2024. évi LII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A hatósági tapasztalatok, a víziközmű-szolgáltatók megkeresései, valamint az ágazati ismereteink alapján – az ágazat hosszútávú, biztonságos és hatékony működésének biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) tekintetében módosítási igények merültek fel.

Kiemelendő, hogy a víziközmű-szolgáltatók működési engedélyezési eljárásának, a gördülő fejlesztési tervekkel (a továbbiakban: GFT) kapcsolatos rendelkezéseknek, az egyes cégjogi eseményekre vonatkozó szabályoknak és a használati díjra vonatkozó rendelkezéseknek a felülvizsgálatára is sor kerül, valamint a Vksztv. kiegészül az ESCO finanszírozási konstrukció támogatását elősegítő szabályozással is.

Sor kerül továbbá olyan módosításokra, amelyek az eljárások egyszerűsítését, egyértelműsítését és hatékonyságának növelését, valamint a víziközmű-szolgáltatók működési feltételeinek és a felhasználók helyzetének javítását szolgálják, valamint több helyen sor kerül a normaszöveg pontosítására, technikai jellegű javítására.

A Vksztv. használja a egyesített rendszerű csatornahálózat és az elválasztott rendszerű csatornahálózat fogalmakat, de ezek meghatározást mindeddig nem tartalmazta, ezt pótolja a javasolt módosítás.

A gördülő fejlesztési tervezés rendszerének megújítására, racionalizálására irányuló átfogó felülvizsgálat eredményeként a nagyobb tervezési egységek kialakítása érdekében víziközmű-szolgáltatónként és ágazatonként egy GFT készül és kerül benyújtásra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz oly módon, hogy az továbbra is víziközmű-rendszerenként tartalmazza a fejlesztéseket. A részletszabályok módosításához kapcsolódó szövegpontosító javaslat, tekintettel arra, hogy pótlási tervrész a módosítás értelmében már nem lesz.

Figyelemmel az engedélyezési eljárások komplex, Hivatal általi felülvizsgálatának eredményére, bevezetésre kerül a víziközmű-szolgáltatói működési engedély meghatározása, annak érdekében, hogy a többször hivatkozott kifejezés a jogszabály elején rövidíthető legyen az esetleges jogértelmezési és jogalkalmazási problémák megelőzése érdekében.

Az átmeneti díj megállapítására irányuló eljárással összefüggésben megfontolásra javasolt, hogy az irányadó ügyintézési határidő az eddigi 30 nap helyett (15 nappal) 45 naposra megnövelésre kerüljön, figyelemmel arra, hogy a 2024. január 1. napjától hatályos nem lakossági víziközmű-szolgáltatási díjak bevezetésével a lakossági felhasználókra irányadó átmeneti díjak megállapítása – különös tekintettel a költségek felosztására és a megtérülési számításokra – összetettebbé vált. A javasolt módosítás az érintett víziközmű-szolgáltató számára is több időt biztosítana az esetleges hiánypótlás, illetve tényállás tisztázás teljesítésére, ami szintén elősegíti a megalapozott döntés meghozatalát.

Tekintettel arra, hogy az érintett víziközmű-szolgáltató az átmeneti díj iránti kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal érvényesítheti díjigényét, ezért a víziközmű-szolgáltató pénzügyileg nem kerül hátrányosabb helyzetbe az ügyintézési határidő 15 nappal történő meghosszabbítása révén (hiszen erre az időszakra is jogosult lesz számlázni a határozat meghozatalát követően). Figyelemmel továbbá arra, hogy a javasolt eljárási határidő növekmény az érintett lakossági felhasználók esetében nem tesz ki egy teljes havi számlázási időszakot sem, ezért a módosítás a lakossági felhasználókat sem érintené hátrányosan, különös tekintettel a tervezett részletfizetési jogosultságra.

