2023. évi XCIX. törvény indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, illetve a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A javaslat célja, hogy a villamosenergia-piac gyakorlati működése során szerzett hatósági és vállalati-piaci tapasztalatok alapján korrigálja, kiegészítse és pontosítsa a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) rendelkezéseit. További cél a földgáz felhasználásának szabályozása céljából a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.), a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.), a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.), valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) hatósági és jogalkalmazói tapasztalatok alapján felmerült módosítása.

A szabályozás megteremti az oldott ásványi nyersanyagok (pl. lítium) bányászati tevékenység melléktermékeként történő kinyerését a felszín alatti vízből kinyerhető ásványi nyersanyagok tekintetében amennyiben a vízkitermelés az elsődleges bányászati tevékenység által indokolt mértékű.

A Bt. 5. §-a alapján a bányafelügyelet engedélyezi a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, az elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés kivételével. Mivel az eljáró hatóság megállapítása néhány esetben kérdésként merült fel, a gyakorlati jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a Bt. a tervezett módosítás alapján a jövőben rögzíti, hogy mi tekinthető elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelésnek. Az elhatárolás nem attól függ elsődlegesen, hogy melyik célra mekkora arányú hőmennyiség kerül felhasználásra a kitermelt energiából, hanem attól, hogy a termálvíz felhasználására szolgáló rendszer első hőelvételi pontja milyen célt szolgál. Figyelemmel arra, hogy a kinyert termálvíz hőfoka nagyon magas is lehet, előfordul olyan eset, hogy azt csökkenteni kell ahhoz, hogy pl. termálfürdőben gyógyászati célra hasznosítani lehessen. A törvényjavaslat alapján, ha a termálvíz hőfokát kizárólag azért kell az első hőelvételi pontnál csökkenteni, hogy az a gyógyászati vagy mezőgazdasági hasznosításra alkalmas legyen, az ettől függetlenül gyógyászati vagy mezőgazdasági célnak minősül. További feltétel, hogy mezőgazdasági hasznosítás esetén a kútból kinyerhető hő legalább felét erre a célra kell felhasználni. Ha elsődlegesen gyógyászati vagy mezőgazdasági célú a termálvíz kitermelés, akkor a vízügyi hatóság jár el, és nem a bányafelügyelet.

A Bt. 5. § (2) bekezdése alapján a kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) földgáztárolásra vonatkozó működési engedélyének birtokában – a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztésének engedélyezését, ha az a környezetet nem szennyezi, veszélyezteti vagy károsítja.

A föld alatti gáztárolás esetében tehát kettős engedélyezés történik, saját határkörében mind a MEKH, mind a bányafelügyelet eljár. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a MEKH a földgáztárolói működési engedélyt feltételesen módosítja azzal, hogy ha a bányafelügyelet a saját engedélyét megadja, a MEKH engedély akkor lesz érvényes.

A gyakorlati jogalkalmazás megkönnyítése érdekében e törvényalapján a jövőben, ha a bányafelügyelet engedélyezi a bányavállalkozó számára a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztését, a MEKH csak átvezeti a módosítást hivatalból, külön kérelem benyújtása nélkül.

A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. Az átruházási szerződés tartalmazza a vételárat is, amely sok esetben a gyakorlati tapasztalatok alapján túlzó, és inkább az állami elővásárlási jog gyakorlásának kizárására irányul. Erre tekintettel, ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, az átvevőnek igazolnia kell, hogy a vételárat az átadónak ténylegesen megfizette, ellenkező esetben a bányafelügyelet a szabálytalan bányászati tevékenység szabályai szerint eljár az átvevővel szemben.

A Bt. 6/B. § szerinti eljárásban benyújtandó kérelem tartalmi elemeinek meghatározásával egészül ki a törvény.

A zárt terület 400 km² vagy annál nagyobb területű, amelyből adódóan több közreműködő szervezet (pl. kormányhivatal) illetékességi területét érintheti. A felesleges megkeresések elkerülése és a fókuszált vizsgálat érdekében szükséges annak rögzítése, hogy többes érintettség esetén melyik közreműködő szervezet járjon el, ami adminisztratív tehercsökkenést is eredményez.

A Bt. 9. § (3) bekezdés alapján ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévízcélú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek zárt területként nem jelölhetők ki. A törvényjavaslat egyrészt kodifikációs pontosítást tartalmaz, mivel a hévíz fogalmat a vízgazdálkodásról szóló törvény nem határozza meg, ezért törölni szükséges, másrészt a hatályos szabályozást a törvényjavaslat kiegészíti annak rögzítésével, hogy nem jelölhető ki zárt terület akkor sem, ha az már meglévő termálvízhasznosítást veszélyeztetne.

A koncesszor a sikeres pályázatához kötve van, ezért munkaprogramján nem módosíthat. Kivételt jelent, ha a módosítás nem eredményezi a munkaprogram értékének csökkentését, mert az a többi pályázóval szemben, amelyek nem nyertek, nem jelent indokolatlan előnyt. A szénhidrogének tekintetében meghatározó a kutatási tevékenység, ezért jogos elvárás az állam oldaláról, hogy a pályázaton nyertes koncesszor a vállalt munkaprogramját teljes körűen teljesítse, illetve ennek a koncesszornak felróható okból történő elmaradása esetén a nem teljesített kutatási tevékenység koncessziós szerződésben rögzített költségét a koncesszor az államnak fizesse meg. E törvény így kötelezően írja elő a jövőben a hatályos szabályozással szemben, amely csak a megtérítés előírásának lehetőségét teremtette meg.

Gyakori eset, hogy a bányajáradék fizetésre kötelezett hibásan, teljesíti a bányajáradék önbevallást és befizetést. A hibás bányajáradék befizetés szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlásának minősül a Bt. 41. § (3) bekezdés c) pontja alapján és bírsággal szankcionálandó. A hiba döntően nem szándékosságon alapul, ezért lehetőséget kell biztosítani a bányajáradék fizetésre kötelezettnek, hogy a hibát maga javítsa ki jogkövetkezmény nélkül a bányajáradék bevallás és befizetés önrevízió keretében történő módosításával. Többlet bányajáradék befizetés esetén a hibásan megfizetett bányajáradékot vissza kell fizetni, azonban a hibásan teljesített többletbefizetés az állam oldalán kamatfizetési kötelezettséget nem keletkeztethet, mert a felróható magatartás (hibás befizetés) a bányajáradék fizetésre kötelezett oldalán merül fel.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 178/2023. (V. 12.) Korm. rendelet kutatási engedély kérelem szabályainak átültetése a Bt.-be.

E törvény a geotermikus energia kutatására hasznosítására vonatkozó szabályok pontosítására tesz javaslatot, így előírja, hogy a kutatási időszak hosszát a munkaprogramban tervezett kutatási tevékenység időszükséglete alapján kell megállapítani, és hogy a kutatási időszakba nem számít be a kutatás megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások, valamint a közbeszerzési eljárás időtartama.

Ha a kutatási időszak végén a bányavállalkozó a geotermikus védőidom megállapítását határidőben nem kéri, vagy a szerződéskötés iránti kérelmet a védőidom megállapítását követően határidőn belül nyújthatja be, a bányavállalkozó kutatási engedélye megszűnik.

A Bt. 9. § (3) bekezdéssel azonos módon a Bt. 21/B. § (2) bekezdésében is biztosítja a törvényjavaslat a meglévő termálvíz kitermelések védelmét az általános tiltás helyett, míg az ivó-, ásvány- és gyógyvíz tekintetében megmarad az általános tiltás.

