2025. évi LXV. törvény
2025. évi LXV. törvény
az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról1
[1] A törvény célja a magyar utónévjegyzékben nem szereplő utónevek felvételével, valamint az utónévjegyzék összeállításával kapcsolatos szabályok módosítása a magyar utónévkincs megőrzése érdekében. A módosítás törvényben rögzíti az utónévjegyzék összeállítása során alkalmazandó, a tudomány képviselői által az elmúlt évtizedek alatt kimunkált legfontosabb alapelveket, növelve ezáltal a transzparenciát.
[2] Az utónévjegyzék összeállításánál, új nevek felvételénél a jövőben is fontos szempont lesz annak tudományos megalapozottsága, ennek érdekében a törvény előírja tudományos szerv véleményének beszerzését és szakértők bevonását.
[3] Az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi. Kifejezi az adott nemzet vagy nemzetiség összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományait. Ezért a törvény az utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében – a korábbi honlapon való közzététel helyett − miniszteri rendeleti szintre emeli mind a magyar, mind a nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételét. A nemzetiségi utónévjegyzékeket a miniszter az érintett nemzetiségi önkormányzatok állásfoglalására tekintettel állítja össze.
[4] A magyar utónévkincs megőrzése, valamint az utónévjegyzékek jelentőségének megerősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
1. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet a magyar utónévjegyzékről szóló miniszteri rendelet mellékletét képező utónévjegyzékből.
(4) Ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az érintett – jogszabályban meghatározott módon az anyakönyvi szerv közreműködésével – kérheti az utónév utónévjegyzékbe való felvételét. Az anyakönyvi szerv a kérelmet továbbítja a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont részére, amely az anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül véleményt ad a kért utónév utónévjegyzékbe való felvehetőségéről, ezt követően a kérelmet és a véleményt haladéktalanul megküldi a kultúráért felelős miniszter részére.”
(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A magyar utónévjegyzéket a kultúráért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A kultúráért felelős miniszter felel az utónévjegyzék időszakos felülvizsgálatáért.
(4b) Az utónévjegyzék összeállítása – az utónévjegyzékben nem szereplő utónév utónévjegyzékbe való felvétele, valamint az utónévjegyzék felülvizsgálata – során a magyar utónévkincs megőrzése, a nemzeti identitás és összetartozás erősítése érdekében, kulturális hagyományaink figyelembevétele mellett alkalmazandó elvek különösen a következők:
a) Utónevet minden esetben a használt köznyelvi kiejtésének megfelelően, a magyar helyesírás szabályai szerint lehet szerepeltetni az utónévjegyzékben.
b) Ősi magyarnak tartott utónevek csak akkor szerepelhetnek az utónévjegyzékben, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. E nevek esetében nem mindig a mai betűk szerinti hangzást kell figyelembe venni, hanem a hangtörténeti alapon biztos vagy valószínűsíthető olvasat szerinti hangzást.
c) Írói fantázianevek esetén elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai, széles körben ismert, elsősorban magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő név szerepelhet az utónévjegyzékben, feltéve, hogy a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli.
d) Idegen nyelvi eredetű utóneveknek a magyarban meglevő, már meghonosodott megfelelői szerepelhetnek az utónévjegyzékben.
e) Kizárólag olyan utónév szerepelhet az utónévjegyzékben, amely nem hátrányos a viselőjére, illetve amely hangzásában, jelentésében a gyermek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben nem lehet káros.
(4c) A magyar utónévjegyzék összeállítása során a kultúráért felelős miniszter a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, valamint külső − különösen az alkalmazott névtan, névtudományok, nyelvtudományok területén kiemelkedő tudással rendelkező – szakértő bevonásával jár el. A kultúráért felelős miniszter a magyar utónévjegyzék összeállítása érdekében szakértői bizottságot működtet.”
2. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 46. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Nemzetiségi utónévként a kultúráért felelős miniszter által rendeletben közzétett nemzetiségi utónévjegyzékben szereplő utónév anyakönyvezhető.
(4) Nemzetiségi családi név anyakönyvezhetőségéről, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév utónévjegyzékbe való felvételéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. A nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév tekintetében közvetlenül az érintett vagy az anyakönyvvezető, illetve az anyakönyvi szerv megkeresi az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amely az állásfoglalását a megkereséstől számított kilencven napon belül adja meg. Ha az utónév felvételét az érintett nemzetiségi önkormányzat támogatta, a megkeresést és az állásfoglalását öt napon belül megküldi a kultúráért felelős miniszter részére.”
3. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
4. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a magyar utónévjegyzéket és a nemzetiségi utónévjegyzéket rendeletben állapítsa meg.”
5. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 101/B. §-sal egészül ki:
„101/B. § (1) A kultúráért felelős miniszter az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését követő tizenötödik napig rendeletben közzéteszi a magyar utónévjegyzéket a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján közzétett utónévjegyzéknek a Módtv2. hatálybalépése napja szerinti tartalmával megegyezően.
(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat a Módtv2. hatálybalépését követő három napon belül megküldi a kultúráért felelős miniszternek az adott nemzetiség anyakönyvezhető utóneveit tartalmazó nemzetiségi utónévjegyzéket a Módtv2. hatálybalépése napján fennálló állapot szerint. A kultúráért felelős miniszter a nemzetiségi utónévjegyzéket a Módtv2. hatálybalépését követő tizenötödik napig változatlan tartalommal rendeletben közzéteszi.
(3) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 44. § (3) bekezdését a magyar utónévjegyzéket az (1) bekezdés szerint, 46. § (3) bekezdését a nemzetiségi utónévjegyzéket a (2) bekezdés szerint megállapító miniszteri rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni. A magyar, illetve a nemzetiségi utónévjegyzéket megállapító miniszteri rendelet hatálybalépését megelőzően a 44. § (3) bekezdésének, valamint a 46. § (3) bekezdésének a Módtv2. hatálybalépését megelőző napon hatályos szövegét kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a Módtv2.-vel módosított rendelkezéseit – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel − a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont az anyakönyvi szerv megkeresését és a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontnak a kért utónév utónévjegyzékbe való felvehetőségéről szóló véleményét a Módtv2. hatálybalépését követő harminc napon belül, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat az érintett, az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv megkeresését, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatnak a kért utónév utónévjegyzékbe való felvehetőségéről szóló állásfoglalását a Módtv2. hatálybalépését követő hatvan napon belül továbbítja a kultúráért felelős miniszter részére.”
6. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
a) 46. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az országos nemzetiségi önkormányzat az általa összeállított és vezetett nemzetiségi utónévjegyzéket a honlapján teszi közzé, amely” szövegrész helyébe az „A nemzetiségi utónévjegyzék” szöveg,
b) 49. § (6) bekezdésében a „Nyelvtudományi Kutatóközpont” szövegrészek helyébe a „HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont” szöveg,
c) 50. § (8) bekezdésében a „Nyelvtudományi Kutatóközpontot” szövegrész helyébe a „HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontot” szöveg, és a „Nyelvtudományi Kutatóközpont” szövegrész helyébe a „HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont” szöveg
lép.
2. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása
7. § A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a fizetési kötelezettségekről,
b) az állami támogatásokról,
c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
d) az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
e) a nemzetközi szerződés kihirdetéséről,
f) a szervezet és intézmény alapításáról, valamint
g) az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése és 46. § (3) bekezdése szerinti utónévjegyzékről
szóló jogszabályok tervezeteit.”
3. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
8. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a következő 117/C–117/F. §-sal egészül ki:
„117/C. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése a 117. § (1) bekezdés f) pontja alapján a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév utónévjegyzékbe való felvételére irányuló megkeresésről – a 117/D. §-ban meghatározott alapelvekre figyelemmel – kilencven napon belül dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést a döntés meghozatalát követő ötödik napig írásba kell foglalni és az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A döntésről készült jegyzőkönyvi kivonatot írásba kell foglalni és a döntés meghozatalát követő ötödik napig az érintett, az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv megkeresésével együtt az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, valamint a kultúráért felelős miniszternek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) meg kell küldeni.
117/D. § Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése a nemzetiségi utónév utónévjegyzékbe való felvételére vonatkozó döntését az alábbi alapelvek figyelembevételével hozza meg:
a) az utónévjegyzékben szereplő nevek becéző változatai abban az esetben javasolhatók az utónévjegyzékbe való felvételre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai az adott nemzetiség névkincsében, vagyis gyakran előfordul és megtalálható az adott nemzetiség becenevei között, és nem hátrányos a névviselőre;
b) elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus vagy mai, széles körben ismert irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő fantázianevek utónévjegyzékbe való felvétele akkor javasolt, ha a név az adott nemzetiség hazai névkultúrájához illeszkedik, és nem hátrányos a névviselőre;
c) az anyaország hivatalos és hatályos utónévjegyzékében szereplő utónevek utónévjegyzékbe való felvétele akkor javasolt, ha a név beilleszthető az adott nemzetiség hazai nyelvkultúrájába és nem hátrányos a névviselőre;
d) az újonnan alkotott köznévi eredetű fantázianevek utónévjegyzékbe való felvétele akkor javasolt, ha a név beilleszthető az adott nemzetiség hazai nyelvkultúrájába, és nem hátrányos a névviselőre;
e) nem javasolt az olyan utónév utónévjegyzékbe való felvétele, amely a magyar nyelvi környezetben a hangzásában, jelentésében sértő, pejoratív, a jóerkölcsbe ütköző, egyéb okból hátrányos a viselőjére, valamint amely a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben káros lehet.
117/E. § A miniszter a 117/D. § e) pontjában foglaltakat sértő döntéssel szemben tíz napon belül kifogással élhet, amiről – indokai bemutatásával – írásban tájékoztatja az országos nemzetiségi önkormányzatot. Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése a kifogásról a 117/C. § (1) bekezdésében foglaltak szerint dönt. Ha a közgyűlés a kifogással nem ért egyet, döntését köteles megindokolni. Amennyiben a közgyűlés a kifogást elfogadja, döntését nem kötelező indokolnia. A közgyűlés a döntéséről a döntés meghozatalát követő ötödik napig tájékoztatja a minisztert. A miniszter a nemzetiségi utónévjegyzéket a közgyűlés döntésének megfelelő tartalommal rendeletben hirdeti ki.
117/F. § A 117/C. és 117/E. §-ban foglalt eljárási szabályok betartása tekintetében a 146. § (2) bekezdés szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol.”
4. Záró rendelkezések
9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.
10. § A 3. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 20.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás