, hogy a keretaláírás lehetőségének megszüntetése elnehezíti a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek beküldésének adminisztratív folyamatát, és kérte a korábbi szövegállapot visszaállítását. A rendelkezés korábbi módosításául szolgáló jogalkotói cél – vagyis a cégiratok egyedi kereshetősége és letölthetősége – változatlanul fennáll, azonban a gyakorlati visszajelzésekre figyelemmel más informatikai megoldással valósul meg a jövőben. A rendelkezés a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (eIDAS rendelet) 41. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében került kiegészítésre a minősített időbélyegző követelményével, arra tekintettel, hogy kizárólag a minősített időbélyegzőnek van bizonyító ereje.

A rendelkezés szövegpontosító jellegű annak érdekében, hogy az elektronikus iratok tárolásának tényleges megvalósítása és a normaszöveg összhangba kerüljön.

A rendelkezés kezeli a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren (a továbbiakban: BRIS) keresztül érkező adatok kezelésével felmerült gyakorlati kérdéseket. Az uniós irányelvi rendelkezések alapján a Ctv. 63. § (1e) bekezdése már most is előírja, hogy a BRIS-en keresztül kapott (frissülő) adatokat a magyar cégbíróságnak a cégjegyzékbe kell jegyeznie. Ugyanakkor előfordul. hogy a kapott adattartalom nem felel meg teljesen mértékben a cégjegyzék előírt adattartalmának. Ebben az esetben a cégbíróságnak további intézkedéseket kell tennie a hiányzó adatok cég által (változásbejegyzési kérelemmel) történő bejelentése érdekében. Az adatkezelési rendelkezés biztosítja a jogszerű adattárolást és kezelést.

Átmeneti rendelkezés, amely egyértelműen rögzíti, hogy a cégjegyzék által biztosított új informatikai megoldás, amely a létesítő okirat közvetlen megismerését biztosítja, csak a rendelkezés hatálybalépését követő bejegyzéseknél kerül biztosításra, valamint egyértelművé teszi, hogy a Ctv. 36. § (2) bekezdése szövegállapotának törvényi szintű visszaállítása mikortól alkalmazható.

Az a) pontban foglalt rendelkezés módosítása biztosítja a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére szolgáló elektronikus értékesítési rendszer (EÉR) működtetője, azaz a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága részére a közfeladat megjelölés mellett kért céginformációt

Az b) pontban foglalt módosítás pontosítja a cégjegyzék adatait jogi személy felügyelőbizottsági tag esetén.

A c) pont szövegpontosító rendelkezés.

Technikai jellegű szövegpontosítás annak érdekében, hogy a normaszöveg ne tartalmazzon utalást már hatályon kívül helyezett rendelkezésekre, valamint a Ctv. 27. § (3) bekezdés d) pontjának 2024. január 1. napjától hatályba lépő, megváltozott tartalmú rendelkezésére.

Az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás lefolytatása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit a Kjnp. 27/C. § (1) bekezdése határozza meg. Ennek alapján a kérelemnek tartalmaznia kell annak a jogosultnak (zálogjogosultnak) a Pp. szerinti azonosító adatait, akinek a kérelmező – a kérelmező állítása szerint – a Ptk. 5:140. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogait gyakorolja, vagy akinek a helyébe lépett. Emellett a kérelemnek meg kell jelölnie az ellenérdekű fél, az alzálogjog kötelezettjének az azonosító adatait is.

A Kjnp. hatályos 27/C. § (1) bekezdés b) és a c) pontban írt személyi kör azonban egybeesik. Az a zálogjogosult ugyanis, akinek a kérelmező a Ptk. módosított szabályai szerint vagy a jogait gyakorolja, vagy pedig akinek a helyébe lépett, az alzálogjog kötelezettje (aki egyúttal a főzálogjog jogosultja). A c) pont alapján az alzálogjog kötelezettje egyúttal ebben az eljárásban az ellenérdekű fél, vagyis a kérelmezett.

Fentiek alapján elegendő az ellenérdekű fél – azaz az alzálogjog kötelezettje – adatainak a feltüntetése a kérelemben.

A Kjnp. 27/C. § (1) bekezdés f) és g) pontok alapján a kérelemben az alzálogjogosult kérelmezőnek – ha más módon nem is, akkor legalább a zálogszerződés csatolásával – annak az ingatlannak az adatait is meg kell jelölnie, amelyet a főzálogjog terhel. Erre vonatkozóan azonban a 27/C. § (1) bekezdésének a kiegészítése szükséges. Ennek hiányában ugyanis az eljáró közjegyző nem fogja tudni megállapítani és igazolni az alzálogjog fennállását. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosának az adataira is szükség lehet, aki azonban ebben az eljárásban nem résztvevő fél. Az ingatlan tulajdonosa a főzálogjog kötelezettje, aki nem azonos az alzálogjog kötelezettjével (az alzálogjog kötelezettje egyben a főzálogjog jogosultja is).

Jogszabályi rendezést igényel, hogy ha a kifogást visszautasító vagy elutasító végzés ellen a Kjnp. 27/E. § (5) bekezdése alapján a kifogás előterjesztője fellebbezéssel él, a fellebbezés nem akadálya annak, hogy a bizonyítvány alapján az alzálogjog bejegyzésre kerüljön. A bizonyítványt a közjegyző kézbesítheti a kérelmezőnek, annak ellenére, hogy a kifogás visszautasításáról, illetve elutasításáról szóló végzése ellen bírósági eljárás van folyamatban.

A Kjnp. 12. § (5) bekezdése alapján az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye. Ebből az következik, hogy a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, így a bizonyítvány akkor is kézbesíthető a kérelmezőnek, ha egy korábban benyújtott kifogás visszautasítása vagy elutasítása elleni fellebbezés elbírálása a másodfokú bíróság előtt még folyamatban van. A kifogást visszautasító vagy elutasító végzés elleni fellebbezés ugyanis nem érinti a bizonyítvány alapján történő bejegyzést.

Az eljárással kapcsolatban az egyik fő értelmezési kérdést a Kjnp. 27/E. § (6) bekezdése veti fel. Eszerint szabályszerű kifogás esetén a közjegyző végzéssel a bizonyítvány hatálytalanságát állapítja meg. Bizonytalanságot okozott azonban a jogalkalmazói gyakorlatban, hogy „szabályszerű kifogás” alatt pontosan mit is kellett érteni.

A jogalkotó ezért egyértelművé kívánta tenni, hogy a kifogást a közjegyzőnek nem elegendő alaki-formai szempontból megvizsgálni. A kifogást érdemben kell elbírálni, vagyis a 27/E. § (3) bekezdése alapján vizsgálnia kell a jogi érdek fennállását és azt is, hogy a kifogás előterjesztője a bizonyítványban foglaltakat milyen indokok alapján vitatja.

Ez összefüggésben áll azzal, hogy a közjegyzőnek már a kérelmet is érdemben kell megvizsgálnia. A 27/C. § (1) bekezdés f) és g) pontja alapján ugyanis a közjegyző csak akkor állíthatja ki a bizonyítványt, ha az alzálogjog fennállását a kérelmező a hozzá benyújtott dokumentumok alapján egyértelműen igazolni tudja. Ehhez pedig a hozzá benyújtott szerződéseket, illetve a nyilvántartási bejegyzéseket (HBNY, ingatlan-nyilvántartás) is érdemben kell megvizsgálnia.

A módosítás egyértelművé kívánja tenni, hogy a közjegyzőnek mikor kell kézbesítenie a bizonyítványt. Ez összhangban áll a módosított (5) bekezdéssel, amely szerint a kifogást visszautasító vagy elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezés nem akadálya annak, hogy a bizonyítvány alapján az alzálogjog bejegyzésre kerüljön. A bizonyítványt a kérelmezőnek kézbesíteni kell. Erre csak akkor nem kerülhet sor, ha a közjegyző a kifogásnak helyt ad és annak alapján a bizonyítvány hatálytalanságát állapítja meg.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a főzálogjog (például az ingatlant terhelő jelzálogjog) később jön létre, mint az alzálogjog, ha a felek korábban intézkednek a követelést terhelő zálogjog hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzéséről, mint az ingatlan-jelzálogjog bejegyzéséről.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 7. § (1a) bekezdése szabályozza azt az esetet, amikor a főzálogjog már létezik: ilyenkor az alzálogjog is csak a főzálogjog létrejöttekor jöhet létre.

