2024. évi XIII. törvény indokolás

Ez az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján közzétételre kerül.

A törvénytervezet nemzetünk szempontjából fontos két meghatározó eleme, versenyképességünk erősítése és nemzeti szuverenitásunk védelme érdekében került előkészítésre.

Versenyképesség nélkül az ország és a magyar gazdaság fejlődése elképzelhetetlen, ugyanakkor fontos annak folyamatos szem előtt tartása, hogy a versenyképesség és a nemzeti szuverenitás egyensúlya biztosított legyen, hiszen mind az oktatás, mind a kultúra, a tudomány és az innováció egyszerre szolgálja a versenyképességünket így ezen rendszereket ebben támogatni kell, ugyanakkor egyszerre erősíti a szuverenitásunkat, megőrzi a magyar tudást, nemzetünk kulturális kincseit, erősíti a családokat, a magyar embereket.

Éppen ezért szükséges, hogy oktatási rendszereinket, ideértve a köznevelést, a felsőoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést folyamatosan úgy alakítsuk, hogy a nemzetközi környezetben megállják a helyüket, de kellő hangsúlyt fektessenek arra, hogy elsődleges feladat a magyar nemzet építésének a szolgálata, így az oktatás nemzetstratégiai kérdés.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) módosításának több célja van. Ezek közül számos technikai jellegű, így különösen az NKE tv. hozzáigazítása a változó felsőoktatási jogszabályi környezethez és az új képzési igényekhez, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem), mint munkáltató és a foglalkoztatottak közötti nyilatkozattétel egyszerűsítése az elektronikus út alkalmazásával.

A technikai jellegű módosítások mellett fontos az Egyetem képzési portfóliójában új elemként megjelenő tanárképzésre, valamint tanártovábbképzésre vonatkozó szabályok megállapítása.

A pedagógus szakma egy olyan hivatás, amelyre a felkészítéshez megfelelő körülményeket kell teremteni. A mostani generáció tanítása, nevelése teljesen más módszertant, hozzáállást és képességeket, tudást igényel, ugyanakkor azt a kulturális, történelmi és természettudományos alapot, amely a Nemzeti Alaptantervben foglaltak megtanítása jelent, biztosítani kell továbbra is, hiszen minden gyermeknek szüksége van erre a tudásra, ezekre az ismeretekre ahhoz, hogy felnőve boldogulni tudjon, és felnőttként azon túl, hogy a saját egzisztenciáját biztosítani legyen képes, a közössége és a magyar gazdaság és társadalom fejlődéséhez járuljon hozzá, értéket teremtsen.

A már meglévő tanárképző felsőoktatási intézmények mellett az Egyetem feladataként is meghatározásra kerül a magyar állam működtetésében egyik legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése, amely a közszolgálat része pontosan úgy, mint az egyetem által lefedett többi hivatás. Az Egyetem tanárképzésére olyan elhivatott szakembereket vár majd az egyetem, akik azon túl, hogy a saját szakmájukban szeretnének kiválóan teljesíteni, a tanár, tanító és óvodapedagógus szakma fejlesztését is szeretnék majd szolgálni.

Az Egyetem tanárképzését választók olyan gyakorlatorientált, mentortanárok által támogatott, kiscsoportos képzésben részesülnek, amelynek keretében tanár- és bölcsészdiploma megszerzésére egyaránt lehetőségük nyílik.

Az oktatás legfontosabb feladata a legszebb nyugati hagyomány ápolása kell, hogy legyen: hozzásegíteni az embereket, hogy önmagukat tökéletesítsék, önmagukat meghaladják. A tanító- és tanárképzésnek (a továbbiakban együtt: tanárképzés) hatalmas szerepe és felelőssége van e téren. Az időtálló és korszerű ismeretek és értékek átadása nemzetstratégiai cél, hiszen csak az így felépülő társadalom képes stabil, szuverén, hosszútávon is sikeres nemzetet alkotni.

Az állam feladata tehát a tanárképzés kialakításában meghatározó és döntő jelentőségű. Fontos, hogy a tanárok felsőoktatási képzése a gyerekről és a szülőről szóljon, valamint a nemzet érdekeit szolgálja. Erre pedig kizárólag az időtálló ismeretek és értékek átadására épülő, gyakorlatorientált tanárképzés alkalmas.

