nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Bihardancsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019 (XI.14.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-02-26 -tól
Bihardancsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019 (XI.14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Bihardancsháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésébe foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Bihardancsháza Község Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2013. (II.15.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


  1. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1)Az önkormányzati hivatalos megnevezése: Bihardancsháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)Az önkormányzat székhelye: 4175 Bihardancsháza, Kossuth Lajos út 17.

(3)Az önkormányzat adószáma: 15375438-2-09

(4)Az önkormányzat hivatalos internetes oldala: www.bihardancshaza.hu

(5)Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: bdancshazaph@gmail.com

(6)Az önkormányzat illetékességi területe: Bihardancsháza Község közigazgatási területe



2.§


(1)Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló Képviselő-testület útján gyakorolja.

(2)A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti átadásával az alpolgármestert megbízhatja.

(3)Az önkormányzat hivatalos jelképei a település címere, zászlója és pecsétje. Azok leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


3.§


(1)Az önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörét jogszabályok állapítják meg.

(2)Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, mely nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(3)Az önként vállalt feladat megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat ellátását.


II. Fejezet

A Képviselő-testület


  1. A képviselő-testület szervezeti felépítése

4.§


(1)A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, egy főállású polgármester és 4 települési képviselő.

(2)A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(3)A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki a polgármester általános helyettese.

(4)A képviselő-testület szervei:

a) polgármester,

b) Ügyrendi Bizottság,

c) Nagyrábéi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),

d )jegyző,

e) Nagyrábé-Bihardancsháza Önkormányzati Társulás,

f) Nádudvari Szociális Intézményfenntartó Társulás,

g) Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás,

h)Bihari Szilárdhulladék Lerakó és Hasznosító Társulás.


2.A képviselő

5.§

 (1)A képviselő az Mötv.-ben biztosított jogok gyakorlásával, kötelezettségek teljesítésével végzi tevékenységét.


(2)Az önkormányzati képviselő az Mötv. rendelkezésein túl:


a) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b)köteles a polgármester felkérése alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a döntések végrehajtásában, az önkormányzati rendezvények szervezésében lebonyolításában,

c)köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

d)köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.


(3)A kizárásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.


(4)A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztó képviselő három hónapon keresztül 25 %-kal csökkentett tiszteletdíjat kap.


(5)Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület 12 hónap időtartamra megvonja.


(6) A képviselő-testület tagjai, és a bizottságok nem képviselő tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat-tétel eljárási rendjét a 2. függelék tartalmazza.


(7)A képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság végzi. A képviselő az összeférhetetlenség megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatét az Ügyrendi Bizottságnak adhatja át.


(8) A polgármester egyes települési képviselőket szakmai ismereteik és felkészültségük szerint bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba. Javaslatot tehet arra, hogy a képviselő-testület valamely képviselőt bízza meg képviselettel.


3.Kérdés, interpelláció


6.§


Kérdés, interpelláció:

a)A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés, vagy annak végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.


b)Kérdés minden olyan tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik valamely képviselő-testületi napirendi pont témájához.


c)A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban, vagy írásban terjeszthetik elő.

d)Az írásos előterjesztést az ülést megelőzően 3 munkanappal lehet benyújtani a polgármesternél. Ez esetben a kérdésre és az interpellációra az ülésen választ kell adni.


e)Amennyiben a kérdést vagy az interpellációt nem az ülést megelőzően legalább három nappal nyújtották be, s a válaszadás nem lehetséges, úgy a képviselőknek a választ 15 napon belül írásban kell megküldeni. Az írásban közölt választ a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.


f)Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpellációt benyújtó nyilatkozik, majd a képviselő-testület, nyílt szavazással, egyszerű többséggel vita nélkül dönt.


g)Ha a testület a választ elutasítja, minősített többséggel elrendelheti az interpelláció tárgyának vizsgálatát, melyet a polgármester köteles lefolytatni.


4.A képviselő-testület működésének általános szabályai


7.§


(1)A képviselő-testület alakuló, soros, és rendkívüli ülést tart. Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat – a Mötv. szabályainak megfelelően- a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében a – Mötv.-ben meghatározott előterjesztések, határozati javaslatok és rendelet-terveztek kivételével- az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírás mellőzhető.


(2)A képviselő-testület soros ülését minden hónap második szerdáján 13 órától tartja.


(3)A képviselő-testület június- augusztus hónapban nem tart soros ülést.


(4)A képviselő-testület minden év első negyedévében előre meghatározott időpontban közmeghallgatást tart.


