nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nagydobos Község Képviselő Testületének 1/2019 (II.8.) önkorményzati rendelete
Hatályos:2019-09-27 - 2019-10-21
Nagydobos Község Képviselő Testületének 1/2019 (II.8.) önkorményzati rendelete
Nagydobos Község Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról

Nagydobos Község Önkormányzat Képviselő Testületének

 1/2019. (II.07.) számú

                                            önkormányzati rendelete


Nagydobos Község Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról


Nagydobos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések



  1.  Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye és jelképei


1.§

   (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, és székhelye: Nagydobos Község Önkormányzata, 4823 Nagydobos, Fő út 129. szám

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja:www.nagydobos.hu

(3) Az önkormányzat e-mail címe: onkormanyzat@nagydobos.hu 

(4) Az önkormányzat jelképei: zászló, címer, ezek leírását külön rendelet tartalmazza.

(5) A település főbb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza


2. Az önkormányzat önként vállalt feladat és hatáskörei


2. § (1) Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:


a) Helyi újság kiadása

b) Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj támogatás

c) Egyházak támogatása

d) Civil szervezetek támogatása

e) Nagydobos község honlapjának üzemeltetése


  1. Az önkormányzat hatáskörének átruházása


3. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő önkormányzati hatósági feladat-és hatásköreit:

  1. szociális tüzelőanyag támogatás
  2. rendkívüli települési támogatásként temetési segély
  3. rendkívüli települési támogatásként szemétszállítási díjhoz való hozzájárulás

megállapításával kapcsolatos döntések.


 (2) A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza a következő feladat-és hatásköreit:


  1. lakhatási támogatás megállapításával kapcsolatos döntés.



II. Fejezet

Az önkormányzat szervei, az önkormányzati szervek működése


1. A képviselő-testület


4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő képviselő, 1 fő polgármester. A képviselő-testület tagjainak névsorát e szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.


5.§ (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.


(4) Az alakuló ülés napirendje:

a) Képviselők eskütétele

b) Polgármester eskütétele

c) Alpolgármester megválasztása, eskütétele

d) Polgármesteri program ismertetése

e) Polgármester illetményének megállapítása

f) Alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása

g) Bizottságok tagjainak megválasztása.

(5) Az alpolgármester megválasztása érdekében, a titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság, vagy az alakuló ülésen létrehozott Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazás technikai hátterét a jegyző köteles biztosítani.

(6) Az alakuló ülésen a polgármester, alpolgármester és a képviselők részére át kell adni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat. A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi és Jogi Bizottság nyilvántartja, vizsgálja, ellenőrzi.

6. § (1)A testület szükség szerint lehetőleg minden hónap – augusztus hónapot kivéve – első hetének csütörtöki napján rendes ülés keretében ülésezik, de évente legalább hat ülést tart. A testületi ülést megelőzően, annak hetében a megtárgyalásra kerülő napirendeket az azok témái szerint illetékes bizottságok megtárgyalják, véleményezik. A polgármester tájékoztatót készít, vagy szóban tájékoztatja a képviselő testületet a két testületi ülés között történt intézkedésekről.

(2) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.


(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke látja el.

(5) A tartós akadályoztatás esetének minősül:

         a) a 10 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) a büntető vagy egyéb eljárás miatt a tisztségből való felfüggesztés időtartama.

7. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

Az érintett köteles írásban benyújtani a képviselő-testület felé a zárt ülés tartásának igényéről szóló nyilatkozatát, legkésőbb az ülés napjáig.


(4) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(5) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(6) Szavazategyenlőség esetén elutasító döntés születik.

(7) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

A szavazás kézfelemeléssel történik.


(8) A polgármester vagy a levezető elnök a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testületet az SZMSZ szerint hívták-e össze,

b) megállapítja, a képviselő-testület határozatképességét, vagy a határozatképesség hiányát, a határozatképesség fennállását az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni.

A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester vagy a levezető elnök legfeljebb két alkalommal maximum 15 percre az ülést felfüggesztheti, s ha a képviselő-testület ezt követően is határozatképtelen, akkor az ülést bezárja. Ezt követően az újabb ülést 8 napon belül – az általános szabályok szerint - kell összehívni. A soron következő ülésen tárgyalja az elmaradt napirendeket.

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, beszámol két rendes testületi ülés között végzett tevékenységéről,

d) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

e) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

f) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést,

i) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

j) berekeszti az ülést.


(9) A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.


(10) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

a)  A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

b) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

c)  A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület felülvizsgálja a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot.


8. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. E sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb a testületi ülés napjának 12.00 órájáig lehet a polgármesterhez írásban benyújtani.

(2) Amennyiben a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, azt első napirendi pontként tárgyalja meg.

(4) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy megtárgyalja-e a testület azt az adott testületi ülésen, vagy a következőn.


9.§ A polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a)Az előterjesztő, illetve a témafelelős a napirendhez a vita előtt szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet.

b)Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

c)A kérdések és az azokra adott válaszok elhangzása után a napirendi pontot véleményező bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok határozatait. Az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott személy ismerteti a bizottság határozatát.

d)Ezt követően a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Települési képviselő egy napirendi ponthoz kapcsolódóan legfeljebb három esetben szólalhat fel, összesen 10 perc időtartamban.

e)A polgármester felszólalást engedélyezhet az ülésén jelen lévő hallgatóság részére.

f)Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja.

g)A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

h)A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

i)A képviselőt az őt ért úgynevezett "személyes megjegyzés" miatt megilleti a hozzászólás joga.

j)A jegyzőnek,  bármikor szót kell adni, ha a törvényességet illetően észrevételt kíván tenni.

   k)A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd amennyiben a módosító vagy kiegészítő indítványok nem kaptak többségi szavazatot, akkor az eredeti határozati javaslatról kell döntést hozni.Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.


l0.§ A testület a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b) tájékoztatás tudomásul vételéről,

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.


11.§ A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ.

b)rendre utasíthatja azt, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít, a hallgatóság tagjait végső soron ilyen magatartás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

c)a polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.



12.§ (1) A jogszabályokban meghatározott eseteken kívül minősített többség szükséges:

a) az önkormányzat által adományozható kitüntető díjak és cím odaítéléséről és visszavonásáról való döntéshez,

b) a képviselő-testület éves munkatervének, a költségvetési koncepciónak és a középtávú fejlesztési irányelveket tartalmazó koncepciónak elfogadásához és módosításához,

c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való, az önkormányzati vagyon értékének 1 %-át meghaladó értékhatáron felüli rendelkezéshez,

d) az éves költségvetési rendeletben meghatározott hitelfelvételen felüli hitel felvételéhez, az Államháztartásról szóló törvény ide vonatkozó szabályaira figyelemmel

  e)valamint a helyi népszavazás kiírásához.


(2) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. A jogszabályban meghatározott eseteken kívül névszerinti szavazást kell elrendelni, ha


a) azt a bizottsági elnökök többsége kéri.


(3) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.


 (4) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. E névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.



Titkos szavazás

13. §

  1. A képviselőtestület titkos szavazást tarthat zárt ülés elrendelése esetén.
  2. Titkos szavazást kezdeményezhet bármelyik képviselő
  3. Titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és hirdeti ki az eredményt.
  4. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
  5. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
  1. a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
  2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  3. a szavazás során felmerült körülményeket
  4. a szavazás eredményét.


Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

14.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart valamely előre nem látható, halasztást nem tűrő kérdés megtárgyalása, eldöntése érdekében.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét. Az ilyen esetekben az ülés előtt legkésőbb 24 órával is kiküldhető a meghívó, illetve az közölhető telefonon is.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

15.§ A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Polgármesteri Hivatal termében tartja. A közmeghallgatás helye a Művelődési Ház.

16. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, és a polgármester terjeszti azt jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen.

(3) A munkaterv tervezetének előkészítése során a

a) képviselőktől,

b) a bizottságok elnökeitől,

c) valamint a helyi kisebbségi önkormányzat elnökétől javaslatot kell kérni.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjainak meghatározása a hónap megjelölésével, valamint az ülés napirendjeinek meghatározása,

b) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

c) a napirend előterjesztőjének,

d) közmeghallgatás időpontjának megjelölése.


17.§ (1) A munkatervben szereplő ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni a képviselőknek, papír alapon a polgármesteri hivatal kézbesítője, elektronikus úton a polgármesteri hivatal megbízott köztisztviselője által. A meghívónak az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának a megjelölését tartalmaznia kell.


(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról értesíti a lakosságot, a meghívónak a Polgármesteri Hivatalban rendszeresített hirdetőtáblán és a község hivatalos honlapján történő közzétételével.


18.§ (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirenddel érintett bizottságok azon nem képviselő tagjait, akik meghívását a bizottságok elnökei javasolják,

d) a napirendi pontok előadóit, témafelelőseit,

e) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, a nemzetiséget érintő ügyekben

f) akiket az előterjesztő, a polgármester, vagy a bizottságok elnökei indokoltnak tartanak


(2)A meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket is. Az (1) bek. d-f.) pontjaiban megjelölt személyek csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak írásos előterjesztést, amelyhez meghívásuk kapcsolódik. A meghívókat átadás-átvételt igazoló dokumentummal kell kézbesíteni, kizárólag a meghívott vendégek részére (tértivevény)

(3)Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit e szabályzat 3. melléklete tartalmazza.


19.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után - a

a) polgármestertől,

b) alpolgármestertől,

c) jegyzőtől,

d) a bizottságok elnökeitől

az önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.


(2) Amennyiben az interpelláció benyújtására az ülést megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.


(3) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak az interpelláló jelenlétében, vagy írásbeli nyilatkozatának ismeretében lehet dönteni.


(4) Az elfogadásról először az előterjesztő nyilatkozik. A testület vita nyitása nélkül dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra, ennek hiányában e célra létrehozott ad hoc bizottságra kell bízni.


20.§ (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül, melyből egy példányt a település honlapján kell megjelentetni.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

 (3) A képviselő-testület nyílt üléseiről kép- illetve hangfelvétel készülhet a képviselő-testület döntése alapján, amelynek kivitelezéséért a jegyző a felelős.


14. A polgármester



21.§ (1)  A képviselő-testület elnöke a polgármester.A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.


(3) A polgármester ügyfélfogadását az Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendjében foglaltak szerint gyakorolja.


(4) A polgármester szabadságát a képviselő-testületnek előzetesen bejelenti és a szabadságnyilvántartását a jegyző vezeti.


(5) A polgármester segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.





15. Az alpolgármester


22. §. A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

16. A jegyző


23.§ (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt.

A polgármesterei által kinevezett jegyző hetente 2 alkalommal, hétfői és szerdai napon 8-12 óráig ügyfélfogadást tart. 