A Bt. 21/B. § (2) bekezdésének további módosításával rögzítésre kerül, hogy a Bt. 21/A. § (2a) bekezdése szerinti hasznosításhoz kapcsolódó geotermikus védőidomok átfedésben lehetnek. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 178/2023. (V. 12.) Korm. rendelet 4. §-ának beépítése a Bt. hatályos szabályozásába.

Indokolt már a geotermikus védőidom kijelölésnél előírni a geotermikus energia felhasználására vonatkozó szándéknyilatkozat vagy jognyilatkozat meglétét annak érdekében, hogy csak akkor kerüljön sor geotermikus védőidom kijelölésére, ha a geotermikus energia felhasználása biztosított.

A szerződés tartalma tekintetében a hatályos szabályozás három elemet szabályoz. A szabályozásból arra lehet következtetni, hogy ezen a három elemen kívül további szerződéses feltételben a felek nem állapodhatnak meg. Ezért szükséges a felsorolást példálózó jellegűvé alakítani, továbbá egy lényeges tartalmi elemmel (hasznosítás megkezdésének időpontja) kiegészíteni.

A törvényjavaslat rögzíti a geotermikus energia hasznosításának megkezdésére, illetve annak elmaradására vonatkozó rendelkezéseket.

A Bt. az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésére vonatkozóan már jelenleg is számos előírást tartalmaz a kitermelés növelése céljából (pl. minimális kitermelési mennyiség került előírásra 2022-ben). Annak érdekében, hogy mindinkább nyomon követhető legyen a korábbi szigorítás hatása, e törvény a Bt. földtani adatszolgáltatásról rendelkező alcímét kiegészíti egy új 25/A. §-sal, melynek alapján a bányavállalkozó a jogosultságában álló bányatelekből az általa kitermelt szilárd ásványi nyersanyag vagy annak általa történő elsődleges feldolgozásából származó építési alapanyagként szolgáló termék értékesítéséről negyedévente adatot szolgáltat a bányafelügyeletnek.

Az adatszolgáltatással érintett bányavállalkozók és az ásványi nyersanyagok körét, valamint az adatszolgáltatás rendjére és tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke rendeletben állapítja meg.

A tapasztalat azt mutatja, hogy kialakult egy olyan gyakorlat, amely alapján a telekmegosztás során létrejövő olyan ingatlanokra is továbbvezetik a bányatelek jogi jelleget, amely ingatlanok bányatelekkel nem lettek érintettek. A hibásan továbbvezetett bányatelek jogi jelleg törlése, ha az az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 54. § (4) bekezdése alapján nem lehetséges, legfeljebb törlési perrel lenne kezelhető. Erre tekintettel szükséges egy olyan jogi lehetőség megteremtése, amelynek keretében a bányafelügyelet kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a tévesen bejegyzett bányatelek jogi jelleg törlését vagy a hiányzó bányatelek jogi jelleg bejegyzését.

Az üzemszerű kitermelési tevékenység megkezdésére vonatkozó határidők jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban, ezért indokolt, hogy a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez kapcsolódó hatósági eljárások időtartama ne számítson bele a jogvesztő határidőbe.

(1) bekezdés: A szabályozás pontosítását szolgálja a módosítás. Egyrészt a szabályozás az első kitermelési műszaki üzemi terv tekintetében alkalmazandó annak érdekében, hogy a bányavállalkozó az üzemszerű kitermelési határidő teljesítésére vonatkozó szabályokat indokolatlanul alacsony kitermelési mennyiség engedélyezésének kérésével ne tudja kijátszani, másrészt a nagy kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelkek esetében állami cél az, hogy a minél nagyobb kitermelési mennyiség elérése megvalósulhasson.

(2) bekezdés: A vízben oldott ásványi nyersanyag tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabály megalkotásán kívül szükség van a kinyerés engedélyezésére is, amelyet a bányafelügyelet a kitermelési, feltárási műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezhet, tekintettel arra, hogy a bányászati tevékenységhez (szénhidrogén kitermelés) kapcsolódik a járulékos felszín alatti víz kitermelés.

Az elhelyezési és az üzemelési szolgalom esetében is szükséges rögzíteni, hogy a szolgalmi jog az ingatlan pontosan mekkora területének igénybevételére jogosít fel. A „szükséges mértékű” igénybevételre történő korlátozást ugyan ismeri a Bt. 38. § (6) bekezdése, de ez nem területi, hanem az igénybevétel jellege tekintetében történő szűkítés. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben a szolgalom szabályaihoz fűzött Kommentár és a kapcsolódó BH-k is hangsúlyozzák a szükséges igénybevétel rögzítését. A gyakorlatban az építési sáv (elhelyezés) és a biztonsági övezettel érintett terület (üzemelés) nagysága eltérő lehet, ezért a szolgalomalapításnál a Bt. 38. § (5) bekezdése esetében a biztonsági övezet nagyságát elég figyelembe venni.

A Bt. 38. § hatályos (6) bekezdése nem tesz különbséget elhelyezési és üzemelési szolgalom között, annak ellenére, hogy az abban meghatározott tevékenységek kizárólag az üzemelési szolgalmi jog alapján gyakorolhatók. Szükséges egyértelműsíteni és elkülöníteni a kétféle szolgalmat, mert a gyakorlatban gyakran szerepel elhelyezési szolgalom alapítása iránti kérelmekben is az üzemeltetési szolgalomra vonatkozó rendelkezés.

A Bt. 38. § (15) bekezdése alapján a bányafelügyelet a szolgalom alapítása esetén fizetendő kártalanítás megállapítására igazságügyi szakértőt rendel ki, kivéve, ha a szolgalom alapítását kérő egy évnél nem régebbi igazságügyi szakértői véleményt csatol a kérelméhez. E törvémy ezt a szabályt egészíti ki azzal, hogy a kártalanítás összegének megállapítása során milyen forgalmi értéket, annak hiányában milyen szempontokat, illetve milyen tilalmakat és korlátozásokat kell figyelembe venni.

A jogosulatlan és szabálytalan gázipari tevékenység végzésére vonatkozó rendelkezés pontosítása.

A bányafelügyelet a hatályos szabályozás alapján a robbantómestert vagy robbantásvezetőt súlyos jogsértésük esetén kétéves időtartamra eltiltja a tevékenységtől, ehelyett azonban az engedély visszavonása indokolt. A visszavonás esetén a robbantómesternek vagy robbantásvezetőnek újra meg kell szereznie az engedélyt azzal, hogy erre e törvény alapján a visszavonó határozat véglegessé válásától számított két évig nem lesz lehetősége, ami kellő visszatartóerőt jelent.

Az ügyféli jogállást biztosító szabály pontosítása.

A Bt. 43/B. § (1) bekezdése alapján a szilárd ásványi nyersanyag esetében ügyfélnek minősül

– a bányatelek megállapítására indított eljárásban,

– a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, valamint mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban és

– a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó – a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, a létesítmény és biztonsági övezete területével kapcsolatos – engedélyezési eljárásokban,

a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonosa.

A törvényjavaslat a fenti szabályozást pontosítva az a) alpont szerinti esetkörből formálisan kiveszi a bányatelek megosztásával, összevonásával vagy vertikális bővítésével érintett ingatlan tulajdonosát az ügyféli körből, ez azonban nem jelenti az ügyfélkör szűkítését. A bányatelek megállapításkor az ingatlantulajdonos ügyfélnek minősül. A bányatelek megosztása a meglévő bányatelek több bányatelekre osztását jelenti, tehát ingatlantulajdonosi szempontból nem következik be változás, továbbra is megmarad a bányatelek jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban és továbbra is az ingatlant bányatelek fogja érinteni. Az összevonás esetén már meglévő, egymással határos bányatelkek egyesítése történik meg. Az összevonással az ingatlan tulajdonosa szintén nem változik, marad az ingatlana bányatelekkel érintett és az ingatlan-nyilvántartásban is marad a bányatelek jogi jelleg. A vertikális bővítés esetén a bányatelek csak „mélyül”, mert az alapját süllyesztik az újonnan megismert ásványi nyersanyagra tekintettel. Az ingatlant továbbra is érinti a bányatelek, a bányatelek jogi jelleg továbbra is megmarad az ingatlan-nyilvántartásban.