A pályázati kiírás jóváhagyására irányuló eljárásra jelenleg irányadó 21 napos ügyintézési határidő emelése javasolt 30 napra, tekintettel arra, hogy a vonatkozó hatósági eljárások során felmerülhetnek olyan hiányosságok és a tényállás tisztázásához kapcsolódó kérdések, amelyek teljesítése, tisztázása jelentősebb időt igényelhet, azonban a rövid eljárási határidőre tekintettel ez nehezen (általában csak késedelemmel) teljesíthető, amely az érintett ellátásért felelős számára sem ideális, ezért megfontolásra javasolt a hosszabb ügyintézési határidő biztosítása.

Az ügyintézési határidő meghosszabbítását az egységes működési engedély indokolja, hogy amikor a módosítás egyszerre több víziközmű rendszert is érint, legyen elegendő idő valamennyi víziközmű rendszert érdemben vizsgálni.

A rendelkezés azt előzi meg, hogy a GFT eljárásban érintett ügyfelek a rájuk nem vonatkozó részek megtámadásával ne akadályozhassák a döntés egyéb részeinek véglegessé válását.

Az utóbbi években a víziközmű-szolgáltatók oldalán problémát jelentett a felügyeleti díjról szóló számla helyénvalóságának ellenőrzése, ugyanis nem derült ki, hogy melyik rendszeren mekkora felhasználói egyenérték alapján került meghatározásra a felügyeleti díj. Az ellenőrzést és az esetleges további egyeztetést nagyban segíti a tételes kimutatás a víziközmű-szolgáltatók számára.

(1) bekezdés: a Vksztv. jelenleg nem határozza meg kétséget kizáróan a vízvezetési szolgalmi jog jogosultját, csak a joggyakorló személyét. A kiegészítés ezek egyértelmű elhatárolását szolgálja,

(2) bekezdés: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 2013. év előtt hatályos változatában szerepelt a védőtávolságokra vonatkozó függelék. Ennek kivezetése miatt a szennyvíztisztító művektől megtartandó védőtávolságok jelenleg nincsenek szabályozva. A beruházások számának növekedésével, azon belül is a barnamezős beruházások gyarapodásával nincs megfelelő jogszabályi garancia arra, hogy az építkezések során a szennyvíztisztító telepek vonatkozásában a megfelelő védőtávolságok megtartásra kerülnek. A rendelkezés a szennyvíztisztító telepek megfelelő, külső behatásoktól mentes működésére vonatkozó védősávokkal kapcsolatos részletszabályok kialakítását szolgálja az erre szolgáló felhatalmazó rendelkezéssel együtt.

A víziközmű rendszerek energiahatékonyságát célzó beruházások forrásbiztosításának egyik módja az Energy Serving Company (ESCO) típusú finanszírozás.

Az energiahatékonysági projekt keretén belül az ESCO társaság saját költségén felújítja, kicseréli és üzemelteti a létesítmény energetikai- ellátó vagy felhasználó rendszerét. Azonban ezek a berendezések az ESCO társaság tulajdonába kerülnek a szerződés időtartama alatt. Erre azonban a Vksztv. szerint jelenleg nincs lehetőség. Mindezek eléréséhez szükséges a törvény az irányú módosítása, amely lehetőséget teremt, hogy az adott rendszerfüggetlen víziközmű elem tulajdonjoga az ESCO futamideje alatt az energiahatékonysági szolgáltatóhoz kerüljön. Az energiahatékonyság-alapú szerződés tárgyát képező rendszerfüggetlen víziközmű-elem tulajdonjogi helyzete nem veszélyeztetheti ellátásbiztonságot.

A beárazott létesítmény-jegyzék alkalmazása helyett javasolt az – számviteli szempontból alkalmasabb – elkészült beruházás üzembehelyezési dokumentációjának (okmányának) csatolását előírni, amely időben sokkal korábban rendelkezésre áll, mint a vagyonleltár vagy maga a vagyonértékelés, valamint bővebb és pontosabb információkkal szolgál, mint a létesítmény-jegyzék (pl. eszköz tényleges bekerülése értéke, tervezett élettartama, értékcsökkenési besorolása), illetve ennek kiállításával az elvégzett beruházás állományba vétele is igazolásra kerül.

A GFT eljárások koncepcionális felülvizsgálata nyomán (az előzőkkel összefüggő) javasolt módosítások.

A legutóbb megküldött adatokból jól látható, hogy a 2024–2038. évi GFT-k esetében a beszerzési tervrészt érintő 2715 kérelemből mindössze 164 esetben nyújtotta be maga az ellátásért felelős a tervrészt, a többi esetben ezt meghatalmazással a víziközmű-szolgáltató tette.

A kiegészítés megfelelően biztosítja azt, hogy az ellátásért felelős eltérő véleménye esetében a felek között fennálló vitát a Hivatal a hatósági eljárás keretében döntse el.

Az engedélyezési eljárások felülvizsgálatához kapcsolódó technikai jellegű módosítás.

Figyelemmel arra, hogy a nem lakossági felhasználók tekintetében 2024. január 1. napjától hatályba lépett az országosan egységes díjrendszer, ezért a normavilágosság érdekében rögzítésre került, hogy a nem lakossági felhasználók tekintetében a víziközmű-szolgáltató már az átmeneti díj iránti kérelem benyújtásától alkalmazhatja a miniszteri rendelet szerinti szolgáltatási díjakat.

A módosítás célja továbbá, hogy a víziközmű-szolgáltató mihamarabb benyújtsa az átmeneti díj iránti kérelmét a lakossági felhasználók vonatkozásában, valamint a számlázás azonos napon induljon meg a lakossági és nem lakossági felhasználók esetében.

Az integrációs módosítással érintett víziközmű-rendszereknél problémát jelent a hatályos szabályozás, mivel egy üzemeltetési szerződés vonatkozik valamennyi víziközmű-rendszerre (és az üzemeltetési szerződés mellékletében vannak felsorolva az ellátott víziközmű-rendszerek). Ha közérdekű üzemeltető kerül kijelölésre bármelyik víziközmű-rendszerre, kérdésessé válik a teljes üzemeltetési szerződés sorsa is. A javasolt módosítás megoldást jelent erre a problémára.

A víziközmű-szolgáltatónként egy egységes engedély kibocsátására irányuló koncepció kialakítása keretében javasolt módosítások miatt indokolttá vált a Vksztv. 37. §-a egyes rendelkezéseinek áthelyezése.

Az engedélyezési eljárások felülvizsgálatához kapcsolódó technikai jellegű módosítás.

Mivel a hatályos normaszöveg felváltva használja a víziközmű-szolgáltató és az engedélyes kifejezést, indokolt az egységes fogalomhasználat alkalmazása. Figyelemmel arra, hogy többségében a víziközmű-szolgáltató a bevett kifejezés, így ennek alkalmazása indokolt.

Az új gördülő fejlesztési tervre vonatkozó szabályozás szerint a tárgyévet követő év június 30. napjáig benyújtandó jelentésben meg kell indokolni a jóváhagyott tervtől való eltérést (nem végrehajtás, jóváhagyás nélküli feladat végrehajtása). Eltérést csak ellátásbiztonságot érintő műszaki okból tesz lehetővé a kialakított koncepció.

A hatályos törvényi szöveg bizonytalanságot teremt azzal, hogy a jogszabály szerinti tőkeleszállítási kötelezettséget kiveszi az előzetes hivatali jóváhagyás alól. Az ilyen tőkeleszállítások ugyanis most a hivatal látókörén kívül esnek, a víziközmű-szolgáltatók döntik el, hogy a tőkeleszállítást jogszabály alapján hajtották-e végre, így azt szükséges-e benyújtani előzetes hivatali jóváhagyásra. A javaslata szerint minden, legalább egynegyed résszel történő tőkeleszállítás hivatali jóváhagyásra kerül azzal, hogy kötelező jogszabályi tőkeleszállítás esetén a Hivatalnak nincs mérlegelési jogköre.