Az egyetemi tanárképzés ugyanakkor kizárólag a jövőben egyetemre jelentkező szakembereket érinti, s őket is csak pályájuk megkezdését megelőzően. Legalább ilyen fontos, hogy azok is, akik már évek, esetleg évtizedek óta a tanári pályán dolgoznak – miképpen majd a jövőben végzők is karrierjük előrehaladása során – részesüljenek a fenti célokat követő továbbképzésben.

Mindezek alapján kiemelt cél, hogy az Egyetem útján a tanárképzés és a tanártovábbképzés területén új szereplő jöjjön létre, amely a fentiekben meghatározott elveket fókuszba helyezve eredményes és a meglévő intézményeket kiegészítő képzőhelyként jelenik meg. Az intézménynek mind felépítésében, struktúrájában, mind pedig tevékenységi profiljában a tanárképzést, mint a közszolgálatiság nélkülözhetetlen, gyakorlati elven felépítendő elemét kell hangsúlyoznia. Alapelvként kell megjelennie, hogy a köznevelés igényei szerint, gyakorlatorientált, a tanári pályán szükséges, időtálló tudást a tanári mesterség legjobbjai révén kínáló intézményként kell működnie, amely a hallgatóknak gyakorlati fókusszal felkészítést ad az őket az iskolai élet során érő kihívásokra.

Ugyanezen elvek és célok mentén szükséges a tanártovábbképzés rendszerét is átalakítani, amelynek szerevezésében az Egyetem – a közszolgálati továbbképzés immáron több, mint 10 éves sikeres tapasztalatai alapján – kulcsszereplő kell, hogy legyen.

A törvényjavaslat továbbá a felsőoktatásunk nemzetköziesítését és a digitalizációt támogató módosítást vezet be: a felsőoktatási intézmény szabályzata lehetővé teheti, hogy az oklevélmellékletet elsősorban elektronikusan kelljen kiállítani, de mód lesz a nemzetközi közös oklevelek elektronikus aláírására is. A hallgatókat támogató módosítás szintén, hogy a felsőoktatási intézménynek létre kell hoznia a szakmai gyakorlóhelyek véleményezési rendszerét, illetve valamennyi hazai képzésben gondoskodni kell a külföldi résztanulmányokat segítő úgynevezett mobilitási ablak biztosításáról.

A szakképzés 2020-ban bevezetett új szabályozási rendszere alapján az állami vizsgákat független akkreditált vizsgaközpontok szervezik, amelyek működését a Nemzeti Akkreditáló Hatóság felügyeli. Ugyanakkor e hatóság más irányú, illetve nemzetközi kötelezettségeinek hatékonyabb teljesítése és az egységes kormányzati feladatellátás szempontjait figyelembe véve fogalmazódott meg lehetséges új irányként a szakképzési vizsgaközpontok rendszere felügyeletének olyan átcsoportosítása, amely az akkreditált vizsgaközponti vizsgáztatási rendszer változatlan feltételrendszere és folyamatos működése mellett zavartalanul tud megvalósulni.

Magyarország Kormánya ez alapján tesz javaslatot olyan módosítás elfogadására az Országgyűlés számára, amely a továbbiakban a szakképzés rendszeréhez szorosabban illeszkedő keretekben valósítja meg a szakképzési vizsgaközpontok engedélyezési és ellenőrzési hatósági feladatait oly módon, hogy a társadalom, a vizsgázók számára az átállás érzékelhető változásokat nem okoz, az átmeneti időszakban is folyamatosan biztosított a vizsgáztatás, így a szakmai bizonyítványok társadalmi és gazdasági értéke, elfogadottsága nem változik.

A törvényjavaslat a felnőttképzés területén fogalmaz meg olyan javaslatokat melyek egyértelműsítik a szabályrendszert ezzel segítve a jogalanyokat a jogkövető magatartás elérésében. Kiemelt cél, hogy 2030-ra a munkaképes korú felnőtt lakosság 60%-a vegyen részt felnőttképzésben, mely képzéseknek a magyar gazdaság érdekeit kell szolgálnia. A felnőttképzési paletta sokoldalúságát a minél több és jobban működő felnőttképző tudja biztosítani.

Mindezekhez kapcsolódó szabályozás a versenyképességünk növelése érdekében, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) a beruházások élénkítése érdekében rugalmasabb elismerési rendet teremt meg, amely szabályozás elősegíti, hogy a külföldi szakemberek tudása hozzáadott értékként hasznosuljon a magyar gazdaságot építő, annak részét képező nemzetközi beruházásokban.