Fontos kiemelni, hogy az ingatlan tulajdonosa nem tud olyan érdeket felmutatni, amivel egy bányatelek megosztását, összevonását vagy vertikális bővítését megakadályozhatná. A bányatelek módosítással jogot nem szerez, meglévő jogát nem érinti, mert a Bt. 26. § (5) bekezdése alapján a bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.

A bányafelügyeleti eljárásban kérelmet benyújtó személyek (döntően bányavállalkozók), a cégformájukra tekintettel elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján. Az elektronikus úton benyújtható kérelmek miatt szükséges az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénytől eltérő időpontban meghatározni az ügyintézési határidő induló napját, figyelemmel arra, hogy a pénteki munkanap befejezését követően (pl. 20 órakor) benyújtott kérelem elintézése legkorábban a hétvégét követő első munkanapon kezdődhet meg. A bányafelügyeletnél automatikus ügyintézés nincs.

E törvény kiegészíti a Bt.-t az ásványvagyon-gazdálkodás alapelveivel és az ásványvagyon-nyilvántartás elemeivel.

(1) bekezdés: A módosítás kiterjeszti a bányászati tevékenységet a bányászati tevékenysége során kitermelt felszín alatti vízből történő oldott állapotban lévő ásványi nyersanyag (pl. lítium) kinyerésére.

(2) bekezdés: Az új fogalmak kapcsolódnak a növelt hatékonyságú művelési eljáráshoz, meghatározva az elsődleges és másodlagos művelési eljárások fogalmát, ezzel segítve a jogalkalmazást.

A Bt. új 25/A. §-ához kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 122/2023. (IV. 11.) Korm. rendelet átültetése a Bt.-be a hatályos szabályok módosításával, ezzel biztosítva, hogy a 2023. március 1-je előtt indult vízügyi eljárások és a már meglévő vízilétesítményekhez kapcsolódó engedélyezési eljárások a vízügyi jogszabályok szerint legyenek lefolytathatók.

A Bt. 21. § (2) bekezdése alapján csoport vagy alcsoport szerint is lehetőség van a kutatási engedély vagy bányatelek megállapításánál az ásványi nyersanyag meghatározására. A jogbizonytalanság kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat csoport szinten határozza meg az ásványi nyersanyagot.

A Bt. 21/C. § (1) bekezdésének módosításával rögzítésre kerül a szerződéskötés iránti kérelem benyújtásának határideje. A jogvesztő határidő előírása azért szükséges, hogy a bányavállalkozó szoros határidőhöz legyen kötve a szerződéskötés tekintetében.

A geotermikus energia energetikai célra történő kinyerésére és hasznosítására kötött szerződés legfeljebb harmincöt évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb az eredeti időtartam felével meghosszabbítható. A módosítás az eddigi legfeljebb 52 és fél éves időtartam legfeljebb 70 évre történő emelésével biztosítja, hogy a hosszabb távú hasznosítások esetén is rendelkezésre álljon elegendő idő a projekt végrehajtásához.

Jogalkalmazási bizonytalanságot okozott annak a kérdésnek az eldöntése, hogy bányatelek-bővítés esetén is alkalmazni kell-e a szomszédos bányatelekkel kapcsolatos kivételi szabályt, mely szerint ha a bányatelek jogosítottja kutatási adatokkal igazolja, hogy a bányatelek bővítéssel érintett terület kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik, kutatás elvégzése nélkül kérelmezheti a bányatelkének módosítását. A módosítás egyértelműsíti a jogalkotói szándékot, ami a kivételi szabály alkalmazására vonatkozik.

A Bt. 25. § (3a) bekezdés d) pontja közérdekből nyilvános adatnak minősíti az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére stb. vonatkozó adatokat, az f) pontja pedig a bevallott bányajáradék összegére vonatkozó adatokat. Az f) pontban azonban nem szerepel az időszak meghatározása. A d) ponthoz hasonlóan a bevallott bányajáradék éves összegét javasolt a megismerhető adatok körében feltüntetni, ahogyan a gyakorlatban is történik.

Az ásványvagyon-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezés beépül a Bt. új 48/B. §-ába, ezért a Bt. 25. § (5) bekezdéséből történő törlése szükséges.

A Bt. 26/A. § (6b) bekezdése alapján ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven, építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében 1 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves, illetve egyéves határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. A kiegészítés a Bt. 26/A. § új (4a) bekezdéséhez kapcsolódóan itt is szükséges.

Kodifikációs pontosítás a kutatási engedély és a kutatási jogadomány tekintetében.

A Bt. 36. §-a szerinti szabályozás végrehajtása során a tényleges felmérések alapján számos olyan kutat azonosítottak, amelyek tekintetében a tájrendezés elvégzése nem zárja ki a meglévő magas vagy nagyon magas kockázatot. Ilyenek lehetnek a korábban kitört, majd beomlott kutak, a szén-dioxiddal érintett kutak, de ilyenek a műszaki állapotuk miatt nem vizsgálható (pl. mert a meglévő tolózárak megmozdítása nem biztonságos), ezért magas vagy nagyon magas kockázatú besorolást kapott kutak. Ezen kutak tekintetében a tájrendezés nem megfelelő megoldás, mert a műszaki biztonságot nem garantálja, ehelyett célravezetőbb a folyamatos ellenőrzés, természetesen a műszaki-biztonsági előírások betartásával.

A szolgalom alapítási eljárásban kártalanítás kizárólag a tulajdonosnak és a vagyonkezelőnek állapítható meg, a megállapodás alapján létrejött szolgalomnál sem lehet más szabályozás. Az ingatlan használója egyebekben nem rendelkezhet az ingatlannal, azt nem terhelheti meg.

A szolgalom alapításának feltétele, hogy ne álljon fenn tűrési kötelezettség az ingatlantulajdonos oldalán, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatát a bányászati létesítmény, szállítóvezeték stb. akadályozza. A szabályozásból viszont hiányzik az ok, amely a szolgalom alapítását kizárja. Ez az ok az ingatlan használatának jelentős akadályozása, vagy megszüntetése. A módosítás igazodik a kisajátításról szóló törvény feltételéhez, amely a kisajátítást akkor teszi lehetővé, ha a bányászati létesítmények elhelyezése céljából szolgalom alapítását – az ingatlan rendeltetésszerű használatának jelentős mértékű akadályozása, illetve megszüntetése miatt – a hatóság nem engedélyezte.

A Bt. 38. § (19) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor a szolgalom alapításából eredő kárért megállapított kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni. Ezek közé tartozik az az eset is, ha a kártalanításra jogosult lakóhelye, székhelye ismeretlen. E törvény ezt egészíti ki azzal, hogy akkor is letétbe kell helyezni az összeget, ha a jogosult személye bizonytalan, ideértve azt is, ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogosult elhalálozott és az örökös ingatlanon fennálló jogának közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésére a szolgalom megállapító határozat véglegessé válásának időpontjáig nem került sor. Elhalálozott személyek esetében gyakran előfordul, hogy az örökösöket a hatósági nyilvántartásba (pl. ingatlan-nyilvántartás) még nem jegyezték be. Ebben az esetben az örökösök felkutatása időigényes, sok esetben akadályozott. A módosítás, a kisajátítási törvény hasonló rendelkezésének átvételével kezeli ezt a helyzetet.