A jelenleg hatályos szöveg nem határolja el megfelelően a cégjogi eseményt és a befolyásszerzést, így a Vksztv. 42. § (1) bekezdése szerinti cégjogi esemény kimarad a megfelelés ellenőrzési eljárás alól. A javaslat az energetikai jogszabályokkal való egységesítést célozza.

A megfelelés ellenőrzési eljárással egyidejű engedélyezési eljárás kezdeményezésénél a jelenleg hatályos szöveg szintén nem kezeli a cégjogi eseményt, csak a befolyásszerzést. Alapvetően a cégjogi események eredményezhetnek változást az engedélyekben pl. átalakulásnál, beolvadásnál megváltozik a víziközmű-szolgáltató személye, és e helyzetet kezelésére nem nyújt megoldást a hatályos szöveg.

A törvényjavaslat ezen felül az engedélyezési eljárások felülvizsgálatához kapcsolódó technikai jellegű módosításokat tartalmaz.

A jelenlegi szabályozás egyértelműsítését szolgáló kiegészítés, ugyanis a Vksztv. 55/I. § (1) bekezdésének, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 55/B. § (1) bekezdésének együttes értelmezése által a bekötővezeték beméréséhez elegendő, ha az azt végző személy szerepel a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában.

Az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés e) pontja alapján kötelező megfelelő képesítésű szakember igénybevétele közművezetékek geodéziai beméréséhez. A földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló 19/2013. (III. 21.) VM rendeletben szerepelnek azok a végzettségek, melyek földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez elfogadhatók. A vízszerelő nem szerepel ez utóbbi jogszabály felsorolásában, így a geodéziai beméréshez szükséges megfelelő szakértelem biztosítását szolgálja a kiegészítés.

A Vksztv. érintett rendelkezésének hatálybalépését követően szerzett hatósági tapasztalatok nyomán a tervezet egyértelművé teszi, hogy külön díj csak abban az esetben nem számítható fel, ha a víziközmű-szolgáltató azt a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy eljárása során kívánja alkalmazni. Azon tevékenységek tekintetében azonban, amelyeket kizárólagosan a víziközmű-szolgáltató jogosult – és egyben köteles – ellátni, (egyéb mentesülési ok hiányában) jogosult az érintett felhasználóval szemben érvényesíteni a felmerült költségeit is.

Rögzítésre kerül, hogy a tárgyévben fel nem használt kiadási előirányzat mértékével a miniszter a következő évben a kiadási előirányzatot megemeli. Ehhez kapcsolódóan rögzítésre kerül az is, hogy ez a kiadási összeg (előirányzat) nem zárolható, nem csökkenthető és nem vonható el.

A 4. §-sal megállapított szabály alkalmazásához szükséges felhatalmazó rendelkezés.

Az engedélyezési eljárás változásával kapcsolatos átmeneti szabály annak érdekében, hogy a folyamatban lévő eljárásokban is irányadóak legyenek az új szabályok, másrészt, hogy a meglévő engedélyek módosítása hivatalból történik meg.

A gyakorlatban számos problémát okoz, hogy az eltérő víziközmű-szolgáltatási ágazatokhoz tartozó víziközmű-rendszerek között nem lehetséges a használati díj átcsoportosítása. Jellemző, hogy a jó állapotban lévő szennyvíz rendszeren halmozódik fel a használati díj, a rosszabb állapotban lévő ivóvíz hálózatot viszont forrás hiányában nem lehetséges fejleszteni. Erre figyelemmel a szabályozás megengedőbb irányba történő módosítása vált szükségessé.

Szövegcserés módosítások a normaszöveg pontosítása érdekében.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Hatályba léptető rendelkezés.

Uniós záradék.