A magyar tudás, a magyar tudományos tevékenység vívmányai világhírűek. A tavalyi évben két magyar Nobel-díjassal gazdagodott nemcsak országunk, hanem az egész világ, akiknek munkássága nagyban hozzájárul az egészséges élethez és a tudomány fejlődéséhez. Jelen törvénytervezetben foglalt módosítások éppen ezért tartalmazzák azt a szabályozást, amely által az egészséges életet támogató kutatások esetében a betegségek minél korábbi felismerését segítő kutatásokra nyílik lehetőség, ugyanakkor a betegek egészségügyi adatvédelmét is szolgáló jogi szabályozás alakuljon ki.

Ugyanakkor a versenyképességünket a magyar kultúra területén is meg kell erősíteni. A magyar kultúra amellett, hogy nemzetünk szellemi háttérországa, jelentős gazdasági értéket is képvisel. Ezért hatékonyan, korszerűen és oly módon kell működtetni, hogy a jelenlegi kulturális intézményeink összehangoltan, minél nagyobb külföldi és hazai látogatóvonzó képességgel működjenek. Ennek egyik fontos eleme, hogy a legnagyobb tagintézményeink összehangoltan, egymás munkásságát erősítve működjenek. Így a törvényjavaslat megteremti annak jogszabályi feltételeit, hogy az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeumba – amely Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (a továbbiakban: MNM KK) néven működik tovább – integrálódva elősegítse a közgyűjteményi rendszer hatékonyságának növelését.

Az MNM KK integráció létrehozása révén erősödhet az érintett közgyűjteményi intézmények tevékenységeinek összehangolása, közös stratégiák kialakítása, valamint az intézmények közötti – immár belső – együttműködés. Az MNM KK célja, hogy elősegítse a közgyűjtemények közötti szinergiák kiaknázását, javítsa a hatékonyságukat, és támogassa őket abban, hogy szélesebb közönséghez juttassák el a kulturális örökséget. Az intézmény emellett fontos szerepet játszhat a közgyűjteményi rendszer modernizációjában és a kulturális turizmus fejlesztésében is.

Az integráció célja, hogy a közgyűjtemények erőforrásait hatékonyabban használják fel, és így jobban hozzájáruljanak a magyar kultúra és tudomány népszerűsítéséhez mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az integrált közgyűjtemények – az általuk őrzött, a nemzet egészének közös szellemi értékeit jelentő kulturális javak révén – még eredményesebben tudják érvényre juttatni azt a törvényi alapelvet, mely szerint működésükkel hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a közösségfejlesztéshez.

Szintén a kultúra versenyképességét és egyben védelmét jelentő javaslat az Európai Unió egyes országaiban is elfogadott és elterjedt megoldás, a kedvezmények bizonyos mértékig terjedő szabályozása a könyvkiadók és szerzők, illetve kiskereskedők védelmében, azaz a kötött könyv-árrendszer. A törvénytervezet szerinti szabályozás célja, hogy a magyar kultúra kiemelt jelentőségű területét, a könyveknek, mint kultúrjavaknak az értékét védje. Az időkorlátok közé szorított, kötelezően alkalmazandó árkedvezmények megállapítása a fogyasztó számára elősegíti a széles körű minőségi könyvkínálat fenntartását, a könyvesboltok fennmaradását. A törvényjavaslat a német szabályozást tekinti mintának: 2002-ben a Bundestag kivételes egyetértésben, a képviselők egyhangú döntésével hozott törvényt a könyvek árkötöttségéről (Buchpreisbindungsgesetz).

Jogtechnikai pontosítás.

Szövegpontosító javaslat a Magyar Nemzeti Múzeum névváltozásával és a szervezeti integrációval kapcsolatos jogszabályi koherencia megteremtése érdekében.

Az utóbbi időszak pedagógus életpályával kapcsolatos jogszabály-módosításai nyomán a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) kiegészítése szükséges a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak alapszabadságára irányuló rendelkezéssel.

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény alapján 2023. január 1-jétől az Alapvető Jogok Biztosa – ellenőrzési jogkör gyakorlása mellett – biztosítja a Fogyatékosságügyi Egyezmény szerinti független mechanizmus teljesülését. Az Alapvető Jogok Biztosával történt egyeztetés alapján szükséges a Gyvt., a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet összhangjának teljes körű biztosítása annak érdekében, hogy az Alapvető Jogok Biztosa általi esetleges ellenőrzésekhez egyértelmű jogi háttér álljon rendelkezésükre.

A kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci visszatérésének célzott támogatására irányuló projekt vonatkozásában indokolt a Magyar Államkincstár ellenőrzési jogkörét érintő rendelkezéseknek a projekthez illeszkedő módosítása.

A Gyvt. 162. §-át érintő módosítás célja a költségvetési támogatások felhasználására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés pontosítása.

A gyermekek napközbeni ellátása esetében az új férőhelyeknek a területi lefedettséget figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadására irányuló eljárásrend módosítása szükséges a jogalkalmazói tapasztalatok alapján. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a nem állami – civil, nem egyházi – fenntartású családi bölcsődék között a férőhelyek egymás között gazdasági érdekek mentén, pénzügyi ellentételezés mellett történő átadása. Ennek a gyakorlatnak szab gátat a lehetőség megszüntetése.

A napközbeni gyermekfelügyelet szabályainak egyszerűsítése indokolt. A napközbeni gyermekfelügyelet egész évben működő, hatósági engedélyhez kötött ellátás, amelyet egyszerre legfeljebb hét gyermek vehet igénybe. Mivel a szolgáltatás nem időszakos jelleggel működik, így a tanítási szünet külön kiemelése nem szükséges, deregulációs szempontból a törlése indokolt.

A törvénymódosítási javaslat lehetővé teszi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) közvetlen megkeresését az orvosok felé.

A törvénymódosítási javaslat lehetővé teszi a NEAK közvetlen megkeresését az orvosok felé.

Meghatározásra kerülnek a könyvek árkötöttségére vonatkozó szabályok körében a személyi és tárgyi hatály, valamint a hatály alóli kivételek is. Definiálásra kerül a könyv fogalma, amely hat, együttesen alkalmazandó ismérvet határoz meg, ezek a terjedelem minimuma, nemzetközi azonosító jele, a megjelenés rendszeressége, az előállítás technikája, az alkalmazott anyag és az illusztráció. Kiterjesztésre kerül a törvény hatálya azokra a kiadványokra is, amelyek nem felelnek meg ugyan a fenti ismérveknek, de a szabályozás szempontjából könyvnek minősülnek.

A személyi hatály kiterjed a kiadókra, az első magyarországi forgalomba hozókra és importőrökre, továbbá mindazokra, akik Magyarországon fogyasztó részére könyvet értékesítenek.

Az új rendelkezéseket a Magyarországon kiadott, illetve forgalomba hozott könyvekre kell alkalmazni, azzal, hogy e rendelkezéseket a Magyarországon kiadott olyan könyvekre is alkalmazni kell, amelyek értékesítése külföldön történik.

A javaslat az újonnan kiadott könyvek árát kívánja rögzíteni. Ebből a szempontból az egyedi műpéldány eseti jelleggel, használt könyvként történő továbbértékesítésére e rendelkezést nem kell alkalmazni.

Az értelmező rendelkezések között meghatározásra kerülnek a legfontosabb fogalmak.

A javaslat előírja a kötött ár betartásának kötelezettségét a könyvek fogyasztónak történő eladása során. A kiadók és importőrök által a 72/E. § szerint megállapított árakat az eladó a végső fogyasztóval szemben kötelező bruttó árként köteles megállapítani. A fogyasztói árat be kell tartani, az ármódosítások – legyenek bármilyen csekély mértékűek – nem engedélyezettek. Továbbá rögzíti azt a kiadói kötelezettséget, hogy a könyv megjelenése napját, a megjelenéssel egyidejűleg nyilvánossá, ellenőrizhetővé kell tennie a honlapján. Az ár megállapítása a könyvet megjelentető kiadó, vagy ha az nincs, akkor a Magyarországon elsőként forgalomba hozó importőr joga és kötelessége.

A rendelkezés tartalmazza a határokon átívelő könyvértékesítés szabályait is, amely összhangban áll az uniós versenyjogi szabályokkal. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. A szabályozás éppen ezt a rendelkezést igyekszik erősíteni, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy valamely érintett vállalkozás túlzott erőfölénybe kerül a többivel szemben. Így e rendelkezésekre a hazai piac kiegyensúlyozása érdekében van szükség.

A nem Magyarországon kiadott könyv esetén az ármegállapítás szabályai akkor alkalmazandóak, ha a könyvet – az összes értékesített példány arányában – legalább 50%-ban Magyarországon értékesítik.