A hibásan teljesített bányajáradék bevallások tekintetében a hatályos szabályozás alapján a bányafelügyelet csak szankciót alkalmazhat, viszont a jogszerű állapot elérése érdekében szükséges a hibás bányajáradék önbevallás kijavítása és a meg nem fizetett bányajáradék megfizetésére is kötelezni a bányavállalkozót.

A sajátos bányászati építmények szabálytalan megépítése esetén a hatályos törvényi szabályozás alapján nincs lehetőség bírság alkalmazására az első jogsértés esetén, így jelenleg egy több kilométeres mezőbeni vezeték, vagy egy mélyfúrás bányafelügyeleti engedély hiányában történő megépítése csak figyelmeztetéssel szankcionálható. Az elmúlt időszakban több ilyen eset is előfordult, ezért indokolt az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő építési tevékenység esetén a bírságszankció alkalmazását lehetővé tenni azzal, hogy kiegészítésre kerül a Bt. 41/B. § (1) bekezdésében azon jogsértések köre, amelyek esetében a figyelmeztetés közigazgatási szankcióként nem alkalmazható.

Kodifikációs pontosítás, mivel a hévíz fogalmat a vízgazdálkodásról szóló törvény nem határozza meg.

A Bt. 43/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő a kutatás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 25 nap. Ez a szabály azonban nem valamennyi kutatás, hanem csak a szilárd ásványi nyersanyagokra vonatkozó kutatás engedélyezésére vonatkozik, amely eljárás egyszerű, ezért csökkentett az ügyintézési ideje. A geotermikus kutatás engedélyezése komplex engedélyezési eljárás, szakhatósági közreműködéssel, ezért arra az általános ügyintézési idő alkalmazása indokolt. Mindezekre figyelemmel szükséges a Bt. szabályainak a törvénytervezet szerinti pontosítása.

Felszíni ingatlan tulajdon korlátozása szabályainak kiegészítése. A tűrési kötelezettség előírásával lehetővé válik, hogy a bányavállalkozó az önálló földterülettel nem rendelkező bányászati létesítményeket (kutakat) ésszerű időn belül meg tudja közelíteni, ellenőrzés, karbantartás céljából, továbbá amennyiben a kúton kútmunkálat végzése válik szükségessé, akár a termelés optimalizálása, akár egyéb célból.

A szolgalom alapítására irányuló kérelem tartalmának pontosítása a szolgalomalapítás időtartamával, amely értelmében az elhelyezési szolgalomnál az építési, kutatási tevékenység várható befejezési időpontját is szükséges megjelölni.

Szükséges a kockázatértékelésre vonatkozó határidő módosítása is tekintettel arra, hogy az érintettek a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján készítették el a kockázatértékelésüket, amelyeket a módosuló szabályozás alapján felül kell vizsgálniuk.

Továbbá nyelvhelyességi és szövegpontosító módosítás.

a) pont: A Bt. 5. § (4b) bekezdése alapján a kérelmező nyilatkozik a bírság vagy bányajáradék tartozásáról. Tekintettel a bányafelügyelet szervezeti egységesítésére a bírsággal, bányajáradékkal kapcsolatos adatok szervezeten belül elérhetőek, ezért nem indokolt a szabályozás fenntartása.

b) pont: A Bt. 6. § (1) bekezdésében szereplő szövegrész hatályon kívül helyezése kodifikációs pontosítás, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott (4) bekezdés 2022. augusztus 1-től hatályát vesztette, így a Bt. 6. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály alól, mely szerint a bányászati jog átruházásához szükséges bányafelügyeleti hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be, nincs a (4) bekezdésben kivétel.

c) pont: A Bt.-ben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokban közreműködő szervezetek köre a korábbi szabályozás alapján, annak teljes körű átvételével került megállapításra. Az új rendelkezések szerint elvégzett vizsgálatok rámutattak arra, hogy a szervezeti kör túl széles, egyes szervezetek releváns információval nem tudnak szolgálni a vizsgálat során, sok esetben a jogszabályi feladatellátás is problémát okozott. Emellett a közreműködő szervezetek száma indokolatlanul megnő egyes esetekben (pl. jegyző, közútkezelő), amely a vizsgálati jelentés terjedelmének indokolatlan növekedését eredményezi, amellett, hogy a közreműködő szervezetek által vizsgált kérdések kifejezetten települési lokációval rendelkeznek, és minimális jelentőséggel bírnak a koncessziós kutatási területek több száz km²-es területéhez képest, így azok vizsgálata elegendő a hatósági eljárásokban. A helyi védettség tekintetében elérhető egy nyilvános adatbázis, amely alapján a települések által rendeletben megállapított helyi védettség lekövethető. A módosítás alapján nem működne közre a vizsgálatban a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző, valamint a közút kezelője.

d) pont: A hasznosítási szerződés megkötésénél elvárható, hogy a geotermikus energia felhasználása tekintetében a felhasználó jognyilatkozatával rendelkezzen a bányavállalkozó.

e) pont: A hatályos szabályozás alapján külfejtéses bányatelek akkor állapítható meg, ha – egyebek mellett – a településrendezési eszközzel való összhang fennáll, és a bányászattal igénybe vett területekre vonatkozó újrahasznosítási cél a településrendezési tervben foglaltaknak megfelel.

A bányatelek megállapítási eljárások általános tapasztalata ugyanakkor az, hogy ilyen szabályozás a településrendezési tervekben nem szerepel, ezért nem dönthető el, hogy mi is számít megfelelő újrahasznosítási célnak. Nem egyértelmű, hogy szabályozás hiányában meg lehet-e állapítani a bányatelket, vagy a területfelhasználási kategória módosítás előtti állapotának kell, hogy megfeleljen az újrahasznosítási cél, ezért a jogalkalmazási bizonytalanságot okozó szabály hatályon kívül helyezése indokolt. A módosítást támasztja alá az is, hogy a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény sem követeli meg ezt a feltételt.

f) pont: A hatályos szabályozás alapján, amennyiben a bányafelügyelet a jogosulatlan vagy szabálytalan gázipari tevékenység kivizsgálására irányuló eljárásban megállapítja, hogy az ügy más hatóság hatáskörébe is tartozik, haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező hatóságot. A hatásköri és illetékességi szabályokat az Ákr. szabályozza, ezért a rendelkezés felesleges.

g) pont: A fogalom a Bt. rendelkezései között, az új IV/C. Részben nyert elhelyezést.

A geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának bányafelügyeleti engedélyezése során több kérelmező is szerette volna a meglévő termálvíz kutakat bevonni a kutatásba, azonban mivel ezek vízilétesítmények, a bányafelügyeleti eljárások nem terjedhetnek ki rájuk. A jogalkalmazási gyakorlatban felmerült problémát oldja fel a módosítási javaslat. A módosítás azokat a kutakat célozza, amelyek termálvíz kitermelésére alkalmasak, de valamilyen oknál fogva vízkitermelés nem történik rajtuk. Az engedélyes kérelmére a kút vízjogi engedélye visszavonható, amennyiben a bányafelügyelet engedélyezi a termálvíz-kitermelési célú kút bányászati célú hasznosítását és a kút bányászati létesítménnyé minősítését, ha annak vízilétesítmény funkciója megszűnt.

A rendelkezések biztosítják a szakpolitikai és a társadalmi szempontok érvényesülését egyes speciális építmények engedélyeztetése során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezéseinek kiegészítésével.

Az eddig önálló munkaszervezettel nem rendelkező területfejlesztési miniszter jogi- és szakmai mozgástere az önálló minisztérium létrehozásával nagyságrendileg bővül. Az új minisztérium a Miniszterelnökség szervezetéből történő kiválással jön létre, integrálva mindazon szervezeti egységeket, amelyek eredményes munkájához szükségesek, továbbá átvéve azokat a hatásköröket, amelyeket a modern és hatékony államszervezet működtetése és a nemzetstratégiai célok elérése indokol. A módosítás célja a miniszteri feladat- és hatásköröknek az új minisztérium létrejöttével kapcsolatban szükségessé váló pontosítása.

(1) bekezdés: A módosítás célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. alpontjában meghatározott személy definíciója bekerüljön a Tszt. rendelkezései közé.

(2) bekezdés: Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges módosítás, amely alapján az értelmező rendelkezések között megjelenik a fűtés egyedi szabályozhatóságának definíciója.

(1) bekezdés: Az ügyfélelégedettség mérése a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata lesz, amelybe kötelezően az engedélyeseket nem vonhatja be.

(2) bekezdés: A tényleges tulajdonosi háttér megismerhetősége érdekében előírásra kerül, hogy a Hivatal eseti és rendszeres adatszolgáltatás útján megismerhesse a tényleges tulajdonosi kört. A fogalom meghatározása ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik.

A távhőszolgáltatók felé történő bejelentés valóságtartalmának az ellenőrzése nem a távhőszolgáltatók, hanem a társasházi törvény általános rendelkezései szerinti települési jegyző feladata. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) végrehajtási rendeletében ennek részletes szabályozásának előkészítése érdekében a módosítás a jegyző jogkörét bővíti, felhatalmazva őt az adatok ellenőrzésére.

Felhatalmazó rendelkezés szükséges annak érdekében, hogy az önkormányzatok rendeleti szinten állapítsák meg a fűtési költségmegosztó felszerelésének műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági egyedi szempontjait, ütemezését és egyéb feltételeit, valamint a felszerelés elmaradásának jogkövetkezményét.

A jogalkalmazási gyakorlatból eredő módosítási javaslat, amelynek indoka, hogy a hatályos szabályok ellenére az ügyfelek számára nem világos, hogy a létesítési engedélyben foglaltak szerinti tevékenység – így a távhőtermelés – csak a próbaüzem lezárulta után, a működési engedély birtokában végezhető, ezért ennek egyértelműsítése szükséges azzal együtt, hogy a sikeres üzembe helyezéssel a létesítési engedély hatálya megszűnik.

A Tszt. 12. § (3) bekezdés módosításának célja, hogy az engedélyes ne tudja észszerűtlenül hosszú ideig halasztani tevékenységének megszüntetését, továbbá a későbbiekben ne következhessenek be a fejlesztések elmaradásából adódó ellátási problémák.

A jogalkalmazási gyakorlatból eredő módosítási javaslat, amelynek indoka, hogy egyértelműsíteni szükséges, hogy a sikeres üzembe helyezéssel a létesítési engedély hatálya megszűnik, és a próbaüzem lezárulta után csak működési engedély birtokában végezhető a létesítési engedélyben foglaltak szerinti távhőtermelés.

A jogalkalmazási gyakorlatból eredő módosítási javaslat annak egyértelmű rögzítésével, hogy az engedélyezési feltételeknek az engedélyesnek a működése során folyamatosan meg kell felelnie.

A jogalkalmazási gyakorlatból eredő módosítási javaslat a rosszhiszemű joggyakorlás lehetőségének visszaszorítása, az egyértelmű engedélyesi viszonyok és általában a jogbiztonság érdekében.

Az elmúlt években az engedély-visszavonások körében szerzett tapasztalatok megkívánják a hatósági eljárás szigorúbb és egyértelműbb szabályozását, valamint a rosszhiszemű joggyakorlással szembeni, megfelelő időben történő beavatkozás lehetőségét.

Az új szabályozás meghatározott esetkörökre szűkíti le az engedély visszavonását megelőző kötelező hivatali felhívást, továbbá a súlyosan veszélyeztető módon történő üzemeltetés is önmagában engedély-visszavonási oknak minősül.

A szabályozás azt az esetkört is rendezni kívánja, amikor az engedélyes kötelezettségeit nem sértve, de olyan helyzetbe került, amelynek megváltoztatása nélkül nem lesz képes eleget tenni a jogszabályi kötelezettségeinek.

Az új rendelkezésekkel megállapított módosítások egyrészt a kijelölés időbeli hatályát állapítják meg, továbbá a jogalkalmazási gyakorlatból eredően meghatározzák, hogy a működési engedély visszavonása esetén az eszközökre vonatkozó átadási kötelezettség kiterjed az eszközök tényleges birtokosára is.

A módosítás az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9a., 9b., 10a. és 11a. cikkének való megfelelés biztosításához szükséges jogszabályi alapokat szolgálja.

A módosítás célja, hogy az energiahatékonysági irányelv átültetését elősegítendő szabályrendszer kerüljön alkalmazásra azon felhasználók esetében, akik a rendelkezésre álló határidőig nem tesznek eleget a jogszabályi kötelezettségeknek. A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben határidőig nem tájékoztatják a távhőszolgáltatót a nemleges vizsgálati eredményről, vagy a költségmegosztók felszereléséről, akkor a Tszt. végrehajtási rendeletében szabályozásra kerülő elszámolási rendszer kerüljön szankcióként alkalmazásra, amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

Az irányelv átültetéséhez kapcsolódó kötelezettségéből eredő módosítási javaslat, amely meghatározza, hogy a szükséges rendelkezések végrehajtására 2027. január 1-jéig kell sor kerüljön. Az irányelv átültetéséhez kapcsolódó kötelezettségéből eredő módosítási javaslat, amely meghatározza, hogy a települési önkormányzatoknak a rendeletalkotási kötelezettségüknek 2024. december 31-éig kell eleget tenniük.

A módosítás célja a felhatalmazó rendelkezés pontosítása

(1) bekezdés: Felhatalmazás engedélyek egyes tartalmi követelményeinek és az engedélyezési eljárás további részletes szabályainak, valamint az engedély kiadásának feltételére vonatkozó pontosításra

(2) bekezdés: A központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás rendeleti úton történő módosításnak felhatalmazása a Kormány részére.

A szövegcserés módosítások célja egyrészt annak lehetővé tétele, hogy az energetikai területeken a befolyásszerzési ügyletekhez történő Hivatali hozzájárulás azonos eljárásrendben kerüljön kiadásra, másrészt kodifikációs pontosítások.

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 110/2023. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) és (2) bekezdésének átültetése az Fkbt.-be.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendelet szerinti földgáz-felhasználás korlátozásának elrendelése esetén az erőmű jogosult a földgáz biztonsági készlet igénybevételére az erőmű földgázellátása érdekében, ezáltal biztosítva a villamosenergia-ellátás biztonságát. A nagynyomású földgázrendszer üzemeltetéséhez a rendszerüzemeltető földgázt használ fel egyfelől a földgáz mozgatásához, de pl. a szállított közeg és a technológia elfagyásának megakadályozásához (amely még nyári hőmérsékleti viszonyok mellett is jelentős kockázat) és más technológiai folyamatokhoz is. Ezek nélkül a felhasználások nélkül a szállítási feladat teljesítése nem lehetséges, illetve az ellátás, illetve élet- és vagyonbiztonság szempontjából kritikus meghibásodások, haváriák léphetnek fel, amely különösen egy esetleges válsághelyzet vészhelyzeti szintje mellett nem megengedhető. Hasonló technológiai indokok hozhatók fel más rendszerüzemeltetők (tároló, elosztó) esetében is. Az energiabiztonság fenntartásának alapvető feltétele a rendszerüzemeltetők működőképességének fenntartása.

