2024. évi XXVIII. törvény indokolás
2024. évi XXVIII. törvény indokolás
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló törvénymódosításokról szóló 2024. évi XXVIII. törvényhez
2024.05.11.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló törvénymódosításokról szóló törvény indokolását az Indokolások Tárában – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján – szükséges közzétenni.
A törvény megalkotását Magyarország európai uniós tagságából fakadó jogharmonizációs kötelezettsége, valamint a jogszabályok közötti koherencia biztosítása indokolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Jogharmonizációs záradék, mely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja.
2. §
A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisába történő regisztráció nem kötelező, azonban a regisztráció és adatmódosítás csak elektronikus úton lehetséges. Tekintettel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2024. szeptember 1-ig hatályos 9. § (3) bekezdésére, azt követően pedig a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. § (4) bekezdésére („Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.”), a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosítása szükséges.
3. §
A közvetlen veszélyeztetés fogalma nem az Mvt.-ben, hanem a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendeletben szerepelt. A 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet helyett új kormányrendelet került kiadásra, amelyben nem szerepel a hivatkozott fogalom, mert azt a rendelet szövege már nem tartalmazza, azonban a fogalmat az Mvt. használja, ezért ott szükséges a definíció bevezetése. A definíció a szakmában elfogadott, már eddig is alkalmazott szöveget tartalmazza.
4. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések
Az a) ponthoz
A munkavédelmi képviselő szerepét tekintve nemcsak a választáskor, hanem azt követően sem láthat el munkavédelmi feladatokat a munkáltatónál, hiszen ellenkező esetben a munkavédelmi képviselő már nem lenne független a munkáltatótól és nem tudná objektíven képviselni a munkavállalók munkavédelmi érdekeit. A módosítással kizárjuk annak a lehetőségét is, hogy a munkavédelmi képviselő eseti jelleggel elláthasson olyan tevékenységet, amely a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy feladata.
A b) ponthoz
A munkavédelmi hatósági feladatot ellátó kormánytisztviselők elnevezése – Kormányhivataltól függően – lehet ellenőr, szakügyintéző, felügyelő. A nem egységes elnevezés miatt a normaszöveg nem pontos, jogértelmezési bizonytalanságot okozhat. Ennek megszüntetése érdekében kerül sor a módosításra.
A c) ponthoz
A szervezett munkavégzés definíciójában a „természetes személy háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés” megjelölésben az „egyszerűsített foglalkoztatás keretében” fordulat indokolatlan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény változásait figyelembe véve. A jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében kerül sor a módosításra.
5–13. §
Jogharmonizációs záradék, mely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja.
14–15. §
Az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint elvárás a tagállamok által jogszabályban megállapított minimálbér összegének meghatározásához és aktualizálásához kapcsolódó eljárás transzparenciája. Ennek érdekében szükséges, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) felhatalmazást kapjon a Kormány a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum konzultációjára vonatkozó részletes szabályok kormányrendeletben történő szabályozására, valamint a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórum kormányrendeletben történő kijelölésére.
16. §
Az üzemi tanács véleményezési jogkörének egyértelműbbé tétele érdekében az Mt. 264. § (2) bekezdése kiegészül azzal, hogy a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetén – amennyiben az eléri a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának öt százalékát, valamint minden további öt százalékos emelkedés elérésekor – a foglalkoztatás előtt az üzemi tanács véleményét a munkáltatónak ki kell kérnie.
17. §
Jogharmonizációs záradék, mely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja.
18. §
A módosítás átmeneti rendelkezést rögzít az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 112. § (2) bekezdésének módosításával összefüggésben.
19. §
Jogharmonizációs záradék, mely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja.
20. §
Szövegcserés módosító javaslatok az Ogytv. 112. § (2) bekezdésében foglalt jogosultsággal összefüggésben.
21. §
Jogharmonizációs záradék, mely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja.
22–24. §
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Paksi Atomerőmű bővítésére irányuló beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerült speciális munkaerőigény mielőbbi biztosíthatósága érdekében szükségessé vált módosítások.
25–29. §
Jogharmonizációs záradék, mely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja.
30–32. §
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítésére irányuló beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerült speciális munkaerőigény mielőbbi biztosíthatósága érdekében szükségessé vált módosítások.
33–36. §
Jogharmonizációs záradék, mely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja.
37–38. §
A módosítás a piaci szereplők számára megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2024. július 1-ről 2025. január 1-re halasztja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény azon rendelkezésének hatályba lépését, amely szerint magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy ügyfelek számára (kérésük esetén) a pénzügyi szektorban kötelező biztosítani az online ügyfél-azonosítás lehetőségét.
39. §
Hatályba léptető rendelkezés.
40. §
Sarkalatossági záradék.
41. §
Jogharmonizációs záradék, mely az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás