2024. évi XXV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző szerveivel a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából folytatott információcsere alapvető szabályait meghatározó, az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről szóló 2006/960/IB tanácsi kerethatározatot (a továbbiakban: kerethatározat) 2024. december 12. napjától a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv) váltja fel.

A 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv célja a kerethatározat felváltásával az uniós bűnüldöző hatóságok közötti hatékonyabb és eredményesebb információcsere szervezeti és eljárási feltételeinek megteremtése a teljes körűen működő és reziliens schengeni térség biztosítása érdekében.

A törvényjavaslat a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése céljából az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző szerveivel folytatott információcserére vonatkozó hazai eljárási és szervezeti szabályokról rendelkező belügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza.

A törvényjavaslat további célja az idegenrendészeti tárgyú törvények módosítása egyrészt a szabályozási területet érintő más törvény hatályba lépése miatt, másrészt annak érdekében, hogy a rendelkezések koherenciáját megteremtse és a jogbizonytalanságot kiküszöbölje.

A törvényjavaslat tartalmazza azon szükséges módosításokat, melyek lehetővé teszik, hogy az elzárással is büntethető szabálysértés elkövetőjének azonosítása az arckép-elemző rendszer segítségével is megtörténhessen.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításának célja kizárólag a joggyakorlás technikai megoldása a bűnüldözési célokhoz kötötten. Az adatvédelmi szabályok betartásával történő, koherenciát teremtő módosító rendelkezés tartalma a rendőrség adatlekérésének hatékonyabbá tétele a Vendég Információs Zárt Adatbázis (VIZA) és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerből. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a rendőrség közvetlen adatkapcsolat útján a VIZA és a NTAK rendszerben rögzített – feladatai ellátáshoz szükséges – valamennyi adatot megismerhesse.

Az NTAK rendszerben tárolt adatok megismerhetősége, és a VIZA rendszerhez való közvetlen hozzáférés biztosítása indokolt az egyes rendőrségi feladatok ellátásához – különösen bűnmegelőzési intézkedések, rendezvények biztosítása, az alkalmazni indokolt erők és eszközök tervezése – szempontjából.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény a Kormány tagjának feladatává teszi, hogy a jogalkalmazást nyomon kövesse, illetve a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát elvégezze. Ennek keretében került sor olyan törvényi rendelkezések azonosítására, amelyek elavultak, indokolatlanul párhuzamos szabályozást eredményeznek, vagy a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthetők, valamint módosításuk gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményezhetnek. A törvényjavaslat ezen felülvizsgálat eredményeként tartalmazza a vonatkozó módosító rendelkezéseket.

Adatkezelési szabályozás kiegészítése, tekintettel arra, hogy a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásának a feltétele az, hogy a kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó egy nyilvántartásba regisztrálja magát.

A szövegcserés módosítások célja fogalom pontosítás, mivel az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben a jogalkotó szándéka szerint az egyszerűsített foglalkoztatás magában foglalja a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkát, és az alkalmi munkát is. Indokolatlan ennek a fogalomnak a leszűkítése kizárólag az alkalmi munkára vonatkozóan, ezért az alkalmi munka helyett az egyszerűsített foglalkoztatás definíció használata javasolt, mert az így egyértelműbb helyzetet teremt a jogalkalmazók számára.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) 2024. január 1-jei hatályba lépésére tekintettel indokolt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény egyes rendelkezéseinek technikai jellegű módosítása, mert a törvény hatályba lépése előtti letelepedett és bevándorolt jogállás helyett a Btátv. hatályos szabályai szerint a huzamos tartózkodási jogosultság került bevezetésre. A két törvény közötti koherencia megteremtése érdekében indokolt a szövegcserés módosítás.

A hazai jogszabályi környezetben az egészségügyi adatok és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésére vonatkozó hatályos részletszabályokat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) tartalmazza, melyeket az adatvédelem általános keretrendszerét meghatározó, valamennyi tagállamban közvetlen hatállyal rendelkező Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) irányadó rendelkezéseivel együtt kell értelmezni.

Az Eüak. 4. § (1)–(3) bekezdései előírják, hogy egészségügyi és személyazonosító adatokat mely célokból lehet jogszerűen kezelni. Az Eüak. 4. § (2) bekezdésének e) pontja adatkezelési célként nevesíti az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítését, amennyiben az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása érdekében történik.

Az Áht. 9/B. §-a, valamint a 9. § j) pontja értelmében a felügyeletet ellátó szerv kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a felügyeleti jogkörének ellátásához szükségesek.

A javaslat szerinti elérni kívánt cél egy betegközpontú, hatékony és jó minőségű egészségügyi ellátást nyújtó, valamint átlátható egészségügyi ellátórendszer kialakítása, amely elősegíti a betegjogok érvényesülését és csökkenti az indokolatlan betegvárakoztatások időtartamát. Mindehhez nélkülözhetetlen, hogy az irányítási jogkört gyakorló az államháztartásról szóló törvényben foglalt adatkezelési jogosultságát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) szereplő adatok útján is gyakorolhassa, figyelemmel arra, hogy a betegjogok érvényesülése, valamint a betegvárakoztatások időtartama az EESZT-ben rögzített adatok alapján ellenőrizhetővé válna. A kezelt vagy kezelhető adatok köre nem változik, azonban az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítése, az ellátás folytonossága érdekében az érintett adatköröket a felügyeletet gyakorló szerv az EESZT működtetőjétől is igényelheti.

A javaslat erre figyelemmel megteremti a jogalapját annak, hogy az irányító szerv az irányítási jogköre gyakorlásához szükséges mértékben és ideig, célhoz kötötten és az arányosság követelményét figyelembe véve kezelhesse az EESZT-ben tárolt egészségügyi- és a hozzá kapcsolódó személyes adatokat.

A szabályozás a távolmaradások orvosi igazolásának egyszerűsítése érdekében megteremti annak a lehetőségét, hogy a köznevelés területén az óvodai foglalkozásról, a tanuló esetében a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradás igazolásához szükséges orvosi igazolás az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül továbbításra kerüljön a – köznevelési vagy szakképző intézményekben használt – tanulmányi rendszerbe.

A járóbeteg-szakellátási digitális időpontfoglaló rendszer bevezetéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 42/2024. (II. 29.) Korm. rendelet megteremtette annak lehetőségét, hogy a betegek 2024. július 1-jétől egyes járóbeteg-szakellátó intézményeknél központi rendszerben, az EESZT-n keresztül foglaljanak ellátásra időpontot.

Azon biztosítottak esetében, akik idős koruknál fogva, vagy anyagi okokból, vagy technológiai képzetlenségük okán nem tudnak online felületen időpontot foglalni, a tervezet lehetővé teszi, hogy egy központi telefonos ügyfélszolgálat biztosítson számukra segítséget. A telefonos ügyfélszolgálat révén a biztosított számára ugyanazon időpontokat lehet foglalni, módosítani vagy törölni, amelyet a biztosított az online felületen is látna.

