2024. évi XXVI. törvény indokolás
2024. évi XXVI. törvény indokolás
az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XXVI. törvényhez
2024.05.13.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az ágazati törvények legutóbbi módosítása (egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CVII. törvény) óta felmerültek olyan új körülmények, igények, amelyekkel kapcsolatban indokolt a meglévő szabályozási keretrendszerek kiegészítése, módosítása, pontosítása, adott esetben egyértelművé tétele, vagy más törvényekkel való összhang létrehozása. Emellett jogharmonizációs kötelezettségek érdekében is szükséges egyes törvények módosítása.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása pontosítja az utánképzés-foglalkozásvezetőkre vonatkozó szabályozást, megteremti a vezetői engedélyek és a gépjárművezetői-képesítési igazolványok informatikai rendszerből történő lekérdezéséhez a szükséges jogalapot, aktualizálja a kiszabható bírságok maximumát, megteremti a sajátszámlás áruszállításhoz kapcsolódó bizonyos jogsértések szankcionálására vonatkozó törvényi felhatalmazást, megteremti a lehetőségét annak, hogy az Európai Unió más tagállamában nyilvántartásba vett járművek tekintetében a használatidíj-fizetést elmulasztott – és ezáltal pótdíj fizetésére kötelezett – üzembentartók vagy tulajdonosok azonosítása érdekében a pótdíjkövetelések behajtásáért felelős útdíjszolgáltatási gazdasági társaság a nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül adatlekérdezést kezdeményezzen a tagállami nyilvántartásokban. Emellett a módosítás a miniszter, illetve az általa működtetett bizottság részére megteremti az eltérési hozzájárulás megadásának lehetőségét, és egyben kijelöli annak terjedelmét a miniszteri rendeletben megállapított alapvető követelmények sérelme nélkül, valamint feltételek és szempontok alapján, továbbá a középiskolai tanulók számára a gépjárművezetői jogosítvány térítésmentes megszerzését teszi lehetővé.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezményben és Függelékeiben foglalt kötelezettségekkel, valamint a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2405 európai parlamenti és a tanács rendelettel összefüggő jogharmonizációs rendelkezéseket, valamint adatátadási és adatkezelési rendelkezéseket tartalmaz.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása révén a járművezetői alkalmassági vizsgálatok továbbra sem, de a középiskolás járművezetői alkalmassági vizsgálatok az Egészségbiztosítási Alap terhére lesznek igénybe vehetőek.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása a közlekedési hatóság által kiadott bontási átvételi igazolás adattartalmának a közúti közlekedési nyilvántartásba történő átadásával kapcsolatos rendelkezéseket állapít meg, a hatékonyabb feladatellátás érdekében teremt adatigénylési lehetőséget a közlekedési nyilvántartásból a települési önkormányzat jegyzője, a gyermekvédelmi és gyámügyi szervek, a közigazgatási hatósági ügyekben eljáró rendőrség részére a jogszabályban foglalt feladataik ellátásához, továbbá a jármű eltulajdonítása miatt hivatalból átmeneti időszakra forgalomból kivont járművek forgalomba helyezése iránt benyújtott kérelem alapján indult eljárásban a költségmentességet a jelenlegi kormányrendeleti szabályozás helyett törvényben szükséges rögzíteni.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása a tarifareformmal összhangban a helyközi közlekedésben érvényes korábbi 90%-os kedvezményt emeli meg 100%-ra a 6–14 éves korosztály számára korlátlan számú utazás esetén, míg a 14–65 életév között a korábbi 4 helyett évente 12 utazás esetén, valamint a technikai lebonyolítást segítő előzetes bejelentési kötelezettséget rögzíti csoportos utazás esetén.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása fogalom pontosítást, jogharmonizációs rendelkezéseket állapít meg, valamint megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyorsan változó műszaki megoldások a jogszabályoknál könnyebben módosítható, ún. műszaki előírásokban kerüljenek szabályozásra, amelyet a Vasúti Műszaki Bizottság dolgoz ki, és a közlekedési hatóság ad ki.