(5)A képviselő-testület munkáját éves ülésterv alapján végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi soros ülésén fogad el.


(6)Az ülésterv tartalmazza az ülések tervezett:

a) helyét, időpontját,

b)napirendjét,

c)napirendet véleményező megjelölését,

d)napirend előadójának megnevezését.


(7)Az üléstervet a jegyző állítja össze Ügyrendi Bizottság véleményével, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.



8.§


(1)A képviselő-testület ülését 15 napon belül össze kell hívni a polgármester, bármelyik képviselő, vagy a képviselő-testület bizottsága, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára.


(2)A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.


(3)A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása.


(4)A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a jegyző az ülés időpontját megelőzően 5 nappal köteles megküldeni az érintettek részére elektronikusan vagy papír alapon.


(5)A képviselő-testület különösen indokolt esetben rendkívüli ülést tart. Rendkívüli ülésre a képviselő-testület rövid úton (telefonon, faxon, e-mail útján) is összehívható.


(6)Különösen indokolt eset, ha azt jogvesztő határidő bekövetkezte, más szerv megkeresése, vagy pályázati eljárásban előre nem tervezhető döntés határidőben történő meghozatala  indokolja, és a döntés más időpontban nem pótolható.


(7)A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó egy példányának az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzati portálon való közzététellel -az ülés előtt 5 nappal-tájékoztatja a jegyző a lakosságot.



9.§


(1)Az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt:


a)polgármester,

b)testületi tagok,

c)jegyző,

d)napirend előadója,

e)a napirend tárgya szerint illetékes szervek, szervezetek, Bihardancsházán bejegyzett székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek, társadalmi szervezetek és alapítványok vezetői,

f)a térség országgyűlési képviselője,

g)az, aki a képviselő-testület ülésén – jogszabály rendelkezése alapján- tanácskozási joggal rendelkezik, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi

h)a bizottság nem képviselő tagja,

i)az önkormányzati intézmények vezetői.


(2)A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal képviselője a képviselő-testület bármelyik ülésén részt vehet a törvényességi felügyeleti jogkört szabályozó jogszabályok szerint.


(3)A képviselő-testület ülésén a hallgatóság részére a hozzászólás jogát  polgármester adja meg.


5.Előterjesztések


10.§


(1)Az előterjesztéssel érintett kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges.


(2)A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehet:


a)a polgármester,

b)az alpolgármester,

c)a jegyző,

d)feladatkörében a bizottság,

e)a képviselő.       


(3)Az előterjesztések írásban, vagy rendkívüli esetben szóban kerülnek a képviselő-terület elé.


(4)A képviselő által tett írásbeli előterjesztéseket az ülést megelőző 10. munkanapig a polgármesterhez kell leadni vagy e-mail formájában eljuttatni. A polgármester a jegyző vagy a jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselő útján gondoskodik az előterjesztésre jogosult által tett előterjesztés  törvényességi vizsgálatáról, az előterjesztésnek az érintettek részére történő eljuttatásáról.


(5)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell annak pontos tárgyát, szükség esetén utalást a korábbi döntésre, a jogszabályi előírásokat, a határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet és indokolását, a végrehajtási határidőt, a felelős személy megjelölését.


(6)Egyszerűbb és azonnali döntést igénylő ügyekben az előterjesztés szóban is előterjeszthető. Ebben az esetben csak a határozati javaslatot kell írásban elkészíteni és a meghívóval együtt kiküldeni vagy a testületi ülésen kiosztani.


(7)Csak írásbeli előterjesztés nyújtható be az üléstervben meghatározott napirendekhez, a rendeletalkotáshoz, intézmény alapításához, átszervezéséjhez vagy megszüntetéséhez, az önkormányzat törzsvagyonának hasznosítását érintő, valamint helyi népszavazás kiírása kérdésében.




11.§


A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester a határidő lejártát követő testületi ülésen ad jelentést a képviselő- testület részére.


6.Sürgősségi indítvány


12.§


(1)Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság tagjai, bármelyik képviselő írásban terjeszthet elő.


(2)A sürgősség azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendként tárgyalja. A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülés napján 8 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél.


(3)A polgármester ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.


7.Az ülés rendje


13.§


(1)A képviselő-testület ülése nyilvános.


(2)Zárt ülés elrendelésére az Mötv. 46. § (2) bekezdése az irányadó.


(3)A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el bármely képviselő-testületi tag javaslatára, minősített többségi szavazattal, a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.


(4)A képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart, ha az érintett zárt ülés tartását kéri, és az erre vonatkozó kérést legkésőbb a képviselő-testületi ülésen előterjeszti. Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglást igénylő személyi ügy tárgyalása esetén az értinett meghívása kötelező.


(5)Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.


14.§


(1)A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.


(2)A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a polgármesterre vonatkozó szabályok szerint.


(3)Az ülés menete:


a)az ülés megnyitása, határozatképesség számszerű megállapítása,

b)jelentés, tájékoztatás a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, a vagyongazdálkodással és a költségvetéssel érintett minden ügyben a megtett intézkedésekről,

c)napirendi javaslat előterjesztése, az előzetesen benyújtott sürgősségi indítvány ismertetése,

d)a napirendek elfogadása, tárgyalása, döntéshozatal,

e)interpellációk, felvilágosítás kérés (kérdések), bejelentések, felvetések.


(4)A polgármester legfontosabb feladatai az ülésvezetéssel kapcsolatosan:


a)megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést.

b)előterjeszti a napirendi javaslatokat,

c)napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

d)indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel így dönt.

e)az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót,

f)tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja, vagy berekeszti,

g)a képviselő-testület munkáját zavaró magatartást tanúsító részt vevőt rendre utasítja, az ülésen jelenlévő állampolgárt ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti.

h)határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, azokat a napirendi pontokat, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a soron következő ülés napirendjére,

i)javalatot tehet a napirendek összevont tárgyalására, az ok megjelölésével, napirendi pont tárgyalásának elnapolására, vagy folytatólagos ülés tartására, melynek időpontjáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt.


15.§


(1)Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendének biztosításáért.


(2)Az ülésen tanácskozási joggal részt vevők  az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.


(3)A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.


(4)Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester haladéktalanul felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester a második felszólítás után megvonja a szót a felszólalótól.


(5)A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen vitának, felszólalásnak, visszautasításnak helye nincs.


16.§


(1)A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2)A két ülés közötti legfontosabb eseményekről, megtett intézkedésekről szóló tájékoztatást, valamint a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést a testület elfogadja.


(3)Amennyiben a testület nem ért egyet valamelyik intézkedéssel, döntését határozatba foglalja.


8.A vita és a döntéshozatal


17. §


(1)A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, vagy az általa kijelölt személy jogosult.


(2)A bizottság által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozóan véleményt, javaslatot a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által kijelölt képviselő tag ismerteti.


(3)A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.


(4)A kérdések elhangzása és az előterjesztő válaszadása után a képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása következik.


(5)A polgármester a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg.


(6) A vitát a polgármester vezeti és zárja le.


(7)A vita lezárása után az előadó reagálhat a hozzászólásokra.


(8)A jegyző köteles jeleni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.


(9)A polgármester a vita összefoglalása, lezárása után először -ha van – a vita során elhangzott módosító indítványokat és határozati javaslatokat teszi fel szavazásra. Ezt követően dönt a képviselő-testület az egységes szerkezetű határozati javaslatok, rendelet-tervezetek elfogadásáról.


(10)A polgármester megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést.



18.§


(1)A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, vagy határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.


(2)Amennyiben a képviselő-testület határozatképessége nem állítható helyre, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirenddel illetve a határozatképtelenség miatt nem tárgyalt napirendi pontokkal újra összehívni.


(3)A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazatával hozza. Ha a szükséges számú igen szavazat nincs meg, a határozati javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el, ezt elutasító határozatba kell foglalni.


(4)A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Aki ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az 5.§ (4) bekezdése szerint kell eljárni.


(5)A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több, mint felének -3- igen szavazata szükséges.


(6)A minősített többséggel dönt az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a)kitüntető díjak adományozásáról,

b)hitelfelvételről.


19.§


(1)A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.


(2)Név szerinti szavazást kell tartani a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára.


(3)Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a névsort, a képviselő „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaz.


(4)A képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat, és bármely képviselő javaslatára titkos szavazást rendelhet el a rendelet 10.§ (2)-(3) bekezdésében foglalt ügyben, egyszerű többséggel. A szavazás elrendeléséről és a szavazás eredményeként létrejött döntésről a képviselő-testület határozatot hoz.


(5)A titkos szavazás szavazólapon, külön helyiségben, vagy szavazófülkében, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a titkos szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, aláírását, a szavazás tárgyát, eredményét.


(6)A titkos szavazás előkészítése és lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.


20.§

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választást, kinevezést, megbízást megelőző kiválasztási eljárás során a pályázatokat az Ügyrendi Bizottság véleményezi.


1-20. §[1]


9.A képviselő-testület döntései


21.§


(1)A képviselő-testület feladat- és hatáskörében, önkormányzati hatósági jogkörében határozatot hoz, valamint az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


21. § (2) bekezdésétől[2]


(2)A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint az Kt. megjelöléssel kell ellátni.


(3)Az önkormányzati rendeleteket minden évben folyamatosan arab számmal, törve az évszámmal, zárójelben a kihirdetése hónapjának (római számmal) és napjának (arab számmal) megjelölésével kell ellátni, ezen túlmenően fel kell tüntetni, az „önkormányzati rendelet” megjelölést és meg kell határozni a rendelet címét.


(4)Az önkormányzati határozatokról és rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.


22.§


(1)Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:


a)a polgármester,

b)a képviselők,

c)a képviselő-testület bizottsága,

d)a jegyző.


(2) A jegyző gondoskodik a rendelet szakszerű előkészítéséről.


(3)Az Ügyrendi Bizottság minden rendelet-tervezetet megtárgyal és véleményez.


(4)A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


(5)A képviselő-testületi döntéseknek az érintettek általi megismertetéséről, nyilvántartásáról, magasabb szintű jogszabállyal való összhangjáról a jegyző gondoskodik és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, vagy hatályon kívül helyezését.


(6)Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


(7)Az önkormányzati rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik. Közzétételére a település honlapján kerül sor.


(8)Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


10.Jegyzőkönyv


23.§


(1)A képviselő-testület üléséről az Mötv.-ben meghatározott tartalommal,  gyorsírásos feljegyzés alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről, annak az ülést követő 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője részére történő megküldéséről, továbbá a döntések végrehajtásában érintettek értesítéséről.


(2)Bármelyik képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.


(3)A jegyzőkönyv mellékletei:


a)meghívó,

b)jelenléti ív,

c)előterjesztések,

d)napirendekhez írásban benyújtott kiegészítések,

e)a rendelet-, valamint a határozat-tervezetek,

f)névszerinti szavazás esetén a szavazatokat tartalmazó névsort,

g)titkos szavazás esetén az arról készült jegyzőkönyv.


(4)A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet a jegyzői irodában, megtekinthető a községi könyvtárban, valamint az önkormányzat honlapján.


(5)Zárt ülés jegyzőkönyvébe való betekintés lehetőségének jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős.


(6)A jegyzőkönyvek eredeti példányát mellékleteivel együtt a Hivatal kezeli.


(7)A képviselő-testület zárt üléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.


11.A képviselő-testület bizottsága


24.§


(1)[3]A képviselő-testület feladatának eredményesebb ellátása érdekében három fő képviselő taggal állandó bizottságként létrehozza az Ügyrendi Bizottságot.


(2)A képviselő-testület állandó – és meghatározott időre vagy feladat ellátására- ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság feladata teljesítésével megszűnik.


(3)Az Ügyrendi Bizottság feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.


(4)A bizottság tagjainak nevét a 1. függelék, feladat- és hatáskörét a 3. és 4. melléklet tartalmazza.


(5)A bizottság üléseire, üléseinek számára, határozatképességére és a határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(6)A bizottsági határozat évenkénti jelölése : a határozat sorszáma (arab szám)/évszám (hónap, nap), a bizottság megnevezésének rövidítése (ÜB).


(7)A bizottságot az elnök képviseli.





25.§


(1)A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.


(2)A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(3)A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag vezeti.


(4)A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyet bármely képviselő javaslatára köteles a következő ülésen megtárgyalni.


(5)A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá. Tartalmi követelményei megegyeznek a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmi követelményeivel.


(6)A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője részére megküldi,  gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.


(7)A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.


(8)A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottsági tag a személyes érintettségét köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság minősített többséggel dönt.


(9)A bizottság konkrét témakörben szakértőt is igénybe vehet.



12.A Polgármester


26.§


(1)A polgármester megbízását főállásban látja el.


(2)A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala szempontjából képviselőnek tekintendő.


(3)A polgármester illetményét és egyéb juttatásait a törvények által szabályozott keretek között a képviselő-testület állapítja meg.


(4)A polgármester feladatait az Mötv. 67.§-a, valamint ágazati jogszabályok határozzák meg.


(5)A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet .. melléklete tartalmazza.


(6)A polgármester minden héten fogadóórát tart az önkormányzat polgármesteri irodájában. A fogadóóra időpontját a 3. függelék tartalmazza.


