2024. évi XIX. törvény indokolás

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: illetéktörvény) módosítására az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvénnyel összefüggésben kerül sor. Az illetéktörvény a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében megkötött szerződés fogalmat használja a gazdaságátadásban résztvevők illetékkedvezményeinek meghatározásánál, amely kedvezmény az új gazdaságátadási szerződés jogintézményére is alkalmazható, ezért a „gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében megkötött szerződés” kifejezés „gazdaságátadási szerződésre” történő módosítása vált szükségessé.

Az illetéktörvény módosítása továbbá – egy kiegészítő mentességre vonatkozó rendelkezés beépítésével – a pótlólagos fizetési kötelezettségre vonatkozó, a gazdaságátadókat meglehetősen hátrányosan érintő szabályozás megváltoztatását is célozza.

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében vált szükségessé.

3. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosításának célja a vadászattal és vadgazdálkodással összefüggésben felmerült egyes szakmai és társadalmi igényekre figyelemmel a törvény rendelkezéseinek egyértelműsítése, pontosítása, kiegészítése, valamint az egységes hatósági jogalkalmazás és feladatellátás elősegítése.

A módosítás érinti a vadászterületen létesítendő tartós telepítésű kerítés engedélyezését, valamint rendelkezéseket állapít meg az egyes vadászható nagyvadfajok állományának megfelelő kezelése, illetve csökkentése érdekében. A módosítás lehetőségét ad arra, hogy a jövőben a vadászatra jogosult a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére irányuló kötelezettségének elektronikus alkalmazás használatával is eleget tehessen, amellyel összefüggésben indokolt a vadgazdálkodási bírságra, illetve a vadászati hatóság által vezetett nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezek megfelelő kiegészítése.

A törvény legutóbbi módosítása a vadászható állat és (gép)jármű összeütközésére, mint veszélyes üzemek találkozására vonatkozó ágazati szabályozást is egyértelműsítette. A jelen módosítás célja az ezzel összefüggő szabályok további pontosítása. Vadkár tekintetében a természetes önfenntartási érték megfizetésénél a gímszarvas mellett a dámszarvas megjelenítése is szükséges a vadfaj elszaporodására tekintettel. A dám egyre nagyobb területeket hódít meg, így indokolt, hogy ha a vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervet a dámszarvasra vonatkozóan nem teljesíti, úgy a következő vadászati évben egy esetleges kár bekövetkezte esetén, annak 100%-át viselje. Emellett szükséges a vaddisznó törlése a több éve tartó afrikai sertéspestis megjelenésére és annak kezelésére irányadó külön szabályozásra figyelemmel.

A módosítás megszünteti továbbá a vadaskertek vonatkozásában az eddigi indokolatlan különbségtételt az üzemeltetés és a haszonbérlet jogintézménye, illetőleg az üzemeltető és a haszonbérlő jogainak és kötelességeinek egyes feltételei között.

4. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtörvény) módosítása a vetőmag-előállításra vonatkozó rendelkezéseket érinti.

5. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításának indoka az eljárások gyorsítása, így a korábbi programozási időszakok még folyamatban lévő eljárásainak, ügyeinek gyorsabb lezárása, valamint a törvény egyes rendelkezései vonatkozásában a más jogszabályokkal való összhang megteremtése.

6. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) módosításának célja a tájképi elemek kapcsán speciális szabályok megállapítása, valamint az időleges más célú hasznosítás tárgyában kiadott engedélyekben foglalt kötelezettségek ellenőrzésének biztosítása, és szükség esetén az ezzel kapcsolatos mulasztások szankcionálása lehetőségének megteremtése.

7. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) módosítása technikai, pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz, amelynek keretében többek között kiegészül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba vétele a vállalkozások, létesítmények mellett azok tevékenységével, illetve az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő tevékenységének végzéséhez követelményként kerül megállapításra az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer szerinti azonosítóval (a továbbiakban: FELIR azonosító) való rendelkezés.

8. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy a törvény egységes megnevezést tartalmazzon a támogatási azonosító tekintetében, valamint utaljon a Vidékfejlesztési Terv mellett Magyarország Közös Agrárpolitikához kapcsolódó stratégiai tervére (a továbbiakban: KAP Stratégiai Terv) is.

9. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítását az agrártámogatásokat érintő intézményrendszeri változás, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvénnyel való összhang megteremtése indokolja.

10. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja.

11. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása az elektronikus kapcsolattartással összefüggő rendelkezéseket tartalmaz, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) – a jogszabályban rögzített feladatai ellátásához – az érintett természetes személyek egyedi azonosítóját megismerje.

12–13. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) módosításának célja a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése kapcsán az Alkotmánybíróság 24/2023. (XII. 5.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelménynek megfelelő jogszabályi környezet kialakítása, valamint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) szerinti eljárások és a földforgalmi szabályok összehangolása.

14. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Termékpiaci tv.) módosítása választ kíván adni arra a magyar agrárszektorban mutatkozó igényre, hogy a már szabályozott, uniós agrártámogatási eszközökkel kifejezetten ösztönzött horizontális, tehát a termelők egymás közötti együttműködése mellett, a termelők és feldolgozók közötti piaci kapcsolatok tartósságának adminisztratív úton történő elősegítése, azaz a vertikális integráció erősítése is előtérbe kerüljön. A törvénymódosítás a kockázatmegosztással, a késedelmes fizetések szankciójával, a tevékenységtől való eltiltással, a mezőgazdasági termeltetői szerződésekkel, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.

15. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítását a fajták körének bővülésére tekintettel – a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták, valamint a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták mellett – a fajtarekonstrukcióval érintett fajták körének meghatározása indokolja.

16. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása a fenntartható vízgazdálkodási közösség által öntözni kívánt területekkel, illetve az öntözési körzetek meghatározásával kapcsolatos pontosításokat tartalmaz. A korábbi öntözési közösségek fenntartható vízgazdálkodási közösséggé történő átnevezésével összefüggésben a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg bejegyzéshez szükséges, alrészlet szintű ingatlan lista elkészítésével és átadásával járó feladatok nagyságrendjére figyelemmel szükségessé vált a vonatkozó jogi jelleg feljegyzésének kezdeményezésére meghatározott határidő módosítása is.

17. A Foktftv. módosítása a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások szabályainak módosítására irányul, valamint érinti az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének öröklés esetére vonatkozó rendelkezéseit is.

18. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) „dűlő” fogalmának pontosítására a gyakorlatban felmerült esetek miatt van szükség, valamint a törvény felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítésére is sor kerül annak érdekében, hogy az agrárminiszter a borpiaci elemzés tartalmát végrehajtási rendeletben állapíthassa meg.

19. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítását elsősorban a gazdaságátadási szerződés jóváhagyásához a hiányzó eljárásjogi szabályok pótlása, továbbá egyéb pontosító jellegű rendelkezések megállapítása teszi szükségessé. A gazdaságátadóra vonatkozó értelmező rendelkezések egyértelműsítését szolgálja a föld használatával kapcsolatos pontosítás. A módosítás továbbá egyértelműen körülhatárolja a gazdaságátadási szerződésben a gazdaságra vonatkozó adatokat, figyelemmel arra, hogy a hitel- és kölcsönszerződések, valamint a földhasználatra irányuló jogviszonyok kiemelése szükséges, amelyek a gazdaság vagyonának szenzitív elemei.

Az eljárásjogi szabályok esetében a törvénymódosítás a gazdaságátadónak az egyes nyilvántartásokból történő törlésére és ennek kapcsán az érintett hatóságok értesítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Új elemként kerül beépítésre a szerződés módosításának lehetősége is, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához szükséges adatok és dokumentumok körére vonatkozó hozzáférési lehetőség és a mezőgazdasági igazgatási szerv részére az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó jogosultság előírása.

A módosítás kapcsolódik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény pontosításához, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításához.

20. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosításának indoka, hogy a Tfvt. 2. § 1. pontjára irányuló, 2024. július 1-jétől hatályba lépő módosítás átvezetésre kerüljön a 2024. október 1-jétől hatályos szövegváltozaton is.

21. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása az európai uniós, illetve hazai jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaz.

22. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az illetéktörvényben foglalt mentességi szabály értelmében mentes az illeték alól a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja. A gazdaságátadó azonban elveszti a mentességet (pótlólagos, kétszeres illeték megfizetésére válik kötelezetté), ha gazdaságátadás keretén belül olyan termőföldet ruház át a gazdaságátvevő részére, ahol esetleg az 5 év még nem telt el. Ez a pótlólagos fizetési kötelezettség meglehetősen hátrányosan érintheti a gazdaságátadót. Ennek a problémának a megoldására irányul a kiegészítő mentességi rendelkezés.

Az illetéktörvény 26. § (18) bekezdését érintő módosításhoz kapcsolódóan átmeneti rendelkezés beiktatása szükséges a folyamatban lévő, illetve azon ügyek tekintetében, melyek esetében a mentesség alkalmazhatóságához szabott 5 éves határidő még nem telt le.

Az illetéktörvény a korábbi szabályozás alapján a gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében megkötött szerződés fogalmat használja a gazdaságátadásban részt vevők illetékkedvezményének meghatározásakor, amely kedvezmény az új gazdaságátadási szerződés jogintézményére is alkalmazható, ezért az egyértelműség kedvéért pontosítani szükséges a „gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében megkötött szerződés” kifejezést „gazdaságátadási szerződésre”.

A törvényen belüli koherencia megteremtése érdekében szükséges módosítás, amely megszünteti a jelenleg fennálló párhuzamos szabályozást az ajándékozási illeték alóli mentesség szabályai tekintetében.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a korábbi szabályozás alapján gazdaságátadási támogatás jogosultsági feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséből származó bevételt nevesíti a gazdaságátadásban részt vevők jövedelem kiszámításánál figyelembe vehető kedvezményként, amelyet az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvénnyel összhangban módosítani szükséges, így a gazdaságátadási szerződésből származó bevételt nem kell figyelembe venni a jövedelem kiszámításánál.

A Vtv. módosításában a vadaskertre vonatkozó új, részletesebb szabályok megalkotásával a zárttéren jogszerűen tartott vad tulajdonjogának általános meghatározásából kikerül a vadaskert, mint a zárttéri vadtartás egyik formája. A vadaskert új koncepciójával összhangban a rendelkezés meghatározza a vadaskertben jogszerűen tartott vad tulajdonjogának fő szabályát, valamint a nem jogszerű vadtartás eseteit. A jogalkotói szándék a zárttéri vadtartó létesítményben jogszerűen tartott vad tulajdonjogának tekintetében nem változott, ugyanakkor a jogszerűen tartott vad fogalma pontosításra és egyértelműsítésre kerül a vadállomány, az erdő és a természet védelme, a terület egészséges vadeltartó képességének megőrzése, és a visszaélésszerű jogalkalmazás tilalma érdekében.

Fontos rendelkezés, hogy a jogszerűtlenül tartott vad az állam tulajdonában van és az így tartott vad tekintetében a vad tulajdonjogára alapított igényt a zárttéri vadtartó nem érvényesíthet. A nem jogszerűen tartott vad fogalmának egyértelművé tételével a természeti erőforrások védelmének az Alaptörvény P) cikkében meghatározott követelménye is hangsúlyosabbá válik. A természeti erőforrások megóvása olyan korlátot jelent a tulajdonnal való rendelkezés szempontjából, amelyet a vadgazdálkodás esetében sem lehet figyelmen kívül hagyni. A módosítás meg kívánja szüntetni annak a lehetőségét, hogy spekulatív haszonszerzés céljából és a tulajdonjoggal visszaélve környezet- és természetkárosítással, erdő- és talajkárral járó jogellenes túlszaporításra és tartásra kerüljön sor.

A vadászterület részét képező vadaskert az új szabályozás szerint alhaszonbérlet útján is hasznosítható lesz, amellyel az eddigi indokolatlan, kettős – haszonbérleti és egyidejűleg üzemeltetési – jogviszony a jövőben kiküszöbölhető lesz. A vadaskertek olyan speciális, a vadászati jog gyakorlásához szorosan kötődő létesítmények, amelyek a vadászati haszonbérleti jog gyakorlásától nem függetleníthetőek, a vadgazdálkodás integráns, önálló törvényi szabályozást érdemlő részét képezik. A vadászati haszonbérleti jog alhaszonbérlet útján történő hasznosításának fő szabály szerinti tiltására vonatkozó egyértelmű jogalkotási szándék nem változott, de a vadaskert működtetésének legmegfelelőbb formája nem a konstrukcióidegen üzemeltetés, így a vadaskert üzemeltetésének alhaszonbérleti kivételek közé történő felvétele indokolt.

A 15. § (1a) bekezdésének újraszövegezéséhez kapcsolódik a 15. § új bekezdésekkel történő kiegészítése a vadaskert vadászati jogának hasznosításáról. Eszerint a vadaskert vadászati jogának hasznosítása a vadászati jog jogosultja általi haszonbérbeadás vagy alhaszonbérbeadás útján történhet. A vadaskert vadászatra jogosultjának a haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő minősül, erre figyelemmel a vadászatra jogosultat illető jogok a vadaskert haszonbérlőjét vagy alhaszonbérlőjét illetik, és ő viseli a vadászatra jogosultat terhelő kötelezettségeket is.

A rendelkezés meghatározza a vadaskert vadászati jogának haszonbérlői, illetve alhaszonbérlői körét. A vadaskert haszonbérlője – a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv, a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény, valamint a gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat kivételével – legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést. Ez a rendelkezés is hozzájárul a vadászati jog spekulatív haszonszerzés céljából, vagyis visszaélésszerűen történő gyakorlásának korlátozásához. A szabályozás továbbá a vadászati jog haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor a felek közötti elszámolási szabályokat rögzíti, amely kógens jelleggel tiltja az ettől való eltérést a spekulációs visszaélések visszaszorítása érdekében. Fontos, hogy vadaskert esetében a törvényi szabályozás – az alaptörvényi elvekkel, értékekkel és tételes rendelkezésekkel ellentétes, környezet- és természetkárosítással járó, jogellenes túlszaporítás és jogellenes tartás útján történő vagyoni előnyhöz jutást kiküszöbölése érdekében – csak a jogszerűen tartott vad ellenértékének megtérítését írja elő kötelezően.

A jogszabályi rendelkezés vadaskert esetében a haszonbérleti és az alhaszonbérleti szerződés további kötelező elemeit határozza meg, vagyis azt, hogy a haszonbérletre és alhaszonbérletre kötött szerződésnek tartalmaznia kell a haszonbérlő vagy alhaszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti vagy alhaszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a létesítési engedélyben, vagy a vadászati hatóság közbenső döntésben rögzített létszámnak és ivararánynak megfelelő szinten tartja, vagyis felelősen jár el és megakadályozza a vadállomány túlszaporodását, a kívánatos ivararány felborulását, és ezzel hozzájárul az erdők szükségtelen mértékű károsodásának megelőzéséhez, a környezet- és természetkárosítás megakadályozásához. Kimondásra kerül továbbá, hogy nem mondható fel a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogának alhaszonbérletbe adása esetén. A rendelkezés továbbá az alhaszonbérletre kötött szerződés megszűnésének eseteit is részletezi. A rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy az üzemtervi ciklus végéig a vadászati jog hasznosítása folyamatos legyen.

A módosítás a vadászati jog kényszerhasznosítására vonatkozó rendelkezéseket hozza összhangba a vadaskertre vonatkozó új szabályozással. A vadászati jog kényszerhasznosítását a vadaskert tekintetében önállóan szabályozza.

A 27/C. § új (1a) bekezdése a vadaskert új koncepciójával összhangban – a koherencia megteremtése és az egységes jogalkalmazás érdekében – pontosítja, illetve kiegészíti a vadászterület fogalmát. A vadeltartó képesség integráns része az új szabályozás vadaskert koncepciójának, így annak a kivételek közötti szerepeltetése ellentétes lenne a természeti erőforrások védelmének alaptörvényi követelményével. A vadaskertek haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő üzemeltetése csak a vadászterületek ökoszisztémájához szervesen igazodó módon képzelhető el, amely nem jár a vadászterület károsodásával, a vadeltartó képesség indokolatlan romlásával. A szabályozás a vadaskerti nagyvadállomány túlszaporodása esetén a létesítési engedélyben meghatározott maximálisan fenntartható vadlétszám, illetőleg ivari létszám helyreállításának állományszabályozó vadászattal történő helyreállítására állapít meg rendelkezést, ezzel is biztosítva a felborult környezeti-természeti egyensúly helyreállítását. Hasonlóképpen a létesítési engedéllyel vagy a jogszabályokkal ellentétes, azok rendelkezéseit semmibe vevő gyakorlattal szemben történő hatósági fellépés és szankciók alkalmazása útján biztosítja a javaslat a jogszerű működést. Végső jogkövetkezményként a létesítési engedély visszavonása kerül meghatározásra. A vadaskertre vonatkozó módosuló szabályok kiegészítésével egyértelművé válik, hogy a vadászati jog hasznosítását – amibe beleértendő a vadaskert üzemeltetése is – a vadászatra jogosult végzi.

A szabályozás egyértelművé teszi azt is, hogy az üzemeltetési feladatok ellátására a haszonbérleti és az alhaszonbérleti szerződésen kívül, más önálló szerződés nem köthető. A természeti értékek folyamatos felértékelődése fényében, valamint a vadállomány egészséges fenntarthatóságának és megújításának tükrében ugyanis nem tartható fenn tovább az a lehetőség, amely a vadászatra jogosult számára az általa használt területen lehetővé teszi, hogy kettős jogviszonyt hozzon létre lényegében azonos tevékenység ellátása céljából, és ekként olyan feltételeket teremthessen az általa hasznosított területen, amely a más haszonbérlők vagy üzemeltetők esetében nem lehetségesek. A javaslat ezzel az alaptörvényi értékekkel szembehelyezkedő, haszonszerzési célú spekulatív joggyakorlást kiküszöbölve teremti meg annak jogszabályi hátterét, hogy a vadaskertekkel való gazdálkodás a vadászati jog hasznosításának egységes és átlátható kereteibe illeszkedve biztosítsa a vadaskerti vadállomány egészségének, megújulási képességének megőrzését, a túlszaporodás, illetve az ebből adódó környezeti károk megakadályozását.