Ennek érdekében a javaslat

– meghatározza, hogy a digitális időpontfoglalási rendszerben az online elérhetőséggel nem rendelkező vagy azt használni nem kívánó biztosítottak egy központi ügyfélszolgálaton keresztül foglalhatnak, módosíthatnak, törölhetnek időpontot azon intézmények esetében, amelyek a digitális időpontfoglalási rendszert kötelesek használni,

– meghatározza az ehhez szükséges adatkezelési szabályokat,

– felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy a telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet és az ügyfélszolgálat részletes szabályait rendeletben határozza meg.

Technikai jellegű, szövegcserés módosítás.

A CT-MRI vizsgálatok végzésére magánszolgáltatóval kötött közreműködői szerződések az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/L. § (1) bekezdése alapján 2024. november 1-jén megszűnnek, kivéve, ha az egészségbiztosításért felelős miniszter – legfeljebb 2025. november 1-jéig – engedélyezi azok meghosszabbítását. A közreműködő a szerződés megszűnése miatt kártalanításra jogosult. A törvény jelenlegi szövegezése – a határozott idejű szerződések esetében – pontosításra szorul, a jelenlegi szabályozás ugyanis nincs tekintettel az esetleges hosszabbításra, a kártalanítás mértékének megállapítását egységesen a 2024. november 1-jei időponthoz köti. Tekintettel arra, hogy ezáltal azon szolgáltatók, amelyek 2024. november 1-jét követően is nyújthatnak szolgáltatást, előnybe kerülhetnének azokkal szemben, amelyek már nem nyújthatnak ilyen ellátást, szükséges a szabályozás kiigazítása.

Az információcserében való részvételre jogosult tagállami illetékes bűnüldöző hatóság fogalma a kerethatározat fogalomhasználatához képest a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontja szerint kiegészül bármely olyan hatósággal, amely két vagy több tagállam között bűnmegelőzés, felderítés vagy nyomozás céljából létrehozott közös szervekben vesz részt. Erre tekintettel indokolt a nemzetközi együttműködésre feljogosított magyar együttműködő szervek az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 2. § b) pontjában foglalt felsorolásának kiegészítése egy új bd) alponttal annak érdekében, hogy a közös kapcsolattartási és szolgálati helyek is bekapcsolódhassanak az irányelv szerinti információcserébe.

Az adatok megbízhatóságának a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjában foglalt alapelvének való megfelelés érdekében az információcserében részt vevő hatóságok számára előírt kötelezettségeket a NEBEK vonatkozásában a NEBEK tv.-nek a NEBEK információcserével kapcsolatos adatkezelésére vonatkozó szabályokat tartalmazó 5. §-ában indokolt szabályozni.

A NEBEK tv. 5 §-ának új (3)–(5) bekezdése az irányelv 10. cikk c) pontjával összhangban előírja a személyes adatok továbbításával egyidejűleg az azok megbízhatósága megállapításának megítéléséhez szükséges információk megküldését is. Mivel az adatok megbízhatóságáról korábban a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ne. tv.) 2. melléklete szerinti formanyomtatvány tartalmazott közlést, e kötelezettséget a NEBEK vonatkozásában indokolt kifejezetten előírni a NEBEK tv-ben, a Ne. tv. 2. mellékletének kivezetésére tekintettel.

A NEBEK tv. 5. §-ának új (6) bekezdése biztosítja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettséget, amelyet az adatok megbízhatatlanságának az adattovábbítást követően történt megállapítása esetén teljesíteni kell a korábbi adattovábbítás valamennyi címzettje irányában.

A NEBEK tv. 5. §-ának új (7) és (8) bekezdése a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)–(4) bekezdésének való megfelelés céljából rendelkezik a NEBEK ügyviteli rendszerében tárolt adatok rendszeres felülvizsgálatának kötelezettségéről.

A NEBEK tv. 5. §-ának új (9) bekezdése a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott éves statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség felelőseként a NEBEK-et jelöli ki.

Átmeneti rendelkezés, amely meghatározza, hogy az évente teljesítendő statisztikai adatszolgáltatást első ízben a 2025. naptári év vonatkozásban, 2026. március 1-jén kell teljesíteni.

A NEBEK tv. jogharmonizációs klauzulájában helyesbíti a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/7945/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre történő hivatkozást.

A NEBEK tv. jogharmonizációs klauzulájában a korábbi kerethatározatnak való megfelelésre hivatkozást felváltja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésre hivatkozással.

A 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti információcsere típusait a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4., 5., 7. és 8. cikkei szabályozzák. Az egyes típusokon belül is eltérő szabályok alkalmazandók az alábbi variánsok szerint:

1. Az egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül végzett információcsere (4. és 5. cikk):

– a két tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjai között, vagy

– az egyik tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja és a másik tagállam kijelölt bűnüldöző szerve között

történik.

2. A spontán információátadás (7. cikk) és közvetlen információcsere (8. cikk):

– a két tagállam bűnüldöző szervei között, vagy

– az egyik tagállam kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontja és a másik tagállam bűnüldöző szerve között

történik.

A fenti variánsok szabályozásának elősegítése céljából a módosítással új értelmező rendelkezések kerülnek bevezetésre, a logikai kapcsolatra tekintettel egymást követő sorszámozással.

Magyarország korábban már általános jelleggel kijelölte a NEBEK-et [Ne. tv. 5. § (1) bekezdés] az információcserével kapcsolatos egyedüli kapcsolattartó pont feladatainak ellátására.

Az új 3b. pont alapján a más tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjával folytatott információcserére a bűncselekmények megelőzéséért és a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter által kijelölendő magyar bűnüldöző szervek lesznek feljogosítva, amelyeknek a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az EUROPOL Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (a továbbiakban: SIENA) kell használniuk az információcsere során. A SIENA-t jelenleg az Európai Rendőrségi Hivatal által működtetett Európai Biztonságos Hálózat alkalmazásainak felhasználásával megvalósuló együttműködés és információcsere rendjéről szóló 23/2016. (IX. 15.) BM–NGM együttes utasítás 1. mellékletében meghatározott szervek használják, indokolt ezek körének a felülvizsgálata.

A 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályai szerint folytatott információcsere vonatkozásában indokolt a megkeresésekre és az azok teljesítésére vonatkozó szabályokat egy helyen, a Ne. tv.-ben szabályozni, így a NEBEK által közvetlenül teljesített megkeresésekre és információátadásokra a NEBEK tv.-ben foglaltak mellett megfelelően alkalmazandók a Ne. tv. jelen törvénnyel módosított 16/A–16/C. §-ai is, különös tekintettel az ott meghatározott tartalmi követelményekre, sürgősségi kritériumokra, határidőkre, megtagadási okokra, másolatküldési és nyelvhasználati előírásokra.

A kerethatározat alapján folytatott információcserével kapcsolatos adatkezelési rendelkezéseket az Ne. tv. 11/A. §-a szabályozza. Ezt az információcsere egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül bonyolódó variánsainak megjelenítése és az adatok megbízhatóságának a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjában foglalt alapelvének való megfelelés érdekében indokolt módosítani.

A Ne. tv. 11/A. § (1) és (2) bekezdésének módosításával az illetékes bűnüldöző szervek felhatalmazást kapnak a személyes adatok és személyes adatnak nem minősülő egyéb információk továbbítására az információcsere tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjainak bevonásával járó variánsai vonatkozásában is.

A Ne tv. 11/A. § új (1a) bekezdése a bűnüldöző szervek vonatkozásában is biztosítja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk e) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettséget, amelyet az adatok megbízhatatlanságának az adattovábbítást követően történt megállapítása esetén teljesíteni kell a korábbi adattovábbítás valamennyi címzettje irányában.

A Ne tv. 11/A. § új (1b)–(1d) bekezdése a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk c) pontjával összhangban előírja a személyes adatok továbbításával egyidejűleg az azok megbízhatósága megállapításának megítéléséhez szükséges információk megküldését is. Mivel az adatok megbízhatóságáról korábban a Ne. tv. 2. melléklete szerinti formanyomtatvány tartalmazott közlést, e kötelezettséget a hazai bűnüldöző szervek vonatkozásában indokolt kifejezetten előírni, a Ne tv. 2. mellékletének kivezetésére tekintettel.

A kerethatározat alapján végzett információcsere keretében az információátadásra vonatkozó megkeresésekről a Ne. tv. 16/A. §-a és 1. melléklete, a megkeresések alapján történő információátadásról a Ne. tv. 16/B. §-a és 2. melléklete, a spontán információátadásról pedig a Ne. tv. 16/C. §-a és 2. melléklete rendelkezett. Annak érdekében, hogy a normaszövegben

– az információcsere 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti valamennyi variánsa és az azok szerint differenciált másolatküldési szabályok;

– a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvben a megkeresések teljesítésével kapcsolatban előírt új határidők, egyes új megtagadási okok és a nyelvhasználati követelmények; továbbá

– a jelent törvénymódosítással kivezetett 1. és 2. mellékletekben foglalt formanyomtatványokban feltüntetett a megkeresésekkel kapcsolatos tartalmi követelmények, sürgősségi és megtagadási okok

megjelenjenek, az (1) bekezdés újraszabályozza a Ne. tv. 16/A–16/C. §-ait.

1. Az új 16/A. § továbbra is a más tagállamoknak küldött információátadás iránti megkeresésekről rendelkezik, annak (1) bekezdés a) pontja az egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke szerinti, a b) pontja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 cikke szerinti közvetlen információcsere variánst szabályozza. Az előbbivel kapcsolatos másolatküldési szabályokat a (2) bekezdés, az utóbbival kapcsolatos másolatküldési szabályokat a (3) bekezdés tartalmazza. A másolatküldési kötelezettség alóli kivételszabályokat a (4) bekezdés tartalmazza mindkét variáns vonatkozásában.

Az új 16/A. § (5) és (7) bekezdése tartalmazza a megkeresés kötelező minimális tartalmi elemeit a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (5) bekezdésével összhangban, ennek szabályozása az 1. és 2. melléklet kivezetése miatt indokolt.

Az új 16/A. § (6) bekezdése a megkeresés sürgősségének indokait tartalmazza, amelyet korábban az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehetett közölni.

Az új 16/A. § (8) bekezdése előírja, hogy a megkeresést angol nyelven kell előterjeszteni. A megkeresés nyelveként olyan nyelvet lehet meghatározni, amely az adott tagállam által a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerint összeállított és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetett jegyzékben szerepel. Tekintettel arra, hogy ezeken a jegyzékeken az angol nyelvnek kötelezően szerepelnie kell, az angol nyelv tagállami előírása hozzájárul a tagállamok minél egységesebb eljárásához.

2. Az új 16/B. § továbbra is a más tagállamoktól érkező, információ átadására vonatkozó megkeresések teljesítéséről rendelkezik, annak (1) bekezdés a) pontja az egyedüli kapcsolattartó pontokon keresztül a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke szerinti, a b) pontja a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke szerinti közvetlen információcsere variánst szabályozza. Az előbbivel kapcsolatos másolatküldési szabályokat a (7), az utóbbival kapcsolatos másolatküldési szabályokat a (8) bekezdés tartalmazza. A másolatküldési kötelezettség alóli kivételszabályokat a (9) bekezdés tartalmazza mindkét variáns vonatkozásában.

A megkeresések teljesítésének határidejét az új 16/B. § (2)–(4) bekezdései határozzák meg az irányelvvel összhangban. A határidők a kerethatározat alapján szabályozott korábbi határidőkhöz képest szigorúbbak és nem aszerint differenciáltak, hogy súlyos vagy nem súlyos bűncselekményről van-e szó. A megkeresések teljesítésére rendelkezésre álló határidő a jövőben a (2) bekezdésben meghatározott egységes – valamennyi bűncselekményt érintő megkeresés esetén – főszabály szerint 7 nap (ez a határidő a hatályos szabályok szerint a súlyos bűncselekmények esetén 7 nap, minden egyéb esetben 14 nap volt). A módosítás a sürgős esetekre szintén rövidebb, az információ hozzáférhetősége alapján differenciált határidőket vezet be: ez a jövőben 8 óra lesz a közvetlenül hozzáférhető [(3) bekezdés] és 3 nap lesz a közvetetten hozzáférhető [(4) bekezdés] információk esetén. E szigorú határidőktől való eltérésre kizárólag az esetlegesen szükséges igazságügyi hatósági engedély beszerzéséig lesz lehetőség a megkereső szerv ezzel kapcsolatos folyamatos tájékoztatása mellett, az erre vonatkozó 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvi rendelkezéseket az (5) és (6) bekezdések ültetik át.

Az új 16/B. § (10) bekezdése szabályozza a megkeresések teljesítésének megtagadási okait a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkével összhangban, ezek újraszabályozása egyrészt a 2. melléklet kivezetése, másrész a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv által bevezetett új megtagadási okok [6. cikk d) pontja, e) pontja, f) pont iii. alpontja és g) pont ii. alpontja] miatt indokolt.

Az új 16/B. § (11) bekezdése továbbra is mérlegelhető megtagadási okként rendelkezik arról az esetkörről, ha megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új 16/B. § (12) és (13) bekezdése szabályozza az elutasítás esetén alkalmazandó szabályokat, míg a (14) bekezdés az információ átadására vonatkozó megkeresés teljesítése megtagadásának elkerülését célzó konzultációról rendelkezik.

Az új 16/B. § (15) bekezdése előírja, hogy a megkeresés teljesítése és valamennyi, a 16/B. §-ban szabályozott kommunikáció során a megkeresés nyelvét kell használni. Tekintettel arra, hogy Magyarországhoz a megkeresést a Magyarország által a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerint összeállított és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetett jegyzékben szereplő valamely nyelven kell benyújtani, amely jegyzéken az angol nyelvnek kötelezően szerepelnie kell, az információ átadására vonatkozó megkeresések teljesítése és az azokkal kapcsolatos kommunikáció továbbra is történhet angol nyelven valamennyi tagállam vonatkozásában.