27.§


(1)A polgármester az Mötv. 68.§ (2) bekezdése alapján  -a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt- ha két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök kivételével valamennyi ügyben döntést hozhat.


(2)Döntéséről a képviselő-testülete a soron következő ülésen tájékoztatni köteles.


(3)A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó  következő önkormányzati ügyben:


a)az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet estén, ha annak elhárítása intézkedést igényel,

b)hatósági, cégeljárási, pályázati ügyekben hiánypótlás teljesítése,

c)pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

d)területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,

e)központi államigazgatási szervek megkeresésére vélemény nyilvánítás.


13.Alpolgármester


28.§


(1)Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét. Tiszteletdíját és költségtérítésének mértékét az Mötv. 80.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott szabályok alapján a képviselő-testület határozatban állapítja meg.


(2)Az alpolgármester a polgármestert hosszabb távolléte estén helyettesíti minden olyan ügyben, amellyel a polgármester megbízza. Tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület bizottságainak ülésén.


14.A jegyző


29.§


(1)A jegyző vezeti és képviseli a Hivatalt, megszervezi annak munkáját, felelős a hivatal működésének jogszerűségéért. A jegyző feladatait az Mötv. 81.§ (3) bekezdése határozza meg. Ezen túlmenően:


a)tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottsága ülésén,

b)rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságnak, és a a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

c)elkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

d)megfogalmazza az önkormányzati rendelet hiteles szövegét, és gondoskodik annak kihirdetéséről,

e)gondoskodik a Hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről.


(2)A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.


(3) A jegyző minden héten ügyfélfogadást tart az önkormányzat épületében, melynek időpontját a 3. függelék tartalmazza.


(4)A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Hivatal megfelelő szakképesítéssel rendelkező -anyakönyvi feladatokat ellátó- közszolgálati tisztviselője látja el. A közszolgálati tisztviselőt a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester bízza meg.


15.Közös önkormányzati hivatal


30.§


(1)A képviselő-testület a Mötv. 84.§ (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz lére az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Nagyrábéi Közös Önkormányzati Hivatal néven. A Hivatal, mint költségvetési szerv működésének személyi és tárgyi feltételeit a fenntartó önkormányzatok éves költségvetésük útján biztosítják.


(2)A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Hivatal ügyfélfogadási idejét és a pénztári órákat a 4. függelék tartalmazza.


16.Lakossági fórumok


31.§


(1)A képviselő-testület közmeghallgatást tart a rendelet 7.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint, továbbá akkor, ha a lakosság széles körét érintő döntés esetén a testület azt indokoltnak tartja.


(2)A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot legalább az ülés előtt 10 nappal tájékoztatni kell.


17.Együttműködés nem önkormányzati szervekkel


32.§


(1)Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel.


(2)Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében a képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.

(3)A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.


18.Az önkormányzat gazdasági alapjai


33.§

(1)A képviselő-testület éves költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg.


(2)A költségvetés tárgyalására, illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására kétfordulós eljárásban kerül sor.

a)Az első fordulóban határozza meg a költségvetési irányelveket, elemzi a kötelező és önként vállalt feladatok nagyságát. Meghatározza a kiadási szükségleteket, a források bővítésének lehetőségét.


b)A második fordulóban a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a javaslatok és elemzések alapján összeállított rendelet-tervezetet.


(3)A képviselő-testület a belső ellenőrzési feladatok ellátását független belső ellenőr megbízásával biztosítja.


(4)A képviselő-testület a megválasztását követő hat hónapon belül, a választási ciklus időtartamára gazdasági programot készít.


III. Fejezet


Záró és hatályba léptető rendelkezések


34.§


(1)A rendelet a 21.§ (1) bekezdés kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2)A 21.§ (1) bekezdés 2019. november 13-án 13 óra 45 perckor lép hatályba.


(3)A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bihardancsháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete.





[1]

Hatályos: 2019. november 15.

[2]

Hatályos: 2019. november 15.

[3]

Módosította: 4/2020.(II.25.) önkormányzati rendelet  Hatályos: 2020. február 26.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
55.82 KB
2. melléklet
11.05 KB
3. melléklet
29.42 KB
4. melléklet
31.85 KB
1. függelék
12.36 KB
2. függelék
69.67 KB
3. függelék
12.38 KB
4. függelék
15.5 KB
indokolás
34.5 KB
1. függelék_módosított
11.94 KB
4_2020 indokolása
12.79 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!