nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019 (VII.17.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-08-01 -tól
Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019 (VII.17.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásokról

Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított jogalkotói hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


  1. A rendelet célja, hatálya, értelmező rendelkezései


1. § A rendelet célja, hogy Nyim Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén élő személyek és családok szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.


2. § A rendelet személyi hatálya, amennyiben a rendelet másképpen nem rendelkezik, Nyim község közigazgatási területén érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.


3. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) szociálisan rászoruló: a 2. §-ban meghatározott személy, akinek jövedelme a rendeletben meghatározott mértéket nem lépi túl,

b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a szociálisan rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet)

c) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a szociálisan rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)

d) rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a c) pontban foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet)

e) családi szükségleteket kielégítő gazdálkodásra alkalmas ingatlan: az olyan ingatlan, amelyen növény- és gyümölcstermesztésre szolgáló terület található.


  1. A települési támogatások formái


4. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve a rendeletben meghatározott feltételek szerint a (2)-(4) bekezdésben megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja.

(2) Az Önkormányzat pénzbeli ellátásként az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

a) születési támogatás,

b) óvodakezdési támogatás,

c) iskolakezdési támogatás,

d) időskorúak támogatása,

e) rendszeres gyógyszertámogatás.

(3) Az Önkormányzat pénzbeli ellátásként az alábbi rendkívüli települési támogatásokat nyújtja:

a) eseti támogatás,

b) temetési támogatás.

c) krízistámogatás,

(4) Az Önkormányzat természetbeni ellátásként az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

a) rendszeres lakásfenntartási támogatás,

b) önfenntartást ösztönző támogatás,

c) köztemetés.


  1. A hatáskörök átruházása


5. § (1) A képviselő-testület a 4. § (2) bekezdés e) pontjában, a (3) bekezdés a) pontjában, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott települési támogatások megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

a) a 4. § (2) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott települési támogatások megállapítása,

b) a 4. § (3) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott rendkívüli települési támogatások megállapítása,

c) a 4. § b) és c) pontjaiban meghatározott önfenntartást ösztönző támogatás nyújtásával köztemetés elrendelésével és a köztemetés részletekben történő visszafizetésének engedélyezése, vagy elengedése,

d) a 21-22. §-ban meghatározottak szerint a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése, méltányosságból történő elengedése, csökkentése, vagy részletekben történő megfizettetése.


  1. Születési támogatás


6. § (1) Települési támogatásként születési támogatás a gyermek születésekor, a gyermek neveléséhez nyújtott egyösszegű hozzájárulás.

(2) Születési támogatásra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő szociálisan rászoruló törvényes képviselő, amennyiben a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a 250 000 forintot.

(3) A születési támogatást a 2014. január 1-jétől született gyermek után lehet igényelni. A születési támogatást egy gyermek után születését követően csak egyszer és csak egyik törvényes képviselője igényelheti.

(4) Születési támogatásra jogosult az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján a gyermeket örökbefogadó szülő is, akinek örökbefogadott gyermekét a születését követően ideiglenes hatállyal náluk, mint örökbefogadó szülőknél helyezték el.

(5) A születési támogatás gyermekenkénti összege 20 000 forint. Ikerszülés esetén gyermekenként kell a támogatást megítélni.

(6) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli, és örökbefogadott gyermek esetében a gyermek ideiglenes elhelyezéséről szóló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a jövedelemigazolásokat.

(7) A születési támogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.


5. Óvodakezdési támogatás


7. § (1) Települési támogatásként óvodakezdési támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló törvényes képviselő részére, aki bölcsődés, vagy óvodás korú gyermeke tartásáról saját háztartásában gondoskodik, és gyermeke óvodai jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az óvodáztatási támogatást egy gyermek után csak egyik törvényes képviselője igényelheti.

(3) Óvodakezdési támogatásban a jelen szakaszban meghatározott azon személy részesíthető, akinek a családjában az egy  főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a 250 000 forintot.

(4) A támogatás összege gyermekenként 20 000 forint.

(5) Az óvodakezdési támogatás iránti kérelmet tárgyév augusztus 1-jétől, szeptember 30-ig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az óvodai, bölcsődei jogviszonyról szóló igazolást, a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli valamint a jövedelemigazolásokat.

(6) Nem részesülhet óvodáztatási támogatásban az a kérelmező, aki a tárgyhónapban részesült rendkívüli eseti települési támogatásban óvodáztatásra hivatkozva.

(7) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.


6. Iskolakezdési támogatás


8. § (1) Települési támogatásként iskolakezdési támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló törvényes képviselő részére, aki általános, vagy középiskolai, tanulmányokat folytató, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló tartásáról saját háztartásában gondoskodik. A 18. életévét betöltött nyimi lakóhellyel rendelkező tanuló saját jogán is kérheti a támogatást.                      

(2)  Iskolakezdési támogatásban a jelen szakaszban meghatározott azon személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a 250 000 forintot.

(3) A támogatás összege gyermekenként 20 000 forint.

(4) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet tárgyév augusztus 1-jétől, szeptember 30-ig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogviszonyról szóló igazolást, a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint a jövedelemigazolásokat.

(5) Nem részesülhet iskolakezdési támogatásban az a kérelmező, aki a tárgyhónapban részesült rendkívüli eseti települési támogatásban iskoláztatásra hivatkozva.

(6) Az iskolakezdés támogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.


7. Időskorúak támogatása


9. § (1) Települési támogatásként időskorúak támogatása nyújtható azon szociálisan rászoruló, 65. életévét betöltött személy részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, egyedül élő esetében a 250 000 forintot.

(2) Az időskorúak támogatás iránti kérelmet tárgyév augusztus 1-jétől, szeptember 30-ig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a lakcímkártyát, és a jövedelemigazolásokat.

(3) A támogatás összege személyenként 20 000 forint.

(4) Az időskorúak támogatása iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.


8. Rendszeres gyógyszertámogatás


10. § (1) A rendszeres gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó gyógyszer kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás, amely pénzbeli szociális ellátás formájában nyújtható.

(2) A rendszeres gyógyszertámogatás kizárólag a jogosult diagnosztizált, krónikus betegségének kezelésével közvetlenül kapcsolatba hozható, havi rendszerességgel szedett gyógyszerek vásárlásának támogatására nyújtható. A társadalombiztosítási támogatásba nem befogadott készítmény kizárólag a vele azonos hatóanyagú, társadalombiztosítási támogatásba befogadott készítmény árának figyelembevételével támogatható. A havi rendszeres gyógyszerszükségletet a háziorvos igazolja, melynek alapján a rendszeres havi gyógyszerköltség havi összegét a gyógyszertár igazolja.

(3) A rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászoruló az a személy,

a) egyedül élő esetében, akinek a havi jövedelme a 95 000 forint összeget nem haladja meg,

b) az a) pontban nem tartozó személy esetében, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 80 000 forint összeget nem haladja meg.

(4) A rendszeres gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, maximum 6 hónapra lehet megállapítani. Mértéke egy hónapra maximum 10 000 forint lehet.

(5) Nem jogosult rendszeres gyógyszertámogatásra az, aki a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásban részesül.

(6) A rendszeres gyógyszertámogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.


9.  Rendkívüli eseti települési támogatás


11. §  (1) Pénzbeli ellátásként rendkívüli eseti települési támogatás nyújtható, azon szociálisan rászoruló személy részére, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alapján eseti támogatást kell nyújtani annak a személynek,

a) akinek legalább két hónapos közüzemi díjtartozása van,

b) aki közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségét nem képes kifizetni,

c) akinek egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett,

d) aki gyermeke iskoláztatásáról, étkeztetéséről, ruháztatásáról nem tud megfelelően gondoskodni, és a tárgyhónapban nem nyújtott be kérelmet óvodáztatási, vagy iskoláztatási támogatásra,

e) aki válsághelyzetben lévő várandós anya, gyermekének megtartásához,

f) aki nevelésbe vett gyermeket, és a gyermek családjával való kapcsolattartásához támogatásra szorul,

g) akinél a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadása keletkezik,

h) akinek a családjában a gyermek fogadásának előkészítéséhez támogatás szükséges,

i) akinek gyermeke hátrányos helyzetű,

j) akinél lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnésének esete áll fenn,

k) akinél az alapvető élelmiszerek megvétele átmenetileg nem biztosított,

l) akinek a tüzelőanyag vásárlása nehézséget okoz,

m) aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi.

(3) Eseti támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 80 000 forint összeget,

b) egyedül élő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 95 000 forint összeget.

(4)  Az eseti támogatás egy családon belül évi három alkalommal nyújtható, összege legalább 5 000 forint, de legfeljebb 20 000 forint lehet.

(5) Az eseti támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelemben feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, valamint az alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás felmerülését igazoló iratokat.


10. Temetési támogatás


12. § (1) Rendkívüli települési támogatásként temetési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, aki az elhunyt személy hozzátartozójaként az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 80 000 forint összeget,

b) egyedül élő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 95 000 forint összeget.

(3) Temetési támogatásként legfeljebb 40 000 forint állapítható meg. A temetési települési támogatás iránti kérelem a temetési számla kiállítását követő 3 hónapon belül nyújtható be. A kérelemhez - a szükséges jövedelemigazolások mellett - a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről, a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.


11. Rendkívüli települési krízistámogatás


13. § (1) Pénzbeli ellátásként rendkívüli települési krízistámogatásra jogosult - jövedelemére tekintet nélkül - az a rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került személy,

a) akinél gyermeke betegsége, kezelése miatt váratlan kiadásai merülnek fel,

b) aki hosszabb ideig történő kórházi kezelés, tartós betegség miatti jelentősjövedelem kieséssel küzd,

c) aki elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti jelentős anyagi kárt szenvedett,

d) aki egyéb, igazolt rendkívüli méltánylást igénylő élethelyzetbe került.

(2) A krízistámogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra, évente több alkalommal is nyújtható.


12. Rendszeres lakásfenntartási támogatás


14. §  (1)  A rendszeres lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, amely a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetési díjához és szemétszállítás költségeihez nyújtható.

(2) A rendszeres lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható, a támogatás folyósítása a közüzemi szolgáltató részére történik.

(3) Rendszeres lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akiknek

a) egyszemélyes háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 95 000 forint összeget,

b) az a) pontba nem tartozó háztartás esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 80 000 forint összeget.

(4) A rendszeres lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A rendszeres lakásfenntartási támogatást havi rendszerességgel, maximum 6 hónapra lehet megállapítani. Mértéke egy hónapra maximum 10 000 forint lehet.

(6) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat, valamint a kérelmező nevére szóló közüzemi számlát.

(7) A rendszeres lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.


13. Önfenntartást ösztönző támogatás


15. § (1)  Természetbeni ellátásként önfenntartást ösztönző települési támogatás nyújtható azon szociálisan rászorult személy részére, aki a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodásra alkalmas ingatlannal rendelkezik, vagy azt használja.

(2) Önfenntartást ösztönző támogatásban a jelen szakaszban meghatározott azon személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, egyedül élő esetében a 250 000 forintot. Egy gazdálkodásra alkalmas ingatlan tekintetében csak egy személy igényelheti a támogatást.

(3) A támogatás természetben nyújtott ellátás, amely az alábbi formákban nyújtható: gyümölcsfa csemete, vetőmag, konyhakerti növények palántái. A támogatás keretében adható növények darabszáma egyedileg kerül elbírálásra.

(4) A támogatás iránti kérelmet az önkormányzat által meghirdetett időpontokban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat, valamint nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező gazdálkodásra alkalmas ingatlannal rendelkezik, vagy azt jogszerűen használja.

 (5) Az önfenntartást ösztönző támogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.


14.  A köztemetés


16. § (1) Természetbeni ellátásként köztemetést az önkormányzat az Szt. 48. §-ában meghatározott feltételek szerint nyújtja. A köztemetést a polgármester rendeli el.

(2)  Hagyaték hiányában, illetve ha a hagyaték csak hagyatéki teherből áll és a kérelmező és családja vagyonnal nem rendelkezik a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, kérelemre, méltányosságból az eltemettetésre kötelezett részére engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha az eltemettetésre kötelezett havi jövedelme egyedül élő esetén a 95 000 forint összeget nem éri el, vagy családjában egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a 80 000 forint összeget,

b) a megfizetés alól teljes mentességet, ha az eltemettetésre kötelezett igazolt, rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került.


15.  Az ellátások megállapításának szabályai


17. §  (1) A rendeletben meghatározott ellátások iránti kérelmet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, ha magasabb szintű jogszabály, vagy jelen rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan, kizárólag a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(3) A támogatási kérelmeket legkésőbb a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozott soron kívüli esetek fennállása esetén a kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő 3 napon belül kell elbírálni.


18. § (1) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. Nyugdíj-, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást vagy a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.

(2) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.


19. § (1) A döntésre jogosult a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint az esetlegesen készítendő környezettanulmány alapján köteles meghozni döntését. Környezettanulmány készítése kötelező, ha az elbírálásra jogosult a beadott dokumentumok alapján indokoltnak látja, illetve ha a kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi. Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás, illetve erről nyilatkozott.

(2) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített döntés hozható.


16.  A támogatás folyósításának rendje


20. § (1) A megítélt települési támogatás kifizetése a Hivatal pénzügyi ügyintézőjének közreműködésével a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül a kérelemben megjelöltek alapján házipénztárból való kifizetéssel, vagy átutalással történik.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet házipénztárból, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára történő utalással.

(3)  A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.


17.  Az ellátás ellenőrzésének szabálya,

a jogosulatlanul igénybevett ellátásra vonatkozó szabályok


21. § A jelen rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását - a jogosultság megállapítását követően is - a jegyző bármikor jogosult ellenőrizni. A szociális ellátásra jogosult személy az ellenőrzést tűrni köteles és annak során az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie, rendelkezésre kell bocsájtania a kért adatokat, igazolnia kell a szociális ellátás cél szerinti felhasználását.


22. § (1) Amennyiben a 21. § szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szociális ellátás az Szt.-ben és a jelen rendeletben megállapított feltételek hiányában került megállapításra, vagy a jogosult a kérelemben valótlan adatot szolgáltatott, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A visszafizetésre kötelezett és családja jövedelmi viszonyainak vizsgálatára a Szt. 17. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(3) A kötelezett kérelmére a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.


18.  Záró rendelkezések


23. §  (1) Ez a rendelet a 2019. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2)  A rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 1/2017. (I. 18.) önkormányzati rendelete.

(3)  A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) korm.rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.



        Pistár Péter                                                                        Budainé Vajk Ildikó

                    polgármester                                                                                    jegyző


Kihirdetési záradék:


A rendelet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2019. július 17. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.


Ságvár, 2019. július 17.



                                                                                                              Budainé Vajk Ildikó

                                                                                                                       jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
Indokolás_Nyim_12_2019
344.44 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!