3. Az új 16/C. § továbbra is a más tagállamoknak erre irányuló megkeresés nélkül, saját kezdeményezésre történő spontán információátadásról rendelkezik az irányelv 7. cikkével összhangban. A spontán információátadás opcionális, az egyedüli kapcsolattartó pontok vagy bűnüldöző szervek döntésétől függő esetét az (1) bekezdés, az EUtv. 1. mellékletében foglalt súlyos bűncselekmények miatt alkalmazandó kötelező esetét a (2) bekezdés szabályozza. Ez utóbbi kötelezettség alól a (3) bekezdés (a hatályos szabályokhoz hasonlóan) kivételt enged, amennyiben megkeresés megléte esetén azt bizonyos megtagadási okok miatt nem volna teljesíthető.

Az új 16/C. § szerinti spontán információátadással kapcsolatos másolatküldési szabályokat a NEBEK vonatkozásában a (4) bekezdés, a bűnüldöző szerv vonatkozásában pedig az (5) bekezdés írja elő. A másolatküldési kötelezettség alóli kivételszabályokat a (6) bekezdés tartalmazza.

Az új 16/C. § (7) bekezdése előírja a spontán információátadás angol nyelvű teljesítését. A spontán információátadás nyújtásának nyelveként olyan nyelvet lehet meghatározni, amely a címzett tagállam által a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerint összeállított és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentetett jegyzékben szerepel. Tekintettel arra, hogy ezeken a jegyzékeken az angol nyelvnek kötelezően szerepelnie kell, így az angol nyelv használatának előírása hozzájárul a tagállamok minél egységesebb eljárásához.

Az újraszabályozott 16/E. § a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének megfelelően valamennyi információcsere-típus vonatkozásában előírja a bűnüldöző szerveknek az Europol Nemzeti Iroda tájékoztatását másolatküldés útján, amennyiben azok az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatosak.

Jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosítás.

A Ne. tv. 52. §-ában foglalt jogharmonizációs klauzulájában a korábbi kerethatározatnak való megfelelésre történő hivatkozást a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésre hivatkozással szükséges felváltani.

Technikai jellegű, szövegcserés módosítások. A Ne. tv. 1. mellékletének kivezetése miatt a jövőben az új 16/A. § (5) bekezdésében meghatározott tartalommal szükséges megküldeni az ott előírt megkeresést.

A kerethatározat alapján előírt, az információ átadására vonatkozó megkeresés, illetve annak teljesítése, elutasítása vagy a spontán információátadás céljából alkalmazott formanyomtatványokat a 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv a továbbiakban nem rendeli alkalmazni, így szükséges azok hatályon kívül helyezése az irányelvet átültető rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg.

Felhatalmazó rendelkezés pontosítása.

Bizonyos esetekben a gyógyszer, tápszer forgalomba hozatali engedélyével rendelkezőt bejelentési kötelezettség terheli. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a gyógyszerek esetében a változásokról hivatalból tájékoztatja a NEAK-ot, amely a változást ennek alapján átvezeti nyilvántartásában. Ennek megfelelően indokolatlan az ügyfelet újabb bejelentési kötelezettséggel terhelni.

Tápszer-adatbázis hiányában ezen változásokról a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő más úton nem értesül, így a tápszer forgalmazója esetében a teljeskörű bejelentési kötelezettséget szükséges aktualizálni.

A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. ESzCsM rendelet 6/b. melléklete szerinti adatok bejelentése elektronikusan, az OWL rendszeren keresztül történik.

A Btátv. szerint idegenrendészeti ügyekben az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felület (Enter Hungary) szolgál az elektronikus ügyintézésre. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: DÁP tv.) 10. § (1) bekezdése szerint a digitális állampolgárság, és ezzel a digitális állampolgár azonosító valamennyi, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyt – erre irányuló kérelem hiányában is – megillet. Tekintettel arra, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartoznak a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező külföldiek is, a DÁP tv. által nyújtott elektronikus azonosítási szolgáltatás által is lehetséges lesz a regisztráció az Enter Hungary rendszerben, továbbá a küldemények megküldése is a DÁP tv. szerinti tárhelyre történik.

A szabályozás kiterjed azokra a foglalkoztatókra (vagyis nem természetes személyekre) is, amelyek a külföldi hozzájárulásával maguk intézik helyette a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos ügyeket.

A Btátv. mellett a fentiek alapján módosítani kell a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásról szóló 2007. évi I. törvényt is.

A tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EES rendelet) 19., 20. és 35. cikkében foglalt feladatokra tekintettel az adatok lekérdezésére vonatkozó felhatalmazás mellett szükséges az idegenrendészeti hatóság kifejezett felhatalmazása a személyes adatok bevitelére is az Európai Határregisztrációs Rendszerbe az EES rendeletben meghatározottak szerint.

A menekültügyi nyilvántartás tartalmazza – többek között – az érintett személy családi állapotát, valamint annak megváltozását. Jelenleg erről a változásról csak akkor értesül a menekültügyi hatóság – és vezeti át azt a saját nyilvántartásába – ha maga az érintett személy vagy házastársa, bejegyzett élettársa azt önként bejelenti. A menekültügyi nyilvántartás pontosságának és naprakészségének igénye indokolttá teszi ennek az újfajta elektronikus értesítésnek a bevezetését.

Az adattovábbítás kiterjedne a házasságkötésre, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, valamint annak bel- vagy külföldön történt haláleset, holtnak nyilvánítás vagy bíróság, közjegyző vagy más hatóság által történő felbontása, érvénytelenítése, megszűntetése vagy nemlétezésének kimondása miatti megszűnésére.

A módosítás az egységes foglalkoztatáspolitikai elvek mentén, a foglalkoztatáspolitikai tárgyú rendelkezésekkel koherenciában, a közfoglalkoztatási jogviszony fogalmának kibővítésére tesz javaslatot. A rendelkezés megteremti annak lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatással érintett személyek részére nyílt munkaerőpiaci kilépést elősegítő képzések és szolgáltatások is biztosíthatók legyenek, továbbá megteremti az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz 3.1.2-24 „Közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci integrációja” című projekt megvalósításához szükséges jogszabályi rendelkezések törvényi alapját.

A módosítás a mindennapos testnevelés alóli felmentés lehetőségeit érinti. A mindennapos testnevelés kiváltására szolgáló sportszervezeti igazolások nem mindig fedték le tényszerűen azt, hogy a tanuló hetente kétszer részt venne a sportegyesületi edzéseken, azaz a nem versenyszerűen sportoló tanulók esetében a sportköri vagy sportszervezeti sportolás nem minden esetben valósult meg a tanuló tankötelezettségi előírásának megfelelően. A sportegyesületi igazolásokat és a sportszervezet által vezetett jelenléti íveket az iskola nem ellenőrizheti. A 2023/2024. tanévet érintően tankerületi iskolák tekintetében 42.011 tanuló (a teljes létszám 10%-a) váltotta ki a mindennapos testnevelést sportszervezeti igazolással úgy, hogy ők nem versenysportot végeznek. Ezenfelül az Alapfokú Művészeti Iskolák esetében számos panasz érkezett arról, hogy az általuk külön finanszírozott és szervezett néptánc órákat beszámítják a mindennapos testnevelési órákba. A kettős finanszírozás miatt pedig a Magyar Államkincstár számos esetben bírságot vetett ki a szabálytalan intézményekre. A fentiek alapján módosításra kerül az, hogy mely esetben lehet felmentést adni sportelfoglaltság esetén: kizárólag a versenyengedéllyel rendelkező tanulók kaphatnak felmentést heti két óra alól, ha az edzés igazolása mellett az érintett testnevelésórát közismereti tanóra nem előzi meg vagy nem követi, azaz ha a testnevelési óra a nulladik, az első, az utolsó vagy utolsó kettő tanítási órára esik. A Kormány rendelete meghatározhat további olyan tevékenységeket is, amelyeket testnevelésóra alatt lehet végezni. Mindezek mellett Magyarország továbbra is támogatja az órarenden kívüli sportolást.

A módosítás a tanítási év közben iskolát váltó tanulók esetében az új iskola részére történő adatátadáshoz szükséges, ugyanis a korábban rögzített adatokat nem lehet az új intézmény tanulmányi rendszerébe átadni eredeti dátummal.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 12. pont i) alpontja alapján közfeladatot ellátó személy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2024. január 1-jét megelőzően – a 66. § (2) bekezdésében – rugalmas hivatkozással rendelkezett a fent említett Btk.-s rendelkezés ágazati megjelöléséről. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény azonban 2024. január 1-jével hatályon kívül helyezte az Nkt. vonatkozó rendelkezését, mellyel együtt ugyanakkor hatályban tartotta a pedagógusok kötelességeit tartalmazó Nkt. 62. § (1) bekezdését. A 2024. január 1-jét megelőző szabályozás lényege ugyanis kizárólag az volt, hogy kifejezze, hogy az érintetteket a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban illeti meg a fokozott védelem és a fokozott felelősség az egyes tényállások esetén.

A fenti módosítással a jogalkotó célja mindösszesen annyi volt, hogy a közfeladatot ellátó személyi minőség – és az ezzel kapcsolatos speciális büntetőjogi védelem, illetve fokozott felelősség – az egyes pedagógus által ellátott közfeladat kapcsán pontosan megállapítható legyen. Így tehát az Nkt. kifejezetten ebből a célból tartalmazza jelenleg is a pedagógusok kötelességeit [62. § (1) bekezdés], amelyeket szükségszerűen a gyermekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységei végzésével teljesít. Ugyanezen érvrendszer mentén a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetén is [Nkt. 27. § (2), (5) bek.] fennáll a fokozott védelem és a fokozott felelősség. Ezt az értelmezést továbberősíti az Nkt. 44. alcímének megjelölése „Köznevelés közfeladatai”, melynek értelmében a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak egyértelműen közfeladatot teljesítenek, azaz közfeladatot ellátó személyek. Mindezek alapján – figyelemmel arra is, hogy a Btk. jelenleg sem hivatkozik mereven az Nkt. 66. §-ára és az ágazati törvényre bízza a fogalom tartalommal való megtöltését – a pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak 2024. január 1-jét követően is közfeladatot ellátó személynek minősülnek, az Nkt. és a Btk. közötti szabályozási koherencia jelenleg is fennáll. A jogalkalmazói visszajelzések alapján azonban a jogalkotó által választott szabályozási megoldás – mivel az expressis verbis nem hivatkozik a Btk.-ra – a jogalkalmazás során bizonytalanságot okozhat. Ezért a Javaslat az esetlegesen felmerülő jogalkalmazási nehézségek megelőzése érdekében ismételten expressis verbis megjeleníti a korábbi rendelkezést a folyamatos és egységes joggyakorlat biztosítása érdekében.

A Javaslat a pedagógusok számára egy új képzési formát teremt meg a jelenlegi rendszer keretein felül, a pedagógus továbbképzésen kívül. Ez a képzés a köznevelésért felelős miniszter által, miniszteri rendeletben meghatározott képzésként kerül definiálásra.

Az új képzési formához tartozó miniszteri hatáskör szerinti feladatkör megalkotása.

Az új képzési formához tartozó felhatalmazó rendelkezés megalkotása.

A módosítás jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz. A Javaslat a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatás keretében történő tankötelezettségének teljesítése tekintetében a fejlesztő nevelés-oktatást, és az abban való tanköteles kor végéig tartó részvételt sorolja be az oktatási szinthez, szakaszhoz és végzettséghez.

Ezen felül a módosítás kiegészíti a felhatalmazó rendelkezés tartalmát.

A módosítás a tanítási év közben iskolát váltó tanulók esetében az új iskola részére történő adatátadáshoz szükséges, továbbá jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A javaslat a büntetőeljáráshoz hasonlóan biztosítja, hogy a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges mértékben és időtartamban megismerje a szabálysértési eljárás iratait.

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosításával szükséges a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben is annak lehetőségét megteremteni, hogy az arckép-profil nyilvántartás adatait, illetve az arcképelemző tevékenységet a bíróság, a szabálysértési előkészítő eljárást lefolytató szerv a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt indult eljárás keretében igénybe vehesse.

A javaslat a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve részére biztosítja, hogy a törvényben meghatározott feladatai eredményes, időszerű teljesítésének biztosítása és támogatása érdekében közvetlen hozzáféréssel vehesse át az adatokat a személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Törvény) hatálya alá tartozó címzettek „képzésének” a fogalmát meghatározó törvényi rendelkezés szövegpontosítása egyértelművé teszi a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a személy- és vagyonőrök képzésének az elválaszthatatlan jogintézményi azonosságát annak érdekében, hogy a tárgykör egésze továbbra is egységes jogszabályi keretek között, kizárólag a Törvény 25. § a) pontjában elhelyezett önálló felhatalmazás alapján maradjon rendeleti úton szabályozható.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 41. §-ában szereplő sarkalatossági záradék – a törvény 28. §-ára mereven hivatkozó rendelkezés, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénybe beépülése következtében – kiüresedett, így az hatályon kívül helyezhető.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a miniszter által irányított minisztériumnál vezényléssel betölthető szolgálati beosztások esetében a miniszter rendeletben olyan szolgálati beosztást határozzon meg, melynek esetében a hivatásos pótlék mértékét a miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben meghatározott sávon belül.

A módosítás az arckép-profil nyilvántartás vezetésével összefüggő adatkezelési célok közé emeli a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések megelőzését, megakadályozását, felderítését és a cselekmény megszakítását, valamint az elkövetők felelősségre vonását, lehetővé téve ezzel, hogy a bíróság, a szabálysértési előkészítő eljárást lefolytató szerv az e nyilvántartáson alapuló arcképelemző tevékenységet ebből a célból is igénybe vehesse.