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása jogharmonizációs kötelezettség miatt szükséges.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása révén a járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges tanfolyam a tanulmányi rendszerben elérhető lesz online formában.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása – a megfelelő garanciák beépítése mellett – lehetővé teszi anonim módon kamerák felhasználását az utasok számának minél pontosabb meghatározása érdekében (képfelvétel rögzítése nélkül), emellett jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz, valamint a tarifareformmal összefüggésben az alkalmazásban állók kedvezményének biztosítása érdekében a regisztrációhoz szükséges adatkezelési felhatalmazásokat pontosítja, és megteremti a törvényi szintű anyagi jogi szabályozási kereteit az országos, regionális vagy elővárosi közúti vagy helyi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást vagy a menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók által munkavállalóik és egyéb igényjogosult személyek számára nyújtott menetkedvezményeik rendszerének. Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások vonatkozásában a módosítás megteremti a lehetőségét a szolgáltató-független, objektív, egységes elvek mentén történő mennyiség- és minőségellenőrzés kialakításának.
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása az útdíjból származó bevétel felhasználásával kapcsolatos pontosítást tartalmaz, továbbá hazánk európai uniós jogharmonizációs kötelezettségének teljesítését szolgálja.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása a járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges szabályozást tartalmazza a nemzeti köznevelésről szóló törvény mintájára.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A módosítás alapján a középiskola vagy a szakképző intézmény középiskolás járművezető tanfolyami képzést tarthat a közlekedési hatóság engedélye nélkül. Így egyszerűbben lebonyolításra kerülhet a tanfolyami képzés, ha a középiskola vagy a szakképző intézmény végzi saját tanulói vonatkozásában.
A módosítás arra irányul, hogy a középiskolás járművezetők esetében az elméleti vizsga szervezését, lebonyolítását a középiskola láthassa el. A vizsga sikeres teljesítését igazoló tanúsítványt a középiskola fogja kiadni. A középiskola értesíti a vizsgaközpontot a tanuló eredményes vizsgájáról, és átadja a tanuló adatait annak érdekében, hogy az engedély-nyilvántartásba bekerülhessen.
A módosítás alapján a középiskolás járművezetők számára kötelező vezetési gyakorlati oktatást – a tanfolyami képzést végző középiskolával kötött megállapodás alapján – a Magyar Honvédség is végezheti.
2. §
Az utánképzés-foglalkozásvezető engedélyköteles tevékenység. Az engedély visszavonására akkor kerül sor, ha az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn. A bejelentés ebben a kontextusban nem értelmezhető, ezért a rendelkezés törlése szükséges.
3. §
A sajátszámlás áruszállításhoz kapcsolódó bizonyos jogsértések szankcionálására vonatkozó törvényi felhatalmazás megteremtése.
4. §
A magyar hatóság által kiállított vezetői engedélyeket a járművezetők nem kötelesek maguknál tartani. A közúti ellenőrzéseket támogató informatikai rendszer alkalmassá tehető a vezetői engedély személyes adatok alapján történő lekérdezésére. A módosítás az ehhez szükséges jogalapot biztosítja.
5. §
Az új építési alapanyagok, valamint az új gyártási és építési technológiák széleskörű alkalmazhatóságának vizsgálata, minőségének ellenőrzése körében a szakmai alkalmasság feltételeinek biztosítása érdekében a módosítás egy, a miniszter által működtetett szakmai testület létrehozására ad felhatalmazást, továbbá a miniszter, illetve az általa működtetett bizottság részére megteremti az eltérési hozzájárulás megadásának lehetőségét, egyben kijelöli annak terjedelmét.
6. §
Az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: EETS irányelv) 1. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján az EETS irányelv meghatározza az Unión belüli bárminemű útdíj fizetésének elmulasztása által érintett járművekre, valamint az ilyen járművek tulajdonosaira vagy üzembentartóira vonatkozó gépjármű-nyilvántartási adatok határokon átnyúló cseréjének elősegítését szolgáló feltételeket.
Az EETS irányelv 23. cikke rendelkezik a tagállamok közötti információcserére vonatkozó eljárásról, 24. cikke az ebben az eljárásban a díjfizetést elmulasztók részére küldendő tájékoztató levél alkalmazásáról és tartalmáról, míg a 25. cikke a díjbeszedő szervek által a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében indított eljárásokról. Az útdíjfizetés elmulasztása esetén, a jogosulatlanul közlekedő jármű, valamint tulajdonosának, illetve üzembentartójának azonosítása érdekében minden tagállam kizárólag a többi tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjai számára – automatizált keresés végzésére való jogosultsággal – hozzáférést biztosít az EETS irányelvben meghatározott nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatokhoz.
A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy az Európai Unió más tagállamában nyilvántartásba vett járművek tekintetében a használatidíj-fizetést elmulasztott – és ezáltal pótdíj fizetésére kötelezett – üzembentartók vagy tulajdonosok azonosítása érdekében a pótdíjkövetelések behajtásáért felelős útdíjszolgáltatási gazdasági társaság a nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül adatlekérdezést kezdeményezzen a tagállami nyilvántartásokban. Az így azonosított kötelezettek részére az előírt tájékoztató levelet az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság vagy annak megbízottja küldi meg.
