nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019 (XI.21.) sz. rendelete
Hatályos:2019-12-21 -tól
Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019 (XI.21.) sz. rendelete
Szatymaz Helyi Építési Szabályzatáról

Szatymaz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/C. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró


Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet, Állami Főépítész,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály 2. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály,

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Főosztály Népegészségügyi és Járványügyi Osztály,

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály 2. Útügyi Osztály,

Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály 2. Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,

Csongrád Megyei Kormányhivatal Jogi és Hatósági Főosztály Földhivatali Osztály,

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőtervezési Osztály,

HM Hatósági Hivatal,

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság,

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály,

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

Magyar Közút Nonprofit Zrt. és a

Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala,

valamint a területileg szomszédos önkormányzatok és a partnerségben résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



I.       Fejezet – Általános előírások

1.      A Helyi Építési Szabályzat alkalmazása és hatálya


1. § .


  1. Jelen rendelet hatálya Szatymaz község teljes közigazgatási területére kiterjed.
  2. Az (1) bekezdés szerinti területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint a Szatymaz településképének védelméről szóló 24/2017. (XII. 19.) önk. rendelet rendelkezései és az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel továbbá eltérésekkel együtt szabad.
  3. E rendelet alkalmazásában
  4. háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 150 m2-ként és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett;
  5. meglévő tanyás teleknek minősül az ingatlan-nyilvántartásban 2012. január 01. napját megelőzően művelésből kivont „udvar” alrészlettel rendelkező ingatlan.


2.      A Helyi Építési Szabályzat mellékletei


2. § .


E rendelet mellékletei a következők:

1. melléklet: Belterület és csatlakozó, beépítésre szánt területek szabályozási terve – Sz-1;

2. melléklet: Külterületi szabályozási terv – Sz-2, Sz-3;

3. melléklet: Építési övezetek beépítési paraméterei;


3.      Közterület alakításra vonatkozó előírások


3. §  


  1. Újonnan kialakításra kerülő utcák mentén legalább egyoldali fasor telepítendő.
  2. Közterületen végzett építési tevékenység során a meglévő növényzetet adottságnak kell tekinteni. Fakivágás csak indokolt esetben és fapótlási kötelezettséggel történhet.


4.      A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások


4. §  


  1. A szabályozási terven „telek be nem építhető része” jelöléssel ellátott területen az 1.§ (3) bekezdés szerinti háromszintes növényállományt kell kialakítani.
  2. A Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű
  3. az 1. melléklet területi hatálya alá tartozó területen és az azt övező 300 m széles területen belül legfeljebb 25 m teljes magassággal,
  4. az a) pont szerinti területen kívül magassági korlátozás nélkül

elhelyezhető, ha egyéb előírásoknak megfelel.


5.      Környezetvédelmi előírások


5. §  


  1. A község igazgatási területén az üzemi és szabadidős, az építési és a közlekedési zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg.
  2. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással.
  3. A község területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályokat, a mindenkor hatályos helyi rendeleteket és hatósági határozatokat kell betartani.
  4. A község területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint az érzékeny besorolású területek közé tartozik.
  5. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.
  6. Mezőgazdasági tevékenységet a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.
  7. A talajt- és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.


6.      Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások


6. §  


  1. Az „országos vízminőségvédelmi terület övezete” területén belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.
  2. A szabályozási terven lehatárolt „Belvízzel veszélyeztetett terület” jelöléssel ellátott területen a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, épületrész földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó rendezett terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön. A lábazat és a talajvíz-szigetelések víznyomás ellen méretezendők, ha geotechnikai jelentés ekként javasolja.

7.      Közművek előírásai


7. §  


  1.  Az 1. melléklet területi hatálya alá tartozó területen lévő építési telkekre legalább részleges közművesítettség vonatkozik, az alábbi módon:
  2. villamos-energia közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása,
  3. ivóvíz a közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása,
  4. közüzemi szennyvízelvezetése, ha gyűjtőcsatornára csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazandó,
  5. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása.