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) 9. §-a meghatározza, hogy mely szervek és milyen célból jogosultak az arckép-profil nyilvántartás vezetésének adott céljához kapcsolódóan az arcképelemző tevékenység igénybevételére. Tekintettel az Arcképtörvény 3. § (3) bekezdés beemelni javasolt új t) pontjára, szükséges kiegészíteni az Arcképtörvény 9. §-át.

Az Arcképtörvény 9/A. §-a meghatározza, hogy mely szervek és milyen célból jogosultak az arckép profil nyilvántartás vezetésének adott céljához kapcsolódóan az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni. Tekintettel az Arcképtörvény 3. § (3) bekezdés beemelni javasolt új t) pontjára, szükséges az Arcképtörvény 9/A. § (1) bekezdését megfelelően kiegészíteni.

A minősített piaci szereplők jegyzéke egy új típusú jegyzék, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal vezet. A minősített piaci szereplők jegyzékére az érintett gazdasági szereplők kérelmére lehet felkerülni, az Alkotmányvédelmi Hivatal által lefolytatott cégellenőrzés, személyellenőrzés, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatát követően. A módosítás részletesen megállapítja a minősített piaci szereplők jegyzékére kerülésének, valamint törlésének szabályait is. Az Alkotmányvédelmi Hivatal minősített piaci szereplők jegyzékére vételével kapcsolatos döntése ellen – a jegyzékkel megegyezően – panasszal lehet élni. A minősített piaci szereplők jegyzékét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által rendeletben megállapított gazdasági szektorokat érintő beszerzések esetében kell alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy a meghatározott szektort érintő beszerzési eljárásokban a minősített piaci szereplők jegyzéke lesz az irányadó, úgy ezt szükséges a kizárásra vonatkozó rendelkezésben is rögzíteni.

A projekttársaságra vonatkozó szabályok esetén is szükséges rögzíteni, hogy amennyiben ezt jogszabály előírja, úgy az irányadó jegyzék a minősített piaci szereplők jegyzéke lesz.

A módosítás alapján felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a minősített piaci szereplők jegyzékével érintett gazdasági szektorokat, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékével összefüggő előzetes minősítés, a beszerzési eljáráshoz kötött minősítés, valamint a jegyzéken tartás során alkalmazandó formanyomtatványok mintáit, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett minősített piaci szereplők jegyzékének tartalmi elemeit.

A módosítás szövegcserés módosításokat tartalmaz a minősített piaci szereplők jegyzékével kapcsolatban.

A módosítás alapján a Nemzeti Fejlesztési Központnál kormánytisztviselőként vagy munkavállalóként foglalkoztatott személlyel is lehet állami projektértékelői jogviszonyt létesíteni.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzlet üzemeltetők és a turisztikai attrakció üzemeltetők által átadott statisztikai adatokat továbbíthassa.

A módosítás alapján a rendőrséggel bővül azon szervezetek, szervek köre, amelyek a szálláshely szolgálatók, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetője által szolgáltatott adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek. A célhoz kötöttség elve alapján a szálláshely szolgálatók, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetője által szolgáltatott adatok a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében relevánsak, azok megismerése a rendőrségi feladatok ellátásához szükséges. A hozzáférés részleteiről a rendőrségnek együttműködési megállapodást kell kötnie a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjével. A módosítás 2025. január 1-jei hatálybalépésével teljesül a kellő felkészülési idő követelménye.

A módosítás a büntetőeljárásól szóló 2017. évi XC. törvény 263. § (1) bekezdésével összhangban biztosítja a rendőrségnek, hogy közvetlen adatkapcsolat útján a szálláshely-szolgáltató által VIZA rendszerben rögzített – feladatai ellátáshoz szükséges – valamennyi adatot megismerhesse. A rendelkezéssel az adatok beszerzésének, megismerésének a módja változik. A hozzáférés célhoz kötöttsége biztosított. A hozzáférés részleteiről a rendőrségnek együttműködési megállapodást kell kötnie a tárhelyszolgáltatóval. A módosítás 2024. július 1-jei hatálybalépésével teljesül a kellő felkészülési idő követelménye.

Annak érdekében, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzlet üzemeltetők és a turisztikai attrakció üzemeltetők által átadott statisztikai adatokat kutatási illetve fejlesztési célból és meghatározott jogosulti kör részére továbbíthassa, szükséges a megfelelő felhatalmazás megteremtése.

A kormánytisztviselő esküjének – hasonlóan az egyéb hivatásoknál az ókor óta bevett eskühöz – kiemelkedő jelentősége van. A kormánytisztviselői eskü nem csak magához a munkához és a hivatásrendhez alakít ki egy pozitív érzelmi viszonyulást és kötődést, hanem az jelentős szerepet játszik az államigazgatási szervi feladatellátáson túlmutató, a nemzeti érdeket előtérbe helyező attitűd és erkölcsi tartás kialakításában, erősítésében is.

A kormányzati igazgatásról szóló törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányzati igazgatási szervek az eskütételt sok esetben gyakorlatilag egy olyan bürokratikus eljárási lépésnek tekintik, ahol a kormánytisztviselő a többi személyügyi irattal egyidejűleg egy esküokmányt is aláír, amely a személyi anyagába kerül, és az érintettek egyre kevésbé élnek az eskü szóbeli megerősítésének lehetőségével.

Ezzel a szervek pro forma teljesítik az esketéssel kapcsolatos törvényi kötelezettségeiket, azonban ezzel éppen a lényeg, egy magasabb szintű kormánytisztviselő–nemzet viszony kialakítása vész el.

A törvénymódosítás a hatályos szabályozási logikát megfordítva azt célozza, hogy az eskü minden esetben ceremoniális, ünnepélyes jellegű legyen, amely szóbeliséget feltételez. Ehhez képest az esküokmány kiállítása a szóban letett esküt dokumentálja a személyi anyagban.

A módosítás kiterjeszti a helyettes államtitkár lemondására vonatkozó szabályt a Nemzeti Fejlesztési Központ helyettes államtitkárára.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a Kormány rendeletében a kormányzati igazgatási szervnél politikai szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott személyek vonatkozásában is szabályozhassa a képzést és a továbbképzést.

A kormánytisztviselői eskü szóbeliségének előírásához kapcsolódóan szükséges a rendelkezés hatályon kívül helyezése.

A Javaslat szerinti új képzési forma terminus technikusának bevezetése a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény értelmező rendelkezései közé.

A Javaslat az idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására Magyarországra érkező anyanyelvi tanár tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alóli mentesítésének törvényi szabályát és kormányrendeleti felhatalmazó rendelkezését teremti meg.

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a gyakornoki mentorálási tevékenység heti egy óra időtartamban a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére essen.

A módosítás által a teljesítményértékelés során, annak eredményét figyelembe véve, a munkáltató a pedagógus havi illetményét alacsonyabb összegben nem állapíthatja meg. A módosítás az egységes jogalkalmazás érdekében kimondja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a havi illetmény időarányosan jár.

A módosítással a felhatalmazó rendelkezés pontosítása történik meg.

Jogalkalmazást segítő módosítások, valamint a Javaslattal bevezetett, új képzési formára vonatkozó munkajogi rendelkezések átvezetése történik a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény rendelkezésein.

Jogtechnikai pontosítás az egységes jogalkalmazás érdekében.

Technikai módosítás. Figyelemmel arra, hogy 2024. augusztus 1-jén nem lép hatályba az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló 2023. évi LXXXVI. törvény 1. §-a, ezért szükséges a törvény rövidítésének bevezetése a 2. §-ban.

A módosítás célja a vendégbefektetői vízum kiadási feltételei közötti logikai kapcsolat létrehozása, továbbá a vendégbefektetői vízum érvényességi idejének legfeljebb 6 hónapban történő maximalizálása.

A módosítás értelmében a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének előírása a kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéssel együtt a Kormány hatáskörébe kerül a tartózkodási engedéllyel kapcsolatban. Több tartózkodási engedély esetében a törvény azok meghosszabbítását csak korlátozottan teszi lehetővé, és a maximális tartózkodási idő elteltét követően azok újra kiadását lehet csak kérni. A módosítás ehhez kapcsolódva megteremti annak lehetőségét, hogy a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének előírása ezen ismételt kiadás iránti kérelemhez kapcsolódjon.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) hatályba lépésével (2024. január 1.) jelentősen megváltozott a Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarországon született gyermekének magyarországi tartózkodására vonatkozó jogi szabályozása.

A korábban hatályos idegenrendészeti törvény a Magyarországon született gyermeknek a szülő tartózkodási engedélye típusától függetlenül, minden esetben lehetővé tette a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kiadását.

A Btátv. azonban már nem teszi lehetővé tartózkodási engedély kiadását, ha a szülő az alábbi típusú tartózkodási engedéllyel rendelkezik:

– vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély,

– szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély,

– beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély,

– foglalkoztatási célú tartózkodási engedély,

– vendégmunkás-tartózkodási engedély,

– Fehér Kártya,

– tanulmányi, képzési célú tartózkodási engedély,

– gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély, valamint

– önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély.

A módosítás célja, hogy ha a szülő a fenti típusú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kiállítható legyen.

Az (1) bekezdéshez: A módosítás célja annak rögzítése, hogy a befektetést a Magyarország területére történő első belépést követő 3 hónapon belül kell teljesíteni akkor, ha a külföldi vendégbefektetői tartózkodási engedélyt kér.

A (2) bekezdéshez: A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ingatlan-alapkezelő kizárólag a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti minősített piaci jegyzéken szerepelhet.

A (3) bekezdéshez: A Btátv. szerint vendégbefektetői vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. A törvény értelmében nemzetgazdasági érdeknek minősül többek között a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése, mint befektetés. A befektetési jegyek megszerzésének átlátható szabályozása érdekében a módosítás meghatározza, hogy mely alapkezelő járhat el a vendégbefektető által vállalt fenti befektetéssel összefüggésben. Ennek alapján csak olyan ingatlan-alapkezelő járhat el, amely a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti alternatív befektetési alapkezelőnek minősül (ABAK), és amely olyan alternatív befektetési alapot (a továbbiakban: ABA) jogosult kezelni, amelyben kezelt eszközök értéke

a) meghaladja összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy

b) meghaladja összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogokat.

A fentieken túl olyan alapkezelő is eljárhat, amely a hivatkozott törvény szerinti befektetési alapkezelőnek minősülve, olyan ingatlanalapot is kezel, amelyben a kezelt eszközök értéke összesen meghaladja a 600 millió euró küszöbértéket.

A vendégmunkás-tartózkodási engedély alapján a foglalkoztató lehet (nyilvántartásba vett) minősített kölcsönbeadó is, erre tekintettel a szabályozás pontosítása szükséges.

Az (1) bekezdéshez: A nyilvántartással összefüggésben az adatkezelési szabályozáshoz kapcsolódó követelmények miatt meg kell határozni az adatkezelőt, aki a módosítás értelmében a Budapest Főváros Kormányhivatala.

A (2) bekezdéshez: A módosítás célja, hogy a díj alapja a benyújtott kérelmek száma helyett a tárgyévet megelőző évben kiadott, illetve meghosszabbított vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma legyen.

A (3) bekezdéshez: A kiegészítés célja a díjból befolyó bevétel sorsának rendezése.

Az (1) bekezdéshez: A Magyar Kártyát a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozásnál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár mellett a mozgóképről szóló törvény által nyilvántartásba vett filmelőállítónál tényleges munkát végző harmadik országbeli állampolgár is megkaphatja.

A (2) bekezdéshez: A tartózkodási engedély meghosszabbítása esetén a társadalmi együttélési feltételeknek való megfelelés teljesítését jogszabály határozhatja meg a 19. § (2) bekezdésének módosítására tekintettel.

A gyakorlatban számos esetben fordul elő, hogy a vállalkozás tulajdonosa (vezető tisztségviselője) a saját vállalkozásában munkát is végez. A módosítás célja az, hogy a Nemzeti Kártya ennek a személyi körnek is kiadható legyen.

A módosítás célja a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) való megfelelés biztosítása.

Az Irányelv 7. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamok előírhatják, hogy a kérelmező adja meg az érintett harmadik országbeli állampolgárnak a tagállam területén lévő lakcímét. Ebből az következik, hogy az önkéntes tevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgár esetében – a hallgatóhoz hasonlóan – elég a valós lakcímadat bejelentése az idegenrendészeti eljárásban.

A módosítások célja, hogy egyértelművé tegye, hogy a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély és a nemzeti érdekből kiállított nemzeti tartózkodási kártya iránti eljárás során a miniszter vizsgálja a közrend, közbiztonság, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetését is. A vizsgálat érdekében bevonja a kormányrendeletben kijelölt rendvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szerveket. A módosítások megteremtik továbbá a jogalapját annak, hogy a miniszter a kiadott engedélyt – a rendvédelmi, illetve nemzetbiztonsági szervek jelzése alapján – visszavonhassa.

A kiegészítés célja egyrészt annak rögzítése, hogy az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók részére hivatalos célú tartózkodási engedélyt állít ki az idegenrendészeti hatóság. Az 1995. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a Békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodásban részes államok fegyveres erőinek ezen Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állománya és azok hozzátartozói tekintetében ugyanígy kell eljárni.

A kiegészítés célja a 2019. évi LI. törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: Magyarország–USA védelmi együttműködési megállapodás) szerinti polgári állomány, hozzátartozó és USA vállalkozó státusának meghatározása. E személyi kör részére nem kell tartózkodási engedélyt kiállítani, mivel a Magyarország–USA védelmi együttműködési megállapodás VII. cikk 2. és 3. pontja szerint amerikai személyazonosító igazolvánnyal (meghatalmazó okirattal) és érvényes útlevéllel jogszerűen tartózkodnak Magyarország területén.

Az (1) bekezdéshez: A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy családi együttélés biztosítása céljából nem adható ki tartózkodási engedély, ha a családegyesítő a tanulmányai befejezése után álláskeresés vagy vállalkozás indítása céljából tartózkodási engedélyt kap.