A módosítás az új koncepcióval összhangban megállapítja a vadászati hatóság vadaskerttel kapcsolatos hatósági ellenőrzésének egyes kötelező, főként hivatalból történő eljárási eseteit, és ezen ellenőrzések lehetséges jogkövetkezményeit. A létesítési engedély visszavonását megelőzően végzett hatósági ellenőrzés alapján a hatóság határidő megjelölésével figyelmezteti a vadászatra jogosultat a döntésében meghatározottak teljesítésére. A vadaskert vadállományának felszámolása elengedhetetlen a megszűnéshez, így a vadaskert csak az ezt megállapító hatósági határozattal szűnik meg.

A törvény új 28. § (1) bekezdése az eddigieknél is jobban kívánja hangsúlyozni a vadászat és a természet kapcsolatát, kiemelve a természeti értékek, a természetvédelem és a szakszerű erdőgazdálkodás elsődlegességét.

Az Alaptörvény P) Cikke mellett a 38. cikk (1) bekezdése is egyértelmű követelményként rögzíti a természeti erőforrások megóvását. Az erdők, a vadállomány olyan természeti erőforrások, amelyeknek kiemelt alaptörvényi védelmet kell kapniuk, és a tulajdonjog megsértésére való hivatkozás nem eredményezheti ezeknek a védendő tárgyaknak a negligálását, az individuális alapjoggal szembeni alárendelését vagy akár figyelmen kívül hagyását. Az előző bekezdéssel összhangban és arra figyelemmel kerül megállapításra, hogy ezen érdekek kifejezett megsértését jelenti a zárttéri vadtartó létesítményben jogszerűtlenül tartott vad.

A Vtv.-ben már korábban is szabályozott, az egyes vadászterületeken létesítendő, a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés engedélyezésével összefüggésben az elmúlt időszakban többször felmerült szakmai igényeknek megfelelően szükséges a vonatkozó szabályozás egyértelműsítése. A tartós telepítésű kerítés létesítésére, bővítésére irányadó szabályok pontosításával meghatározásra kerülnek a kiadott engedély időbeli hatályára, valamint az engedély megújítására, továbbá a kerítéssel szembeni követelményekre vonatkozó egyes szabályok is.

A törvénymódosítás szerint a zárttéri vadtartó létesítmény esetén úgy kell tekinteni, hogy a vadászatra jogosult a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról nem képes gondoskodni, ha a zárttéri vadtartó létesítményben a létesítési engedélyben meghatározottakhoz képest jogszerűtlen vadtartásra kerül sor.

A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a vadgazdálkodási üzemtervtől eltérően vagy üzemterven kívül vadgazdálkodási tevékenységet folytatni tilos, amely egyébként az üzemtervi gazdálkodás lényegéből következik.

Figyelemmel arra, hogy a vadaskert az új szabályozási koncepció szerint önálló vadászterületnek számít, a vadaskert haszonbérletbe vagy alhaszonbérletbe adása esetén a vadaskert éves vadgazdálkodási tervét önállóan kell elkészíteni. A vadaskert éves vadgazdálkodási tervének elkészítésére a vadaskert vadászatra jogosultja, mint felelős és önálló vadgazdálkodó köteles.

A Vtv. legutóbbi módosítása az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályozást, illetve a terv tartalmát érintően több, egyszerűsítést szolgáló változást vezetett át. Az egyes vadászható nagyvadfajok állományának megfelelő kezelése, illetve csökkentése, mint cél megvalósítása érdekében szakmai igényként merült fel, hogy függetlenül attól, hogy a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv az adott vadfajra vonatkozóan tartalmaz-e rendelkezést, előírást vagy sem, vadászati idényben elejthető legyen az a nagyvadfaj, amely a vadgazdálkodási üzemtervben nem kívánatos fajként került megjelölésre. A módosítással kimondásra kerül, hogy ebben az esetben a törvényben meghatározott, a szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

A vadászati napló és teríték-nyilvántartás tartalmaz személyes adatnak minősülő adatot, amelyet szükséges törvényi szinten meghatározni. A személyes adatok rögzítésének, kezelésének elsődleges célja, hogy a vadászat alkalmával mind a vadász, mind az általa végzett tevékenység egyértelműen azonosítható, nyomon követhető és a vadászati hatóság által utólagosan ellenőrizhető legyen.

A Vtv. 58. § (1) és (2) bekezdése szerint a vadászatra jogosult köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas vadászati napló, valamint az elejtett, illetve az elfogott vad vonatkozásában teríték-nyilvántartás vezetéséről gondoskodni, melynek részletszabályait a törvény végrehajtására kiadott rendelet rögzíti. A folyamatos technikai fejlődésre, illetve a digitális világ által támasztott követelményekre figyelemmel a jelenleg még papír alapú vadászati napló és teríték-nyilvántartás tekintetében szakmai, illetve társadalmi igényként merült fel, hogy a vadászatra jogosult a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére irányuló kötelezettségének elektronikus alkalmazás használatával is eleget tehessen. A fentiek alapján a módosítás célja az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használatával összefüggő törvényi rendelkezések megalkotása.

A törvény 75. § (3) bekezdésében rögzítettek szerint amennyiben a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli. A módosítás célja annak kimondása, hogy e rendelkezés akkor alkalmazandó, ha az adott vadfaj elmúlt három vadászati évre számított átlagos terítékadata a tíz egyedet elérte. A rendelkezésben a gímszarvas mellett a dámszarvas megjelenítése is szükséges a vadfaj elszaporodására tekintettel. Emellett szükséges a vaddisznó szerepeltetésének elhagyása a több éve tartó afrikai sertéspestis megjelenésére és annak kezelésére irányadó külön szabályozásra figyelemmel.

A törvény legutóbbi módosítása a vadászható állat és (gép)jármű összeütközésére, mint veszélyes üzemek találkozására vonatkozó, valamint a vad elpusztításával okozott kárral összefüggő ágazati szabályozást is egyértelműsítette, pontosította. Mindezekhez kapcsolódóan, és a hatályos szabályozáshoz igazodóan a módosítás célja annak rögzítése, hogy amennyiben vadászható állat járművel történő ütközésének esete áll fenn, úgy a vad elpusztításával okozott kár nem érvényesíthető, ha a baleset bekövetkezése nem a jármű vezetőjének felróható magatartásával függ össze.

A vadászható állat által okozott kárra vonatkozó rendelkezések körét egészíti ki az a törvényi vélelem, miszerint a vadászterület részét képező vadaskert esetén vélelmezni kell, hogy a vad nem a vadaskert területéről váltott ki. A vélelem alapjául a zárttéri vadtartásra vonatkozó szabályok szolgálnak, a gondos gazdálkodás és a kerítések megfelelő műszaki állapota mellett csekély a valószínűsége annak, hogy a balesetet okozó vad a vadaskert területéről váltana ki.

A föld használóját a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése tekintetében terhelő kötelezettségekkel, illetve a vadkárigény érvényesítésével összefüggésben a módosítás célja annak kimondása, hogy amennyiben a föld használója a tartós telepítésű kerítéssel védett földterület vonatkozásában a vadkár elhárítása céljából nem biztosít bejutási lehetőséget az érintett vadászatra jogosult részére, akkor a vadászatra jogosulttal szemben vadkárigényt nem érvényesíthet.

A módosítás kiegészíti a törvényben rögzített, a vadászati hatóság által elrendelhető állományszabályozó vadászattal összefüggő rendelkezéseket, azzal, hogy kérelemre vagy hivatalból történő elrendelésnek van helye abban az esetben is, ha a vadgazdálkodási üzemtervben az adott vadfaj az érintett vadászterületen nem kívánatos vadfajként van meghatározva.

Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használata lehetőségének megteremtésével összefüggésben indokolt a vadászatra jogosulttal szembeni, a vadgazdálkodási bírság kiszabásának egyes eseteit meghatározó törvényi rendelkezések megfelelő kiegészítése is. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, továbbá, hogy a vadgazdálkodási bírsággal kapcsolatos rendelkezések a vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés esetén az alhaszonbérlővel szemben alkalmazandók, lévén önálló vadászatra jogosult.

A rendelkezés meghatározza a vadaskert létrehozása céljából történő bekerítés engedélyezésére, valamint az ott folytatott hatósági ellenőrzésre irányuló közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülők körét.

Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás jövőbeni bevezetésével összefüggően indokolt a vadászati hatóság által vezetett nyilvántartásokra, illetve azok tartalmára vonatkozó szabályozás megfelelő módosítása is.

A törvény vonatkozó módosításai által eszközölt változások átvezetésével összefüggésben indokolt a törvényben a felhatalmazó rendelkezések megfelelő kiegészítése is.

Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás megfelelőségi vizsgálatára jogosult szervezet kijelölésére a miniszternek felhatalmazást szükséges adni.

A tartós telepítésű kerítésekre vonatkozó új követelményekre figyelemmel indokolt átmeneti rendelkezés megállapítása.

Annak érdekében, hogy a vadaskert tekintetében a haszonbérlet és az üzemeltetés közötti indokolatlan jogi különbségtételt felszámolja, a törvénybe beépülő átmeneti rendelkezés kimondja, hogy a módosuló rendelkezéseket vadaskertben jogszerűtlenül tartott vaddal kapcsolatos korábbi szerződésekből fakadó igényekre is alkalmazni kell.