(2) A Jegyző

(3) Jegyző feladatai a jogszabályokban meghatározottakon túlmenően különösen a következők:
A Képviselő-testület működésével kapcsolatban:


(4) A jegyző szükség szerint tart munkaértekezletet, amelyen:

  1. A munkaértekezlet célja:
  1. az önkormányzati működéshez kapcsolódóan az időszerű feladatok meghatározása és végrehajtása,
  2. instrukciók adása,
  3. a feladatok teljesítésének számonkérése,
  4. a Hivatal előtt álló feladatok koordinálása.

 (7) A jegyző gondoskodik a Hivatalban folyó munka törvényességének folyamatos vizsgálatáról.
(8) A Hivatal vezetője köteles folyamatosan ellenőrizni az ügyintézés és az ügyvitel szakszerűségét, a hatályos jogszabályok és belső utasítások, illetve szabályzatok, valamint az önkormányzati rendeletekben és Képviselő-testületi határozatokban foglaltak betartását.

(9) A munkáltatói jogok gyakorlása

 A Mötv. 81. §. (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a jegyző gyakorolja a Hivatal valamennyi köztisztviselője felett a munkáltatói jogokat.  A szabadság kiadását a Hivatal dolgozói tekintetében a jegyző engedélyezi. A szabadságok kiadását a Hivatal működőképességének biztosításával kell végrehajtani.

(10) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére aljegyző hiányában legfeljebb hat hónap időtartamra Sárköziné Tóth Éva a Nagydobosi Polgármesteri Hivatal Köztisztviselője helyettesíti a jegyzőt. A helyettesítésről külön írásbeli felhatalmazás kerül kiállításra.



17. A képviselő-testület bizottságai


24.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottságai az alábbiak:

a) Pénzügyi Bizottság 3 fővel. Elnök: Giczei István helyi önkormányzati képviselő. Tagok: Bódi Elek helyi önkormányzati képviselő, és Drabik Csaba Mihályné külsős bizottsági tag (óvodavezető)

b) Jogi és Ügyrendi Bizottság 3 fővel. Elnök : Fekete László helyi önkormányzati képviselő. Tagok: Székelyné Mester Mária és Ferenczi Zoltán helyi önkormányzati képviselők.

                  c) Szociális Bizottság 3 fővel. Elnök: Székelyné Mester Mária helyi önkormányzati képviselő.  Tagok: Giczei István helyi önkormányzati képviselő, és  Szász Gyuláné külsős bizottsági tag (védőnő)


(2) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok és a gyakorolt hatáskörök részletes jegyzékét e szabályzat 2. melléklete tartalmazza.

(3)A képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot és munkacsoportot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság és munkacsoport megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


(4)A Bizottságok vezetői félévente írásos beszámolót készítenek a képviselő testület tájékoztatására.

18. A rendeletalkotás szabályai


25.§ A rendeletalkotási eljárás, valamint a rendeletek kihirdetésének és közzétételének főbb szabályait e szabályzat 4. melléklete tartalmazza.


19. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


26.§ A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit, és az eljárási rendet.

20. Lakossági fórumok

27.§ (1) A képviselő-testület az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint évente egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére a képviselő-testület ülésének összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és a község honlapján kell tájékoztatni az állampolgárokat, valamint a helyben érdekelt szervezeteket legkésőbb a rendezvény előtt 15 nappal.


(4)A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.


(5) A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, és a két jegyőzkönyv-hitelesítő írja alá.




21. Kapcsolattartás a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal


28.§ (1)A helyi kisebbségeket jelentősebb mértékben érintő helyi közügyek szabályozásának előkészítése során a kisebbségi önkormányzatot véleményezési jog illeti meg.


(2)  A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.)

vonatkozó rendelkezése alapján, az ott felsorolt témakörökben meghozandó helyi

önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti

meg.

(3) Az előző bekezdésben szabályozottakkal kapcsolatban az egyetértő nyilatkozat kellő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

29. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezés, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatok véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a képviselőtestület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

30. §

(1) A képviselő-testület külön jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati

rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(2) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület

döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a

képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(3) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület soron következő ülésén szereplő

napirendi pontok közül azokat, amelyek a települési nemzetiségi önkormányzatok

működését is érintik, a települési nemzetiségi önkormányzatok részére is meg kell küldeni,

lehetővé téve azáltal a települési nemzetiségi önkormányzat számára az adott napirend

előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat a (3) bekezdés szerinti előterjesztéseket a

képviselő-testület ülésének időpontját megelőző 3 nappal korában tárgyalja.

31. §

 (1) Az önkormányzat a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi

önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a Hivatal

segítségével gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel

kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásról.


 (2) A települési nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a

települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont, a települési nemzetiségi önkormányzat

használatába kell adni, azonban ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és

hatáskörének ellátását.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogait az Nek.tv.-ben meghatározottak

szerint gyakorolja. Feladata ellátáshoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a

Hivatal biztosítja.

(4) A Hivatal gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival

kapcsolatban a tervezési gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és

beszámolási feladatok ellátásról. Segítséget nyújt a települési nemzetiségi önkormányzat

törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladataiban.

(5) Az Önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés

részletes szabályait a közöttük létrejött együttműködési megállapodás rögzíti.


(6) A Helyi Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére hetente 8 órában ingyenes használati jogot biztosít a Nagydobos, Fő út 129. szám alatt elhelyezkedő Irodára . A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségek a Helyi Önkormányzatot terhelik.

A Nemzetiségi Önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát a Helyi Önkormányzat érdekeit kímélve gyakorolhatja.


(7) A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását a Helyi Önkormányzat biztosítja.

A Helyi Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő- testületi ülésein a jegyző, vagy annak- a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő- megbízottja a Helyi Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a jegyzőt üléseiről írásos meghívó útján az ülés időpontját megelőző 5 nappal értesíti.

(8) A Nemzetiségi Önkormányzat alapfeladatai ellátásához kapcsolódó költségeket a Helyi Önkormányzat viseli, kivéve a nemzetiségi önkormányzati Képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.


(9)  A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatok:

a)  A jegyző a roma nemzetiségi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze.

b) A nemzetiségi önkormányzat jegyző által elkészített következő évi költségvetési koncepcióját a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti elő.

c) A jegyző által elkészített költségvetési határozat-tervezetet a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a roma nemzetiségi önkormányzat testületének.

d) A roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a költségvetési határozat-tervezet benyújtásakor előterjeszti a költségvetési határozat-tervezet bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerint.


e) Ha a roma nemzetiségi önkormányzat év közben a költségvetési határozat készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a testületet tájékoztatja. Az előirányzat módosítását a jegyző készíti elő.

f) A roma nemzetiségi önkormányzat testülete az előző esetek alapján - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát.

g) Az önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásáról önálló elemi költségvetést készít, önálló könyveket vezet, önálló beszámolót készít.Az elemi költségvetés, valamint a beszámolók rögzítését és megküldését a Nagydobosi Önkormányzat Pénzügyi irodájának dolgozói végzik.

h) A roma nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről június 30-i fordulónappal szeptember 15-ig, a l-lll. negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a roma nemzetiségi önkormányzat testületét. A költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerint december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni, melyet a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke hagy jóvá.



i) A roma nemzetiségi önkormányzat költségvetése végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon zárszámadást kell készíteni. A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni. A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjesztik a roma nemzetiségi önkormányzat testülete elé. A roma nemzetiségi önkormányzat a zárszámadásról határozatot alkot. Az elemi költségvetés, költségvetési jelentés, mérlegjelentés, költségvetési beszámolók elkészítése utáni rögzítése a KGR-K11 rendszerben történik, mely által a MÁK részére az adatszolgáltatási kötelezettségnek a Roma nemzetiségi önkormányzat eleget tesz. A költségvetési szerv a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól módosított teljesítés szemléltető kettős könyvvitelt vezet.A roma nemzetiségi önkormányzat számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.

j) Törzskönyvi nyilvántartásba vételért és az adószám igénylésével kapcsolatos határidőkért és együttműködési kötelezettségekért a roma nemzetiségi önkormányzat esetében a Nagydobos Község Önkormányzat Pénzügyi Iroda pénzügyi ügyintézője a felelős.


k) A jegyző felhatalmazza a belső ellenőrt a roma nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátására.


(10)   Nagydobos Község Cigány Nemzetiségi Önkormányzata tagjainak névsorát e szabályzat 2. függeléke tartalmazza.

III. Fejezet


22. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


32.§ (1) Ezen rendelet 2019. február 08. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.


(2)  Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nagydobos Község Önkormányzat Képviselő Testületének Nagydobos Község Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2016. (XII.13.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.


Nagydobos, 2019. február 07.



             Kovács Gábor                                                             Dr. Kovács Eszter

                polgármester                                                                    jegyző

                                                                                                    


   1. melléklet


A település főbb adatai







                                                  2. melléklet 


A képviselő-testület állandó bizottságai és a polgármester által ellátandó feladatok és a gyakorolt hatáskörök részletes jegyzéke


A Bizottságok általános feladatai


1.1.   A bizottságok előterjesztést nyújthatnak be a képviselő-testülethez, kezdeményezhetik önkormányzati rendelet alkotását, módosítását.

1.2.   A bizottságot feladat-, illetve hatáskörébe tartozó ügyekben a bizottság elnöke képviseli.

1.3.   A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:     

1.3.1. Nagydobos Község Önkormányzata éves költségvetéséről, valamint a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetekről,

1.3.2. a bizottság feladatkörét érintő valamennyi képviselő-testületi előterjesztésről,

1.3.3. a lakosság széles körét érintő előterjesztésekről, amennyiben a szakbizottság feladat- és hatásköréhez az előterjesztés témája szorosan kapcsolódik;

1.3.4. a képviselő-testület gazdasági programjáról,

1.3.5. a képviselő-testület éves munkatervéről,

1.3.6. a bizottság feladatkörébe tartozó területen a felterjesztési ügyekben,

1.3.7. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlása vonatkozásában, így különösen kinevezésre, felmentésre, fegyelmi és kártérítési eljárás megindítására stb.

1.3.8. a bizottság feladatkörébe tartozó területen a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre irányuló előterjesztésekről,

1.3.9. a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatáról, módosításáról,

1.3.10. a kitüntető díjak adományozásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben az egyes kitüntető címekre, kitüntető díjakra érkezett felterjesztésekről,

1.3.11. a bizottság elnöke javaslatára minden olyan ügyben, amelyben szükségesnek mutatkozik a bizottság állásfoglalása.

1.4.   A bizottság kezdeményezheti:

1.4.1. a helyi népszavazást a polgármesternél,

1.4.2. a feladatkörébe tartozó, vagy az önkormányzat egészét érintő ügyben koncepciók, pályázatok elkészítését.

1.5.   A bizottság dönt:

1.5.1.ügyrendjének megállapításáról,

1.5.2. munkatervének megállapításáról,

1.5.3. a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben, mely döntésekről évente tájékoztatja a testületet;

1.5.4. a költségvetésről szóló önkormányzati rendelet szerint a feladatkörébe külön megállapított pénzügyi alapok felhasználásáról és a jelen rendelettel hatáskörébe utalt ügyekről.

1.6.   A bizottság ellenőrzi:

1.6.1. határozatainak és a feladatkörét érintő önkormányzati rendeleteknek és képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását.

1.6.2. a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

1.7.      Valamennyi bizottság kapcsolatot tart a feladatkörét érintő szakterületen működő, az önkormányzat által fenntartott intézményekkel és a lakossági önszerveződő közösségekkel.



Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörei


1.   Pénzügyi Bizottság


1.1.  Javaslatot tesz a helyi önkormányzat – megalakulását követő 6 hónapon belül   előterjesztendő - középtávú koncepciójára, településfejlesztési, környezetvédelmi és gazdasági programjára, és azt véleményezi.

1.2.   Javaslatot tesz a helyi önkormányzat éves koncepciójára és a költségvetéséről szóló rendelet-tervezetre, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb rendelet-tervezetekre, véleményezi az előterjesztéseket.

1.3.   Javaslatot tesz általános és céltartalékok képzésére, véleményezi az azok felhasználására készített előterjesztéseket.

1.4.      Költségvetési előirányzatokkal kapcsolatosan:

1.4.1.  Javaslatot tesz a Polgármesteri Hivatal által kimutatott bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése alapján előirányzatok módosítására.

1.4.2.  Ellenőrzést végez, illetve végeztet javaslatainak alátámasztására - szükség szerint - a Polgármesteri Hivatalban és az Önkormányzat valamennyi intézményében.

1.4.3. Egyezteti javaslatait az előirányzat-módosítással érintett önkormányzati szakbizottság(ok)gal (kal).

1.5.    Javaslatot tesz működési és fejlesztési hitelek felvételére, kezességvállalások megtételére fedezetek biztosítására, valamint a bevételek és kiadások egyensúlyát biztosító egyéb források előteremtésére, továbbá véleményt nyilvánít és állást foglal az Önkormányzat részéről nyújtott kölcsönnek minősülő pénzeszköz-átadás tárgyában.

1.6.      Intézmények működéséhez kötődően:

1.6.1. Javaslatot tesz az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzési ütemtervére.

1.6.2. Az ellenőrzésre kijelölt intézmény ellenőrzési programjába pénzügyi feladatokkal kapcsolatos ellenőrzési szempontokat határozhat meg.

1.6.3.   Közreműködik az ellenőrzésre kijelölt intézmény pénzügyi ellenőrzésében.

1.6.4. Évente áttekinti a költségvetési szervek ellenőrzési ütemtervének végrehajtását, véleményezi a pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait, eredményeit, javaslatot tesz a képviselő-testületnek annak elfogadására. A zárszámadás elfogadásakor tapasztalatairól tájékoztatja a Képviselő-testületet.

1.7.      Az önkormányzat felhalmozási tevékenysége keretében:

1.7.1.   Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz céltámogatási, kormányzati, terület- és település- és egyéb fejlesztési célokat szolgáló eszközök és pályázati források igénybevétele kérdésében.

1.7.2. Állást foglal és javaslatot tesz az igényelt eszközökhöz szükséges saját erő biztosítása tárgyában.

1.7.3. Javaslatait a pályázott fejlesztési célokat illetően egyezteti az önkormányzat szakbizottságaival.

1.8.      Véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló rendelet-tervezetét, ezen belül a normatív állami támogatás a címzett és céltámogatások elszámolását. Továbbá véleményezi a féléves és háromnegyedéves teljesítésről szóló beszámoló határozat-tervezetét.

1.9.      Javaslatot tesz helyi adók bevezetésére és azok mértékére, figyelemmel a helyi adókról szóló törvényben foglaltakra.

1.12.    Véleményezi a helyi adók bevezetésére és módosítására készített rendelet-tervezeteket.

1.13.    Véleményezi a helyi adók teljesítéséről és az adóztatás végrehajtásáról szóló beszámolót.

1.14.    Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a helyi önkormányzati költségvetési szervek és gazdasági társaságok alapítására, átszervezésére, megszüntetésére.

1.15.    Javaslatot tesz az alapított szerv, illetve társaság gazdálkodási jogkörére, alaptevékenységére, kiegészítő vállalkozói tevékenységére.

1.16.    Gyakorolja az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben meghatározott hatásköreit. Ellenőrzi az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, javaslatot tesz, állást foglal vagyonváltozást érintő pénzügyi kérdésekben. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyak elidegenítésére, illetve hasznosítására.

1.17.    Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek közműfejlesztési feladatok elvégzésére és     figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

1.18.    Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények vagyonkezelését, szükség esetén javaslatot tesz az ellenőrzésre.

1.19.    Közreműködik a fejlesztéseket és beruházásokat érintő pályázatok értékelésében.

1.20. Jóváhagyja az önkormányzati tulajdonú ingatlanok térítés ellenében történő    hasznosítását, bérbeadását 20 millió forint értékhatár alatt, az ingatlan vagyonszerzést, elidegenítést 20 millió forint értékhatárig.

1.21.   Figyelemmel kíséri a községben a munkanélküliség alakulását, ágazati megosztását, szerkezetét, javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a munkanélküliek számát csökkentő munkahely-teremtést szolgáló vállalkozások segítésére.