Az ármegállapítást a nem magyarországi értékesítésre is alkalmazni kell, ha a Magyarországon kiadott könyvet a későbbi behozatal céljából exportálták a visszaélések elkerülése érdekében.

A javaslat rögzíti az árfeltüntetési kötelezettséget, továbbá a kiadó részére előírja, hogy milyen, az általános forgalmi adót magába foglaló ártípusokat tüntethet fel.

Meghatározásra kerülnek a kivételek és a kedvezmények alkalmazásának szabályai.

A kiadásban közreműködő személyek esetében szokás, hogy az esetleges tiszteletpéldányok mellett jelentős kedvezménnyel is vásárolhat a saját, közreműködésével létrehozott műből a szerző, lektor, fordító, kiadásban közreműködő más személy, amely lehetőséget a megjelenést követő 30 napos időszakban indokolt ezen szűk személyi kör számára fenntartani, különös tekintettel arra, hogy az ezen kör részére történő értékesítés a kereskedelmi forgalmazást nem érinti, és a mű létrehozatalában közreműködőknek méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy jelentősebb kedvezménnyel férhessenek hozzá a kiadott könyvhöz.

A kiskereskedelmi forgalmazás meghatározott csatornái keretében szokásos kedvezményeket az általánosan irányadó maximális 10%-os mérték keretén belül indokolt fenntartani, hiszen a könyvbemutatók, fesztiválok, olvasói hűségprogramok maguk is a széles körű minőségi könyvkínálatot, a törvény céljának megvalósítását szolgálják. A 10%-ban maximált kedvezménymérték biztosítja, hogy ezen kivételek mellett sem kényszerülnek a piacon hátrányban lévő szereplők a működésüket veszélyeztető árversenybe.

A javaslat tartalmazza a jogsértések, illetve a hatósági ellenőrzés és felügyelet szabályait, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény általános eljárásaival összhangban.

Az általános indokolásban kifejtett szervezeti integráció megalapozását biztosító törvényi rendelkezés.

Átmeneti rendelkezés a könyvek árkötöttségéhez kapcsolódóan.

A módosítás felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy rendeletben határozza meg a kedvezményes könyvvásárlási időszakokra vonatkozó, valamint a hűségprogramokra vonatkozó szabályokat.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény jogharmonizációs záradékkal történő kiegészítése.

Európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek való megfelelés érdekében szükséges módosítás.

Az Elismerési törvény módosítása lehetőséget teremt, hogy két vízumtípusra általában véve kiterjedjenek a kedvezményes szabályok, így a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély vagy a vendégmunkás-tartózkodási engedély önmagában elegendő a privilegizált szabályok alkalmazásához.

Átmeneti rendelkezés.

A törvényjavaslattal bevezetésre kerülő új „akkreditált szakképzési vizsgaközpont” fogalom átvezetése a kapcsolódó törvényekben.

Az Egyetem új alaptevékenységei kerülnek rögzítésre, amelynek alapján az Egyetem alaptevékenységként részt vesz a tanár munkakörben foglalkoztatottak végrehajtási jogszabályban meghatározottak szerinti továbbképzésében, valamint a fokozottan gyakorlatorientált tanárképzés biztosítása érdekében fenntartóként köznevelési intézmény hálózatot működtet.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 20. pontja értelmében a képzési terület azoknak a szakoknak összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek. Ennek megfelelőn rögzítésre kerül az államtudományi képzési terület törvényi definíciója.

Jogtechnikai pontosítás az Egyetem által foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberekre vonatkozó szabályok tekintetében.

Több jogállási törvény tekintetében bevezetésre került az a lehetőség, hogy a munkáltató és a foglalkoztatott írásbeli jognyilatkozatainak közlése elektronikus úton is megvalósulhat. Ez a lehetőség már fennáll a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvényben. Az Egyetemen – vezénylések, kirendelések révén – számos, a fent felsorolt jogállási törvények hatálya alá tartozó személy tölt be munkakört, így esetükben adott és ismert az elektronikus út alkalmazása a jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben. Tekintettel az Egyetem – jogállási szempontból – heterogén állományára, indokolt és célszerű általánossá tenni az elektronikus út alkalmazásának lehetőségét a jognyilatkozatok közlése tekintetében.

Az elmúlt időszakban a felsőoktatás egészét érintő jogszabályi környezet változása eredményeként az Egyetem képzési struktúrája is változott. Ennek megfelelően több ponton technikai jellegű pontosítások váltak szükségessé az NKE tv. normaszövegében.

A részben a 25. és 26. §-sal megállapításra kerülő új alaptevékenység, a tanárképzés azon szabályait rögzíti, amelyek speciálisak az NKE tv. többi szabályához képest. Egyes tárgykörökben speciális előírások vonatkoznak a tanárképzésben részt vevő személyekre, a hallgatókra és a képzésekre, illetve azok megszervezésére is.

E §-ban az Egyetem új alapfeladatához kapcsolódó módosítás szerepel.

Az Egyetem új alapfeladata kapcsán új felhatalmazó rendelkezés kerül beiktatásra.

A törvényjavaslat hármas garanciát nyújt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beruházásával érintett józsefvárosi ingatlanok lakói lakhatásának biztosítására: 1) önkormányzat által felajánlott cserelakás, 2) – amennyiben e kötelezettségének az önkormányzat nem tesz eleget – az állam által felajánlott cserelakás, 3) amennyiben a lakó a felajánlott cserelakást nem fogadja el, kártalanítás. A rendelkezés célja, hogy a meghatározott határidők módosítása révén elősegítse Józsefváros lakói lakhatásának rendezését. Ennek érdekében a beruházással érintett lakóingatlanok a törvény kihirdetését követő 60. napon kerülnek az állam tulajdonába, továbbá az érintett önkormányzatnak 2025. január 31-ig kell cserelakásról gondoskodnia.

Jogorvoslati jog alapítása a 36. § szerinti rendelkezésekhez kapcsolódóan.

A tanárképzés új elemként jelenik meg az Egyetem képzési portfóliójában azzal, hogy az Egyetem a meglévő képzéseit is tovább folytatja. Ez azt jelenti, hogy az Egyetem vagyonkezelésében álló ingatlanállományt növelni szükséges. A § célja az új képzést megfelelően befogadni képes ingatlanok biztosítása.

Átmeneti rendelkezés.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelését szolgáló rendelkezés.

E § rendelkezése állapítja meg az új mellékleteket.

Szövegpontosító rendelkezések.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A törvényjavaslattal bevezetésre kerülő új „akkreditált szakképzési vizsgaközpont” fogalom átvezetése a kapcsolódó törvényekben.

A módosítás előírja, hogy ki kell alakítani a szakmai gyakorlóhelyek, a duális partnerek hallgatói véleményezési rendszerét.

A módosítás meghonosítja az üzleti doktori képzést felsőoktatásunkban. Számos kulcsfontosságú különbség van a Doctor of Business Administration (DBA) és a mai PhD in Business Administration között.

Kutatási fókusz és alkalmazás: A DBA az alkalmazott kutatásra való összpontosításban különbözik. A DBA-programok arra fektetnek hangsúlyt, hogy a tudományos elméletet a valós üzleti problémák megoldására használják. Ezzel szemben a PhD programok inkább az elméleti kutatásra, valamint az üzleti és emberi viselkedéssel kapcsolatos új elméletek kidolgozására irányulnak.

A jelöltek profilja és tapasztalata: A DBA-programok jellemzően jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező jelöltek számára alkalmasak. Ezeket a programokat olyan üzleti és költségvetési kulcsvezetők számára tervezték, akik a munkájuk során már szereztek ismereteket a területükön, gyakran legalább öt év szakmai tapasztalatot igényelnek, néhány év vezetői vagy költségvetési felelősséggel. A PhD-programok ezzel szemben inkább azok számára megfelelőek, akik esetleg nem rendelkeznek kiterjedt munkatapasztalattal, és közvetlenül a mesterképzésből érkeznek.

Tanterv és gyakorlati alkalmazás: A DBA-program tanterve általában az üzleti oktatás köré összpontosul, nagy hangsúlyt fektetve a menedzsmentre és az elméletek gyakorlati alkalmazására. A DBA hallgatók gyakran olyan kurzusokon vesznek részt, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tudásukat valós üzleti problémák megoldására alkalmazzák. A PhD-programok gyakran szélesebb témakört ölelnek fel, és tipikusan inkább elméleti jellegűek.

Pályakövetelmények: A DBA-képzésben végzettek vezetők, tanácsadók, vállalattulajdonosok, kormányzati vezetők jelentős költségvetési felelősséggel, kihasználva gyakorlatias megközelítésüket. A PhD fokozatot szerzettek ezzel szemben jellemzően tudományos pályára lépnek, és oktatók lesznek, vagy tudományos környezetben folytatják a kutatást. Képzésük tehát alapvetően más keretrendszert igényel.

A program időtartama és lebonyolítása: A DBA-programok, amelyek a dolgozó szakembereket szolgálják ki, gyakran rugalmas időbeosztással rendelkeznek, és a PhD-programokhoz képest rövidebb idő alatt elvégezhetők, ezáltal könnyebben elérhetővé válnak a karrierjüket előbbre vinni kívánó szakemberek számára anélkül, hogy hosszabb időre szabadságot vennének ki a munkából.

Ezek a különbségek mutatják, hogy a DBA-programok külön utat kínálnak, az üzleti elmélet gyakorlati alkalmazására összpontosítanak, és a tapasztalt szakemberek, állami vezetők igényeit elégítik ki, akik stratégiai és vezetői készségeiket szeretnék fejleszteni, így kiegészítik, nem pedig megkettőzik a hagyományos üzleti PhD-program kínálatát.

Az osztatlan mesterképzésben részt vevők számára jelenleg is adottak a feltételek ahhoz, hogy doktori képzéshez tartozó krediteket vegyenek fel, doktoranduszi jogviszonyt azonban nem létesíthetnek alapfokozat hiányában. A kivételesen tehetséges hallgatókra vonatkozó szabályt indokolt így kiterjeszteni az osztatlan mesterképzésben tanulmányokat folyatókra is.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a nemzetközi közös képzésben kiállított oklevelet digitális aláírással láthassa el a magyar felsőoktatási intézmény vezetője annak érdekében, hogy magát a közös okiratot ne legyen szükséges fizikailag is eljuttatni valamennyi felsőoktatási intézménybe.

Az oklevélmellékletet a hatályos szabályok szerint nem biztonsági papíron kell kiállítani, de a hallgató kérheti annak elektronikus kiállítását is. A módosítás lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény kizárólag elektronikusan állítsa ki az oklevélmellékletet, de ekkor is lehetősége van a hallgatónak arra, hogy kérésére az okiratot nyomtatott formában is megkapja.

A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezés pontosítása.

A magán felsőoktatási intézmények rugalmas munkaterhelésben állapodnak meg oktatóikkal, kutatóikkal és tanáraikkal, a szabályozást indokolt kiterjeszteni az egyházi felsőoktatási intézményekre is.

A tanárképzésben indokolt a felsőoktatás és a köznevelést még szorosabb kapcsolódását lehetővé tenni olyan módon, hogy a köznevelési tanárok részt vehetnek a felsőoktatási oktatásban, illetve a felsőoktatási oktatók is bekapcsolódhatnak köznevelési alapfeladatok ellátásába.

A kooperatív doktori képzés és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer fogalmára vonatkozó értelmező rendelkezések pontosítása, továbbá bevezetésre kerül az üzleti doktori képzés fogalma.

Az átmeneti szabály előírja, hogy a felsőoktatási intézményeknek abból a szempontból is felül kell vizsgálniuk a tantervüket, hogy a képzésben mobilitási ablak álljon a hallgatók rendelkezésére, így a külföldi résztanulmányok ne vezessenek meghosszabbodott hazai tanulmányi időhöz.

Technikai, szövegpontosító módosítások.

A pontosító rendelkezés egyértelművé teszi továbbá, hogy a gyakorlatigényes, vagyis a hat hetet elérő szakmai gyakorlatot igénylő szak szakmai gyakorlata esetében hallgatói munkaszerződést kell kötni abban az esetben is, ha az adott gyakorlatot nem egybefüggően szervezik meg.

Indokolt továbbá, hogy a törvény lehetővé tegye, hogy a felsőoktatási intézmény a doktori szabályzatban a szülő nők számára rugalmasabb fokozatszerzési lehetőséget állapítson meg.

A javasolt módosítással a felnőttképzés területére is bevezetésre kerül az oktatási nyilvántartásokkal összekapcsolt digitális kollaborációs tér fogalma.

A rendelkezés tisztázza, hogy a bejelentés alapján működő felnőttképzők a képzési programjukat előzetes minősítés nélkül tölthetik fel a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe.