Mindezek alapján, ha a főzálogjog a követelést terhelő zálogjog hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzésekor már fennáll (vagyis azt például az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték), akkor a követelést terhelő zálogjog bejegyzésével egyidejűleg, automatikusan létrejön az alzálogjog is. Ha azonban a főzálogjogot csak később jegyzik be, akkor az alzálogjog is csak akkor jöhet létre, amikor a főzálogjog létrejön (azt megállapítják).

Indokolt ezért lehetővé tenni, hogy mindkét fenti esetben igazolni lehessen az alzálogjog fennállását.

A módosítás célja, hogy a GVH Versenytanácsa jogosult legyen a jogellenes online tartalmat megvalósító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hozzáférhetetlenné tételéről rendelkezni, és a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében a GVH-t felruházza olyan hatáskörrel, amellyel a Versenytanács a jogellenes online tartalmat megvalósító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hozzáférhetetlenné tételéről is rendelkezhet.

A módosítást követően a Versenytanács már az eljárás során ideiglenes intézkedés keretében elrendelheti az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét, amikor az ideiglenes intézkedés elrendelésének általános feltételei fennállnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 72/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

A jogszabályi koherencia érdekében az Fttv.-ben az online tartalmak hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó szabályozás kiegészítésre kerül két olyan rendelkezéssel, amelyek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában is bevezetésre kerülnek.

Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az NMHH az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

Annak érdekében, hogy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 58. §-ában szereplő, az elektronikus ügyintézésre kötelezett személyek részére az elektronikus, E-ügyintézési törvény szerinti kézbesítés a módosítás 2023. október 1-jei hatálybalépése után technikailag is megvalósítható legyen, a cégkapus elérhetőség alapjául szolgáló adószámot mind jogosulti, mind kötelezetti oldalon, továbbá a felek képviselői tekintetében is szükséges, hogy előírja a törvény a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeként.

Tekintettel arra, hogy 2022. július 1-je óta a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló 2020. november 25-i 2020/1784/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó a polgári eljárásokban keletkezett iratoknak az Európai Unió valamely másik tagállamában történő kézbesítésével kapcsolatban, indokolt a rendeletre utaló rész módosítása.

Szövegpontosító javaslat az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 59. §-ának megfelelően, mely 2023. október 1-jei hatállyal módosítja az Fmhtv. 17. §-át, mely alapján indokolt az utaló rendelkezés javítása.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: új Inytv.) 35. §-ának rendelkezései határozzák meg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló okiratok kellékeit, melyek között szerepel többek között a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítója [új Inytv. 35. § (1) bekezdés ab) pont]. Emellett a 37. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős bírósági, hatósági határozat vagy végleges közigazgatási hatósági döntés (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: határozat) tartalmára a 35. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a határozatban a felek megállapodását – ideértve a bejegyzési engedélyt is – a bíróság, hatóság rendelkezése pótolja. A közjegyző hagyatéki eljárásban hozott döntése hatósági határozatnak minősül az új Inytv. 2. § (3) bekezdése értelmében. Szemben a korábbi ingatlan-nyilvántartási törvénnyel, az új törvény nem határoz meg további tartalmi különbséget az ilyen okiratok tekintetében [vö. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 34. § (1) bekezdés], így a személyi azonosító, továbbá az állampolgárság kezelése elengedhetetlen lesz az új Inytv. hatálybalépésével a közjegyzők számára is. Ezen okból indokolt a Hetv. rendelkezésének bővítése, amely törvényi alapot szolgáltatna az adatkezelésre.

Mivel a bekezdés bevezető szövege úgy szól, hogy a közjegyző az adatokat a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából kezeli, a közjegyző a Hetv. 91. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek akkor tud eleget tenni, ha az adatkezelésre az eljárás befejezését követő intézkedések tekintetében is jogosult.

A piacfelügyeleti hatósági eljárásban alkalmazható szankciók újragondolására a hatékony és eredményes jogalkalmazás érdekében volt szükség. Indokolt a jövőre nézve olyan bírságtételek meghatározása, amelyek kellő visszatartó erővel bírnak a vállalkozások számára.

A módosítást megelőzően alkalmazott bírságtételek felülvizsgálatát indokolta, hogy a piacfelügyeleti hatósági eljárások során jellemzően alacsony összegű bírságok kerülnek kiszabásra, még abban az esetben is, ha a fogyasztók életét, testi épségét veszélyeztető veszélyes termékek kiszűrésére került sor. A hatályos jogszabályi környezetben főszabályként ugyanis 15 000 forint a bírság alsó határa, amely 2012 óta változatlan, amelynek fenntartása a jelen gazdasági környezetben nem indokolható.