Az erőmű a földgáz biztonsági készlet igénybevételére az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 44/2002. (XII. 28.) GKM rendeletben előírt folyékony szénhidrogén energiahordozó készlet felhasználását megelőzően jogosult.

Az erőmű korlátozásának elrendelése esetén az érintett felhasználók földgázellátását a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) biztosítja a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló 59/2021. (XII. 15.) ITM rendelet szerinti mobil földgázkészletből legfeljebb 120 millió m³ mennyiségig az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott mértékben. A Szövetség a korlátozás elrendelésének időpontjától köteles biztosítani a biztonsági földgázkészletből a szükséges földgázmennyiséget a szállítási rendszerirányító által meghatározottak szerint, aki előzetesen egyeztetést folytat a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányítóval.

Az erőmű részére a biztonsági földgázkészletből felhasználásra engedélyezett földgáz árát és az áralkalmazási feltételeket a miniszter rendeletben állapítja meg, azzal a fenntartással, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint a készlet átlagos értéke.

A Korm. rendelet 1. § (3) és (4) bekezdésének átültetése az Fkbt.-be.

A Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésének, valamint 2. §-ának átültetése az Fkbt.-be.

Átmeneti rendelkezés.

Felhatalmazó rendelkezés az új 120 Mm³-es szabály alkalmazásához.

Szövegcserés módosítások, a Korm. rendelet 1. § (6) bekezdésének átültetése és pontosítások.

Hatályon kívül helyező rendelkezés, technikai jellegű pontosítás.

A rendelkezés az adatcsere fogalom meghatározását tartalmazza annak érdekében, hogy a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyes közötti adatcsere folyamatokra vonatkozó fogalmat bevezesse villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény meghatározásai közé.

A rendelkezés a származási garancia körébe tartozó energiaforrásokat bővíti más energiaforrásból megtermelt energia igazolására. Tekintettel arra, hogy a Vet. szerinti származási garancia fogalom a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018/2001/EU irányelven (a továbbiakban: RED II) alapszik, ezért indokolt külön meghatározásként a Vet.-be illeszteni.

A nagyfogyasztók energiafelhasználásának csökkentését szolgáló erőművi létesítések hatósági engedélyeztetésének megkönnyítése céljából történő fogalompontosítások.

Az Ipari felhasználók energiaközösségének szabályozását biztosító rendelkezés, amely a termelői vezetékre vonatkozó szabályozás módosításával biztosítja, hogy olyan termelői vezeték legyen létesíthető, amely a termelő egységet nem a közcélú hálózattal köti össze, hanem egy közcélú hálózatra kapcsolódó felhasználóval és a felhasználó villamosenergia-igényét szolgálja ki, de a közcélú hálózatra nem táplál be (saját célú termelő egység). A rendelkezés továbbá az ipari parkok villamosenergia-ellátásának és a villamos energia egymás közötti megosztásának szabályozására is irányul a magánvezetéki és a termelői vezetéki szabályozás módosításával. Ebben az esetben a termelői vezetéki összeköttetés csak szomszédos ingatlanok között valósulhat meg és csak két ingatlan kapcsolható össze ilyen módon.

A rendelkezés pontosítja továbbá a leolvasás fogalmát a fényképen történő rögzítésre vonatkozóan.

A villamosenergia-tároló alkalmazásához kapcsolódó pontosításokat tartalmaz. A villamosenergia-tároló fogalmának pontosítása annak érdekében, hogy ne csak a közcélú hálózatba betáplált, tehát a tároló által a közcélú hálózatból vételezett energiát tároló berendezések minősüljenek villamosenergia-tárolónak, hanem pl. a tároló mellé telepített erőműből származó villamos energiát tároló egységek is.

A tényleges tulajdonosi háttér megismerhetősége érdekében előírásra kerül, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) eseti és rendszeres adatszolgáltatás útján megismerhesse a tényleges tulajdonosi kört. A fogalom meghatározása ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik.

Ipari felhasználók energiaközösségének szabályozását biztosító rendelkezés, amely a termelői vezetékre vonatkozó szabályozás módosításával biztosítja, hogy olyan termelői vezeték legyen létesíthető, amely a termelő egységet nem a közcélú hálózattal köti össze, hanem egy közcélú hálózatra kapcsolódó felhasználóval és a felhasználó villamosenergia-igényét szolgálja ki, de a közcélú hálózatra nem táplál be (saját célú termelő egység). A rendelkezés továbbá az ipari parkok villamosenergia-ellátásának és a villamos energia egymás közötti megosztásának szabályozására is irányul a magánvezetéki és a termelői vezetéki szabályozás módosításával. Ebben az esetben a termelői vezetéki összeköttetés csak szomszédos ingatlanok között valósulhat meg és csak két ingatlan kapcsolható össze ilyen módon.

A rendelkezés együttműködési kötelezettséget ír elő a Hivatal származási garanciákkal kapcsolatos feladatainak elvégzése során az átviteli rendszerirányító, az egyetemes szolgáltató és az egyéb villamosenergia-piaci engedélyes részére. Ezenkívül javasolt kiterjeszteni az automatikus bejegyzés lehetőségét a háztartási kiserőművek által termelt villamos energiáért kiállított származási garanciára vonatkozóan, amely az egyetemes szolgáltató részére kerül bejegyzésére. Ezen származási garanciát az egyetemes szolgáltató a szervezett piacon értékesíti és az ebből származó bevétel a lakossági rezsikompenzáció mértékét csökkenti.

A villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyes közötti adatcsere folyamatok szabályozásához kapcsolódóan az elosztó hálózati engedélyes számára kötelezővé teszi az adatcserét szolgáló informatikai rendszer működtetését. A § pedig kivételt állapít meg, ha az engedélyesek közös informatikai rendszert alkalmaznak.

A rendelkezés biztosítja, hogy a megújuló energia termelői kapacitások bővítése érdekében a miniszter a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint könnyített térséget jelöljön ki, amelyen a hatályos szabályozásnál kedvezőbb eljárási szabályok vonatkoznak a megújuló energiát hasznosító erőművek létesítésére vonatkozóan.

Egy termelői vezetéket több rendszerhasználó közösen használhat, azonban a közös termelői vezeték igénybevételének szabályait a törvény nem tartalmazta. A közös használatból eredő esetleges jogviták elkerülése érdekében a termelői vezeték használatára vonatkozó külön megállapodás minimum követelményeinek a törvényben történő rögzítése indokolt.

A rendelkezés pontosítja és kiegészíti a villamosenergia-piaci tagsági kört: (i) villamosenergia-tároló esetén a jogszabályok alapján nem egyértelmű a részvételük a szerveztett villamosenergia-piacon, ezért az egységes jogértelmezés érdekében javasolt feltüntetni jogosultként a tárolói engedélyeseket is. (ii) aggregátor/energiaközösség esetén a belső piaci irányelv alapján részvételüket valamennyi villamosenergia-piacon köteles a tagállam biztosítani. A (iii) termelő, felhasználó estén pedig A felhasználók kizárólag vásárlásra jogosultak a szervezett villamosenergia-piacokon, a termelők esetében pedig a vételi lehetőségük korlátozott: a napon belüli piacra korlátozódik. Erre tekintettel javasolt a felhasználók számára is lehetővé tenni mindkét irányú napon belüli ügyletkötést. A termelők kapcsán pedig szintén nem indokolt a vételre irányuló ügyletkötés napon belüli piacra való szűkítése, tekintettel arra, hogy egy-egy napon túl mutató kiesés/leállás esetén indokolt lehet a másnapi piacról villamos energiát beszerezni.

