nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Péteri Község Önkormányzat Képviselő testületének 3/2019. (IV.11.) számú önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-04-12 -tól
Péteri Község Önkormányzat Képviselő testületének 3/2019. (IV.11.) számú önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Péteri Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő feladatkörében eljárva a településkép védelméről a következőket rendeli el.


I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja


1.§ E rendelet célja Péteri Község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, településképi követelmények, az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.


2. A rendelet hatálya


2.§ (1) Jelen rendelet hatálya Péteri község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Péteri Község közigazgatási területén

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.


3.§ Jelen rendelet a mindenkor hatályos, Péteri Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelettel és mellékleteivel, függelékeivel (továbbiakban: HÉSZ) együtt alkalmazandó.


4. § Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

a) 1. melléklet:

A helyi területi védelem területei

b) 2. melléklet

A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

c) 3. melléklet

Szakmai konzultáció nyomtatvány

d) 4. melléklet

Településképi véleményezési nyomtatvány

e) 5. melléklet

Településképi bejelentési nyomtatvány


5. § Jelen rendelet – az alábbi függeléket tartalmazza:

1. függelék

Tájidegen (invazív) fajok jegyzéke.


3. Értelmező rendelkezések

 

6.§ E rendelet alkalmazásában:

1. Építészeti érték: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Étv.) meghatározott építészeti érték.

2. Építészeti örökség: az Étv.-ben meghatározott építészeti örökség.

3. Építmény: az Étv.-ben meghatározott építmény.

4. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.

5. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

6. Helyi egyedi védettségű épületegyüttesek: azoknak az ingatlanoknak a körülhatárolt, vagy meghatározott csoportja, amelyeken jellemzően az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei állnak és azok történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, településszerkezeti, településképi szerepük meghatározó – akkor is, ha nem minden egyes alkotóelemük rendelkezik építészeti értékkel –, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.

7. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

8. Helyi védettségű építészeti örökség: Péteri község építészeti örökségének a Képviselő-testület által védelem alá helyezett kiemelkedő építészeti értékű építményei, épületegyüttesei.

9. Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés;


II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

 

4. A helyi védelem feladata

 

7.§ (1) a) A különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) A védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, helyreállítása, újjáépítése.

(2) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik.


5. Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

 

8.§ (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) egyedi építmények, épületek esetén:

aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész),

ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

ad) a kezdeményezés indokolását,

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba) az együttes megnevezését,

bb) körülhatárolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd) a kezdeményezés indokolását.

(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a főépítész gondoskodik.


9.§ (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a) a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,

b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(3) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(6) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b) az illetékes Földhivatalt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.


6. Védett értékek bontása

 

10.§ (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás menetét az 8-9. § tartalmazza.

(2) A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.

(3) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.

(4) A bontási dokumentáció 1 példányát meg kell küldeni az önkormányzat irattára számára.

 


7. A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

 

11.§ (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. 


12.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.

 


8. A helyi területi védelem előírásai

 

13.§ Az Önkormányzat a település hagyományos telekszerkezetű és beépítési módú jellegzetes településképű területeire helyi területi védelmet állapíthat meg.


14.§ (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmét szolgálja.

(2) A területi védelem kiterjed:

a) a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira

b) telekszerkezetre, ingatlanokra

c) a területen található zöldfelületi elemekre

d) a településképet meghatározó épületekre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre.


15.§ (1) A helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén az alábbi településképi követelmények figyelembe vételével kell eljárni:

a) Helyi védelem alatt levő területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell, homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés.

b) A területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen anyaghasználat, formai-, stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása során sem megengedett.

c) Új épület, épületrész építésénél a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni és kialakítani:

ca) a tető hajlásszögét,

cb) a tetőgerinc irányát, tetőidom formáját

cc) a nyílászárók méretét és formáját, anyagát, arányát és színezését

cd) a kerítést,

ce) az alkalmazott homlokzati építőanyagok típusát, textúráját,

cf) az építmények homlokzati színezését.


9. A helyi egyedi védelem előírásai

 

16.§ A helyi egyedi védelem alatt álló építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó tömegképzése és tömegképzéssel, építészeti részletekkel rendelkeznek, ezért egyedi helyi védelem alatt állnak.


10. Az egyedi védelem meghatározása


17.§ Egyedi védelem hatálya alá tartozik a Péteri, belterület 514/1 helyrajzi számú temető ingatlan teljes területe.


11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

 

18.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonosa köteles jókarban tartani, állapotát megőrizni.

(2) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.


19.§ Az épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.



20.§ (1) Az épületek átalakítása, részleges vagy teljes bontása, korszerűsítése vagy bővítése során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítés módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az érték-kataszterben megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell.


III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

 

12.Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

 

21.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.

(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

 


IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


22.§ (1) A település bel és külterületén új lakó, intézményi és gazdasági rendeltetésű építmények, kerítések és egyéb építmények - a reklámtábla vagy egyéb nemzeti szabványokban meghatározott kötelező színkóddal készülő építmények kivételével- színezése csak a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki, élénk feltűnő színű homlokzatszínezés nem megengedett. Javasolt a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, nyerstégla és a pasztell zöld színek alkalmazása.

(2) A lakóépületek tetőinek burkolására tilos alkalmazni nagytáblás fémlemez trapézlemezeket és hullámlemezeket, ezek szendvicspanel változatait, valamint műanyag hullámlemezeket és cementanyagú hullámlemezeket.

Gazdasági épületeken megengedett a cserepes lemez alkalmazása, de színezése csak a természeti színekhez alkalmazkodó, matt felületű lehet.

(3) A kertvárosi karakterű lakóterületeken kizárólag természetes kő, tégla, vakolat, fa anyaghasználattal kell kialakítani az épületek külső homlokzatát ide nem értve a nyílászárókat.

(4) Tilos a homlokzaton az ipari jellegű nagytáblás fémlemez burkolat alkalmazása.

(5) Tető hajlásszögének meghatározásánál igazodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez.

(6) Utcai homlokzaton szerelt kémény, gépészeti berendezés, klíma kültéri egység nem jelenhet meg.

(7) Lakóterületen nem helyezhető el 6 méternél magasabb zászlórúd, antenna és szélkerék.


14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


23.§ (1) Területi építészeti követelményeket az Önkormányzat által a 2. mellékletben meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg, az alábbi bekezdésekben foglaltak szerint kell figyelembe venni:

(2) Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult, legalább 90 %-ban beépült övezetekben, a telek beépítési módjára az illeszkedési szabályok az irányadók.

(3) A nyílt felszíni gyepesített vízelvezető árkokat meg kell őrizni.

(4) A meglévő utcafásítások megőrzendők.

(5) A belterületi, legalább 12,00 méter széles szabályozási szélességgel rendelkező kiszolgáló utak zöld sávjának kialakításakor a településre jellemző növényfajokat és – fajtákat kell alapul venni.

(6) A közterületi parkolókat fásítottan kell kialakítani. Minden 4 parkolóhoz 1 lombos fa ültetendő.

(7) Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(8) A táj karakterét kedvezőtlenül megváltoztató beavatkozások, építés, területhasználat nem valósíthatók meg.


15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

 

24.§ (1) Egyedi építészeti követelményeket az Önkormányzat által a 2. mellékletben meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken, amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg, az alábbi bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

(2) Eltérő övezeti előírás hiányában az egyes épületek gerincvonalának magassága az épületmagasság mértékét maximum 6,00 méterrel haladhatja meg.

(3) Lakóterületeken az utcafronti kerítés csak a telek közterületi kapcsolatának biztosításával helyezhető el. A kerítés magassága legfeljebb 2 méter, felülete áttört, és sövénnyel együttesen telepített lehet.

(4) A zöldterület övezeteiben kerítés csak a játszókertek körül létesíthető, legfeljebb 1,3 méter magasságig, lábazat nélkül 80%-ban áttörten.

(5) A mezőgazdasági terület övezeteiben

kerítés a beépítetlen földrészleteken nem létesíthető, a beépíthető telekrész esetén kerítés:

a) csak élősövényből,

b) fém, illetve faanyagú karám jellegű szerkezettel kombinálva létesíthető, tömör lábazat nem építhető.

c) csak a beépített telek határain illetve azokon belül építhetők.

(6) Tetőhajlásszögekre, és anyaghasználatra vonatkozó egyedi építészeti előírások:

a) a falusias beépítésű, illetve a régi kertvárosias megnevezésű meghatározó területeken a tető hajlásszöge 35-45o-os lehet.


16. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

 

25.§ (1) Területi építészeti követelményeket, az Önkormányzat által az 1. mellékletben meghatározott, helyi védelemben részesülő területeken - amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi bekezdésekben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

(2) A helyi védelemben részesülő épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékesek, kialakításuk illetve megjelenésük illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek átalakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről úgy, hogy a beavatkozás ne változtassa meg az utcaképet, illetve az utcai homlokzatot, továbbá biztosítani kell az új építményeknek a jellegzetes településképben, valamint az épített és természetes környezet egységében való megjelenését.

(3) Előkertet az utcára jellemző állapot szerint lehet kialakítani, figyelembe véve az érintett utcaszakasz legalább 2-2 szomszédos telkének kialakult beépítését. Ahol az érintett utcaszakaszon az épületek az utcavonalon állnak, ott az új épületet is oda kell helyezni.

(4) Az egységes utcakép érdekében amennyiben az utcában egységes fafaj található, azt meg kell őrizni, illetve az elpusztult egyedeket ugyanolyan egyeddel pótolni szükséges.

(5) A kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 150 m²-e után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről kell gondoskodni.


17. Helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

 

26. § (1) Egyedi építészeti követelményeket az Önkormányzat által az 1. mellékletben meghatározott helyi területi védelemben részesülő területén az alábbi bekezdésekben foglaltak szerint kell figyelembe venni:

(2) A helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, sem új épület létesítése, sem a meglévő épületek, építmények részleges felújítása során.

(3) A hagyományos épület bővítése esetén az új épületrészt a meglévő épülethez igazodva kell kialakítani, oly módon, hogy a meglévő kerítést is figyelembe kell venni.

(4) A homlokzatok felületi anyaga természetes kő, fa, vakolat, vagy meszelt – festett tégla lehet.

(5) A homlokzatok színezése fehér, szürkével illetve sárgával tört fehér, szürke, okkersárga illetve világoszöld vagy azok árnyalatai illetve terrakotta lehet.

(6) A kovácsoltvas és díszmű-lakatos kapuk, kerítések és tagozatok színezése zöld és fekete, valamint barna lehet.

(7) Az utcai homlokzaton az ablakok és ajtók osztott szerkezetűek, színezése fehér, zöld, középbarna, sötétbarna, szürke és natúr fa lehet.

(8) A lábazat anyaga terméskő, nyerstégla vagy vakolt felületű, a tető fedés anyaga égetett agyagcserép vagy annak megfelelő színű betoncserép lehet.

(9) A tető hajlásszöge 35 - 45° közötti lehet.

(10) A kerítések és kapuk anyaga fa, természetes rakott kő, illetve kőburkolatú lehet, vagy falazott vakolt, meszelt – festett kivitelű. Az áttört kerítés lábazata és oszlopa hasonló kivitelű lehet, míg a kerítés mező és a kapuzat készüljön fa, vagy díszmű-lakatos szerkezettel. A tömör kerítések magassága legfeljebb 2 méter lehet.


18. A helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények

 

27.§ (1) Közterületről látható homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el:

a) napenergia gyűjtő panel, kivéve a (4) pont szerinti eseteket

b) hőszivattyú

c) klíma berendezés kültéri egysége

d) parabola antenna

e) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés, kivéve, ha másképp nem oldható meg.

(2) Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés újonnan nem megengedett.

(3) Homlokzatra, beleértve a tetőzetet is, szélkerék nem szerelhető.

(4) Tetőzeten napenergia gyűjtő panel, napelem, napkollektor az alábbiak szerint helyezhető el:

a) csak tetősíkban, vagy azzal párhuzamosan alakítható ki, kiterjedése a tetőfelülethez igazodóan rendezett lehet

b) utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb kell elhelyezni

(5) Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.



19. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


28. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:

(2) Új antenna, és átjátszó a már meglévő antenna tartó oszlopokra szerelhető fel, új önállóan álló antennatartó szerkezet a település védett területén nem helyezhető el.

(3) A helyi területi védelem alatt álló területeken:

a) Bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz.

b) Oszlopsorral nem terhelt utcában új villamos energia, vagy hírközlő hálózat már csak kábel fektetéssel helyezhető el.

c) Újonnan létesülő elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető kivéve ha meglévő villamos energia, vagy hírközlő hálózat oszlopsorán történik az elvezetés.

(4) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:

a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

b) tájképvédelmi területen,

c) Natura 2000 területen,

d) helyi területi védelem alatt álló területen és

e) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(5) Transzformátor állomás:

a) a helyi védett területeken kizárólag építményben helyezhető el amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amelynek formavilága illeszkedik a településképhez.

(6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(7) A távközlési hálózatot, létesítésekor, rekonstrukciójakor földkábelbe, alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell megépíteni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.


20. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások


29.§ (1) A település teljes közigazgatási területén - a reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó jogszabályokban és - kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.

(2) Péteri közterületein:

a) reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható;

b) utasváró építményen csak az erre a célra kialakított felületén tehető közzé reklám, plakát, hirdetés;

c) az információs célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg a 2 m²-t.

(3) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(4) A kihelyezett reklám-és hirdető berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(5) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(6) Beépítésre nem szánt területen 5 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény vagy egyéb hirdetési felület nem létesíthető.

(7) A község közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.


21. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák elhelyezése


30. § (1) A cégérek, cégtáblák, cégfeliratok

a) csak homlokzati felületen, vagy arra merőlegesen helyezhetők el,

b) kerítésen csak szakmai konzultáció hozzájáruló véleménye alapján helyezhetők el,

c) lombhullató és örökzöld fán nem helyezhető el,

d) kialakítása, részletképzése, színezése az épület homlokzatával összhangban legyen; igazodjon a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek osztásrendjéhez;

e) felülete nem lehet nagyobb, mint 1 m2.

(2) Az épületek utcai homlokzatán vállalkozásonként egy darab cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla helyezhető el.

(3) Egy homlokzaton több cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla színben, anyaghasználatban, elhelyezésben csak egymáshoz illeszkedően helyezhető el.


V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


22. Rendelkezés a szakmai konzultációról


31.§ (1) Településképi szakmai konzultációt bárki kezdeményezhet a helyi településrendezési előírások értelmezésével kapcsolatosan, a készülő építészeti-műszaki tervdokumentációk munkaközi egyeztetése céljából.

(2) A településképi szakmai konzultáció kötelező a nem építési engedélyköteles lakóépület építése és bővítése esetében az egyszerű bejelentést megelőzően:

a) helyi egyedi védelem alatt álló területen,

b) helyi területi védelem alatt álló területeken,

c) az épület külső megjelenésében, elhelyezkedésében módosítást tartalmazó tervmódosítás esetében.

(3) A szakmai konzultációt az ügyfél kérésére a főépítész látja el.

(4) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani: e rendelet 3. számú melléklet szerinti adatlapot kitöltve az abban felsorolt mellékletekkel együtt.

(5) A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

(6) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.


VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


23. A településképi véleményezési eljárás célja


32.§ (1) A településképi véleményezés célja a helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti–műszaki tervek településképi szempontoknak megfelelő érvényesítése, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása.

(2) A rendelet célja Péteri Község településképi, építészeti értékeinek védelme és igényes kialakítása érdekében – a helyi adottságok figyelembevételével – az építészeti és településképi illeszkedéssel, településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.


24. A településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások


33. § E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:

a) új építmény építési engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény – beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárását

megelőzően.


25. A településképi véleményezési eljárással érintett terület


34.§ (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Péteri Község teljes közigazgatási területén.


26. A településképi véleményezési eljárás szabályai


35.§ (1) A polgármester az építési engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet az Önkormányzat polgármesteréhez a 4. melléklet szerinti nyomtatványon, az építészeti-műszaki dokumentációt a 1 papíralapú példányon kell benyújtani. A dokumentációt pdf formátumban is továbbítani kell.

(2) A polgármester a településképi véleményezési eljárás során véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a) a telepítés településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést,

c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

d) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

e) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint

f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását.


VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS



27. A településképi bejelentési eljárás


36.§ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó, hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek és az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások esetén valamint:

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül az: 1., 2., 4.-9., 21., 23.-24. pontokban foglalt tevékenységek esetén,

b) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,

c) reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél,

d) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:

da) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,

db) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén,

e) közterületi építmények elhelyezése esetén.



28. A településképi bejelentési eljárással érintett területek


37.§ A településképi bejelentési eljárás az alábbi területekre terjed ki:

(1) Péteri Község jelen rendelet alapján lehatárolt helyi területi védettség alatt álló területek, (1. melléklet)

(2) Péteri Község teljes közigazgatási területén a szabályozási terven lehatárolt műemléki környezetben fekvő területen,

(3) a 35.§ c) pontja esetében a község teljes közigazgatási területére,

(4) az 2. melléklet szerinti településképet meghatározó területekre.


29. A településképi bejelentési eljárás szabályai


38.§ (1) A bejelentési eljárást az építtető, a tervező vagy annak megbízottja, együttesen: kérelmező a 5. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezheti.

(2) A 5. melléklet szerinti nyomtatványhoz csatolni kell a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B§ (3) bekezdésében meghatározott dokumentáció 2 db papír alapú példányát, olyan tartalommal, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(3) A polgármester a tervezett tevékenységet kikötéssel vagy anélkül tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó döntést hoz, illetve figyelmezteti a kérelmezőt a jogellenesen elvégzett tevékenység jogkövetkezményeire.

(4) A bejelentési eljárás végén az igazolással egy időben a papír alapú dokumentáció egy záradékolt példányát a kérelmezőnek meg kell küldeni, a második példány az ügyiratban marad.

(5) A bejelentés elmulasztása esetén 50 000 forint, vagy a polgármester döntésének megszegése esetén e magatartás megszegőjével szemben 50 000 forint összegű pénzbírság szabható ki.



VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


30. Településképi kötelezés, és településképi bírság


39.§ (1) Településképi kötelezési eljárás folytatható le:

a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;

b) a településképi bejelentés elmulasztása esetén;

c) a településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a reklámhordozók elhelyezésének szabályairól szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglaltaknak, különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezés:

ca) állapota nem megfelelő,

cb) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez,

d) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem, mint a bővítmény, szerkezeti elem, burkolat stb. fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi építési szabályokról szóló, hatályos (HÉSZ) rendelet rendelkezéseinek, valamint az általános illeszkedési szabályoknak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben 500 000 forintig terjedő összegű pénzbírság szabható ki.


IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


31. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


40.§ (1) A települési Önkormányzat, az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák megvalósításához támogatást adhat.

(2) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosíthatja.

(3) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) Amennyiben az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében erre keretet biztosít, a pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.



X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


41.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.



          Petőné Vizi Valéria                                                                    Losonci László

               polgármester                                                                              jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
Rendelet aláírt
1.15 MB
Rendelet mellékletei
509.43 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!