Mindezek alapján indokolt a bírságsávok alsó és felső határának (mely utóbbi a legsúlyosabb esetben jelenleg 2 milliárd forint) megemelése, valamint – az ügyek egyedi jellegének figyelembe vétele mellett – az egységes jogalkalmazást előmozdító, irányadó bírságösszegek meghatározása.

A módosítás célja továbbá annak egyértelműsítése, hogy amennyiben a minta az előírt követelményeknek megfelel, jogszabály vagy a gazdasági szereplő eltérő rendelkezése hiányában a piacfelügyeleti hatóság a mintát és ellenmintát a minta vizsgálatának helyén visszaadja a gazdasági szereplőnek a döntés véglegessé válásától számított 8, élelmiszer és takarmány esetén 1 napon belül.

Szövegcserés – technikai jellegű – módosító rendelkezések.

Az Fdtv. tárgyi hatályát szükséges kiterjeszteni az olyan a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységre is, amelyet ténylegesen nem Magyarországon végeznek, de az a Magyarországon tartózkodó fogyasztók felé irányul, magyar nyelven hozzáférhető és a Magyarországon tartózkodó fogyasztókat ösztönzi vásárlásra.

Lehetővé kell tenni, hogy a blokkolási eljárást az Fdvtv. 22. § szerinti bírsággal együtt alkalmazni lehessen.

A blokkolási eljárásra vonatkozó részletes, speciális eljárási szabályok megteremtése. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az online térben elkövetett jogsértés folytatásának azonnali megakadályozása érdekében a közlésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható hatósági intézkedésként, végzéssel rendeli el és hirdetményi úton közli a Hatóság, amely hatósági intézkedés hatálya a hatósági eljárás befejezéséig tart. A hatósági intézkedéssel szemben önálló jogorvoslatként közigazgatási per kezdeményezhető.

Az eljárást a Hatóság hivatalból folytatja le, az eljárást befejezésekor határozatban dönt az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétel határozatlan időre történő elrendeléséről, amely határozat azonnal végrehajtható.

A határozatot hirdetményi úton közli a Hatóság a honlapján.

A rendelkezés szabályozza az NMHH és az elektronikus hírközlési szolgáltató kártérítési felelősségének kizárását arra az esetre, ha olyan elektronikus tartalom blokkolása történik, amely jogszerű tartalmat is magába foglal és annak jogsértő tartalomtól való elválasztása a hatóság részéről technikailag nem lehetséges.

A szabályozás kiterjed arra az esetre is, ha a jogsértő elektronikus tartalom blokkolásának határozattal történő elrendelését követően a blokkolási eljárással érintett elektronikus adat közzétételével megvalósult jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelem azonos tartalommal ugyanazon személy által, a blokkolás kikerülése érdekében eltérő elektronikus adat közzétételével is megvalósul, akkor a hatóság ismételt hatósági eljárás és döntéshozatal mellőzésével, az azonos jogsértést megvalósító új elektronikus adatok átadásával kezdeményezheti a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását az NMHH-nál.

Előzetes bejelentési záradék.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:15. § (1) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amikor a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes. A Ptk. 2:15. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a kiskorú törvényes képviselője csak a gyámhatóság jóváhagyásával tehet jognyilatkozatot a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése esetén. Abban az esetben, ha a teher az ingatlanon csak egy közérdekű használati jog, aminek a bejegyzése közérdekű célból hatósági határozaton alapul, nem indokolt a gyámhatóság jóváhagyását beszerezni. A közérdekű használati jog egy gyűjtőfogalom, amelynek a tartalmát a Ptk. 5:164. § (1) bekezdése bevezetett minden olyan használati és szolgalmi jogra, amely közérdekből jogszabály alapján áll fenn vagy jogszabály alapján ilyenként alapítható (például vezetékjog). Természetesen a kiskorú vagyonából történő szerzés esetén – függetlenül attól, hogy az ingatlan csak és kizárólag közérdekű használati joggal terhelt – fennállhatnak olyan körülmények, amelyek gyámhatósági jóváhagyást igényelhetnek [például: Ptk. 2:15. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti értékhatár miatt].

Az a) pontban foglalt módosítás a szövetkezet döntéshozó szervének pontos megjelölésére irányul.

A b) pontban foglalt módosítás a rendelkezés szövegének pontosítására irányul, figyelemmel arra, hogy a fogyasztói árindex növekedésének január 1. napjától való figyelembevétele (a tartásdíj ettől a naptól való felemelése) a gyakorlatban nem alkalmazható, mert a Központi Statisztikai Hivatal minden évben csak január közepén teszi közzé az előző évre vonatkozó adatokat. Ezen túlmenően az éves fogyasztói árindex növekedés a KSH rendszerében mindig egy adott hónapra vonatkozó növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest, a jogalkotói szándék azonban egyértelműen az előző évi átlagos fogyasztói árindex növekedés figyelembevételére irányul, ami azt fejezi ki, hogy átlagosan, például a 2022. évre vonatkozóan mennyi volt a fogyasztói árindex a 2021. évhez viszonyítva.

A módosítás célja, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter – az igazságügyért és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben – felhatalmazást kapjon a kötelező jótállás alá eső termékkörök meghatározására. A kötelező jótállás a vállalkozás hibás teljesítése esetén számos további garanciát biztosít a fogyasztó számára a szavatossághoz képest. A technika fejlődésével folyamatosan jelennek meg új termékek a piacon, a módosítás révén a későbbiekben lehetővé válik az erre történő gyors reagálás a kötelező jótállás alá tartozó termékkör bővítésének szükségessége esetén.

A szakértőjelölti névjegyzék adatainak kiegészítése amiatt szükséges, hogy ellenőrizhető legyen a szakértőjelölt munkáját felügyelő igazságügyi szakértő (mentor) személye, illetve a mentor tagdíjkedvezményre való jogosultsága. A módosítás alapján a mentor igazolványszáma mellett a mentor nyilvántartási száma is feltüntetendő.

A Szaktv. 47. § (7) és (9) bekezdése tartalmazza, hogy a szakvéleményben a szakértő nyilvántartási számát is fel kell tüntetni. A nyilvántartási szám azonban eddig nem volt nyilvános adat, az alapján a névjegyzékben a szakértő nem volt megtalálható. Erre figyelemmel indokolt a nyilvántartási szám közzétételének előírása, amely egy állandó szám (ellentétben az igazságügyi szakértői igazolvány számától, ami változhat).

Célszerű a Szaktv. 53. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy a magánszakértő által végzett adatkezelési tevékenység az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamely jogcímen alapulhat.

A jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás olyan bírósági nemperes eljárás, amelyben a meghozott érdemi határozat a szabad mozgás alapjogát korlátozhatja a gyermek vonatkozásában, emiatt kiemelten fontos, hogy e körben kizárólag bírák járhassanak el. A módosító javaslat ezért a joggyakorlat egységesítése érdekében egyértelműsíti, hogy az eljárásban bírósági titkár nem járhat el. A bírák kizárólagos eljárási jogosultságának indokoltságát támasztja alá az is, hogy az eljárásban a gyermek meghallgatására is sor kerül, ezért indokolt, hogy a gyermekek meghallgatásában gyakorlattal és megfelelő szakmai tudással rendelkező bírák járjanak el.

A módosítás a normaszöveg pontosítását, a rendelkezésben meghatározott feladatkör címzettjének egyértelmű beazonosítását szolgálja.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 5. § (3) bekezdés c) pontja – szemben például a kormányzati igazgatásról 2018. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel – a központi államigazgatási szerveknél a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervnél vezetőként közszolgálati jogviszonyban álló személyre engedi csak átruházni. Az SZTFH, mint önálló szabályozó szerv a Ksztv. hatálya alá tartozik, munkatársai a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény alapján közszolgálati jogviszonyban állnak. Figyelemmel arra, hogy az SZTFH a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény szerinti hatósági és ellenőrzési feladatait országos illetékességgel, több feladat esetében vidéki telephelyeken vagy helyszíni ellenőrzés során látja el, sok esetben nehézséget okoz a vezetői kiadmányozás biztosítása.

A Javaslat szerinti módosítás – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokhoz hasonlóan – megteremti a lehetőségét annak, hogy az SZTFH elnöke közigazgatási hatósági eljárásokban a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában a kiadmányozási jogot ne csak vezetőkre, hanem valamennyi közszolgálati jogviszonyban álló személyre átruházhassa.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.

Előzetes bejelentési záradék.