A javasolt módosítás pontosítja a felnőttképzésben kiállítható mikrotanúsítványok fogalmát.

Technikai, szövegpontosító módosítás, a rendelkezés egyértelműsíti a felsőoktatási intézmények által folytatható felnőttképzési tevékenységek szabályait, a felsőoktatási intézmények által folytatható felnőttképzési tevékenységek szabályait, továbbá a tanúsítvány többnyelvűségét lehetőségként vezeti be.

A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott pályázatok esetében a pályázati felhívás keretösszegének maximum 1%-át az értékelés költségeire lehessen fordítani, és ne csak az Alapkezelői díjból kerüljenek finanszírozásra ezek a költségek.

A javaslat a statisztikáról szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja.

Szövegpontosító rendelkezés.

A javasolt módosítás célja a tanulmányi rendszer fogalom bevezetése és egységes alkalmazása.

A törvényjavaslattal bevezetésre kerülő új „akkreditált szakképzési vizsgaközpont” fogalom átvezetése a kapcsolódó törvényekben.

A törvényjavaslat – az általános indokolásban megjelöltekkel összhangban – bevezeti az akkreditált szakképzési vizsgaközpont fogalmát.

A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló” fogalma eddig is szerepelt a hatályos törvényben, annak – a hatályos szöveggel teljes mértékben megegyező tartalmú – törvényjavaslatbeli szerepeltetése a jogszabályszerkesztés általános, az értelmező rendelkezések ábécé-sorrendjére vonatkozó elvére tekintettel, az „akkreditált szakképzési vizsgaközpont” fogalmának bevezetésére tekintettel szükséges.

A javasolt módosítással továbbá a szakképzés területére is bevezetésre kerül

– az oktatási nyilvántartásokkal összekapcsolt digitális kollaborációs tér,

– a tanulmányi rendszer és

– a videótartalom-kezelő

fogalma.

A javasolt módosítással a szakképzés területére is bevezetésre kerül a mikrotanúsítvány fogalma és a fogalom a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénnyel való kapcsolatának meghatározása.

Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra, illetve az országos központi akkreditált vizsgaközpontra vonatkozó általános érvényű szabályok.

Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok átalakuló engedélyezési, ellenőrzési folyamatainak, nyilvántartási rendszerének szabályait, eljárási kereteit rögzítő rendelkezések, amelyek a jelenlegi vizsgaközponti rendszer lényegi elemeinek jogszabályban történő rögzítésével segítik a módosuló hatósági felügyeleti rendszer működésének megalapozását és folyamatosan fenntartják az országosan egységes, magas színvonalú, egyenlően hozzáférhető vizsgáztatás lehetőségét. Az átalakulásra vonatkozó szabályok biztosítják a korábban akkreditált vizsgaközpontok további működését, új vizsgaközpontok belépését, a szakképzéssel összefüggő követelmények hatékonyabb érvényesülését, a szakmai követelmények megvalósulásának folyamatos minőségbiztosítását.

Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont feladatait pontosító, a képesítő vizsgák szerepét megerősítő rendelkezés.

A vizsgaközpontok engedélyezési és ellenőrzési eljárásához, valamint a képesítő vizsga szabályozásához kapcsolódó felhatalmazó rendelkezések.

A korábban megszerzett vizsgabizonyítványok érvényességét megerősítő, pontosító rendelkezések továbbá, a vizsgaközpontok akkreditálási eljárásainak lefolytatásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések, amelyek egyrészt a már kiadott okirattal rendelkező vizsgaközpontok számára mérsékli az új eljárási renddel kapcsolatos adminisztrációs terheket, másrészt az engedélyezési folyamatra vonatkozó részletszabályt állapít meg.

A javasolt módosítás célja a tanulmányi rendszer fogalom bevezetése és egységes alkalmazása.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényben az új szabályozásra tekintettel szerepeltetendő új jogharmonizációs záradék.

Szövegcserés módosító rendelkezések, elsősorban az „akkreditált szakképzési vizsgaközpont”, valamint a „tanulmányi rendszer” új fogalmára tekintettel.

A módosítás a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) részére történő vagyonjuttatásról rendelkezik, amelyre tekintettel az Alapítvány céljai és feladatai megvalósításához szükséges ingatlanhányad ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerül.

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára teremt könnyebbséget további jogviszony létesítésére, amennyiben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel áll fenn és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyt a fenntartó felsőoktatási intézménnyel kívánja létesíteni.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.