A (2) bekezdéshez: A Btátv. hatályba lépésével (2024. január 1.) jelentősen megváltozott a Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarországon született gyermekének magyarországi tartózkodására vonatkozó jogi szabályozása. A korábban hatályos idegenrendészeti törvény a Magyarországon született gyermeknek a szülő tartózkodási engedélye típusától függetlenül, minden esetben lehetővé tette a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély kiadását. A módosítás célja, hogy a családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályok között rögzítse, hogy a Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarországon született gyermeke részére akkor is ki kell állítani ezt az engedélyt, ha a szülő a tartózkodási engedélye alapján egyébként családegyesítésre nem jogosult.

A módosítással EU tartózkodási kártyát az kaphat, aki teljesíti a társadalmi együttélési feltételeket.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 50. § (1) bekezdése alapján, akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.

A Kp. 50. § (2) bekezdése szerint, azonnali jogvédelem keretében kérhető

a) a halasztó hatály elrendelése,

b) a halasztó hatály feloldása,

c) ideiglenes intézkedés, illetve

d) előzetes bizonyítás elrendelése.

A módosítás a kiutasítás elrendeléséről szóló, véglegessé vált határozattal szembeni közigazgatási perben a Kp. 50. § (2) bekezdése szerinti azonnali jogvédelem keretében kérhető intézkedések közül a halasztó hatály elrendelését kizárja.

Az Európai Határregisztrációs Rendszer (a továbbiakban: EES) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (a továbbiakban: ETIAS) a fuvarozókra kötelezettségeket hárít. Ezt a szabályt hajtja végre a 143. § (3) és (4) bekezdése.

A rendszerek egy webes szolgáltatást működtetnek, ahol a fuvarozók az utasokkal kapcsolatos ellenőrzéseket el tudják végezni. Az uniós jogi normák előírják azt is, hogy a kötelezettségüket megsértő fuvarozókat szankcionálni kell. A szankció Magyarországon a közrendvédelmi bírság, amit az EES és az ETIAS szerinti kötelezettségek megsértése esetén is ki kell szabni, ezért a módosítás célja a szankcionálás jogalapjának megteremtése.

A módosítás célja, hogy az aláírás esetleges megtagadása ne okozzon előnyt a külföldi részére.

A vendégbefektetői vízum kiadásának egyik feltétele olyan ígérvény (kötelezettségvállalás), aminek az elmaradásához, vagyis a befektetés nem teljesítéséhez jogkövetkezményt – a vízum visszavonása – kell fűzni.

A módosítás célja a vendégbefektetői vízum kiadása megtagadásának meghatározása. Mivel ingatlanbefektetés esetén az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, az idegenrendészeti hatóság megvizsgálja, hogy a teher bejegyzése megtörtént-e. Amennyiben az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az idegenrendészeti hatóság a Magyar Állam nevében a vízum kiadását megtagadó döntésében rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről is. Az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatban ugyanígy jár el akkor is, ha a vendégbefektetői vízumot visszavonja.

A módosítás célja, hogy biztosítsa a Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarországon született gyermekének magyarországi tartózkodása lehetőségét az ország elhagyása nélkül, vagyis a kérelmet Magyarország területén is be lehet nyújtani.

Mivel ingatlanbefektetés esetén az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni, az idegenrendészeti hatóság megvizsgálja, hogy a teher bejegyzése megtörtént-e. Amennyiben az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az idegenrendészeti hatóság a Magyar Állam nevében a tartózkodási engedély kiadását megtagadó döntésében rendelkezik az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről is. Az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatban ugyanígy jár el akkor is, ha a vendégbefektetői tartózkodási engedélyt visszavonja.

A kiegészítés célja NATO SOFA Megállapodás szerinti polgári személy hivatalos célú tartózkodási engedélye kiadása vagy meghosszabbítása megtagadásának, illetve visszavonásának indokának meghatározása. E körben a szabályozás visszautal magára a NATO SOFA Megállapodásra, ennél szélesebb körű megtagadási vagy visszavonási okot nem határoz meg.

A módosítás célja a kulturális ismereti vizsga adatkezeléssel kapcsolatos törvényi rendelkezéseinek meghatározása.

A nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély, illetve a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási kártya vonatkozásában a kiadásra irányuló eljárás során az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális és sport érdekének fennállása tekintetében az kormányhatározatban kijelölt testület véleményét kéri ki. Ehhez kapcsolódóan a módosítás célja a személyes adatok kezelése megfelelő jogalapjának megteremtése.

Felhatalmazó rendelkezések pontosítása. A felhatalmazó rendelkezés kiegészítése szükséges azzal, hogy a társadalmi együttélési feltételek teljesítésének vizsgálatára jogosult szervet is a Kormány rendelete határozza meg.

Az átmeneti rendelkezések értelmében az ingatlanbefektetésre vonatkozó rendelkezéseket 2025. január 1. napjától kell alkalmazni. Ingatlanbefektetés esetén a tulajdoni illetőség megszerzésére csak 2025. január 1. napját követően kerülhet sor, a 2025. január 1. napjáig megszerzett tulajdoni illetőség nem ismerhető el.

A rendelkezés a Btátv.-t kiegészíti a vonatkozó jogharmonizációs záradékkal.

A módosítások egyrészt jogtechnikai pontosítások.

Másrészt a módosítás szerint a vendégbefektetések határidőn belüli teljesítésének igazolását az idegenrendészeti hatóság külön feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége vizsgálja, továbbá a módosítás pontosítja az ingatlan-alapkezelőre vonatkozó rendelkezést, mely szerint az ingatlan-alapkezelőnek nem kell rendelkeznie telephely biztonsági tanúsítvánnyal, ugyanakkor továbbra is szerepelnie szükséges a minősített piaci szereplők jegyzékén.

A Btátv. 286. § (6) bekezdése szerint ha a korábbi idegenrendészeti törvény, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szerinti tartózkodási engedélyre alapozva családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt lehet kiadni, azt a Btátv. hatálybalépése (2024. január 1.) után is a Harmtv. szerint kell kiadni, és arra a Harmtv. szabályait kell alkalmazni. A Btátv. 287. § (5) bekezdése ugyanakkor speciális szabályokat tartalmaz azon külföldiekre, akik családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt 2024. augusztus 31. előtt kaptak, és rájuk a Btátv. szabályait rendeli alkalmazni. Ehhez kapcsolódik az a harmadik eset, amely szerint a külföldi még a Btátv. hatályba lépése előtt beadta a családi együttélés biztosítása iránti kérelmét, de az eljárás 2024. január 1-ig nem zárult le. A Btátv. 286. § (1) bekezdése szerint ugyanis az eljárás 2024. március 1-ig szünetelt, így az engedély – annak pozitív elbírálása esetén – csak ezt követően kerül kiállításra. A módosítás célja, hogy a Harmtv. alapján kiadott családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek egységesek legyenek, és a fenti harmadik esetkört is az átmeneti rendelkezések között szabályozza.

Jogtechnikai pontosítás.

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.