1.22.   Közreműködik a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításában.

1.23.   Véleményezi a helyi jelentőségű természeti értékek megóvásával, őrzésével, fenntartásával, bemutatásával, valamint helyreállításával kapcsolatos feladatok ellátását.

1.24.   Véleményez az előző pontokban foglaltakon túl minden olyan rendelet- és határozat- tervezetet, mely közvetlenül, vagy közvetett módon hatással van az önkormányzat költségvetésére, hitelképességére, illetve vagyoni, fejlesztési, gazdasági, foglalkoztatási helyzetére.


2.      Jogi és Ügyrendi  Bizottság


2.1.   Kezdeményezi és segíti a község ügyeinek demokratikus, széles körű intézését, így különösen a helyi közszolgáltatások közakarat alá rendelését, az állampolgárok közügyekben való részvételét.

2.2.   Figyelemmel kíséri a helyi népszavazás kezdeményezésével, kiírásával, továbbá a népi kezdeményezésekkel kapcsolatos ügyekben való eljárásokat.

2.3.   Közreműködik a helyi önkormányzat szervezetének és működésének kialakításában. Segíti a közszolgálati feladatok szervezését, azok végrehajtását felügyeli.

2.4.   Részt vesz valamennyi rendelet előkészítésében, a rendelet-tervezeteket véleményezi és a rendeletek hatályosulását vizsgálja. Szükség esetén javaslatot tesz a rendeletek módosítására vagy új szabályzat alkotására.

2.5.   Ellenőrzi a képviselő-testület és a bizottságok törvényes működését; állást foglal az ülésen felmerülő vitás ügyrendi kérdésekben.

2.6.   Ellenőrzi a polgármesteri hivatalnak a képviselő-testület döntései előkészítésére illetőleg végrehajtására irányuló munkáját, az állampolgárok ügyeinek kulturált intézését.

2.7.   Ellenőrzi a saját hatáskörébe tartozó, illetőleg az egyes bizottságok hatáskörébe nem tartozó képviselő-testületi határozatok végrehajtását.

2.8.   Állást foglal a kistérségi feladatellátással kapcsolatos tevékenységekben.

2.9.   Ellátja a titkos szavazásokkal kapcsolatos teendőket.

2.10. Közérdekű ügyekben a képviselő-testület megbízása alapján eljár. Eljárása eredményeiről a testületet minden esetben tájékoztatja.

2.11. Segíti a képviselő-testületet a jogszabályi rendelkezések végrehajtásában, a lakosság javaslatainak, panaszainak intézésében.

2.12. Személyi kérdésekben vizsgálati javaslattevő munkájával előkészíti, segíti a képviselő-testület döntését.

2.13. Gyakorolja a polgármester esetében az egyéb munkáltatói jogokat.

2.14. Előkészíti a polgármester béremelésére és jutalmazására vonatkozó javaslatot a képviselő-testület felé, a jegyzőét pedig a polgármester felé.

2.15. A képviselő-testület felkérése alapján összeférhetetlenségi ügyekben vizsgálatot végez.

2.16. Ellátja a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott, az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatásával és a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos bizottsági feladatokat. Ezen feladatkörében:

 2.16.1. igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről,

 2.16.2. nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz  kapcsolódó egyéb iratokról,

2.16.3. a vonatkozó szabályok szerint nyilvánosságra hozza a polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat,

2.16.4. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére,

2.16.5 ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

2.16.6. Véleményez az előző pontokban foglaltakon túl minden olyan határozat- tervezetet, mely közvetlenül, vagy közvetett módon kapcsolódik az önkormányzat, intézményei és gazdasági társaságai törvényes működéséhez.


3.  Szociális Bizottság


Szociális feladatai:


3.1.   Véleményezési, javaslattételi joga van minden Képviselő-testületi előterjesztés tárgyalásában, amennyiben a szociális és/vagy gyermekjóléti területet érint, így különösen az alábbi területeken:

3.2. a cigány kisebbség, a hátrányos helyzetű emberek,

3.3. szociális szolgáltatásszervezési koncepció,

3.4. a munkanélküliség kezelése,

3.5. a kistérségi együttműködés,

3.6. szociális és gyermekjóléti együttműködési megállapodás,

3.7. gyermek-és ifjúságvédelem.


Kisebbséggel kapcsolatos feladatok:


3.8.    Figyelemmel kíséri a településen élő kisebbség jogainak érvényesülését. Jogsértés esetén a kisebbségi önkormányzat képviselőivel, a polgármesteri hivatal szakembereivel közösen keresi a megoldást a jogok gyakorlását akadályozó tényezők feloldására.

3.9.    Kezdeményezi a kisebbség közéleti tevékenységének szellemi megalapozásáta jogok és kötelességek megismertetésére, a kisebbség önszerveződése érdekében létrehozott fórumok szervezéséhez segítséget nyújt.

3.9.1  Figyelemmel kíséri az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás feltételeinek alakulását, javaslatokat tesz annak jobbítására.

3.9.2. Kapcsolatokat épít az oktatási intézményekkel a 14-16 éves korosztály képzésével kapcsolatos lehetőségek keresése érdekében.

3.9.3.     Javaslatot tehet képzés, átképzés és olyan munkahelyek megteremtésére, amelyek a cigány kisebbség foglalkoztatási gondjait enyhíti.

3.9.4  Figyelemmel kíséri a kisebbségi hagyományok kulturált bemutatkozásának lehetőségét, a szabadidős tevékenység helyzetét.

3.9.5. A bizottság javaslattal élhet a hatáskörébe tartozó feladatok pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a költségvetési rendelethez.

3.9.6. Ellátja a képviselő-testület által esetenként, illetve a jogszabályok által meghatározott egyéb feladatokat.

3. melléklet 

Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei


1. Mind a képviselő-testület, mind a képviselő-testület bizottságai részére benyújtandó előterjesztéshez borítólapot kell csatolni, melynek kötelező tartalmi elemei a következők:

- Az „Előterjesztés” felirat alatt a képviselő-testületi ülésnap feltüntetése, az előterjesztés tárgya, a napirend előterjesztője, az előterjesztés készítője.

2. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottságai elé kerülő rendelet és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.

3. Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselők, a jegyző, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői jogosultak. Az előterjesztés előadója az előterjesztő megbízása alapján más is lehet. A külső szerv(ek) által készített anyagokat – előzetes egyeztetés alapján - jelen pont első mondatában megjelölt előterjesztők gondozásába kell átadni.

4. A testületi és a bizottsági ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. A rendeletalkotásra és a határozatra vonatkozó javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

5.4. Zárt képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen, önkormányzati hatósági ügyek esetében az előterjesztéshez nem kell határozat-tervezetet mellékelni.

6. Egyszerűbb döntést igénylő, vagy közismert ügyben elegendő a határozati javaslat kiküldése.

7.  A bizottsági állásfoglalást is igénylő, illetőleg a bizottság részére szóló előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők, és a bizottsági tagok legkésőbb a bizottság ülése előtt 3 nappal megkaphassák.


                                        


4. melléklet


A rendeletalkotási eljárás, valamint a rendeletek kihirdetésének és közzétételének főbb szabályai


1. A rendeletalkotás főbb szabályai

1.1.Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1.1.1.a települési képviselők,

1.1.2. az önkormányzati bizottságok elnökei,

1.1.3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,


2. A rendelet-tervezet elkészítése:

2.1. A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

2.2. A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el a jegyző irányításával. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ad hoc bizottság, vagy külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A jegyző akkor is részt vesz a rendelet előkészítésében, amennyiben azt bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti el.


1. A rendelet-tervezet véleményezése:

3.1. A lakosság szélesebb rétegeinek jogait és kötelezettségeit érintő önkormányzat rendelet-tervezeteit legalább 15 napig közszemlére lehet bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A közszemlére bocsátás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

3.2. A rendelet-tervezetet minden esetben kötelező az Ügyrendi és Jogi bizottság elé terjeszteni, megvitatás és véleményezés céljából.

3.3. Hasonlóképpen véleményeznie kell a rendelet-tervezetet az ágazatilag érintett bizottságnak is, ez a véleményezés az Ügyrendi és Jogi bizottsággal történő együttes ülésen is történhet.


2.      A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

4.1. A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

4.2. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

4.3. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, s azt a polgármesterrel együtt aláírja.



5. A rendelet kihirdetése és közzététele

5.1. A rendelet kihirdetésének időpontja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán fel kell tüntetni.

5.2. A rendeleteket minden esetben meg kell jelentetni a község honlapján

5.3 A rendeletek esetlegesen szórólap, vagy plakát formájában is közölhetők a fentieken túlmenően.

5.4. Meg kell küldeni a rendeletek szövegét az alkalmazásuk szempontjából érintett szervekhez is. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek a rendelet őket érintő tartalmáról.


6. A rendeletek végrehajtása és hatályosulása

6.1.Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

6.2.A jegyző évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

6.3.Ennek eredményeiről előterjesztést készít az önkormányzati képviselő-testület számára.





5.melléklet


Nagydobos  község Önkormányzata  Polgármesteri Hivatalának


Ü  G Y R E N D J E



I.


A hivatal jogállása



A hivatal a képviselő – testület által létrehozott egységes szerv, amely a polgármester irányításával látja el feladatait. A hivatal munkájának megszervezéséről a jegyző gondoskodik. A hivatal önálló költségvetési szerv.

1.       A hivatal megnevezése, székhelye

 Megnevezése : Nagydobos Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Székhelye : 4823 Nagydobos Fő út 129.

2. A hivatal szervezeti felépítése

 A hivatal szervezeti felépítésére a hivatali feladatok ellátására az ügyrend mellékletét képező munkaköri leírásban foglaltak az irányadók .




II.



A hivatal irányítása, vezetése




 A polgármester a jegyző útján irányítja a hivatalt.

 A polgármester és a jegyző a hivatal dolgozói részére szükség szerint, de legalább félévenként munkaértekezletet tartanak.

A jegyző ellátja a hivatallal kapcsolatos – a jogszabályokban és az SZMSZ –ben meg meghatározott- feladatait és vezeti, szervezi a hivatalt .



III.



A hivatal működése



  1. A munkarend


·         a hivatal dolgozóinak munkarendje

-          hétfő- csütörtök : 7.30-16.00 óráig

-          péntek: 7.30- 13.30  óráig

                  tart, mely magában foglalja az ebédidőt is, amely  30 perc .

-          túlmunka  végzés esetén szabadidőt a jegyző engedélyezhet.

-          A polgármester és a jegyző munkaideje kötetlen.


  1. Az ügyfélfogadás  rendje


-          a hivatali dolgozók ügyfélfogadást munkanapokon 8.00-12.00 óráig tartanak, péntek kivételével amikor egész nap nincs ügyfélfogadás.

-          A polgármester és a jegyző lehetőség szerint minden hétfőn és szerdán 8.00-12.00 óráig tart fogadó órát.

-          a települési képviselőket soron kívül,  munkaidőben, az önkormányzat intézményeinek vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is – lehetőleg  előre egyeztetett időpontban- fogadniuk kell.




IV.


A hivatal működésével kapcsolatos egyéb feladatok



 A munkáltatói jogok gyakorlása

A hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző a polgármester egyetértésével az alábbiak szerint gyakorolja :

-          engedélyezi  a dolgozók évi rendszeres szabadságának kiadását,

-          igazolja a dolgozók útiszámláját, továbbá dönt a köztisztviselő kinevezéséről

-          javadalmazásról

-          jutalmazásról

-          kitüntetésről

-          fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről

-          anyagi és fegyelmi felelőségre vonásról .


Ügyiratkezelés ügyintézés

Az ügyiratokat és az ügyeket az ügyintézési határidőn belül kell elintézni.

Az iratok kezelését és megőrzését a jegyző által megbízott dolgozó végzi, az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint.

 A hivatal ügyiratkezelése

-          a hivatalhoz érkező posta szétszórásáról a jegyző által megbízott dolgozó gondoskodik

-          a személyre szólóan címzett küldemények kivételével a postát a jegyző bontja .

-          a postát a jegyző szignálja, aki


o   a hozzá érkező ügyiratok érkezteti és ellátja  kiadási dátummal

o    a sürgős intézkedést igénylő ügyeknél az iratra feljegyzi a sürgős szót a határidő megjelölése mellett

o   szükség esetén feltünteti az iraton a leglényegesebb utasításokat,

-           a hivatalban a kiadományozás rendje az alábbiak szerint alakul :

§   a jegyző feladat-és hatáskörének megfelelően gyakorolja a kiadományozási jogot

§  kiadományozási jog illeti meg az ügyintézőket a jegyző felhatalmazása alapján az ügy érdemét nem érintő ún. közbenső intézkedések megtételekor.

       ( hiánypótlás időpont közlés stb.)

-          Fő szabályként valamennyi külső szervtől érkező iratot, továbbá a saját kezdeményezésre induló ügyek  alapiratát be kell iktatni.  Nem kell beiktatni a tájékoztató jellegű kiadványokat.

-           Az aláírt ellenjegyzett irat postázásáról a jegyző által megbízott dolgozó gondoskodik .


-          Utalványozási jog, cégszerű aláírás

A polgármester ha jogszabály eltérően nem rendelkezik minden kifizetést jogosult utalványozni. Távollétében utalványozási joggal az alpolgármester rendelkezik. Az utalványozás a jegyző ellenjegyzése mellett történik. Cégszerű aláírásra a bejelentett személyek a bejegyzésben szereplő módon jogosultak .


-          Bélyegző-nyilvántartás, a bélyegző használata 

A bélyegző megrendeléséről a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőről nyilvántartás készül. A bélyegzőkezelő anyagi , fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért. Ha valamelyik  dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszti, erről a jegyző írásban  köteles jelentést tenni. A jegyző köteles az elvesztés körülményeit és a dolgozót felelőségét megvizsgálni.


-          Kiküldetés


A kiküldetéssel kapcsolatos munkáltatói jogot az ügyintézők tekintetében a jegyző, a jegyző tekintetben a polgármester ,a polgármester tekintetben a pénzügyi bizottság elnöke gyakorolja .


Az önkormányzat által ellátandó alap-tevékenységek kormányzati funkciók szerint:



-    011130    Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános

                     igazgatási tevékenysége

    -   011220   Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

   -    013210   Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

   -    013320   Köztemető-fenntartás és -működtetés,

   -    013350   Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

   -    013360   Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb                              

                        szolgáltatások

   -   016010   Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti    

                  képviselőválasztásokhoz  kapcsolódó  tevékenységek

-    016020    Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

-    031030    Közterület rendjének fenntartása

-    041140    Területfejlesztés igazgatása

-    041231    Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

-    041232    Startmunka program - Téli közfoglalkoztatás

-    041233    Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

-    047410    Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek 

-    064010    Közvilágítás

-    066010    Zöldterület-kezelés(mezőőr)

-    066020    Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

-    081041    Versenysport- és utánpótlás nevelési tevékenység és támogatása

-    086030    Nemzetközi kulturális együttműködés

-    086090    Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

   -   082091    Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

 -   082092    Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

-072111 háziorvosi alapellátás

-074031 család és nővédelmi egészségügyi gondozás

-082044 könyvtári szolgáltatások

-104042 gyermekjóléti szolgáltatások

-107051 szociális étkeztetés

-107052 házi segítségnyújtás

-107053 jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

-107054 családsegítés

-096015 Gyermekétkeztetés Köznevelési intézményben

-091110 Óvodai nevelési ellátás szakmai feladatai

-091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai





















       1. függelék


Nagydobos Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjainak névsora


Kovács Gábor polgármester


Fazekas Sándor alpolgármester


Bódi Elek


Ferenczi Zoltán


Ifj. Fekete László


Giczei István


Székelyné Mester Mária





                                          2. függelék



Nagydobos Község Cigány Nemzetiségi  Önkormányzati tagjainak névsora



Balogh Mihály


Jóni Gyula


Váradi Antal


Váradi Zsolt












Csatolmányok

Megnevezés méret
Nagydobos Község Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról
7.64 MB
rendelet
5.1 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!