A rendelkezés pontosítja és kiegészíti a villamosenergia-piaci tagsági kört: (i) villamosenergia-tároló esetén a jogszabályok alapján nem egyértelmű a részvételük a szerveztett villamosenergia-piacon, ezért az egységes jogértelmezés érdekében javasolt feltüntetni jogosultként a tárolói engedélyeseket is. (ii) aggregátor/energiaközösség esetén a belső piaci irányelv alapján részvételüket valamennyi villamosenergia-piacon köteles a tagállam biztosítani. A (iii) termelő, felhasználó estén pedig A felhasználók kizárólag vásárlásra jogosultak a szervezett villamosenergia-piacokon, a termelők esetében pedig a vételi lehetőségük korlátozott: a napon belüli piacra korlátozódik. Erre tekintettel javasolt a felhasználók számára is lehetővé tenni mindkét irányú napon belüli ügyletkötést. A termelők kapcsán pedig szintén nem indokolt a vételre irányuló ügyletkötés napon belüli piacra való szűkítése, tekintettel arra, hogy egy-egy napon túl mutató kiesés/leállás esetén indokolt lehet a másnapi piacról villamos energiát beszerezni.

A jelenleg érvényben lévő szabályok nem tartalmaznak előírást arra vonatkozóan, hogy a kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelmet meddig kell előterjeszteni a Hivatalnál. A kiserőművek folyamatos üzemeltése érdekében indokolt a kérelem benyújtási határidejének meghatározása a Hivatali engedélyezési eljárás időszükségletének figyelembevételével.

A villamosenergia-tároló engedélyeztetésre vonatkozó egyedi szabályok rögzítését szolgálja a rendelkezés. A technológia fokozatos elterjedésével szükséges a speciális, a termelői egységektől különböző rendelkezések rögzítése.

A vezetékjogi engedélyeztetés során tapasztalt nehézségek, az eljárást lassító tényezők kiszűrését szolgáló rendelkezések.

A rendelkezés célja a hálózatfejlesztéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó engedélyesi feladatok elvégzésének gyorsítása. A módosítás biztosítja az elzárt területekre történő bejutás gyorsítását mind a hálózatlétesítés, mind az üzemeltetési tevékenységek kapcsán.

A hatályos szabályozás nem kezeli a biztonsági övezeten kívüli tipikusan magas fák helyzetét, melyek magassága az 5–13m-es biztonsági övezet nagyságát jóval meghaladják. Ezek kidőlés esetén a hálózatra dőlnek rá, jelentős károkat és áramszüneteket okozva. A rendelkezés célja a vezeték biztonságát veszélyeztető helyzet előállásának megelőzése.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által alkalmazott tarifamegállapítás és tarifa korrekciók rendszerének célja, hogy 2–3 éven belül az indokolt árbevételt az elosztók realizálhassák. A jelenlegi változékony piaci környezetben egyes években az elismert és a tény költségek között jelentős különbség alakulhat ki, ez egyes években magas nyereséget, más években komoly veszteségeket jelenthet. A jelenlegi szabályozási környezetben ezeknek az éves ingadozásoknak a kezelésére nem áll számviteli eszköz az elosztók rendelkezésére. A nyereséges években a nyereség jelentős része adóként befizetésre kerül, így nem fog már az elosztó rendelkezésére állni a veszteséges évek finanszírozására. Veszteséges években pedig a negatív eredmény kedvezőtlenül befolyásolhatja az elosztó hitelminősítését (ezen keresztül finanszírozását), tőzsdeképességét és a vállalatvezetés megítélését, célkitűzéseit. A módosítással számviteli eszközökkel kezelhető az évek közötti ingadozások jelentős része, elkerülve a fenti negatív hatásokat.

A tényleges tulajdonosi háttér megismerhetősége érdekében előírásra kerül, hogy a Hivatal eseti és rendszeres adatszolgáltatás útján megismerhesse a tényleges tulajdonosi kört. A fogalom meghatározása ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik.

A származási garancia fogalmának kiszélesítése okán szükség van a származási garancia részletszabályainak meghatározására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés tartalmának ezzel párhuzamos kiszélesítésére.

A Vet. 170. § (5) bekezdés 12. pontjára vonatkozó javaslathoz kapcsolódik. A Hivatal hatáskörébe kerülő részt törölni szükséges ebből a pontból.

A 2019/944 EU Irányelv szerinti energiamix-közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos tájékoztatás szabályainak hivatali hatáskörbe vonása. Az energiamix-közzététel kapcsolódik a 12. pont szerinti szabályokhoz, ezért egységesen hivatali hatáskör szükséges mindkét témában.

Biztosítja, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül létesített olyan magánvezetéket, amely az e törvény alapján engedélyköteles lenne a magánvezeték tulajdonosa a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára engedély megszerzése céljából bejelentse.

A javasolt módosítás egy új ponttal egészíti ki a hatályos szabályozást, amely egyértelművé teszi, hogy a meglévő kisfeszültségű szabadvezetékes hálózaton oszloptranszformátor-állomás (OTR) elhelyezése a földkábeles kivitelezésre vonatkozó kötelezettség alkalmazása nélkül megtörténhet. Ez a rendelkezés csak abban az esetben érvényesülne, amikor kisfeszültségű hálózat létesítésére nem kerül sor, mert arra vonatkozóan érvényesülnek a főszabály rendelkezései, vagyis a földkábellel létesíthető.

A módosításra azért van szükség, mert az építésügyi kompetenciával rendelkező kormányhivatalok jogértelmezése a gyakorlatban rendkívül eltérő, noha alapvetően oszloptranszformátor-állomás létesítését belterületen meglévő hálózatra most sem kell engedélyeztetni. A javaslat célja pontosító jellegű, a kivételi szabályok egyértelműsítésére irányul.

Szövegcserés pontosítások.

Hatályon kívül helyező jogtechnikai rendelkezések.

A Get. kiegészítése a 2009/73/EK irányelv alapján az európai dekarbonizációs céloknak megfelelően az LNG hazai szabályozásának bevezetéséhez kapcsolódó rendelkezésekkel, új definíciók meghatározása, az LNG-létesítmény üzemeltetésére vonatkozó, valamint a kereskedelmet érintő és egyéb részletszabályok megállapítása.

A fogalommeghatározások kiegészítése az LNG szabályozási körébe tartozó fogalmakkal, a származási garancia, a megújuló energiaforrásokból előállított energia, a megújulóhőenergia-közösség, a regisztráciköteles tevékenység és a tényleges tulajdonos fogalmával.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2024. január 1-jétől történő alkalmazása miatt szükséges módosítás a korlátozási besorolás rendszerének megváltozása okán, hogy a rendszerirányítási tevékenység körében a rendszerirányítást végző szállítási rendszerüzemeltető feladata az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű, valamint a szállítási rendszerüzemeltetők által összeállított, a közvetlen szállítóvezetéki felhasználókra vonatkozó korlátozási besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszerrel rendelkező felhasználók esetében az órai adatok frissítése, rendelkezésre állásának biztosítása, a mért órai adatokkal rendelkező felhasználók felhasználásihely-szintű alapadatainak naprakészen tartása a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

A Get. 34. §-ának módosítása technikai jellegű pontosításokat vezet át az egyetemes szolgáltatás területén, figyelemmel a következőkre:

egyetemes szolgáltatásban az ajánlati kötöttség nem értelmezhető,

a hatályos szabályozás pontosítása szükséges, mivel a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet is előír szerződéskötési feltételeket (lásd pénzügyi biztosíték, elosztóhálózat-használati/hálózathasználati szerződés stb.),

a felmondás szabályai általánosságban értendők, ezért azt a 31/A. § (3) bekezdéséből indokolt ide átemelni, ezzel egyidejűleg a 31/A. § (3) bekezdését hatályon kívül kell helyezni.

A hazai földgáztőzsde fejlesztését – és így a tulajdonosi érdeket – egy regionális növekedési stratégia szolgálja leginkább, mellyel előnyére fordítható a fokozódó verseny a tőzsdeműködtetők között. A módosítás csak lehetőségként biztosítana jogi alapot a tulajdonos számára a potenciális befektetők esetleges bevonásához, amennyiben a későbbiekben ilyen döntés születne. Korábban veszélyhelyzeti jogszabályban már volt hasonló szabályozás.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján nem indokolt minden csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték esetében a rendszeres tíz évenkénti, a csatlakozási nyomás névleges értékén szivárgás-ellenőrzéssel végzett gáztömörségi felülvizsgálat. Javasolt a gáztömörség- és szivárgásellenőrzést egyedileg kezelni és a fogyasztásmérő berendezés hitelesítési célú cseréjéhez kötni. Amennyiben a felhasználási helyen nincs fogyasztásmérő berendezés, a karbantartás, javítás, illetve felülvizsgálat továbbra is tíz évenként esedékes.

Jogharmonizációs célú pontosítás.

A Get. kiegészül a hidrogéngáz legfeljebb 2% (n/n) mértékben történő bekeverhetőségének bevezetésével. A szállító- és elosztóvezetékbe, továbbá a földgáztárolóba bekeverésre kerülő hidrogén mérésének és bizonylatolásának részletszabályait a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.

A lakossági fogyasztó kategóriájának változása miatt szükséges pontosítás.

A módosítás célja a módszertani útmutatók módosíthatóságával kapcsolatos egyértelmű szabályozás megállapítása garanciális szabályok beépítése mellett, miszerint arra csak indokolt esetben kerülhet sor, az érintett felek véleményének kikérése mellett.

Szükséges továbbá az egyetemes szolgáltatás árának és a kapcsolódó költségekre vonatkozó költség-felülvizsgálathoz kapcsolódó módszertani útmutató elkészítési határidejének meghatározása.

A Hivatalnak feladatává teszi a rendszerüzemeltető által nyújtott választható szolgáltatások jóváhagyását.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 109/B. §-a már tartalmazza a technológiai célra, hálózati veszteség, valamint mérési különbözet pótlására vásárolt földgáz beszerzése vonatkozásában az elhatárolás lehetőségét, amit a módosítás javasol kiegészíteni az árbevétel-igény különbözetre is.

A módosítás célja, hogy a Hivatal a földgázkereskedő kérelmére a működési engedélyt akkor vonja vissza, ha a földgázkereskedő igazolta, hogy ellátásában már nincs felhasználó vagy a felhasználó jövőbeni ellátása biztosított. A Hivatal a feladatköréből adódóan jelenleg is a szabályozási javaslatnak megfelelően jár el az engedély visszavonása során, hogy a felhasználók ellátottsága folyamatos és biztonságos legyen, azonban a szabályozás megjelenítése törvényi szintű garanciát is jelent a kérelemre történő visszavonások kapcsán.

A módosítás célja annak garantálása, hogy az egyetemes szolgáltatási működési engedély visszavonását kezdeményező egyetemes szolgáltató (átadó egyetemes szolgáltató) az átadás-átvétellel együtt járó kötelezettségek teljesítése során a felhasználók számára a Hivatal által meghatározott színvonalú szolgáltatást nyújtson. A Hivatal az elvárt szolgáltatási színvonalat, továbbá az annak megfelelő teljesítés időtartamát határozatában állapítja meg.

A villamosenergia-termelés területén már alkalmazott származási garancia jogintézményének bevezetése a földgáz-szabályozás területén. A Hivatal származási garanciát állít ki a megújuló gázokra vonatkozóan, és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A megújuló gáz energiamennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére. A megújuló gázok származási garanciáira vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

A Hivatala feladatainak módosítása:

– a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13.-i 2009/73/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelés céljából,

– a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2024. január 1-jétől történő alkalmazása miatt, valamint

– a tényleges tulajdonosi háttér megismerhetősége érdekében előírásra kerül, hogy a Hivatal eseti és rendszeres adatszolgáltatást írhat elő e célból.

A módosítással annak lehetősége kerül biztosításra, hogy a Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethessen az ellátás biztonságának megőrzésével és növelésével, a felhasználók érdekeinek védelmével, valamint a hatékony és fenntartható földgázpiaci verseny előmozdításával kapcsolatos feladatai körében az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítésével összefüggő feladatai, továbbá a hidrogénnek a földgáz-infrastruktúrába történő betáplálásával kapcsolatos földgáz-oldali fejlesztések támogatásával kapcsolatos feladatainak a támogatására, amelyhez kapcsolódó eljárás 152 nap.

Felhatalmazó rendelkezések a módosításokkal összefüggő tárgykörökben.

Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezés.

Szövegcserés módosítások:

– az LNG szabályozásával,

– a hidrogéngáz betáplálásával,

– a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 399/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet 2024. január 1-jétől történő alkalmazása miatt szükséges módosítás a korlátozási besorolás rendszerének változásával és

– technikai pontosításokkal

összefüggésben.

Hatályon kívül helyező rendelkezések, melynek indoka, hogy

– a 31/A. § (3) bekezdés tartalmilag máshol kerül szabályozásra,

– az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján a Hivatal és az integrált földgázipari vállalkozás között elektronikusan történik a kapcsolattartás, felesleges itt is kimondani,

– a fogyasztói jogok érvényesülése érdekében indokolt, hogy a felhasználói elégedettségi szint, az egyes engedélyesekkel szembeni elvárás, valamint a földgázellátás jellemzőinek felmérése az érintett cégektől függetlenül kerüljön elvégzésre.

A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) – összhangban a nemrég módosult 12. §-ban foglaltakkal – kiegészül azzal, hogy a Szövetség bevételei a tüzelő- és fűtőanyagokkal kapcsolatos jelentés elkészítésében való közreműködésre is fordíthatók.

A Kt. új rendelkezései alapján a Szövetség közreműködik az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a miniszteri rendelet hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentés, valamint a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés elkészítésében. A jelentések alapját a mintavételezések, illetve azok vizsgálata képezi. A jelentések szakszerű, a hazai piacról minél átfogóbb képet biztosító elkészítéséhez szükséges a tüzelő- és fűtőanyagok vonatkozásában a felhasználó személyek, az üzemanyagok esetében pedig a nagyközönség számára nyitva álló kiskereskedelmi telephelyek (üzemanyagtöltő állomások) és az ott forgalmazott üzemanyagfajták ismerete. Mivel ezen adatok a Szövetség részére jelenleg nem hozzáférhetőek, szükségessé vált ezek megismerésének lehetőségét törvényi szinten is előírni

Kodifikációs módosítás, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rövid megjelölésének bevezetésére irányul.

A Bt. tervezett új 25/A. §-a szerinti adatszolgáltatási előíráshoz kapcsolódó rendeletalkotási feladat beillesztése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról 2021. évi XXXII. törvény 13. §-ába.

Hatályba léptető rendelkezés.

Az Európai Unió jogának való megfelelést szolgáló rendelkezés.

Sarkalatossági záradékot tartalmaz.