Magyarország Alaptörvényének tizenharmadik módosítása indokolás

A köztársasági elnök kegyelmi döntése körül vita alakult ki. Ezt a vitát minden magyar ember számára megnyugtatóan le kell zárni.

Magyarországon a gyermek a legfontosabb, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni. Aki kiskorú gyermek sérelmére szándékos bűncselekményt követ el, az semmilyen indokkal nem mentesülhet a tettei következményei alól. Egyértelműen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek sérelmére szándékos bűncselekményt elkövetők kegyelem útján mentesüljenek a büntetésük hátrányos jogkövetkezményei alól, és újra büntetlen előéletűvé válhassanak. A cél érdekében az Alaptörvény módosítására van szükség. Alaptörvényünkben kell világossá tenni, hogy a gyermekek sérelmére bűncselekményt elkövetők számára nincs kegyelem!

A Javaslat emellett rögzíti, hogy az Európai Unió nevében történő hitelfelvételhez, és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz a Kormány kizárólag akkor járulhat hozzá, ha azt az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával támogatja.

A Javaslat továbbá megállapítja, hogy a Magyar Honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásairól, külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről sarkalatos törvény rendelkezik.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A Javaslat értelmében sarkalatos törvény határozza meg azon, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök a kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja.

A Javaslat szerint mivel a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, ezért a továbbiakban a döntésének érvényességéhez ellenjegyzés nem szükséges. Az alkotmányos szabályozás így a valós helyzethez igazítható, ugyanis az elmúlt több, mint három évtizedben mindössze egy alkalommal történt meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter megtagadta az ellenjegyzést a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési döntésétől.

A Javaslat célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió nevében történő hitelfelvételhez (pl. tagállamoknak vagy harmadik országnak nyújtott pénzügyi támogatás, hitel, hitelkeret vagy más eszköz), és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz (pl. uniós költségvetés által biztosított garancia a hitelfelvételhez) csak akkor van lehetősége a Kormánynak hozzájárulnia, ha az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával a hitelközösség létrejöttét támogatja.

A veszélyek korát éljük, szomszédunkban több mint két éve háború dúl. Magyarország a kezdetektől a béke pártján áll, álláspontunk világos: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. Hazánk alapvető érdeke az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárása, a tűzszünet, a béketárgyalások megkezdése. Mindezek mellett az első és legfontosabb feladatunk Magyarország békéjének megőrzése és a biztonságunk szavatolása.

A háborús helyzethez alkalmazkodni kell, és gyors reagálásra van szükség. Ezért célszerű, ha a Magyar Honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásairól, külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteiről sarkalatos törvény rendelkezik.

Hatályba léptető rendelkezések.