2024. évi I. törvény indokolás

Jelen törvényjavaslat célja a Svéd Királyságnak (Svédország) az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: svéd Csatlakozási Jegyzőkönyv) kihirdetése.

Finnország és Svédország a NATO elkötelezett partnereinek számítanak, 1994 óta vesznek részt a Szövetség békepartnerségi programjában, illetve aktív szerepet vállaltak és vállalnak NATO vezetésű múltbeli és jelenlegi béketámogató műveletekben, mint például Afganisztánban, vagy jelenleg Koszovóban és Irakban. A NATO-val a legszorosabb műveleti együttműködést folytató Georgia, Jordánia, Ausztrália és Ukrajna mellett a két skandináv ország részese a partnerségi interoperabilitási kezdeményezésnek (Enhanced Opportunities Partners, EOP). A Szövetség és Finnország, illetve Svédország közti partnerségi kapcsolatok keretében az utóbbi felek együtt részt szoktak venni a NATO által kétévente megrendezésre kerülő norvég vezetésű Cold Response hadgyakorlaton.

A két semleges észak-európai országban az ukrajnai konfliktus kezdetét követően élénk belpolitikai vita alakult ki a Szövetséghez való csatlakozással kapcsolatosan. Közvélemény-kutatások szerint többségbe kerültek a csatlakozást támogatók a svéd és finn társadalomban, illetve mindkét ország biztonságpolitikai felülvizsgálatba kezdett. Svédország – Finnországgal szemben – inkább ideológiai alapon tartotta távol magát a katonai közösségtől. A világháborúkat követően a többoldalú párbeszédre és a nukleáris leszerelésre állították át a svéd külpolitikát. Svédország a hidegháború után a hadseregét is elkezdte leszerelni, ezzel is jelezve, hogy ellene van a fegyveres konfliktusoknak. 2022 március elején először haladta meg a csatlakozás-pártiak aránya (46%) az azt ellenzőkét (29%). A hagyományosan NATO-párti polgári pártok mellett a Svédországi Demokraták szavazóinak több mint fele támogatta a csatlakozást. A svéd közvélemény változásának tekintetében a Svédországi Demokraták korábbi markánsan ellenző álláspontjukról fokozatosan fordulnak a jobboldali és liberális pártok által sürgetett NATO-opció elvi lehetőségének elfogadása felé. Március végére a kormány és a parlamenti pártok új svéd biztonságpolitikai stratégiát fogadtak el. Május 15-én a kormányzó svéd Szociáldemokrata Párt vezetősége Svédország NATO csatlakozási kérelme benyújtásának támogatása mellett döntött. A svéd parlamentben május 16-án vitanapot tartottak a NATO-csatlakozásról, majd a parlamenti pártok széles támogatására építve a svéd kormány május 16-án délutáni rendkívüli ülésén döntött Svédország tagsági kérelmének benyújtásáról. Május 17-én Linde svéd külügyminiszter aláírta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. 2022. május 18-án Finnország és Svédország egyszerre nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmüket Jens Stoltenberg főtitkárnak. A török aggályok miatt megrekedt csatlakozási folyamat megoldására háromoldalú török–svéd–finn tárgyalások indultak, amelynek eredményeként a madridi NATO-csúcstalálkozón a felek háromoldalú memorandumot írtak alá, aminek értelmében Ankara támogatja a két ország felvételét az Észak-atlanti Szövetségbe A csatlakozási jegyzőkönyvek aláírására az Észak-atlanti Tanács 2022. július 5-i ülésén került sor az állandó képviselők által.

Magyarország a kezdetektől fogva pozitívan viszonyult a két ország csatlakozásához, azzal a feltétellel, hogy Törökország vonatkozó érzékenységeit teljességgel figyelembe kell venni. Miután a kérdéses ügyekben megállapodás született Törökország és Svédország, illetve Finnország között, ezért a kialakult konszenzust hazánk is támogatta.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás közzétételre kerül az Indokolások Tárában.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében – az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében – az Országgyűlés erre felhatalmazást ad. A § a fentieknek megfelelően a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyve kötelező hatályának elismerését tartalmazza.

Ez a szakasz rendelkezik arról, hogy a törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyvet kihirdeti, az Nsztv. 7. és 9. §-ában foglaltak szerint.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a törvény 1. és 2. melléklete tartalmazza a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv hiteles angol szövegét és hivatalos magyar nyelvű fordítását.

Ez a szakasz a törvény hatálybalépéséről, továbbá a törvény 2. §-a, 3. §-a, az 1. melléklete, valamint a 2. melléklete hatálybalépéséről rendelkezik.

Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény tartalmazza a törvény végrehajtásáért felelős szerv megjelölését, amely a külpolitikáért felelős miniszter.