7. §
Az EETS irányelvnek való megfelelés érdekében technikai jellegű módosítás, melynek révén az Európai Unióban nyilvántartott és az egyéb külföldi (harmadik országbeli) rendszámmal rendelkező járművek esetén alkalmazandó eljárások szétválasztása történik meg.
8. §
A törvényjavaslat az EETS irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetéséhez szükséges rendelkezéseket állapít meg.
9. §
Felhatalmazó rendelkezés kiegészítése az utánképzés-foglalkozásvezetőkre vonatkozó részletes szabályokkal.
Pontosításra kerül azon felhatalmazó rendelkezés, amely lehetővé teszi a műszaki szabályok alóli eltérés engedélyezéséhez kapcsolódó miniszteri rendelet szintű részletszabályok kidolgozását.
Felhatalmazó rendelkezés megteremtése a közlekedésért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter részére annak érdekében, hogy a járművezetői képzéshez szükséges intézkedéseket megtegyék.
A használatidíj fizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése érdekében a miniszter rendeletben állapíthatja meg az alkalmazandó formanyomtatványt.
Felhatalmazás a Kormány részére, hogy a járművezetői engedéllyel kapcsolatos részletszabályokat kormányrendeletben állapíthassa meg.
10. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szabályozza egyes rendelkezések megsértése esetén a kiszabható bírságok minimumát és maximumát, ugyanakkor a kiszabható bírságok mértékét, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabályok állapítják meg. Figyelemmel a gazdasági helyzet változására, indokolt mind az objektív felelősségen alapuló, mind a nem objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírságok esetén a kiszabható bírság maximumának módosítása, azzal, hogy ez csak a kereteket jelenti, a konkrét bírságok mértéke a külön jogszabályokban az egyes tényállásoknál – annak súlyosságára figyelemmel – kerül meghatározásra.
Az utánképzés-foglalkozásvezetői jogosultsággal rendelkező személyek jogosultak az egyes utánképzési programokat megtartani, azonban az utánképzési programok jelentős részénél nem szakoktatói képesítés, hanem pszichológus, vagy pszichoterapeuta képesítés szükséges a foglalkozásvezetői jogosultság mellett az adott program végzéséhez, ezért a definíció pontosítása szükséges.
Emellett a szakasz jogtechnikai pontosítást és a jogharmonizációs záradék kiegészítését tartalmazza.
11. §
A világos, egyértelmű megfogalmazás és az országosan egységes joggyakorlat biztosítása érdekében a módosítással egyértelművé válik, hogy a kategória eltiltás esetén akkor sem kell utánképzésen részt venni, ha az okmány technikai visszavonására és új kártya kiállítására az eltiltás végett szükség van.
12. §
A magyar légtér polgári célra kijelölt részében légiforgalmi irányítást, valamint központi repüléstájékoztató szolgálatot ellátó légiforgalmi szolgálatnak a feladatai ellátásához külön jogszabály alapján együttműködési megállapodásokat kell kötnie olyan szervezetekkel, amelyek a légiforgalmi szolgáltatás ellátását érintő, légiközlekedési vagy légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet végeznek. E szervezetek a tevékenységüket hatósági engedély vagy tanúsítás alapján végezhetik, amelynek rendelkezésre állásáról, illetve esetleges felfüggesztéséről vagy visszavonásáról a légiforgalmi szolgálatnak közvetlen információval szükséges rendelkeznie annak érdekében, hogy az együttműködést folyamatosan a megfelelő jogosultsággal rendelkező szervezettel tarthassa fenn, ennek hiányában pedig megtehesse a repülésbiztonság fenntartásához szükséges intézkedéseket. E körben különösen fontos annak biztosítása, hogy a törvényben meghatározott légtérgazdálkodó szolgálat csak olyan szervezet, illetve személy számára tegye lehetővé a magyar légtérben kijelölt egyes légterek aktiválását, illetve használatát, amely arra a megfelelő jogosultsággal rendelkezik. Az ehhez szükséges adatátadást, valamint adatkezelési jogosultságot biztosítja a törvény javasolt módosítása. Az adatkezelés időtartama az engedélyek érvényességi idejéhez kapcsolódóan került megállapításra.