  1. A 2. melléklet területi hatálya alá tartozó területen lévő építési telkekre a hiányos közművesítettség előírásai vonatkoznak az alábbi kiegészítésekkel:


8.      Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei


8. §  


  1. A nagyközség országos jogszabály szerint a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:

ca)    a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása,

cb)   a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,

cc)    a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.

da)   kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakaszegységek megalakítása,

db)   járási mentőcsoport bevonása,

dc)   a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.



9.      Építés általános szabályai


9. §  


  1. Amennyiben egy építési teleken a szabályozási terv építési helyet ábrázol, az építési övezetre meghatározott elő-, oldal- és hátsókert méreteit, valamint beépítési módot nem kell figyelembe venni.
  2. Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény az építési helyen belül korlátozás nélkül létesíthető.
  3. Az építési övezetekre meghatározott legkisebb épületmagasság értékét csak az építési hely közterület felőli határvonalán álló épület esetén kell figyelembe venni.
  4. A szabályozási terven „tájképvédelmi terület telken belül” jelöléssel ellátott területen a beépítettség mértéke nem haladhatja meg a telekterület 20%-át.
  5. Állattartási épületet és trágyatárolót lakóépülettől legalább 10 m távolságban szabad építeni. Állattartási épület kifutóját, amennyiben a szomszédos telekhatáron épül, zárt fallal kell körül-venni.
  6. A szabályozási terven „telken belüli védőterület” jelöléssel ellátott területen a meglévő növényzet megőrzendő, építeni legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű kerti építményt lehet.



II.     Fejezet – Beépítésre szánt területek

10. Kisvárosias lakóterület


10. §           

           

  1. Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetek területén
  2. lakó,
  3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  4. kereskedelmi, szolgáltató,
  5. kulturális, közösségi szórakoztató,
  6. szállás jellegű,
  7. igazgatási, iroda,
  8. sport

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

  1. Az (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti rendeltetés létesítése esetén, ugyanazon telken legalább egy lakást is ki kell alakítani.
  2. Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetek területén


11. Kertvárosias lakóterület


11. §          

            

  1. Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén
  2. lakó,
  3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
  4. ca) lakosság ellátását szolgáló

cb) kereskedelmi, szolgáltató,

cc) szállás jellegű,

cd) kulturális,

ce) sport

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

  1. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti rendeltetés létesítése esetén, ugyanazon telken legalább egy lakást is ki kell alakítani.
  2. Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy lakó és egy egyéb rendeltetésű főépítmény helyezhető el.
  3. Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén lakóépület legfeljebb négy lakást tartalmazhat.
  4. Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén


12. Falusias lakóterület


12. §     

                 

  1. Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén
  2. lakó,
  3. a mezőgazdasági,
  4. erdőgazdasági,
  5. a lakosságot szolgáló, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló

da) kereskedelmi, szolgáltató,

db) szállás jellegű,

dc) igazgatási, iroda,

dd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

de) kulturális, közösségi szórakoztató,

df) sport

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

  1. Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén telkenként legfeljebb egy lakó és egy egyéb rendeltetésű főépítmény helyezhető el.
  2. Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén lakóépület legfeljebb két lakást tartalmazhat.
  3. Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén


13. Településközpont terület


13. §    

                  

  1. A Vt jelű, településközpont terület építési övezetek területén
  2. lakó,
  3. kereskedelmi, szolgáltató,
  4. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  5. kulturális, közösségi szórakoztató,
  6. szállás jellegű,
  7. igazgatási, iroda,
  8. sport

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

  1. A Vt-1 jelű, településközpont terület építési övezet területén


14. Kereskedelmi, szolgáltató terület


14. §            

         

  1. A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén
  2. kereskedelmi, szolgáltató,
  3. közösségi szórakoztató,
  4. igazgatási, iroda,
  5. sport,
  6. vendéglátó
  7. mező- és erdőgazdálkodási,
  8. parkolóház, üzemanyagtöltő

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

  1. A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti főépítményben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
  2. A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában


15. Ipari terület


15. §          

            

  1. A Gip jelű, ipari terület építési övezetek területén
  2. a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari,
  3. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari,
  4. kereskedelmi, szolgáltató,
  5. raktár

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

  1. A Gip jelű, ipari terület építési övezetek területén lakó rendeltetés nem helyezhető el.
  2. A Gip jelű, ipari terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában


16. Általános gazdasági terület


16. §            

          

  1. A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén
  2. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari,
  3. kereskedelmi, szolgáltató,
  4. raktár

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

  1. A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén lakó rendeltetés nem helyezhető el.
  2. A Gá-1 jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában


17. Különleges beépítésre szánt terület


17. §         

             

  1. A Ks jelű, sportpálya és szabadidő központ építési övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló sportlétesítmények és az azokat kiszolgáló, kiegészítő szállás jellegű, egészségügyi, kulturális, oktatási, vendéglátó rendeltetésű főépítmények helyezhetők el.
  2. A Ks jelű, sportpálya és szabadidő központ építési övezetben az (1) bekezdés szerinti főépítményben az azt kiszolgáló lakás önálló rendeltetési egység kialakítható.
  3. A Ktü jelű, településüzemeltetés területe építési övezetben a település ellátását biztosító vízmű, illetve szennyvíztisztítómű építményei helyezhetők el.
  4. A Kt jelű temető építési övezetben a temető üzemeltetését kiszolgáló építmények helyezhetők el.
  5. A Kr jelű repülőtér építési övezetben a repülőtér üzemeltetését kiszolgáló építmények helyezhetők el.
  6. A Kid jelű idegenforgalmi terület övezetben idegenforgalmi, vendéglátó, szolgáltató, kulturális és egyéb szabadidős jellegű funkció elhelyezhető el.
  7. A különleges beépítésre szánt terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában


III.  Fejezet – Beépítésre nem szánt területek


18. Közlekedési terület


18. §    

                  

  1. A „KÖu” jelű közúti közlekedési terület övezetei:
  2. KÖü-1 – autópálya területe;
  3. KÖü-2 – főút területe;
  4. KÖü-3 – országos mellékút területe;
  5. KÖü-4 – helyi gyűjtőút területe;
  6. Kök-1 – vasút.
    1. A közlekedési területek övezeteiben elsődlegesen az (1) bekezdés szerinti útvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.
    2. A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
    3. Az övezetek legnagyobb megengedett beépítési mértéke 10%.
    4. Az (1) bekezdés szerinti övezetekben, továbbá a szabályozási terven jelölt lakó- és vegyes forgalmú utak szabályozási szélességében közművek vagy út építése és tervezése során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
    5. Az ingatlan nyilvántartásban útként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak egyetlen telek megközelítését szolgálja, amelynek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.
    6. A területek feltárására magánút létesíthető,
  7. beépítésre nem szánt területen
    • maximum 3 telek esetén legalább 6,0 méter,
    • maximum 9 telek esetén legalább 8,0 méter,
    • 9-nél több telek esetén legalább 12,0 méter szélesség biztosításával.
  8. beépítésre szánt területen
    • maximum 2 telek esetén legalább 8,0 méter,
    • maximum 6 telek esetén legalább 12,0 méter,
    • 6-nál több telek esetén legalább 14,0 méter szélesség biztosításával.



19. Zöldterület


19. §          

            

  1. A „Zkk” jelű közkertek és a „Zkp” jelű közparkok területen elhelyezhető a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését szolgáló építmény, közmű műtárgy, kiszolgáló út és tó.


20. Erdőterület


20. §        

              

  1. A Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdő, „Eg” jelű gazdasági erdő és „Et” természeti erdő övezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások érvényesek.
  2. Belterületen erdőt telepíteni csak erdőövezetben lehet.
  3. Az erdőterületekbe ékelődött meglévő tanyaudvar építményei a kialakult beépítettség mértékéig átalakíthatók.


21. Mezőgazdasági terület


21. §         

             

  1. Az Má jelű, általános mezőgazdasági terület övezeteiben épület szabadonállóan, legalább 6 méter elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el, legfeljebb 4,5 méter épületmagassággal. Amennyiben a mezőgazdasági technológia azt megköveteli, nem lakó funkciójú épület épületmagassága max. 7,5 m lehet.


  1. Az Má-1 jelű övezet területén birtokközpont a 2500 m2 területi nagyságot elérő telken is kialakítható, ha az az 1.§ (3) bekezdés szerinti meglévő tanyás telek.
  2. Az Má-2 jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
  3. Az Má-2 jelű övezet területén lakó- vagy gazdasági épület nem építhető, kivéve az 1.§ (3) b) pontban meghatározott meglévő tanyás telken.
  4. Az Mk-1 jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetében épület szabadonállóan, legalább 5 méter elő-, 2 méter oldal- és 6 méter hátsókert megtartásával helyezhető el, legfeljebb 3,5 méter épületmagassággal.
  5. Az Mk-1 jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetében a beépítés legnagyobb mértéke 5%.


22. Vízgazdálkodási terület


22. §             

         

  1. A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a vízgazdálkodási csatornákat és tavakat foglalja magában.
  2. Az övezetet és parti sávjait érintő ügyekben az országos jogszabályok szerint kell eljárni



23. Természetközeli terület


23. §           

           

  1. A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.
  2. Az övezet területén építményt elhelyezni tilos.



24. Különleges beépítésre nem szánt terület


24. §     

                 

  1. A különleges beépítésre nem szánt terület építési övezeteiben a telkek megengedett legnagyobb beépítési mértéke 10%.
  2. A „Ki” jelű, különleges intézményterület övezetben a védett természeti terület élővilágát nem zavaró oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, és turisztikai tevékenységeket befogadó épületek helyezhetők el. Építeni csak a művelésből kivont „udvar” alrészletre lehet maximum 4,5 méteres épületmagassággal.
  3. A „Kre” jelű, repülőtér övezete mezőgazdasági és sportrepülőtér elhelyezésére szolgál. Az övezetben a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatos logisztikai, tároló, javító, szállás, oktató, lakó és egyéb más kapcsolódó épületek helyezhetők el legfeljebb 7,5 méteres épületmagassággal.
  4. A szabályozási terven jelölt „repülőtér felszállópálya védőzónája” a szomszédos területek beépítésekor figyelembe veendő. Az 1:10 emelkedésű és 30º-kal mindkét irányba tartó sík fölé nem nyúlhat építmény, építményrész.
  5. A „Kre” jelű övezetben a belvíz, illetve az összegyűlt csapadékvíz tárolását helyben kell megoldani.
  6. A „Ktu” jelű, turisztikai övezetben nagy kiterjedésű sportolási, szabadidős, közösségi jellegű funkciók és az ezeket kiszolgáló szolgáltató, vendéglátó egységek helyezhetők el, legfeljebb 6,5 méteres épületmagassággal.
  7. A „Ktu” jelű övezetben fellelhető védett növényfajokra tekintettel építési tevékenység végzése előtt egyeztetni kell a Kiskunsági Nemzeti Parkkal.



IV. Fejezet – Záró rendelkezések


25. §     

                

  1. Jelen rendelet 2019. december 21. napján lép hatályba.
  2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szatymaz Önkormányzat Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról szóló 21/20017. (X.18.) számú rendelete.
  3. A rendelet előírásait a hatálybalépését követően kezdődő eljárásokban kell alkalmazni.





       Barna Károly  sk.                                                                         dr. Makay Enikő sk.
         polgármester                                                                                       jegyző





Szatymaz, 2019. november 21.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet
2.18 MB
2. számú melléklet a.
5.22 MB
2. számú melléklet b.
4.91 MB
3. számú melléklet
20.64 KB
indokolás
60 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!