A jogbiztonság szempontjából fontos rendelkezés, hogy a jogalkotó elsősorban a szerződő felek magánautonómiájára kívánja bízni szerződéses viszonyaik rendezését a párhuzamos üzemeltetési és haszonbérleti szerződések esetén. A szerződő felek konszenzuson alapuló együttes döntési jogkörét a javaslat abban az esetben is biztosítja, ha a vadászterület és a vadaskert területe „egybeesik”, mint ahogyan abban az esetben is, ha a vadászterület részét képező vadaskert kiterjedése kisebb a teljes vadászterület kiterjedésénél. A jogszabály a fennálló szerződéses viszonyokba csak akkor avatkozik be, ha a felek a megállapodás lehetőségével nem kívánnak vagy nem tudnak élni.

A haszonbérleti szerződés fogalmánál és jellegénél fogva is a vadászathoz, a vadászati jog gyakorlásához kapcsolódó jogintézmény, így indokolt ennek elsődlegességét és elsőbbségét megállapítani az üzemeltetési szerződésekkel szemben. A vadászterület és a vadaskert „egybeesése” esetén ez azt jelenti, hogy a haszonbérleti szerződés mintegy „elnyeli” az üzemeltetési szerződést. Jogilag nem alátámasztható ugyanis, hogy pontosan ugyanarra a területre egyszerre álljon fenn egyazon vadászatra jogosultnak vadászati joga és vadaskert üzemeltetési joga, ugyanis a duplikált szabályozás visszaélésre és spekulatív haszonszerzésre biztosít lehetőséget.

A módosítás hatálybalépését megelőzően, abban az esetben, ha meghatározott vadászterületen belül létesített, de annál kisebb kiterjedésű vadaskert esetében önálló üzemeltetési szerződés jött létre, az üzemeltetési szerződésre a haszonbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ebben az esetben a felek 2024. szeptember 30-ig kötelesek egymással tárgyalásokat folytatni és megállapodni az üzemeltetési szerződés haszonbérleti szerződés szabályai szerinti módosításában. Ha a felek között a megállapodás nem jön létre, úgy az üzemeltetési szerződés a törvény erejénél fogva haszonbérleti szerződéssé alakul, amelyre e törvénynek a haszonbérletre vonatkozó szabályai alkalmazandók. A szabály ugyancsak a kettős jogviszony felszámolását célozza, lehetővé téve a felek megegyezését, de annak hiányában kötelezően alakítja át a korábbi üzemeltetési szerződést (al)haszonbérleti szerződéssé. A hatályos jogszabályi rendelkezések miatt az akár a felek módosításával, akár a törvény erejénél fogva létrejövő haszonbérleti és alhaszonbérleti szerződések vadászati hatóság nyilvántartása érdekében történő benyújtása iránt a haszonbérlő (alhaszonbérlő) köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint az üzemtervet elkészíteni és benyújtani. A törvény által a haszonbérleti szerződésekre előírt 60 napos határidő helyett erre az átmeneti rendelkezés 2024. december 31. napjáig terjedő 90 napos határidőt biztosít.

A vadászterület egészére kiterjedő (a vadászterülettel „egybeeső” kiterjedésű) vadaskert esetén a felek 2024. szeptember 30. napjáig egymással ugyancsak tárgyalásokat folytatnak, és a szerződéses viszonyukat kötelesek úgy módosítani, hogy annak tekintetében kizárólag a haszonbérleti szerződés rendelkezései érvényesüljenek. Ha a határidőben egymással nem állapodnak meg, úgy 2024. október 1. napjával közöttük az üzemeltetési szerződés megszűnik, és a jogviszonyukra kizárólag a felek között létrejött haszonbérleti szerződés rendelkezései irányadók, az üzemeltetési tárgyú megállapodás a továbbiakban joghatás kiváltására nem alkalmas, abból igényt eredeztetni vagy azzal összefüggésben támasztani nem lehet. Ezt indokolja az a tény is, hogy a haszonbérleti szerződés alapján már készült üzemterv, amelyet a vadászati hatóság már jóváhagyott – és a vadaskert területe az ilyen esetekben megegyezik a vadászterület kiterjedésével, így egyazon területre vonatkozóan már rendelkezésre áll hatóságilag elfogadott üzemterv. Megállapodásuk vagy – ennek hiányában – a törvény erejénél fogva alkalmazandó haszonbérleti szerződés hatálya 2026. február 28. napjáig meghosszabbodik. Az így meghosszabbodott határidőben folytatott vadászati hasznosítás nem minősül a vadgazdálkodási üzemterven kívüli gazdálkodásnak, és az üzemtervi ciklus 2026. február 28. napjáig meghosszabbodik. A rendelkezések által a felek megállapodására biztosított időn túli, jogszabály erejénél fogva beálló szerződésmódosítás olyan alkotmányos értékek biztosítása és megóvása érdekében szükséges, amelyek nem függhetnek a szerződő felek megegyezésre való hajlandóságán vagy képességén. Ha a haszonbérleti szerződés hatálya kitolódik, úgy a földtulajdonos – vagy társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség – által az új üzemtervi ciklus vadászatra jogosultjával kötött haszonbérleti szerződés hatálya 2026. március 1. napján kezdődik.

Az átmeneti szabályok tekintetében vadaskert üzemeltetésére kötött szerződésnek minősül az elnevezésétől függetlenül bármely olyan szerződés, amely a vadaskert üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat is magában foglal. Az átmeneti rendelkezésekben foglalt eljárások körében is alkalmazandó a törvénymódosítás megtérítési kötelezettséget meghaladó mértékű megtérítés tilalmát előíró rendelkezése.

Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések 2025. január 1-jén lépnek hatályba, ugyanakkor az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás a vadászati év kezdetével, 2025. március 1-jétől használható.

Jogtechnikai, szövegcserés módosítások, kiegészítések és pontosítások.

A Vtv. 81/B. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt – a vadkár alap képzése, és annak a vadászati hatóság felé történő igazolása tekintetében előírt – határidők módosítása arra figyelemmel szükséges, hogy a vadászatra jogosult gazdálkodási, gazdasági tevékenységének részeként a vadkár alap képzése, mint pénzügyi jellegű tevékenység jobban igazodik így a gazdasági évhez, továbbá jobban kapcsolódik ilyen módon az adott vadászati évhez is.

Az egyes rendelkezések hatályon kívül helyezését a módosítással eszközölt pontosítások és egyértelműsítések indokolják.

A Vtv. 78. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a közúti, vasúti jelzések elhelyezésére az általános szabályok lesznek irányadóak.

A Vtv. 79. § (1) bekezdés h) pontjában az „apróvadas” szövegrész hatályon kívül helyezése arra figyelemmel szükséges, hogy nemcsak az egyes apróvadfajok, hanem a nagyvadfajok, különösen annak szaporulatai védelme érdekében is egyaránt szükséges a mezőgazdasági táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

A Vetőmagtörvény értelmében a vetőmag-előállítónak közzé kell tennie a helyi önkormányzat honlapján a vetéstervét annak érdekében, hogy a védőtávolságba eső földhasználók a vetőmag-előállításról értesüljenek. A 18. § módosítása a hirdetmény közzétételével kapcsolatban tartalmaz kiegészítő és pontosító rendelkezéseket.

A módosítás meghatározza a zárt körzet nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályokat, így a kérelem és a nyilvántartás tartalmát és a határozat közlésének módját. A rendelkezés továbbá adatkezelési szabályokkal egészíti ki a Vetőmagtörvényt.

A rendelkezés a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló eljárás szabályait pontosítja.

Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.

A Vetőmagtörvény 2. § 6. pontjába, valamint 7. § (2) bekezdés b) pontjába a tájfajta mellé a zöldségnövényeknél használt „házikerti fajta” megnevezés is bekerül, amelyet a zöldségnövény fajok tájfajtáinak és házikerti fajtáinak elismeréséről, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeiről szóló rendelet is nevesít.

A 18. § (3) bekezdésében pontosításra került az eljárásban érintett önkormányzat meghatározása, mivel a zárt körzetek bejelentésénél összeérő földrészleteknél a vetőmag-előállításba vont és az előírt védőtávolságon belül lévő termőföldek fekvése szerinti önkormányzatok is illetékesek.

A 18/B. § módosítása pontosításokat tartalmaz.

A 20. § (2) bekezdésében a rendelkezés egyértelmű értelmezését segíti elő a vetőmag-előállítóra vonatkozó pontosítás.

A 23. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a hely azonosítására szolgáló adatok kerülnek pontosításra.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításának indoka az eljárások gyorsítása, így a korábbi programozási időszakok még folyamatban lévő eljárásainak, ügyeinek gyorsabb lezárása. A szövegcserés módosítások továbbá biztosítják, hogy az érintett rendelkezések értelmezése egységessé váljon és összhangba kerüljenek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (8) bekezdés a) pontjával.

A KAP Stratégiai Tervben foglaltakra tekintettel a Tfvt.-ben speciális szabályok megállapítása szükséges a tájképi elemek kapcsán, hiszen azok 2023. évtől támogatható területnek minősülnek, tekintettel arra, hogy a vízvisszatartás, biodiverzitás és mikroklíma javítását szolgálják. A rendelkezés a törvény szabályainak értelmezéséhez szükséges fogalom-meghatározást tartalmaz.