Az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezményben és Függelékeiben foglalt nemzetközi kötelezettsége Magyarországnak jogszabályban biztosítani a repülésbiztonsági felügyelettel összefüggő hatósági feladatokat ellátó felügyelők ellenőrzéssel kapcsolatos jogait jogszabályban rögzíteni. Nemzetközi követelmény a felügyelők iratbetekintési, valamint belépési és meghatározott eszközökhöz, rendszerekhez és létesítményekhez való hozzáférésének garantálása.
13. §
Az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezményben és Függelékeiben meghatározott nemzetközi kötelezettségünk meghatározott esetekben mentesítés biztosítása. Ez a kötelezettség az uniós jogban is megjelenik, mellyel azonos feltételrendszer kerül alkalmazásra nemzeti hatáskörben is a módosítás által.
14. §
A fenntartható légiközlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
15. §
A leszállóhelyek működésének feltételeit meghatározó miniszteri rendelkezések meghatározásához szükséges az erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés megalkotása.
16. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával a járművezetői alkalmassági vizsgálatok továbbra sem, azonban a középiskolás járművezetői alkalmassági vizsgálatok az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehetővé válnak.
17. §
A közlekedési hatóság által kiadott bontási átvételi igazolás adattartalmának a közúti közlekedési nyilvántartásba történő átadásával kapcsolatos rendelkezéseket állapít meg.
18. §
A módosítás a hatékonyabb feladatellátás érdekében teremt adatigénylési lehetőséget a közlekedési nyilvántartásból a települési önkormányzat jegyzője, a gyermekvédelmi és gyámügyi szervek, a közigazgatási hatósági ügyekben eljáró rendőrség részére a jogszabályban foglalt feladataik ellátásához.
19. §
A jármű eltulajdonítása miatt hivatalból átmeneti időszakra forgalomból kivont járművek forgalomba helyezése iránt benyújtott kérelem alapján indult eljárásban a költségmentességet a jelenlegi kormányrendeleti szabályozás helyett törvényben szükséges rögzíteni.
20. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés a 17. §-al összefüggésben.
21. §
A tarifareformmal összhangban a helyközi közlekedésben érvényes korábbi 90%-os kedvezmény megemelése 100%-ra a 6–14 éves korosztály számára korlátlan számú utazás esetén, míg a 14–65. életév között a korábbi 4 helyett évente 12 utazás esetén, valamint a technikai lebonyolítást segítő előzetes bejelentési kötelezettség rögzítése csoportos utazás esetén.
22. §
A módosítás fogalom kiegészítését tartalmazza, figyelemmel arra, hogy a hagyományos vasúti rendszerek tekintetében vannak olyan alrendszerek [pl.: Ellenőrző és Irányító Rendszer (CCS alrendszer), ami az Európai Vasúti Forgalomirányító Rendszer (ERTMS) részét képezi], amelyek elemei, bár a hagyományos vasúti rendszer részét képezik, azonban az arra vonatkozó követelmények nincsenek lefedve Átjárhatósági Műszaki Előírásokkal, és ezen alrendszer-elemekre és ezek rendszerelemeinek szabályozására kötelezően alkalmazandó műszaki előírások kiadása szükséges.
23. §
Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges módosítás.
24. §
A vasúti műszaki előírásokkal kapcsolatos rendelkezések pontosítása, a Vasúti Műszaki Bizottságra vonatkozó rendelkezések egyértelműsítése.
25. §
A törvényjavaslat biztosítja az EU-ban működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok vasúti járművezetőinek szélesebb körű és könnyebb igénybevételét.
26. §
Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges módosítás.
27. §
Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges módosítás.
28. §
A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges módosítás.
29. §
Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges módosítás.
30. §
A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges módosítás.
Felhatalmazó rendelkezések pontosítása a vasúti műszaki előírásokra vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben.
31. §
Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez, jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges hatályon kívül helyezés.
Hatályon kívül helyező rendelkezés a vasúti műszaki előírásokra vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben.
32. §
Hiányzó jogharmonizációs záradék pótlása.
33. §
A vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 12. pontja a súlyos vasúti baleset kárértékét 2 millió EUR-ban határozza meg, ez a hazai szabályozás szerint 500 millió forint. A gazdasági helyzet változása miatt a hazai szabályozás már nem felel meg az irányelvnek, így azt szükséges módosítani.
34. §
A módosítással a járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges tanfolyam a tanulmányi rendszerben elérhető lesz online formában. A tanfolyamon való részvétellel kapcsolatban a középiskola az iskolában szervezett időpontban a tanfolyamon való részvételt biztosítja, továbbá lehetőséget ad otthoni részvételre. Az állami mentőszolgálat bevonásával jelenléti formában, legalább egy alkalommal elsősegélynyújtási demonstrációs alkalmat kell szerveznie a középiskolának. A középiskola online közlekedési alapismeretek elméleti vizsgát és online elsősegély-nyújtási vizsgát szervez, ezek elvégzéséről a tanuló tanúsítványt kap, amely megfelelt vagy nem megfelelt eredményt tartalmazhat. A középiskola a sikeres elsősegélynyújtási vizsgát igazoló tanúsítványt a Magyar Vöröskereszt részére bemutatja.
35. §
A módosítás a tanulmányi rendszer fogalmát bővíti annak érdekében, hogy a közlekedési alapismeretek elméleti vizsgájának és az elsősegélynyújtási vizsga letételéhez szükséges alapismeretek elsajátításának modulját is tartalmazza.
36. §
Az alkalmazásban állók kedvezményének biztosításával összefüggésben a regisztrációhoz szükséges adatkezelési felhatalmazások pontosítása.
37. §
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. § (4a) bekezdése megteremti annak a lehetőségét, hogy a 8. § (1) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt szolgáltatók az általuk nyújtott szolgáltatást igénybe vevő utasok számának minél pontosabb meghatározása érdekében – különállóan telepített kamerákkal vagy a személy és vagyonvédelmi célból alkalmazott kamerákon keresztül – utasszámlálási célból kamerás megfigyelést végezzenek, amely többek között hozzájárul a szolgáltatásuk fejlesztéséhez, az utazóközönség igényeinek minél magasabb szintű kielégítése érdekében. A rendelkezés a személyes adatok védelmének garanciájaként – a megfigyelés céljával összhangban – kifejezetten előírja, hogy a megfigyelés kizárólag az utasok azonosítását lehetővé nem tévő módon történhet és a megfigyelés során rögzített felvétel nem készíthető. A szolgáltató kizárólagos felelőssége, hogy kialakítsa az utasszámlálási célú kamerás megfigyelés olyan technikai, technológiai feltételeit, amellyel e garanciális előírásoknak meg tud felelni. A rendelkezésben rögzített cél elérése érdekében a 8. § (2)–(4) bekezdés szerint rögzített felvételek felhasználására – a 8. § (13) bekezdésével összhangban – nem kerülhet sor.
38. §
Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások vonatkozásában a módosítás megteremti a lehetőségét a szolgáltató-független, objektív, egységes elvek mentén történő mennyiség- és minőségellenőrzés kialakításának.
39. §
A rendelkezés célja, hogy hasonlóan a vasúti dolgozók kedvezményéhez – a jogbiztonság és a szabályozás egyértelműsítése érdekében –, megteremtse a törvényi szintű szabályozási kereteit az országos, regionális vagy elővárosi közúti vagy helyi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást vagy a menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók által munkavállalóik és egyéb igényjogosult személyek számára nyújtott menetkedvezményeik rendszerének, amelyre vonatkozóan eddig kizárólag kormányrendeleti szintű, a személyi jövedelemadó-mentességre vonatkozó szabályok kerültek meghatározásra.
40. §
A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfeleléshez jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében szükséges módosítás.
41. §
A módosítás megteremti annak törvényi lehetőségét, hogy a közlekedésért felelős miniszter rendeletben határozza meg az országos-, regionális- és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások mennyiségi és minőségi előírásai teljesülésének ellenőrzéséért felelős szervezetet, a szervezet ellenőrzési feladatait, az ellenőrzés tárgyára, tartalmára és eljárására vonatkozó, valamint az ellenőrzési feladat ellentételezését biztosító díjazásával összefüggő feltételeket és részletes szabályokat.
42. §
Jogtechnikai pontosítás.
43. §
A törvényjavaslat egyrészt egyértelműsíti, hogy azok a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjárművek is a megtett úttal arányos útdíjrendszerben válthatnak úthasználati jogosultságot, amelyeket különleges felépítménnyel (pl. daru, erőgép) szereltek fel.
Másrészt az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetéséhez szükséges rendelkezéseket állapít meg.
44. §
Az útdíjból származó bevétel felhasználásával kapcsolatos pontosítás.
45. §
A módosítás az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetéséhez szükséges rendelkezéseket állapít meg.
46. §
A szakképző intézményekben a járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges szabályozás kialakítása a nemzeti köznevelésről szóló törvény mintájára.
47. §
Hatályba léptető rendelkezések.
48. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás