2024. évi IX. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvénymódosítás – többek között – kiterjeszti a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) szerinti különleges munkavállalói résztulajdonosi program (a továbbiakban: KMRP) szervezetek likvid vagyonának befektetési lehetőségeit a programban résztvevők befektetéseinek értékmaximalizálása érdekében.

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) módosítása a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 2024. január 1. napján hatályba lépett módosítására tekintettel vált szükségessé, amelynek következtében e dátumtól a Nemzeti Agrárkamara (a továbbiakban: NAK) veszi nyilvántartásba a főtevékenységként a NAK tv. 1. és 2. mellékletében meghatározott tevékenységeket folytató vállalkozásokat.

A NAK tv. év eleji változása miatt szükséges a Gktv. rendelkezéseinek módosítása annak érdekében, hogy a NAK-nál és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál a párhuzamos nyilvántartásba vétel elkerülhető legyen.

Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXII. törvény módosítása a Magyar Falu Program II. ütemében részt vevő települések, valamint annak mintájára megvalósuló programként az 5 és 15 ezer fő közötti lélekszámú települések népességszámának megőrzése és folyamatos növelése, valamint a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjának megvalósítása érdekében lehetővé teszi az ingyenes tulajdonba adást az érintett településeken lévő, az állami vagyonba tartozó, de állami vagyongazdálkodás céljára, az állami feladatok ellátásához közvetlenül nem hasznosítható vagyontárgyak esetében, amelyek helyi viszonylatban életminőség javító, érzékelhető használati értékkel rendelkeznek.

A törvénymódosítás a fentieken túl több, a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő törvény kis terjedelmű, a jogalkalmazók részéről jelzett igényekre figyelemmel jogalkalmazást, jogértelmezést segítő pontosítására irányul.

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításának eredményeképpen a jövőben a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során – a felek ilyen megállapodása esetén, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy Magyarország nemzetközi szerződésből eredő eltérő kötelezettsége hiányában – a külföldi választottbíróságok mellett a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény szerinti magyarországi állandó választottbíróság is eljárhat. Változatlan marad, hogy választottbírósági kikötés hiányában a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.

Jogértelmezést egyértelműsítő módosítás, amely az úgynevezett javadalmazási célú Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) oldaláról is tisztázza, hogy az esetleges KMRP-ben való egyidejű részvétel nem sérti azt az előírást, amely szerint egy munkavállaló egyidejűleg csak egy MRP szervezetben vehet részt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a KMRP szervezetekre vonatkozó speciális szabályozáshoz hasonlóan a javadalmazási célú MRP esetében is biztosított az MRP tv. 4. § (4) bekezdéstől való eltérés.

Az MRP tv. módosítása alapján a munkavállalók által indított KMRP esetén a társasági hozzájárulást – a társasági hozzájárulást folyósító társaság és a KMRP között létrejött megállapodást kivéve – a résztvevőknek történő kifizetés céljából nem lehet felhasználni. A rendelkezés összhangban van azzal az eredeti jogalkotói céllal, hogy a KMRP csak a saját maga által „megtermelt” hasznokból (pl. osztalékból) teljesíthessen a futamidő alatt kifizetést a résztvevők számára, illetve erre a célra kizárólag a hozzájárulás mértékét meghaladó rész legyen felhasználható a társasági hozzájárulást folyósító társaság és a KMRP közötti megállapodás alapján.

A törvénymódosítás a KMRP szervezetek likvid vagyonának befektetési lehetőségét kiterjeszti – az állampapírok mellett – olyan jogi személyek által kibocsátott kötvényekre, amelyek 100%-os tulajdonosa az állam, továbbá olyan értékpírokra, amelyek kibocsátása 100%-os állami garanciavállalás mellett történik. Ezzel jelentősen bővül a szervezetek számára elérhető befektetési eszköztár, miközben a kockázati profil – összhangban az eredeti jogalkotói szándékkal – nem változik hátrányosan. A módosítással egyértelművé válik továbbá, hogy a KMRP szervezet tevékenységének elsődleges célja a programban résztvevők befektetésének értékmaximalizálása.

A KMRP szervezetek tevékenységének alapvető célkitűzése a programban résztvevők befektetéseinek értékmaximalizálása. A szervezetek a folyamatosan változó makrokörnyezetben a rendelkezésre álló likvid vagyonelemek értékét aktív befektetési stratégiával tudják megőrizni, amelyhez rugalmas befektetési feltételek szükségesek. A részvény és nem részvény jellegű vagyonelemek aktív befektetéskezelését ugyanakkor a 70%-os részarány túlzottan korlátozza. A megszerzett vagyonrész teljes vagyonon belüli arányát az egyéb vagyonelemek értéknövekedése – piaci árfolyammozgások vagy a hozamok (például kapott osztalékok, kamatok) újrabefektetése révén – úgy is jelentősen befolyásolhatja, hogy az eredeti vagyonrész elemei változatlan formában a KMRP szervezet könyveiben vannak. A 70%-os korlátnak a KMRP szervezet sok esetben csak a futamidő alatti addicionális részvényszerzéssel tudna megfelelni, ami egyrészt a résztvevőknek – részvényárfolyamtól függően – kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetet teremthet, másrészt tovább csökkentené az egyébként is viszonylag alacsony mértékű közkézhányadot a Budapesti Értéktőzsdén. A piaci körülményekre reflektáló módosítással a jövőben is biztosítható az eredeti cél, a programban részt vevő munkavállalók számára a piaci értékmaximalizálás és azon keresztül a munkavállalói elkötelezettség növelése.

Az átmeneti rendelkezés kimondja, hogy az MRP és a KMRP szervezetben való egyidejű részvételi lehetőség a jelen módosítás hatálybalépésekor működő szervezetek esetében is biztosított.

Az MRP tv. 24/N. § módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés alapján a jogalkotó 180 napot biztosít arra, hogy a társasági hozzájárulást folyósító társaság és a KMRP megállapodást kössön – a korábban folyósított társasági hozzájárulás vonatkozásában – arról, hogy a jelenleg hatályos rendelkezésnek megfelelően a KMRP által beszedett hasznokból a hozzájárulás mértékét meghaladó rész kifizethető a résztvevők számára. Az MRP tv. új 24/N. § (12) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely szerint a társasági hozzájárulásból a résztvevőknek kifizetés nem teljesíthető, ténylegesen csak a későbbiekben megkötésre kerülő szerződések alapján folyósított társasági hozzájárulásra kell alkalmazni. A módosítás nem okoz az érintett szervezetek számára hátrányt, illetve nem szenvednek el érdeksérelmet a jövőre nézve sem.

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény közraktárban minősített befolyás megszerzésére vonatkozó rendelkezéseinek módosítása alapján az engedélyezéssel összefüggő előírásokat – a természetes személy mellett – nem csak gazdasági társaság, hanem bármely jogi személy minősített befolyásszerzése esetén alkalmazni lehet a biztosítási tevékenységhez, illetve a pénzintézetekre vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan.

A törvénymódosítás célja a Gktv.-ben meghatározott gazdálkodó szervezet fogalmának pontosítása összhangban a NAK tv.-nyel, amelynek eredményeként elkerülhetővé válik, hogy a Gktv. alapján nyilvántartást vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a NAK tv. alapján nyilvántartást vezető NAK párhuzamosan tartsa nyilván ugyanazon vállalkozásokat.

A Gktv. rendelkezésének pontosítását tartalmazó módosítással egyértelművé válik, hogy a törvény rendelkezései kizárólag a Gktv. hatálya alá tartozó kamarákra terjednek ki, és a külön törvény, a NAK tv. hatálya alá tartozó NAK-ra nem vonatkoznak.

A hatályon kívül helyező rendelkezések célja annak egyértelművé tétele, hogy az agrárkamara nem tartozik a Gktv. hatálya alá, továbbá hatályon kívül helyezésre kerülnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényre való, időközben meghaladottá vált hivatkozások.

A Budapest belterület 38440/23 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan tekintetében a Ferencvárosi Torna Club kerül vagyonkezelőként kijelölésre az ingatlan sportcélú hasznosítása érdekében. A vagyonkezelő az ingatlanon kézilabda utánpótlás akadémia képzési központot és sportdiagnosztikai központot alakít ki.

Az ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Kft. vagyonkezelésében lévő Győr, belterület 5761/7, 5761/7/A, 5761/7/B, 5761/7/C helyrajzi számú, természetben a 9027 Győr, Nagysándor József utca 33. szám alatti „kivett sporttelep” megnevezésű ingatlanok vagyonkezelői jogának megszüntetéséhez szükséges rendelkezés.

Az állami vagyonról szóló törvény fogalom meghatározásának bővítése az elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyhoz kapcsolódóan.

A központi költségvetési szervek magyar állam javára történő tulajdonszerzése 2005. április 19. napjától kezdődően része az állami vagyonra vonatkozó hazai szabályozásnak. Ennek ellenére alkalmanként előfordul, hogy a közhiteles nyilvántartásokban – helytelenül – valamely központi költségvetési szerv kerül tulajdonosként bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

A közhitelesség elvéhez fűződő jogalkotói érdekből fakadóan a nyilvántartási szabálytalanságok rendezését szolgáló adminisztratív eszközként a tulajdonosi joggyakorló egyoldalú kérelemmel kezdeményezheti a tulajdonosként bejegyzett költségvetési szerv nyilvántartásból való törlését és helyette az állam tulajdonjogának bejegyzését.

Az elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyhoz kapcsolódóan bevezetésre kerülő új fogalmakra figyelemmel szükséges módosítás.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) a nemesfémekkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó speciális jogszabályi előírásai értelmében a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására, illetve felvásárlására kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, hatóság részére bejelentett vállalkozás jogosult. Az MNV Zrt. a magyar állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló szervezetként értékesít állami tulajdonban álló nemesfém tárgyakat, ezért szükséges e tevékenysége vonatkozásában a Kertv. vonatkozó rendelkezései alóli kivétel szabály meghatározása, amely alapján az MNV Zrt. az állam tulajdonában álló nemesfémek értékesítését végezheti a nélkül, hogy a Kertv. vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kellene.

Az ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került ingóságok tovább ajándékozásának kereteit megteremtő rendelkezés.

Ajándékozás jogcímén ingyenesen tulajdonba adott vagyon tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonátadásra vonatkozó rendelkezései alóli kivételt meghatározó rendelkezés.

Az állami vagyonba tartozó ingóságok reprezentációs célú juttatására vonatkozó rendelkezés alapján a vagyonjuttatás kereteit a költségvetési törvény határozza meg. Az állami vagyon átruházására vonatkozó speciális rendelkezés alapján a reprezentációs célú protokoll ajándéknak minősülő állami vagyon átadása során az ajándékozó jogosult a vagyon tulajdonjogának átruházására.

A nemzeti vagyonról szóló törvény sarkalatos rendelkezéseitől eltérő rendelkezést rögzítő sarkalatos rendelkezésre figyelemmel az állami vagyonról szóló törvény sarkalatossági záradékkal történő kiegészítése.

Az állami feladatellátást segítő vagyonjuttatás kedvezményezettjét indokolt mentesíteni a célhoz kötött hasznosítási kötelezettség megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alól abban az esetben, ha az átadáskor rögzített hasznosítási céltól eltérően a vagyont átadó szervezet használatába kerül az ingyenesen átadott vagyonelem.

A módosításra tekintettel a 100%-os állami tulajdonban álló HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedésnek minősül.

Szövegcserés módosító rendelkezés.

A vezetői szerep- és felelősségi körök 2024. július 1-jei módosulására tekintettel szükségessé vált a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 18a. pontjának módosítása a kijelölt felelős vezető döntésének átruházására vonatkozó szabályok meghatározása érdekében, egyrészt a döntési hatásköröknek a szolgáltatók méretéhez és kockázati profiljához történő igazíthatósága, másrészt a helyettesítés biztosíthatósága érdekében.

A nemzetközi követelményeknek történő teljeskörű megfelelés és a Pmt. kriptoeszköz szolgáltatókra vonatkozó hatályának egyértelművé tétele érdekében szükségessé vált a kriptoeszköz szolgáltató fogalom Pmt.-be történő beillesztése 2025. január 1-jei hatályba lépéssel.

A kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i, (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MiCA-rendelet) meghatározza a kriptoeszköz-szolgáltatásokra vonatkozó, EU-szintű ágazati szabályokat, és előírja, hogy a kriptoeszköz szolgáltatóknak is teljesíteniük kell a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szolgáltatói kötelezettségeket. Ennek megfelelően a rendelkezés a hazai pénzmosás elleni szabályozás hatálya alá helyezi a kriptoeszköz szolgáltatókat oly módon, hogy e szolgáltatói kör kiterjed a jelenleg már hatálya alatt levő virtuáliseszköz-szolgáltatókra is. A kriptoeszköz szolgáltató a pénzügyi szolgáltató kategória egy alkategóriájaként kerül beillesztésre 2025. január 1-jei hatályba lépéssel.

A Pmt. legutóbbi módosítása óta eltelt időszak felügyeleti tapasztalatai és a nemzetközi követelményeknek való teljeskörű megfelelés érdekében a Pmt. új 11/A. §-a alapján a szolgáltató – a felügyeletet ellátó szerv felhívására – köteles annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott ügyfél-átvilágítási intézkedések összhangban vannak a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatokkal, és alkalmasak azok kiküszöbölésére. Az új rendelkezés a felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tételét szolgálja.

A felügyeleti tapasztalatok alapján szükségessé vált a Pmt. rendelkezései alapján – többféle módon – kiszabható bírságösszegek egymáshoz való viszonyának egyértelművé tétele, pontosítása. A Pmt. új 69. § (1a) bekezdése alapján a bírság mértékét a pénzügyi szolgáltatók esetében minden esetben a két számítási mód alapján előálló magasabb összegű bírsághatárra tekintettel kell megállapítani.

A vezetői szerep- és felelősségi körök 2024. július 1-jei módosulására tekintettel szükségessé vált a Pmt. 77. § (2), (3) és (3a) bekezdés f) pontjaiban meghatározott felhatalmazó rendelkezések módosítása a kijelölt felelős vezető döntésének átruházására vonatkozó szabályok meghatározása, a döntési hatásköröknek a szolgáltatók méretéhez és kockázati profiljához történő igazíthatósága és a helyettesítés biztosíthatósága érdekében.

A Pmt. jogharmonizációs záradékának kiegészítése a releváns EU-jogforrás megjelölésével.

A Pmt. hatálya alá kerülő kriptoeszköz-szolgáltatók egyes szereplői felett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni felügyeleti feladatokat jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. Ugyanakkor – tekintettel az ágazat átfogó, EU-szintű szabályozására – e feladatokat 2025. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank veszi át. A módosítás a kriptoeszköz-szolgáltatók egyes szereplői felett felügyeletet ellátó szervek kijelölésére vonatkozó rendelkezések és a Pmt. hatályára vonatkozó rendelkezések belső összhangjának megteremtését is biztosítja.

A módosítás ezen túlmenően – a 29. §-ban foglaltakra figyelemmel – a pénzügyi szektorban kivethető bírságösszegek kiszámítási módjai közötti kapcsolat egyértelművé tételét is szolgálja.

Tekintettel arra, hogy a kriptoeszköz szolgáltatókra vonatkozó EU-szintű szabályozás (MiCA-rendelet) és a kapcsolódó hazai ágazati jogszabályok megteremtik e szolgáltatók engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásainak jogi kereteit, indokolt a kizárólag a pénzmosás elleni szabályozás keretei között megalkotott nyilvántartásba vételi szabályok 2025. január 1-jével történő hatályon kívül helyezése.

A rendelkezés ezen túlmenően a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó hatályt érintő rendelkezések belső összhangjának megteremtését biztosítja.

Az 1. §-hoz kapcsolódóan, a speciális ügyekben eljáró választottbíróságok felsorolásának módosítása.

A kiemelt állami beruházások vonatkozásában előírt speciális rendelkezések hatályon kívül helyezése.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény jogtechnikai pontosítása.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény kodifikációs és deregulációs pontosítása.

A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, a rendelkezések egyértelművé tétele érdekében az MNB mint felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során a számlavezető tájékoztatási kötelezettségén túl az adattovábbítási kötelezettségének teljesítését is biztosítja.

Az új rendelkezés megállapítására figyelemmel az alcím címének a rendelkezés tartalmához igazodó módosítása.

A Göd belterület 263 helyrajzi számú, természetben a 2131 Göd, Bartók Béla utca 8–10. szám alatti, a Piarista Rend Magyar Tartománya részére juttatott ingatlannal kapcsolatos, az ingatlan átruházására vonatkozó, az állam javára fennálló elidegenítési és terhelési tilalom alkalmazása alóli felmentéssel, illetve e tény ingatlan-nyilvántartási törlésével összefüggő rendelkezések.

Sarkalatossági záradék kiegészítése.

Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 9/C. §-a szerinti vagyonjuttatás feltételeként előírt telki szolgalmi jog bejegyzésére vonatkozó kötelezettség fenntartása az időközben bekövetkezett változásokra figyelemmel okafogyottá vált, az érintett állami tulajdonban maradó ingatlanok megközelítése a telki szolgalmi jog bejegyzése nélkül is biztosított.

Végrehajtott rendelkezés deregulálása.

A településfejlesztésre és népességmegtartásra irányuló „Magyar Falu Program” hosszú távú programja hatékony megvalósításának elősegítése érdekében a Kormány 2024. június 30-ig határozatában megjelöli azokat az állami tulajdonban álló ingatlanokat, amelyek az azokhoz kapcsolódó ingóságokkal 2024. július 1. napján ingyenesen, az ezen a napon fennálló könyv szerinti nyilvántartási értéken a Kormány határozatában felsorolt önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzatok) tulajdonába kerülnek.

A tulajdonjog 2024. július 1. napjával a törvény erejénél fogva száll át az Önkormányzatokra, és ezt követően kerül sor – az Önkormányzatok kérelmére – a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. A vagyonjuttatáshoz kapcsolódóan a 2024. július 1. napján esetlegesen fennálló kármentesítési, szennyezés kezelési, hulladékkezelési kötelezettség az Önkormányzatok felelőssége és költsége, amelyet a magyar államra, az MNV Zrt.-re és az MVH Zrt.-re nem háríthatnak át.

A vagyonjuttatás során az Önkormányzatok mentesülnek a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezései, így az átadó részére történő beszámolási kötelezettség, illetve az elidegenítési tilalom előírása alól. Az Önkormányzatok jogosultak lesznek a részükre átadott vagyonelemek értékesítésére, azonban az értékesítésből származó bevételt csak az e törvényben meghatározottak szerint használhatják fel.

A szabályozás rendezi a juttatások adójogi helyzetét is, ennek megfelelően az általa meghatározott vélelem alapján a vagyoni juttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adófizetési kötelezettséget.

A rendelkezés alapján továbbá az Önkormányzatok megszerzett ingatlanokra vonatkozó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői joga, vagyonkezelői joga, használati, valamint bérleti szerződése 2024. július 1. napjával megszűnik a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt.-vel és MVH Zrt.-vel történő külön elszámolás, a beruházások vagyon-nyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül. Az MNV Zrt. és az MVH Zrt., illetve a magyar állam és a tulajdont szerző Önkormányzat a tulajdonba adással érintett vagyonelemek tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak. Ezekben az esetekben birtokátruházást helyettesítő állapotfelvételi jegyzőkönyv felvételére kerül sor, amely tartalmazza a nyilvántartási értéket.

A kiemelt állami beruházások vonatkozásában előírt speciális közbeszerzési szabályok, valamint a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2022. évi XLVII. törvényben meghatározott projekt és a szerződések közérdekűségére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.

A módosítással a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény hatályának pontosítására került sor, továbbá új fogalmak kerültek meghatározásra, illetve korábban bevezetett fogalmak kerültek pontosításra. A rendelkezés a számviteli törvényről szóló 2000. évi C. törvény III/A. Fejezetében meghatározott fenntarthatósági jelentéssel fennálló koherencia erősítését is szolgálja az ESG beszámoló benyújtási kötelezettség szabályainak módosításával.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

A § jogharmonizációs záradékot tartalmaz.