A tájképi elemek a támogatási rendszer szempontjából továbbra is a korábbi művelési ágban kell, hogy szerepeljenek, ezért a tájképi elem létesítése vagy fenntartása nem minősülhet művelési ág változásnak. Az ingatlanügyi hatóság által a művelési ág változása bejelentésének elmulasztása miatt indított eljárásban a bejelentésre köteles személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a tevékenység tájképi elem létesítésére, illetve fenntartására irányul.

A KAP Stratégiai Tervben foglaltakra tekintettel – a művelési ág megváltozásához és a más célú hasznosításhoz hasonlóan – a hasznosítási kötelezettség esetében is szükséges rögzíteni, hogy nem tekinthető a kötelezettség elmulasztásának a tájképi elem létesítése és fenntartása. A hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt indított eljárásban a kötelezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a tevékenység tájképi elem létesítésére, illetve fenntartására irányul.

A tájképi elemek után a mezőgazdasági termelő akkor jogosult területalapú támogatásra (alaptámogatásra), ha a termelő azokat újonnan kialakítja, illetve fenntartja, így a más célú hasznosításra vonatkozó földvédelmi szabályok alkalmazása ezen esetekben ellentétes lenne a szakpolitikai célokkal. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában indított eljárásban az érintettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a tevékenység tájképi elem létesítésére, illetve fenntartására irányul.

A módosítás arra irányul, hogy ne minősülhessen más célú hasznosításnak a mezőgazdasági munkák során keletkező terménynek vagy mellékterméknek, illetve a kijuttatni tervezett istállótrágyának a termőföldön történő időleges, az időszerű mezőgazdasági munkavégzésnek megfelelő elhelyezése. Ha azonban a mezőgazdasági munkák során keletkező termény vagy melléktermék a szükségszerű munkafolyamatokat – például szárítás – meghaladóan hosszabb időn át termőföldön kerül tárolásra, és ezzel akadályozza a depóniaterületen a mezőgazdasági hasznosítást, illetve terméskiesést eredményez, az más célú hasznosításnak minősül.

A módosítással egyben – a törvényen beüli koherencia megteremtése érdekében – hatályon kívül helyeződik a tájképi elem fenntartásával kapcsolatos bírságtilalom, tekintettel arra, hogy a törvénybe beépülő tájképi elemekkel kapcsolatos új rendelkezések miatt ezen rendelkezés már nem értelmezhető.

A jogalkalmazói gyakorlatban problémaként merült fel, hogy időleges más célú hasznosítás esetében az igénybevevők elmulasztják a Tfvt. 10/A. § (2) bekezdése és a Tfvt. 14. § (4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét, így az ingatlanügyi hatóságnak nincs tudomása arról, hogy az időleges más célú hasznosítás megtörtént-e, és ez az időleges más célú hasznosítások jelentős része esetében – azok jellegére tekintettel – utólag helyszíni szemle során sem állapítható meg, amely a földvédelmi járulék kiszabását is ellehetetleníti. E probléma orvoslása érdekében időleges más célú hasznosítás esetén – ha az engedély időbeli hatálya alatt a más célú hasznosítás megkezdésének, illetve az eredeti állapot helyreállításának bejelentése nem történik meg, és sem a határidő hosszabbítását, sem az engedély hatályon kívül helyezését nem kezdeményezték – az ingatlanügyi hatóságnak az engedély időbeli hatályának lejártát követő 15 napon belül nyilatkozattételre kell felszólítania az igénybevevőt az engedélyezett időleges más célú hasznosítás megkezdéséről és megvalósításáról.

Ha az időleges más célú hasznosítási engedéllyel rendelkező igénybevevő az ingatlanügyi hatóság felhívására határidőben nem nyilatkozik, bírsággal sújtandó. A bírság ismételten is kiszabható mindaddig, amíg az igénybevevő a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tett eleget.

Az időleges más célú hasznosítások nyomon követése céljából szükséges, hogy azokról az ingatlanügyi hatóság a Tfvt. új 5. melléklete szerint nyilvántartást vezessen, ideértve a bírságkiszabás alapjául szolgáló adatokat is.

A Tfvt. 2. mellékletének módosítására, illetve a törvény új melléklettel való kiegészítésére irányuló rendelkezés.

A könnyebb jogalkalmazás érdekében az átlagos minőségű termőföld fogalma – szántó, rét, illetve legelő esetében – kibővítésre kerül a termőföldek pontos aranykorona értékének megjelölésével.

Az igénybevevő a más célú hasznosítási engedély megadását követően sem szerez jogosultságot a termőföld mezőgazdasági jellegű használatára, így az első igénybevételig indokolt az időleges hasznosítási kötelezettséget kizárólag a földhasználóra terhelni. Ezt a célt szolgálja a Tfvt. 5. § (3) bekezdésének módosítására irányuló rendelkezés. Ezen túl a hatályon kívül helyező rendelkezés technikai jellegű módosítást tartalmaz.

2023. július 1-jétől az Éltv.-ben bevezetésre került az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő intézménye. Mivel ebbe a kategóriába tartozhat olyan személy is, akinek nincs más rendelkezés alapján FELIR azonosítója, ezért szükséges erre a személyi körre is kimondani a FELIR azonosítóval való rendelkezés kötelezettségét.

Az Éltv. 35. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont, b) pont és c) pont tekintetében a normaszöveg pontosítása szükséges, egyértelműsítve, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv mind a vállalkozásokat, mind azok tevékenységeit és – amennyiben ez releváns – a létesítményeit is nyilvántartásba veszi. A szövegcserés rendelkezés továbbá értelmezést segítő, nyelvtani jellegű módosítást tartalmaz.

Technikai jellegű módosításra irányuló hatályon kívül helyező rendelkezés.

Technikai jellegű rendelkezés annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény egységes megnevezést tartalmazzon a támogatási azonosító tekintetében. Szükséges továbbá a törvény érintett rendelkezéseiben a Vidékfejlesztési Program mellett a KAP Stratégiai Tervet is nevesíteni.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításának indoka, hogy az érintett rendelkezések értelmezése egységessé váljon és összhangba kerüljön az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (8) bekezdés a) pontjával. A szövegcserés módosítást egyebekben az agrártámogatásokat érintő intézményrendszeri változás is indokolja.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges.

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítására irányuló rendelkezés megteremti annak lehetőségét, hogy az Agárkamara – a jogszabályban rögzített feladatai ellátásához – az érintett természetes személyek egyedi azonosítóját megismerje.

A rendelkezéssel egyértelműsítésre kerül, hogy az Agrárkamara jogosult a tanácsadási feladatok ellátásában való részvétele során az Agrárkamara által nyújtott tanácsadással érintett alanyok elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhelyére, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére iratot küldeni.

A rendelkezés a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 2024. szeptember 1-jén hatályba lépő előírásaira tekintettel az újonnan beépülő rendelkezések vonatkozásában megteremti a törvények közötti összhangot.

Az Agrárkamara feladatainak egyértelmű meghatározását biztosító hatályon kívül helyező rendelkezés.

A jogalkalmazás egységessége érdekében szükséges az életvitelszerű lakáshasználat helyének fogalmi meghatározása a Földforgalmi törvényben, összhangban a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseivel. A módosítás továbbá – a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján – a gazdasági év fogalmát is pontosítja.

A rendelkezés kiegészíti a Földforgalmi törvénynek a föld más célú hasznosítására vonatkozó rendelkezéseit azzal az esettel, amelynél a termőföld igénybevétele olyan területen történik, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.

A többlethasználati megállapodás a tulajdonos használati jogosultságát korlátozó jogintézmény, ezért szükséges a földhasználati szerződés mellett annak feltüntetése is a tulajdonjog átruházási szerződésben. A tájékoztatás elmaradása esetén indokolt a semmisség kimondása.

Amennyiben az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs az érintett tulajdoni illetőséget örökléssel szerezte, a 3 év időtartamba indokolt beszámítani azt az időszakot is, amely alatt az érintett tulajdoni illetőség az örökhagyó tulajdonát képezte.

A földet használó földműves elővásárlási jogának érvényesítésekor a 3 éves földhasználati feltétel teljesítésénél öröklés esetén beszámítható azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az örökhagyó használta.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a hagyatéki eljárás során az ugyanazon örökhagyó hagyatékához tartozó ingatlanok dologösszességként történő értékesítésének lehetővé tétele a hagyatéki eljárásban jelentősen elősegíti a hagyatéki eljárások hatékony és gyors lefolytatását.

A Fétv. 13/A. §-a rögzíti, hogy az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat. A vevő helyébe lépő elővásárlásra jogosultat az adásvételi szerződésnek a vevőre vonatkozó rendelkezései jogosítják és kötelezik. Szükséges ugyanakkor annak a helyzetnek a törvényi szintű rendezése az elővásárlók szempontjából, ha a felek a szerződéses kötelezettségvállalás megerősítésére foglalót határoztak meg. Indokolt, hogy a vevő által fizetett foglalót az elővásárló is letegye, értelemszerűen nem közvetlenül az eladó, hanem – a függő helyzet okán – letétbe vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzésbe helyezés útján. A letétbe helyezett összeg kizárólag az eladó vagy a letevő részére fizethető ki. A letétbe helyezett összegre – amennyiben az adásvételi szerződésben a vevő helyébe az elővásárló lép – a foglaló szabályai lesznek irányadók. Ebben az esetben az eredeti vevő által adott foglaló összegével az eladó és az eredeti vevő egymás között köteles elszámolni. Ha az elővásárló bármely okból nem lép a vevő helyébe, részére a letett összeg visszajár.

A termőföld vételárak meghatározása során alkalmazandó számításban jelenleg szerepelnek olyan feltételezések, melyek 20 éves időtávban nem tervezhetőek, illetve nem számíthatóak ki hitelt érdemlő módon. Emiatt indokolt az indexálásra vonatkozó előírás hatályon kívül helyezése, tekintettel arra, hogy a vételár aránytalanságának vizsgálata tekintetében a már ismert adatokból kell kiindulni, nem pedig a jövőbeni bizonytalan eseményekből.

A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése kapcsán az Alkotmánybíróság 24/2023. (XII. 5.) AB határozatában a korábban irányadó jogalkalmazási gyakorlattal és a Kúria elvi döntésében is megjelenő jogértelmezéssel ellentétben álló alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Földforgalmi törvény 34. § (3) bekezdése alapján a föld tulajdonjogának végintézkedés útján történő megszerzése esetén az örökös szerzőképességének nem az örökhagyó halálakor, hanem a hagyatéki eljárás során kell fennállnia. A hagyatéki eljárás kiterjed a bírósági jogorvoslatra is, annak jogerős lezárásáig. Az AB határozat indokolása szerint olyan szabályozást kell kialakítani, amely az örökhagyó végintézkedését a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi (favor testamenti elve). Amennyiben a jogértelmezés indokolatlanul leszűkíti az örökhagyó végintézkedésének érvényesülését, azzal az örökhagyó aktív öröklési képessége is sérül. A végintézkedéssel történő öröklés mind az aktív, mind a passzív öröklés szempontjából egy jövőbeni bizonytalan időpontot jelent. A passzív örökléshez való jog oldaláról ez azt jelenti, hogy az örökös nincs feltétlenül abban a helyzetben, hogy tudja, hogy egyáltalán örököl-e, és abban a helyzetben sem, hogy ha örököl, akkor az örökség megszerzéséhez milyen feltételekkel kell rendelkeznie. A Kúria jogértelmezése alapján az örökös számára, amikor kiderül, hogy mely időponttól örökös, akkor már rendelkeznie is kell, vagy kellett volna a szerzési képességgel is. Amennyiben az örökhagyó halálakor nem rendelkezett szerzési képességgel, akkor az örökhagyó akarata sem tud érvényesülni, mert meghiúsul, és az örökös nem is szerezheti meg az örökséget, függetlenül attól, hogy a tényleges rendelkezési jog gyakorlása időben későbbi, és a jogértelmezés sem befolyásolja az eljárás lefolytatásának tényét.

Az AB határozatban foglalt alkotmányos követelménynek való megfelelés érdekében, és a hagyatéki eljárások indokolatlan elhúzódásának megakadályozása végett a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése kapcsán differenciált szabályozás kialakítása szükséges. A belföldi és tagállami természetes személyek abban az esetben rendelkeznek földszerzési képességgel, ha a törvényi feltételeknek megfelelnek, az ő esetükben tehát a tulajdonszerzés nem eleve kizárt. Indokolt tehát, hogy e személyek részére megfelelő határidő kerüljön biztosításra a szerzési feltételek teljesítésére. Amennyiben az egyéves határidőn belül nem tesznek eleget a szerzési feltételeknek, akkor földszerzésük ellentétes lesz a földforgalmi szabályozás alapvető céljaival és elveivel, ezért szükséges, hogy az egy éves határidő sikertelen leteltét követően a föld vételi joggyakorlás útján állami tulajdonba kerüljön. Ebben az esetben az örökös a tulajdonjog átruházásáért megfelelő ellentételezést kap.

A szerzési feltételeknek való megfelelést a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.

A jogalkalmazás egységesítése érdekében szükséges a közvetlenül megelőző használat feltételeinek pontosítása.

Amennyiben az előhaszonbérleti jogával élni kívánó személy a földhasználati jogviszonyba öröklés útján lépett, a 3 év időtartamba indokolt beszámítani azt az időszakot is, amely alatt az érintett ingatlant az örökhagyó használta.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosításához kapcsolódóan szükséges a Földforgalmi törvény módosítása is, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során a gazdaságátadás útján történő átruházás vagy átadás esete kivételként kerüljön meghatározásra a figyelmeztetés alkalmazása tekintetében. A módosítás továbbá kiegészíti a figyelmeztetés alkalmazásának eseteit a 34. § (3a) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztásával és jogkövetkezményeket állapít meg arra az esetre, ha a használatba adónak vagy közeli hozzátartozójának a földet használó mezőgazdasági termelőszervezetben a használatba adás időpontjában fennálló tulajdonrésze a használatba adást követően 25% alá csökkent.

A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése tekintetében az Alkotmánybíróság 24/2023. (XII. 5.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelményeknek való megfelelés érdekében a 65. § a Földforgalmi törvény 34. §-át új (3a)–(3e) bekezdésekkel egészíti ki. Az új 63/A. § ezen rendelkezésekhez kapcsolódó szabályokat tartalmaz, meghatározva az állam vételi jogának gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket.

A rendelkezés célja annak egyértelművé tétele, hogy a helyben lakás feltételeinek vizsgálata során az életvitelszerű lakáshasználat legalább 3 éves fennállását a jelen törvénymódosítás szerint meghatározott módon kell igazolni akkor is, ha a 3 éves időtartam egy része a törvénymódosítás hatálybalépését megelőző időszakra esik.

Az egybefoglalt vételárra irányadó szabályozáshoz hasonlóan szükséges az egybefoglalt haszonbér esetén is előírni, hogy az egybefoglalt haszonbér iránti szándékot a szerződésekben egyértelműen meg kell jelölni. A gyakorlatban ugyanis sok esetben sem a hatóság, sem pedig az esetleges előhaszonbérlők számára nem egyértelmű, hogy fennáll-e az egybefoglaltság. Az előzőekben foglaltakon túl a szövegcserés rendelkezések technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak és a 2024. október 1-jétől hatályos, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálják.

A jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a szerződésekből sok esetben hiányzik az ellenérték teljesítésének módja, így ennek szabályozása indokolt a Fétv.-ben. Szükséges továbbá a teljesítési módok körét kiegészíteni a közjegyzői bizalmi őrzéssel.

A Foktftv. 18/A. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő értékesítés esetén az egyezségi eljárás és a földforgalmi hatósági jóváhagyás viszonyát rendezni szükséges. Más egyezségekkel ellentétben ebben az esetben nem hatósági bizonyítvány kiadására kerül sor, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására irányadó szabályok szerint jár el. Figyelemmel arra, hogy az eljárásra a hagyatéki eljárásba ágyazottan kerül sor, így a hagyatéki eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében kiemelt érdek fűződik ezen hatósági jóváhagyási eljárások soron kívüli lefolytatásához. Mindezek okán az eljárásba a helyi földbizottság nem kerül bevonásra.

A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése tekintetében az Alkotmánybíróság 24/2023. (XII. 5.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelményeknek való megfelelés érdekében a 65. § a Földforgalmi törvény 34. §-át új (3a)–(3e) bekezdésekkel egészíti ki. A Fétv. új 42/A. §-a és 42/B. §-a ezen rendelkezésekhez kapcsolódó szabályokat tartalmaz, meghatározva a mezőgazdasági igazgatási szerv és az ingatlanügyi hatóság eljárására vonatkozó rendelkezéseket.

A haszonbérleti szerződés fogalmi elemei közé tartozik, hogy a haszonbérlő jogosult a föld használatára, hasznainak szedésére, ugyanakkor köteles a földet a rendeltetésének megfelelően művelni és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. A haszonbérlet által tehát a föld feletti használati jogot a tulajdonos vagy haszonélvező átengedi a haszonbérlő részére. A használat keretében a haszonbérlő jogosult döntést hozni a földet érintően alkalmazni kívánt agrotechnikára, növénykultúrára vagy termelési módszerre vonatkozóan is, a fenti kötelezettségének keretei között.

Figyelemmel arra, hogy a gazdasági év meghatározására naptári nap szerint kerül sor, azonban az egyes növénykultúrák esetében a szokásos betakarítás időpontja ettől eltérő lehet, így szükséges annak rögzítése, hogy amennyiben a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével szűnik meg, akkor a haszonbérlő jogosult az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarítási munkák elvégzésére a szerződés megszűnését követően is.

A többlethasználati megállapodás alapján földhasználatra fogalmilag csak az adott földben tulajdonrésszel rendelkező személy jogosult. Így szükséges rendelkezni a többlethasználati megállapodás megszűnéséről abban az esetben, ha a földhasználó a tulajdonostársi minőségét elveszíti.

A gazdasági év Földforgalmi törvény szerinti új fogalmára tekintettel átmeneti rendelkezés beépítése szükséges a haszonbérleti szerződések kapcsán, annak érdekében, hogy a haszonbérlő az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult lehessen.

A szövegcserés rendelkezések technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak.

A rendelkezés a 2024. október 1-jétől hatályos, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálja.

A Termékpiaci tv. 3. §-ának módosítása és kiegészítése bevezeti a közvetlen jogkövetkezmények rendszerét, amely alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenérték határidőre történő meg nem fizetése esetén ágazatfelügyeleti bírságot szabhat ki. Ennek mértéke alapvetően a meg nem fizetett ellenérték tíz százalékában kerül meghatározásra, de legalább egymillió forint.

Fontos lehetőség, hogy ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó, elismert szakmaközi szervezet, amely így akár közvetlenül is eljárhat az általa képviselt termelők érdekében.

A fentieken túl, folyamatos teljesítés esetén szükséges speciális rendelkezést megállapítani a fizetési határidő vonatkozásában, így ebben az esetben a határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizet a termék szolgáltatójának.

A Termékpiaci tv. új 6/A. §-a bevezeti a kockázatmegosztási rendelkezésekkel kapcsolatos szabályokat, amelyek minden esetben kötelező elemei lesznek a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek, továbbá gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban azon szerződéseknek, amelyeket a termény vetése, gyümölcs esetében a termés betakarítása évének első napja, vagy haszonállat esetében annak telepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt kötöttek. A vevőnek és az eladónak arányosan kell megosztania a mezőgazdasági termelő által viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatokat, amelybe azonban nem értendő bele az érintett termékek piaci árainak változásaiból eredő kockázat.

A módosítás a Termékpiaci tv. 6/A. §-ban foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetére – 2025. január 1-jétől alkalmazandóan – szankciót is előír a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára.

A Termékpiaci tv. 5/A alcíme meghatározza a termeltetői szerződések fogalmát, kereteit. Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további kötelezettségeket nem tartalmaznak, ezáltal ebben a viszonyrendszerben nem csak adásvétel, hanem akár termelésirányítás, termelésszervezés, előfinanszírozás is megjelenhet. Termelési ágazatonként egy vagy több mintaszerződés határozhatja meg az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó minimális garanciákat. A mintaszerződéseket az agrárpolitikáért felelős miniszter az adott ágazatban működő elismert szakmaközi szervezet vagy annak hiányában az Agrárkamara kezdeményezésére hagyja jóvá. A rendelkezés létrehozza továbbá a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett termeltetői nyilvántartást, és meghatározza a nyilvántartás és az adatszolgáltatás alapvető szabályait.

A felhasználás tapasztalatait figyelembe véve szükség van a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) átalakítására. Az európai uniós tagságból fakadó ár- és készletjelentési feladatokat csak megfelelő adatbázis birtokában lehet felelősséggel és magas színvonalon teljesíteni. Ennek alapját az adatszolgáltatók által közölt adatok képezik.

A rendelkezés azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve vezető tisztségviselőjét tiltja el a további ilyen jellegű tevékenységtől, amelyek a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg, hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt. A mezőgazdasági felvásárló szektor jelen intézkedésnek köszönhető további „fehérítésével” a mezőgazdasági termelők biztonsága még magasabb szintet érhet el. Az eltiltást a cégbíróságnak jogi személy bejegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta.

A szabályozás teljessé tétele érdekében felhatalmazó rendelkezések beépítése szükséges a törvénybe a kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezésekre, a mezőgazdasági termeltetői szerződés, a termeltetői nyilvántartás és adatszolgáltatás, valamint a kockázatmegosztás szabályaira vonatkozóan.

A szövegcserés rendelkezések technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak.

2016. júniusában megjelent a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2016/1012 rendelet], amely 2018. november 1-jétől közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így hazánkban is. Az (EU) 2016/1012 rendelet az állattenyésztést érintő általános szabályok mellett a fajtarekonstrukcióra bizonyos vonatkozásokban eltérést enged, melynek lehetőségét az állattenyésztésre vonatkozó új hazai jogszabályok is – a hatályuk alá tartozó valamennyi állatfajra kiterjedően – tartalmazzák. Tekintettel a fajták körének bővülésére, szükséges – a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták, valamint a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták mellett – a fajtarekonstrukcióval érintett fajták körének meghatározása is, amelyre figyelemmel módosul az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény.

Az öntözési igazgatási szerv a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismerési kérelmeibe foglaltak ellenőrzése során többször tapasztalta, hogy szántó művelési ágban nyilvántartott ingatlanok esetében a közösségek a minimum terület nagyság miatt „kertészeti zöldség és ültetvények (gyümölcs, szőlő), illetve aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztését” jelölnek meg, de az elismerést követően az előbbi kultúrát megszüntetik az adott területen és a nagyobb terület nagysághoz kötött szántóföldi növénytermesztést, illetve ipari zöldségtermesztést folytatnak rajta. A rendelkezés ennek a rossz gyakorlatnak a megakadályozását szolgálja az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosításával.

A 2023. július 1. napján hatályba lépett módosítással bevezetett szabályozás a gyakorlati tapasztalatok alapján az öntözési körzet kijelölésével kapcsolatos szűkítő rendelkezésnek bizonyult, mely bizonyos esetekben ellehetetlenítheti az új fenntartható vízgazdálkodási közösségek megalakulását, elismerését, ezért a rendelkezés módosítása vált szükségessé.

A korábbi öntözési közösségek fenntartható vízgazdálkodási közösséggé történő átnevezésével összefüggésben a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg bejegyzéshez szükséges, alrészlet szintű ingatlan lista elkészítésével és átadásával járó feladatok nagyságrendjére figyelemmel indokolt a jogi jelleg feljegyzése kezdeményezésére korábban meghatározott határidő módosítása.

Technikai jellegű hatályon kívül helyező rendelkezés.

A bekebelezési eljárások indokolatlan elhúzódásának elkerülése érdekében szükséges rögzíteni a Foktftv.-ben, hogy a bekebelezendő tulajdoni hányadokat érintő öröklés esetén a bekebelezés érdekében tett korábbi intézkedéseket nem kell megismételni, azok az örökösre is kiterjednek.

Ha a 2022. december 31. napját követően meghalt örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örökli meg, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére rendelkezésre álló 5 éves időszak alatt az örököstársak a tulajdonrészüket külön-külön harmadik személyre nem ruházhatják át, kizárólag egymás között lehet átadni, így az elővásárlási joggyakorlás és az adásvételi szerződés kifüggesztése ebben az esetben irreleváns. Az örököstársak közötti átadásra a hagyatéki eljárásban, osztályos egyezség keretében törvényes öröklés jogcímén a földforgalmi korlátoktól mentesen kerül sor, így indokolt ennek a lehetőségnek a fenntartása számukra az öröklés bekövetkeztét követő 5 éven belül is.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére rendelkezésre álló 5 éves időszakot meghaladóan az ingatlan használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződési rendelkezés semmis.

A jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján előfordul, hogy a tulajdonosok nem a Foktftv., hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint szüntetik meg az osztatlan közös tulajdont, ez esetben is szükséges a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége ténye törlése.

A Foktftv. 18/A. §-ára vonatkozó, 93. § szerinti módosítások beillesztésre kerülnek a Foktftv. 18/B. §-ába is, amely azon esetre vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket, amikor 2022. december 31. napját követően megnyílt hagyaték tárgya osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban fennálló tulajdoni hányad és a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örökli.

A szabályozás célja, hogy a hagyatéki eljárásban az állam részére átadhatóak legyenek azok a kis értékű ingatlanok, amelyek a Földforgalmi törvény alapján mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, és tulajdonosuk nem ismert. A szabályozás előzménye az örökösödési eljárásról szóló 1894. évi XVI. törvénycikk, melynek „Eljárás örökös nemlétében” című XII. fejezete rendezte azokat az eljárási szabályokat, amelyeket akkor kellett alkalmazni, ha az örökhagyó örökös hátrahagyása nélkül halt meg, vagy örökösnek létezéséről senkinek nem volt tudomása.

Az utóbbi években a földhivatalok – a nyilvántartási adatok felülvizsgálata során – évente mintegy 50.000 hagyatéki eljárást kezdeményeznek átlagosan néhány ezer forint értékű termőföld-hányadok tárgyában, melyek bejegyzett tulajdonosai évtizedekkel ezelőtt meghaltak. Ezekről az ingatlan-hányadokról az örökösök semmit nem tudnak, használni nem akarják őket, tulajdonjogukra nem tartanak igényt. A gyakorlatban az örökösök felkutatása is rendkívül nehézkes, mert ha indult is az örökhagyók után korábban hagyatéki eljárás, az abban érdekelt felek is jellemzően már meghaltak. Figyelemmel a felajánlásokkal kapcsolatos fenti problémára (költségviselés), a fellelt örökösök rendszerint visszautasítják ezeket az ingatlanokat, így végső soron az államhoz kerülnek, csakhogy addig több tucat örököst, kiskorúak esetén gyámhatóságot (szintén állami költség) stb. kell bevonni az eljárásba, levéltáraknak, bíróságoknak, anyakönyvvezetőknek, járási hivataloknak kell adatot szolgáltatniuk, így az eljárások időtartama, készkiadásai, és az állami szerveket is terhelő munkaerő-költsége sokszorosan meghaladják a hagyaték értékét. Jelenleg a közjegyzők előtt folyamatban lévő ügyek kb. 30%-a ilyen ügy, ami jelentősen lassítja a többi (érdemi) hagyatéki ügy intézését, mind a közjegyzők előtt, mind a leltárelőadóknál. Éppen ezért ezeket az ügyeket speciális szabályozással indokolt kezelni.

A fentiek alapján a törvény új rendelkezései – a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításával együttesen – arra irányulnak, hogy abban az esetben, ha meghatározott csekély forgalmi értékű és területnagyságú ingatlannak (a tulajdoni illetőségnek) az ingatlan-nyilvántatásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt, a közjegyző hirdetmény útján kísérhesse meg felkutatni az örökösöket. A közjegyző a hirdetményben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat (tulajdoni illetőségeket) és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy igényét írásban jelentse be. Ha az igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak adja át. Ez ellen a végzés ellen a hirdetményi kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet. Az államot mint szállományost az örökös jogállása illeti meg azzal, hogy az örökösként érdekelt, aki igénybejelentéssel az igénybejelentési határidő alatt nem élt, az állam tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül, a tulajdonjog megállapítása iránt az állammal szemben pert indíthat.

E rendelkezés összhangban van a Ptk. 7:74. §-ában foglalt, a termőföldek tekintetében az állam szükségképpeni örökösi státuszával és rendezi ezen kisértékű ingatlanok jogi helyzetét.

A Foktftv. 16. alcímének kiegészítését a 15. alcím hatályon kívül helyezése indokolja.

A módosítás pontosítást tartalmaz, amelyet a 15. alcím hatályon kívül helyezése indokol.

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló, a kormányhivatal, mint segítő közreműködésével zajló eljárás különös szabályai kiegészülnek azzal a lehetőséggel, hogy a kormányhivatal saját döntése alapján a jogi, illetve földmérői feladatok elvégzésére megbízhat jogi szolgáltatót, illetve földmérő vállalkozót vagy vállalkozást. Ezáltal az esetleg kapacitás problémával küzdő kormányhivatalok is hatékonyan tudják az eljárásokat lefolytatni. A 15. alcím hatályon kívül helyezésével ezen alcímben a sorsolásra és a megosztásra vonatkozó szabályok rögzítése is szükségessé válik.

A 15. alcím hatályon kívül helyezésével egyidejűleg szükséges intézkedni a még hatályban lévő földmérő vállalkozói szerződések megszüntetéséről. A jogi szolgáltató szerződések már 2022. december 31-ével megszűntek a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződései megszűnésének megállapításáról szóló 429/2022. (X. 28.) Korm. rendelet alapján, így e tekintetben további intézkedés nem szükséges.

Technikai szövegcserés módosító rendelkezések.

Sarkalatos rendelkezések módosítására irányuló, technikai szövegcserés rendelkezések.

Mivel a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló hatósági eljárással kapcsolatos feladatot a továbbiakban az ingatlanügyi hatóság látja el, így hatályon kívül helyezésre kerül a 15. alcím, valamint az ahhoz kapcsolódó rendelkezés.

A Btv. „dűlő” fogalmának pontosításra a gyakorlatban felmerült esetek miatt van szükség. A dűlők egy része ugyanis nem összefüggő terület, mert autóút, valamely más objektum megszakítja a területet, így a módosítás hiányában több dűlő sem felelne meg a törvényi fogalomnak.

A Btv. 18. § (10) bekezdése feladatul írja elő a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részére, hogy az ePincekönyv rendszerben kezelt adatok alapján évente legalább két alkalommal borpiaci elemzést tegyen közzé internetes honlapján. Ennek tartalmát a Btv. végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg, ugyanakkor a Btv. jelenleg nem tartalmazza az ehhez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket. A rendelkezés ezt a hiányosságot pótolja.

A gazdaságátadóra vonatkozó értelmező rendelkezések pontosítását szolgáló módosítás, amely a föld használatának a pontosítására terjed ki, amelyet a Földforgalmi törvény rendelkezéseivel is szükséges összehangolni.

Az új szabályozás szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból törli a gazdaságátadót a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásból attól az időponttól kezdve, amikor a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozat alapján a gazdaság tulajdonjogát a gazdaságátvevő megszerzi.

Továbbá a mezőgazdasági igazgatási szerv értesíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt a gazdaságátadó gazdasághoz kapcsolódó mező-, erdőgazdálkodási tevékenységének az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből és az erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlése érdekében.

Fentieken túl a mezőgazdasági igazgatási szerv értesítésére az Agrárkamara törli a gazdaságátadót a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból.

A gazdaság elemeinek szerződésben való megadásához az egyértelmű körülhatárolást szolgáló pontosítás.

A gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a sommás eljárás kizárása indokolt, amit – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseire figyelemmel – a törvény rendelkezései közé szükséges beépíteni. A módosítás továbbá rögzíti, hogy a gazdaságátadási szerződés jóváhagyására vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvénybe új elemként kerül beépítésre a szerződés módosításának lehetősége. Szintén új szabályként kerül meghatározásra a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához szükséges adatok és dokumentumok körére vonatkozó hozzáférési lehetőség. A mezőgazdasági igazgatási szerv részére az ügyfelek személyes adatainak kezelésére vonatkozó jogosultságot szintén e törvényben kell előírni. Az agrárium generációs megújulásának ösztönzéséhez az egyes agrár- és támogatáspolitikai célok elérése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet, amelynek törvényi előírásait tartalmazza a 12/C. §.

Az eltérő jogértelmezések miatt szükséges kimondani a gazdaság átadásának elemei esetében – így a polgári jogi és munkajogi szerződések tekintetében is –, hogy a gazdaságátvevő mikor lép ténylegesen a gazdaságátadó helyébe. Hiánypótló szabályozás az is, hogy a gazdaságátadó kötelezettsége a gazdaságátadásról tájékoztatni a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleket.

A szabályozás teljessége érdekében felhatalmazó rendelkezés megalkotása szükséges a gazdaságátadási szerződés részletes tartalmára vonatkozó szabályokra, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás személyes adatok körébe nem tartozó adattartalmára vonatkozóan.

A módosítás a gazdaságátvevő fogalmának meghatározása tekintetében átmeneti rendelkezést épít be annak érdekében, hogy 2026. december 31-ig gazdaságátvevőnek minősülhessen az 50. életévét elérő, de a 60. életévét el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó is.

Sarkalatos rendelkezésre vonatkozó, technikai jellegű szövegcserés módosítás.

A módosítás a gazdaság egyes elemeinek szerződésben való megadásához az egyértelmű körülhatárolást szolgálja. Szükséges a hitel- és kölcsönszerződések, valamint a földhasználatra irányuló jogviszonyok kiemelése, amelyek a gazdaság vagyonának szenzitív elemei.

A támogatási jogszabályok köre a törvény hatálybalépése óta bővült a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvénnyel, ezért az érintett pontok kiegészítése szükséges.

A támogatási jogviszonyok beazonosítása érdekében a szerződéshez nem kell a kérelmeket és a támogatói okiratokat becsatolni, csupán azok számát kell megadni, ami az egyértelműség kedvéért szintén pontosításra kerül.

A 13. § (1) bekezdése a törvény más rendelkezéseivel összefüggő pontosítást tartalmaz.

Technikai jellegű hatályon kívül helyező rendelkezések.

A Tfvt. 2. § 1. pontjára irányuló, 2024. július 1-jétől hatályba lépő módosítást szükséges átvezetni a 2024. október 1-jétől hatályos szövegváltozaton is.

A mezőgazdasági célú csekély összegű támogatás fogalma egészül ki az új uniós rendeletre hivatkozással.

A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikke alapján a területi monitoringrendszer az integrált rendszer kötelező eleme, így indokolt a rendelkezés kiegészítése.

A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy a kedvezményezett az agrártámogatási jogviszonyból eredő jogosultságokról lemondhasson. Döntését indokolnia nem kell. Abban az esetben, ha a lemondáshoz jogszabály vagy pályázati felhívás jogkövetkezményt nem fűz, a támogató a vonatkozó döntését visszavonja.

Az „állami” jelző használatának beépítése azt a célt szolgálja, hogy az állami adóhatóság elkülönüljön az önkormányzati adóhatóságtól, mivel a Magyar Államkincstár csak az állami adóhatósággal (a továbbiakban: NAV) lesz szerződéses kapcsolatban, a NAV-nak ad át végrehajtásra követeléseket, illetve a NAV szolgáltat adatot. A szövegcserés rendelkezések továbbá a törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek egységes szóhasználata érdekében szükséges pontosításokat tartalmaznak.

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása technikai jellegű pontosítások átvezetésére irányul.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Ha az időleges más célú hasznosítási engedéllyel rendelkező igénybevevő az ingatlanügyi hatóság felhívására határidőben nem nyilatkozik, bírsággal sújtandó. A melléklet szerinti rendelkezés a bírság konkrét összegét határozza meg.

Az időleges más célú hasznosítások nyomon követése céljából szükséges, hogy azokról az ingatlanügyi hatóság a Tfvt. új 5. melléklete szerint nyilvántartást vezessen. A melléklet a nyilvántartott adatok körét határozza meg.