• Tartalom

2024. évi XXXIX. törvény indokolás

2024. évi XXXIX. törvény indokolás

a pénzügyi közvetítőrendszert érintő és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi XXXIX. törvényhez

2024.10.29.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat elsődleges célja a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények kisebb terjedelmű módosítása. A törvényjavaslat további célja, hogy az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínét az iparügyekért felelős miniszter jelölje ki.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §, 6–7. §
A Magyar Export-Import Bank Zrt., valamint az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. esetében a tulajdonosi joggyakorló hatáskörébe kerül az ügyvezetők feletti munkáltatói jogkör gyakorlójának meghatározása.
2. és 5. §
A lakáscélok körének kiterjesztése az üdülővel segíti a lakosság rekreációját és hozzájárul az ország üdülő övezeteinek a fejlesztéséhez.
3. §
A lakás-előtakarékoskodók alanyi körének önkormányzatokkal, alapítványokkal, egyesületekkel és egyházakkal történő bővítésével lehetőség nyílik ezen szereplők tulajdonában álló ingatlanokhoz kapcsolódó lakáscélú tevékenységek finanszírozására, ha vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyt jelöl kedvezményezettnek.
4. §
A lakáskölcsön nyújtásának feltételeként meghatározott legalább 4 éves megtakarítási idő közvetlenül az állami támogatás feltételeként szabott 4 éves minimális megtakarítási időhöz igazodott. Jelenleg a lakástakarékpénztári termékekhez nem kapcsolódik állami támogatás, így nem indokolt ennek a korlátozásnak a fenntartása. Az új termékek esetén ezáltal rugalmasabban alakíthatóak a feltételek az ügyfelek változó igényeihez igazodva.
8–11. §
A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya azokra a magyarországi székhelyű intézményekre is kiterjesztésre kerül, amelyek harmadik országbeli rendszerekben közvetlenül vesznek részt.
12. és 13. §
A sportról szóló törvénnyel összhangban a továbbiakban az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatások tekintetében is azonos megítélés alá esnek a sportegyesületek, a sportvállalkozások, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztést végző alapítványok.
14. §
2024. június 19-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdették a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendeletet, amelyre tekintettel szükséges a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény kiegészítése annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Bank – felügyeleti feladatkörében – elláthassa a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság hatásköréből eredő, ráháruló feladatokat.
15. §
A Magyar Nemzeti Bank együttműködésére vonatkozó rendelkezések kiegészítése.
16. és 17. §
A jogharmonizációs záradék kiegészítése.
18–20. §
A belső hitel értékbeli korlátozása a továbbiakban nem a nagykockázat-vállalás fogalmához, hanem a nagykockázat-vállalás határértékéhez igazodik.
21–23. §
Az olyan szervezetre, amelyre a szanálási terv előírja, hogy a szervezetet fel kell számolni (felszámolandó szervezet), csak a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank külön értékelése alapján lehet egyedi alapon a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt előírni.
A módosító javaslat egyidejűleg rögzíti azt is, hogyha az értékelés alapján a felszámolandó szervezetnek egyedi alapon előírásra kerül a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény, azt milyen eszközökkel, kötelezettségekkel teljesítheti.
24. §
Az adatszolgáltatásra, nyilvánosságra hozatalra vonatkozó követelmények módosítása, tekintve, hogy a felszámolandó szervezeteknek adott esetben teljesíteniük kell a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt.
25. §
A jogharmonizációs záradék kiegészítése.
26. §
Az ügyfelek számára egyértelműbb és könnyebben átlátható határidők meghatározása érdekében a módosító javaslat egységes, április 30. napjára vonatkozó felmondási lehetőséget fogalmaz meg a lakásbiztosítási kampány során megszűnő szerződések vonatkozásában.
27. §
A módosító javaslat a vonatkozó fogalmat tartalmazza, továbbá biztosítja, hogy az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínét az iparügyekért felelős miniszter jelölje ki. Az iparügyekért felelős miniszter döntését követően kezdődhetnek meg az egyes hatósági eljárások. A javaslat a szükséges felhatalmazó rendelkezést is tartalmazza.
28. §
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alapján lehetővé tett termékkonszolidáció lehetőségének további három hónappal történő biztosítása.
29. §
A törvény hatálybalépésekor már működő kriptoeszköz-szolgáltatók vonatkozásában hosszabb átmeneti időszak biztosítása szükséges a működési engedély megadására.
30. §
Hatályba léptető rendelkezések.
31. §
Sarkalatossági záradék.
32. §
Jogharmonizációs záradék.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére