nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet
az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről
2014-06-01
2016-08-13
9

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet

az alap- és mesterképzési szakok
képzési és kimeneti követelményeiről1

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Művészeti Egyetemek Rektori Széke egyetértésével – a következőket rendelem el:

1. §2 A felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket (kompetenciákat) – a hitéleti képzés szakjainak kivételével – e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

2. §3 A felsőoktatási alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit – a hitéleti képzés szakjainak kivételével – e rendelet 2. számú melléklete határozza meg. A hitéleti alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

3. §4 A felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit – a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzései, a tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak), valamint a hitéleti képzés szakjainak kivételével – e rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 3/A. számú melléklete, a hitéleti mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

4. § (1)5 A tanári szak általános képzési és kimeneti követelményeit e rendelet 4. számú melléklete határozza meg. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható első és második szakképzettségek megválasztásának – táblázatba foglalt – előképzettségi feltételeit e rendelet 4/A. melléklete tartalmazza.

(2) A tanári szakon megszerezhető tanári szakképzettségek jegyzékét a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítási eljárás rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A tanári szakra történő belépés feltételeire a kormányrendelet 12. §-ának (5) bekezdése az irányadó. Az ettől eltérő egyedi szabályokat a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg.

(4) A tanári szak három eleméről, azok kreditértékéről, valamint az első és második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének általános kereteiről a kormányrendelet 12–13. §-ai rendelkeznek.

5. § E rendelet 2–4. számú mellékleteiben meghatározott alap- és mesterképzési szakokon az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak megfelelő informatikai írástudás (személyi számítógép, operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet és az elektronikus levelezés használatával kapcsolatos ismeretek), továbbá az egészségfejlesztési alapismeretek, melyek magukban foglalják a környezet-, baleset- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.

6. § Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben is.

7. § (1) E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba.

(2)6 Az e rendeletben foglalt idegennyelvi követelményeket, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakokon az összefüggő szakmai gyakorlat követelményét a 2006. szeptember 1-jétől tanulmányaikat megkezdő hallgatókra kell először alkalmazni. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról szóló 24/2010. (V. 14.) OKM rendelettel meghatározott, az idegen nyelvi követelmények megjelölésére vonatkozó előírásokat – a rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK KIVÉTELÉVEL – a 2010. május 31-én hallgatói jogviszonyban állókra is alkalmazni kell. A rendelet 3. számú melléklet VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET 1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK tekintetében az idegen nyelvi követelmények megjelölésére vonatkozó előírásokat a 2010/2011-es tanévben első évfolyamra felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra kell felmenő rendszerben először alkalmazni.

(3) Az egyes tanári szakképzettségeken a képzés abban az esetben indítható, amennyiben e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott tanári szak képzési és kimeneti követelményei kiegészülnek az egy vagy két tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modul megválasztásának előfeltételeivel, szükség szerint az első és második tanári szakképzettség társításának sajátos szabályaival, valamint az adott tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulnak a tanári szak általános képzési és kimeneti követelményeitől eltérő sajátos követelményeivel.

(4)7 A fordító és tolmács mesterképzési szakon folyó képzés új nyelvvel csak akkor bővülhet, ha az adott nyelven az intézményben akkreditált alap- vagy mesterképzés folyik.

(5)8 Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról szóló 24/2010. (V. 14.) OKM rendelet 52. § (2) bekezdésével hatályon kívül helyezett, az e rendelet 2. számú melléklet I. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET, 4. ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK-on a 2010. május 31-én képzésben résztvevő hallgatók tanulmányaikat változatlan feltételek mellett fejezhetik be.

(6)9 Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, valamint a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet módosításáról szóló 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet) meghatározott képzési és kimeneti követelményeket a felsőoktatási intézményeknek az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett szakindítás időpontját követően az első évfolyamra felvételt nyert és hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra felmenő rendszerben kell alkalmazniuk.

(7)10 A nemzetközi tanulmányok alapképzési szakon, a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakon 2015. tavaszi félévében, valamint a vallástörténet mesterképzési szakon 2014. tavaszi félévében hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében, továbbá mindhárom szakon a hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, már végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett vagy záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett volt hallgatók esetében az adott szakon a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 3. §-ával, 17. § (2) bekezdésével és 19. § (1) bekezdésével módosított idegennyelvi követelményekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók, rájuk a hallgatói jogviszony létesítésének időpontjában hatályos idegennyelvi követelményeket kell alkalmazni.

(8)11 A molekuláris bionika mérnöki alapképzési és a mérnökinformatikus mesterképzési szakon 2014. tavaszi félévében hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében és a hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező, már végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerzett vagy záróvizsgát tett volt hallgató számára kiadható oklevelet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésével, illetve 41. § (2) bekezdésével megállapított rendelkezés szerint kell kiállítani.

(9)12 Az építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan képzésen 2012. szeptember 1. után hallgatói jogviszonyt létesítők részére, akik tanulmányi követelményeiket eredményesen teljesítik, az oklevelet a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 42. § (3) bekezdésével megállapított rendelkezés szerinti szakmegnevezéssel kell kiállítani.

(10)13 Nem indítható új évfolyam 2014. szeptember 1. után az igazgatásszervező alapképzési szak képzési követelményei alapján.

(11)14 A gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szak a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 33. § (2) bekezdés a) pontjával, valamint a molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak a 38/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szakmegnevezéssel 2014. június 1-je után indítható.

(12)15 A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület szakjaira vonatkozó, 2014. május 31-én hatályban lévő rendelkezéseket kifutó rendszerben kell alkalmazni.

8. §16 E rendeletnek a 2. számú melléklet IX. fejezet 1. alcíme, valamint a 3. számú melléklet III. fejezet 13. alcíme, IV. fejezet 10. alcíme, VI. fejezet 4., 5., 6. alcíme és VIII. fejezet 25. alcíme a szakmai képesítések elismeréséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelv 24., 31., 34., 38., 40., 44. és 46. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK

1. Ciklusokra bontott képzésben az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői

Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

– a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;

– képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására;

– ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;

– képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására;

b) ismereteit illetően alkalmas

– szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;

– az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására;

– idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;

– a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;

– önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;

– a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére;

– saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére;

– a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására;

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik

– olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;

– minőségtudattal és sikerorientáltsággal;

– saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.

2. Ciklusokra bontott képzésben az osztott és az egységes, osztatlan mesterképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői

Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

– felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;

– ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;

– eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában;

– képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;

b) ismereteit illetően alkalmas

– rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni;

– a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére;

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;

– a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre;

– az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére;

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik

– a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;

– saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével,

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.

2. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI
ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

I.17 AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET

1. FÖLDMÉRŐ ÉS FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.18 Az alapképzési szak megnevezése: földmérő és földrendező mérnöki (Land Surveying and Land Management Engineering)

2.19 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: földmérő és földrendező mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Land Surveying and Land Management Engineer

– választható specializációk: geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási (Geoinformatics, Land Management, Land Cadastre, Irrigation and Melioration, Land Register)

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: agrár műszaki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.20 A specializációhoz rendelhető minimális kreditek: 30 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditek: 138 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a földügy különböző szakterületein (terepi mérési és távérzékelési technológiák, adatfeldolgozás, térbeli információk), valamint a kapcsolódó jogi és gazdálkodási tudományokban általános jártassággal rendelkeznek. Képesek továbbá önálló mérési, feldolgozási, nyilvántartási, információszolgáltatási és tervezési szakterületeken használatos korszerű technológiák alkalmazására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

– különböző méretarányú földmérési és tervezési térkép önálló előállítására, az elvégzett feladatok minőségtanúsításának elvégzésére;

– a létesítmények tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével összefüggő geodéziai feladatok ellátására;

– a környezetükben jelen lévő ellentétes folyamatok szintézisének megteremtésére úgy, hogy a regionalitást helyezik előtérbe;

– környezetvédelmi technikák, problémák kezelésére;

– az erózió, a defláció, a másodlagos szikesedés elleni védekezési eljárás alkalmazására;

– alapvető vízvezetési műtárgyak tervezési és építési követelményeinek alkalmazására;

– a szakterületet érintő gazdasági, technológiai innovációra;

– térbeli adatinfrastruktúra referenciarendszerének meghatározására, elemzésére, építésére;

– ingatlanhasznosítási lehetőségek elemzésére, értékelésére;

– a jogi és környezeti erőforrások magabiztos kezelésére;

– térinformatikai rendszerek tervezésében, kialakításában és fenntartásában való közreműködésre;

– kataszteri és informatikai nyilvántartások széles körű vezetésére;

– térbeli információk előállítására, kritikus elemzésére és feldolgozására;

– helyesen felmérni az adott terület vízkészletét, a vízmennyiség és vízminőség ismeretében dönteni a vízbázis hasznosításáról és a hasznosításhoz szükséges technológia megválasztásáról.

– Az alapfokozat birtokában a földmérő és földrendező mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– a közigazgatásban alapfeladatokat ellátni, különösen a földhivatali hálózatban és a helyi önkormányzatoknál;

– a bankszektorban és biztosítóintézeteknél ingatlanokkal összefüggő ügyek intézésére;

– az agroökoszisztémák szabályozott hasznosítására, hatékony védelmére, tervszerű fejlesztésére a természet dinamikus ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával;

– a helyi vízkárelhárítással, a mezőgazdasági területek vízháztartásának szabályozásával és az ezt szolgáló művekkel összefüggő fejlesztési, rekonstrukciós, fenntartási, üzemelési munkákban jelentkező mérnöki feladatok megoldásában való közreműködésre;

– kataszteri és más nyilvántartások vezetésére, e tevékenység irányítására.

Rendelkeznek a szakmai, szakma közi együttműködés és kommunikáció képességével, az alkalmazók igényei felmérésének képességével, idegen-nyelvtudással, felelősségtudattal.

8.21 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- természettudományos és mérnöki alapismeretek: 30-55 kredit

természettudományos, informatikai, műszaki, környezettudományi ismeretek;

- gazdasági és humán általános ismeretek: 15-20 kredit

közgazdaságtani (menedzsment), jogi alapismeretek, társadalomtudományi ismeretek (kommunikáció, szociológia), EU agrárpolitika, minőségbiztosítás;

- szakmai törzsanyag: 45-75 kredit

informatikai ismeretek (térinformatika, rendszerszervezés, tervezés), általános műszaki ismeretek (építőmérnöki ismeretek, vízrendezési és meliorációs ismeretek), mérési technológiák (földmérési ismeretek, térképi ismeretek, adatgyűjtés módszerei, térképkészítési technológiák, fotogrammetria és távérzékelés, topográfia, országos felmérés);

- differenciált szakmai ismeretek: 30-60 kredit

geoinformatika, földrendező, ingatlankataszteri, öntözési és meliorációs, ingatlan nyilvántartási specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9.22 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.

10.23 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

2. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.24 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (Mechanical Engineering in the Agriculture and Food Industry)

2.25 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer in the Agriculture and Food Industry

– választható specializációk: élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet-(agrár)informatika (Food Industry Engineering, Agricultural Production Technology, Environmental Technology, Agricultural Machinery, Urban Management, Machine Stock Maintenance, Environmental (Agricultural) Informatics)

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: agrár műszaki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.26 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki, gazdasági és humán ismereteik birtokában képesek a gépészeti, műszaki és technológiai berendezések fejlesztési részfeladatainak megoldására, a termelés, gépüzemeltetés irányítási feladatainak végrehajtására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

– mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfeldolgozó gépek üzemeltetésére és telepítésére;

– összetett tervezési munkákban mérnöki közreműködésre;

– termelési folyamatok előkészítésére, irányítására;

– műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismeretek birtokában vállalkozások irányítására;

– számítógépes hálózatok, egyszerű programok alkalmazására, bővítésére;

– környezetbarát termelőrendszerek működtetésére, telepítésére.

Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatoknál;

– műszaki, informatikai, mezőgazdasági és vezetési ismereteik birtokában vállalkozások irányítására;

– termelési folyamatok előkészítésére, irányítására;

– fenntartási, üzemeltetési és szakhatósági feladatok ellátására;

– üzemi munka szervezésére, irányítására;

– szakismeretek átadására, szaktanácsadásra.

8.27 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományos alapismeretek: 30–45 kredit

matematika, fizika, műszaki kémia, mechanika, informatika, ábrázoló geometria, rajz;

– gazdasági és humán ismeretek: 10–25 kredit

mikro- és makroökonómia, vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági jog, minőségügyi ismeretek, kommunikáció, filozófia, menedzsment ismeretek, EU agrárpolitika;

– szakmai törzsanyag: 50–80 kredit

mezőgazdasági ismeretek, anyagismeret, hő- és áramlástan, gépelemek, elektro- és irányítástechnika, logisztika- és anyagmozgatás, gépszerkezettan, gyártástechnológia, települési környezetmérnöki ismeretek, műszaki informatika, környezettechnika, energiagazdálkodás, élelmiszeripari gépek és berendezések, munkavédelem, üzemeltetési és üzemfenntartási ismeretek;

– differenciált szakmai ismeretek: 27–35 kredit

élelmiszeripari gépész, mezőgazdasági termeléstechnológia, környezettechnika, erőgépek, településüzemeltető, gépüzemfenntartó, környezet-(agrár-) informatika specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9.28 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.

10.29 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

3. TÁJRENDEZŐ ÉS KERTÉPÍTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.30 Az alapképzési szak megnevezése: tájrendező és kertépítő mérnöki (Landscape Management and Garden Construction Engineering)

2.31 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: tájrendező-kertépítő mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Garden and Landscape Architect

– választható specializációk: kertépítő, tájrendező, településüzemeltető (Garden Construction, Landscape Design and Management, Urban Management)

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: agrár műszaki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.32 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan tájrendező-kertépítő mérnökök képzése, akik ökológiai, műszaki, építészeti technológiai, gazdasági és vezetési ismereteik birtokában felkészültek a táj-, a települések és különböző létesítmények környezetének kertépítési, építési-kivitelezési, rendezési, fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a tájrendező és kertépítő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

– a települési környezet, a közterületek, a település zöldfelülete, közparkok, valamint üdülési, idegenforgalmi és turisztikai intézmények, közcélú intézmények és magánkertek létesítésére és fenntartására;

– a zöldfelület-fenntartásra és -gazdálkodásra, tájrendezésre, tájgondozásra és -védelemre;

– a települések üzemeltetésére, fejlesztésére;

– számítástechnikai-térinformatikai ismeretek alkalmazására;

– a környezetminőség általános javítására;

– a mérnöki feladatok ellátása során társszakmákkal való együttműködésre.

Az alapfokozat birtokában a tájrendező és kertépítő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– szakterületükön operatív mérnöki, műszaki, hatósági, szakhatósági, önkormányzati munkakörök betöltésére;

– önkormányzatoknál kommunális szolgáltatásokért és a településgazdálkodásra vonatkozó részfeladatokért felelős szakemberként, üzemeltetői és vezetői feladatok ellátására;

– vállalkozások létrehozására és működtetésére.

Rendelkeznek vizuális kifejezőkészséggel, kreativitással, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, változásokhoz alkalmazkodó tanulási készséggel.

8.33 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományos alapismeretek: 27–36 kredit

matematika, informatika, ábrázoló geometria és rajz, környezettan, növénytan, Magyarország tájföldrajza, dendrológia;

– gazdasági és humán ismeretek: 18–27 kredit

mikro- és makroökonómia, vállalkozási ismeretek, közigazgatási és jogi ismeretek, kommunikáció, filozófia;

– szakmai törzsanyag: 78–90 kredit

mérnöki alapismeretek, táj-, település és kertépítészet történet, építészet, geodézia és tereprendezés, út- és közműépítés, kert- és szabadtérépítés, természetvédelem, tájrendezés, térinformatika, környezetvédelem, EU-agrárpolitika, településépítészet és -rendezés, település- és zöldfelület-gazdálkodás;

– differenciált szakmai ismeretek: 30–40 kredit

kertépítő, tájrendező, településüzemeltető specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9.34 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból.

10.35 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

4.36 ERDŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

5. GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.37 Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki (Agrobusiness and Rural Development Engineering)

2.38 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agrobusiness and Rural Development Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök képzése, akik képesek a termeléssel, szolgáltatással, szaktanácsadással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására. Az elsajátított ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismereteik birtokában, valamint a szakigazgatási feladatok, az agrártermelés sajátosságai és az agrárgazdaság kapcsolatrendszerének ismeretében, ökológiai szemléletük alapján képesek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakmai munka végzésére. Rendelkeznek a vidékfejlesztés európai uniós normák szerinti értelmezéséhez, vidékfejlesztési programok tervezéséhez, lebonyolításához szükséges szakismeretekkel. Képesek a mezőgazdasági termelés, feldolgozás, az ipari termelőeszköz-ellátás, kereskedelem kapcsolódó feladatainak az integrálására. Továbbá a szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök ismeri:

– a vidéki területek gazdaságfejlesztésének és területfejlesztésének összefüggéseit;

– a főbb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési ágazatok működtetéséhez, szervezéséhez szükséges alapvető technológiákat, a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiákat;

– a fenntartható fejlődés, valamint a vidéki lakosság életminőségét meghatározó követelményeket;

– az élelmiszergazdaság működésének és fejlődésének nemzetközi, nemzeti és térségi összefüggéseit;

– a mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásának lehetőségeit;

– a vidéki térség irányításszervezési megoldásait, a szakigazgatás követelményrendszerét;

– az Európai Unió integrációs területfejlesztési tervezési lehetőségeit és módszertanát;

– az európai uniós, illetve nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások formáit, az ehhez kapcsolódó pályázati követelményeket.

Az alapfokozat birtokában a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alkalmas:

– a vidéki területen élő emberek életfeltételeinek javítására, a rendelkezésre álló források integrálására;

– az agrárvállalatok és -vállalkozások irányítási, gazdasági feladatainak ellátására;

– a vidéki térség problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek elemzésére; üzleti terv készítésére;

– hozzájárulni a gazdálkodási szerkezet folyamatos megújításához;

– számviteli ismeretei birtokában a kisvállalkozások bizonylatolási és elszámolási kötelezettségeinek teljesítésére;

– közreműködni a tájhasznosítási, ökotermesztési és integrált termesztési stratégiák kidolgozásában és megvalósításában;

– a vidéki térségfejlesztés nemzetközi követelményeinek kezelésére;

– a vidéki térség fejlesztéséhez szükséges projektek megírására, koordinálására.

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök)

– alapozó ismeretek: 38–44 kredit

gazdaságmatematika, informatika, közgazdaságtan, statisztika, gazdasági jog, közigazgatási alapismeretek, agrártermelés természettudományi alapjai;

– szakmai törzsanyag: 110–120 kredit

agrárismeretek (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (agrárpolitika és környezetpolitika, szaktanácsadás, pénzügy és számvitel, mezőgazdasági üzemtan, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing); regionális és vidékfejlesztési ismeretek (regionális gazdaságtan, vidékfejlesztés, területi és projekttervezési ismeretek); differenciált (agrárgazdasági, vállalatgazdálkodási és -szervezési, regionális és vidékfejlesztési) szakmai ismeretek.

9.39 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.

10.40 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

6. INFORMATIKUS ÉS SZAKIGAZGATÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.41 Az alapképzési szak megnevezése: informatikus és szakigazgatási agrármérnöki (Agricultural Information Technology and Policy Administration Engineering)

2.42 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: szakigazgatási agrármérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer

– választható specializációk: informatika, szakigazgatási (Information Technology, Policy Administration)

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus agrármérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.43 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakigazgatási agrármérnökök képzése, akik az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek a termeléssel, szolgáltatással és szakigazgatással összefüggő szervezési és irányítási feladatok ellátására, a vidéki erőforrások európai uniós normák szerinti értelmezésére és komplex értékelésére, továbbá vidékfejlesztési programok megvalósítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök ismeri:

– az agrár-szakigazgatás intézményrendszerét;

– a központi és helyi közigazgatás általános és ágazati szervezeti, működési és kommunikációs sajátosságait, a közigazgatás és agrárgazdaság kapcsolatát;

– az Európai Unió és más központi agrár- és gazdaságtámogatási rendszerek működését.

Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök képes:

– a mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozási, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, agrárgazdasági és szakigazgatási ismeretei birtokában a szakigazgatási területeken informatikai rendszerek és alkalmazások tervezésére, fejlesztésének irányítására, fejlesztésében történő közreműködésre, üzemeltetésére és menedzsment feladatok ellátására;

– informatikai eszközök és rendszerek alkalmazására az agrár, szak- és közigazgatási jellegű problémák megoldásában;

– korszerű info-kommunikációs eszközök, módszerek és rendszerek alkalmazására;

– információs rendszerek fejlesztésére és alkalmazására;

– adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;

– informatikai támogatás és fejlesztés végrehajtásában történő közreműködésre; fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére, irányítására;

– szakigazgatási alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (információs és döntéstámogató rendszerek használatára, kliens-szerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat- és rendszermegosztási feladatainak ellátására);

– szakértői rendszerek, intelligens megoldások alkalmazására.

Az alapfokozat birtokában a szakigazgatási agrármérnök alkalmas:

– az agrárgazdaság központi, regionális és helyi szintű igazgatását, felügyeletét, szervezését ellátó állami és civil szervezetekben vezetői, szervezői, hatósági és igazgatási munka ellátására;

– az Európai Unió szerveinél igazgatási és szakértői feladatok ellátására az agrárpolitika végrehajtásában;

– az Európai Unió és az állami, költségvetési szektor, valamint az agrárgazdaság közötti kapcsolatrendszert alkotó intézményekben vezetői, szervezői feladatok ellátására.

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 20–28 kredit

matematika, statisztika, közgazdaságtan, agrártermelés természettudományi alapjai, EU intézményrendszere;

– szakmai törzsanyag: 92–100 kredit

agrár szakismeretek (kertészet, műszaki beruházási ismeretek, növénytermesztés, állattenyésztés); közigazgatási és szakigazgatási ismeretek (közigazgatás-szervezés, közigazgatási jog, vidékfejlesztés intézményrendszere, ágazati szakigazgatás, településföldrajz); agrárgazdasági és vállalkozási ismeretek (EU agrár- és környezetpolitikája, üzemtan, pénzügy, számvitel, szaktanácsadás); informatikai ismeretek (informatikai alapok, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok, szoftverfejlesztés, adatbázis-rendszerek, információs rendszerek, térinformatika, döntéstámogató rendszerek, E-szakigazgatás);

– differenciált szakmai ismeretek: 27–45 kredit

a)44 informatika specializációhoz tartozó speciális ismeretek: ágazati agrárinformációs rendszerek (EU agrárinformációs rendszere, tesztüzemi rendszer, statisztikai információs rendszerek, piaci információs rendszerek, integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer), Internet alkalmazásfejlesztés, modellezés, információmenedzsment, vezetési és szervezési ismeretek, minőségbiztosítás és informatikai rendszerei, vezetői információs rendszerek, szakértői rendszerek, projekt menedzsment, távérzékelés, ágazatspecifikus alkalmazás megoldások;

b)45 szakigazgatási specializációhoz tartozó speciális ismeretek: szakigazgatási irányítási-szervezési ismeretek (pl. erdészet, kertészet, borászat), földhasználat, növény-egészségügy, vezetési és szervezési ismeretek, EU regionális politikái, ágazati információs rendszerek, minőségbiztosítási menedzsment ismeretek.

9.46 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.

10.47 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

7. ÉLELMISZERMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.48 Az alapképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki (Food Engineering)

2.49 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: élelmiszermérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Food Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.50 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan élelmiszermérnökök képzése, akik általános ismeretekkel rendelkeznek a biológia, a kémia, a fizika és műszaki alaptudományokban, speciális ismeretekkel az élelmiszertudományban, szakmai alapismeretekkel az élelmiszerek előállítása és tartósítása, valamint az élelmiszertechnológia terén, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

– az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás területén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos gazdálkodástudományi, vezetési és szervezési, marketing, élelmiszeripari informatikai, szabványosítási és műszaki szabályozási elvek alkalmazására;

– az élelmiszeripari alapanyagokban és az élelmiszerekben a feldolgozás és a tárolás során bekövetkező fizikai, kémiai, biológiai és érzékszervi változások és ezek molekuláris hátterének felismerésére;

– az élelmiszeripari műveletek alapjainak birtokában az élelmiszeripari feldolgozás és tartósítás korszerű technológiai és a biotechológiai eljárások alkalmazására;

– élelmiszeripari nyersanyagok értéknövelő előállítására, tartósítására, biztonságos élelmiszerek előállítására;

– élelmiszer alapanyagok és élelmiszerek vizsgálati módszereinek biztonságos alkalmazására, a főbb élelmiszer komponensek azonosítására;

– az élelmiszeripar számára fontos mikroorganizmusok kimutatására, vizsgálati módszereinek elvégzésére;

– élelmiszeripari folyamatok tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére;

– élelmiszeripari folyamatok minőségügyi rendszerének alkalmazására, irányítására;

– HACCP rendszer kiépítésében történő közreműködésre és annak irányítására;

– élelmiszertechnológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására;

– szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére.

Az alapfokozat birtokában az élelmiszermérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– az élelmiszerek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szakmai közigazgatási feladatok ellátására;

– élelmiszertermeléssel és forgalmazással kapcsolatos szakigazgatási feladatok ellátására élelmiszerellenőrző állomásoknál;

– a fogyasztóvédelem terén és a szakmai kamaráknál feladatok ellátására;

– termelésirányítói és vezetői feladatok ellátására élelmiszeripari üzemekben.

Rendelkeznek együttműködő képességgel, szakmai kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 50–60 kredit

természettudományos alapismeretek (matematika, biometria, alkalmazott informatika, fizika, kémia, biológia, általános mikrobiológia); műszaki alapismeretek (gépészeti ismeretek); társadalomtudományi alapismeretek (közgazdaságtan, EU agrárpolitika);

– szakmai törzsanyag: 80–105 kredit

élelmiszerkémia, fizikai kémia, élelmiszeranalitika, élelmiszer mikrobiológia és higiénia, élelmiszeripari alapműveletek, mérés és automatizálás, élelmiszeripari alapgépek, munkavédelem, élelmiszertechnológia, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripari minőségirányítás, élelmiszeripari gazdaságtan, vezetési-szervezési alapismeretek, élelmiszertermelés és -forgalmazás jogi szabályozása; differenciált szakmai ismeretek.

9.51 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.

10.52 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8. KERTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.53 Az alapképzési szak megnevezése: kertészmérnöki (Horticultural Engineering)

2.54 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: kertészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horticultural Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.55 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan kertészmérnökök képzése, akik képesek üzemi méretű termelési folyamatok irányítására és szervezésére, az ágazat szakigazgatási alapfeladatainak és szaktanácsadói feladatainak elvégzésére. Alkalmasak önálló kertészeti magángazdaságok létrehozására és azok gazdaságos üzemeltetésére. A termékek forgalmazása, feldolgozása és tárolása terén is ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök képesek:

– a kertészeti növényekben lejátszódó fontosabb folyamatok fizikai, kémiai, biológiai hátterének felismerésére;

– biológiai, kémiai, élettani, műszaki és technológiai ismereteik alapján magas biológiai értékű kertészeti termékek előállítására, megóvására;

– termesztés technológiák élettani, műszaki és közgazdasági hátterének meghatározására;

– kertészeti termesztésben károsító szervezetek felismerésére, ellenük való hatékony védekezésre;

– a termesztéssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazására;

– önálló kertészeti gazdaságok létrehozására és üzemeltetésére;

– kertészeti termelés tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére;

– kertészeti termelés és forgalmazás terén a várható trendeket felismerni, a tevékenységet ennek megfelelően módosítani;

– szakmai problémák megfogalmazására, elemzésére, értékelésére.

Az alapfokozat birtokában a kertészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– a kertészeti termékek előállításával, forgalmazásával kapcsolatos szak- és közigazgatási feladatok ellátására;

– kertészeti vállalkozásokban kertészeti termelési folyamatok megszervezésére, irányítására, valamint a kertészeti termeléssel kapcsolatos egyéb tevékenység mérnöki feladatainak ellátására;

– a kertészeti termesztés legújabb eredményeinek alkalmazására;

– szaktanácsadói feladatok ellátására.

Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8.56 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 48–58 kredit

matematika, fizika, informatikai, kémia és anyagcsere-élettan, biológiai, növénytani, növényi biotechnológiai, műszaki, genetikai és nemesítési ismeretek; gazdasági és humán ismeretek; természeti erőforrásokra (agrometeorológia, talajtan, vízgazdálkodás) vonatkozó és mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés és földművelés) ismeretek, EU agrárpolitika;

– szakmai törzsanyag: 68–80 kredit

dísznövény termesztési, dendrológiai, gyümölcstermesztési, faiskolai termesztési, szőlőtermesztési és borászati, zöldségtermesztési, gyógynövény-termesztési, kertészeti növényvédelmi, gazdasági és gazdálkodási (marketing, minőségbiztosítás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemszervezés) ismeretek;

– differenciált szakmai ismeretek: 26–30 kredit

a kertészeti ágazatokhoz (dísznövénytermesztés, faiskolai termesztés, gyógynövénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlészet, zöldségtermesztés), illetve egyéb (ökológiai gazdálkodás, kertészeti termékmenedzsment, kertészeti biotechnológia, zöldfelület-gazdálkodás, kertészeti gépüzemeltetés és kertészeti vállalkozásfejlesztés) specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9.57 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.

10.58 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI
ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.59 Az alapképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Engineering in Environmental Management)

2.60 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: környezetgazdálkodási agrármérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer in Environmental Management

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit

6.2.61 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosításával, hatékony védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet- és tájvédelem gyakorlatában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök képesek:

– önálló környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására;

– környezetkímélő és fenntartható technológiák alkalmazására;

– vállalatok környezetirányítási rendszerének kezelésére;

– fenntartható földhasználatok kivitelezésére;

– fenntartható tájgazdálkodás megvalósítására;

– az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazására a gyakorlatban, azok ellenőrzésére, valamint szaktanácsadásra.

Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök alkalmasak:

– agrár-környezetgazdálkodás kistérségi, települési és birtok szintű alapfeladatainak ellátására;

– agrár-környezetgazdálkodás szakigazgatási alapfeladatainak ellátására;

– települési, hulladékgazdálkodási feladatok irányítására;

– környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok ellátására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit

matematika, informatika, statisztika, műszaki ismeretek, kémia, biológia (mikrobiológia, növénytan, növényélettan, állattan, állatélettan), környezet- és földtudományok (Magyarország természetföldrajza, talajtan, ökológia, geodézia és távérzékelés);

– mezőgazdasági alapismeretek: 15–30 kredit

földműveléstan, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, géptan, kertészeti termelés, növényvédelem;

– agrár-gazdasági és humán alapismeretek: 10–15 kredit

makro- és mikroökonómia, marketing, számvitel és pénzügy, kommunikáció, munkavédelem;

– szakmai törzsanyag: 75–125 kredit

agrár-környezetgazdálkodási ismeretek (környezetgazdálkodás, vízgazdálkodás, környezettechnika, erdő- és vadgazdálkodás, tájökológia, környezeti jog, EU agrárpolitika, földhasználat); környezet- és természetvédelmi ismeretek (környezeti elemek védelme, környezetállapot-felmérés, természetvédelem, környezetfizika, tájvédelem); környezetfejlesztési ismeretek (környezetgazdaságtan, térinformatika, területi tervezés, környezetpolitika); differenciált szakmai ismeretek.

9.62 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.

10.63 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

10. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI
ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.64 Az alapképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki (Nature Conservation Engineering)

2.65 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: természetvédelmi mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Nature Conservation Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan természetvédelmi mérnökök képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján képesek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására. A természeti értékekkel és megújítható természeti erőforrásokkal tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel (pl. erdészet, mezőgazdasági, vadgazdálkodási, halászati, gyepgazdálkodási, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során a természetvédelmi mérnökök érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat; alkalmasak a természetvédelmi nevelésre és a természetvédelmi turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a természetvédelmi mérnökök képesek:

– az elsajátított természetvédelmi, erdőkezelési, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és vízföldtani, vad- és halgazdálkodási ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és a természetvédelmi problémák, valamint a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére;

– természetvédelmi, hal- és vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és vízgazdálkodási problémák elemzésére;

– a természetvédelmi adattárak, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, a földnyilvántartások adatainak, térképeinek megértésére és értelmezésére;

– természetvédelmi problémák megoldására, ökológiai szemléletű fajmegőrzési, élőhely-fejlesztési, tájrekonstrukciós feladatok elvégzésére.

Az alapfokozat birtokában a természetvédelmi mérnökök alkalmasak:

– a természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására;

– mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem kormányzati szervek természetvédelmi feladatainak ellátására;

– a természetvédelem tervezésére, irányítására, természetvédelmi szaktanácsadásra;

– turisztikai tevékenység végzésére;

– természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és szakhatóságoknál, állat- és növénykertekben, vadasparkokban, múzeumoknál munkakörök betöltésére.

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó modulok: 70–90 kredit

természettudományos és mérnöki alapismeretek: állattani és növénytani, talajtani és éghajlattani, biogeográfiai és ökológiai alapismeretek; Magyarország természeti földrajza, földtani ismeretek; műszaki alapismeretek, informatika;

természetvédelmi és egyéb alapismeretek: természetvédelmi állattan és növénytan, földnyilvántartási és térképezési ismeretek, általános természetvédelem, táj- és vidékfejlesztési alapismeretek, állattenyésztés és növénytermesztés alapjai, víztani és vízgazdálkodási alapismeretek, a vadászat és vadgazdálkodás alapjai, erdészeti, környezetvédelmi és halászati alapismeretek, számvitel és pénzgazdálkodás, vezetési ismeretek, általános jogi és igazgatási ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–80 kredit

természetvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek; erdő- és mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás és halgazdálkodás védett területeken; vizes élőhelyek kezelése, terepi vizsgálati módszerek, növényvédelem, gomba- és állatvédelem, élőhelyvédelem; őshonos háziállatok tenyésztése; növény-, gomba- és állatkereskedelem; dendrológia; etológiai alapismeretek; védett területek ökonómiája; ökoturizmus; differenciált szakmai ismeretek.

9.66 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.

10.67 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

11. VADGAZDA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.68 Az alapképzési szak megnevezése: vadgazda mérnöki (Wildlife Management Engineering)

2.69 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: vadgazda mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Wildlife Management Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan vadgazda mérnökök képzése, akik ökológiai, környezettudatos szemléletük alapján képesek a vadvédelem és a természetvédelem általános és sajátos feladatainak a megtervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására. A vadállománnyal, mint természeti értékkel tevékenységet folytató gazdálkodó vagy egyéb szervezetekkel (pl. erdészet, mezőgazdasági, halászati, gyepgazdálkodási, vidék- és településfejlesztési szervezetek) fenntartott munkakapcsolat során a vadgazda mérnökök érvényesíteni tudják a vadvédelmi és természetvédelmi elveket és előírásokat, a vadgazdálkodás érdekeit; alkalmasak a vadgazdálkodás speciális feladatainak ellátására, a természetvédelmi nevelésre és a vadászati turizmus szervezésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök képesek:

– az elsajátított erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, természetvédelmi ismereteik alapján a gazdálkodási folyamatok és természetvédelmi problémák, valamint a földhasználati és védelmi tevékenység komplex kezelésére;

– vadgazdálkodási, erdészeti, mezőgazdasági és természetvédelmi problémák elemzésére; statisztikai, rendszerelméleti, ökonómiai elemzési módszerek alkalmazásával a problémák megoldására;

– az Országos Vadgazdálkodási Adattár, az erdészeti és vadgazdálkodási üzemtervek, földnyilvántartások adatainak, térképeinek megértésére és értelmezésére;

– vadállomány-szabályozási problémák megoldására, ökológiai szemléletű élőhely-fejlesztési feladatok elvégzésére.

Az alapfokozat birtokában a vadgazda mérnökök alkalmasak:

– a vadgazdálkodás és természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására;

– vadgazdálkodási, vadkereskedelmi és turisztikai tevékenység végzésére;

– a vadgazdálkodás, vadászat, természetvédelem tervezésére, irányítására;

– vadgazdálkodási és természetvédelmi tanácsadásra;

– mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, nem kormányzati szervek vadgazdálkodási és természetvédelmi feladatainak ellátására;

– vad- és halgazdálkodási, vadászati, halászati, horgászati és természetvédelmi szakigazgatási szerveknél és szakhatóságoknál, állat- és növénykertekben, vadasparkokban, múzeumoknál munkakörök betöltésére.

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó modulok: 60–75 kredit

természettudományos és mérnöki alapismeretek: növénytani, állattani, természetföldrajzi, ökológiai, talajtani, éghajlattani alapismeretek; műszaki ismeretek; statisztika; számítástechnika;

vadgazdálkodási és egyéb alapismeretek: erdészeti, állattenyésztési, növénytermesztési, halászati alapismeretek; természetvédelem; környezet- és vízgazdálkodási ismeretek; vadászat és vadgazdálkodás alapjai, etológiai és viselkedésökológiai ismeretek, vadászati állattan; általános és szakmai jogi és igazgatási ismeretek; számvitel és pénzgazdálkodás; vezetési, kommunikációs és minőségbiztosítási ismeretek; európai uniós ismeretek; ágazati és piacgazdaságtan; marketing;

– szakmai törzsanyag: 80–95 kredit

vadászatszervezés és vadászati etika, vadbiológiai ismeretek, vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás, zárttéri vadgazdálkodás, állományhasznosítás, vadkárelhárítás és -becslés, vadgazdálkodás tervezése, élőhelykezelés és élőhelyfejlesztés, vadegészségügy, vadászebek és vadászati hasznosításuk, fegyver- és lőszerismeret, biztonságtechnika és munkavédelem, trófeakezelés és -bírálat, dermoplasztika; differenciált szakmai ismeretek.

9.70 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen – az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján – is megszervezhető.

10.71 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

12. ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.72 Az alapképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)

2.73 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: állattenyésztő mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: mezőgazdasági

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományi, agrárműszaki, élelmiszergazdasági és mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek az állati termék előállítás termelési, feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésre, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök képesek:

– az állattenyésztés és takarmányozás, az állati termékek feldolgozása, értékesítése területén az ismeretek, módszerek, technológiák és munkaműveletek alkalmazására;

– az állattenyésztési ágazatokban folyó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére, berendezések és gépek szakszerű üzemeltetésére;

– gazdasági állatfajok tenyésztő-nemesítő munkájának elvégzésére;

– az állatállomány betegségmegelőző feladatainak szervezésére és megvalósítására;

– az előállított termékek szakszerű kezelésére és azok értékesítésére, piaci forgalmazására;

– állati termék előállítás minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi és közgazdasági szabályzórendszerének alkalmazására;

– környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására;

– gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására;

– gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére.

Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– állati termék előállítással foglalkozó termelőegységek termelésirányítói munkaköreinek ellátására;

– vállalkozói és farmtípusú gazdaságok önálló vezetésére;

– állattenyésztési ágazatokban használatos korszerű technológiák bevezetésére és alkalmazására;

– állati termék előállításához kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására;

– gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatok elvégzésére.

Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit

matematikai, kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai és biotechnológiai alapismeretek;

– mezőgazdasági, műszaki és technológiai alapismeretek: 8–15 kredit

műszaki, mikrobiológiai, földművelési és földhasználati alapismeretek;

– gazdasági és társadalomtudományi alapismeretek: 5–10 kredit

közgazdaságtan, EU-agrárpolitika, jogi és társadalomtudományi alapismeretek;

– szakmai törzsanyag: 88–117 kredit

növénytudományi (takarmánynövény termesztéstan, gyepgazdálkodás), állattudományi (takarmányozástan, állattenyésztéstan), állategészségügyi (állategészségtan, állathigiénia, szaporodásbiológia), gazdasági- és szervezéstudományi (állattenyésztési ágazatok ökonómiája, vezetési ismeretek és munkaszervezés, számvitel és pénzügyi ismeretek, környezetgazdálkodás), élelmiszertudományi (állati termékek feldolgozása, állattenyésztési termékmarketing), műszaki tudományi (állattenyésztés gépei) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.

9.74 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.

10.75 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

13. MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.76 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki (Agricultural Engineering)

2.77 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: mezőgazdasági mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: mezőgazdasági

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6.78 Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mezőgazdasági mérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi, műszaki, mezőgazdasági és gazdasági ismereteik birtokában a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és gazdálkodás területén általános jártassággal rendelkeznek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök képesek:

– természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek alkalmazására;

– önálló gazdálkodásra, a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására;

– piacképes mezőgazdasági termékek előállítására és forgalmazására;

– mezőgazdasághoz kapcsolódó folyamatok ellenőrzésére, irányítására, mezőgazdasági projektek menedzselésére;

– a környezetvédelmi előírások, a fenntartható mezőgazdasági termelés alapelveinek alkalmazására;

– gazdasági technológiai innovációra.

Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatainak ellátására;

– mezőgazdasági termékek feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokban, valamint szakigazgatási feladatok ellátására;

– a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi, gazdasági folyamatok elemzésére és irányítására.

Rendelkeznek a mérnöki, illetve a vezetői feladat ellátásához szükséges kommunikációs készséggel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 25–35 kredit

matematikai, informatikai, műszaki, fizikai-kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai és biotechnológiai alapismeretek;

– mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 15–25 kredit

talajtani, agrokémiai, mikrobiológiai, vízgazdálkodási, agrometeorológiai, mezőgazdasági alapismeretek;

– gazdasági és humán alapismeretek: 5–12 kredit

közgazdaságtan, jogi és társadalomtudományi, nemzetközi mezőgazdaságtani alapismeretek, EU agrárpolitika;

– szakmai törzsanyag: 75–132 kredit

növénytudományi (földművelés és földhasználat, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, vetőmagtermesztés, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás, állategészségtan és higiénia), gazdasági és humán (humán menedzsment, agrárgazdaságtan, marketing, számviteli és pénzügyi ismeretek, vállalati gazdaságtan, üzemszervezés) ismeretek, környezeti és minőségbiztosítási (környezetgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás, minőségbiztosítás) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.

9.79 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.

10.80 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

14. MEZŐGAZDASÁGI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.81 Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági szakoktató (Agriculture Instruction)

2.82 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség:

a) mezőgazdasági szakoktató mezőgazdasági szakirányon

b) mezőgazdasági szakoktató élelmiszeripari szakirányon

c) mezőgazdasági szakoktató kertészeti szakirányon

d) mezőgazdasági szakoktató erdészeti szakirányon

e) mezőgazdasági szakoktató mezőgazdasági gépészeti szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Agricultural Instructor Specialized in Agriculture

b) Agricultural Instructor Specialized in Food Industry

c) Agricultural Instructor Specialized in Horticulture

d) Agricultural Instructor Specialized in Forestry

e) Agricultural Instructor Specialized in Agricultural Mechanical Engineering

– választható szakirányok – a szakképzés szakmacsoportjai szerint: mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági gépészeti (Agriculture, Food Industry Horticulture, Forestry, Agricultural Machinery)

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: mezőgazdasági

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mezőgazdasági szakoktatók képzése, akik – a képzésbe történő belépéskor már megszerzett, továbbá a későbbi szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék mezőgazdasági vagy élelmiszeripari szakmacsoportjába tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott szakirányukban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik alapján – a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része továbbá a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Az alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági szakoktatók képesek:

– a termelési technológiák alkalmazására;

– a termelési folyamatot meghatározó munkafolyamatok meghatározására;

– a munkafolyamatokban alkalmazható szerszámok, gépek, műszaki berendezések megválasztására, működtetésére;

– a gyakorlati foglalkozások tervezésére, szervezésére, vezetésére és irányítására: a gyakorlati foglalkozások tantervhez igazodó céljainak, követelményeinek meghatározására; a foglalkozásokhoz szükséges személyi, tárgyi és környezeti feltételeknek, továbbá a tanulók egészsége, testi épsége védelmének biztosítására;

– az üzemek mint gyakorlóhelyek és az oktatási intézmény közötti rendszeres kapcsolattartásra, az üzem és az iskola érdekeinek képviseletére;

– az agrár szakmai és érdekvédelmi szervezetekben való közreműködésre;

– az iskola vagy a szakképző intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének kialakításában való részvételre;

– a település, a kistérség és a régió fejlesztésében történő közreműködésre;

– új módszerek és eljárások alkalmazására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen.

Az alapfokozat birtokában a mezőgazdasági szakoktatók alkalmasak:

– gyakorlati oktató tevékenység folytatására az Országos Képzési Jegyzék azon szakmacsoportjában, amelyben szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek:

– a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére;

– a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel;

– a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére;

– a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására;

– a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására;

– az oktatás keretében felnőttoktatásra;

– az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására.

A szakon végzettek rendelkeznek megfelelő kommunikációs, szervező, irányító készséggel; képesek a tanulók és a tanulók közös munkájának hatékony irányítására, megszervezésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 40–80 kredit

természettudományi alapismeretek: matematika, agrokémia, növénytan, állattan, természeti erőforrások, mezőgazdasági műszaki ismeretek, további természettudományi ismeretek (pl. genetika mikrobiológiai alapokkal, mezőgazdasági biotechnológia);

gazdasági és humán ismeretek: filozófia és kultúrtörténet, kommunikáció és alkalmazott szociológia, közgazdaságtan, agrár- és vállalatgazdaságtan, vállalatszervezés és menedzsment, további gazdasági és humán ismeretek (pl. szakmai idegen nyelv, statisztika, jogi ismeretek);

– szakmai törzsanyag: 85–105 kredit, ebből

agrár ismeretek (növénytermesztés és növénynemesítés, állattenyésztés és takarmányozástan, földműveléstan, növényvédelem, további agrár ismeretek – pl. ökológia és agrár környezetgazdálkodás, termékfeldolgozás és minőségbiztosítás) – 60–65 kredit;

pedagógiai ismeretek (pszichológia és személyiségfejlesztés, neveléstan és neveléstörténet, didaktika és oktatásszervezés) – 25–40 kredit;

– differenciált szakmai ismeretek: 40–50 kredit

mezőgazdasági, élelmiszeripari, kertészeti, erdészeti, mezőgazdasági gépészeti szakirányokhoz tartozó, valamint az adott szakképzési terület gyakorlati tárgyainak oktatására irányuló speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.

9.83 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat szakirány szerinti szakmai gyakorlatból és pedagógiai gyakorlatból áll. Az intézményen kívül – a választott szakiránynak megfelelő szakterületen – teljesítendő szakmai gyakorlat időtartama legalább 12 hét, amelyhez további 30 kredit rendelhető; az iskolai, pedagógiai gyakorlat legalább 12 kredit.

10.84 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

15. NÖVÉNYTERMESZTŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.85 Az alapképzési szak megnevezése: növénytermesztő mérnöki (Crop Production Engineering)

2.86 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: növénytermesztő mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Crop Production Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: mezőgazdasági

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 138 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan növénytermesztő mérnökök képzése, akik a növénytermesztés technológiai és vállalkozási ismeretének birtokában termelési, gazdálkodási, vezetői, szervezői, feldolgozási és forgalmazási folyamatok előkészítésére, elvégzésére, elemzésére és fejlesztésére alkalmasak, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök képesek:

– a növényi termék-előállítás, kereskedelem, forgalmazás, menedzsment folyamatainak áttekintésére, értékelésére;

– szántóföldi növényekkel kapcsolatos természettudományos, műszaki, mezőgazdaság technológiai, gazdasági, gazdálkodási ismeretek alkalmazására;

– talaj- és tájvédelmi feladatok ellátására.

Az alapfokozat birtokában a növénytermesztő mérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– szántóföldi növénnyel kapcsolatos szakterületi feladatok ellátására;

– a növényi termék-előállításban, kereskedelemben, forgalmazásban önálló mérnöki vagy vezetői feladatok ellátására;

– egy-egy növényfaj termesztésére specializálódott vállalkozás termelési, termeltetési feladatainak operatív koordinálására;

– talaj- és tájvédelmi feladatok ellátására;

– különböző élelmiszert vagy élelmiszer-alapanyagot előállító üzemek termeltetési, felvásárlói, termelésszervezési feladatainak ellátására;

– szaktanácsadói és ellenőrzési feladatok elvégzésére.

Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, a változásokhoz alkalmazkodó tanulási készséggel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök)

– természettudományos és mérnöki alapismeretek: 20–30 kredit

matematikai, informatikai, műszaki, kémiai, állattudományi, növénytudományi, mikrobiológiai, ökológiai, genetikai és biotechnológiai ismeretek;

– mezőgazdasági és technológiai alapismeretek: 15–25 kredit

talajtan, agrokémia, környezetvédelem, technika, meteorológia;

– gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit

közgazdaságtudományi, jogi, társadalomtudományi ismeretek (számvitel és pénzgazdálkodás, vállalati gazdaságtan, humán menedzsment, mezőgazdasági termékek marketingje), EU agrárpolitika;

– szakmai törzsanyag: 75–120 kredit

termesztéstechnológiai (földműveléstan, földhasználat és tájgazdálkodás, vízgazdálkodás és melioráció, mezőgazdasági géptan), növénytudományi (növényélettan, növénynemesítés és növényi biotechnológia, növénytermesztéstan, növényvédelem, vetőmagtermesztés és forgalmazás, gyepgazdálkodás, fenntartható és ökológiai gazdálkodás, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás), minőségbiztosítási (minőségbiztosítás a növénytermesztésben, termékfeldolgozás és élelmiszerbiztonság), gazdasági és szervezéstudományi modulok (növénytermesztés ökonómiája), differenciált szakmai ismeretek.

9.87 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó szakmai gyakorlatból.

10.88 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

16. SZŐLÉSZ-BORÁSZ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.89 Az alapképzési szak megnevezése: szőlész-borász mérnöki (Viticulture and Oenology Engineering)

2.90 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: szőlész-borász mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineer of Viticulture and Oenology

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: élelmiszer- és kertészmérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális értéke: 44 kredit

6.2. Szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditek minimális értéke: –

6.3. A szabadon választható tárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke 30 kredit.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett szőlőtermesztési-borászati és ezzel összefüggő piaci ismereteik birtokában képesek a különféle nagyságú és szerkezetű termelőegységekben folyó szőlészeti-borászati munka szervezésére és irányítására. Alkalmasak önálló borászati gazdaságok létrehozására és azok üzemeltetésére, valamint borászati termékek forgalmazására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a szőlész-borász mérnökök képesek:

– ültetvényberuházási tervdokumentációk, termesztési és borászati technológiai tervek készítésére, szaktanácsadási tevékenység végzésére,

– a korszerű, gépesített termesztéstechnológia magas szintű végzésére, irányítására, fejlesztésére,

– a megtermelt alapanyag feldolgozásával és a késztermék forgalmazásával kapcsolatos teendők ellátására,

– a korszerű borászati technológia, a minőségbiztosítás és -ellenőrzés alkalmazására,

– a termesztési módszerek és a borkészítés korszerű ökonómiai értékelésére.

Az alapfokozat birtokában a szőlész-borász mérnökök alkalmasak:

– korszerű szőlő ültetvények létesítésére és fenntartására,

– a megtermelt szőlő minőségét megtartó borkészítésre,

– szaktanácsadói és tervezési feladatok ellátására,

– a szőlő kórokozóinak, kártevőinek és az ültetvényben előforduló gyomnövények felismerésére és növényvédelmi mérnökkel együttműködve az ellenük való hatékony védekezési módszerek kidolgozására, alkalmazására,

– integrált szőlőtermesztés folytatására,

– a szőlőfeldolgozás és borkészítés irányítására,

– bormarketing végzésére,

– a borkezelés végzésére,

– a borharmónia létrehozására irányuló módszerek alkalmazására,

– termelésfejlesztésre,

– mérnöki feladatok ellátására az irányító, ellenőrző és felügyelő hatóságoknál.

Az alapfokozat birtokában a szőlész-borász mérnökök rendelkeznek:

– együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel,

– döntési és kezdeményező készséggel,

– önképzés iránti igénnyel,

– minőség iránti igénnyel,

– felelősségtudattal,

– idegennyelv-ismerettel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

alapozó ismeretek: 44–58 kredit

természettudományi és mérnöki alapismeretek: matematika, biometria, fizika, alkalmazott informatika, kémia, növénytan, növényélettan, általános mikrobiológia, műszaki alapismeretek, gazdaságtudományi alapismeretek (közgazdaságtan, üzemtan);

szakmai törzsanyag: 47–57 kredit

élelmiszerkémia, borászati kémia, borászati analitika, élelmiszer és borászati mikrobiológia, élelmiszeripari alapműveletek, mérés és automatizálás; munkavédelem, hő- és anyagátadási borászati műveletek, szőlészeti és borászati gépek; agrometeorológia, talajtan, agrár és élelmiszeripari gazdaságtan; vezetési, szervezési és marketing ismeretek, minőségbiztosítás, szaktanácsadás;

differenciált szakmai ismeretek: 39 – 65 kredit

a szőlőtermesztés és borászat története, a szőlőtermesztés biológiai és ökológiai alapjai, termőhelyismeret, a szőlőtermesztés rendeleti szabályozása, eredetvédelem; szőlőtermesztés-technológiai ismeretek, művelési irányzatok (hagyományos, organikus, biodinamikus, integrált); a szőlőtermesztés gépesítése, szőlő kártevők és betegségek, a szőlő növényvédelme; szőlőfajtaismeret és -használat, nemesítés, biotechnológia; szőlőszaporítás; borászati technológia, minőségszabályozás, organoleptikus értékelés, kóstolástechnika.

9.91 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: egyrészt egy legalább 3 hetes időtartamú, a szak kiemelt tárgyköreit (szőlészet, borászat) szorgalmi időszakban lezáró szakmai gyakorlatból, amelynek teljesítése kritériumfeltétel, továbbá egy fél évig tartó szakmai gyakorlatból.

10.92 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió legalább egy hivatalos idegen nyelvéből, amely nyelven az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

17.93 LÓTENYÉSZTŐ, LOVASSPORT SZERVEZŐ AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki (Equine Horse Breeding, Equestrian Sport Manager)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

–    végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

–    szakképzettség: lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök

–    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Horse Breeding, Equestrian Sport Manager

–    választható specializációk: lovassport menedzser, lovasedző (Equestrian Sport Manager, Riding Instructor)

3. Képzési terület: agrár

4. Képzési ág: mezőgazdasági

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke:

6.2. A specializációkhoz rendelhető kreditérték: 18-24 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 120 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan lovassport szervezők képzése, akik természettudományi, agrárműszaki és mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek a lótenyésztés, a lovassport szervezés területén a tudásukat alkalmazni. Ismerik a lovassport szervezés különböző szervezeti formáit és azok működését. Az alapfokozatot szerzett szakemberek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy tanulmányaikat a felsőoktatásban mesterképzésben folytathassák.

Az alapfokozat birtokában a lótenyésztő, lovassport szervezők ismerik:

–    a lótenyésztéshez, a lótartáshoz, a lovassport szervezéséhez szükséges legújabb természettudományi, agrárműszaki, agrárgazdasági elméleti és gyakorlati ismereteit,

–    a lótenyésztés, a lótartás, valamint a lovassport-szervezés ismereteinek versenyszférában történő alkalmazását;

–    a lótenyésztés és a lótartás területén az üzemi és egyesületekbe tömörülő kistenyésztők igényeit;

–    a lótenyésztés és lótartás technológiáit, módszereit;

–    a sport- és alternatív hasznosítású lovak tenyésztéséhez szükséges szakmai és marketing ismereteket;

–    a lovasversenyek és egyéb, a lóhoz köthető szakmai rendezvények szervezését és lebonyolítását;

–    a nemzetközi és a magyar lovaskultúrát és hagyományait;

–    a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásait, a jogi és közgazdasági szabályozórendszert, a rendelkezések alkalmazásának módszereit, technikáit;

–    a lótenyésztés és lótartás területén a legújabb kutatási eredményeket.

Az alapfokozat birtokában a lótenyésztő, lovassport szervezők alkalmasak:

–    a lótenyésztési és takarmányozási, a tenyészállat-értékesítési módszerek, technológiák és munkaműveletek alkalmazására;

–    új, korszerű tartási és takarmányozási technológiák bevezetése és alkalmazására;

–    a lovas ágazathoz szervesen kapcsolódó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére;

–    a tenyésztő és nemesítő munka végzésére;

–    a lóállomány betegségmegelőzési feladatainak ellátására és szervezésére;

–    a tenyészállatok és a kiképzett sport-, verseny- vagy más használatú lovak szakszerű kezelésére és azok értékesítésére;

–    a lótenyésztés, a lótartás és a kiképzés során minőségi, minőségbiztosítási, és munkavédelmi előírások megtartására, jogi és közgazdasági szabályozórendszerének alkalmazására;

–    a környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására;

–    a gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására;

–    gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére;

–    az ágazathoz tartozó szakigazgatási feladatok ellátására;

–    lótenyésztéssel, lótartással, lovas oktatással foglalkozó egységek irányítói munkaköreinek ellátására;

–    ló-lovas együttesek kiképzésére, lovassport-edzések vezetésére és versenyeztetésre;

–    lovaskultúra és lovasetika oktatására;

–    vállalkozói és farmtípusú lovas gazdaságok önálló vezetésére.

Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel és felelősségtudattal, képesek csoportmunkában dolgozni.

.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

–    természettudományos alapismeretek: 34-37 kredit

matematikai, kémiai, növénytudományi, állattudományi, genetikai, informatikai és természetvédelmi, környezetvédelmi, minőségvédelmi alapismeretek;

–    mezőgazdasági, műszaki és technológiai alapismeretek: 10-14 kredit

műszaki, mikrobiológiai, földművelési és földhasználati alapismeretek;

–    gazdaságtudományi, társadalomtudományi alapismeretek: 12-16 kredit

lótenyésztő és lovas szervezetek felépítése és működése, jogi ismeretek, EU agrárpolitika, pedagógiai ismeretek, lovas kultúra és hagyományok, lovasetika;

–    szakmai törzsanyag: 70-75 kredit

takarmánynövény-termesztés, gyepgazdálkodás, a ló funkcionális anatómiája és mozgása, speciális ló-egészségügyi ismeretek, általános állattenyésztéstan, lótenyésztés, takarmányozástan, sport- és versenyló-tenyésztés, lovak takarmányozása, lóbírálat és -kereskedelem, lovak tartástechnológiája, etológia, szakági ismeretek, környezetgazdálkodás, számvitel és pénzgazdálkodás, üzemgazdaságtan, vezetés és szervezés, marketing, vállalkozási ismeretek, mezőgazdasági géptan, szakmai gyakorlat;

–    A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 63-69 kredit

    differenciált szakmai ismeretek: 18-24 kredit

a) lovassport menedzser specializáción: lovas turizmus, alternatív lóhasznosítás, állattenyésztési biotechnológia, teljesítményvizsgálat és tenyészérték-becslés, lovas terápia, lovas versenyek szervezése;

b) lovasedző specializáción: humán anatómia és élettan, pedagógia, gimnasztika, edzéselmélet, a lovaglásoktatás elmélete, a lovaglásoktatás gyakorlata, sportszervezési és vezetési ismeret, lovaglás; továbbá

mind a két specializáción közös ismeretkörök: szakmai idegen nyelv, díjugrató pályaépítő és bíró képzés, lovas tusa tereppálya tervező és építő, lovaskultúra és hagyományok, sportjogi ismeretek, lovas marketing, lószállítási ismeretek;

    összefüggő szakmai gyakorlat:30 kredit;

    szakdolgozat:15 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen legalább három hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritériumfeltétel, valamint a képzés utolsó félévében a kétszer öt héten át tartó összefüggő szakmai gyakorlatból. Az összefüggő szakmai gyakorlat a választott specializáció szerinti szakterületnek megfelelő gyakorlati terepen, azonos gyakorlati óraszámmal megvalósuló képzés.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

II.94 BÖLCSÉSZETTUDOMÁNY
KÉPZÉSI TERÜLET

1. MAGYAR ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.95 Az alapképzési szak megnevezése: magyar (Hungarian)

2.96 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: magyar alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Hungarian

– választható specializációk: drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin (Drama Pedagogy, Esperanto, Estonian, Finnish, Finno-Ugric Languages, Folklore, Literary Studies, Culture Studies, Language Mentor, Language Technology, History of Theatre, Administration, Neo-Latin Studies)

3.97 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: magyar

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2.98 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.99 Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a magyar és a világirodalom, valamint a magyar nyelv és általában a nyelvhasználat történetileg és szociológiailag változó formáiról, kialakulásának folyamatairól megbízható ismeretekkel rendelkeznek. Cél továbbá a nyelvi és irodalmi jelenségek értelmezéséhez szükséges alapvető eljárások megismertetése. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a magyar alapszakon végzettek képesek:

– értelmezni a szóbeli és írásbeli kommunikáció nyelvi és irodalmi sajátosságait;

– megszerzett ismereteik gyakorlati alkalmazása során szóban és írásban árnyaltan, választékosan megnyilatkozni;

– az alapszak és a hozzá kapcsolódó választott specializáció tanulmányaira vonatkozó ismeretszerzés általános módjainak és annak fő kutatási módszereinek elsajátítására;

– hatékonyan kommunikálni a magyar nyelv és irodalom, illetve a választott specializáció kérdéseiben a kor igényeinek megfelelően, önállóan véleményt alkotni idegen nyelven is, továbbá különböző szempontok szerint bemutatni információkat, érveket és elemzéseket;

alkalmasak:

– megszerzett ismereteik birtokában a magyar nyelvvel és irodalommal, valamint egy-egy specializációval összefüggő ismereteket igénylő munkakör betöltésére;

– kulturális tevékenységhez kapcsolódó feladatkörök ellátására művelődési intézményekben, kutatóintézetekben, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás területén, továbbá anyanyelvileg jól felkészült szakembereket igénylő társadalmi szervezetekben;

– általános humán tájékozottságot igénylő munkakörök betöltésére;

rendelkeznek:

– a magyar nyelvhez és irodalomhoz, illetve a választott specializáció területéhez kapcsolódó problémák felismerési és kreatív kezelési képességével;

– jó problémamegoldó és kommunikációs képességgel;

– kritikai szemlélettel;

– a választott alapszak iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel.

8.100 A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 15–20 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, szakterületi alapozó ismeretek (bevezetés az irodalomtudományba és a nyelvtudományba, irodalomtudományi proszeminárium, nyelvészeti filológia);

– szakmai törzsanyag: 140–160 kredit, ebből

a) általános szakterületi ismeretek: 90–110 kredit

aa) irodalomtudomány

világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet

ab) nyelvtudomány

nyelvtörténet, finnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció szóban és írásban, helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan, jelentéstan, szövegtan, stilisztika;

b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ba) a specializációk vagy az alapszak szakterületi ismeretei: szakirányú és alapszakos specializációk,

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai-pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat: –

10.101 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

2. TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.102 Az alapképzési szak megnevezése: történelem (History)

2.103 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) történelem alapszakos bölcsész (megjelölve a szakirányt)

b) történelem, régészet alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in History (muzeológia vagy levéltár specializáció választása esetén Specialized in Muzeology, Specialized in Archives)

b) Philologist in History, Archaeology

– választható szakirány: történelem, régészet (History, Archaeology), választható specializációk: levéltár, muzeológia (Archives, Museology)

3.104 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: történelem

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 10 kredit

6.2.105 A szakirányhoz, specializációhoz rendelhető maximális kreditpontok: régészet szakirányon 110 kredit; történelem szakirányon, levéltár és muzeológia specializáción: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 64 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.106 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik egyetemes és magyar történelemből, a rokon- és segédtudományokból, valamint a történelem alapszakhoz tartozó szakirányon, specializációkon szerzett levéltári, muzeológiai, régészeti ismeretekkel rendelkeznek és képesek történelmi, illetve általános társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek:

– a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére;

– az információk kritikus elemzésére és feldolgozására;

– megoldási javaslatokat adni a történeti-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;

– az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerinti bemutatatására, átgondolására;

– összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére;

– idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni;

alkalmasak:

– az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában közművelődési intézményekben történelmi ismereteket igénylő munkakörök betöltésére;

– a levéltár specializáción végzettek alkalmasak korszerű levéltári és irattári ismereteik birtokában a maradandó értékű iratanyag gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos alapfeladatok ellátására;

– a muzeológia specializáción végzettek alkalmasak a gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás, raktározás-megőrzés, valamint a kutatószolgálat ellátására muzeológus irányításával;

– a régészet szakirányon végzettek alkalmasak a régészet általános ismeretanyagára és a Kárpát-medence régészetének fő korszakaira vonatkozó ismereteik birtokában régész irányításával régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és dokumentálására.

Rendelkeznek tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Rendelkeznek továbbá minőség- és felelősségtudattal, jó együttműködő és kommunikációs képességekkel, problémamegoldó készségekkel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 20–40 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, a képzési ág alapozó ismeretei (bevezetés a történelemtudományba, bevezetés a néprajzba); szakterületi alapozó ismeretek (bevezetés a régészetbe, bevezetés a levéltári ismeretekbe, bevezetés a muzeológiába, művészettörténet, történeti földrajz, vallástörténet, művelődéstörténet); latin nyelv;

– szakmai törzsanyag: 130–150 kredit, ebből

a) általános szakterületi ismeretek: 40–90 kredit

történeti segédtudományok (epigráfia, paleográfia, diplomatika, heraldika, kronológia, szfragisztika); őskori és ókori történelem (Európa és az Európán kívüli világ az őskorban, az ókori Kelet, Görögország, Róma története, az ókori vallások művelődéstörténete); középkori magyar történelem (a magyarság őstörténete, a Kárpát-medence története a magyar honfoglalás előtt, Magyarország története a honfoglalástól Mohácsig); középkori egyetemes történelem (Európa és az Európán kívüli világ a középkorban); kora újkori magyar történelem (Magyarország és Erdély története a koraújkorban); kora újkori egyetemes történelem (a világ története a kora újkorban); újkori magyar történelem (Magyarország és Erdély története az újkorban 1918-ig); újkori egyetemes történelem (a világ története az újkorban); jelenkori magyar történelem (Magyarország a két világháború között és a második világháború után, Magyarország története a jelenkorban); jelenkori egyetemes történelem (20. századi és jelenkori világtörténet);

b) differenciált szakmai ismeretek

ba) történelem szakirány: 50 kredit

a szakmai törzsanyag általános szakterületi ismeretei;

bb)107 levéltár specializáció: 50 kredit

igazgatási és intézménytörténeti ismeretek (a magyar állam szervezete, kormányzata és intézményei, a levéltári intézményrendszer és története, a magánszféra irattermelése, gazdasági szervezetek és irataik); levéltártani és irattani ismeretek (levéltártani ismeretek: új- és modernkori iratismeret, irattári és iratkezelési ismeretek; levéltári informatika, levéltári adatvédelem, adatszolgáltatás, levéltári szakkollégiumok); levéltári szakmai gyakorlat (Magyar Országos Levéltár, önkormányzati levéltárak, szak- és nyilvános magánlevéltár);

bc)108 muzeológia specializáció: 50 kredit

Magyarország művelődés- és kultúrtörténete proszeminárium, általános forrástan, múzeumtörténet, a műgyűjtés és a nagy múzeumok története, általános és történeti muzeológiai ismeretek, bevezetés a természettudományi muzeológiába, bevezetés az agrármuzeológiába, bevezetés az iparművészet történetébe, bevezetés a technikatörténetbe, bevezetés a műszaki és a közlekedéstörténeti muzeológiába, bevezetés az irodalom- és a színháztörténeti muzeológiába, felnőttnevelés, élethosszig tartó tanulás, múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, etika, múzeumi etika, múzeumi gyakorlat;

bd) régészet szakirány: 90 kredit

bevezetés a régészet különböző területeibe, régészetmódszertan, archeometria, muzeológia, régészeti szakterületek (őskori régészet, antik régészet, római régészet, népvándorláskori régészet, középkori régészet);

be) a második szak szakterületi ismeretei: 50 kredit

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit

9.109 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat magában foglalja a régészet szakirányon a terepmunkát (12 kredit), a levéltár specializáción a levéltárakban folytatott gyakorlatot (6 kredit), a muzeológia specializáción a múzeumi gyakorlatot (3 kredit).

10.110 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

3. NÉPRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.111 Az alapképzési szak megnevezése: néprajz (Ethnography)

2.112 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),

– szakképzettség: néprajz alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ethnographer

3.113 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: történelem

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja a néprajztudomány, az európai etnológia és a kulturális antropológia alapjainak megismertetése. Cél továbbá a saját és mások kultúráját megértő, a szűkebb és tágabb közösségek kulturális identitását alakítani képes, mások kultúrájával szemben toleráns szakemberek képzése, akik jártasak a kultúrakutatásban, képesek a kultúra működési törvényszerűségeit a múltban és a jelenben megérteni és értelmezni. A folklorisztika elméleti ismereteinek elsajátításán túl hangsúlyos szerepet kapnak a néprajzi gyűjtési és muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, az archiválás módszereinek elsajátítása és a terepkutatás. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a néprajz alapképzési szakon végzettek képesek:

– a főbb néprajzi tárgykörök anyagának, szakirodalmának, fogalmainak és terminológiájának ismeretében azok gyakorlati célú felhasználására;

– a néprajzi tanulmányokra és kutatásokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és a fő kutatási módszereknek a birtokában közreműködni a magyarság és Európa népeinek hagyományos kultúrájára vonatkozó vélemények alakításában, elemzések elvégzésében;

– néprajzi elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni, átgondolni;

alkalmasak:

– a néprajztudományi ismereteket igénylő munkakörök ellátására;

– a közművelődés, a muzeológia, a tömegkommunikáció és a kultúrakutatás területén néprajzi témájú feladatok alkotó szellemű elvégzésére.

Rendelkeznek magas fokú motivációval és hivatástudattal a kultúra néprajzi feltárása, feldolgozása, megőrzése iránt. Sikerorientáltság és a minőség iránti elkötelezettség jellemzi a végzetteket, valamint a kultúra néprajzi kutatásával kapcsolatos problémaérzékenység és problémamegoldó képesség.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 20–30 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a történettudományba, a néprajzba, a folklorisztikába és a kulturális antropológiába);

– szakmai törzsanyag: 140–150 kredit, ebből

a) szakterületi ismeretek: 90–100 kredit

magyar és összehasonlító néprajz (életmód, gazdálkodás); népcsoportok és regionális kultúrák; társadalomnéprajz (a paraszti társadalom szerkezete, története, alapvető egységei és intézményei); magyar és összehasonlító folklór (a folklór főbb műfajai); rítus és vallás, mentalitás (hiedelmek és hiedelemrendszerek; vallási formációk; rítuselméletek); művészet (zene, tánc, díszítőművészet, népművészet); Európa és a világ népeinek kultúrája és társadalma (etnogenezis; a megélhetés forrásai; alkalmazkodás az ökológiai feltételekhez; az életformák történeti típusai; a hétköznapi élet szerkezete, a fogyasztás és felhasználás főbb jellegzetességei az eltérő kultúrákban); kulturális antropológia (antropológiai elméletek, társadalmak típusai); forrásismeret; kutatásmódszertan; tudománytörténet; terepkutatás és múzeumi/archívumi gyakorlat; muzeológia, egyéb társtudományi ismeretek;

b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ba) folklorisztika, etnográfia vagy kulturális antropológia,

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választható stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat néprajzi gyűjtés hazai vagy határon túli terepeken, illetve hazai vagy külföldi néprajzi muzeológiai gyűjteményekben, illetve archívumokban.

10.114 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

4. ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.115 Az alapképzési szak megnevezése: anglisztika (English and American Studies)

2.116 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: anglisztika alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in English and American Studies

– választható specializációk: angol, amerikanisztika (English, American English)

3.117 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: modern filológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 10 kredit

6.2.118 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 44 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az anglisztika területén, valamint általános társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az anglisztika alapképzési szakon végzettek képesek:

– az angol nyelv és az angol nyelvű országok és népek kultúrájának átfogó ismeretére;

– az angol nyelv írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten;

– az anglisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak alkalmazására;

– általános szövegek alapszintű fordítására;

– Magyarország és az adott célnyelvi országok társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;

alkalmasak:

– megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására a kulturális kapcsolatok ápolása terén nyelvi közvetítői szerep betöltésére;

– az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására, különösen az angolszász kultúrkör ismeretéhez kötött munkakörökben;

– tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői feladatok ellátására;

– az idegenforgalomban nyelvi közvetítői szerep betöltésére.

Rendelkeznek az angol nyelv és kultúra iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 10–12 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak;

– szakmai törzsanyag: 150–170 kredit, ebből

a) szakmai alapozó modul: 30–40 kredit

bevezetés az anglisztikai nyelvi tanulmányokba: nyelvfejlesztés (beszéd, hallás utáni értés, szövegértés, fordítás, fogalmazás, esszéírás); nyelvészeti, irodalmi, kulturális, történelmi és országismereti alapok;

b) választott nyelv speciális ismeretei: 70–80 kredit

grammatikai, nyelvelméleti, nyelvtörténeti, alkalmazott nyelvészeti ismeretek; angol nyelvű irodalmak; angol nyelvű népek történelme;

c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ca)119 az alapképzési szak másik specializációja vagy az alapképzési szak adott specializációjának további szakterületi ismeretei,

cb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai, pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat: –

10.120 Idegennyelvi követelmények:

A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

5. GERMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.121 Az alapképzési szak megnevezése: germanisztika (German Studies)

2.122 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) germanisztika, német alapszakos bölcsész

b) germanisztika, német nemzetiségi alapszakos bölcsész

c) germanisztika, néderlandisztika alapszakos bölcsész

d) germanisztika, skandinavisztika alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in German Studies, Specialized in German

b) Philologist in German Studies, Specialized in German as Ethnic Minority Studies

c) Philologist in German Studies, Specialized in Netherlandistic Studies

d) Philologist in German Studies, Specialized in Scandinavian Studies

– választható szakirányok: német/nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika (German/German Ethnic Minority Studies, Dutch Studies, Scandinavian Studies)

3.123 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: modern filológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 63 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a német, a holland, a dán, a norvég vagy a svéd nyelvtudásuk birtokában a germanisztika területén, valamint általános társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek, amely ismeretek révén képesek szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a germanisztika alapképzési szakon végzettek képesek:

– a német, a holland, a dán, a norvég, illetve a svéd nyelvű országok és népek kultúrájának átfogó ismeretére;

– nemzetiségi szakirányon a nemzetiségi történet, kultúrtörténet ismeretére és országismeretre;

– a német, a holland, a dán, a norvég, illetve a svéd nyelvek írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelő szintjén;

– a germanisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak alkalmazására;

– általános szövegek alapszintű fordítására, tolmácsolására;

– Magyarország és az adott célnyelvi ország társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;

alkalmasak:

– a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotószellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep betöltésére;

– az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására a megnevezett kultúrkörök ismeretéhez kötött munkakörökben;

– tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői feladatok ellátására;

– az idegenforgalomban nyelvi közvetítői szerep betöltésére.

Rendelkeznek a német, a holland, a dán, a norvég vagy a svéd nyelv és kultúra iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 12–16 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a nyelvtudományba, az irodalomtudományba; germán nyelvek és kultúrák);

– szakmai törzsanyag: 150–164 kredit, ebből

a) szakmai alapozó modul: 20–30 kredit

nyelvgyakorlat: német, holland, svéd, norvég, illetve dán nyelvi ismeretek elmélyítése; kulturális ismeretek. A modul nyelvi záróvizsgával zárul;

b) választott nyelv speciális ismeretei: 80–84 kredit

nyelvi ismeretek; nyelvészeti ismeretek; irodalmi ismeretek: kultúra és médiatudományi ismeretek;

c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,

cb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat: –

10.124 Idegennyelvi követelmények:

A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

6. ROMANISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.125 Az alapképzési szak megnevezése: romanisztika (Romance Philology)

2.126 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) romanisztika, francia alapszakos bölcsész

b) romanisztika, olasz alapszakos bölcsész

c) romanisztika, portugál alapszakos bölcsész

d) romanisztika, román alapszakos bölcsész

e) romanisztika, román nemzetiségi alapszakos bölcsész

f) romanisztika, spanyol alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in Romanistics, Specialized in French Studies

b) Philologist in Romanistics, Specialized in Italian Studies

c) Philologist in Romanistics, Specialized in Portuguese Studies

d) Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian Studies

e) Philologist in Romanistics, Specialized in Romanian as Ethnic Minority Studies

f) Philologist in Romanistics, Specialized in Spanish Studies

– választható szakirányok: francia, olasz, portugál, román/nemzetiségi, spanyol (French, Italian, Portuguese, Romanian, Ethnic Romanian Minority Studies, Spanish)

3.127 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: modern filológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon és az alapszakon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az újlatin nyelvek és kultúrák területén, valamint általános társadalomtudományi témakörökben olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek szakmájuk sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti művelésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a romanisztika alapképzési szakon végzettek képesek:

– az újlatin kultúrkör általános és az adott szakirány átfogó ismeretére;

– nemzetiségi szakirányon a nemzetiségi történet, kultúrtörténet ismeretére és országismeretre;

– egy újlatin nyelv írásban és szóban történő használatára a felsőfokú C típusú nyelvvizsgának megfelelő szinten;

– az újlatin nyelvek és kultúrák tanulmányozására érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak elsajátítására;

– általános szövegek átfogó megértésére, összefoglalására, alapszintű fordítására, tolmácsolására;

– Magyarország és az adott célnyelvi ország társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;

alkalmasak:

– a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep betöltésére;

– az önkormányzati, államigazgatási, politikai, gazdasági és kulturális életben szervezői feladatok ellátására az újlatin kultúrkör ismeretéhez kötött munkakörökben;

– tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői, kapcsolatteremtői, ügyintézői feladatok ellátására;

– az idegenforgalomban nyelvi és civilizációs közvetítői szerep betöltésére.

Rendelkeznek az újlatin kultúrkör, valamint egy újlatin nyelv iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 10–12 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (nyelvészeti, irodalmi alapozó ismeretek);

– szakmai törzsanyag: 150–170 kredit, ebből

a) szakmai alapozó modul: 30–40 kredit

bevezetés az újlatin nyelvi tanulmányokba: nyelvfejlesztés, leíró nyelvtan, országismeret, az irodalmi szöveg, a latin nyelv alapjai;

b) a választott nyelv speciális ismeretei: 70–80 kredit

alapismeretek a választott nyelvhez kapcsolódóan: földrajzi, történelmi, kultúrtörténeti, művészettörténeti, zenetörténeti, színház- és filmtörténeti, folklorisztikai ismeretek; a stilisztika és verstan alapjai; az adott szakirány irodalomtörténetének vázlatos ismerete; nyelvfejlesztés; nyelvészet: fonetika, morfológia, szintaxis, lexikológia, lexikográfia; nyelvtörténeti alapok;

c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,

cb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat: –

10.128 Idegennyelvi követelmények:

A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

7. ROMOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.129 Az alapképzési szak megnevezése: romológia (Roma Studies)

2.130 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: romológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Romologist

3.131 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: modern filológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 64 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a cigány/roma közösségeket érintő kérdések hatékony közvetítésére minden olyan társadalmi szervezethez, amely ezen közösségekkel kommunikál, és egyúttal képesek a társadalmi szervezetek által megfogalmazott igényeket közvetíteni a lokális cigány/roma közösségek felé. Cél továbbá olyan szakemberek képzése, akik a roma közösségek kultúrájával és problémáival foglalkozó, magasabb szintű végzettséggel rendelkező szakemberek (romológus, szociológus, szociálpolitikus, pedagógus, jogász, orvos) mellett asszisztensi/közvetítői feladatokat látnak el. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a romológia alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a cigány/roma közösségek társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális viszonyainak és folyamatainak szabályszerűségeit;

– a többség és kisebbség közötti kapcsolatrendszer szabályszerűségeit és az ezeket létrehozó okok feltárási módszereit;

– a hatékony konfliktuskezelési módszereket;

– a romani vagy beás nyelv középszintű írásbeli és szóbeli használati szabályait;

alkalmasak:

– a közigazgatásban, a kisebbségi igazgatásban, az oktatás területén, a szociális és egészségügyi szférában, a civil szervezetekben, fegyveres testületekben, egyházakban a roma közösségek helyzetét érintő problémák sikeres kommunikálására;

– hatékony közreműködésre a feltárt problémák sikeres gyakorlati megoldásában;

– hatékony mediátori szerep betöltésére a kisebbség és többség viszonylatában.

Rendelkeznek magas szintű problémamegoldó képességgel, a kapcsolatteremtés, a kooperáció és a konfliktusok hatékony kezelésének képességével, idegennyelv-tudással és a társadalmi problémák iránti nyitottsággal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 25–35 kredit

filozófiatörténet; társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a nyelvtudományba, az irodalomtudományba; a cigány népismeretbe; a romológiába; az európai cigányság helyzetébe; szocializáció és kisebbségi identitás; területi-társadalmi ismeretek, különös tekintettel a cigány közösségekre);

– szakmai törzsanyag: 130–150 kredit, ebből

a) általános szakmai ismeretek: 80–100 kredit

nyelvészeti ismeretek (bevezetés a szociolingvisztikába, kétnyelvűség, nyelvi tervezés és nyelvpolitika, szociolingvisztika – romani, beás –, nyelvtipológia); nyelvi ismeretek (beás lexika, beás grammatika, beás fordítási gyakorlat, romani lexika, romani grammatika, romani fordítási gyakorlat); egyéb társadalomtudományi ismeretek (a kisebbségek nevelésszociológiája, multikulturális társadalom, interkulturális nevelés, a kisebbségek jogi helyzete Európában és Magyarországon, szociológiai ismeretek a cigánykutatásban, foglalkoztatás és gazdaságpolitika, civil szféra); cigány népismeret (a cigányság története, a cigány népismeret, mint tantárgy, néprajzi kutatások a cigányság körében, kulturális antropológia a cigánykutatásokban, a cigány közösségek zene és tánckultúrája, cigány/roma irodalom és képzőművészet, cigány kultúra, cigány társadalom romani vagy beás nyelven, kutatásmódszertan);

b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei,

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat:

Egy hónapos terepmunka nevelési-oktatási intézményben, államigazgatásban, önkormányzatoknál, cigány kisebbségi önkormányzatoknál, egyéb intézményekben és civil szervezetekben, valamint cigány közösségekben.

10.132 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez romani vagy beás nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8. SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.133 Az alapképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavonic Studies)

2.134 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),

– szakképzettségek:

a) szlavisztika, orosz alapszakos bölcsész

b) szlavisztika, bolgár alapszakos bölcsész

c) szlavisztika, cseh alapszakos bölcsész

d) szlavisztika, lengyel alapszakos bölcsész

e) szlavisztika, horvát alapszakos bölcsész

f) szlavisztika, horvát nemzetiségi alapszakos bölcsész

g) szlavisztika, szerb alapszakos bölcsész

h) szlavisztika, szerb nemzetiségi alapszakos bölcsész

i) szlavisztika, szlovák alapszakos bölcsész

j) szlavisztika, szlovák nemzetiségi alapszakos bölcsész

k) szlavisztika, szlovén alapszakos bölcsész

l) szlavisztika, szlovén nemzetiségi alapszakos bölcsész

m) szlavisztika, ukrán alapszakos bölcsész

n) szlavisztika, ukrán nemzetiségi alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Slavonic Studies, Philologist in Russian Studies

b) Slavonic Studies, Philologist in Bulgarian Studies

c) Slavonic Studies, Philologist in Czech Studies

d) Slavonic Studies, Philologist in Polish Studies

e) Slavonic Studies, Philologist in Croatian Studies

f) Slavonic Studies, Philologist in Croatian as Ethnic Minority Studies

g) Slavonic Studies, Philologist in Serbian Studies

h) Slavonic Studies, Philologist in Serbian as Ethnic Minority Studies

i) Slavonic Studies, Philologist in Slovakian Studies

j) Slavonic Studies, Philologist in Slovakian as Ethnic Minority Studies

k) Slavonic Studies Slavistics, Philologist in Slovenian Studies

l) Slavonic Studies, Philologist in Slovenian as Ethnic Minority Studies

m) Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian Studies

n) Slavonic Studies, Philologist in Ukrainian as Ethnic Minority Studies

– választható szakirányok: orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi (Russian, Bulgarian, Czech, Polish, Croatian, Croatian Minority Studies, Serbian, Serbian Minority Studies, Slovakian, Slovakian Minority Studies, Slovenian, Slovenian Minority Studies, Ukranian, Ukrainian Minority Studies)

3.135 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: modern filológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan általános szlavisztikai műveltséggel rendelkező szakemberek képzése, akik egy szláv nyelvet legalább középfokú, egy másik szláv nyelvet alapfokú szinten szóban és írásban használni tudnak. A végzettek a szláv kultúráról átfogó tájékozottsággal rendelkeznek, és ezen ismeretek és készségek birtokában képesek szakmájuk gyakorlati alkalmazására. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a szlavisztika alapszakon végzettek képesek:

– a szláv kultúrkör átfogó ismeretére;

– nemzetiségi szakirányon a nemzetiségi történet, kultúrtörténet ismeretére és országismeretre;

– egy szláv nyelv írásban és szóban történő használatára legalább a C típusú középfokú nyelvvizsgának megfelelő szintjen;

– egy másik szláv nyelv alapfokú ismeretére;

– a szlavisztikai tanulmányokra érvényes ismeretszerzés általános módjainak és alapvető kutatási technikáinak alkalmazására;

– általános szövegek alapszintű fordítására, tolmácsolására;

– Magyarország és az adott célnyelvi ország társadalmi, gazdasági, környezeti problémáinak ismeretében megszerzett tudásuk közvetítésére és alkalmazására hivatásuk gyakorlása során;

alkalmasak:

– a kulturális kapcsolatok ápolása terén megszerzett tudásuk alkotó szellemű alkalmazására, nyelvi közvetítői szerep betöltésére;

– az önkormányzati és kulturális életben szervezői feladatok ellátására a szláv kultúrkör ismeretéhez kötött munkakörökben;

– tömegkommunikációs szerveknél nyelvi szervezői feladatok ellátására;

– az idegenforgalomban nyelvi közvetítői szerep betöltésére.

Rendelkeznek a szlávság kultúrája és egy szláv nyelv iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a megszerzett tudás kreatív felhasználásának képességével, jó együttműködő és kommunikációs készséggel és felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 10–12 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, könyvtárhasználati ismeretek, alapozó elméleti ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 150–170 kredit, ebből

a) szakmai alapozó modul: 50–60 kredit

szláv kultúrák (a bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán nyelvű országok történelméhez, földrajzához kapcsolódó alapismeretek, mai intézményrendszere, Magyarországgal való kapcsolatok, továbbá a bizánci és pravoszláv művészet); klasszikus és modern szláv irodalmak (a szláv népek irodalomtörténete, a legjelentősebb korszakok és alkotók); a magyar–szláv történelmi, nyelvi, irodalmi, kulturális kapcsolatok múltja és jelene;

b) választott nyelv speciális ismeretei: 50–60 kredit

nyelvi ismeretek, szakirányú nyelvészeti, irodalom- és kultúrtörténeti ismeretek;

c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei;

cb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat magába foglalja a képzési idő alatt egy alkalommal a szakiránynak megfelelő nyelvterületi gyakorlatot.

10.136 Idegennyelvi követelmények:

A záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

9. ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.137 Az alapképzési szak megnevezése: ókori nyelvek és kultúrák (Ancient Languages and Cultures)

2.138 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, assziriológia szakirányon

b) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, egyiptológia szakirányon

c) ókori nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, klasszika-filológia szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Assyriology)

b) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Egyptology)

c) Philologist in Ancient Languages and Cultures (Classic Philology)

– választható szakirányok: assziriológia, egyiptológia, klasszika-filológia [latin, ógörög] (Assyriology, Egyptology, Classical Philology [Latin, Ancient Greek])

3.139 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: ókori és keleti filológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az ókortudomány területén, betekintést nyerve az orientalisztikába. Alapszinten ismerik az ókori Mediterráneum és a vele érintkező területek népeinek és országainak történetét, kultúráját, valamint a választott szakiránynak megfelelően az ókori Közel-Keletről, az ókori Egyiptomról és a klasszikus antikvitásról elmélyültebb tudásra tesznek szert. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az ókori nyelvek és kultúrák alapképzési szakon végzettek képesek:

– a szakirányuknak megfelelő terület történetének és művelődéstörténetének ismeretére;

– két-két ókori nyelv (akkád-sumer, egyiptomi-kopt, görög-latin) legalább középszintű ismeretére;

– az ókortudomány és a választott szakirány területén érvényes ismeretszerzés általános módjainak és a főbb kutatási módszereinek kreatív alkalmazására;

– az egyes szakirányokon megszerzett ismereteket írásban és szóban magyarul hatékonyan kommunikálni;

– a megszerzett információk, a megismert érvek és elemzések különböző szempontok szerinti bemutatására, átgondolására;

alkalmasak:

– a szakirányuknak megfelelő ismereteket igénylő munkakör ellátására;

– a kulturális életben (pl. könyvtárak, múzeumok, könyvkiadók, médiák) a szakirányuknak megfelelő idegennyelv-tudást és egyéb, elsősorban történeti-kultúrtörténeti ismereteket igénylő feladatok ellátására;

– az ókori és a keleti kultúrák ismeretét igénylő, idegenforgalmi-turisztikai jellegű munkakörök ellátására.

Rendelkeznek a választott szakirány nyelve és kultúrája iránti motivációval és elkötelezettséggel, valamint az idegen nyelvi ismereteken túl együttműködő és kommunikációs készséggel, továbbá meg vannak győződve a megismert kultúrákról szóló megalapozott ismeretek fontosságáról.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 26–30 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti ismeretek (irodalomelmélet, elméleti nyelvészet, esztétika, történelemfilozófia, társadalomfilozófia); az ókori és keleti kultúra területeit áttekintő ismeretkörök (ókori és keleti nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, archeológia, kultúrtörténet);

– szakmai törzsanyag: 135–145 kredit, ebből

a) szakmai alapozó modul: 16–20 kredit

két ókori nyelv ismeretkörei (görög, latin, egyiptomi, héber, szír, akkád és szanszkrit); az ókori Mediterráneum népei, gazdasági és szellemi kapcsolatok a Mediterráneum területei között;

b) a választott ókori nyelv és kultúra speciális ismeretei: 70–75 kredit

nyelvi ismeretek, egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, szakirányhoz kapcsolódó specializációk, szabadon választható tanegységek a képzési ágon belül:

ba) assziriológia szakirány:

nyelvi képzés: akkád nyelv (szövegolvasás), sumér nyelv (nyelvtan, szövegolvasás), egyéb sémi és ékírásos nyelvek (arab, héber, arámi, ugariti, hettita, elámi, óperzsa vagy hurri),

egyéb történeti és kultúrtörténeti ismeretek: az ókori Közel-Kelet történeti földrajza, régészete, története, kultúrtörténete;

bb) egyiptológia szakirány:

nyelvi képzés: egyiptomi nyelv, kopt nyelv,

egyéb történeti és kultúrtörténeti ismeretek: a Nílus-völgy története, kultúrtörténete;

bc) klasszika-filológia szakirány:

nyelvi képzés: ógörög és latin grammatika, auktorolvasás,

egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: régiségtan, mitológia, verstan-metrika, irodalomtörténet, színháztörténet, tudománytörténet, numizmatika, epigrafika, zenetörténet,

specializáció: görög és/vagy latin specializáció (ógörög, bizánci görög, latin, középlatin, újkori latin, patrisztika);

c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,

cb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai, pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat: –

10.140 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz (a klasszika–filológia szakirányon spanyol is) nyelvekből legalább egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

10. KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.141 Az alapképzési szak megnevezése: keleti nyelvek és kultúrák (Oriental Languages and Cultures)

2.142 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettségek:

a) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, altajisztika szakirányon

b) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, arab szakirányon

c) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, hebraisztika szakirányon

d) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, indológia szakirányon

e) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, iranisztika szakirányon

f) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, japán szakirányon

g) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, kínai szakirányon

h) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, koreai szakirányon

i) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, mongol szakirányon

j) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, tibeti szakirányon

k) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, török szakirányon

l) keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, újgörög szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Altaic Studies)

b) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Arabian Studies)

c) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Hebrew Studies)

d) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Indology Studies)

e) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Iranian Studies)

f) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Japanese Studies)

g) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Chinese Studies)

h) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Korean Studies)

i) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Mongolian Studies)

j) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Tibetan Studies)

k) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Turkish Studies)

l) Philologist in Eastern Languages and Cultures (Modern Greek Studies)

– választható szakirányok: altajisztika, arab, hebraisztika, indológia, iranisztika, japán, kínai, koreai, mongol, tibeti, török, újgörög (Altaic Studies, Arabic Studies, Hebrew Studies, Indology Studies, Iranian Studies, Japanese Studies, Chinese Studies, Korean Studies, Mongolian Studies, Tibetan Studies, Turkish Studies, Modern Greek Studies)

3.143 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: ókori és keleti filológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető maximális kreditérték: 110 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.144 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák;

A képzés célja olyan, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az orientalisztika területén, betekintést nyerve az ókortudományba. Ismerik Ázsia és Észak-Afrika népeinek, országainak vagy (az újgörög szakirányon) az ókor utáni görögségnek a történetét, kultúráját. Áttekintésük van továbbá a szakiránynak megfelelő terület történetéről és művelődéstörténetéről. Ismerik az orientalisztikában és a szakirány területén érvényes ismeretszerzés általános módjait és a főbb kutatási módszereket. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a keleti nyelvek és kultúrák alapszakon végzettek képesek:

- egy keleti nyelv legalább középszintű, egy másik keleti vagy ókori nyelv alapfokú használatára;

- altaljisztika szakirányon a törökországi török nyelv középszintű és egy második választott török nyelv alapszintű használatára;

- az újgörög szakirányon a szakiránynak megfelelő nyelv középszintű, használatára;

- megszerzett ismereteik írásban és szóban magyarul történő hatékony kommunikálására;

- a megszerzett információk, a megismert érvek és elemzések különböző nézőpontok szerinti bemutatására, átgondolására;

alkalmasak:

- a szakirányuknak megfelelő ismereteket igénylő munkakör ellátására;

- a kulturális életben (pl. könyvtárak, múzeumok, könyvkiadók, média), továbbá a gazdasági életben (pl. idegenforgalom, turisztika, idegen nyelvű levelezés) közvetítői feladatok elvégzésére;

- a közigazgatásban megjelenő feladatok ellátására és igények kielégítésére, a szakirányoknak megfelelő idegen nyelven.

Rendelkeznek a választott szakirány nyelve és kultúrája iránti motivációval és elkötelezettséggel, valamint az idegen nyelvi ismereteken túl együttműködő és kommunikációs készséggel, továbbá meg vannak győződve a megismert kultúrákról szóló megalapozott ismeretek fontosságáról.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 26–30 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (irodalomelmélet, elméleti nyelvészet, esztétika, történelemfilozófia, társadalomfilozófia); az ókori és keleti kultúra ismeretkörei (ókori és keleti nyelvek és írások, történelem, vallástudomány, vallástörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, archeológia, kultúrtörténet);

– szakmai törzsanyag: 135–145 kredit, ebből

a) szakmai alapozó modul: 18–22 kredit

aa) a keleti nyelvek és kultúrák általános ismeretei (történelem, földrajz, vallás, irodalom, kultúrtörténet, írástörténet); filológia; újgörög szakirányon egyéb ókori és általános ismeretek;

ab) kötelezően választható szakterületi ismeretek; a választott nyelven és kultúrán kívüli másik keleti vagy ókori nyelv alapismeretei;

b) a választott keleti nyelv és kultúra speciális ismeretei: 60–70 kredit,

nyelvi ismeretek, egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek, a szakirányhoz kapcsolódó specializációk:

ba) altajisztika szakirány

nyelvi képzés: törökországi török nyelv, egy második altáji nyelv,

egyéb filológiai és gyakorlati ismeretek: bevezető kurzusok az altajisztikába, bevezetés a műhelymunkába, gyakorlati ismeretek;

bb) arab szakirány

nyelvi képzés: klasszikus és modern arab, nyelvgyakorlat, újságnyelv,

egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: arab irodalom, arab történelem, iszlám,

specializáció: sémi kapcsolatok;

bc) hebraisztika szakirány

nyelvi képzés: klasszikus héber nyelv (grammatika, szövegolvasás), modern héber nyelv (grammatika, szövegolvasás, társalgás), egy másik bibliai, illetve zsidó nyelv (pl. arámi, jiddis vagy judeo-arab),

egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: zsidó történelem, zsidó kultúra, vallás, irodalomtörténeti bevezetések (bibliai, rabbinikus),

specializáció: egyéb bibliai nyelv vagy talmudi arámi; bibliai vagy judaisztikai tudománytörténet; jiddis kultúrtörténet; bibliai irodalom vagy középkori zsidó/héber nyelvű irodalom;

bd) indológia szakirány

nyelvi képzés: szanszkrit nyelv, hindi nyelv,

egyéb kultúrtörténeti ismeretek: ind kultúrtörténet (óind és újind), óind és hindi irodalomtörténet;

be) iranisztika szakirány

nyelvi képzés: klasszikus és modern perzsa részletes nyelvleírás, klasszikus perzsa szövegolvasás (forráselemzés), modern perzsa nyelvgyakorlat,

egyéb irodalomtörténeti és filológiai ismeretek: klasszikus és modern perzsa irodalomtörténet, verstan, paleográfia,

specializáció: választható tárgyak (pl. bevezetés a nyelvtörténetbe és dialektológiába, perzsa művészettörténet, a modern Irán történetének kérdései, a modern Irán problémái);

bf) japán szakirány

nyelvi képzés: mai japán nyelvtan, nyelvgyakorlatok, szövegolvasás, tolmácsolási és fordítási gyakorlatok,

egyéb történeti, irodalomtörténeti és kultúrtörténeti ismeretek: japán gazdaság- és kultúrföldrajz, történelem, irodalom, kultúrtörténet, mai társadalom és kulturális élet, japán szövegszerkesztői, táblázatkezelői és internetes gyakorlatok, szakdolgozati szeminárium,

specializáció: mai japán szaknyelvi képzés, bevezetés a régi japán nyelvbe, kínai vagy koreai nyelvképzés, japán gazdasági és pénzügyi ismeretek, művészettörténet, kommunikáció;

bg) kínai szakirány

nyelvi képzés: mai kínai nyelv, klasszikus kínai nyelv és filológia,

egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, műveltség, vallástörténet, kínai és japán műveltség;

bh) koreai szakirány

nyelvi képzés: koreai nyelv,

egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, műveltség, vallástörténet, kínai és japán műveltség;

bi) mongol szakirány

nyelvi képzés: ujgur–mongol írásos szövegek, mai mongol nyelv,

egyéb kultúrtörténeti ismeretek: történelem, hagyományos nomád műveltség, vallástörténet;

bj) tibeti szakirány

nyelvi képzés: klasszikus tibeti nyelvtan és szövegolvasás, mai tibeti nyelv, beszéd- és olvasásgyakorlat, tibeti művelődéstörténet,

egyéb kultúrtörténeti ismeretek: bevezetés a tibeti műveltségbe, a tibeti filológia alapjai, forrásfeldolgozás, történeti stúdiumok;

bk) török szakirány

nyelvi képzés: török nyelv, stílusgyakorlat, grammatika, szövegolvasás,

egyéb kultúrtörténeti ismeretek: a török népek története, az Oszmán Birodalom története, a magyarországi török hódoltság története, török–magyar kapcsolatok,

specializáció: általános turkológia vagy oszmán történelem, oszmán paleográfia;

bl) újgörög szakirány

nyelvi képzés: nyelvi és nyelvészeti képzés, újgörög szöveginterpretációk,

egyéb kultúrtörténeti ismeretek: elméleti képzés (proszeminárium, áttekintés az újgörög irodalomról, a görög nyelv történeti áttekintése, az újkori görögség története, országismeret);

c) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ca) az alapszak másik szakiránya vagy az alapszak adott szakirányának további szakterületi ismeretei,

cb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat: –

10.145 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvek valamelyikéből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. Az újgörög szakirányon a záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

11. ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.146 Az alapképzési szak megnevezése: andragógia (Andragogy)

2.147 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: andragógus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Andragogue

– választható specializációk: felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező (Adult Education Management, Labour Counselling, Cultural Management, Human Resource Management)

3.148 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 18 kredit

6.2.149 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.150 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

Az alapszak célja olyan andragógusok képzése, akik a neveléstudományi, a pszichológiai, a jogi, a közgazdasági és a szociológiai tudásuk, valamint az állami, önkormányzati, a vállalkozói, a civil és a nonprofit szervezetekről és intézményekről, a munkaerőpiac és a munkavállalás kapcsolatáról szerzett ismereteik alapján – szakirányú felkészültségüknek megfelelően – képesek a közművelődés, a közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, szervezetekben és közösségekben, a felnőttképzés különböző színterein közvetlen tervező, szervező, értékelő, irányító, illetve animátori, tanácsadói munkakörök ellátására, és a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Az andragógusok – figyelemmel a választható specializációkra is – az alapfokozat birtokában ismerik:

– az andragógia területéhez és a a választott specializációhoz kapcsolódó ismeretrendszert, a személyiségfejlődés törvényszerűségeit, különös tekintettel a felnőttkorra;

– az oktatási rendszer alapvető összefüggéseit, a felnőttek tanulásának, tanításának didaktikai elveit;

– a vonatkozó ismeretszerzési módokat és az ismeretforrásokat, szakterületükön a problémák több szempontú megközelítésének, a megoldások értékelésének elveit és módszereit;

– az állami, önkormányzati, vállalkozói, a civil és nonprofit szervezetek, intézmények működésének elveit;

– a szervezetek, intézmények működése, illetve képzések iránti szükségletek felmérésének és működésük értékelésének, elemzésének elemi módszereit;

– a változó igényekhez igazodó tananyag-fejlesztés, tanulásszervezés, személyiségfejlesztés, tanácsadás, csoportszervezés, továbbá a hatékony szervezet-irányítás, a kommunikáció, a konfliktuskezelés elemi módszereit;

– az idegen nyelven és az informatika eszközeivel történő hatékony kommunikálás formáit, az információk, elemzések mások számára történő prezentálásának elveit, eljárását, eszközeit;

alkalmasak:

– a gazdasági-társadalmi folyamatok és a kultúra jelenségvilága közötti összefüggések differenciált és rendszerszemléletű értelmezésére;

– megfelelő technikák birtokában információk összegyűjtésére és kritikus elemzésére;

– a közművelődés, közgyűjtemény területén, településeken, intézményekben, civil szervezetekben, a felnőttképzés különböző színterein tervezői, szervezői, irányítói feladatok, ezekhez kapcsolódó munkakörök ellátására;

– az emberi viselkedés differenciált észlelésére és befolyásolására;

– a felnőtt ember megújulási, fejlődési törekvéseit – figyelembe véve a személyes életutat és az elért életminőséget – segítésére és megvalósításuk támogatására;

– a felnőttképzés különböző területein a képzési irányok és célok meghatározására, felnőttképzési programok összeállítására, megszervezésére;

– a megismerési alapfolyamatok önreflektív elemzésére és fejlesztésére.

Rendelkeznek személyes és szociális kompetenciákkal: a másokhoz való alkalmazkodás és a másokkal való együttműködés képességével; emberek és csoportok valamely cél érdekében történő befolyásolásának és mozgósításának képességével; emberi kapcsolataikban humánus és etikus viszonyulással; ismereteik alkalmazása során empátiával, toleranciával, rugalmassággal, kreativitással; egyéni munkájukban reális önismerettel, önértékeléssel, sikerorientáltsággal; a minőség iránti elkötelezettséggel.

Az andragógusok a felnőttképzési szervező specializáción ismerik

– a hazai és nemzetközi felnőttoktatás történetét, a felnőttoktatás hazai és nemzetközi változásainak tendenciáit;

– a felnőttoktatás jogi szabályozását, valamint a felnőttoktatási programok akkreditációját;

– a felnőttoktatás formális, nem formális és informális kereteit, jellemző sajátosságait, a felnőttoktatási piac tendenciáit;

– a felnőttoktatás területi, életkori, nemek szerinti és a szociokulturális háttér szerint eltérő sajátosságait;

– az oktatás, a tanulás és a tanulásirányítás alapvető összefüggéseit, a tanulással kapcsolatos elméleteket;

– a felnőttek tanulási igényei feltárásának és motiválásának módszereit;

– a felnőttoktatási programok eredményességének értékelési eljárásait;

alkalmasak:

– felnőttképzési szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére; tanácsadói, mentori szerepek ellátására;

– a hazai felnőttképzési folyamatok, valamint a felnőttoktatási rendszerek összehasonlító elemzésére és értékelésére;

– intézmények és települések felnőttoktatási igényeinek feltárására, illetve a rejtett igények artikulálására;

– felnőttoktatási programok tervezésére, azok akkreditációra történő előkészítésére, szervezésére, lebonyolítására és az eredmények értékelésére; a kész felnőttoktatási programok marketingjének irányítására.

Az andragógusok a munkavállalási tanácsadó specializáción ismerik:

– a gazdálkodás makro- és mikrokörnyezetére ható leglényegesebb közgazdasági tényezőket;

– az alapvető gazdálkodási struktúrákat;

– a hazai és az Európai Unió munkaerő-piacának főbb jellemzőit, alapvető struktúráit és változási tendenciáit;

– a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit, a tanácsadással kapcsolatos jogszabályokat;

– a pályaorientáció és a pályaválasztás interdiszciplináris összefüggéseit, elméleti és gyakorlati alapjait;

– a tanácsadás elméleti és módszertani alapjait, a tanácsadás intézményes rendszerét, helyszíneit és fórumait;

– a tanácsadás egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát;

alkalmasak:

– munkavállalási tanácsadó képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;

– a tanácsadásra jelentkezők öndefiníciójának kialakításában segítséget nyújtani, a munkavállalási lehetőségekről tájékoztatni;

– az individuális igények támogatására, egyéni és csoportos formában történő fejlesztő tevékenységek vezetésére, komplex munkaerő-piaci programok szervezésére.

Az andragógusok a művelődésszervező specializáción ismerik:

– a kultúra mikro- és mezotereit, illetve azok közösségi használatát;

– a kultúra intézményrendszerének főbb történeti és funkcionális változásait;

– a kulturális szervezetek rendszerét, működési mechanizmusát, a szervezet rendszerkörnyezettel való összefüggéseit, illetve a szervezeti kommunikáció szabályait;

– a magyar és az egyetemes művészet, illetve az esztétikai és művészeti értékközvetítés történetének alapvonalait;

– a művelődési szervezetekkel kapcsolatos gazdaságtan és a kulturális marketing alapvető kérdéseit;

– alapvonalaiban a közösségszervezés és -fejlesztés történetét és módszertanát;

– a kulturális intézményrendszer szerkezetének és funkcióinak szinkronszemléletű vizsgálatának elveit, módszereit, a működés jogi és szervezeti aspektusait;

alkalmasak:

– művelődésszervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;

– település- és kistérségi szintű közösségfejlesztő projektek tervezésére, megszervezésére és lebonyolítására;

– kulturális fejlesztési célok elemzésére és a feltételéhez igazodó tervek készítésére;

– a kulturális szervezetek funkcióit a lokális és magasabb térszerkezetben megjelenő közösségi szükségletekhez alakítani;

– segíteni a kulturális, művészi és tudományos értékek közvetítésének hatásmechanizmusait, szervezeti formáit.

Az andragógusok a személyügyi szervező specializáción ismerik:

– a gazdálkodás makro- és mikrokörnyezetére ható alapvető közgazdasági tényezőket;

– az alapvető gazdálkodási struktúrákat;

– a hazai és a globális gazdaság alakulásának főbb tendenciáit;

– az emberi erőforrás-gazdálkodás és erőforrás-fejlesztés legátfogóbb elméleti és módszertani kérdéseit;

– a személyügyi feladatok jogszabályi környezetét;

– a képzési és továbbképzési igények feltérképezésének és meghatározásának módszereit;

– a munkavállalók munkavállalással, teljesítményértékeléssel, innovációval és továbbképzéssel kapcsolatos attitűdjeinek befolyásolására szolgáló elemi módszereket;

– a képzések tervezésével, szervezésével, lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos eljárásokat;

– a különböző szervezetek személyügyi feladatainak elméleti és gyakorlati kérdéseit;

alkalmasak:

– személyügyi szervező képzettséget igénylő munkakörök betöltésére;

– a személyügyi feladatok – toborzás, kiválasztás, képzés, ösztönzés, teljesítményértékelés, munkaerő-tervezés – önálló lebonyolítására és értékelésére;

– képzések és továbbképzések közvetlen tervezésére, szervezésére, lebonyolítására, értékelésére és korrekciójára;

– szervezeti egységek közvetlen irányítására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 55–65 kredit

a) filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, könyvtárhasználati ismeretek;

b) pedagógiai-pszichológiai alapozás:

ba) pedagógiai modul (pedagógiai propedeutika, neveléstörténet, neveléstan, didaktika, nevelés- és művelődésfilozófia);

bb) pszichológiai modul (bevezetés a pszichológiába, fejlődéspszichológia, szociálpszichológia, a tanulás és a gondolkodás anatómiai, élettani és fejlődésbiológiai alapjai, a nevelés pszichológiai alapjai);

bc) társadalomismereti modul (közgazdasági és jogi ismeretek, a társadalomtudományi kutatások módszertana, vezetéselmélet);

bd) Európa-tanulmányok modul (az EU integrációs és oktatáspolitikája, nemzetközi szervezetek, struktúrák, döntési folyamatok);

– szakmai törzsanyag: 105–115 kredit, ebből

a) általános szakterületi ismeretek: 55–65 kredit

aa) az andragógia alapjai (az andragógia tudományelméleti és tudományfilozófiai alapjai, andragógiaelmélet);

ab) andragógia-történet és komparatív andragógia (az andragógia története, felnőttképzési forrás- és dokumentumelemzés, komparatív andragógia); művelődéstörténet (egyetemes és magyar művelődéstörténet);

ac) a felnőttképzés és az emberi erőforrás-fejlesztés elmélete (emberi erőforrás-elméletek, a felnőttképzés gazdasági és jogi környezete, marketing és minőségbiztosítási alapismeretek);

ad) felnőttoktatási rendszerek, munkaerő-piaci képzések, minőségirányítás (formális, nem formális és informális képzési rendszerek tervezése, szervezése, irányítása és minőségbiztosítása);

ae) szakmai gyakorlat;

b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ba)151 felnőttképzési szervező specializáción: oktatásmarketing – piackutatás; a felnőttképzések tervezése; a felnőttképzés jogi szabályozása; a felnőttképzés módszertana és eszközrendszere;

bb)152 munkavállalási tanácsadó specializáción: munkaerő-piaci ismeretek; pályaismeret; a tanácsadás elmélete és módszertana; szakpszichológiai intézményi gyakorlat;

bc)153 művelődésszervező specializáción: a kultúraközvetítés elméleti és történeti aspektusai, kultúraközvetítő intézményrendszerek/médiaismeret, tér-társadalom-kultúra/művelődésszociológia ismeretek; kulturális/művészeti menedzsment, szociokulturális animáció; kulturális vállalkozások, marketing, PR, művelődés-gazdaságtan; nonprofit szektor és menedzsmentje; szakmai gyakorlat;

bd)154 személyügyi szervező specializáción: munka-, vezetés- és szervezet-pszichológia; munka- és társadalombiztosítási jog; munkaerőgazdálkodás-foglalkoztatáspolitika; humánerőforrás-fejlesztés, személyügyi menedzsment; személyügyi-munkaügyi technikák; szakmai gyakorlat.

9.155 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat a felnőttképzést folytató intézményekben teljesített külső gyakorlatot, továbbá a választott specializációnak megfelelő gyakorlatot foglalja magában, amelyeknek együttes kreditértéke legalább 15 kredit

10.156 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

12. PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.157 Az alapképzési szak megnevezése: pedagógia (Pedagogy)

2.158 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: pedagógia alapszakos bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in Pedagogy

3.159 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2.160 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik hatékonyan tudnak közreműködni a közoktatás és a pedagógiai szolgáltatások rendszerének szakszerű működtetésében. A gyorsan változó és átalakuló nevelési és oktatási rendszer, a növekvő intézményi önállóság és a szakmai, pedagógiai felelősség feltételei között, a neveléstudomány és alkalmazása terén felhalmozódott műveltséganyag ismeretében a társadalom pedagógiai folyamatait és intézményeit képesek szakszerűen átlátni és bennük – szakmai vezetés mellett – közreműködni. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a pedagógia alapképzési szakon végzettek képesek:

– hatékonyan közreműködni a közoktatási rendszerben felmerülő pedagógiai feladatok ellátásában;

– szakképzettségüknek megfelelő nevelői tevékenységek – szakmai vezetés alatt történő – tervezésére, szervezésére;

– segíteni az iskolában folyó nevelőmunkát a pedagógiai programok, a vizsgáztatás és értékelés rendszerének kidolgozása során;

– a szakterületi kutatási eredmények értelmezésére és gyakorlati alkalmazására;

– bekapcsolódni a közigazgatás oktatással kapcsolatos feladatainak ellátásába;

alkalmasak:

– iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatási és nevelési feladatok ellátásának hatékony segítésére;

– a nevelés rendszerében mutatkozó tendenciák és problémák szakszerű átlátására és az intézményi fejlesztésben való közreműködésre;

– szakképzettségüknek megfelelő speciális pedagógiai szolgáltatások szakszerű végzésére;

– oktatási ügyekkel foglalkozó szervezetekben, pl. iskolákban, önkormányzatoknál, minisztériumokban alapszintű pedagógiai jellegű ismereteket igénylő munkakörök betöltésére.

Rendelkeznek magas fokú együttműködési, alkotó és kommunikációs képességgel, az elvégzett tevékenységek kritikus értékelésének képességével, valamint az értékalapú gyakorlati problémamegoldó gondolkodás képességével.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 20–30 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a pedagógiába, pszichológiába, a művelődés és a tudomány világába);

– szakmai törzsanyag: 135–155 kredit, ebből

a) általános szakterületi ismeretek: 85–105 kredit

aa) magyar és egyetemes neveléstörténet (a neveléssel, oktatással kapcsolatos történeti tények, események, folyamatok és ezek problématörténeti megközelítése elsősorban az európai kultúrkörben; a nevelés-oktatás intézményrendszerének alakulása; értékközvetítés);

ab) neveléselmélet, nevelésfilozófia (a nevelés filozófiai és módszertani alapjai, a nevelésfilozófia főbb irányzatai, a nevelési helyzetek sajátosságai, a nevelés számára meghatározó személyiség-felfogások, a nevelési folyamat törvényszerűségei; a nevelési tényezők, hatások és módszerek összefüggései, a hatékony pedagógiai kommunikáció);

ac) oktatáselmélet (oktatáselméleti irányzatok; az oktatás társadalmi meghatározottsága; a tanuló, a pedagógus; az oktatás célrendszere, tartalma; a tanterv, a tanulás, a tanítás alapjai; az oktatás folyamata, stratégiái, módszerei, eszközei, szervezési keretei és formái; tanulásszervezés; pedagógiai értékelés; a különleges bánásmódot igénylő gyermekek és csoportok; az oktatómunka tervezése; a kezdő pedagógus sajátos problémái);

ad) nevelés- és oktatáslélektan (a családi és intézményes szocializáció nevelési és oktatási kérdései, pszichológiai törvényszerűségek és jelenségek, a problémák és megoldási módok pszichológiai megközelítése; attitűdök és készségek fejlesztése);

ae) nevelésszociológia, oktatás-gazdaságtan, oktatáspolitika (informális és formális nevelés szociológiai kérdései; egyén, csoport, szervezet, társadalom, társadalmi közösségek kérdései, ezek nevelési összefüggései; az ember és az oktatás gazdasági kapcsolata, oktatásfinanszírozás, oktatástervezés; oktatáspolitika: irányítás, szabályozás, stratégia, oktatásirányítási módszerek);

af) összehasonlító neveléstudomány (nevelés és képzés elméletét és gyakorlatát megalapozó módszerek; európai iskolarendszerek; általános és szakmai képzés struktúrái; összehasonlító pedagógiai kutatások);

ag) pedagógiai kutatásmódszertan (kvalitatív és kvantitatív módszerek, empirikus pedagógiai kutatás metodológiai kérdései és eljárásai; a hagyományos és elektronikus adatbázisok, kutatómunkához szükséges adatbázis készítése és használata, a kutatómunka menete, formái, módszerei);

ah) alkalmazott pedagógia (közoktatási intézmények és szervezetek, szakmai gyakorlat);

b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ba) specializációs modulok (nevelési, oktatási, neveléskutatási asszisztensek felkészítése),

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat magában foglalja a közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményeiben, a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményeiben és a pedagógiai szakmai-szolgáltató, illetve szolgáltató intézményekben végzett szakmai gyakorlatot, valamint azon intézményekben (múzeumok, könyvtárak, gyűjtemények) végzett gyakorlatot, amelyekben a fejlesztő program közvetve kapcsolódik a pedagógiai munkához.

10.161 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

13. PSZICHOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.162 Az alapképzési szak megnevezése: pszichológia (Psychology)

2.163 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: viselkedéselemző

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Behaviour Analyst

3.164 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: pedagógia és pszichológia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 10 kredit

6.2.165 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a pszichológia tudomány elméleti alapismereteinek és alapvető módszereinek birtokában – szakmai vezetés mellett – alkalmasak a pszichológia alkalmazott ágaiban feladatok ellátására. A képzés során olyan készségeket és technikákat sajátítanak el, amelyek révén alapfokon képessé válnak az egyének, a csoportok és szervezetek megismerésére, illetve fejlesztésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a pszichológia alapképzési szakot végzettek képesek:

– szakmai célok megértésére és megfogalmazására a viselkedéselemzés terén;

– egyének, csoportok, szervezetek és helyzetek lényeges jellemzőinek szakszerű megítélésére (felmérések, interjúk készítésére, speciális tesztek használatára);

– a megfelelő mérési technikák kiválasztására és eredményeinek értelmezésére;

– a mérési, megfigyelési és interjú adatok rendszerezésére, az adatok alapján a vezető pszichológus számára összegző beszámolók készítésére;

– szakmai szolgáltatások terén csoportfoglalkozások, speciális tréningek vezetésére;

– vezető pszichológusok felügyeletével fejlesztő célú beavatkozások végrehajtására;

– pszichológiai alkalmasság-, működés- és viselkedéselemzés során a vizsgálati eszközök használatára;

alkalmasak:

– minden olyan szervezetben, intézményben, létesítményben munkakör betöltésére, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, vezetés, újranevelés, korrekció, gyógyítás, illetve rehabilitációs tevékenység folyik;

– pszichológiai laboratóriumban, a munkalélektan területén az alkalmasságvizsgálatok és standard vizsgálóprogramok lebonyolítására;

– egyéni, csoportos és szervezeti szintű pszichológiai alkalmassági, működés- és viselkedéselemző vizsgálat elvégzésére.

Rendelkeznek nyitottsággal, toleranciával, közvetlenséggel, elfogadó attitűddel, jó kapcsolatteremtő és kommunikációs képességekkel. Alkalmazkodásra és együttműködésre képesek és reális önismeretük mellett motiváltak szakmai látókörük bővítésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 25–35 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti tárgyak (bevezetés a pszichológiába, a pszichológia főbb területei; a pszichológia biológiai alapjai); a szakterület gyakorlati készséget fejlesztő ismeretei (általános és pszichológiai statisztika);

– szakmai törzsanyag: 135–145 kredit, ebből

a) általános szakterületi ismeretek: 85–95 kredit

aa) alaptudományi tanulmányok: 80–85 kredit

kísérleti/általános lélektan (észlelési folyamatok, a figyelem kognitív és aktivációs vonatkozásai, a tanulás elméletei, az emlékezet kognitív modelljei, a képzelet, a gondolkodás törvényszerűségei, motiváció és emóció);

evolúciós fejlődéslélektan (evolúciós modellek, fejlődéslélektan: a kognitív, a szenzomotoros, a beszédfejlődés törvényszerűségei; szocializáció: kötődés, éntudatalakítás, nemi indíttatás, érzelmi és morális fejlődés, szociális kogníció, szociális kompetencia);

személyiséglélektan (személyiségelméletek, diagnosztikai eszközök és alkalmazásuk);

társadalomlélektan (szociális megismerés, attitűdszerveződés, kognitív stílus, egyéni és társadalmi nézetrendszerek, társas viselkedés, segítő és agresszív viselkedés, szociális szerep, társadalmi identitás);

ab) a pszichológia alkalmazása és története: 5–10 kredit

a pszichológia alkalmazott ágainak (vezetéspszichológia, iskolapszichológia, a tanácsadás pszichológiája, egészségpszichológia) rendszere, módszertana, terápiás és diagnosztikai eszköztára; pszichológiatörténet; pszichológia, etika és jogi ismeretek;

b) differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

ba) határtudományok és differenciált kutatásmódszertan (pszichofiziológia, neurológia, egyéb társadalmi és bölcsészettudományi tanulmányok, differenciált tudományági kutatásmódszertan);

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a szabadon választott stúdiumok terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 5 kredit

9. Szakmai gyakorlat: –

10.166 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

14. SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.167 Az alapképzési szak megnevezése: szabad bölcsészet (Liberal Arts)

2.168 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist

– választható specializációk: filozófia, esztétika, etika, vallástudomány, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány, művészettörténet, elméleti nyelvészet, (Philosophy, Aesthetics, Ethics, Religious Studies, Film Theory and History, Communication and Media Science, Art History, Theoretical Linguistics)

3.169 Képzési terület: bölcsészettudomány

4. Képzési ág: szabad bölcsészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 10 kredit

6.2.170 A specializációhoz rendelhető maximális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 4 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.171 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésére és azok hatásmechanizmusainak elemzésére. Megszerzett ismereteik birtokában képesek az analitikus gondolkodásra, a szövegek és az újabb, nem elsősorban szöveges média elemzésére, a kultúrára gyakorolt hatásuk megfogalmazására. Cél továbbá a klasszikus és jelenkori humán kultúra alapjainak megismertetése és a kritikai érzékenység kialakítása az egyes specializációk diszciplináris sajátosságainak eszközrendszerével. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a szabad bölcsészet alapképzési szakon végzettek alapismeretekkel rendelkeznek:

– a filozófia, az esztétika, az etika, művészetek, a mozgókép, a vizuális kommunikáció, a nyelvészet és a vallási jelenségek mibenlétéről, történetéről és társadalmi szerepéről;

képesek:

– argumentumok azonosítására, átgondolására, valamint ezeknek élőszóban és írásban vázlatos vagy részletes bemutatására;

– több műfajban írásos és szóbeli prezentációra;

– a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra;

– a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására;

– az informatikai ismeretek felhasználói szintű alkalmazására a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés és -értelmezés, valamint a kritikai elsajátítás terén;

alkalmasak:

– művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és ismeretterjesztési fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó feladatkörök ellátására.

Rendelkeznek jó kommunikációs és problémamegoldó képességgel és kritikai szemlélettel. Sikerorientáltság, a minőség iránti elkötelezettség és a munkatársakkal való hatékony együttműködés jellemzi a végzetteket.

8.172 A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

alapozó ismeretek: 25–35 kredit

filozófiatörténet, társadalmi ismeretek, kommunikáció, informatika, könyvtárismeret, alapozó elméleti ismeretek (a 7 specializáció által ajánlott ismeretkörökből legalább 4 specializációból kell választani: bevezetés a filozófiába, az esztétikába; az etikába; a nyelvtudományba; a vallástudományba; a filmelméletbe; a kommunikációelméletbe; a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába);

szakmai törzsanyag: 130–150 kredit, ebből

a) általános szakterületi ismeretek 85–95 kredit

logika, ismeretelmélet, tudományfilozófia, nyelvfilozófia, metafizika, fenomenológia, hermeneutika; esztétika és annak története, műelemzés; etikatörténet, ember és társadalom: kultúrtörténet, pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, kulturális antropológiai ismeretek, társadalomtörténet; vallástörténet, vallásfilozófia, vallásszociológia, vallási néprajz; bevezetés az építészettörténetbe és a műemlékvédelembe, múzeumismeret, ikonográfia, emlékmeghatározás, a művészet társadalmi aspektusa, iparművészet-történet, a művészettörténet forrásai és irodalma, a nyelvírás, a matemaikai logika alapismeretei, számítógépes ismeretek;

b) differenciált szakmai ismeretek 50 kredit

ba)173 szabad bölcsész specializáció: a szakmai törzsanyag általános szabad bölcsész szakterületének választható ismeretei;

bb)174 filozófia specializáció: a filozófiatörténet nagy korszakai és művei, tudományfilozófia, tudatfilozófia, politikai filozófia, társadalomfilozófia, etika, esztétika, analitikus filozófia, szabadon választható ismeretkörök;

bc)175 esztétika specializáció: klasszikus elméletek, modern elméletek, kortárs elméletek, ágazati esztétikák, kanonikus mű, műelemzés, szabadon választható ismeretkörök;

bd)176 etika specializáció: etikatörténet, ágazati etikák, alkalmazott etikák, filozófiai antropológia, ökológia, politológia, szabadon választható ismeretkörök;

be)177 vallástudomány specializáció: vallástörténet és valláselmélet, világvallások, vallási jelenségek rendszere, egyetemes és magyar egyház- és felekezettörténet, szabadon választható ismeretkörök;

bf)178 filmelmélet és filmtörténet specializáció: filmtörténet, filmelméletek, filmelemzés, a filmi kompozíció, a filmi elbeszélés, társművészetek és a film, kommunikáció és médiaelmélet, írásgyakorlatok, gyakorlati ismeretek, szabadon választható ismeretkörök;

bg)179 kommunikáció, médiatudomány specializáció: szabályozott társadalom: jogi, etikai, gazdasági, igazgatási és uniós ismeretek; kommunikációs tréning, beszéd- és írásművelés, informatikai ismeretek, a kommunikáció sajátos színterei, a kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok, medializált kommunikáció, médiaismeretek, szabadon választható ismeretkörök;

bh)180 művészettörténet specializáció: az egyetemes és a magyar művészet nagy stíluskorszakai: antikvitás, középkori művészet, újkori művészet, legújabbkori művészet, módszertani és gyakorlati szaktárgyak, szabadon választható ismeretkörök; a művészettörténet mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a szakmai törzsanyag a) pontjában szereplő általános szakterületi ismeretek körében az alapszak adott specializációjának megfelelő ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyak felvételét és a specializáció követelményeinek teljesítését;

bi)181 elméleti nyelvészet specializáció: matematikai és logikai alapismeretek, logika, nyelvleírás, fonológia, magyar fonológia, szintaxis, magyar szintaxis, formális szemantika logikai alapjai, formális szemantika, szemantika, terepmunka;

bj)182 a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell:

– a szabadon választott stúdiumok terhére a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit, továbbá

– a szakmai törzsanyag a) pontjában szereplő általános szakterületi ismeretek körében az alapszak adott specializációjának megfelelő ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyak felvételét és a specializáció követelményeinek teljesítését.

9. Szakmai gyakorlat: –

10.183 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.184 Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi tanulmányok (International Relations)

2.185 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: nemzetközi kapcsolatok szakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Relations Expert

3.186 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: politikatudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi politikai, gazdasági, jogi, valamint európai uniós ismereteik birtokában képesek elősegíteni az európai integrációs folyamatból származó kihívások kezelését, valamint a gazdasági, intézményi lehetőségek hatékony kihasználását az állami és a nonprofit szektorban, a helyi önkormányzatoknál, valamint a regionális fejlesztéssel foglalkozó intézményeknél, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a nemzetközi kapcsolatok szakértő képes:

– a nemzetközi politikai, gazdasági és jogi ismeretek birtokában a nemzetközi életben való tájékozódásra;

– a nemzetközi viszonyokat érintő koncepciók, elméletek, módszerek használatára;

– az Európai Unió jogi és intézményi felépítésére, az integráció alakulására vonatkozó információk alkalmazására.

Az alapfokozat birtokában a nemzetközi kapcsolatok szakértők alkalmasak:

– minisztériumok, kormányzati szervek, állami intézmények nemzetközi és európai uniós feladatainak ellátására;

– az Európai Unió közös vagy közösségi politikái ismeretében önkormányzatoknál, gazdasági társaságoknál és a vállalkozói szektorban az európai uniós tagságból származó feladatok ellátására;

– az EU által meghirdetett pályázatok megírására és projektek menedzselésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– társadalomtudományi alapismeretek: 40–50 kredit

multidiszciplináris társadalomtudományi modul (politológia, szociológia, történelem), jogi és közgazdaságtani ismeretek;

– készségfejlesztő, módszertani modul: 20–30 kredit

kommunikáció, idegennyelv, informatika, statisztika;

– szakmai törzsanyag: 85–105 kredit

nemzetközi kapcsolatok modul (nemzetközi gazdasági, nemzetközi jogi, politikai, gazdaságföldrajzi ismeretek, nemzetközi viszonyok rendszere, diplomáciatörténet, regionális és civilizációs tanulmányok);

európai integrációs modul (az európai integráció története, elmélete, európai uniós jogi ismeretek, az EU intézményrendszere, döntéshozatali eljárásai, az EU politikái, nemzetállamok és az EU); differenciált, specializált EU szakmai ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az oklevél megszerzésének feltétele négy hét szakmai gyakorlat elvégzése.

10.187 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga szükséges, amelyek közül legalább az egyik a társadalomtudomány, a jogi, a gazdaságtudományok vagy a közigazgatási, katonai és rendészeti képzési területnek megfelelő szaknyelvi (nemzetközi kapcsolatok, diplomáciai, gazdálkodási menedzsment, gazdasági, idegenforgalmi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, jogi és közigazgatási, katonai, kereskedelmi, közgazdasági, pénzügyi, üzleti) nyelvvizsga, a másik általános nyelvvizsga, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.

2. POLITOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.188 Az alapképzési szak megnevezése: politológia (Political Science)

2.189 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: politológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Political Scientist

3.190 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: politikatudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 36 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan politológusok képzése, akik ismereteket szereznek a társadalom politikai rendszerére és viszonyaira, azok főbb törvényszerűségeire, a politikai intézményekre, a politikai hatalom szervezetére és azok működésére vonatkozóan. Megismerik a politikai értékekre és a szocializációra vonatkozó tudományos elméleteket. Alkalmassá válnak arra, hogy részt vegyenek a politikával kapcsolatos szakértői anyagok előkészítésében, segítséget nyújtsanak a politikatudományi kutatások elvégzéséhez, politikai szakértők mellett politikaelméleti részelemzéseket készítsenek, részt vegyenek a civil társadalom, az önkormányzatok, a tömegkommunikációs, szakmai érdekképviseleti, nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a politológusok képesek:

– a politikai összefüggések, folyamatok és törvényszerűségek elemző áttekintésére;

– megszerzett ismereteik alapján tájékozódásra, eligazodásra a nemzetközi szervezetek és kapcsolatok rendszerében;

– az igazgatásban használatos informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására.

A politológusok ismerik:

– az állami, politikai szervezetek, pártok és civil szervezetek működését, a választási rendszerek, kormányformák típusait;

– a politikai szocializáció, a politikai kultúra és a politikai értékek alapfogalmait;

– államközi kapcsolatok szervezeti és igazgatási feladatait;

– az EU szervezetét és működését.

Az alapfokozat birtokában a politológusok alkalmasak:

– politikai szakértői elemző feladatok ellátására, humánpolitikai feladatok elvégzésére;

– politikai intézmények működésével kapcsolatos ismeretek birtokában szervező, döntés-előkészítő, kapcsolattartó, kapcsolatépítő munka végzésére;

– szervező és menedzseri feladatok ellátására a központi, regionális, valamint a nemzetközi szervezetekben;

– a politikai igazgatás és szervezés területén rendszerező és áttekintő képesség birtokában alapszintű problémák megoldására;

– szakterületükön összehasonlító elemzések, szakértői anyagok készítésére.

Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– társadalomtudományi alapismeretek: 20–30 kredit

szociológia, társadalomfilozófia, társadalomelmélet, közgazdaságtan, a kommunikációelmélet alapjai;

– szakmai törzsanyag: 110–160 kredit

politikatudomány alapjai, egyetemes és magyar politikai gondolkodás története, XX. századi társadalom és politikatörténet, magyar politikai rendszer, jogi ismeretek, nemzetközi viszonyok elmélete, módszertani ismeretek, differenciáló szakmai ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az oklevél megszerzésének feltétele négy hét szakmai gyakorlat elvégzése.

10.191 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.192 Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka (Social Work)

2.193 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: szociális munkás

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker

3.194 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: szociális

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A szociális képzési ág közös kompetenciái

Az alapfokozattal rendelkezők ismerik:

– tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait;

– a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb információforrásokat;

– a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket;

alkalmasak:

– a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére;

– az informatikai eszközök használatára;

– a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére.

Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek:

– a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és rendszerszerű elemzésére;

– a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére;

– az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való értelmezésére;

– az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és -megoldó képességének javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére;

– az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására;

– a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban használatos dokumentációk használatára.

Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak:

– a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére;

– az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására;

– a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegennyelv-tudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó képzés: 30–40 kredit

szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek;

– szakmai törzsanyag: 105–135 kredit

szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában; (nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált – kötelezően választandó – szakmai modulok.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos, hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit

10.195 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

4. SZOCIÁLPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.196 Az alapképzési szak megnevezése: szociálpedagógia (Social Pedagogy)

2.197 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: szociálpedagógus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Pedagogue

3.198 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: szociális

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szociálpedagógusok képzése, akik képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, szociális és mentális problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben segíteni, továbbá a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani, fejleszteni. A képzés multidiszciplináris ismereteket nyújt, valamint azokat a képességeket, készségeket fejleszti és értékeket közvetíti, amelyek segítségével a szociálpedagógusok hatékonyan működhetnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és az érintettek társadalmi integrációjának az elősegítésében. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A szociális képzési ág közös kompetenciái

Az alapfokozattal rendelkezők ismerik:

– a szociális segítségnyújtáshoz szükséges, elsősorban társadalomismereti, társadalom- és szociálpolitikai, szociális munkára vonatkozó, másrészt pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai ismeretrendszerek alapjait;

– a szociális segítségnyújtáshoz szükséges ismeretszerzés módjait és a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;

– a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető tényezőket;

alkalmasak:

– a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére;

– az informatikai eszközök használatára;

– a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek, táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére.

Az alapfokozat birtokában a szociálpedagógusok képesek:

– az elsajátított társadalomismereti, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi ismeretek és alapelvek alkalmazására különösen a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás területén;

– a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére, azok rendszerszerű elemzésére, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények feltárására és értelmezésére;

– a szociális problémák, a kielégítetlen szükségletek, veszélyeztető tényezők felismerésére, feldolgozására, elemzésére, kezelésére,

– társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok, következmények és összefüggések feltárására és értelmezésére;

– a gyermekek és fiatalok szocializációja, személyiségfejlődése sajátosságainak, törvényszerűségeinek átfogó elemzésére;

– az egyének, családok, csoportok, közösségek jog- és érdekérvényesítő képességének fejlesztésére.

Az alapfokozat birtokában a szociálpedagógusok alkalmasak:

– a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális ellátás, a speciális szükségletű, sérült, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálatokban; a helyettes- és nevelőszülői hálózatokban, gyermekvédelmi központokban, a családsegítésben, gyermekjóléti szolgálatokban, kisebbségi intézményekben; kollégiumokban; gyermek és ifjúsági szabadidős és üdülési programokban; a fogyatékossággal élők intézményrendszerében; a nevelési-oktatási intézményekben; bűnmegelőzési és végrehajtási intézetekben szociálpedagógiai szakmai munka végzésére;

– a különböző helyzetű gyermekek, fiatalok és csoportjai, családjai, valamint pedagógusai számára szakszerű szolgáltatásnyújtásra a nevelés, oktatás, szabadidő-pedagógia, szociálpedagógia, szociális munka korszerű eszközeivel; továbbá ezeknek a folyamatoknak a tervezésére, kivitelezésére és elemzésére;

– a szociális szakmai tevékenységhez szükséges prevenciós és problémakezelő módszerek, technikák hatékony alkalmazására.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; egyéni döntéshozatalra és csoportmunkára, szakmabeli, illetve szakmaközi együttműködésre való képességgel; idegennyelv-tudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó képzés: 30–40 kredit

szociális, pszichológiai, pedagógiai, jogi és igazgatási, egészségtudományi alapismeretek, társadalomismeret;

– szakmai törzsanyag: 110–145 kredit

a szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái és módszerei; társadalomismeret; társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; pedagógia; jog és jogi igazgatás; egészségügyi ismeretek; differenciált szakmai ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző intézmény felel. Az intenzív terepgyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit

10.199 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

5. INFORMATIKUS KÖNYVTÁROS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.200 Az alapképzési szak megnevezése: informatikus könyvtáros (Library and Information Science)

2.201 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: informatikus könyvtáros

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Librarian and Information Scientist

3.202 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: társadalomismeret

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.203 A specializációhoz rendelhető minimális kreditértéke: 35 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 75 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan informatikus könyvtárosok képzése, akik korszerű könyvtári-informatikai ismeretek birtokában képesek a különböző könyvtártípusok, valamint a szaktájékoztatási feladatokat végző intézmények gyakorlati szaktudást igénylő munkaköreinek betöltésére. Képesek információhordozók, dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására, közreadására; a könyvtári munka és tájékoztatási tevékenység szervezésére. Felkészültek az információs szolgáltatások működtetésére, számítógépes szakirodalmi információs rendszerek alkalmazására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtárosok ismerik:

– a hazai és európai uniós könyvtári és információgazdasági stratégiákat, jogi szabályozásokat, intézményrendszereket, programokat;

– a hazai és nemzetközi dokumentumok és információk értékelésével, kiválasztásával, a gyűjteményszervezéssel, a formai és tartalmi feldolgozással, a keresőrendszerek működtetésével, fejlesztésével, valamint a szolgáltatások nyújtásával és tervezésével kapcsolatos alapelveket;

– az informatikai és infokommunikációs eszközök, módszerek, technikák alkalmazásának, hasznosításának lehetőségeit, a számítógépes információs rendszerek alkalmazásával, működtetésével, fejlesztésével, továbbá az elektronikus dokumentumok létrehozásával kapcsolatos alapelveket;

– a különböző tanulási források felhasználását;

– a feladataik ellátásához szükséges szervezési, marketing, kapcsolattartási és -építési, tervezési, projektvezetési, minőségfejlesztési, humán erőforrás fejlesztési alapfogalmakat, alapelveket.

Az alapfokozat birtokában az informatikus könyvtáros képes, illetve alkalmas:

– szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;

– az informatikus könyvtáros munkához szükséges szóbeli, írásbeli, idegen nyelvi, interperszonális és a felhasználókkal való kommunikációs, prezentációs, készségek elsajátítására, fejlesztésére;

– információk rendszerezésére és feldolgozására;

– idegen nyelven és a kommunikáció legújabb eszközeivel kommunikálni; információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek bemutatni;

– az elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;

– vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek megértésére, értelmezésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködési készséggel, minőségtudattal, sikerorientáltsággal, saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, szolgáltatásorientáltsággal, alapvető pedagógiai és andragógiai készségekkel, egyéni döntéshozatalhoz és csoportmunkához szükséges képességgel, szervező- és kezdeményezőkészséggel.

8.204 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 18–25 kredit

kommunikációs készségfejlesztés, filozófia, szociológia, kutatásmódszertan, anyanyelvi képességfejlesztés, könyvtár- és információtudományi ismeretek, kommunikációelmélet alapjai, olvasásszociológia, -pedagógia, -pszichológia, informatikai alapismeretek, írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet;

205 szakmai törzsanyag: 95–105 kredit

formai feltárás, dokumentumleírás, osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek, tartalmi feltárás, írás-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténet; könyvtártan, könyvtári menedzsment alapjai, tájékoztatás, információforrások, információelmélet, adatbázis-építés és -kezelés, könyvtárgépesítés, információs rendszerek, hálózati ismeretek; pedagógiai, pszichológiai modul; szakmai gyakorlat;

– differenciált szakmai ismeretek: 35–50 kredit

pl. elektronikus és digitális, EU információs, felsőoktatási könyvtári, gyermekkönyvtári, iskolai könyvtári, információ- és tudásmenedzsment, könyvtörténeti, közkönyvtári, különgyűjtemények, szakkönyvtári, tartalomszolgáltatás, weblapszerkesztő, -programozó specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat könyvtárakban és információszolgáltató szervezetekben végzett gyakorlatot foglalja magában, kreditértéke 15 kredit

10.206 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

6. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.207 Az alapképzési szak megnevezése: kommunikáció és médiatudomány (Communication and Media Science)

2.208 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: kommunikátor

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Communication

3.209 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: társadalomismeret

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.210 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 35 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: nincs, a szakdolgozat a záróvizsga letételéhez szükséges kritérium jellegű követelmény

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a társadalmat működtető kommunikációs rendszereket, a társadalmi kommunikációt, valamint a kommunikáció és a média fontosabb intézményeit. Megszerzett tudásuk birtokában képesek a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok képesek:

– a kommunikációhoz és médiához kapcsolódó alapfogalmak és alapelvek elsajátítására;

– a társadalom működésével kapcsolatos összefüggések megismerésére, értékelésére, elemzésére;

– kommunikációs készségek elsajátítására, illetve ezek fejlesztésére;

– helyesen megítélni a társadalmi kommunikáció különböző területeinek problémáit a társadalmi kommunikáció összefüggésein belül;

– a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak megfelelően érvek kifejtésére, helytálló vélemény megformálására vagy nézet megalkotására.

Az alapfokozat birtokában a kommunikátorok alkalmasak:

– információkat, érveket és elemzéseket szakmai és nem szakmai közönségnek idegen nyelven és a prezentáció legújabb eszközeivel hatékonyan kommunikálni;

– az információk kritikus elemzésére és feldolgozására, az elemzés során felmerülő problémák megoldására;

– a kommunikáció és média intézményeiben szakmai tudásuknak megfelelő munkakörök, feladatok, továbbá közvetítő-társadalmi segítők, mediátorok, PR szakemberek tevékenységének ellátására.

Rendelkeznek együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, önismerettel, kritikai önreflexióval, felelősségtudattal, hatékony és sikerorientált gondolkodással.

8.211 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó modul: 40–55 kredit

ember és társadalom, a szabályozott társadalom, társadalomtörténet, elemzési technikák, kommunikációs készségfejlesztés;

– szakmai törzsmodul: 90–140 kredit, ebből

a) szakmai elméleti ismeretek: a kommunikáció és a média társadalomtörténete; a kommunikáció fontosabb színterei, a kommunikáció fontosabb eszközei, a kommunikáció fontosabb funkciói, a kommunikáció interpretációja, a társadalmi kommunikáció – 15–25 kredit; továbbá szakmai gyakorlat – 10–20 kredit;

b) speciális kommunikációs ismeretek: 15–25 kredit

ba) humán kommunikációs ismeretek: média és kommunikáció, a kommunikáció sajátos színterei, a kommunikáció dinamikája, a kommunikáció szabályozása, kommunikációs zavarok;

bb) médiakommunikációs ismeretek: medializált kommunikáció, a médiakommunikáció sajátos színterei, médiaismeretek, médiadinamikák, a média szabályozása;

c) választható szakmai ismeretek: 15–25 kredit;

d) differenciált szakmai ismeretek: pl. PR, marketing, üzleti kommunikáció; újságírás (nyomtatott, rádiós, televíziós, on-line); hálózati kommunikáció; közéleti kommunikáció; mediáció; segítő-fejlesztő; egyházi kommunikáció; nemzetközi kommunikáció; vizuális kommunikáció; archiválás; kommunikáció technológia specializációkhoz tartozó ismeretkörök: 35–45 kredit

9.212 Idegenyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

7. KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.213 Az alapképzési szak megnevezése: kulturális antropológia (Cultural Anthropology)

2.214 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: alapszakos kulturális antropológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cultural Anthropologist

3.215 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: társadalomismeret

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan társadalomtudományi ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a kulturális antropológia elméleteinek, módszertanának, kutatástechnikáinak ismeretében képesek a kulturális-társadalmi élethelyzeteket jellemző gyakorlati problémák, változási folyamatok, konfliktusok felismerésére, megértésére, elemzésére, valamint megoldási javaslatok kezdeményezésére és azok végrehajtásában való közreműködésre. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a kulturális antropológusok képesek:

– elsajátítani a komplex és hagyományos társadalmak, kultúrák működésével kapcsolatos alapfogalmakat és alapelveket, a kulturális társadalmi élet működésének szabályszerűségeit;

– megismerni a kulturális antropológia és a kapcsolódó tudományterületek elméletét, módszertanát, kutatástechnikai eljárásait;

– a lokális-regionális és globális szintű problémák elkülönítésére, sajátosságaik felismerésére;

– helyesen tájékozódni a mai kulturális és társadalmi problémák területén;

– önálló antropológiai terepmunka keretében minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére, bemutatására, értékelésére, értelmezésére és magyarázatára;

– a kulturális antropológia alapvető elméleteinek és koncepcióinak alkalmazásával megfelelő érvek kifejtésére és helytálló vélemény megformálására.

Az alapfokozat birtokában a kulturális antropológusok alkalmasak:

– az antropológia alkalmazott szakterületein magas színvonalú szakmai munka végzésére; az ezeket biztosító intézményi és infrastrukturális feltételek kialakítására;

– önálló antropológiai terepmunka végzésére, kulturális-társadalmi élethelyzeteket jellemző problémák, változási folyamatok elemzését igénylő feladatok ellátására;

– krízishelyzetek, konfliktusok felismerésére, megelőzésére, megoldási javaslatok tételére, azok megvalósításában való közreműködésre;

– állami-önkormányzati, civil-nonprofit, piaci-vállalkozói szervezetekben felmerülő szociális problémák, társadalmi szituációk megoldásához javaslatok kidolgozásában és végrehajtásában szakemberként közreműködni;

– a komplex és a hagyományos kultúrákra és társadalmakra vonatkozó információk, érvek és elemzések – akár idegen nyelven és a prezentáció legújabb eszközeivel történő – hatékony kommunikálására;

– a társadalmi kommunikáció színterein mediátori szerep betöltésére;

– közösségfejlesztésre, civil szerveződések előmozdítására;

– hatékonyan fellépni a társadalmi diszkrimináció bármely formájával szemben;

– hozzájárulni az előítéletes gondolkodáshoz, rasszizmushoz köthető konfliktusok enyhítéséhez;

– részt venni roma és kisebbségi közösségek integrációját szolgáló programok kidolgozásában, végrehajtásában;

– kulturális és társadalmi hatású lokális és regionális döntési folyamatok előkészítésére, a döntéseket elősegítő adekvát véleményalkotásra.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kezdeményező, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, felelősségtudattal, önismerettel, empátiával és a kulturális és társadalmi „másság” iránti toleranciával, a feladatok ellátásához szükséges humán és szociális készségekkel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó modul: 40–50 kredit

antropológiaelmélet és -történet; az antropológia kutatásmódszertana; társadalomismeret (társadalomelmélet, társadalomfilozófia, jogtudomány alapjai, politikatudomány alapjai); továbbá szociológiai, szociálpolitikai, néprajzi, demográfiai, társadalomtörténeti, kommunikációelméleti, szociálpszichológiai alapismeretek;

– szakmai törzsmodul: 105–125 kredit

népek és kultúrák Európában (antropológiai ismeretek Európa népeiről és kisebbségeiről; a roma kultúra antropológiája; együttélési modellek Közép-Kelet-Európában; ehhez kapcsolódóan az etnikai identitás, társadalmi mobilitás, multikulturális és interkulturális kommunikáció témakörei), a vizuális kultúra antropológiája (mindennapok vizuális kultúrája, médiaantropológia), a modern társadalmak antropológiája (kulturális különbségek és változások a magyar társadalomban, a társadalmi nemek antropológiája, globalizáció és regionalizmus, a nemzeti kultúra antropológiája, továbbá a társadalmi krízishelyzetek, a szubkultúrák és deviancia, perifériális társadalmi csoportok antropológiája), készségtárgyak (munkaerő-piaci elhelyezkedést biztosító kompetenciák kialakítása: mediáció, pályázatírás, kommunikáció, önismeret); gyakorlat (terepmunka szemináriumok, gyakorlati terepmunka, szakmai gyakorlat).

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat a terepmunka során kialakított antropológiai tudásterületekhez (kisebbségkutatás, társadalmi krízishelyzetek vizsgálata, vizuális kulturális antropológia, roma kultúra) kapcsolódó különböző intézményekben teljesítendő egyéni gyakorlat.

10.216 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8. SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.217 Az alapképzési szak megnevezése: szociológia (Sociology)

2.218 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: szociológia alapszakos szakelőadó

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sociologist

3.219 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: társadalomismeret

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 77 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szociológia alapszakos szakelőadók képzése, akik a megszerzett szociológiai alapismereteik birtokában segíthetik a tudásalapú információs társadalom megvalósulását, az életminőség javulását, az esélyegyenlőség feltételeinek javítását, a társadalmi demokrácia kiteljesítését, valamint a szociális integráció erősítését. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a szociológia alapszakos szakelőadók képesek:

– a strukturális és regionális egyenlőtlenségek szociológiai okainak ismeretében a társadalmi egyenlőtlenségek feltárására, elemzésére;

– az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését célzó programok kidolgozásában való közreműködésre;

– a társadalmi hatású döntések szociológiai előkészítésére;

– a társadalmi integráció erősítését, különösen a romák társadalmi integrációját szolgáló komplex programok kidolgozásához és megvalósításához szükséges szociológiai megközelítésmód érvényesítésére;

– a társadalmi demokrácia kiteljesedésének elősegítésére, civil szerveződések előmozdítására;

– a szociológiailag releváns információk gyűjtésére, feldolgozására, a legkorszerűbb informatikai eljárások alkalmazására;

– az Európai Unió polgáraira jellemző életminőség objektív és szubjektív feltételeinek megvalósításában való közreműködésre.

Az alapfokozat birtokában a szociológia alapszakos szakelőadók alkalmasak:

– társadalmi konfliktusok kezelésében való közreműködésre;

– a társadalmi hatású fejlesztési projektek előkészítésére, pályázatok készítésére, értékelésére, monitorozására, minőségbiztosítására, megvalósításuk irányítására;

– a helyi fejlesztési lehetőségek feltárására, fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósításában való részvételre.

A szakon végzettek rendelkeznek a társadalmi problémák iránti érzékenységgel, nyitottsággal, együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, a szociokulturális különbözőségek ismeretén alapuló empátiával és toleranciával.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó képzés: 60–70 kredit

bevezetés a szociológiába és a társadalomtudományokba (szociológiai, szociológiatörténeti, szociológiaelméleti, politikatudományi, jogtudományi, kulturális antropológiai alapismeretek); társadalomismeret (szakszociológiai, szociálpszichológiai, demográfiai, európai uniós ismeretek); szociológia módszertana; orientációs tárgyak;

– szakmai törzsanyag: 90–100 kredit

társadalomtörténet, a mai magyar társadalom, társadalmi struktúra és rétegződés, szakszociológiai ismeretek, szociológiai irányzatok, terepgyakorlatok, orientációs gyakorlatok (adatgyűjtési, adatfeldolgozási, adatelemzési ismeretek), idegen nyelv, kommunikációs, informatikai ismeretek, módszerek.

9.220 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9. TÁRSADALMI TANULMÁNYOK ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.221 Az alapképzési szak megnevezése: társadalmi tanulmányok (Social Sciences)

2.222 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadó

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Scientist

3.223 Képzési terület: társadalomtudomány

4. Képzési ág: társadalomismeret

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók képzése, akik tájékozottak a társadalomtudományok elméleti és módszertani alapjaiban, elsajátítják a társadalomkutatások alapvető készségeit. Alkalmasak arra, hogy kutatásszervezőként, tudományos segédmunkatársként tevékenykedjenek, illetve közigazgatási, tájékoztatási, közművelődési intézményekben, politikai és közéleti szervezetekben, valamint humánpolitikai területen helyezkedjenek el. Képesek elemzési feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók képesek:

– a társadalom működési szabályszerűségeinek felismerésére és rendszerszerű értelmezésére, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárására;

– módszertani ismereteik alapján adatok gyűjtésére, rendszerezésére, alapszintű adatelemzések készítésére;

– társadalmi jelenségek sokoldalú (komplex társadalomtudományi) megközelítésére és értelmezésére;

– idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel hatékony kommunikációra;

– kapcsolatteremtésre, kreativitásra és kooperációra a problémák kezelésében, az egyének, közösségeik és az önkormányzati-állami intézmények között.

Az alapfokozat birtokában a társadalmi tanulmányok alapszakos szakelőadók alkalmasak:

– ügyintézői, asszisztensi munkacsoportok irányítására;

– szakmai irányítás mellett kutatási résztevékenységek végzésére;

– részfeladatok önálló megoldására.

Rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó képzés: 60–80 kredit

bevezetés a társadalomtudományokba (a társadalomelmélet alapjai, társadalomtörténet, logika, filozófia, kommunikációelmélet, társadalomszerkezet, társadalmi folyamatok, életmód, életciklusok); egyén és társadalom (bevezetés az alkotmányjogba, társadalompolitika, szociálpszichológia, közgazdasági alapismeretek); módszertani ismeretek (a társadalomkutatás módszerei, bevezetés az ismeretelméletbe, társadalomstatisztika); orientációs tárgyak;

– szakmai törzsanyag: 75–97 kredit

elméleti tárgyak (bevezetés a politikatudományba, bevezetés a pszichológiába, bevezetés a szervezetek működésébe, kultúra- és művelődéstörténet, a társadalom kulturális tagoltsága); gyakorlati tárgyak (statisztika, a magyar társadalom statisztikai leírása), készségtárgyak (kommunikációs technikák, számítógépes alapismeretek); differenciált szakmai ismeretek.

9.224 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

IV.225 INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET

1. GAZDASÁGINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.226 Az alapképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Informatics)

2.227 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: gazdaságinformatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Informatics Engineer

3. Képzési terület: informatika

4. Képzési ág: informatikai

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.228 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 95 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.229 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja gazdaságinformatikusok képzése, akik képesek az információs társadalom feltétel- és értékrendszerében a valós üzleti folyamatok, a folyamatokban rejlő problémák megértésére és megoldására, az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselésére, az információtechnológia korszerű lehetőségeit kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának a növelésére, az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen alapuló modellezésére, folyamatok szabályozására és tervezésére, a problémák feltárására, a problématér definiálására, alkalmazások fejlesztésére, működtetésére és a működés elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

– a közgazdasági és az informatikai szakterületek ismeretanyagának alkalmazására;

– az üzleti problémák IT-vel támogatott megoldására;

– szakképzettségüknek megfelelő feladatok felelősségteljes végrehajtására;

– az adott szakterület új ismereteinek és eredményeinek a befogadására;

– folyamatos tanulásra, saját tudásuk bővítésére, új kompetenciák elsajátítására;

– kommunikációs készségük, tárgyalóképes idegennyelv-ismeretük birtokában partnerekkel, gazdasági, közgazdasági szakemberekkel, informatikai fejlesztéseket végző munkatársakkal való hatékony együttműködésre;

– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.

Alapfokozat birtokában a gazdaságinformatikusok – a várható specializációkat is figyelembe véve – alkalmasak:

– üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a végrehajtást segítő szoftveralkalmazások tervezési munkáinak elvégzésére, egyszerűbb programozási feladatok végrehajtására;

– rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalmazására, fejlesztőeszközök (üzleti modellezés és/vagy számítógéppel támogatott fejlesztés eszközei) használatára;

– adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;

– a gazdasági alkalmazások adaptációjára, az IT-alkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások kezdeményezésére, a végrehajtásban az együttműködésére;

– az üzleti és informatikai szakemberekkel együttműködve, felhasználva a leghatékonyabb IT-megoldásokat a gazdasági problémákra megoldási változatok készítésére, informatikai támogatás és/vagy fejlesztés kezdeményezésére, végrehajtására;

– a szervezet informatikai egységének menedzselésére, a működtetési kockázatok kezelésére, kisebb fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére és irányítására, informatikai feladatok outsourcing megoldásaiban és auditálásában az együttműködésre;

– gazdasági alkalmazások működtetésére, felhasználói szolgáltatások ellátására (operatív, menedzsment-szintű és felsővezetői információigények meghatározására és kielégítésére, vállalatirányítási és döntéstámogató rendszerek használatára, kliens-szerver architektúrák és egyéb hálózati környezetek adat- és rendszermozgatási feladatainak ellátására).

8.230 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 20–40 kredit

analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika, számítástudomány, egyéb természettudományos ismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 30–40 kredit

közgazdaságtani, vállalatgazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi ismeretek, EU-ismeretek, menedzsment, vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan);

– szakmai törzsanyag: 65-110 kredit

rendszertechnikai modul (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok), szoftvertechnológia modul (programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés); információrendszer modul (adatbázis-kezelés, IR-architektúrák, -fejlesztés,

-menedzselés, minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált vállalatirányítási rendszerek, speciális alkalmazások, IT szolgáltatás legjobb ipari gyakorlata, információbiztonsági ismeretek); differenciált szakmai ismeretek.

9.231 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.

10.232 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

2.233 MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.234 Az alapképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)

2.235 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: mérnökinformatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer

3. Képzési terület: informatika

4. Képzési ág: informatikai

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.236 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kredit: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.237 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökinformatikusok képzése, akik képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítésére és üzemeltetésére, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a mérnökinformatikusok képesek:

– az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladatainak ellátására;

– informatikai és információs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására;

– programozásra objektum orientált és vizuális programozási környezetben;

– szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használatára;

– információs rendszerek modellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálatára;

– korszerű, általános célú operációs rendszerek telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére;

– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.

Az alapfokozat birtokában a mérnökinformatikusoktól – figyelembe véve a várható szakirányokat – legalább két kompetencia elvárt az alábbiak közül: alkalmasság

– számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére;

– kliens-szerver rendszerek programozására, WEB programozásra;

– vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezésére és készítésére valamely „enterprise modeller” típusú eszköz segítségével;

– döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére.

8.238 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40-45 kredit

matematika (analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, diszkrét matematika), számításelmélet és algoritmuselmélet, fizika, egyéb természettudományos ismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 20-25 kredit

közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jogi, államigazgatási, menedzsment ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 100-150 kredit

rendszertechnika modul (mérés és szabályozástechnika, érzékelők és beavatkozó rendszerek; elektronika, digitális rendszerek, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes és távközlő hálózatok); szoftvertechnológia modul (programozási paradigmák és programnyelvek, programtervezés, szoftvertechnológia, egyes programozási feladatok); informatikai rendszerek modul (adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek felépítése, modellezése és analízise, informatikai rendszerek megvalósítása, biztonsága, információbiztonsági ismeretek, IT szolgáltatás legjobb ipari gyakorlata); differenciált szakmai ismeretek.

9.239 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.

10.240 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.241 Az alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science)

2.242 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: programtervező informatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist

3. Képzési terület: informatika

4. Képzési ág: informatikai

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.243 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.244 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan programtervező informatikusok képzése, akik képesek szoftver orientált információs technológiai eszközök és rendszerek létrehozási, bevezetési, működtetési, szervizelési, fejlesztési, alkalmazási tevékenységét önállóan és csoportmunkában ellátni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok képesek:

– algoritmusok tervezésére, elemzésére és megvalósításukra a legfontosabb programozási paradigmák figyelembevételével;

– szoftverfejlesztési módszertanok és technológiák alkalmazására;

– adatmodellezésre, adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására egy korszerű adatbázis-kezelő rendszerben, a SQL használatára;

– mesterséges intelligencia technikák, eszközök alkalmazására, logikai programozására;

– osztott rendszerek használatára, WEB programozásra;

– numerikus számítási rendszerek modellezésére és megvalósítására;

– az informatikai rendszerek fejlesztésével, használatával kapcsolatos jogi szabályozás alkalmazására, a jogi adatbázisok készség szintű használatára;

– az alkalmazási területek informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködésre és modellalkotásra.

Az alapfokozat birtokában a programtervező informatikusok alkalmasak:

– vállalati információs rendszerek tervezésére és készítésére valamely korszerű modellező eszköz segítségével;

– döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére;

– szakértői rendszerek fejlesztésére és működtetésére;

– az informatika formális modelljeinek alkalmazására;

– multimédia alkalmazások tervezésére, fejlesztésére és működtetésére;

– az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre.

8.245 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– matematikai és természettudományos alapismeretek: 30-60 kredit

analízis (kalkulus), numerikus analízis, diszkrét matematika, lineáris algebra, operációkutatás, valószínűségszámítás és statisztika, egyéb matematikai és természettudományos ismeretek;

– számítástudományi ismeretek: 20-35 kredit

logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 60-100 kredit

szoftvertechnológia modul (a programozás módszertani alapjai, programozási technológia, programozási nyelvek, fordítóprogramok, alkalmazások fejlesztése, programozási környezet, nemzetközi jó gyakorlatok); rendszertechnikai modul (számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes-hálózatok, osztott rendszerek, internet eszközök és szolgáltatások); információs rendszerek modul (az adatbázisok elméleti alapjai, adatbázisok tervezése, megvalósítása, menedzselése, információs rendszerek, további informatikai ismeretek, információbiztonsági ismeretek); differenciált szakmai ismeretek (informatikai alkalmazások: számítógépes grafika, szakértői rendszerek, multimédia alkalmazások), gazdasági és humán ismeretek: makro- és mikroökonómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi informatikai ismeretek).

9.246 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél vagy a felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.

10.247 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy olyan idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

V.248 JOGI KÉPZÉSI TERÜLET

1.249

2.250

3. IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.251 Az alapképzési szak megnevezése: igazságügyi igazgatási (Judicial Administration)

2.252 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: igazságügyi szervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Judicial Administration Manager

3.253 Képzési terület: jogi

4.254 Képzési ág: igazságügyi

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan igazságügyi szervezők képzése, akik jogi, különösen eljárásjogi alapismereteik, a jogi informatika gyakorlati és az igazságügy szervezetére és ügyvitelére vonatkozó ismereteik birtokában alkalmasak arra, hogy közreműködjenek igazságügyi döntések előkészítésében és végrehajtásában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az igazságügyi szervezők képesek:

igazságügyi döntések előkészítésére és végrehajtására;

önálló igazságügyi feladatok megoldására;

az államigazgatási eljárás lefolytatásához szükséges jogalkalmazási technikák alkalmazására.

Az alapfokozat birtokában az igazságügyi szervezők alkalmasak:

– igazságügyi szervezői-vezetői feladatok ellátására;

– az igazgatás és szervezés területén rendszerező és áttekintő képesség birtokában problémák megoldására;

– szakigazgatási területeken, önkormányzatoknál és más közigazgatási szerveknél előkészítő, végrehajtó, ügyviteli feladatok ellátására.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 40–60 kredit

társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai, kommunikációs ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi, az Európai Unió jog- és intézményrendszerére vonatkozó ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (statisztikai és informatikai ismeretek);

– szakmai törzsanyag: 95–125 kredit

igazgatástörténeti modul (a modern magyar igazságszolgáltatás és a közigazgatás történeti alapjai); szakigazgatási modul (a bíróság szervezet- és igazgatási rendszere); pénzügyi, közgazdasági modul (adó és pénzügyi, közgazdaságtani, a gazdasági társaságokra vonatkozó ismeretek); közszolgálati és munkajogi modul; igazságügyi eljárásjogi modul (polgári peres, nemperes, büntetőeljárásjogi, bírósági ügyiratkezelési ismeretek); differenciált szakmai ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az oklevél megszerzésének feltétele 40 óra szakmai gyakorlat elvégzése.

10.255 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

4. MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.256 Az alapképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations and Social Insurance Administration)

2.257 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: munkaügyi és társadalombiztosítási szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Employment Relations and Social Insurance Expert

– választható specializációk: munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations, Social Insurance Administration)

3.258 Képzési terület: jogi

4.259 Képzési ág: munkajogi

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 25 kredit

6.2.260 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.261 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan munkaügyi kapcsolatokkal és társadalombiztosítással összefüggő feladatokat elvégző szakemberek képzése, akik jogi és szakmai ismereteik birtokában alkalmasak arra, hogy munkaügyi kapcsolatok alakításában és társadalombiztosítási ügyek intézésében közreműködjenek, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a munkaügyi kapcsolatok specializáción végzett munkaügyi és társadalombiztosítási szakember képes:

– kollektív tárgyalás folyamatának előkészítésére, tervezésére;

– szakértői, tanácsadói közreműködésre a kollektív szerződés megkötésében;

– munkaügyi konfliktusok és viták felismerésére, vitarendezési eszközök és eljárások kiválasztására és alkalmazására;

– az érdekegyeztetés folyamatának, intézményeinek megismerésére;

alkalmas:

– a vállalatok, költségvetési intézmények szintjén érdekegyeztetési fórumok kialakítására, eljárási szabályainak kidolgozására;

– a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek tevékenységének szervezésére;

– az állam munkaügyi kapcsolatokat szabályozó tevékenységének tervezésére, végrehajtására;

– munkavédelem, munkaerőpiaci politikák, foglalkoztatáspolitika, a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szervei közti munkaügyi kapcsolatok rendjének meghatározására és azok betartásának ellenőrzésére.

Az alapfokozat birtokában a társadalombiztosítási igazgatási specializáción végzett munkaügyi és társadalombiztosítási szakember képes:

– társadalombiztosítási, illetve magánbiztosítási ellátások, valamint egyéb szociális ellátások megállapítására és folyósítására;

– egészségügyi szolgáltatóknál működtetési és finanszírozási feladatok ellátására;

– informatikai rendszerek felhasználására;

alkalmas:

– a központi és helyi társadalombiztosításban, adóigazgatási szerveknél, valamint magánbiztosítóknál igazgatási feladatok ellátására;

– költségvetési szervek, magánbiztosítási pénztárak, gazdálkodási-pénzügyi feladatainak elvégzésére;

– a társadalombiztosítási és magánbiztosítási rendszer ellenőrzésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8.262 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeret: 25–50 kredit

társadalomtudományi alapismeretek (politikai intézmények működése, politológia, szociológia, társadalomtörténet); jogtudományi alapismeretek (általános jogi ismeretek, alkotmánytan, polgári jogi és társasági jogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (munkaügyi kapcsolatok, vezetési és szervezési ismeretek, informatika, számítástechnika, statisztika, demográfia, szociálpolitika, általános és szakmai lélektan);

– szakmai törzsanyag: 70–110 kredit

igazgatástörténeti modul (munkaügyi kapcsolatok társadalomtörténete, szociális jog kialakulása és alapjai); általános igazgatási modul (közigazgatási alapismeretek, közigazgatási és munkaügyi igazgatási eljárási ismeretek, az EU alapintézményei és jogrendszere); szakigazgatási modul (munkaügyi, egészségügyi és szociális szakigazgatás, foglalkoztatáspolitika); pénzügyi-közgazdasági modul (közgazdaságtan, pénzügyi és adójogi ismeretek, számvitel, vállalat-gazdaságtan, költségvetési gazdálkodás); közszolgálati és munkajogi modul;

– differenciált szakmai ismeretek: 27–40 kredit

munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

Az oklevél megszerzésének feltétele 4 hét szakmai gyakorlat elvégzése.

10.263 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

5.264

6.265

VI.266

VII.267 GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET

1. ALKALMAZOTT KÖZGAZDASÁGTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.268 Az alapképzési szak megnevezése: alkalmazott közgazdaságtan (Applied Economics)

2.269 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),

– szakképzettség: közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Applied Economics

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: közgazdasági

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit

6.2.270 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alapvető mikro- és makrogazdasági, ágazati és funkcionális közgazdasági ismeretek birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein közgazdasági elemző munkára, önálló munka végzésére a döntés-előkészítő, -elemző feladatok megoldásában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a gazdaságtudományi képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a gazdasági fogalmakat, összefüggéseket és elemzési módszereket,

– a gazdálkodás különböző területeinek alapvető elveit és eszközeit,

– a gazdasági kapcsolatok és intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait,

– a gazdasági erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint a gazdasági szervezés és irányítás alapelveit és módszereit,

– a nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, benne kiemelten az EU működési rendszerét és politikáit.

Az alapfokozat birtokában az alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a gazdasági problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, a szükséges információk beszerzésére és elemzésére,

– a megszerzett tudás alkalmazására, gazdasági folyamatok tervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok megoldására,

– elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére,

– önálló és csoportmunka végzésére.

Rendelkeznek önálló problémafelismerő és megoldó készséggel, innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, társadalmi kérdések iránti érzékenységgel, szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, tolerancia és szinergia lehetősége felismerésének képességével.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 60–70 kredit

matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat-gazdaságtan, pénzügy, számvitel;

– társadalomtudományi alapismeretek: 15–25 kredit

EU ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet;

– szakmai törzsanyag: 80–100 kredit

gazdaságelméleti, gazdaságstatisztikai, pénzügyi, elmélettörténeti, gazdaság modellezési, gazdaságpolitikai, ágazati és funkcionális gazdaságtani, közösségi gazdaságtani, világ- és Európa-gazdaságtani, környezet gazdaságtani, közpolitikai ismeretek, továbbá differenciált szakmai ismeretek.

9.271 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

2.272 GAZDASÁG- ÉS PÉNZÜGY-MATEMATIKAI ELEMZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.273 Az alapképzési szak megnevezése: gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (Economic and Financial Mathematical Analysis)

2.274 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA),

– szakképzettség: közgazdász gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Economic and Financial Mathematical Analysis

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: közgazdasági

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit

6.2.275 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.276 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan közgazdasági szakemberek képzése, akik az elméleti és módszertani, különösen a gazdaságelemzési és modellezési ismeretek birtokában képesek a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein – beleértve az Európai Unió, a központi állami irányítás, a regionális, önkormányzati és vállalati szintet – önálló munkavégzésre, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a gazdaságtudományi képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon végzettek ismerik:

– a közgazdasági elméleteket és módszereket, különösen azok matematikai alapjait,

– a gazdaság intézményrendszerét, működésük elveit és folyamatait,

– az információszerzés és -elemzés módszereit,

– a nemzeti és nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, a gazdasági folyamatok szervezésének és irányításának alapelveit és módszereit,

– a gazdasági erőforrásokkal való gazdálkodás alapelveit és modelljeit,

– a gazdasági szereplők döntéseit alakító tényezőket, az egyes döntések komplex kölcsönhatásának rendszerét és az azok gyakorlati elemzésére alkalmas modelleket, módszereket, illetve a gazdasági információs rendszereket,

– az EU működési rendszerét és politikáit.

Az alapfokozat birtokában a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon végzettek alkalmasak:

– a különböző gazdasági folyamatok elemzésére, tervezésére, irányítására,

– az önálló és csoportos gazdasági elemzések végzésére, kollektív döntések előkészítésében való részvételre,

– a gazdaságelemzési módszerek innovatív és kreatív alkalmazására,

– a stratégiai jellegű gazdaság- és vállalatpolitikai problémák felismerésére, ill. a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére,

– elemzések, jelentések, felmérések készítésére magyar és legalább egy idegen nyelven,

– önálló és csoportmunka végzésére.

Rendelkeznek önálló problémafelismerő és megoldó készséggel, innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, társadalmi kérdések iránti érzékenységgel, szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, tolerancia és szinergia lehetősége felismerése képességével.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 60–85 kredit

matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat-gazdaságtan, pénzügy, számvitel;

– társadalomtudományi alapismeretek: 15–25 kredit

EU ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet;

– szakmai törzsanyag: 80–90 kredit

gazdaságelméleti, elmélettörténeti, matematikai közgazdaságtani, operációkutatási, statisztikai, pénzügyi, alkalmazott modellezési, gazdaságpolitikai ismeretek.

9.277 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

3. KÖZSZOLGÁLATI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.278 Az alapképzési szak megnevezése: közszolgálati (Public Services)

2.279 Az alapképzési szakon megszerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász közszolgálati alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Public Services

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: közgazdasági

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit

6.2.280 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja gyakorlatorientált gazdaságtudományi, társadalomtudományi, szervezési-vezetési és módszertani felkészültséggel rendelkező interdiszciplináris gazdasági szakemberek képzése a közszektor mikro-szintű, állami és nem állami intézményei, nonprofit szervezetei, a központi és helyi szintű kormányzati hivatalok és testületek, valamint az ágazati közpolitikák kezdeményezésében és megvalósításában szerepet játszó hazai és nemzetközi szervezetek számára, akik kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a közszolgálati alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a közszektor gazdaságtanának alapvető összefüggéseit,

– a közszolgáltató és nonprofit szervezetek működési elveit és rendszerét, folyamatait,

– a szervezetfejlesztés, szervezeti folyamatok és rendszerek, irányítás, személyzeti menedzsment, kompetenciafejlesztés, intézményi kultúra, tervezési stratégia alapvető szakismereteit,

– az EU működésének és szakpolitikáinak fő jellemzőit,

– a közpolitika megvalósításának folyamatát és a folyamat befolyásolásának alapvető eszközrendszerét,

– a költségvetési gazdálkodás és közszolgálati menedzsment alapfogalmait, fő összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket, és az azok befolyásolására használatos átfogó módszereket,

– a köz- és nonprofit szervezetek létrehozására, szervezésére, működtetésére és irányítására, fejlesztésére vonatkozó alapvető elveket és módszereket,

– a közjót előmozdító döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémaelemzés és megoldáselemzés alapvető módszereit.

Az alapfokozat birtokában a közszolgálati alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a valóságos közpolitikai problémák és megoldások, továbbá a rendelkezésre álló erőforrások kreatív alapfokú elemzésére,

– a közszektor szervezeteiben és intézményeiben elemző, tervező és középszintű irányító munka folytatására,

– a pénzügyi, közmenedzsment, és információtechnikai ismeretek összetett alkalmazására,

– szakterületi jelentések, felmérések elkészítésében való részvételre,

– döntések előkészítésében, megalapozásában való részvételre,

– a munkájukhoz szükséges információ menedzselésére,

– az önálló és felelős munkavégzésre,

– csoportban végzett munkára.

Rendelkeznek kommunikációs és együttműködési készséggel, kritikai érzékkel, felelősségtudattal és lojalitással, a társadalmi értékek iránti elkötelezettséggel, a közpolitika más szereplőinek felfogása iránti megbecsüléssel és empátiával.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 60–70 kredit

matematika, statisztika, informatika, közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan), vállalat-gazdaságtan, pénzügy, számvitel;

– társadalomtudományi alapismeretek: 15–25 kredit

EU ismeretek, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet;

– szakmai törzsanyag: 80–100 kredit

közigazgatási és jogági ismeretkör (közintézményjogi alapismeretek, alkotmánytan, gazdasági jogi (civilisztikai) alapismeretek); közmenedzsment ismeretkör (a közszektor és a közszolgáltatások modernizációja, közcélú szervezetek vezetése és stratégiai tervezése); államháztartás-költségvetés ismeretkör (költségvetési politika, költségvetési szervek számvitele); közpolitikai ismeretkör (társadalompolitika, etika és felelősség, közpolitika elemzés); továbbá differenciált szakmai ismeretek.

9.281 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

4. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.282 Az alapképzési szak megnevezése: gazdálkodási és menedzsment (Business Administration and Management)

2.283 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA),

– szakképzettség: közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Business Administration and Management

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit

6.2.284 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek és intézmények folyamatainak tervezésére, elemzésére, valamint a gazdálkodói, vállalkozói tevékenységek és folyamatok irányítására, szervezésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a gazdálkodás alapfogalmait, fő összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket és azok befolyásolására használatos módszereket,

– az erőforrásokkal, termelési tényezőkkel való gazdálkodás irányelveit, tervezési, elemzési, értékelési, lebonyolítási eszközeit, módszereit,

– a gazdálkodási folyamatok irányításának, szervezésének és működtetésének alapelveit és módszereit,

– a szervezetek és intézmények létrehozására, struktúrájuk, szervezeti magatartásuk kialakítására és változtatására vonatkozó alapelveket és módszereket.

Az alapfokozat birtokában a gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a gazdálkodó szervezetekben szakképzettségüknek megfelelő munkakörök betöltésére,

– a problémamegoldó technikák vállalati döntések előkészítésében való alkalmazására,

– idegen nyelven és az informatika segítségével is a hazai és a nemzetközi üzleti környezetben hatékonyan kommunikálni,

– a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, az önálló karrierépítésre tapasztalatainak értékelése és folyamatos továbbképzés útján; az alapképzésben megismert szakterület gyakorlati úton való kiszélesítésére,

– önálló munka végzésére a vállalati rendszer különböző részterületein,

– a gazdálkodó szervezetek általános gazdálkodásához és szervezéséhez kapcsolódó munkakörökben vezetői feladatok ellátására.

8.285 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit

matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek;

– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit

EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;

– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit

vállalati pénzügyek, számviteli elemzés, emberi erőforrás gazdálkodás, marketing menedzsment, vezetés és szervezés, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, döntéselmélet és módszertan, kontrolling, üzleti etika, stratégiai tervezés, továbbá választható specializációk, amelyek a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást adó ismeretek.

9.286 Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10.287 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

5. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.288 Az alapképzési szak megnevezése: kereskedelem és marketing (Commerce and Marketing)

2.289 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Commerce and Marketing

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit

6.2.290 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan gazdasági és üzleti ismeretekkel, kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon végzettek ismerik:

– a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, mechanizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési trendjeit,

– a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét és módszertanát az üzleti és nonprofit szférában,

– a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a szervezet más folyamataival, funkcióival,

– a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a fogyasztóvédelem területét,

– az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit,

– a kereskedelmi vállalatok működését és szervezetét, a kereskedelmi tevékenység főbb munkafolyamatait és technikáit,

– a logisztikai folyamatokat,

– az e-üzlet módszereit és hátterét,

– képesek a marketing értékesítés rövid és középtávú döntési folyamataiban való eligazodásra, a gyors piaci változások felismerésére, azokhoz való alkalmazkodásra.

Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon végzettek alkalmasak:

– kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására,

– különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére,

– önálló és csoportmunka végzésére,

– a szervezet funkcionális területeivel és a marketingszolgáltatókkal, beszállítókkal, partnerekkel való együttműködésre,

– reklám, eladás ösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok összeállítására és lebonyolításuk ellenőrzésére,

– a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezésére,

– egyes logisztikai feladatok ellátására,

– a kereskedelem és marketing specifikus szoftverek használatára,

– jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra.

8.291 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit

matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök;

– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit

EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;

– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit

vállalatirányítás, kereskedelem gazdaságtana, marketing menedzsment, szervezeti magatartás, vállalati pénzügyek, marketingkutatás, külkereskedelmi technikák, marketingkommunikáció, logisztika, média gazdaságtan, továbbá választható specializációk, amelyek a szak törzsanyagához, a kereskedelem vagy marketing szakanyagához kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.

9.292 Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10.293 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

6. EMBERI ERŐFORRÁSOK ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.294 Az alapképzési szak megnevezése: emberi erőforrások (Human Resources)

2.295 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Human Resource Management

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit

6.2.296 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt minimális kreditérték: kritérium-követelmény kredit nélkül

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 72 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésben szerezhető kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák:

A képzés célja: a gazdaságtudományokban jártas, módszertanilag felkészült, megfelelő szakmai és általános műveltséggel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, üzleti, vezetési, szociológiai, pszichológiai, politológiai, jogi és kommunikációs ismereteikre támaszkodva képesek a munkaerőpiacok elemzésére, az emberierőforrás-gazdálkodás funkcióinak ellátására, korszerű módszereinek alkalmazására, az érdekegyeztetési folyamatok koordinálására, az érintett területeken szervezési, elemzési, tervezési, döntés-előkészítési és szolgáltatási feladatok megoldására, továbbá a megszerzett ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzési szakon történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az emberi erőforrások alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a gazdálkodás fogalmait, legfontosabb összefüggéseit és a gazdálkodást meghatározó tényezőket,

– az erőforrásokkal, ezen belül az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás korszerű eljárásait, tervezési, elemzési és értékelési módszereit,

– az emberierőforrás-gazdálkodás szervezeti és információs rendszerének működését,

– a kompetenciák fejlesztésének az egyéni és szervezeti képességekre gyakorolt hatását, az emberi tőkebefektetések és hozamok vizsgálatát,

– a munkaerő-piaci, érdekegyeztetési és emberierőforrás-fejlesztési folyamatok elemzését és koordinálását, az ezzel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatok megoldását az üzleti életben és a közszolgálatban.

Az alapfokozat birtokában az emberi erőforrások alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a gazdaság különböző területein működő szervezetekben, illetőleg vállalkozásokban az emberi erőforrások fejlesztését és hasznosítását elősegítő gazdálkodási, elemzési és tervezési feladatok ellátására,

– önálló munkavégzésre és csoportmunkára,

– közgazdasági megfontolásokra épülő, gazdasági kalkuláción alapuló meggyőző szakmai érvelésre, informatikailag támogatott korszerű elemzési módszerek, tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására,

– megbízható munkavégzésre multikulturális környezetben,

– vezetői, tanácsadói munka támogatására,

– munkaerő-piaci elemzések készítésére, emberierőforrás-gazdálkodási funkciók és érdekegyeztetési folyamatok vizsgálatára,

– a személyügyi, a munkaerő-piaci és az érdekképviseleti szervezetekben szolgáltatási feladatok ellátására,

– az emberierőforrás-fejlesztési és hasznosítási döntéseket előkészítő módszerek és technikák alkalmazására, az elemzésekhez szükséges információk megszerzésére, feldolgozására, felmérések, jelentések elkészítésére.

8.297 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–100 kredit

matematikai alapok, statisztika, informatika, mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, munkagazdaságtan, környezet-gazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, vezetés és szervezés, gazdasági jog, számvitel alapjai, vállalati pénzügyek, emberierőforrás-menedzsment, marketing, készségfejlesztő gyakorlatok, szaknyelv, egyéb üzleti alapozó ismeretek;

– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit

filozófia, szociológia, pszichológia, politológia, jog, gazdaságtörténet, demográfia, gazdaságpolitika, európai uniós ismeretek, egyéb szakmai és társadalomtudományi ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit

munkaerő-piaci intézmények és politikák, szervezet- és munkaszociológia, munkahelyi és munkaerőpiaci képzés, munkaügyi kapcsolatok rendszere, munkajog, kompetencia- és ösztönzésmenedzsment, üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika, személyügyi tevékenység, személyügyi informatika, személyügyi kontrolling, szervezeti magatartás, szociálpszichológia, szervezeti kommunikáció, területfejlesztés, oktatáspolitika, emberierőforrás-gazdálkodási esettanulmányok, munkavédelem és ergonómia, regionális munkaerő-gazdálkodás, projektvezetés, operációkutatás, továbbá specializációk, amelyek a szak törzsanyagához, kötelező és választható tárgyaihoz kapcsolódó speciális szakmai ismeretek elmélyítését teszik lehetővé.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat az egyes ismeretkörökhöz kapcsolódó gyakorlati foglalkozásokon szerezhető meg.

10.298 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

7. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.299 Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi gazdálkodás (International Business Economics)

2.300 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in International Business

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit

6.2.301 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7.302 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja legalább két idegen nyelven magas szinten tárgyalóképes gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a nemzetközi vállalkozói tevékenység végzésére és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a nemzetközi gazdasági folyamatok elméleti összefüggéseit, hátterét,

– a nemzetközi gazdasági és piaci folyamatokat,

– az európai integrációs folyamatot, az EU működését,

– a globalizáció folyamatait, mozgatórugóit és hatását az egyes régiókra,

– a nemzetközi piacműködés és verseny elemzésének módszertani kérdéseit,

– a nemzetközi kereskedelempolitika célkitűzéseit, eszközrendszerét,

– a nemzetközi pénzügyek törvényszerűségeit, szereplőit, a nemzetközi pénzügyek technikáját,

– Magyarország helyét és szerepét a világgazdaságban, az euró-atlanti integrációban,

– Magyarország külgazdasági folyamatainak dinamizmusát, főbb piacait,

– az erőforrások pályázati úton való megszerzésének és felhasználásának lehetőségeit és technikáját,

– a nemzetközi versenyhelyzetben meghozandó stratégiai üzleti döntések marketing vonatkozásait és végrehajtásuk eszközrendszerét,

– a világméretű árumozgások logisztikai vonatkozásait,

– a nemzetközi ügyletek jellegzetes típusait, folyamatait, jogi vonatkozásait,

– a nemzetközi menedzsment interkulturális vonatkozásait,

– a nemzetközi üzleti élet viselkedési szabályait, a protokoll és etikett előírásait,

– a nemzetközi gazdasági szervezetek működését.

Az alapfokozat birtokában a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a nemzetközi áru, szolgáltatások és pénzügyi mozgások elemzésére,

– regionális és hazai relációkban való párhuzamos gondolkodásra,

– nemzetközi tárgyalások önálló vitelére,

– a menedzsment funkciók gyakorlati alkalmazására,

– önálló és csoportmunkára,

– tárgyalási, prezentációs és meggyőzési technikák alkalmazására,

– a problémák önálló felismerésére, a feladatok kijelölésére, rangsorolására és megoldására.

Rendelkeznek önálló problémafelismerő és -megoldó, továbbá innovációs készséggel, kritikai elemző és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, kapcsolatteremtő, beilleszkedési és együttműködési, valamint szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, toleranciával, a másság elfogadásának képességével.

8.303 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit

matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretek;

– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit

EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia, szervezet- és vezetéselmélet;

– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit

nemzetközi kereskedelemi és gazdasági intézmények, világgazdasági folyamatok és régiók, külgazdasági politika, elemzés és piacfejlesztés, nemzetközi pénzügyek, nemzetközi ügyletek, nemzetközi marketing, interkulturális menedzsment, EU-közösségi politikák, nemzetközi tárgyalási technikák, nemzetközi etikett, protokoll, továbbá választható specializációk, amelyek a szakmai törzsanyaghoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.

9.304 Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10.305 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.306 Az alapképzési szak megnevezése: pénzügy és számvitel (Finance and Accounting)

2.307 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Finance and Accounting

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit,

6.2.308 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit,

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit,

6.4. A szakdolgozathoz rendelt minimális kreditérték: kritérium-követelmény kredit nélkül

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó kompetenciák:

A képzési cél olyan gazdasági szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások, pénzintézetek és költségvetési intézmények pénzügyi szervezeteinek kialakítására, működtetésére, valamint számviteli szakfeladatok irányítására, a gazdálkodó és egyéb szervezetek számviteli politikájának és rendjének kialakítására, a számítástechnika felhasználásával való fejlesztésére, megszervezésére, a beszámolási kötelezettség teljesítésére, a költséggazdálkodás rendszerének kialakítására, fejlesztésére, működtetésére, a gazdálkodás elemzésére, értékelésére és ellenőrzésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a nemzetgazdasági ágak helyzetét, fejlődésük fő törvényszerűségeit,

– a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvényszerűségeit,

– a vállalati gazdálkodás finanszírozási-számviteli- adózási alrendszerét, a vállalati finanszírozás alapelveit, közvetlen és közvetett finanszírozás formáit,

– a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, szervezésének, irányításának, ellenőrzésének elméleti alapjait és gyakorlatát, az értékelés technikáit,

– a vállalkozások tevékenységét szabályozó jogszabályokat, a vállalat piaci alkalmazkodásának legfontosabb pénzügyi feltételeit,

– a hazai és nemzetközi adózási, számviteli szabályokat, a vállalkozások működésének (alapítás, működés, átalakulás, megszüntetés) számviteli, pénzügyi megjelenítését,

– a számviteli információs rendszert, a beszámoló részeit, illetve az azt alátámasztó könyvelési folyamatokat, a tevékenységek elemzésének módszertanát, a döntés-előkészítés módszertani alapjait,

– a pénzintézeti rendszer felépítését, az egyes pénzintézeti típusok sajátosságait, a hitelezési folyamatot, az értékpapír-piac működésének fontosabb elemeit,

– az államháztartás feladatait és felépítését,

– a vállalkozási és közszféra működési törvényszerűségeinek fő különbségeit,

– a költségvetési gazdálkodás alapvető törvényszerűségeit, a költségvetési finanszírozás alapelveit és lehetséges technikáit.

Az alapfokozat birtokában a pénzügy és számvitel alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási döntések előkészítésére, a hitelkérelmek, pénzügyi tervek, pályázatok készítésére, értékelésére,

– önálló finanszírozási döntésekre, a mérlegbeszámoló elkészítésére,

– a vagyonra és üzleti működésre vonatkozó beszámolók önálló összeállítására, elemzésére,

– adó-, illeték-, vám-, jövedék-, tb-kötelezettségek meghatározására és a bevallások elkészítésére,

– gazdasági folyamatok, szervezeti események komplex pénzügyi, számviteli következményeinek meghatározására,

– számviteli politika, számviteli szabályzatok készítésére,

– gazdálkodási, likviditási és hatékonysági követelmények összehangolására,

– önálló munkavégzésre és csoportmunkára,

– tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására, meggyőző szakmai érvelésre, korszerű informatikai eszközök használatára.

8.309 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit

matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, egyéb alapozó üzleti ismeretkörök;

– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit

EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;

– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit

pénzügyek, jog, pénzügyi számítások és pénzügyi piacok, adózási ismeretek, vállalatértékelés, pénzügyi számvitel, vezetői számvitel alapjai, elemzés-ellenőrzés módszertana, üzleti tervezés, a pénzügyi és számviteli informatika, sajátos számviteli esetek, elszámolására vonatkozó ismeretek, továbbá választható specializációk, amelyek a szak törzsanyagához, a pénzügyi vagy számviteli szakágakhoz kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.

9.310 Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10.311 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9. TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.312 Az alapképzési szak megnevezése: turizmus-vendéglátás (Tourism and Catering)

2.313 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA),

– szakképzettség: közgazdász turizmus–vendéglátás alapképzési szakon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Economist in Tourism and Catering

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit

6.2.314 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7.315 Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik a közgazdaságtudományi, társadalomelméleti, alkalmazott módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a turizmus és a vendéglátás területén tevékenységek végzésére és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatására.

Az alapfokozat birtokában a turizmus-vendéglátás alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a turisztikai ágazat működésének elveit és jellemzőit, annak kapcsolódó ágazatait (szállásadás, vendéglátás, utazásszervezés, rendezvényszervezés),

– a vendéglátás elveit és gazdaságtanát,

– a turizmus szereplőinek, érdekeltjeinek és érintettjeinek jellemzőit,

– a turisták által igénybe vehető szolgáltatások rendszerét,

– a különböző típusú turisztikai vállalkozások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szabadidős létesítmények) szervezésére, működtetésére és irányítására vonatkozó elveket és módszereket,

– a turisztikai szolgáltatások folyamatait, lebonyolításuk feltételeit és a legfontosabb vonatkozó jogszabályi előírásokat,

– a turizmussal kapcsolatos közösségi és nonprofit tevékenységeket, államigazgatási, önkormányzati, területfejlesztési, kulturális kapcsolódásukat, a turizmus hazai és nemzetközi intézményrendszerét,

– a turisztikai vállalkozások működését befolyásoló földrajzi, kulturális, természeti és jogi vonatkozásokat,

– a turisztikai vállalatok egyes működési területeinek (marketing, pénzügy, finanszírozás, emberi erőforrás, menedzsment, kontrolling stb.) sajátosságait, elveit és módszereit,

– a választott specializációnak megfelelő alágazat vagy tevékenység – például szálláshelyek, vendéglátás, utazásszervezés, rekreáció, térség-menedzselés – működését, értékelési és döntési kritériumait, szakmai részterületeit, ágazati kapcsolódási pontjait.

Az alapfokozat birtokában a turizmus-vendéglátás alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az egyes turisztikai szakterületen jelentkező feladatok és munkakörök ellátására,

– a turisztikai vállalkozásoknál vezetői feladatok ellátására,

– többnyelvű és különböző funkciójú kommunikációra, nemzetközi turizmussal kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az informatikai ismeretek alkalmazására,

– a turizmusban specifikus tárgyalási, prezentációs, információszervezési és meggyőzési technikák alkalmazására,

– a szolgáltatásokkal és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggő problémák hatékony kezelésére, különös figyelemmel az interkulturális konfliktusok lehetőségeire,

– a turizmus fejlesztésével kapcsolatos érdekkonfliktusok kezelésére.

Rendelkeznek az adott szervezettípusnak megfelelő emberi és szociális készségekkel, együttműködési képességgel, képesek önálló karrierépítésre, a tapasztalati úton vagy szervezett továbbképzés keretében szerzett ismeretek hasznosítására.

8.316 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretek:

– közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit

matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök;

– társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit

EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozófia;

– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit

a turizmus rendszere, vendéglátás, szállásadás, utazásszervezés, turisztikai erőforrások, a turizmus közigazgatási, szakigazgatási, önkormányzati vonatkozásai, turizmus marketing, turisztikai termékek, turisztikai vállalkozások, vendéglátás szervezés, vezetés, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, továbbá választható specializációk, amelyek a szakmai törzsanyaghoz, a turizmus vagy a vendéglátás ismeretköreihez kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek.

9.317 Szakmai gyakorlat:

Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni.

10.318 Idegennyelvi követelmények

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

10. ÜZLETI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.319 Az alapképzési szak megnevezése: üzleti szakoktató (Vocational Instruction)

2.320 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) üzleti szakoktató kereskedelmi szakirányon

b) üzleti szakoktató vendéglátó szakirányon

c) üzleti szakoktató ügyviteli szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Vocational Instructor in Commerce

b) Vocational Instructor in Catering

c) Vocational Instructor in Administration

– választható szakirányok: a szakképzés szakmacsoportjai szerint – kereskedelmi, vendéglátó, ügyviteli (Commerce, Catering, Administration)

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan üzleti szakoktatók képzése, akik – a képzésbe történő belépéskor megszerzett, továbbá a későbbi szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék ügyviteli, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportjába tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott szakirányukban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik alapján – a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Cél továbbá a választott szakiránynak megfelelően speciális gazdasági, üzleti, szervezési, technológiai, illetve a vendéglátás területén élelmezéstudományi ismeretek elsajátítása; a vállalkozások, üzleti egységek gyakorlatában megjelenő piaci és szervezeten belüli problémák értelmezésére és megoldására alkalmas kompetenciák kifejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a végzett szakoktatókat az iskolai és a vállalati képzőhelyeken folytatott szakmai gyakorlatok lebonyolítására és az általuk oktatottakkal szembeni munkaerő-piaci igények kielégítésére. Az alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók ismerik:

– a legalapvetőbb gazdasági fogalmakat, alapösszefüggéseket;

– a közgazdasági és üzleti tudomány alapvető törvényszerűségeit, folyamatait;

– a piac szereplőit, a gazdaság működésének mechanizmusát;

– a magyar gazdaságpolitika törekvéseit, problémáit;

– az üzleti vállalkozásokat befolyásoló tényezőket;

– az üzleti alapegységek működésének elveit, folyamatait;

– a gazdálkodás folyamatának, eredményeinek és problémáinak elemzésére alkalmas módszereket;

– a vállalkozások és egységei működtetésének elveit, kereteit;

– a környezetgazdálkodás fő vonásait;

– az üzleti életben létrejövő emberi kapcsolatokat, viszonyokat meghatározó pszichológiai törvényszerűségeket;

– a különböző korosztályú tanulók, hallgatók személyiségfejlődési sajátosságait;

– a gyakorlati tevékenységhez szükséges ismeretek átadásának, alkalmazásának módjait;

– a felnőttképzés eszközeit, módszereit.

Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók a kereskedelmi szakirányon ismerik:

– a bolti gazdálkodás, beszerzés, értékesítés munkafolyamatának elemeit;

– a fogyasztóvédelem szabályait, módszereit;

– a tanulók, hallgatók bolti, szakmai értékesítési, árukezelési, iskolai és nyilvántartási tevékenységre történő gyakorlati felkészítésének módszereit.

Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók a vendéglátó szakirányon ismerik:

– az alapvető élelmezéstudományi, táplálkozástani összefüggéseket, követelményeket;

– a szükséges higiénés szabályokat;

– a nemzeti étkezési, élelmezési igényeket, szokásokat;

– a vendégek fogadásának, kiszolgálásának alapvető udvariassági, protokoll és üzleti szabályait;

– a konyhai és éttermi gazdálkodás szabályait, követelményeit;

– a tanulók, hallgatók konyhai gyakorlati tevékenységeinek irányítási, betanítási, motivációs módszereit.

Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók képesek:

– a tanulók, hallgatók gyakorlati tevékenységének megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére és értékelésére;

– a korszerű információs és kommunikációs eszközök, eljárások alkalmazására;

– az elsajátított nevelés-lélektani és neveléstani ismeretek gyakorlati alkalmazására;

– új módszerek és eljárások felhasználására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen.

Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók alkalmasak:

– gyakorlati oktató tevékenység folytatására az Országos Képzési Jegyzék azon szakmacsoportjában, amelyben szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek:

– a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére;

– a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel;

– a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére;

– a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására;

– a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására;

– az oktatás keretében felnőttoktatásra;

– az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására.

A szakon végzettek rendelkeznek megfelelő kommunikációs, együttműködési, szervező készséggel, képesek az ismereteik folyamatos bővítésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományi és módszertani alapismeretek: 16–22 kredit

gazdasági matematika, statisztika, számítástechnika;

– gazdaságtani alapismeretek: 14–18 kredit

mikroökonómia, makroökonómia, környezetgazdálkodás, gazdaságpolitika, alkalmazott szociológia;

– szakmai törzsanyag: 70–90 kredit, ebből

üzleti ismeretek (vállalkozásgazdaságtan, gazdasági jog, marketing, pénzügyi ismeretek, általános és üzleti szakmai lélektan, fogyasztóvédelem, számvitel, alkalmazott számítástechnika, menedzsment, vállalkozások pénzügyi alapjai, szakmai nyelv) – 45–50 kredit;

pedagógiai ismeretek (neveléslélektan és személyiségfejlesztés, neveléstan, neveléstörténet, didaktika és oktatásszervezés, kommunikációs ismeretek, felzárkóztatás, felnőttképzés, iskolai (tanüzemi) oktatási gyakorlat) – 25–40 kredit;

– differenciált szakmai ismeretek: 40–60 kredit

a) kereskedelmi szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek: általános és szakáruismeret, bolti technológia, minőségbiztosítás, logisztika (értékesítés, reklámozás, szállítmányozás), kereskedelmi marketing (fogyasztói és beszerzési magatartás), hungaricumok, üzleti esettanulmány, kereskedelmi informatika, bolti, kereskedelmi, vállalati gazdálkodási gyakorlat, kereskedelmi gyakorlatok oktatásának módszertana;

b) vendéglátó szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek: élelmianyag- és táplálkozási, ételkészítési és értékesítési ismeretek, vendéglátó vállalkozás szervezése, vendéglátó vállalkozás gazdálkodása, különleges ételek, italok, idegenforgalmi alapismeretek, vendéglátói informatika, higiéné, vendéglátó gyakorlatok oktatásának módszertana;

c) ügyviteli szakirányhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat szakirány szerinti szakmai gyakorlatból és pedagógiai gyakorlatból áll. Az intézményen kívül – a választott szakiránynak megfelelő szakterületen – teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 12 hét, amelynek kreditértéke 30 kredit; az összefüggő iskolai, pedagógiai gyakorlat legalább 12 kredit

10.321 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

VIII.322 MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET

1. ANYAGMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.323 Az alapképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)

2.324 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: anyagmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.325 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4 .A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.326 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja anyagmérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag-előállítás technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában az anyagmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – ismerik:

- az anyagi rendszerekben zajló fizikai-kémiai folyamatokat, képesek a folyamatok (alapszinten való) matematikai leírására, különös tekintettel a termodinamika és kinetika törvényszerűségeire,

- a szilárd anyagok atomi, mikro- és makroszerkezetét, a szerkezet vizsgálatához szükséges alapvető módszereket és az alapvető eszközök működési elvét, illetve a szerkezetek kialakulását előidéző folyamatokat,

- az anyaggyártó gépek és berendezések működési alapelveit,

- a fémek és ötvözeteik metallurgiai előállításának alapvető technológiáit,

- fémek és ötvözeteik képlékeny alakításának, illetve öntésének alapvető technológiáit,

- a hőkezelés, a felületkezelés alapvető technológiáit,

- a kerámiák, a kompozitanyagok gyártásának alapvető technológiáit,

- a szemcsés anyagok, a polimerek előállításának alapvető technológiáit,

- a műanyagok feldolgozásának alapvető technológiáit,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását;

Alapfokozat birtokában az anyagmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

- az anyagtechnológiák során a munkafázisok minőségi ellenőrzésére és részfeladatok minőségirányítására, különböző termékek tulajdonságainak meghatározására,

- az anyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés felmérésére és annak csökkentésére,

- az anyaggyártással kapcsolatos energiafelhasználás felmérésére és annak racionalizálására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mérnöki fizika, kémia, fizikai-kémia;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, környezetvédelem, biztonságtechnika, jogi ismeretek, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

kémiai és fizikai; anyagtudományi, műszaki alapozó; szakmai alapozó (fém-kerámia-polimer-kompozitok) ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.327 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

2. FAIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.328 Az alapképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)

2.329 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: faipari mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.330 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.331 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja faipari mérnökök képzése, akik a faanyag-feldolgozás területén alkalmasak az elsődleges famegmunkálások (fűrészipar, lemezgyártás), és a tovább-feldolgozás (bútor-, ajtó- és ablakgyártás), valamint a fa épületelemek gyártása területén a termékkonstrukció és a gyártástechnológia kialakítására, a termelés szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a faipari mérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

- a faipar területén technológiai folyamatok irányítására, új technológiák fejlesztésére,

- a faipari termelő berendezések működtetésére, üzemeltetésére, üzemfenntartására,

- a faiparral kapcsolatos környezeti terhelések, problémák feltárására és annak csökkentésére, gazdaságos energiafelhasználás megszervezésére,

- különböző faipari termékek piackutatására, gyártás-előkészítésére és gyártására,

- a minőségszabályozás és minőségellenőrzés legfontosabb feladatainak műszaki irányítására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), ábrázoló geometria, mechanika, mérnöki fizika, kémia;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vezetésmódszertan, vállalat-gazdaságtan, pénzügyi és számviteli ismeretek, marketing, jogi ismeretek, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

informatika, gépszerkezetek, géptan, mérés- és irányítástechnika, logisztika, hőtranszport és termodinamika, faanatómia, faipari alapszerkezetek, fűrészipari technológia, faipari lemez és lapgyártás, faipari gépek, bútor-, ajtó-, ablakgyártás, faanyagvédelem.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.332 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

3. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.333 Az alapképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)

2.334 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: könnyűipari mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.335 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.336 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja könnyűipari mérnökök képzése, akik alkalmasak az anyagokban zajló folyamatok értelmezésére és irányítására, az anyagok szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatára és azoknak a különböző technológiák során történő megváltoztatására, az anyag előállítási technológiai folyamatainak rendszerszemléletű irányítására és szervezésére, valamint ezen technológiákkal előállított anyagok minőségének biztosítására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a könnyűipari mérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – ismerik:

- a könnyűipari feldolgozás-technológia piaci igényeinek felmérését és a szakmai termékparaméterekre történő lefordítását, azok tervezését,

- a könnyűipari termelési folyamatok és a szolgáltatások logisztikai és folyamatproblémáit,

- a termék és technológiamérési és -fejlesztési módszereket,

- a területre jellemző vállalkozások műszaki és szervezési kérdéseit,

- az új termékek, folyamatok, elemzési és szervezési módszerek azonosítását és belső logikai rendszerének megértését,

- a divat és média által érintett termékek megjelenési (design) és kommunikációs szempontú tervezését, a használati és gyártási szempontok szisztematikus érvényesítését, termékterv kialakítását,

- a kompozitok és konstrukciók tervezésénél jelenleg alkalmazott korszerű eljárásokat, tervezési szoftvereket,

- a könnyűipari anyagfeldolgozás jellegzetes eseteinek tervezését, szervezését és irányítását,

- a könnyűipari termelési és szolgáltatási folyamatok rendszerszemléletű megvalósítását, a folyamatok átfogó szabályozását és fejlesztését,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását,

- a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, kémia;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalatgazdaságtan, menedzsment, EU-ismeretek, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, informatika és alkalmazott számítástechnika, automatizálás, termelési és kiegészítő folyamatok, könnyűipari anyagok, műveletek és technológiák, könnyűipari méréstechnika, minőségirányítás, környezetvédelem, munkavédelem.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.337 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

4. BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.338 Az alapképzési szak megnevezése: biomérnöki (Biochemical Engineering)

2.339 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: biomérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biochemical Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.340 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.341 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak a széles körűen értelmezett biotechnológiai rendszerek és az azokat működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére, a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a biomérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

- biológiai, biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,

- laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,

- bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott specializációnak megfelelő szakterületen,

- részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,

- a feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,

- a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biológia, biokémia, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

mikro- és makroökonómia, menedzsment- és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

biológiai rendszerek működése; fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; mérés és irányítástechnika; géptan és művelettan; technológia; az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.342 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.343 Az alapképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)

2.344 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: környezetmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.345 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.346 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni és a kárelhárítási tevékenységet irányítani. Szakmai ismereteik birtokában alkalmasak a meglévő környezeti ártalmak és károk csökkentésére, illetve megszüntetésére; a természeti erőforrások ésszerű felhasználására, hulladékszegény technológiák kialakításának, azok működtetésének önálló megoldására. Képesek technológiai megoldásokat kidolgozni a hulladékok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, általános ismeretekkel rendelkeznek a természet- és tájvédelem, a környezetpolitika területén, továbbá képesek mérnöki képzettségük és egy világnyelv ismerete birtokában hazai és külföldi szakemberekkel való kommunikációra és csapatmunkára. Alkalmasak a környezetvédelmi projektek tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és a mérnöki munkában való alkotó részvételre, képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá válnak a képzés második ciklusban történő folytatására.

Alapfokozat birtokában a környezetmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

- környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára, mérési tervek összeállítására, azok kivitelezésére és az adatok értékelésére,

- környezetvédelmi kárelhárítási módszerek alkalmazására, kárelhárítás előkészítésére és a kárelhárításban való részvételre,

- vízgazdálkodási feladatok megoldására, döntés-előkészítésben való részvételre,

- víz- és szennyvíztisztítási technológiák üzemeltetésére és optimalizálására,

- szilárd és folyékony kommunális hulladékok kezelési technológiáinak üzemeltetésére; hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére,

- környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezések, készülékek) értékelésére, kiválasztására, tesztelésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra,

- korszerű zaj- és rezgésvédelmi módszerek alkalmazására,

- környezetvédelmi megbízotti, referensi stb. feladatok ellátására,

- környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés-előkészítési munkában való részvételre,

- hatásvizsgálatok végzésére és hatástanulmányok összeállítására,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- közigazgatási, önkormányzat környezetvédelmi (település környezetvédelmi) hatósági, ellenőri, szakértői munkakörök betöltésére,

- oktatási, környezetpolitikai, konfliktuskezelési, menedzseri tevékenységre,

- környezetvédelmi létesítményeket – víz- és szennyvíztisztító telepek, veszélyes, kommunális hulladéktároló, hulladékégetőmű stb. – üzemeltető szervezetekben mérnöki, üzemviteli feladatok ellátására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- települési környezetvédelmi program készítésére, a környezeti eljárások irányítására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biológia, ökológia, geológia;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, jogi ismeretek, menedzsment, szervezés, mérnöki kommunikáció, társadalomtudományi ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

szakmai ismeretkörök (mérnöki ismeretek; biztonságtechnika, munkavédelem; földtudományi szakismeretek; egészségvédelem, közegészségügy; környezeti mérések, analitika, monitorozás; környezetvédelmi műszaki műveletek); környezettan [légkörtan (meteorológia); környezeti kémia]; környezeti elemek védelme (vízminőség-védelem; levegőtisztaság-védelem; talajvédelem; hulladékgazdálkodás; zaj- és rezgés védelem; sugárzásvédelem; természet- és tájvédelem); környezetelemzés (környezetinformatika; környezetállapot-értékelés; környezetmenedzsment).

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.347 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

6. VEGYÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.348 Az alapképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)

2.349 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: vegyészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.350 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.351 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja vegyészmérnökök képzése, akik alkalmasak kémiai technológiai rendszerek és az azokat működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső minőségellenőrzés végzésére, legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére, a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac releváns szakmai igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a vegyészmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

- kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,

- kémiai laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, munkavédelmi feladatok megoldására,

- bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott specializációnak megfelelő szakterületen,

- részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében,

- az előbbi feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására,

- a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, biokémia, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

mikro- és makroökonómia, menedzsment- és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

fizikai kémia alkalmazásai és anyagtudomány; mérés és irányítástechnikai; vegyipari géptan és művelettan; technológia; az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.352 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

7. ÉPÍTŐMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.353 Az alapképzési szak megnevezése: építőmérnöki (Civil Engineering)

2.354 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: építőmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Civil Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.355 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 46 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 68 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.356 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A jogszabályban meghatározott tervezői és a vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat és azon belüli specializációnak megfelelően szerezhető meg. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek az elvégzett ágazatnak és specializációnak megfelelően:

- kellő szakmai gyakorlat után tervezői és vezető tervezői jogosultság megszerzésére,

- egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására,

- irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre bonyolultabb tervezési munkákban,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

Alapfokozat birtokában az építőmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek az építőmérnöki szakma teljes területén:

- műszaki vezetői tevékenység végzésére,

- építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,

- építési, akadálymentesítési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására,

- településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 46–57 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, informatika, mechanika, építőipari kémia, építőipari ábrázolás, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos alapismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 18–34 kredit

mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi és államigazgatási ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek;

– szakmai törzsanyag: 80–118 kredit

anyagismeretek, szerkezetek, geotechnika, közlekedési létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek, akadálymentesítés, vízi létesítmények, geoinformatika, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.357 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

8. MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.358 Az alapképzési szak megnevezése: műszaki földtudományi (Earth Science Engineering)

2.359 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: földtudományi mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Science Engineer

– választható specializációk: földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítéstechnikai (Geology, Mining and Geotechnology, Oil and Gas Engineering, Waste Management Engineer)

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: építőmérnöki és műszaki földtudományi

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.360 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.361 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja földtudományi mérnökök képzése, akik alkalmasak a földtani kutatások elvégzésére, a társadalom által igényelt természeti erőforrások, az ásványi nyersanyagok, energiahordozók és a víz készleteinek kutatására, feltárására, a készletek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő módon történő kitermelésére és előkészítésére, a tevékenységhez szükséges sajátos építmények és műtárgyak építési, fenntartási, üzemeltetési, illetve a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzési profilnak megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, valamint komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A tervezői és szakértői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazatnak és azon belüli specializációnak megfelelően szerezhető meg.

Alapfokozat birtokában a földtudományi mérnökök – a várható specializációkat, képzési ágazatokat is figyelembe véve – képesek:

- felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére,

- építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére,

- üzemeltetési, fenntartási, vállalkozási, szakhatósági és szakoktatási feladatok ellátására,

- energiaellátási feladatok ellátására,

- egyszerűbb fejlesztési és szakértői feladatok önálló megoldására,

- mérnöki közreműködésre a nyersanyag-kutatási, műszaki földtudományi feladatok megoldásában,

- irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködésre komplex tervezési munkákban,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- előírt követelmények teljesítése esetén hites bányamérői tevékenység folytatására,

- jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői jogosultság megszerzésére,

- jogszabályokban vagy a mérnöki kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után szakértői jogosultság megszerzésére,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.

8.362 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mérnöki fizika, kémia, földtudományi alapismeretek, informatika;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, államigazgatási jogi ismeretek, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

természettudományi; informatikai; mérnöki alapozó és módszertani; alkalmazott földtudományi; technológiai; szakirányú EU-s ismeretek;

– differenciált szakmai anyag: 40–60 kredit

földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítéstechnikai specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.363 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

9. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.364 Az alapképzési szak megnevezése: építészmérnöki (Architectural Engineering)

2.365 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: építészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4.366 Képzési ág: építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.367 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 46 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 68 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kredit: –

7.368 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja építészmérnökök képzése elsősorban a magasépítő tevékenység (kivitelezés, gyártás, szolgáltatás, vállalkozás, szakhatósági munka, bizonyos tervezési és kutatási részfeladatok) területére, akik természettudományi, műszaki és művészeti, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak irányítás mellett a fentiekben leírt műszaki feladatok megoldására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretek birtokában a képzés második ciklusban történő folytatására.

Az építészmérnökök ismerik:

- az építészettörténet, az építészeti elméletek, a társművészetek és a kortárs építészet megjelenési formáit,

- a tervezői szemléletmódot és az építészeti tervezés menetét, a teljes beruházási folyamatot,

- a településfejlődés fő történeti folyamatait és a településtervezés alapvető környezetalakítási, társadalmi és gazdasági feladatait, a településépítészeti tervezés alapvető elemeit, a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat és építéshatósági eljárásokat, alapszintű jártasságuk van a hivatalos településrendezési eszközök kidolgozásában és társadalmi egyeztetésében,

- az alapvető tartószerkezet-típusokat, szerkezeti anyagokat, jártasak ezek modellezésében,

- a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető feladatokat.

Alapfokozat birtokában az építészmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

- építési műszaki dokumentáció készítésére, a vonatkozó ábrázolási szabályok és szabványok alkalmazására, építészeti rajz, modellezés, prezentáció készítésére,

- alapvető hardver és szoftver ismeretek birtokában számítógép és mérnöki programok kezelésére, legalább egy CAAD (építészeti tervezést segítő komplex számítógépes) program felhasználói szintű alkalmazására,

- az épületfizikai és környezeti hatások, problémák kezelésére, az épületek funkcionális összefüggéseinek felismerésére és alkalmazására,

- szakirányú tevékenységük során a széles körben használatos, épületszerkezetek felhasználási területeinek és műszaki teljesítményeinek figyelembevételére,

- kisebb léptékű magasépítési tartószerkezetek (ideértve statikailag határozott és határozatlan szerkezeteket is) önálló erőtani és kiviteli tervezésére kézi és számítógépes módszerekkel a hatályos szabványok szerint,

- építési műszaki tervdokumentáció biztos olvasására és értelmezésére, beleértve, hogy az adott épület a funkciónak megfelel-e, tartószerkezete a várható mechanikai igénybevételeknek ellenáll-e, a választott épületszerkezetek eleget tesznek-e a tőlük elvárható és a szabályozásban előírt követelményeknek, valamint esztétikusan illeszkednek-e a környezetükbe,

- az építési tevékenységhez kapcsolódó feladatok szakma szerinti megosztására, a tervezési (társtervezők) és kivitelezési folyamat szereplőiből álló munkacsoportokkal való együttműködésre,

- az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges műszaki, gazdasági, akadálymentesítési, minőségügyi, jogi ismeretek együttes alkalmazására,

- a létesítménygazdálkodáshoz, -fenntartáshoz, az épületállomány üzemeltetéséhez szükséges műszaki, gazdasági, szervezési ismeretek alkalmazására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- új technológiák, szerkezetek, termékek megismerésére, megértésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 30–54 kredit

matematika, ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD, statika-szilárdságtan;

– gazdasági és humán ismeretek: 23–38 kredit

közgazdaságtan, építési menedzsment, építési jogi ismeretek, filozófia, szociológia, városszociológia, építészettörténet, művészettörténet, építészetelmélet;

– szakmai törzsanyag: 92–129 kredit

szabadkézi rajz, mintázás-modellezés, szín- és térkompozíció, épületszerkezetek, építőanyagok, épületfizika, épületgépészet, tartószerkezetek-szerkezettervezés, építéskivitelezés-szervezés, épülettervezés, akadálymentesítés, településtervezés.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.369 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

10. IPARI TERMÉK- ÉS FORMATERVEZŐ MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.370 Az alapképzési szak megnevezése: ipari termék- és formatervezői mérnöki (Industrial Design Engineering)

2.371 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: ipari termék- és formatervező mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial Design Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4.372 Képzési ág: építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.373 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.374 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja ipari termék- és formatervező mérnökök képzése, akik alkalmasak ipari termékek tervezésére, gyártására és forgalmazására: rugalmasan és hatékonyan tudnak reagálni a piacgazdaság kihívásaira; képesek műszaki, esztétikai, humán, valamint gazdasági ismereteik és készségeik birtokában a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló, alkotó munkára, továbbá ismerik a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termékfejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi erőforrásokat, képesek a termék életpálya egyes ciklusait menedzselni. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában az ipari termék- és formatervező mérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

- projektek kezdeményezésére, összeállítására és kivitelezésére team munkában, elsősorban multidiszciplináris környezetben,

- viszonylag átfogó szinten termékeket tervezni, figyelembe véve az esztétikai, használati, piaci, időtállósági, üzembiztonsági és kivitelezhetőségi szempontokat,

- az ipari tervezés és termékfejlesztés folyamatában a történelmi, kulturális, társadalmi-gazdasági és ipari környezet aspektusait figyelembe venni,

- a tárgyakat konkretizálni, dokumentálni, vizualizálni és bemutatni,

- a tervezett tárggyal kapcsolatos döntéseket indokolni, azokat tesztelni, illetve műszaki és alkalmazott tudományos kutatási eredményekkel és módszerekkel alátámasztani,

- tervezési projekteket a tervezési módszerek alkalmazásával elemezni és az alkalmazott munkameneteket módszertanilag megindokolni,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatokat megoldani.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, elektronika/elektrotechnika, hő- és áramlástan, kémia;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, innováció menedzsment, iparjog/szellemi tulajdon védelem, marketing, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

műszaki tervezési ismeretek (anyagtudomány, ipari technológiák, gépszerkezetek, informatika), formatervezési (design) ismeretek (rajz/ábrázolás, formatan/modellezés), menedzsment- ergonómiai ismeretek (minőségirányítás, fogyasztóvédelem).

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.375 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

11. GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.376 Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)

2.377 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: gépészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4.378 Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.379 A specializációhoz rendelhető minimális kredit: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.380 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint; továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök – a várható specializációkat is figyelembe véve – képesek:

- gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére,

- gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozására, irányítására,

- gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára, karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai feladatainak kidolgozására,

- gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére,

- mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére;

- logisztikai és anyagmozgató rendszerek működtetésére, fejlesztésére,

- környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,

- környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari környezet kialakítására, környezetvédelmi technikai eszközök tervezésére, gyártására,

- építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására,

- épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására,

- hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irányítására,

- járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, általános géptan, hő- és áramlástan, kémia;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, minőségbiztosítás, energiagazdálkodás, államigazgatási- jogi ismeretek, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

informatikai, műszaki tervezési, anyagtudományi, elektrotechnikai, mérés- és irányítástechnikai, géptan, gyártástechnológiai, általános műszaki ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.381 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

12. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.382 Az alapképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki (Transportation Engineering)

2.383 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettségek:

a) közlekedésmérnök

b) légiközlekedési hajózó szakirányon: közlekedésmérnök – hivatásos repülőgépvezető

– a szakképzettségek angol nyelvű megjelölése:

c) Transportation Engineer

d) Transportation Engineer – Professional Pilot

– választható szakirányok: közlekedésmérnök, közlekedésmérnök légiközlekedési hajózó szakirányon (Transportation Engineering, Transportation Engineering in Aviation)

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. A alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.384 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja közlekedésmérnökök képzése, akik alkalmasak közlekedési, szállítási és logisztikai folyamatok tervezésére, előkészítésére, működtetésére és irányítására, a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint ezen folyamatok eszközeinek megválasztásával, üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátására, beleértve az infrastruktúra, valamint az irányítási- és informatikai rendszer elemeit is. Megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Légiközlekedési hajózó szakirányon a végzettek ismerik a repülőgépvezető képzés feltételeit részletesen leíró JAA (EU) előírás szerinti speciális angol nyelvet.

A légiközlekedési hajózó szakirányon végzettek alkalmasak a repülőgépeket üzemeltető vállalkozásoknál, szervezeteknél a hivatásos repülőgépvezetői tevékenység ellátására, a repülőgépek üzemeltetésével, karbantartásával, a szállítási feladatok szervezésével, megoldásával kapcsolatos teendők végzésére.

Alapfokozat birtokában a közlekedésmérnökök – a várható specializációkat és ágazatokat is figyelembe véve – képesek:

- a közlekedési, szállítási-logisztikai igények felismerésére, az összefüggések meghatározására,

- a közlekedési, szállítási-logisztikai folyamatok megismerésére, a folyamatok lebonyolítására, a lebonyolítás technikai megvalósítására,

- a közlekedési, szállítási-logisztikai rendszer funkciójának megfelelő folyamat megtervezésére, a technikai elemek megválasztására, a rendszer működésének menedzselésére,

- a folyamatot kiszolgáló járművek és mobil gépek üzemeltetésére, fenntartására, az irányítórendszerek működtetésére, a környezeti szempontok figyelembevételére,

- tervezői, szervezői, irányítási, üzemeltetési feladatok ellátására,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- hatósági és marketing tevékenység végzésére, továbbá

légiközlekedési hajózás szakirányon

- parancsnok-pilótaként kereskedelmi repülések végrehajtására, repülőgépek üzemeltetését kiszolgáló és irányító mérnöki feladatok ellátására, illetve továbbképzés után speciális (közforgalmi, növényvédelmi, katonai) repülőgépes tevékenység végzésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, műszaki kémia, hő- és áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;

gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jog, munkavédelem, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán ismeretek;

szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

közlekedési és szállítási technológiák, logisztika, közlekedéstervezés, műszaki ábrázolás, járműelemek, járműhajtások, járművek és mobil gépek, szállítástechnika, közlekedési infrastruktúra, számítástechnika, közlekedési informatika, közlekedésgazdaságtan, közlekedési statisztika, forgalomtechnika, közlekedésbiztonság, környezetvédelem, irányítástechnika, közlekedési automatika, járműüzem, járműfenntartás, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

A légiközlekedési hajózás önálló szakirányon a differenciált szakmai törzsanyag ismeretkörei: repüléselmélet, szakmai angol, PPL elméleti ismeretek, légijog, repülésmeteorológia, repülési navigáció, repülési gyakorlat, emberi teljesítőképesség és korlátai, repülőgép műszerek és elektromos berendezések, repülés előkészítése és tervezése, légijárművek üzemeltetési eljárásai, rádióforgalmazás, repülőgép sárkány és rendszerei, repülőgép hajtóművek, repülő személyzeti együttműködés (MCC).

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.385 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

13. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.386 Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki (Mechatronics Engineering)

2.387 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: mechatronikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronical Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4.388 Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: –;

6.2.389 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.390 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek birtokában alkalmasak lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minőségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerűbb mechatronikai szerkezetek tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a mechatronikai mérnökök - a várható specializációkat is figyelembe véve - képesek:

- a műszaki-gazdasági-humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

- a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembevételére,

- innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére,

- az elektronikai, gépészeti és informatikai szakterület ismereteinek integrálására,

- a mechatronikai részegységek (szenzorok, aktuátorok, vezérlések) szerkezetekben való kreatív alkalmazására,

- komplex rendszerek globális tervezésére,

- az elektronika, gépészet és informatika szakértőivel való kommunikációra,

- a gyártásautomatizálás berendezéseinek (szerszámgépek, robotok, manipulátorok, szerelő készülékek) CNC programozására,

- járműveken alkalmazott érzékelők és beavatkozó szervek programozására, felülvizsgálatára,

- optomechatronikai, biomechatronikai berendezések, műszerek tervezésére és gyártására,

- elektronikai gyártás mechatronikai folyamatainak tervezésére, felügyeletére és irányítására,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- kommunikációs és prezentációs eszközök tervezésére és gyártására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, mérnöki anyagok, elektrotechnika, méréselmélet;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, szaknyelv, társadalomtudomány;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

elektronikai alkatrészek, áramkörök, elektronikai rendszerek, elektronikai tervezési és gyártási technológiák, gépészeti alapismeretek, gépelemek, mechanizmusok, gépészeti szerkezetek, anyag- és gyártástechnológia, informatika, algoritmizálás, programozási ismeretek, speciális mechatronikai ismeretek, robottechnika, automatizálás, komplex berendezések.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.391 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

14. HAD- ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.392 Az alapképzési szak megnevezése: had- és biztonságtechnikai mérnöki (Military and Safety Engineering)

2.393 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: had- és biztonságtechnikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military and Safety Technology Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: had- és biztonságtechnikai mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.394 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.395 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja had- és biztonságtechnikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a Magyar Honvédség haditechnikai, a védelmi szféra technikai eszközeinek üzemeltetésére, fenntartására, a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására. A választott specializációtól függően képesek alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban a békeidőszaki honvédelmi, a béketeremtési és békefenntartási műveletekben, valamint háborús tevékenységekben a logisztikai és a műszaki támogatás mérnöki feladatainak ellátására, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására, a polgári, katonai vagy nemzetbiztonsági területeken jelentkező komplex biztonságtechnikai (rendészeti, személy- és vagyonvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi) feladatok megoldására, szervezésére és irányítására, rendszerszemléletű kezelésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a had- és biztonságtechnikai mérnökök - a várható specializációkat is figyelembe véve képesek:

- rendszeresített haditechnikai eszközök üzemfenntartásának tervezésére és szervezésére,

- a műszaki útépítő, a harcos műszaki, a műszaki anyagi technikai és a műszaki fenntartási ágazatokban tervező, szervező feladatok végzésére,

- logisztikai, közlekedési, rendszertechnikai és folyamatirányítási feladatok kidolgozására,

- komplex légvédelmi rakéta-, radartechnikai és -elektronikai harceszközök, híradó, katonai kommunikációs és informatikai rendszerekben üzemelő hálózatok, berendezések üzembe helyezésére, üzemeltetésére a hazai és nemzetközi NATO előírásoknak megfelelően,katonai számítógépes hálózatók tervezésére, szervezésére, fejlesztésére és üzemeltetésére,

- a légi járművek gépészeti, fedélzeti rendszereinek üzemben tartásának megszervezésére, irányítására,

- a légi- és földi üzemben tartással kapcsolatos műszaki problémák felismerésére, analizálására, azok megoldásához műszaki és repülésbiztonsági szempontból helyes döntések meghozatalára,

- repülőgépészeti, fedélzeti rendszerek üzemképességének békében és repülő-harctevékenység időszakában történő helyreállítására,

- a katonai és polgári biztonságtechnikai alkalmazások kiválasztására, kockázatelemzés elkészítésére,

- egyszerűbb biztonságtechnikai tervek önálló kidolgozására, komplex védelmi terv készítésére,

- biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetésére, élőerős védelem végrehajtására, megszervezésére,

- személy- és vagyonvédelmi (beleértve a tűz- és munkavédelmi, valamint polgári védelmi), továbbá a katasztrófa- és környezetvédelmi feladatok rendszerszemléletű szervezésére és irányítására,

- munkavédelmi feladatok megoldására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- az általános célú és a műveleti repülések nemzeti, nemzetközi és szövetségesi eljárások szerinti irányítására és végrehajtására, az irányítói eszközök megbízható és hatékony alkalmazására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, kémia, informatika és számítástechnika;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, hadtörténelem/technikatörténet, hadijog/jogi ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

minőségbiztosítás, környezetvédelem, munkavédelem, logisztikai alapismeretek, haditechnikai alapismeretek, információvédelem, műszaki kommunikáció, vezetői gyakorlat, mérnöki alapismeretek és mérések, testnevelés-önvédelem, továbbá az alábbi modulok valamelyike: haditechnikai modul, műszaki, katasztrófavédelmi és közlekedési modul, katonai elektronikai modul, repülőműszaki modul, biztonságtechnikai modul, légiközlekedési modul tűzvédelmi modul, munkavédelmi modul.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.396 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

15. ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.397 Az alapképzési szak megnevezése: energetikai mérnöki (Energy Management Engineering)

2.398 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: energetikai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Energy Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: villamos- és energetikai mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.399 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.400 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja energetikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a nemzetgazdaság, ezen belül a települések, az ipari és mezőgazdasági üzemek, az intézmények és a lakosság biztonságos és gazdaságos, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő energiaellátását tervezni, megvalósítani és üzemeltetni - a primer-energiahordozók ellátása: a szén- és szénhidrogén-technológiák, az atomenergia-hasznosítás, a megújuló energia-, a hulladékenergia-hasznosítás, a villamosenergia-ellátás és a hőellátás, az energiaátalakítás, -szállítás és -felhasználás, a vezetékes és az egyedi energiaellátás - az ipari és a mezőgazdasági energotechnológiák - épületek, létesítmények energiaellátása és felhasználása szakterületein, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában az energetikai mérnökök - a várható specializációkat is figyelembe véve - képesek:

- a mérnöki tevékenységhez kapcsolódó tárgyalási és vezetői ismeretek alkalmazására,

- alapvető energiagazdálkodási, vállalkozási és szervezési ismeretek alkalmazására,

- informatikai eszközök alkalmazásával műszaki tervezésre és dokumentáció készítésére,

- energetikai technológiák elemzésére, tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésére,

- energiaforrások és energiahordozók felhasználásának kidolgozására,

- energetikai gépek, berendezések és technológiák működtetésére, fejlesztésére,

- villamos, hő- és atomenergetikai mérési módszerek alkalmazására,

- rendszer- és irányítástechnikai ismeretek alkalmazására az energetikai technológiai folyamatok területén,

- energetikai vonatkozású környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- alapvető munkavédelmi és minőségbiztosítási feladatok ellátására és irányítására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, villamosságtan, hő- és áramlástan, kémia;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, energetikai gazdaságtan, jogi ismeretek, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

információtechnológiai ismeretek, elektrotechnikai alapismeretek, szerkezeti és üzemtani ismeretek, energetikai alapismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.401 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

16. VILLAMOSMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.402 Az alapképzési szak megnevezése: villamosmérnöki (Electrical Engineering)

2.403 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: villamosmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4.404 Képzési ág: villamos- és energetikai mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.405 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.406 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek. Ennek megfelelően az alapfokozat és a villamosmérnök szakképzettség birtokában közreműködhetnek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési, minősítési, ellenőrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismereteket igénylő üzemeltetői, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat láthatnak el. A képzésben résztvevők a szakon belül egy szűkebb szakmai területen (specializációban) alkotó mérnöki munkára készülnek fel, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Alapfokozat birtokában a villamosmérnökök - a várható specializációkat is figyelembe véve - képesek:

- elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteikre is alapozva egyszerű analóg és digitális áramkörök tervezésére és kivitelezésére,

- elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására,

- alapvető hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozására,

- a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására,

- főbb villamos-ipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatok megoldására,

- irányítástechnikai eszközök alkalmazására,

- a villamosenergia-ellátás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,

- alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó villamosmérnöki feladatok megoldására,

- alkalmazás szintű ismereteik felhasználásával a kiválasztott szakirányban villamosmérnöki feladatok megoldására (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás),

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- munkavédelmi feladatok megoldására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, informatika, villamosipari anyagismeret, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos alapismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, jogi ismeretek, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán alapismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

villamosságtan (elektrotechnika, hálózatok és rendszerek), elektronika, digitális technika, programozás, szakmai alapismeretek (híradástechnika, méréstechnika, szabályozástechnika/automatika, mikroelektronika, elektronikai technológia, villamos energetika, laboratórium), az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.407 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

17. MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.408 Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser (Technical Management)

2.409 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: műszaki menedzser

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Technical Manager

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: műszaki menedzser, műszaki szakoktató

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.410 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.411 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja műszaki menedzserek képzése, akik megfelelő természettudományi, műszaki tudományi, gazdálkodási és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatai integrált megoldásához, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A műszaki menedzserek ismerik:

- a műszaki és menedzsment terület alapfogalmait és fő összefüggéseit,

- a termelési, szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit,

- a szervezetek működési elveit,

- a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzsment jellegű tevékenységeket, azok összefüggéseit,

- a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és menedzseléséhez szükséges ismereteket,

- a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszichológia, jog) és a műszaki és menedzsment tudományok határterületeinek elveit és eredményeit,

- a környezetvédelem, munkavédelem, minőségügy, iparjogvédelem, valamint a fogyasztóvédelem követelményeit.

Alapfokozat birtokában a műszaki menedzserek képesek, illetve alkalmasak:

- műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányítására, szervezésére, ellenőrzésére,

- üzleti tervek készítésére,

- döntés-előkészítési feladatok elvégzésére,

- innovációs stratégiák megvalósítására,

- munkahelyi csoportok irányítására,

- információ menedzselésére,

- emberi erőforrás menedzselés feladatainak ellátására,

- számviteli rendszer áttekintésére,

- a termelésmenedzsment operatív feladatainak ellátására, termelő és szolgáltató tevékenység nyújtására,

- a minőségi és hatékonysági mutatók meghatározására,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

- a versenytársak, a termékek, a piacra lépési lehetőségek elemzésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal, minőségtudattal, értékelési és önértékelési, analizáló és szintetizáló képességgel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (min. 12 kredit), fizika, más természettudományok alapismeretei (pl. biológia, kémia, mechanika);

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

mikroökonómia, makroökonómia, gazdaságstatisztika, számvitel, vállalkozás-gazdaságtan, minőségbiztosítás, ergonómia, humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, informatika és alkalmazások, gyártási és technológiai ismeretek, menedzsment, pénzügyek, államigazgatási- jogi ismeretek, differenciált szakmai ismeretek.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök közül a műszaki ismeretek aránya legalább 50%.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlatot kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét.

10.412 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

18. MŰSZAKI SZAKOKTATÓ ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.413 Az alapképzési szak megnevezése: műszaki szakoktató (Vocational Technical Instruction)

2.414 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség:

a) műszaki szakoktató gépészeti szakirányon

b) műszaki szakoktató elektronikai szakirányon

c) műszaki szakoktató informatikai szakirányon

d) műszaki szakoktató vegyipari szakirányon

e) műszaki szakoktató építészeti szakirányon

f) műszaki szakoktató könnyűipari szakirányon

g) műszaki szakoktató faipari szakirányon

h) műszaki szakoktató nyomdaipari szakirányon

i) műszaki szakoktató közlekedési szakirányon

j) műszaki szakoktató környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakirányon

k) műszaki szakoktató biztonságtechnikai szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Vocational Technical Instructor, Specialized in Mechanical Engineering

b) Vocational Technical Instructor, Specialized in Electronics

c) Vocational Technical Instructor, Specialized in Computer Engineering

d) Vocational Technical Instructor, Specialized in Chemical Engineering

e) Vocational Technical Instructor, Specialized in Architectural Engineering

f) Vocational Technical Instructor, Specialized in Light Industry

g) Vocational Technical Instructor, Specialized in Wood Technology

h) Vocational Technical Instructor, Specialized in Printing Industry

i) Vocational Technical Instructor, Specialized in Transportation Engineering

j) Vocational Technical Instructor, Specialized in Environmental Protection and Water Management

k) Vocational Technical Instructor, Specialized in Safety Engineering

– választható szakirányok: a szakképzés szakmacsoportjai szerint – gépészeti, elektronikai, informatikai, vegyipari, építészeti, könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelmi-vízgazdálkodási, biztonságtechnikai (Mechanical Engineering, Electronics, Computer Engineering, Chemical Industry, Architecture, Light Industry, Wood Industry, Printing Industry, Transportation, Environmental Management – Water Management, Safety Technology)

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: műszaki menedzser, műszaki szakoktató

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.415 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan műszaki szakoktatók képzése, akik - a képzésbe történő belépéskor már megszerzett, továbbá a későbbi szakirányválasztást is meghatározó, az Országos Képzési Jegyzék gépészeti, elektrotechnika-elektronikai, informatikai, vegyipari, építészeti, könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelem-vízgazdálkodási szakmacsoportjába tartozó valamely szakképesítésük, valamint a képzés során választott szakirányukban szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik alapján - a szakirányukhoz tartozó szakmacsoport területén felkészültek az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben gyakorlati tárgyak oktatásának megtervezésére, szervezésére, vezetésére, valamint oktatási tevékenység végzésére, a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és a vállalati képzőhelyeken folytatott üzemi (tanműhelyi) gyakorlatok lebonyolítására. A képzés része továbbá a felsőfokú szakképzés, a felnőttképzés és átképzés, valamint a közoktatás gyakorlati képzési feladataira történő felkészítés is. Az alapszakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók ismerik:

- a választott specializációnak megfelelő gyakorlati képzés technológiai alapjait, munkaeszközeit és eljárásait,

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását,

- a biztonságtechnikai előírásokat.

Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók képesek:

- a munkaműveletek, szerszámok és gépek alkalmazására, illetve használatára,

- a technológiai fejlődés követésére,

- az elektronikus információszerzés, -tárolás és -közlés alkalmazói szintű használatára,

- az önálló tanulás, információszerzés és -feldolgozás módszereinek ismeretében azok alkalmazására és átadására,

- korszerű szakmai eljárások alkalmazására a gyakorlati képzés megtervezésében,

- a saját és a tanulók munkájának megszervezésére és végrehajtására, illetve végrehajtatására,

- új módszerek és eljárások alkalmazására az oktatásban, illetve a szakirányuknak megfelelő szakterületen.

Az alapfokozat birtokában a műszaki szakoktatók alkalmasak:

- gyakorlati oktató tevékenység folytatására az Országos Képzési Jegyzék azon szakmacsoportjában, amelyben szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzettséggel rendelkeznek,

- a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére,

- a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények számára a gyakorlati képzési programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel,

- a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére,

- a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására,

- a 10. évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyaiban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására,

- az oktatás keretében felnőttoktatásra,

- az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pályaorientációs feladatok ellátására.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, konfliktuskezelő, kapcsolatteremtő, kommunikációs készséggel; továbbá képesek a tanulókkal folytatandó és a tanulók közti kooperatív munka hatékony megvalósítására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományi alapismeretek: 40–50 kredit

matematika, műszaki fizika és/vagy kémia, további természettudományi alapismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalkozási ismeretek, humán ismeretek és/vagy szakmai idegen nyelv, kommunikáció és alkalmazott szociológia, további gazdasági és humán ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 80–103 kredit, ebből

műszaki ismeretek (műszaki dokumentáció, anyag- és környezetismeret, elektrotechnika, irányítástechnika, méréstechnika, minőségfejlesztés, logisztika, környezet-, biztonság- és egészségvédelem, informatika, szakirányok alapozó ismeretei) – 55–63 kredit

pedagógiai ismeretek (pszichológia és személyiségfejlesztés, neveléstan, didaktika és oktatásszervezés, pedagógiai gyakorlat) – 25–40 kredit

– differenciált szakmai ismeretek: 40–60 kredit

gépészeti, elektronikai, informatikai, vegyipari, építészeti, könnyűipari, faipari, nyomdaipari, közlekedési, környezetvédelmi-vízgazdálkodási, biztonságtechnikai szakirányokhoz tartozó speciális elméleti és gyakorlati ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a szakirány szerinti szakterületen legalább 12 hét.

10.416 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

19.417 MOLEKULÁRIS BIONIKA MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.418 Az alapképzési szak megnevezése: molekuláris bionika mérnöki (Molecular Bionics Engineering)

2.419 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: molekuláris bionikus mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Molecular Bionics Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. Képzési ág: bio-, környezet- és vegyészmérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.420 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 60 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kredit: –

7.421 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja molekuláris bionikus mérnökök képzése, akik szelektív biológiai, molekuláris fizikai-kémiai, elektronikai és számítástechnikai, valamint orvosi alapismereteket és kísérleti metodikákat elsajátítva, ezeket a gyakorlati és elméleti munkában integrálni képesek. Ismereteiket alkalmazni tudják a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi- és bioelektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén és más kapcsolódó területeken (környezet- és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszer-technológiák stb.). Képesek lesznek nagyértékű berendezések készségszintű működtetésére az egészségügyi és ipari alkalmazásokban, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

a) A molekuláris bionika mérnöki alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a molekulák világának fizikai, kémiai, elektromos, mágneses és optikai alapeffektusait,

– a molekuláris biológiai laboratóriumi alapméréseket és metodikákat – beleértve az elektronikai és számítástechnikai szakismereteket is,

– a választott témacsoportnak megfelelő szakterületen a mélyebb szakmai-gyakorlati alkalmazásokat,

– az ellenőrzési, minősítési feladatokat és kutatás-fejlesztési területeken a kísérleti munka részfeladatait,

– azokat az elméleti alapokat, amelyek birtokában új szakmai irányokba léphetnek tovább,

– azon közgazdasági alapokat, melyekre további ismeretanyag építhető a gyakorlati munkához kapcsolódóan,

– az egyenlő esélyű hozzáférés elvét és alkalmazását.

b) A molekuláris bionika mérnöki alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az elsajátított ismeretek alkalmazására elsősorban a gyógyszeripar, orvosi biotechnológiai és orvosi és bio-elektronikai ipar, nanotechnológiai ipar, bio-protézis ipar, bio-képalkotó berendezés ipar és rokon iparágak területén,

– az elsajátított ismeretek alkalmazására a környezet- és közegészség-védelem, ipari és természeti katasztrófavédelem, köz- és személyi biztonság, személyre szóló orvosi és gyógyszertechnológiák stb. területeken is,

– az egészségügyi és ipari alkalmazásokban egyre jelentősebb szerepet kapó nagy értékű műszerkomplexumok használatára, ezen berendezések működtetésére,

– szakmai ismereteik önálló és szervezett formában való bővítésére, alkalmazására,

– jó kommunikációra, csapatmunkában való együttműködésre, konfliktuskezelésre,

– elsajátított ismereteik alapján a jövőt formáló iparágakban és szolgáltatásokban való működésre.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 40–60 kredit

matematikai alapismeretek, fiziko-kémiai alapismeretek, kémiai alapismeretek, biológiai alapismeretek;

gazdasági és humán ismeretek: 15–25 kredit

közgazdaságtani alapismeretek, vállalat-gazdaságtani és menedzsment ismeretek, tudománytörténeti és jogi ismeretek, iparjogvédelmi, filozófiai és egyéb humán ismeretek;

szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

elektronikai ismeretek, számítástechnikai ismeretek, biofizikai ismeretek, molekuláris biológiai ismeretek, idegtudományi ismeretek, az információtechnológia fizikája, genetikai ismeretek, bioinformatikai ismeretek az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további, a törzsanyag részét képező ismeretek.

9.422 A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A molekuláris bionika mérnöki alapképzési szakhoz kapcsoltan nem tartozik kötelező szakmai gyakorlat; a képzés során lehetőséget kell biztosítani egy-egy szűkebb szakterület gyakorlati vonatkozásainak megismerésére (pl. önálló laboratórium tárgyak keretein belül).

10.423 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

20.424 JÁRMŰMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: járműmérnöki (Vehicle Engineering)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: járműmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Engineer

3. Képzési terület: műszaki képzési terület

4. Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: – ;

6.2.425 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték:

7.426 Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja járműmérnökök képzése, akik képesek a közlekedési, szállítási- és logisztikai folyamatok sajátosságait figyelembe véve a közúti- (személy- és haszongépjárművek), vasúti-, vízi- és légijárművek, illetve járműrendszerek és mobil gépek, valamint építő- és anyagmozgató gépek rendszerszemléletű üzemeltetésére, tervezésükkel, gyártásukkal, javításukkal kapcsolatos mérnöki alapfeladatok megoldására. E feladataikat a biztonság, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás szempontjait figyelembe véve képesek ellátni. Megfelelő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A járműmérnökök ismerik:

– a mérnöki tevékenységhez szükséges természettudományos, valamint gazdaságtudományi ismereteket,

– a szakmához kötött elméletet és gyakorlatot, alapszintű manualitást a jármű- és mobilgép gyártásban és javításban, készséget a diagnosztikai mérésekben, beállításokban,

– a járművek és mobil gépek gyártásának és üzemeltetésének környezetvédelmi, minőségügyi, munkahelyi egészségi és biztonságtechnikai alapjait,

– a tervezéshez szükséges alapszintű előírásokat és szabványokat,

– a számítógépes kommunikációt, a szakterület fontosabb alkalmazói szoftvereit,

– a szervezési-, irányítási- és kommunikációs technikákat, képesek idegen nyelvű kommunikációra,

– a kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat.

Az alapfokozat birtokában a járműmérnökök – a várható specializációkat és ágazatokat is figyelembe véve – képesek:

– felismerni a közlekedési-, szállítási, anyagmozgatási folyamat megvalósításához szükséges eszköz-igényeket,

– járművek, járműrendszerek és mobil gépek, anyagmozgató gépek, géprendszerek biztonságos, környezetkímélő, energia-hatékony üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására,

– járművek és mobilgépek tervezésével, gyártásával és javításával, továbbá ezek szervezésével kapcsolatos mérnöki alapfeladatok elvégzésére,

– járművek és mobilgépek üzembe helyezésével és üzemeltetésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátására, szervezésére,

– műszaki tervezői, szervezői, irányítási feladatok ellátására,

– az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására,

– hatósági és marketing tevékenység végzésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit

matematika (minimum 12 kredit), mechanika, fizika, műszaki kémia, hő-és áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret, irányítástechnika alapjai, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további természettudományos ismeretek;

gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit

közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, jog, munkavédelem, az intézmény hagyományainak és lehetőségeinek megfelelő további gazdasági és humán ismeretek;

szakmai törzsanyag: 70–103 kredit

járműgéptan, járművek és mobil gépek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, jármű- és hajtáselemek, járműtervezés és -vizsgálat, járműszerkezeti anyagok és technológiák, járműgyártás és -javítás, járművek hő- és áramlástechnikai berendezései, járműdinamika, hajtástechnika, irányítástechnika, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben segédmérnöki feladatok megoldásában jártasság szerzését bizonyító, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

21.427 LOGISZTIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.    Az alapképzési szak megnevezése: logisztikai mérnöki (Logistics Engineering)

2.    Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

    végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)    

–    szakképzettség: logisztikai mérnök     

–    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistics Engineer

3.    Képzési terület: műszaki

4.    Képzési ág: gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki képzési ág

5.    A képzési idő félévekben: 7 félév

6.    Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: -

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretek 25-30%. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: -

7.    Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan logisztikai mérnökök képzése, akik a szakterülethez kapcsolódó természettudományos, specifikus műszaki, gazdasági/menedzsment, informatikai, ipari és közlekedési technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító logisztikai (áruszállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, anyagellátási/beszerzési, áruelosztási, hulladékkezelési) folyamatok és rendszerek elemzésére, szervezésére és irányítására, valamint a logisztikai rendszerek elemeit képező logisztikai gépek, eszközök, berendezések gyártásában, minőségellenőrzésében való közreműködésre, üzemeltetésük irányítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

a)     Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

–    a mérnöki tevékenységhez szükséges természet- és műszaki tudományos, valamint gazdaságtudományi ismereteket;

–    a logisztikai mérnöki tevékenységhez kapcsolódó informatikai, ipari és közlekedéstechnológiai ismereteket;

–    a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyag- és információ-áramlás folyamatait, eszközrendszerét.

b)     Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

    felismerni az ipari termelési és gazdasági rendszerekben a közlekedési, szállítási, anyag-mozgatási folyamatot, a logisztikai rendszer megvalósításához szükséges eszköz-igényeket;

–    logisztikai rendszerek üzemeltetésének megszervezésére, lebonyolítására, irányítására;

–    a logisztikai rendszerek egyes részleteinek tervezésével, gyártásával és javításával, illetve ezek szervezésével kapcsolatos mérnöki alapfeladatok elvégzésére;

–    integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika, és informatika szakterületeiről;

–    a logisztikai rendszerek részfolyamatainak, és azok fizikai realizálását végző részegységek (anyagmozgatógépek, szenzorok, aktuátorok, irányítórendszerek, adatbázisrendszerek stb.) összekapcsolására;

–    a munkavédelmi feladatok megoldására;

–    az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására;

–    a környezetvédelmi feladatok alkalmazására.

c)     A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

A szakon végzettek rendelkeznek szervezési, irányítási és kommunikációs készségekkel, együttműködésre, kooperációra és csoportmunkában való részvétel képességével, kapcsolatteremtő képességgel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8.    Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1.    Alapozó ismeretek: 60-80 kredit

természettudományi alapozó ismeretek: 40-50 kredit

matematika (min. 12 kredit), mechanika, fizika, műszaki kémia, hő- és áramlástan, elektrotechnika, anyagismeret, környezetvédelmi ismeretek, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.

társadalomtudományi, jogi és közgazdaságtudományi alapozó ismeretek: 20-30 kredit

mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, közlekedési és logisztikai jog, számviteli ismeretek, vámeljárások, munkavédelem, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2.    Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 70-100 kredit

géptan (általános járműgéptan), járművek és mobil gépek, infokommunikáció, műszaki ábrázolás, járműelemek, járműszerkezeti anyagok és technológiák, irányítástechnika, közlekedési rendszerek és technológiák, bevezetés a logisztikába, logisztikai hálózatok, logisztikai menedzsment, ipari gyártó rendszerek, termeléstervezés és irányítás, anyagmozgatógépek és eszközök, folyamatmodellezés és szimuláció, logisztikai rendszerek irányításának automatizálása, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

8.3.     Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 43-47 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 28-32 kredit

a szakmai törzsanyagból választható ismeretek

szakdolgozat: 15 kredit.

9.    Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó üzemi gyakorlat.

10.    Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

IX.428 ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.429 Az alapképzési szak megnevezése: ápolás és betegellátás (Nursing and Patient Care)

2.430 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség:

a) ápoló

b) dietetikus

c) gyógytornász-fizioterapeuta

d) mentőtiszt

e) szülésznő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Nurse

b) Dietitian

c) Physiotherapist

d) Ambulance Officer (Paramedic)

e) Midwife

– választható szakirányok: ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő (Nursing, Dietetics, Physiotherapy, Paramedics, Midwife)

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. Képzési ág: egészségtudományi

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 95 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja: olyan ápoló és betegellátó szakemberek képzése, akik az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelméről és az egészség helyreállításáról, valamint az egészségügyi és szociális ellátásról szerzett ismereteik alapján képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Közös kompetenciák az ápolás és betegellátás alapképzési szakon

Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik:

– az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait

– az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését, informatikai alapjait, finanszírozási rendszerét, közép- és hosszú távú célkitűzéseit,

– saját szakterületükön a menedzsment feladatokat,

képesek:

– részt venni az egészségügyi és/vagy szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban;

– szükség esetén elsősegélynyújtást biztosítani és a szakképzettségének megfelelő intézkedést hozni,

– egészségnevelő feladatok ellátására, továbbá az informatikai eszközök és módszerek alkalmazására, továbbá a dokumentációs feladatok ellátására,

– önálló és szakmai csoportban munkaszervezésre, munkavégzésre interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására,

– saját szakterületükön összefüggések felismerésére, az eredmények, tapasztalatok értékelésére, valamint az elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre,

– személyiségének és szakmai felkészültségének folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére.

Az ápoló és betegellátók az ápoló szakirányon ismerik:

– az egészségügyi és szociális intézményrendszert,

– az egészséges szervezet működését, az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzésük lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát,

– a gyakoribb betegségek diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket,

– a gyakoribb betegségek kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehetőségét,

– a betegellátás (gondozás) során előforduló nosocomialis ártalmakat, a megelőzés és az elhárítás módjait, valamint a higiéné szabályait.

Az ápoló és betegellátók az ápoló szakirányon alkalmasak:

– segítséget nyújtani az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérésében,

– a beteg (gondozott) sajátos szükségleteinek a feltárására, az ápolási diagnózis felállítására és a prioritások alapján történő szakszerű feladatellátásra,

– együttműködésre az egészségügyi és szociális szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, lebonyolításában,

– az ápolási modellek megválasztására, azok alkalmazására,

– ápolási folyamat megvalósításához szükséges információk, erőforrások feltárására, felhasználására.

Az ápoló és betegellátók a dietetikus szakirányon ismerik:

– az egészséges táplálkozás követelményeit, a helytelen táplálkozás egészségkárosító hatását, a megelőzés módjait és lehetőségeit,

– a gyakoribb betegségek és betegségtípusok etológiai tényezőit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusait és a dietoterápia lehetőségeit,

– az élelmezési üzemre vonatkozó általános követelményeket, a korszerű ételkészítési technológiákat és a diétás konyhatechnológia eljárásait, alkalmazási lehetőségeit,

– az ételek tápanyag-összetételét, az ételkészítés során abban végbemenő változásokat és a tápanyagok szerepét az egészséges és a beteg ember táplálkozásában,

– az élelmezés területén adódó nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint az élelmezéshigiéné előírásait,

– a különböző üzemeltetők (önkormányzat, vállalkozási formák) által működtetett élelmezési üzemek menedzsment feladatait,

– az alapellátás, gondozás (hospice, home care) szerepét, feladatait.

Az ápoló és betegellátók a dietetikus szakirányon alkalmasak:

– táplálkozási és élelmezési szakemberként a dietoterápia önálló művelésére, az élelmezési üzemek vezetésére, továbbá egyéni és csoportos dietetikai szaktanácsadásra,

– a kulturált étkeztetés feltételeinek és körülményeinek kialakítására,

– feladatkörükben az élelmezési üzem munkafolyamatainak megszervezésére és az élelmezési szolgálat irányítására,

– a gondozó team tagjaként a dietetikai és táplálási feladatok ellátásra.

Az ápoló és betegellátók a gyógytornász szakirányon ismerik:

– az egészséges szervezet működését, az egészségkárosító hatásokat,

– a gyakori betegségek etiológiai tényezőit, a megelőzés lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusait,

– a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségek fizioterápiás gyógyító eljárásait,

– a fizioterápiában használatos orvostechnikai berendezések, gyógyászati segédeszközök működési elvét és gyakorlati alkalmazását,

– a betegellátás kapcsán előforduló nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint a kórházhigiéné előírásait.

Az ápoló és betegellátók a gyógytornász szakirányon alkalmasak:

– a mozgásrendszer funkcionális vizsgálatára és elemzésére, a mozgásszervi státus felvételére, dokumentálására, valamint az egészséges mozgásképesség kritériumainak megállapítására,

– fizioterápiás és rehabilitációs terv önálló készítésére és rehabilitációs programok végrehajtására,

– a mozgásszervi betegségek belgyógyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségekben a saját vizsgálatra épülő fizioterápiás gyógyeljárások alkalmazására, az orvos diagnózisa alapján és az orvosi kezelésbe illeszkedően.

Az ápoló és betegellátók a mentőtiszt szakirányon ismerik:

– a hazai egészségügy szervezeti felépítését és intézményrendszerét; ezen belül a mentőellátás helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét,

– a hazai mentőellátás szervezetét, működését és a vonatkozó jogszabályokat,

– az operatív mentőmunka szolgálati, működési és magatartási szabályait,

– a mentésben használatos korszerű eszközöket, gyógyszereket, kötszereket és műszereket,

– a sürgősségi ellátást igénylő betegségeket és helyzeteket.

Az ápoló és betegellátók a mentőtiszt szakirányon alkalmasak:

– a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló egyes orvosi beavatkozások szakszerű és biztonságos elvégzésére,

– tömeges balesetek és megbetegedések, illetve katasztrófa helyszínén a kompetenciájukba tartozó mentőfeladatok ellátására,

– az ismeretek szakszerű alkalmazására valamennyi oxiológiai ellátást igénylő esetben a helyszínen, illetve a sürgősségi betegellátás rendszerében gyógyintézeti keretek között, elsősorban sürgősségi osztályon,

– munkacsoport munkájának a megszervezésére,

– elsősegélynyújtás oktatására, mentőápolók és mentő-gépkocsivezetők képzésében és továbbképzésében való részvételre.

Az ápoló és betegellátók a szülésznő szakirányon ismerik:

– a legfontosabb élettani folyamatokat, a kóros állapotokat, veszélyhelyzeteket, a nőgyógyászati és szülészeti sürgősségi tennivalókat; az orvos által használt beavatkozásokat és technikákat, az emocionális változásokat és azok jelentőségét,

– az orvosi standardok lehetőségeit és azok korlátait, a szülészeti protokollt, a nő- és anyavédelem törvényi szabályozását, valamint e körben meglévő egészségügyi és szociális forrásokat, a tiszta és aszeptikus technikák elveit és gyakorlatát, az emberi szexualitás folyamatát és problémáit, a reproduktív egészséggel kapcsolatos etikai megfontolásokat, a kulturális különbözőségeket, a gondozási alternatívákat,

– a terhesség felismerésének módszereit, a terhes nő környezeti és foglalkozási veszélyeit, a genetikai veszélyeket, a magzat növekedését és fejlődését, a különböző szűrőmódszerek indikációit és kivitelezését, az RH-negatív nők speciális gondozási szükségleteit, a terhesség alatti veszélyeket;

– a normális női életciklusokat, a női reproduktív rendszerek problémáinak okait és kezelésük módját, az öregedés anatómiai és fiziológiai jelenségeit, a menopauza hatását a fizikális és mentális egészségre, az előrehaladott korú nők szűrő és diagnosztikus tesztjeit.

Az ápoló és betegellátók a szülésznő szakirányon alkalmasak:

– a szülés vezetésére, az újszülött ellátására szülés után, az anya-újszülött korai közvetlen kapcsolatának biztosítására;

– gyermekágyas megfigyelésre, gondozásra, a szoptatás segítésére, a hazabocsátással kapcsolatos feladatok ellátására (tanácsadás, kóros tünetek felismerése, intézkedés);

– terhesgondozási feladatok végzésére;

– általános ápolási feladatok végzésére;

– feladatkörében biztonságos higiénés környezet megteremtésére (egészségügyi technika, eszközök, műszerek ismerete és szakszerű használata, fertőtlenítési és sterilizálási eljárások alkalmazására;

– nőbetegek gondozására, ápolására, speciális kezelésére, szülészeti és nőgyógyászati műtéteknél segédkezésre, műtétre váró betegek előkészítésére;

– kommunikációra a terhes és szülő nővel, azok családjával, felvilágosításra és tanácsadásra a fogamzásgátlással és a családtervezéssel kapcsolatban.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 30–35 kredit

etika, egészségfejlesztés-egészségnevelés, egészségügyi informatika, egészségügyi műszaki alapismeretek, filozófia, idegen szaknyelv, orvosi latin, szociológia, szociálpolitika, egészségügyi jogi, gazdasági és menedzsment ismeretek, népegészségtan, oxiológia-elsősegélynyújtás, toxikológia;

– szakmai törzsanyag: 55–65 kredit

a) egészségtudományi ismeretkörök: addiktológia, anatómia, ápolásetika, ápolástan, biokémia, biológia, dietetika, élettan-kórélettan, fizioterápia, gerontológia, gyógyszertan, klinikai ismeretek, közegészségtan-járványtan, mikrobiológia,

b) személyiség- és kommunikációfejlesztési ismeretek: személyiséglélektan, szociálpszichológia, beteg ember lélektana, életkorok pszichológiája, személyiség- és kommunikációfejlesztő csoporttréning;

– differenciált szakmai anyag: 110–130 kredit

a) ápoló szakirány: alapellátás, aneszteziológia, belgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, geriátriai, intenzív terápia, neurológia, pszichiátria, sebészet, szülészet-nőgyógyászat és mindezek ápolástana, valamint közösségi ápolástan, krónikus beteg ápolástana,

b) dietetikus szakirány: belgyógyászati klinikai dietetika, csecsemő- és gyermekkori betegségek dietetikája, élelmezési menedzsment, élelmezési üzemek műszaki ismeretei, élelmiszer- és biokémia, élelmiszerismeret és -technológia, ételkészítési technológia és kolloidika, gyakorlati dietetika, háztartásökonómia, közétkeztetési ismeretek, pénzügyi ismeretek, sebészeti klinikai dietetika, speciális klinikai dietetika, táplálkozás-pszichológia, táplálkozástudomány-, politika-, epidemiológia,

c) gyógytornász szakirány: fizioterápiai alapok, manuális technikák kardiorespiratorikus betegségek fizoterápia, mozgásszervi betegségek fizioterápia, neurológiai-pszichiátriai fizioterápia, csecsemő-gyermekgyógyászati és szülészet-nőgyógyászati fizioterápia, rehabilitáció, elektrodiagnosztika, radiológia és képalkotó eljárások,

d) mentőtiszt szakirány: belgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, igazságügyi orvostani ismeretek, neurológia, oxiológia-mentéstechnika, pszichiátria, sebészet-traumatológia, szolgálatvezetés, szülészet-nőgyógyászat, toxikológia,

e) szülésznő szakirány: szülészeti-nőgyógyászati szakismeretek, szakápolástan és ápoláslélektan, reprodukciós szervek élettani és kóros működése, élettani és kóros terhesség, klinikai genetikai ismeretek, felkészítés a terhességre és a szülésre, szülés és szülőszobai teendők, családközpontú szülészeti gyakorlat, gyermekágy, „rooming-in”, élettani és intenzív újszülöttellátás, terhes és gyermekágyas gondozása, terhespatológiai és nőgyógyászati szakambulanciák, speciális szakrendelések, családvédelmi szolgálat, szülészeti-nőgyógyászati műtő és anaszteziológia, nőgyógyászati és inkológiai betegek ellátása, gondozása, szülészeti-nőgyógyászati etika.

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés a gyakorlati órákat és a külső szakmai területeken végzett 1–4 hetes, valamint az összefüggő, komplex, irányított 14–15 hetes szakmai gyakorlatokat foglalja magában.

10.431 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből vagy nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

2.432 EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.    Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi gondozás és prevenció (Health Care and Disease Prevention)

2.     Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

    végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

–    szakképzettség:

a)    népegészségügyi ellenőr,

b)    védőnő,

c)    dentálhigiénikus,

–    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a)    Public Health Supervisor,

b)    Health Visitor,

c)    Dental Hygienest,

–    választható szakirányok: népegészségügyi ellenőr, védőnő, dentálhigiénikus (Public Health Care Inspector, Health Visitor, Dental Hygienest)

3.     Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4.     Képzési ág: egészségtudományi

5.     A képzési idő félévekben: 8 félév

6.     Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1.     A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit;

6.2.     A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit;

6.3.     A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit;

6.4.     A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.5.     A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 95 kredit;

6.6.     Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték.

7.     Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségtudomány eredményei alapján az emberi egészség megőrzése törvényszerűségeinek megismerésével gondozzák a társadalom egyéneit, közösségeit és elősegítik az egészségük fejlesztésének lehetőségeit. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Közös kompetenciák az egészségügyi gondozási és prevenció alapképzési szakon

Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik:

    az egészségügyi kockázatot hordozó helyzeteket, a baleset-megelőzési előírásokat;

–    az egészséges emberi szervezet alapvető biológiai és pszichológiai működését;

–    az egészségmagatartás meghatározóit;

–    az egészségügyi rendszer felépítését és működésének elemeit;

képesek:

    sürgős szükség esetén elsősegélyt nyújtani;

–    az idegen nyelvű szakirodalomban tájékozódni;

–    a megfelelő és helyes szakmai kommunikációra;

–    a számítástechnika felhasználói szintű alkalmazására;

–    az általános etikai normák betartására;

–    az egészség megőrzését szolgáló alapvető tevékenységek társadalommal történő megismertetésére.

A népegészségügyi ellenőr ismeri:

    a népegészségügyi hatósági feladatok végzésének szabályait;

–    a járványügyi állapotjelentés alapján megfelelő járványügyi vizsgálatok, baktériumhordozók felkutatásának és ellenőrzésének, továbbá a fertőző betegek nyilvántartásának és statisztikáinak értékelését;

–    a levegő-, víz-, talajszennyeződés, a szennyvíz, valamint a hulladék emberre és a környezetére gyakorolt hatásait, az esetlegesen kialakuló környezeti károsodások megelőzésének és/vagy felszámolásának módozatait és lehetőségét, továbbá képesek azok végrehajtására;

–    az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségkárosodásokat, azok vizsgálati módszereit, továbbá az ételfertőzésre, ételmérgezésre gyanús megbetegedések tüneteit, valamint a szükséges intézkedéseket és az élelmiszerek előállítását, forgalmazását szabályozó előírásokat;

–    az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a megfelelő munkakörnyezet kialakításának feltételeit;

–    kórházak, üzemek és intézmények üzemeltetésének higiénés feltételeit;

–    valamint a szakterülettel összefüggő információs és kommunikációs rendszereket és képes azok alkalmazására;

alkalmas:

    népegészségügyi hatósági tevékenység ellátásra a jogszabályok alapján szükséges intézkedések megtételére és ellenőrzésére,

–    a vonatkozó jogszabályok alapján a megfelelő hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatására,

–    járványügyi feladatok kezdeményezésére, megszervezésére és lebonyolítására,

–    járványügyi vizsgálatok eredményeinek elemzésére, értelmezésére, felhasználására és kritikus alkalmazására,

–    szakterületével összefüggésben vizsgálata eredményeinek és a szükséges intézkedéseknek közérthető formában történő kommunikálásra,

–    a lakosság egészségi állapotát javító helyi és központi egészségpolitikai kidolgozására és megvalósítására,

–    nosocomialis surveillance megtervezésére és kivitelezésére,

–    a lakosság egészségi állapotának monitorizálására, betegségmegelőző programok tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és értékelésére.

A védőnő ismeri:

    az egészségvédelmi szűrővizsgálatok rendszerét és elvi alapjait,

–    a méhnyakszűrési vizsgálat elveit, módszereit, eljárásait és az egészségügyi rendszerben a szűrővizsgálat helyét, működését,

–    egészségmegőrzés, egészségfejlesztés gyakorlati ismereteit,

–    a védőnői munka során alkalmazható eljárásokat és módszereket,

–    az egyes életkorokhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működéseket és a hozzájuk kapcsolódó ellátást,

–    gondozási, egészségfejlesztési és prevenciós modelleket,

–    a szakterülettel összefüggő információs és kommunikációs rendszereket,

–    a kliensek, gondozottak jogait és azok érvényesítési módját,

–    a hátrányos helyzetű családok egészségügyi és szociális ellátásának sajátosságait;

alkalmas:

    az egészségügyi és szociális szolgáltatások rendszerében, tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében együttműködni,

–    méhnyakszűrés végzésére,

–    az egyén, család, közösség szintjén a kliensek, gondozottak – egészségügyi és szociális – szükségleteinek feltárására és megállapítására, segítséget nyújt ezen igények megállapítására, kielégítésére,

–    az egészségi és szociális problémák felismerésére, rangsorolására, lehetőség szerint megoldására, illetve a megfelelő szakemberek ezen feladatok megoldására történő bevonására,

–    a rendelkezésre álló és feltárható erőforrások gazdaságilag optimális hasznosítására, kliensek, illetve közösségek ellátására,

–    a népegészségügyi adatok kezelésére és értékelésére, illetve kutatások végzésére, meghatározott szűrővizsgálatok, diagnosztikus eljárások elvégzésére, értékelésére és az eredmények dokumentálására,

–    otthoni és intézeti körülmények között nővédelmi szűrővizsgálatok szervezésében való részvételre,

–    családtervezéssel kapcsolatos tanácsadásra, anyaságra és szülői szerepre való felkészítésre,

–    várandós anyák célzott gondozására, szűrővizsgálatok elvégzésére, szükség esetén szociális támogatás, anyaotthoni vagy sürgősség esetén kórházi elhelyezés kezdeményezésére,

–    a gyermekágyas, szoptatós anyák ápolására, gondozására és az aktuális állapotuknak és szükségleteiknek megfelelő ellenőrző vizsgálatok elvégzésére,

–    az anyatejes táplálás, a szoptatás módszereinek a tanítására,

–    a koraszülöttek, újszülöttek, az egészséges és veszélyeztetett csecsemők állapotának és fejlődésének a figyelemmel kísérésére, a jogszabályokban meghatározott szűrővizsgálatok végzésére,

–    folyamatos egyéni, igény szerint célzottan 0-18 éves gyermekek ápolására, gondozására, a nevelés, a szocializáció és az egészséges táplálás területén történő útmutatásra, illetve e területen történő szűrővizsgálatok elvégzésére,

–    gyermekek és ifjak közösségi-egészségügyi gondozására (3-18 éves),

–    segítséget nyújtani a magatartási zavarok, káros szokások és szenvedélyek megelőzésében, a serdülőkor problémáinak a megoldásában, illetve megfelelő szakemberhez való irányításban,

–    gyermekvédelemmel kapcsolatos „jelzőfunkció” szerepének betöltésére,

–    családok mentálhigiénés támogatására, krízis prevencióra,

–    a családot érintő szociális és jogi ismeretek átadására,

–    a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátására,

–    egyéneknek, családoknak és közösségeknek egyaránt az egészséges életmódra vonatkozó és az egészség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni.

A dentálhigiénikus ismeri:

    az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzési lehetőségeit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát;

–    a gyakoribb betegségek etiopatogenezisét, diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket, kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehetőségeit, valamint az egyén általános egészségi állapota és a szájüreg egészségi állapota közötti összefüggést;

–    a gyakoribb orális betegségek rizikójának felmérésében és diagnosztikájában alkalmazott korszerű feltáró eljárások és módszerek lényegét, azok várható információit, e vizsgálatok indikációit és kontra-indikációit, kockázati tényezőit és az eredmények diagnosztikus értékét;

–    az egyes életkorokhoz vagy különleges kezelést igénylő (krónikus betegséggel, testi vagy szellemi fogyatékkal élők) helyzetekhez kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális orális működéseket, fog- és szájbetegségek és a szájtünetekkel is járó általános betegségek etiopatogenezisét, azok bizonyítékon alapuló, probléma-alapú, betegközpontú és minőségi professzionális dentálhigiénikus prevenciós, diagnosztikus, terápiás és rehabilitációs feladatait;

–    a dentálhigiénés ellátás/gondozás során előforduló nosocomialis ártalmakat, az ellátással összefüggő fertőzések extrinsic tényezőinek kiküszöbölésére szolgáló infekciókontroll elvét, gyakorlati alkalmazását;

–    az orális egészség intézményrendszerének felépítését és működését, az abban elfoglalt helyét és szerepét, etikai és jogi felelősségét, különösen a fogorvosi praxis működésének etikai, jogi, adminisztratív és gazdasági szabályozásának előírásait, finanszírozási technikáit;

–    az orális egészségmegőrzésben, egészségfejlesztésben alkalmazható egyéni és közösségi stratégiák és módszerek elvi alapjait, gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit;

–    a dentálhigiénikus munkája során alkalmazható eljárásokhoz és módszerekhez kapcsolódó etikai elvárásokat és jogi felelősségi alakzatokat;

alkalmas:

    felmérni, kiértékelni és dokumentálni a betegek orális egészségi állapotát, annak változását, a betegek egyéni szájhigiénés igényeit, valamint annak testi, pszichológiai, szociális és kulturális hátterét,

–    felismerni, hogy mikor van szükség a fogorvoshoz történő irányításra, illetve a fogorvossal vagy más szakmákkal történő konzultációra;

–    különböző életkorú, különböző egészségi állapotú (krónikus betegséggel, testi vagy szellemi fogyatékkal élők), továbbá szociálisan és/vagy kulturálisan hátrányos helyzetű egyének és közösségek felmért, azonosított és értékelt dentálhigiénés szükségleteiből kiinduló, reális célokat és kezelési stratégiákat tartalmazó szájhigiénés gondozási tervet készíteni, az elkészült gondozási terv alapján bizonyítékon alapuló, problémaalapú, betegközpontú és minőségi professzionális dentálhigiénés gondozást végezni, az általa nyújtott gondozást teljes körűen és pontosan adminisztrálni, dokumentálni;

–    egyéni és közösségi kockázati tényezők azonosítása után, a rendelkezésre álló erőforrások felmérését és a megfelelő beavatkozási stratégiák kidolgozását követően – az orális egészség megőrzése és fejlesztése érdekében egyéni és csoportos egészségfejlesztő tevékenységet tervezni, szervezni, kivitelezni és értékelni, ha szükséges motiválni az egyéneket, közösségeket orális egészségmagatartásuk optimalizálására, életmódjuk változtatására;

–    a fertőzéseket az ellátás során megelőzni;

–    a munkájában előforduló biztonsági és minőségi kockázatokat minimalizálni;

–    a fogak és az állkapocs friss baleseti sérüléseit elsődlegesen ellátni, valamint a fogászati ellátás során fellépő sürgősségi ellátást igénylő állapotokat felismerni, kompetenciájába tartozóan ellátni, vagy ellátásában közreműködni;

–    saját és a hozzá tartozó munkatársak munkáját szervezni, dentálhigiénés szolgáltatások tervezésében, fejlesztésében, kivitelezésében és értékelésében más szakmák képviselőivel együttműködni, információkat megosztani;

–    munkájában az etikai alapelveket és erkölcsi normákat betartani, a dentálhigiénikusi szakmát szabályozó jogi szabályok változását követni, a jogi szabályokat munkájában betartani;

–    kompetenciájába tartozóan a betegek részére a tájékozott beleegyezésükhöz szükséges tájékoztatást nyújtani és az ebből adódó felelősség következményeit felmérni, a részvételi szándék és a személyes felelősség növelése érdekében támogatni a betegeket és hozzátartozóikat;

–    az orális egészséggel kapcsolatosan releváns irodalmat és információt keresni, analizálni, adatokat kezelni és kritikusan értékelni, kutatómunkában közreműködni, új eredmények, új tudás alkalmazását javasolni;

–    szakterületével összefüggésben idegen nyelven kommunikálni, szakmai idegen nyelv tudása birtokában szakmai tudását bővíteni;

–    saját szakmai fejlődése érdekében az élethosszig tartó tanulás keretében szakmai ismereteit bővíteni, képességeit fejleszteni;

az alábbi kompetenciák és értékek birtokában képes a dentálhigiénikustól elvárt szakmai viselkedésre:

–    személyes kompetenciák (elhivatottság, elkötelezettség, hitelesség, érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, empátia, törődő magatartás, feltétel nélküli elfogadás, türelmesség, kitartás, szervezőkészség, proaktív viselkedés, állóképesség, jó szem-kéz koordináció, kézügyesség, önállóság, precizitás, stabil kéztartás, megbízhatóság, fejlődőképesség, felelősségtudat, monotónia tűrés, terhelhetőség);

–    társas kompetenciák (interperszonális rugalmasság, udvariasság, segítőkészség, határozottság, meggyőzőkészség, együttműködési készség, asszertivitás, közérthetőség, prezentációs készség, meghallgatási készség, hatékony kérdezés készsége, fogalmazó készség, nyelvhelyesség, kommunikációs rugalmasság, kompromisszumkészség, konfliktusmegoldó készség, stressztűrő képesség);

–    módszerkompetenciák (ismeretek helyén való alkalmazása, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, gyakorlatias feladatértelmezés, döntéshozatali képesség, körültekintés, elővigyázatosság, módszeres munkavégzés, kreativitás, eredményorientáltság); valamint

–    értékek (a beteg méltóságának a tisztelete, partnerség, a beteg autonómiájának tisztelete).

8.     A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

    alapozó ismeretek: 25-35 kredit

biológia, kémia, ökológia, pszichológia, szociológia, kommunikáció, bioetika, jogi alapismeretek, népegészségtan, elsősegélynyújtás, informatika

–    szakmai törzsanyag: 50-65 kredit

anatómia, biokémia, sejtbiológia, genetika, élettan, gyógyszertan, mikrobiológia, egészségpszichológia, ápolástan, egészségszociológia, pedagógia, egészségfejlesztés, klinikai propedeutika, egészségügyi informatika, egészségügyi menedzsment, latin nyelv

–    differenciált szakmai anyag: 100-115 kredit

népegészségügyi ellenőr szakirány: biostatisztika, epidemiológia, népegészségügyi medicina, környezetegészségtan, táplálkozás egészségtan, munka- és sugáregészségtan, gyermek- és ifjúság-egészségügy, egészségfejlesztés, közigazgatási és jogi ismeretek; népegészségügyi terep- és laboratóriumi gyakorlatok;

védőnő szakirány: szakápolástan, klinikai ismeretek, egészségfejlesztés gyakorlata, védőnői módszertan, táplálkozástan, speciális gondozási ismeretek, szakmai vezetési és irányítási ismeretek;

dentálhigiénikus szakirány: gnatológia és dentális anatómia, orális mikrobiológia és immunitástan, orális patológia, orális medicina, fogászati gyógyszertan, fogászati radiológia, preventív fogászat, konzerváló fogászat és endodoncia, parodontológia, fogpótlástan és odontotechnológia, fogászati implantológia, fogszabályozás szájsebészet, gyermekfogászat, gerodontológia, orális onkológia, fogászati infekciókontroll, helyi érzéstelenítés, fájdalom management, orális egészség fejlesztése, fogászati műszertan és anyagtan, munkabiztonság, praxismenedzsment, szakmai idegen nyelv, egészségügyi informatika dentálhigiénikusoknak.

9.     Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a területi gyakorlatokat. A területi szakmai gyakorlat a gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított, ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység. A külső szakmai helyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.     Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből vagy nemzetiségi nyelvből egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

3. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.433 Az alapképzési szak megnevezése: egészségügyi szervező (Health Care Management)

2.434 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: egészségügyi szervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Health Care Manager

– választható specializációk: egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező (Health Insurance, Health Administration Management, Health Tourism Management)

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. Képzési ág: egészségtudományi

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 25 kredit

6.2.435 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték:20 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 75 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kredit: –

7.436 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan egészségügyi szervező szakemberek képzése, akik az egészségügyben és a humánbiztosításban zajló folyamatok törvényszerűségeit megismerve ellátják ezen területek informatikai, gazdasági, adatszolgáltatási tevékenységeit.

Képesek az egészségügy működéséhez szükséges és a működése során keletkező információk rögzítését, tárolását, visszakeresését és célszerű kiértékelését végző számítógépes rendszereket üzemeltetni. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Közös kompetenciák az egészségügyi szervező alapképzési szakon

Az alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek:

– az egészségügy működésében keletkező információk rögzítését, tárolását és kiértékelését végző számítógépes rendszerek üzemeltetésére és a korszerű informatikai módszerek alkalmazására,

– matematikai és statisztikai ismeretek birtokában statisztikák, jelentések, beszámolók elkészítésére, elemzésére és prezentálására,

– az egészségügyi intézmények finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátására, a szükséges adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, illetve intézményi controlling rendszerek kialakítására és működtetésére,

– ismerik a társadalombiztosítás, betegbiztosítás rendszerét, a finanszírozási, elszámolási módokat, az adatszolgáltatási kötelezettségeket.

Az egészségügyi szervezők az egészségügyi ügyvitelszervező specializáción:

– képesek a megszerzett elméleti felkészültség, szakmai ismeretek, gyakorlati készségek birtokában, erkölcsi elvek és magatartásbeli előírások ismeretében egészségügyi ügyvitelszervezőként, információrendszer szervezőjeként, kontrollerként munkahelyi feladataik ellátására;

– ismerik az egészségügy struktúráját, az egészségügyi intézmények rendszerét, felépítését, működési mechanizmusát; tájékozottak az intézmények közötti információáramlásról, adatszolgáltatási kötelezettségeiről, döntési mechanizmusairól; képesek a korszerű menedzsment ismeretek alkalmazására;

– ismerik az alapvető gazdasági összefüggéseket, törvényszerűségeket (makro- mikroökonómia), tudják alkalmazni az intézményi (vállalati) gazdálkodás alapvető szabályait (vállalat-gazdaságtan, számvitel, pénzügy, gazdaságstatisztika, gazdasági elemzés);

– ismerik és használják az egészségügy finanszírozásával (makro- és mikro (intézményi) szintű forrásteremtés és allokáció), endofinanszírozásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket;

– önállóan tudnak egészségügyi számítógépes rendszereket kezelni, működtetni; alkalmazzák a rendszer- és információelmélet, valamint a szervezés- és vezetéselmélet fontosabb fejezeteit;

– ismerik a számvitel és adózás alapjait, birtokolják az alapvető számvitel-elemzési technikákat;

– ellátják a szakmához tartozó általános értelmiségi feladatokat, képesek az értékteremtésre és közvetítésre.

Az egészségügyi szervezők az egészségbiztosítás specializáción:

– a legújabb tudományos eredmények birtokában az egészségügy és a humánbiztosítás területén informatikai, gazdasági, biztosítási és adatszolgáltatási tevékenységek végzésére, ellenőrzésére, elemzésére, megfelelő szintű döntések előkészítésére, illetve meghozatalára;

– az egészségbiztosító intézményei dokumentációs és informatikai rendszerének szervezésére, irányítására;

– társadalombiztosítási és családtámogatási biztosítások megállapítására és számfejtésére, más előírt ügyviteli feladatok ellátására;

– a szakterületnek megfelelően hatósági és nem hatósági tevékenység körében ellenőrzési feladatok előkészítésének lefolytatására;

– az egészségügyi intézmények és a társadalombiztosítási szervek tevékenységével kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatok ellátására, támogatására;

– egészségbiztosítási tevékenység megszervezésére és irányítására az egészségügyi intézményekben, az államháztartás részét képező szerveknél és az üzleti szférában.

Az egészségügyi szervezők az egészségturizmus-szervező specializáción ismerik:

– az egészségügyi és turisztikai intézmények rendszerét és működési módját, az európai együttműködési lehetőségeket;

– a speciális egészségturisztikai szolgáltatások megszervezésének rendszereit, módszereit, a vendégekkel való bánásmód elméleti és gyakorlati hátterét;

– a turizmus általános elméletét, a speciális turisztikai menedzsmentek és stratégiák elemeit, a turisztikai piac nemzetközi működésének tendenciáit;

– a wellness termékcsoport összetevőit, a wellness és rekreációs központok felépítését és működését;

– a gyógyszállók, szanatóriumok, gyógy- és termálfürdők, gyógybarlangok egészségmegőrzésben betöltött szerepét;

– a vízgyógyászat és a fizioterápia alkalmazási köreit, a különböző kezelési módok szerepét a rehabilitációban és a prevencióban;

– a termál- és gyógyfürdők, valamint az egészségturizmushoz kapcsolódó intézmények programszervezői feladatait;

– a természeti értékek és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásait és turisztikai lehetőségeit, a falusi és ökoturizmusban rejlő rekreációs lehetőségeket;

képesek:

– egészségturisztikai programok készítésére;

– részt venni az egészségmegőrzést szolgáló tevékenységek szervezésében és vezetésében;

– az egészségturizmus fejlesztését és a nemzetközi együttműködés erősítését szolgáló projektek készítésére, közreműködésre az Európai Unió turizmusfejlesztési programjainak megvalósításában.

8.437 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 25–35 kredit

egészségtudományi és társadalomtudományi alapozó ismeretek (anatómia, élettani kórélettani alapok, elsősegélynyújtás, népegészségtan, pszichológiai, jogi, közgazdasági, etikai ismeretek, társadalomismeret); informatikai alapozó ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 50–60 kredit

egészségügyi informatikai ismeretek: alapvető klinikai, matematikai ismeretek, orvosi latin nyelv, operációs rendszerek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, prezentáció, grafika, egészségügyben alkalmazott azonosítórendszerek, dokumentációs technikák, egészségügyhöz kapcsolódó adat- és titokvédelmi szabályok;

egészségügyi gazdasági és biztosítási ismeretek: az egészségügyi ellátórendszer elemei, egészségügyi és betegbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása, közgazdaságtan mikro- és makroökonómiai összefüggései, szervezetek pénzügyeinek alapjai, számviteli előírások, könyvviteli rendszer, statisztikai eljárásmódok, az egészségügy jogi szabályozása;

– differenciált szakmai anyag: 90–110 kredit

egészségbiztosítás specializáció: a társadalombiztosítás története, az ellátások fedezeti rendszere, biztosítási jogviszony, nyilvántartási rendszerek, szolgáltatások, költségvetési szervek gazdálkodása, nyugdíjbiztosítási rendszer, baleseti és ápolási biztosítási rendszerek, egészségügyi intézmények kontrolling rendszerei, intézmények irányítása, vezetése, ellenőrzési rendszerek, az üzleti (for-profit) biztosítók és az önkéntes-kölcsönös (nonprofit) pénztárak, a társadalom- és a humánbiztosítás jogszabályi környezete;

egészségügyi ügyvitelszervező specializáció: az egészségügy struktúrája, az egészségügyben folyó adatszolgáltatási tevékenységek, az egészségügyi azonosító és dokumentációs rendszerek, az egészségügyi alapellátás információs rendszere, az egészségügy gazdaságtana, finanszírozási módszere, statisztikája, adózása, hálózatok tervezése, az egészségügyi szervezetek gazdasági irányítása (kontrollingja), minőségbiztosítása, az egészségügyi adatvédelem jogi szabályozása;

egészségturizmus-szervező specializáció: speciális egészségturisztikai szolgáltatások rendszerei, módszerei, a turizmus általános elmélete, a turisztikai piac nemzetközi működésének tendenciái, egészségturisztikai intézményrendszer (gyógyszállók, szanatóriumok, gyógy- és termálfürdők, gyógybarlangok), a wellness termékcsoport összetevői, a vízgyógyászat és a fizioterápia alkalmazási körei, a stressz okai, következményei, az egészséges életmódot segítő preventív programok készítése, a természeti értékek és a környezetgazdálkodás kölcsönhatásai.

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a területi gyakorlatokat. A területi szakmai gyakorlat a gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított, ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység. A külső szakmai helyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.438 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

4. ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.439 Az alapképzési szak megnevezése: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (Medical Laboratorial Diagnostic Imaging Analysis)

2.440 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Laboratory and Diagnostic Imaging Analyst

– választható specializációk: orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika, orvosi kutatólaboratóriumi analitika, képalkotó diagnosztikai analitika, optometria (Medical Laboratory Analysis, Medical Research Laboratory Analysis, Medical Diagnostic Analysis, Optometry)

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. Képzési ág: egészségtudományi

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit

6.2.441 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kredit: 100 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kredit: –

7.442 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek önálló laboratóriumi analitikai vagy képalkotó diagnosztikai analitikai munka végzésére, szervezésére, kis orvosi laboratóriumok, illetve diagnosztikai részlegek analitikai munkájának irányítására és jártasak az adatfeldolgozás korszerű módszereiben, valamint a gazdálkodás kérdéseiben. Kellő ismeretekkel rendelkeznek a korszerű műszer és méréstechnika, az informatika és számítástechnika és azok orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai alkalmazásának területein. Kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához.

Közös kompetenciák az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakon

Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik:

– az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai munkára vonatkozó egészségvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat,

– az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai műszerek működésének elveit,

– az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai módszerek kémiai, fizikai és biológiai alapjait,

– az alapvető biometriai, illetve matematikai-statisztikai módszereket és tudja alkalmazni azokat a szerzett információk, adatok feldolgozásához és értékeléséhez,

– az egészségügyben alkalmazott számítógépes információs rendszerek és hálózatok működését,

– a modern számítástechnika orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai alkalmazásának lehetőségeit,

– a tevékenységhez kapcsolódó jogi szabályozást,

– az orvosi laboratóriumi, képalkotó diagnosztikai munkaszervezés kérdéseit;

képesek:

– a laboratóriumi analitikai vagy képalkotó diagnosztikai módszerek értékelésére, továbbá új módszerek bevezetésére, beleértve a szükséges műszeres vizsgálatokat is,

– a szerzett tapasztalatok, eredmények és összefüggések felismerésére, ezek megfelelő dokumentálására és az ezekből levonható általános következtetések megfogalmazására,

– a laboratóriumi vagy képalkotó diagnosztikai veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartására,

– megadott szempontok alapján önálló biometriai, illetve matematikai-statisztikai analízisek elvégzésére,

– szakmai ismeretek önálló és szervezett formában való bővítésére, alkalmazására,

– a szakirodalom felhasználásával új módszerek beállítására,

– saját szakterületükön elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre,

– információk és erőforrások feltárására,

– költségszemléletű gondolkodásra,

– interperszonális kapcsolat kialakítására, a csoportos munkába való beilleszkedésre, illetve annak megszervezésére,

– munkájukat hivatásszerűen, az etikai normák betartásával végezni,

– szakterületének megfelelő egészségnevelési feladatok ellátására.

Az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alkalmas:

– kémiai, biokémiai, sejtbiológiai, mikrobiológiai, hematológiai, hisztológiai, citológiai, számítástechnikai és műszeres analitikai ismeretei alkalmazásával a klinikai kémiai, izotópdiagnosztikai, mikrobiológiai, szövettani, citológiai és hematológiai diagnosztika területén biztonsággal eligazodni és önálló munkát végezni,

– kislaboratóriumok, laboratóriumi részlegek analitikai munkájának önálló és közvetlen irányítására,

– a hibás mérésen alapuló laboratóriumi mérési eredmények felismerésére,

– a laboratóriumi műszerek üzemeltetésére, működésük biztosítására.

Az orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alkalmas:

– sejtbiológiai, genetikai, molekuláris genetikai, molekuláris biológiai, molekuláris morfológiai, immunológiai, sejttenyésztési számítástechnikai és műszeres analitikai ismeretei alkalmazásával a korszerű kutatás aktív közreműködőjeként tevékenykedni,

– a modern kutatólaboratóriumi vizsgálómódszerek főbb területein önálló munkát végezni,

– a szakirodalom felhasználásával új módszerek beállítására,

– módszertani hibák kiderítésére („trouble shooting”) és azok korrigálására,

– korszerű laboratóriumi műszereket, műszeregyütteseket üzemeltetni,

– sejttenyésztő laboratóriumok, kísérleti állatházak felügyeletét ellátni, működésüket biztosítani.

A képalkotó diagnosztikai analitika specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alkalmas:

– a képalkotó diagnosztika egyes területein adott műveletek és vizsgálatok önálló elvégzésére,

– képalkotó diagnosztikai műszerek biztonságos üzemeltetésére,

– a képalkotó berendezésekkel nyert információk képi feldolgozására, értékelésére és archiválására,

– a képalkotó berendezések működtetésével kapcsolatos eljárások és jogszabályok betartására,

– betegek felkészítésére képalkotó diagnosztikai és terápiás eljárásokra,

– a vizsgálat alatt a beteg megfigyelésére, a kóros állapot észlelésére,

– terápiás vizsgálatokban való közreműködésre,

– a radiológiai ellátásból származó esetleges egészségkárosító hatások, illetve műszaki-technikai hibák felismerésére és ezek elhárításában való közreműködésre,

– adott munkahely munkafolyamatainak szervezésére.

Az optometria specializáción végzett orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alkalmas:

– a legfontosabb szemészeti paraméterek megfigyelésére, korszerű vizsgálati eszközök és módszerek alkalmazására,

– a szem megbetegedéseinek, fejlődési rendellenességeinek, a látást veszélyeztető területeknek a felismerésére és értékelésére,

– a szem kimosására, bekötésére, szemsérülés ellátására,

– a látásélesség szubjektív és objektív meghatározására, a szem törőközegeinek, refrakciós képességének, fénytörésének, a szemizmok tevékenységének, a heterophoriának és a konvergencia képességének, a binokuláris látásnak a vizsgálatára, továbbá a csarnokzug, a szemlencse, az üvegtest és a szemfenék vizsgálatára,

– az oftalmoszkópia és az oftalmotonometria mérési eljárás elvégzésére, az eredmény értékelésére,

– a szem fénytörési hibáinak megfelelő korrekciós szemüveglencse vagy kontaktlencse felírására,

– a szemnyomás becslésére,

– a szemészeti megbetegségben szenvedők ápolási szükségleteinek felismerésére és ellátására,

– látás szűrővizsgálatok végzésére és értékelésére,

– klinikai és ápolástudományi ismereteinek alkalmazására szakmai tevékenysége során,

– tevékenysége során felmerülő szomatikus és pszichés problémák felismerésére,

– elsősegélynyújtásra,

– egészségnevelésre.

8.443 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 40–50 kredit

természettudományos alapozó ismeretek (matematika, statisztika, fizika, kémia); egészségtudományi alapozó ismeretek (funkcionális anatómia, élettan, sejtbiológia, genetika, biokémia, immunbiológia);

– szakmai törzsanyag: 70–95 kredit

általános laboratóriumi ismeretek (műszeres analitika, biokémia, molekuláris biológia, mikrobiológia, általános patológia és patobiokémia, hisztológia); társadalomtudományos és interdiszciplinális ismeretek (bioetika, biztonságtechnika és elsősegélynyújtás, informatika és könyvtárismeret, angol szaknyelv);

– differenciált szakmai anyag: 70–105 kredit

a) orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika specializáció: általános klinikai laboratóriumi ismeretek, mintavétel, mintakezelés, laboratóriumi automatizáció, laboratóriumi menedzsment és jogi ismeretek, informatika, biofizika, klinikai kémia, laboratóriumi hematológia és hemosztazeológia, toxikológia, TDM, in vitro izotópdiagnosztika, immundiagnosztikai és transzfuziológiai, hisztokémiai, molekuláris genetikai, citológiai, mikrobiológiai diagnosztikai módszerek; diagnosztikai laboratóriumi gyakorlatok;

b) orvosi kutatólaboratóriumi analitika specializáció: sejtbiokémia, elektronmikroszkópia, tömegspektrometria, biofizika, funkcionális neuromorfológia, sejt- és szövettenyésztés, farmakológia, farmako-toxikológia, állatkísérleti ismeretek, valamint élettani és molekuláris genetikai, immunbiológiai, hisztokémiai, haematológiai, citológiai, citometriai vizsgáló módszerek, áramlási citometria alkalmazása, immunológia, reagensek fejlesztése, izotóptechnika, laboratóriumi menedzsment és informatika, laboratóriumi vizsgálatok minőségi kontrollja, tájékozódás a szakirodalomban, továbbá a vizsgáló módszerek tárgyainak minőségi kontrollja;

c) képalkotó diagnosztikai analitika specializáció: alapvető klinikai ismeretek, a képalkotás folyamata és eszközei, hagyományos radiológia, ultrahang képalkotás, computer tomográfia képalkotás, mágneses rezonancia képalkotás, angiográfia, intervencionális radiológia, alkalmazott anatómiai képalkotó módszerek, sugárbiológia és sugárvédelem, sugárterápia, in vivo izotópdiagnosztika, kontrasztanyagok alkalmazása és alkalmazásuk veszélyei, gyógyszertan alapjai, valamint a fentiekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek;

d) optometria specializáció: binokuláris látás zavarai, fizikai és geometriai optika, gyermekszemészet, kontaktológia, műszaki ismeretek, optikai anyag- és gyártásismeret, optometria matematikai alapjai, szemészeti anatómia és élettan, szemészeti optika, szemészeti patológia, szemüvegrendelés, szemészeti klinikai ismeretek, szemészeti speciális ápolási ismeretek, szemészeti műszaki ismeretek, területi szakmai gyakorlat (fekvőbeteg-osztályos vizsgálóban, járóbeteg-vizsgálóban, területi kontaktológia laboratóriumban, gyermekszemészeti rendelőben, optikai üzletben).

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés magában foglalja a gyakorlati órákat és a területi gyakorlatokat. A területi szakmai gyakorlat a gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése érdekében az intézményen kívüli szakmai területen az intézmény által irányított, ellenőrzött, oktató vezetésével tanóra keretében végzett szakmai tevékenység. A külső szakmai helyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.444 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak valamely hivatalos idegen nyelvéből vagy orosz nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

X.445 PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET

1. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.446 Az alapképzési szak megnevezése: óvodapedagógus (Pre-School Teaching)

2.447 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) óvodapedagógus

b) nemzetiségi óvodapedagógus [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot]

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Pre-School Teacher,

b) Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Pre-School Teacher

– választható szakirány: nemzetiségi óvopedagógus (Ethnic Minority Pre-School Teaching)

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. Az óvodapedagógus, tanító képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 32 kredit, legfeljebb 54 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 26 kredit nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon ebből a nemzetiségi képzés gyakorlati ismeretei legalább 6 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 9 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A nemzetiségi szakirányt választó óvodapedagógusok képesek az óvodás gyermekek magyar nyelven és nemzetiségi nyelven történő nevelésére.

Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban

A hallgatók ismerik:

– a kisgyermekkori nevelés és oktatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit,

– a gyermekek fejlődésének pszichológiai sajátosságait,

– Magyarország legújabbkori történetének és társadalmának kérdésköreit,

– az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat.

Az alapfokozatot birtokában – a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve – az óvodapedagógusok

a) az ismereteket illetően bizonyították, hogy

– ismerik és értik a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseit;

– ismerik a tartalmi szabályozás dokumentumait;

– ismerik az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait;

– ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit;

– az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel rendelkeznek;

– elsajátították a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket az anyanyelvi nevelés, a játék, a mese-vers, az ének-zene, a vizuális tevékenység, a mozgás és a környezet tevékeny megismerése területén;

– ismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit;

– tájékozottak az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben;

– ismerik az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit.

b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak

– az óvodás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására,

– óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására,

– kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére;

– problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására;

– pedagógiai döntésekre;

– előítéletmentesen az inter- és multikulturális nevelésre;

– a családokkal való együttműködésre;

– a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra;

– a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására;

– önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására.

– idegen nyelven alapszinten kommunikálni;

c) szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek

– önismerettel; önértékelési képességekkel; önérvényesítés, önmenedzselés képességével; sikerorientált beállítódással; minőségtudattal;

– gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel,

– fejlett kommunikációs képességgel,

– társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással,

– az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos értékválasztási képességgel;

– a team-munkához szükséges kooperációs képességgel;

– környezettudatos magatartással.

A nemzetiségi óvodapedagógusok a fentieken túl

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy

– magas szintű nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkeznek;

– ismerik a nemzetiség történelmét és kultúráját;

– nemzetiségi óvodapedagógusként jellemzi őket a korszerű általános műveltség, a társadalmi érzékenység, a közösségi felelősségérzet és feladatvállalás;

– ismerik az óvodás korosztály nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és fejlesztési stratégiákat,

– korszerű ismeretekkel rendelkeznek a korai kétnyelvűség szakterületén;

b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak

– elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában az óvodás korú gyermekeket valamennyi nevelési területen magyar nyelven nevelni, valamint a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatait ellátni;

– korszerű népismereti/nemzetiségi tartalmak közvetítésére (néprajz, történelem, zene, tánc stb.) alkalmazni tudják e tartalmak óvodás korban történő elsajátíttatásának módszertani lehetőségeit.

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek

– a nemzetiségi identitás elmélyítéséhez szükséges gyakorlati készségekkel, jártasságokkal;

– a permanens művelődés igényével és képességével;

– az egyetemes emberi és nemzeti, illetve nemzetiségi értékek, az erkölcsi normák tiszteletével.

8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 32–45 kredit

társadalomtudományi ismeretek, pedagógia, pszichológia, informatika;

– szakmai törzsanyag: 110–140 kredit, ebből

a) szakmai elméleti modul: játék pedagógiája és módszertana, anyanyelvi, irodalmi nevelés és módszertana, matematikai nevelés és módszertana, környezeti nevelés és módszertana, ének-zenei nevelés és módszertana, vizuális nevelés és módszertana, testnevelés és módszertana – 54–72 kredit, továbbá differenciált szakmai ismeretek felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó ismeretkörökből (pl.: idegennyelv) –12 kredit

b) speciális programok modul: 30–40 kredit

ba) választható programok (pl.: családpedagógia, inkluzív-integrált nevelés, környezeti nevelés, multi- és interkulturális nevelés, gyermek- és gyógytestnevelés, gyógypedagógia) – 15–18 kredit,

bb) nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettség esetén továbbá: nemzetiségi ismeretek, kétnyelvűség elmélete és gyakorlata, nemzetiségi óvodai foglalkozások módszertana és gyakorlata, nemzetiségi nyelv – 30–40 kredit

c) szakmai gyakorlati modul: 26–34 kredit

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az eredményes óvodapedagógusi tevékenységhez szükséges készségek, képességek kialakítását segíti; olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosít, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá. A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, a speciális programok gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.

A külső szakmai gyakorlat időkerete 8 hét. Az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 9 kredit

10.448 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon végzettek esetén a záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

2. TANÍTÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.449 Az alapképzési szak megnevezése: tanító (Primary School Teaching)

2.450 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) tanító,

b) nemzetiségi tanító [zárójelben megjelölve a nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) nyelvet, illetve a cigány-roma képzési irányultságot]

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Primary School Teacher,

b) Ethnic Minority (Croatian, German, Romanian, Serbian, Slovakian, Slovenian, Roma) Primary School Teacher

– választható szakirány: nemzetiségi tanító (Ethnic Minority Primary School Teaching)

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. Az óvodapedagógus, tanító képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 36 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit, nemzetiségi tanító szakirányon ebből a nemzetiségi képzés gyakorlati ismeretei legalább 6 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 12 kredit

7.451 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az iskola 1–4. osztályában valamennyi, az 1–6. osztályban legalább egy műveltségi terület, illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott nem szakrendszerű oktatás oktatási-nevelési feladatainak ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

A nemzetiségi szakirányt választó tanítók képesek az 1–6. osztályban a nemzetiségi anyanyelvi nevelésre, az 1–4. osztályban magyar nyelven minden műveltségi terület, valamint a nemzetiségi nyelven oktatott tárgyak tanítására.

Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban

A hallgatók ismerik:

– az egyetemes és a magyar nevelés és iskoláztatás történetének jellemzőit;

– a kisgyermekek és a 6–12 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait;

– Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit;

– az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat.

Az alapfokozat birtokában – a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve – a tanítók

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy

– ismerik a társadalom működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit;

– ismerik a hazai közoktatás feladatait és stratégiáját, az 1–6. osztály nevelési, oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait;

– ismerik a nevelés-oktatás elméletét, a 6–12 éves korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit; a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az integrált és differenciált oktatás eszköztárát;

– ismerik a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezőit, a 6–12 éves gyermekek sajátosságait;

– elsajátították azokat az anyanyelvi és tantárgy-pedagógiai ismereteket, amelyek az olvasás, írás alapkészségeinek a kialakításához szükségesek;

– rendelkeznek a matematika, a természettudományok alapoktatásához szükséges korszerű ismeretrendszerekkel, összefüggésekkel, tantárgy-pedagógiai eljárásokkal;

– elsajátították a művészeti neveléshez (ének-zene, vizuális nevelés) szükséges szakismereteket, a 6–10 éves gyermekek auditív és vizuális megismerő, kifejező és alkotó képességeinek fejlesztésével kapcsolatos metodikai eljárásokat;

– ismerik a technika-életvitel-háztartástan oktatásához szükséges ismereteket, metodikai tudnivalókat;

– rendelkeznek az egészséges életmód kialakításához, a testi nevelés oktatásához szükséges tudással, speciális tantárgy-pedagógiai eljárásokkal;

– ismerik a választott műveltségterület oktatásának 1–6. osztályra vonatkozó követelményeit, tartalmi és metodikai összefüggéseit;

b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak

– az iskolai oktatás 1–4. osztályában – az idegen nyelv kivételével – valamennyi műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására, valamint az 1–6. osztályban legalább egy kötelezően választott műveltségi területen az oktató-nevelő munkára;

– az ismeretek önálló kritikus feldolgozására;

– a nyomtatott és elektronikus források, jelek, szövegek, adatsorok, diagramok megértésére és értelmezésére;

– idegen nyelven alapszintű kommunikációra;

– nevelési helyzetek, problémák kritikus elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;

– a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapkészségek, képességek fejlesztésére;

– a 6–12 éves gyermek személyiségének sokoldalú, differenciált fejlesztésére, az alapkészségek és képességek kialakítására;

– előítélet-mentesen a multikulturális és interkulturális nevelésre;

– a tanítási órán kívüli nevelési feladatok ellátására;

– a gyermekek családjával, szűkebb környezetével való együttműködésre;

– önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségeik fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak az iskolán belül felelősségteljes munkakör vállalására;

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek

– önismerettel, együttműködési készséggel, személyi felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett kommunikációs képességekkel;

– társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással;

– a permanens művelődés igényével és képességével;

– az egyetemes emberi és nemzeti értékekkel, az erkölcsi normák tiszteletével, az esztétikai értékek iránti fogékonysággal, környezettudatos magatartással;

– a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel;

– egészséges életvitellel;

– sikerorientáltsággal, ugyanakkor saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével;

– a csoportban való munkavégzés, a kollegialitás és a hatékony munkaszervezés készségével;

– a másság elfogadásával, toleranciaképességgel.

A nemzetiségi tanítók a fentieken túl

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy

– rendelkeznek magas szintű nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal;

– ismerik a nemzetiség történelmét és kultúráját;

– ismerik a 6–12 éves korosztály oktatása, nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és -fejlesztési stratégiákat;

– rendelkeznek korszerű ismeretekkel a korai kétnyelvűség szakterületén;

b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak

– elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában az 1–6. osztályban a nemzetiségi anyanyelvi nevelésre, az 1–4. osztályban magyar nyelven minden műveltségi terület, valamint a nemzetiségi nyelven oktatott tárgyak tanítására;

– rendelkeznek a nemzetiségi identitás kialakításához, elmélyítéséhez szükséges gyakorlati készségekkel, jártasságokkal;

– korszerű népismereti/nemzetiségi tartalmak közvetítésére, képesek e tartalmak 6–12 éves korban történő elsajátíttatására;

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek

– korszerű nemzetiségi műveltséggel, társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással;

– az egyetemes emberi és nemzeti, illetve nemzetiségi értékek, erkölcsi normák tiszteletével.

8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 44–55 kredit

társadalomtudományi ismeretek, pedagógia, pszichológia, informatika;

– szakmai törzsanyag: 160–175 kredit, ebből

a) szakmai elméleti modul: magyar nyelv, irodalom és tantárgy-pedagógiája, matematika és tantárgy-pedagógiája, természetismeret és tantárgy-pedagógiája, ének-zene és tantárgy-pedagógiája, vizuális nevelés és tantárgy-pedagógiája, technika-életvitel-háztartástan és tantárgy-pedagógiája, testnevelés és tantárgy-pedagógiája – 81–96 kredit; továbbá differenciált szakmai ismeretek a felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó ismeretkörökből (pl. idegen nyelv, gyógypedagógiai alapismeretek és gyermekvédelem, műveltségterületi vagy egyéb specifikáció) – 10–14 kredit;

b) kötelezően választható műveltségterületi modul: 36–42 kredit

ba) tanító szakképzettség esetén kötelezően választható műveltségi területek: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika – életvitel – háztartástan, testnevelés és sport – 21–25 kredit;

bb) nemzetiségi tanító szakképzettség esetén: nemzetiségi nyelv és tantárgy-pedagógia; nemzetiségi ismeretek és tantárgy-pedagógia; nemzetiségi irodalom, gyermekirodalom – 36–42 kredit;

c) szakmai gyakorlati modul: 40–50 kredit

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés a 6–12 éves gyermekek tanulásának irányításához, személyiségük fejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek gyakorlását iskolai környezetben, fejleszti a speciális tanítói képességeket, technikai jártasságokat biztosítja. A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és tantárgy-pedagógiai stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is. A nemzetiségi szakirányon a szakmai gyakorlat nemzetiségi nyelven, nemzetiségi iskolában folyik.

A 8. félévben a hallgatók intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek időkerete 8–10 hét, az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 12–14 kredit

10.452 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A nemzetiségi szakirányon és az idegen nyelv műveltségi területen végzettek esetén a záróvizsga letétele a nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazolja.

3. KONDUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.453 Az alapképzési szak megnevezése: konduktor (Conductive Education)

2.454 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

– szakképzettség: konduktor

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Conductive Teacher

– választható specializációk: óvodapedagógus, tanító (Pre-School Teaching, Primary School Teaching)

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító

5. Képzési idő félévekben: 8 félév,

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. Az óvodapedagógus, tanító képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.2.455 A specializációhoz rendelhető kreditérték: 60 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 15 kredit

6.5.456 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 45 kredit, tanító specializáción vagy óvodapedagógus specializáción ebből a tanítói, illetve óvodapedagógusi képzés gyakorlati ismeretei legalább 6 kredit,

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.457 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek és képességek birtokában alkalmasak bármely életkorú sajátos szükségletű mozgássérült (központi idegrendszeri sérült) konduktív neveléssel megvalósított fejlesztésére, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az óvodapedagógus specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek az óvodáskorú mozgássérült gyermekek (integrált csoportok) nevelésére, fejlesztésére, a mindenkori óvodai nevelési program megvalósítására.

A tanító specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek az 1–4. osztályos mozgássérült gyermekek (integrált osztályok) nevelésére, oktatására, a mindenkori tanterv megvalósítására.

Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban

A hallgatók ismerik:

– a nevelés és az iskoláztatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit,

– a kisgyermekek és a 6–12 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait,

– Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit,

– az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat.

Az alapfokozat birtokában – a specializációkat is figyelembe véve – a konduktorok a képzés során bizonyították, hogy ismerik

– a társadalom fejlődésének és működésének történelmi, eszmei, strukturális és funkcionális összefüggéseit,

– a hazai köz- és felnőttnevelés, továbbá a közegészségügy (korai fejlesztés) feladatait és stratégiáit, érvényes dokumentumait, a rendszerek preferenciáit, különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására,

– a nevelés-oktatás elméletét, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, az életkorokra jellemző pszichológiai sajátosságokat és nevelési lehetőségeket, a személyiségfejlődés és -fejlesztés pszichológiai tényezőit,

– a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjait, feltételeit, eljárásait valamennyi életkorban, a differenciált és az inkluzív, illetve integrált nevelés-oktatás elveit, eljárásait,

– a konduktív pedagógia célját, rendszerjellegét és rendszerelemeit,

– a központi idegrendszeri sérülések kialakulásának kockázatát, lehetséges prevencióját, a mozgás- és pszichomotoros fejlődés menetét,

– az egészségre nevelés és mentális egészség védelmének kérdéseit az egyes életkorokban és tünettípusokban,

– az egyes életkorokhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működés anatómiai, neuroanatómiai és patológiai alapjait, a motoros diszfunkció eredetét, tüneteit, vizsgálatát, differenciált diagnosztikájának alapjait,

– a központi idegrendszeri sérültek fejlesztésének lehetőségeit valamennyi életkorban,

– a probléma, a feladat és a program tervezésének módszereit, eszközeit, megvalósítási módjait,

– az elbocsátás, a más intézménybe helyezés, az integrálás, utógondozás utáni követés és tanácsadás feladatait,

– a nevelés eszközeként funkcionáló anyanyelv használatának tartalmi és technikai összetevőit, a hatékony kommunikáció technikáit és módszereit, a közéleti szereplés követelményeit,

– az oktatástechnológia alkalmazását, azokat a legújabb lehetőségeket, amelyek a gyermekek és felnőttek tanulását, újratanulását segítik;

– önálló felmérések, egyszerűbb vizsgálatok, megfigyelések tervezésének, lebonyolításának munkamenetét, az adatok értékelésének módját és az eredmények alkalmazását,

– a sajátos nevelési igényűekre és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogok törvényi szabályozását;

b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak

– elméleti (társadalomtudományi, pedagógiai, pszichológiai, orvosbiológiai, konduktív pedagógiai) ismereteik kreatív és adekvát alkalmazására valamennyi életkorú és tünettípusú mozgássérült fejlesztésében,

– különböző életkorú sérültek fő élettevékenységeinek, humán funkcióinak fejlesztésére (életvitel, óvodáztatás, iskoláztatás stb.),

– gyermekek és felnőttek konduktív pedagógiai szűrővizsgálatára, illetve a működési zavarok pedagógiai befolyásolására: problémacentrikus feladatsor összeállítására, a tevékenység irányítására, értékelésére, a sérült megfigyelésére, a fejlődés dokumentálására,

– a fejlődés különböző állomásain differenciált egyéni és csoportprogramok készítésére és lebonyolítására,

– együttműködésre szak- és társintézményekkel,

– együttműködésre családokkal, krízishelyzetek kezelésére, a szülő, hozzátartozó, gondviselő felkészítésére, a fejlesztő program beépítésére a sérült életrendjébe, és a sérültek iránti attitűdjeik alakítására,

– ismeretek önálló, kritikus megfogalmazására,

– nevelési helyzetek, problémák elemzésére, konfliktushelyzetek megoldására, problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására,

– a nevelő-oktató munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására a tanulási alapképességek fejlesztésére,

– multi- és interkulturális nevelésre,

– a tanítási órán/foglalkozáson kívüli nevelési feladatok ellátására,

– önálló továbbtanulással és szervezett továbbképzések segítségével meglévő képességek fejlesztésére, és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhatnak felelősségteljes munkakör vállalására;

c) szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek

– az egyetemes és a nemzeti értékek megbecsülésével,

– az emberi értékek és az etikai normák tiszteletben tartásával, az ember tiszteletével,

– környezettudatos magatartással, a sérült mint a társadalmi környezet tagjának, általában a másságnak az elfogadásával, a sérült iránti empátiával és toleranciával,

– a fenntartható fejlődés igényelte felelősségérzettel,

– önismerettel, sikerorientáltsággal és önértékelési képességgel, személyes felelősségérzettel, minőségtudattal, fejlett kommunikációs képességekkel,

– a permanens önművelés, önfejlesztés igényével és képességével,

– társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással, egészséges életvitellel,

– a csoportban való munkavégzés, a kollegalitás és a hatékonyság, munkaszervezés készségével.

A konduktorok óvodapedagógus specializáción ismerik:

– a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás óvodáskorra jellemző sajátosságait, pszichológiai, pedagógiai: nevelés- és tanításelméleti, módszertani kérdéseit, az óvodai nevelés programját és annak konduktív megvalósítását, a feladat- és programtervezés életkorspecifikus lehetőségeit és eszközeit,

– az óvodás életkorhoz kapcsolódó funkcionális és diszfunkcionális működéseket és az ehhez kapcsolódó ellátási és gondozási tevékenységeket, a tanulási nehézségeket előidéző okokat, megjelenési formáit, a fejlesztés lehetőségeit,

– a műveltségi tartalmak széles körét, amelyeknek társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai és pszichológiai megfontolásból kiválasztott részeik az óvodáskorúak fejlesztésében szerepet kapnak,

– mindazokat a pedagógiai és pszichológiai koncepciókat és elveket, a különböző irányzatokat, amelyeken a módszertani eljárások alapulnak,

– a nevelési területek tervezésének módjait, a tanítási-nevelési folyamat megvalósításának, megszervezésének, levezetésének, értékelésének eljárásait,

– a nevelési területeken megvalósítható képességfejlesztési eljárásokat, az egyes nevelési területek sajátos hozzájárulását a kommunikációs, a kognitív és a cselekvéses képességek fejlesztéséhez, a tanulás mint komplex képesség megalapozásához,

– a nevelési területek sajátos hozzájárulását a feladatok megvalósításához, különös tekintettel a környezeti nevelésre, a társadalmi, a vizuális: a természeti és az épített, a nyelvi, a hangzó stb. környezet megismerésére, védelmére és fejlesztésére,

– mindazokat a mesterségbeli eljárásokat és technikákat, amelyekkel az óvodai nevelést eredményesen végezheti;

alkalmasak:

– elméleti ismereteik adekvát és kreatív alkalmazására a 2–8 éves, ezen belül a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyéni és csoportos nevelésében,

– a sajátos nevelési igényű gyermekek problémáinak felmérésére, azok ismeretében fejlesztő program tervezésére és végrehajtására,

– a sérült gyermek folyamatos és egyéni nevelési és szocializációs problémáival kapcsolatos tanácsadásra, kapcsolattartásra a szülőkkel, a gyermek fejlődésének értékelésére,

– az óvodáskorúak gyermekvédelmével kapcsolatos jelzésértékű feladatok ellátására,

– a sérült óvodások inkluzív, továbbá egészséges gyermekekkel együtt megvalósítandó nevelésére, a nevelési tevékenység tervezésére, a megfelelő módszerek kiválasztására, a nevelési folyamat szervezésére, irányítására, értékelésére, foglalkozási-nevelési terv készítésére a helyi program kimunkálásától az egyes foglalkozások tervének elkészítéséig,

– a nevelési területek tartalmának és a hozzájuk kapcsolódó módszertani ismeretek adekvát transzferálására spontán nevelési helyzetekben és más korú sérültek fejlesztésében,

– a tanulási problémákra utaló jelek felismerésére, a kompetenciahatárok betartásával azok megfelelő kezelésére, szakszolgálathoz irányítására,

– nevelő eljárásainak folyamatos kontrolljára, fejlesztésére, az önművelésre, tájékozódni az új óvodai nevelési koncepciók, irányzatok körében, megfelelő értékek alapján választani, és a kiválasztott eljárásokat alkalmazni.

Konduktorok tanító specializáción ismerik:

– a fejlődés, a fejlesztés, a széles értelemben vett tanulás iskoláskorra jellemző sajátosságait, pszichológiai, pedagógiai: nevelés- és tanításelméleti, módszertani kérdéseit, az 1–4. osztály nevelési-oktatási programjait, megvalósításának konduktív módjait,

– az iskoláskorúak motoros diszfunkcióinak központi idegrendszeri eredetét, felismerését, szűrését, motoros diszfunkciójának tüneteit, vizsgálatát, a motoros diszfunkció differenciált diagnosztikájának alapjait, ritka kórképeit és azok kezelését, a team jellemzőit,

– az iskolai tanulási nehézségeket előidéző okokat, speciális megjelenési formáit, a fejlesztés lehetőségeit, speciális hallás-, beszéd- és írásproblémáit, és azok fejlesztésének módjait, a mozgássérült iskolások segítésének módjait és eszközeit, alternatív kommunikációs módszerek alkalmazását,

– a műveltségi tartalmak (tudományágak) széles körét, amelyeknek társadalmi igényeknek megfelelően, pedagógiai és pszichológiai megfontolásból kiválasztott részei az 1–4. osztályosok nevelésében-oktatásban szerepet kapnak,

– mindazokat a pedagógiai és pszichológiai koncepcióikat és elveket, különböző irányzatokat, amelyeken a tantárgypedagógiai eljárások alapulnak,

– a műveltségtartalmakhoz (tantárgyakhoz) kapcsolódó nevelés tervezésének módjait, a tanítási-nevelési folyamat megvalósításának, megszervezésének, levezetésének, értékelésének eljárásait,

– a műveltségi anyag tanulói feldolgozásának folyamatában megvalósítható képességfejlesztési eljárásokat, az egyes műveltségterületek sajátos hozzájárulását a kommunikációs, a kognitív és a cselekvéses képességek fejlesztéséhez, a tanulás mint komplex képesség kialakításához,

– a műveltségtartalmak sajátos hozzájárulását a nevelési feladatok megvalósításához, különös tekintettel a környezeti nevelésre, a társadalmi, a vizuális: a természeti és az épített, a nyelvi, a hangzó stb. környezet megismerésére, védelmére és fejlesztésére,

– mindazokat a mesterségbeli eljárásokat és technikákat, amelyekkel az 1–4. osztályos tanulók iskolai nevelését-oktatását eredményesen végezheti;

alkalmasak:

– a társadalomtudományi, neveléstudományi és pszichológiai ismeretek kreatív és adekvát alkalmazására az 1–4. osztályosok, ezen belül mozgássérült gyermekek egyéni és csoportos nevelésében-oktatásában,

– az egyéni képességek megismerésére, a fejlődésbeli lemaradás mértékének megállapítására, a képességek ismeretében az egyéni és a csoportos fejlesztésre; képességhiányok korrigálására, kompenzálására, a fejlődés diagnosztizálására, dokumentálására,

– sajátos nevelési szükségletű kisiskolások tan- és fejlesztő eszközeinek fejlesztésére,

– a fejlettség különböző szintjeinek megfelelő differenciált egyéni és csoportprogram tervezésére, készítésére, megvalósítására, értékelésére,

– a gyermekvédelemmel kapcsolatos jelzésértékű feladatok ellátására,

– a kiválasztott műveltségtartalmak tanításán-tanulásán keresztül az 1–4. osztályos sérült gyermekek inkluzív és vegyes osztályban egészséges tanulókkal együtt megvalósított nevelésére, személyiségfejlesztésére,

– az 1–4. osztályos sérült tanulók tanulási tevékenységének tervezésére, a megfelelő módszerek kiválasztására, a tanulási folyamat szervezésére, irányítására, értékelésére, oktatási-nevelési tervének elkészítésére a helyi tanterv kimunkálásától az egyes órák terveinek elkészítéséig,

– a műveltségtartalmak és a hozzájuk kapcsolódó tantárgy-pedagógiai ismeretek adekvát transzferálására spontán nevelési helyzetekben és más korú sérültek fejlesztésében,

– nevelő-oktató eljárásainak folyamatos kontrolljára, fejlesztésére, az önművelésre, tájékozódásra az új nevelési koncepciók, irányzatok körében, megfelelő értékek alapján választásra és a kiválasztott eljárás alkalmazására.

8.458 A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 20–25 kredit

társadalomtudományi ismeretek, pedagógia, pszichológia, informatika és kommunikáció;

– szakmai törzsanyag: 115–135 kredit, ebből

a) szakmai elméleti modul (55–60 kredit)

orvosbiológiai ismeretkörök: a fejlődő idegrendszer szerveződésének rendellenességei és következményei, az idegrendszer szerveződésének funkcionális alapjai (autonómiai, élettani), a központi idegrendszeri eredetű, gyermek- és felnőttkori agykárosodás (és lehetséges prevenciója), következményei (ortopédiai), a sérült személy pedagógiai környezetben megvalósítandó fejlesztése során szükséges elméleti és gyakorlati egészségügyi ismeretek (ápolástan és gyógyszertan, közegészségtan, fejlődéstan, neuroanatómia, kórtan, neuropszichológia, neurorehabilitáció), a konduktív nevelés orvosbiológiai elméleti alapjai;

konduktív pedagógiai ismeretkörök: a konduktív nevelés pedagógiai elméleti alapjai; a konduktív pedagógia cél- és feladatrendszere, általános és speciális programja életkoronként (korai, óvodás-, iskolás- és felnőttkorban), tünettípusonként és funkciókként; programtervezés, -vezetés és -értékelés; a korai felismerés, a konduktív pedagógiai szűrés elmélete és gyakorlata; a konduktív utógondozás célja és módszere, felkészítés az integrálás megvalósítására;

továbbá a főiskola egyedi jellegéből fakadó, választható speciális társadalomtudományi, pedagógiai, pszichológiai, konduktív pedagógiai, jogi ismeretek és azok gyakorlata – 15–20 kredit;

szakmai gyakorlati modul (45–55 kredit);

– differenciált ismeretek: 60–70 kredit

a) óvodapedagógus specializáción: magyar nyelv és irodalom és módszertana, matematika és módszertana, társadalom- és természetismeret és módszertanuk, testnevelés és módszertana, ének-zene és módszertana, vizuális nevelés és módszertana,

b) tanító specializáción: magyar nyelv és irodalom és tantárgy-pedagógiája, matematika és tantárgy-pedagógiája, társadalom- és természetismeret és tantárgy-pedagógiájuk testnevelés és tantárgy-pedagógiája, ének-zene és tantárgy-pedagógiája, vizuális nevelés és tantárgy-pedagógiája, technika (környezetkultúra, életvitel, háztartástan) és tantárgy-pedagógiája.

9.459 Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés bármely életkorú sérült személyiség- és mozgásfejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek megismerését, a tanultak gyakorlását és alkalmazását biztosítja egyéni és csoportos foglalkozásokon, továbbá fejleszti a speciális konduktori, nevelői képességeket, technikai jártasságot. A gyakorlati szakmai képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani/tantárgypedagógiai stúdiumok keretében végzett integrált, többségi és konduktív óvodai foglalkozások és iskolai tanítási gyakorlatok is. A hallgató az óvodapedagógus specializáción módszertani, a tanító specializáción tantárgy-pedagógiai gyakorlatot végez különböző csoportokban. A hallgatók intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt. Az összes szakmai gyakorlaton belül óvodapedagógus specializáción a szakmai gyakorlat kreditértéke 6 – 8 kredit, a tanító specializáción 8 –10 kredit

10.460 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

4.461 GYÓGYPEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: gyógypedagógia (Special Needs Education)

2.462 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség:

a) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon

b) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon

c) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon

d) gyógypedagógus, logopédia szakirányon

e) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon

f) gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon

g) gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon

h) gyógypedagógus, autizmus spektrum pedagógiája szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Special Needs Educator and Therapist (Intellectual and Multiple Disabilities)

b) Special Needs Educator and Therapist (Hearing Impairment)

c) Special Needs Educator and Therapist (Visual Impairment)

d) Special Needs Educator and Therapist (Speech and Language Therapy)

e) Special Needs Educator and Therapist (Behavioural Disorders)

f) Special Needs Educator and Therapist (Physical Disabilities)

g) Special Needs Educator and Therapist (Learning Disabilities and Difficulties)

h) Special Needs Educator and Therapist (Autism Spectrum Disorders)

– választható szakirányok: értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája, autizmus spektrum pedagógiája (Intellectual and Multiple Disabilities, Hearing Impairment, Visual Impairment, Speech and Language Therapy, Behavioural Disorders, Physical Disabilities, Learning Disabilities and Difficulties, Autism Spectrum Disorders)

3. Képzési terület: pedagógusképzés képzési terület

4. Képzési ág: gyógypedagógia

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 210 + 30 kredit.

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában – beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait és a közoktatási intézményben végzett gyakorlatot is – a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 65–70%-a.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan gyógypedagógusok képzése, akik a gyógypedagógia és a határtudományai korszerű elméleti és módszertani ismereteinek, a gyógypedagógiai tevékenységekhez szükséges képességeknek, valamint a szakterületi és gyakorlati ismereteknek a birtokában képesek segítséget nyújtani a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek képességeik fejlesztéséhez, funkciózavaraik (kognitív, szociális, szomatikus, érzékelési, észlelési stb.) korrekciójához, illetve kompenzálásához, életviteli nehézségeik kezeléséhez, rehabilitációjukhoz, valamint környezetük rendezéséhez, társadalmi integrációjukhoz. Képesek továbbá választott szakirányukon a különböző fogyatékos, sérült, akadályozott népességcsoportok szakszerű segítésére, gyógypedagógiai fejlesztésére, nevelésére, oktatására, habilitációjára és rehabilitációjára.

A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

a) Az alapfokozat birtokában a gyógypedagógusok bizonyították, hogy ismerik

– a fogyatékosságügy, illetve a gyógypedagógia egészére vonatkozó általános és átfogó ismereteket,

– a gyógypedagógiához közvetlenül kapcsolódó határtudományok fogyatékos, sérült, akadályozott személyekre vonatkozó ismereteit,

– a gyógypedagógiai nevelés, oktatás, fejlesztés módszertanát, gyakorlati ismereteit, valamint az integrált nevelés ismereteit és eljárásait, azok alkalmazásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit,

– a fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok felismerésének, differenciálásának kritériumait,

– a súlyosabb fogyatékosságok, sérülések, akadályozottságok esetében a további segítség szervezéséhez szükséges tevékenységeket,

– a választott szakiránynak megfelelő célzott nevelési, oktatási, fejlesztési módszereket, a gondozó-segítő eljárásokat, valamint azok alkalmazását.

b)463 Az alapfokozat birtokában a gyógypedagógusok alkalmasak:

– gyógypedagógiai tevékenység végzésére,

– a gyógypedagógiai szakirányokhoz tartozó népességcsoportok gondozására,

nevezetesen:

a közoktatási munkaterületen alkalmasak:

– az óvodai nevelés, valamint az általános iskola 1-6. évfolyamán (a tanulásban akadályozottak és az értelmileg akadályozottak szakirányokon az 1–12. évfolyamon, a fejlesztő nevelés, oktatás teljes időtartamában) a szakirányuknak megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, csoportokban, osztályokban (speciális óvoda, speciális tantervű általános iskola, előkészítő és speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) a nevelési és valamennyi műveltségi terület oktatási feladatainak ellátására, speciális szakiskolában készségfejlesztő feladatok végzésére, diákotthonban, gyermekotthonban általános nevelői feladatok ellátására,

– az ambuláns gondozást, fejlesztést végző (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, pedagógiai szakszolgálat, szakmai szolgáltatás keretében), illetve az integrált/inkluzív nevelést-oktatást végző közoktatási intézményekben a speciális nevelési igényű gyermekek, tanulók, felnőttek körében a szakirányuknak megfelelő területen egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatok ellátására, tanulási technikák megtanítására; együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban, rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal,

– a pedagógiai szakszolgálat, a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében, illetve az integrált/inkluzív nevelést-oktatást végző közoktatási intézményekben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, a fogyatékos felnőttek körében a szakirányuknak megfelelő területen egyéni fejlesztési, habilitációs-rehabilitációs feladatok ellátására, tanulási technikák megtanítására; együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben, a gondozásban, a rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal;

a klinikai és egyéb munkaterületen alkalmasak:

– a szakirányuknak megfelelő területen a korai fejlesztés intézményeiben, integráló bölcsődében, lassan fejlődő, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók körében bármilyen ellátási területen egyéni, komplex fejlesztő programok vezetésére, habilitációs és rehabilitációs tevékenység folytatására, a tanulási problémák megelőzésének segítésére, az integrált nevelés gyógypedagógiai feladatainak ellátására,

– munkahelyi szervezetben a fejlesztő programok használatának elterjesztésére, eredményeinek mérésére, tanácsadásra, együttműködésre, általános gyógypedagógiai segítségnyújtásra és tanácsadásra a fejlesztésben vagy gondozásban, rehabilitációban közreműködő más szakemberekkel, illetve családokkal,

– az egészségügyi, a gyermekvédelmi és a szociális ágazatban a fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt népességcsoportok gondozására, fejlesztésére, pedagógiai kísérésére, életvitelük segítésére,

– a fogyatékos, sérült, akadályozott gyermekek, fiatalok, felnőttek társadalmi környezetével, elsődlegesen családjukkal való együttműködésre, gyógypedagógiai segítésére,

– a választott szakirányhoz tartozó fogyatékos gyermek, fiatal és felnőtt népességcsoportok egyéni fejlesztésére, rehabilitációjára;

– a fogyatékos, sérült, akadályozott személyek érdekképviseletére; esélyegyenlőségüket, intézményi és társadalmi integrációjukat segítő feladatok ellátására, tanácsadásra,

– a pedagógiai szakszolgáltatások keretében a gyógypedagógusi munkakörhöz kötött feladatok ellátására, tanácsadásra,

– a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.

c) A szakon végzettek rendelkeznek a választott szakirányuknak megfelelő gyógypedagógiai tevékenységek végzéséhez szükséges kommunikációs, szociális és kreatív képességekkel, készségekkel; valamint együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, felelősségtudattal, önismerettel, továbbá a gyógypedagógusok

ca) az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

az értelmileg akadályozott (középsúlyos, súlyos és legsúlyosabb fokú értelmi fogyatékos és halmozottan sérült) gyermekek, fiatalok és felnőttek

– speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, gyógypedagógiai diagnózis készítésére,

– állapota és élethelyzete javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel; továbbá

– a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre,

– a gyermek-egészségügyi, korai fejlesztési, valamint a szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására,

– a közoktatási és a klinikai munkaterületnek megfelelően az értelmi akadályozottsággal, valamint az értelmileg akadályozott személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére;

cb) a hallássérültek pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a hallássérültek óvodáiban, iskoláiban, diákotthonaiban folyó nevelési-oktatási feladatok ellátására (beleértve a halmozottan fogyatékos hallássérültek intézményeit is), valamint a korai tanácsadás tevékenységeinek ellátására,

– a neurogén tanulási zavart mutató (diszfáziás) hallássérült gyermekek differenciáló pedagógiájára,

– az integrált/inkluzív nevelést-oktatást végző közoktatási intézményekbe járó hallássérült gyermekek, tanulók esetén egyéni habilitációs-rehabilitációs feladatok ellátására, kapcsolattartásra a többségi pedagógussal,

– a hallássérült felnőttekkel kapcsolatos általános rehabilitációs jellegű feladatok ellátására,

– a pedoaudiológiai feladat ellátásában való részvételre a szakirányú végzettségű szakember koordinálása mellett;

cc) a látássérültek pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a látássérült gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális fejlesztési, nevelési, oktatási és rehabilitációs szükségleteinek meghatározására, a látássérülés fokának, jellegének megállapítására,

– a gyermek-egészségügyi, korai fejlesztési, valamint a közoktatási intézményekben, speciális óvodákban, iskolákban és diákotthonokban tanuló, illetve a többségi óvodákba, iskolákba járó látássérült gyermekek fejlesztésére, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel,

– a szembetegségek és azokból fakadó következmények gyógypedagógiai feladatainak ellátására,

– az egyéni tanulási szükségletek felmérésére, értékelésére, az egyéni és társas tanulási környezet tervezésére, kialakítására,

– a funkcionális látás fejlesztésére,

– a látássérült tanulók számára megfelelő tanítási médiumok tervezésére, elkészítésére és alkalmazására,

– látássérült személyek iskolai és társadalmi befogadásának támogatására,

– korszerű fejlesztő eljárások és technikai eszközök alkalmazására;

cd) a logopédia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– az orofaciális, fonációs, beszéd- és nyelvi zavarok és a specifikus tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) felismerésére, vizsgálatára, elkülönítésére (differenciáldiagnózisára);

– a zavarnak megfelelő logopédiai (nyelv- és beszédterápiás) ismeretterjesztő, prevenciós, nevelési-oktatási, fejlesztési, kezelési és terápiás feladatok megtervezésére és végrehajtására (ellátására) a 3—18 éves korú népesség körében a közoktatás területén, oktatási-nevelési és a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartozó intézményekben, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel.

– alapfokú ismeretekkel rendelkeznek a logopédiai korai fejlesztés és az egészségügyi intézményekben megjelenő orofaciális, fonációs, beszéd- és nyelvi zavarokról, melyek lehetővé teszik a képzés második ciklusban való folytatását.

ce) a pszichopedagógia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a beilleszkedési, viselkedés- és/vagy teljesítményzavarok felismerésére, diagnosztizálására, fejlesztési terv készítésére és megvalósítására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel és intézményekkel,

– a nehezen nevelhető, inadaptált, személyiségzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalkorúak, felnőttek gyógyító nevelésére, oktatására, gondozására, az eredményes szocializáció elősegítésére az egészségügyi, szociális, korai fejlesztési, valamint a közoktatási intézményekben,

– anamnesztikus adatok elemzésére, a viselkedés- és/vagy teljesítményzavarokat előidéző okok, tünetek fejleszthetőség szempontjából történő értékelésére, valamint tanácsadásra és fejlesztésre az okok, illetve a tünetek megszüntetése, enyhítése érdekében;

cf) a szomatopedagógia szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a mozgásos akadályozottsággal járó állapotváltozások ismeretében a személyiségfejlődést befolyásoló gyógypedagógiai, szomatopedagógiai eljárások, módszerek, eszközök kiválasztására, illetve alkalmazására,

– a mozgáskorlátozottak iskoláiban és diákotthonaiban a terápiára, fejlesztésre, nevelésre, oktatásra, egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációra,

– az integrált/inkluzív óvodákba, iskolákba járó mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók fejlesztésére, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel,

– a mozgáskorlátozott felnőttekkel kapcsolatos általános rehabilitációs feladatok ellátására,

– a mozgáskorlátozott személyekkel, környezetükkel, a társszakmákkal való együttműködésre;

cg) a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére,

– állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel, továbbá

– a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre,

– a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására,

– a közoktatási és a klinikai munkaterületnek megfelelően a tanulásban akadályozott, tanulási zavarokkal és nehézségekkel küzdő gyermekekkel, tanulókkal, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére;

ch)464 az autizmus spektrum pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

– az autizmussal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, fejlesztési tervek kidolgozására az egyéni felmérés alapján, valamint állapotának és élethelyzetének javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel;

– a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére;

– az egészségügyi, korai fejlesztési, oktatási, valamint szociális intézményekben a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására;

– szakmai irányítás mellett az autizmussal, az autizmussal élő személyekkel, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

Alapozó képzés: 28-32 kredit

általánosan művelő ismeretek (tudománytörténet, filozófia, szociológia, idegen nyelv, jogalkalmazás, informatika, kutatásmódszertan, testnevelés); gyógypedagógiai alapozó ismeretek (anatómiai, kórtani, fejlődéstani, pszichiátriai, fejlődésneurológiai, pszichológiai, nevelés- és nyelvtudományi ismeretek, képesség- és személyiségfejlesztési, érzékelési és mozgásfejlesztési, művészeti nevelési ismeretek);

Szakmai törzsanyag: 195-205 kredit:

a szakmai törzsanyaghoz rendelt minimális kreditértéket valamennyi hallgatónak teljesítenie kell az általános szakterületi, a differenciált szakmai, a kötelezően választható differenciált szakterületi ismeretekből, valamint az összefüggő szakmai gyakorlatból.

a)465 általános szakterületi ismeretek: 30-50 kredit

a gyógypedagógus szakma és a sérülés típusai szerinti valamennyi szakterület elméleti ismeretei (gyógypedagógia-történeti, szakkórtani, szakpszichológiai ismeretek, gyógypedagógiai diagnosztika, pszichodiagnosztikai eljárások), a gyógypedagógus szakma és szakterületeinek gyakorlati, módszertani ismeretei; oktató, nevelő, fejlesztő, segítő terápiás eljárások módszertana; az óvodai nevelés, illetve a közoktatás 1-6. (tanulásban akadályozottak pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányokon 1-12.) évfolyamán a nevelés-oktatás műveltségi területek szerinti alapozó és szakmódszertani ismeretei; szakmai gyakorlat;

b) differenciált szakmai modul: 50-70 kredit

a szakirányhoz tartozó adott népességcsoportokra vonatkozó elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretek (a sérülés típusa szerinti szakirányok közül egy kötelezően választandó):

ba) az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: az értelmileg akadályozottak kórtana, pszichológiája, pszichodiagnosztikája; az oligofrénpedagógia és az értelmileg akadályozottak pedagógiájának története; bevezetés az értelmileg akadályozottak gyógypedagógiájába;

szakirányú szakterületi ismeretek: az értelmileg akadályozottak gyógypedagógiája: képességfejlesztési ismeretek (drámapedagógia, zene- és vizuális terápiák); speciális gyógypedagógusi képességek fejlesztése (személyiségfejlesztés, mentálhigiéné, pedagógiai kommunikáció fejlesztése); az értelmileg akadályozott személyek képességeinek megalapozása (mozgás-, érzékelési, észlelési, érzelmi és tudati jellemzők és fejlesztési lehetőségeik; a kommunikáció fejlődésének jellemzői); pszichomotoros fejlesztő eljárások; Montessori-pedagógia; módszertani ismeretek (korai gyógypedagógiai segítségnyújtás, játékra nevelés, kommunikációfejlesztés, felnőttek gyógypedagógiai támogatása; súlyosan, halmozottan sérültek, továbbá autisták gyógypedagógiai fejlesztése; önkiszolgálást, szociális, illetve kulturális beilleszkedést segítő módszerek), szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bb) a hallássérültek pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a hallássérültek pedagógiájának története, gyógypedagógiája, kórtana, pszichológiája és pszichodiagnosztikája;

szakirányú szakterületi ismeretek: a hallás audiológiai diagnosztikájának alapvető eljárásai és módszerei, hangerősítési technikák, a hallás-beszéd-nyelv fejlesztésének pedagógiája, módszerei; a hallássérültek integrálásának alapismeretei, a hallássérült felnőttek rehabilitációja, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bc) a látássérültek pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: látássérült személyek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája; a látássérültek pedagógiájának rendszere és története, a látássérülést okozó leggyakoribb kórformák és a látássérült személyek rehabilitációja;

szakirányú szakterületi ismeretek: a fizikai és tanulási környezet kialakításának feltételei, a tájékozódás és közlekedés tanítása; a látássérült gyermekek készségfejlesztését támogató technológiák, a látássérült gyermekek korai fejlesztése és óvodai nevelése; funkcionális látásvizsgálat és látásnevelés, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bd) a logopédia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a beszédsérültek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája; a logopédia története és fogalmi rendszere; a beszéd és hangképzési problémákat okozó leggyakoribb kórtényezők és azok orvosi rehabilitációja;

szakirányú szakterületi ismeretek: a beszédsérültek (logopédiai) diagnosztikájára és rehabilitációjára irányuló beszédterápia, egyéb terápiás fejlesztő módszerek, logopédiai kórképek, részképesség-zavarok (diszlexia, diszgráfia stb.) gyógypedagógiája, a 0-18 éves korú, valamint a felnőtt népesség logopédiai fejlesztéséhez szükséges elméleti és módszertani ismeretek, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

be) a pszichopedagógia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a viselkedészavarok kórtana, inadaptáltak pszichológiája, pszichodiagnosztikája, a pszichopedagógia története, pszichopedagógiai alapismeretek;

szakirányú szakterületi ismeretek: a viselkedészavarok ok-okozati összefüggései; az ártalom- és tünetkombinációk értelmezése; a devianciák és a viselkedészavarok összefüggései; a gyermekvédelmi segítőrendszerek, a reszocializációs gondozás intézményrendszere, módszertana; a hátrányos helyzetű és/vagy szülői háttér nélküli gyermekek és fiatalok fejlesztésének, segítésének lehetőségei; a neurotikus személyiségfejlődés kérdései, terápiás lehetőségek; az antiszociális személyiségfejlődés kialakulása, a pszichotikus fejlődésirány problematikája, a személyiségfejlődési zavarokkal/viselkedésbeli problémákkal küzdő népességcsoportokhoz kapcsolódó bánásmód, az ellátás hazai módszerei és gyakorlata, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bf) a szomatopedagógia szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a mozgáskorlátozott személyek gyógypedagógiája, pszichológiája, diagnosztikája, a szomatopedagógia rendszere és története, a mozgásszervi fogyatékosságot okozó leggyakoribb kórformák és a mozgáskorlátozott személyek rehabilitációja;

szakirányú szakterületi ismeretek: a mozgásszervi rehabilitációra irányuló mozgásnevelési ismeretek, szomatopedagógiai diagnosztika, valamint egyéb terápiás-fejlesztő eljárások, módszerek, a mozgáskorlátozottságból eredő kommunikációs zavarok és azok javítása, a mozgáskorlátozott gyermekek komplex fejlesztése, nevelése, oktatása, habilitációja, rehabilitációja, a halmozottan és súlyosan mozgáskorlátozott személyek szomatopedagógája, szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bg) a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: a tanulásban akadályozottak és értelmileg akadályozottak kórtana, pszichológiája, pszichodiagnosztikája, pedagógiája, az oligofrénpedagógia és a tanulásban akadályozottak pedagógiájának története;

szakirányú szakterületi ismeretek: a tanulási nehézségek, tanulási zavarok és tanulási akadályozottságok szakpedagógiai és szakszociológiai alapjai (pedagógiai diagnosztika, tanulásban akadályozottak oktatásának és nevelésének szociológiája, a tanulási zavarok korai felismerése és terápiája, nehezen tanuló gyermekek az általános iskolában, tanulócsoportok vezetése, pedagógiai kommunikáció); a pszichikus rendszerek fejlesztésének módszertana (a kommunikációs, a kognitív, az orientációs, a szociális és a motoros képességek fejlesztése a műveltségi területek, tantárgyak, projektek keretében; diszpraxia, diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, szociálpedagógiai alapismeretek); terápiás munka, tanulási technikák fejlesztése, módszertani ismeretek (képi kifejezés és feszültségoldás, bábterápia; szabadidő-pedagógia, szexuális nevelés, számítógépes tanulássegítés, speciális szakiskola, autisták pedagógiai fejlesztése, szabad tanulás), szakirányhoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlat;

bh)466 az autizmus spektrum pedagógiája szakirányhoz tartozó speciális ismeretek:

szakirányú alapozó ismeretek: az autizmus spektrum etiológiája, epidemiológiája, tüneti képe, pszichológiai háttere, tudománytörténeti vonatkozások, bevezetés az autizmus spektrum diagnózisába; a gyógypedagógiai felmérés (diagnózis), az autizmus spektrum gyógypedagógiája;

szakirányú szakterületi ismeretek: speciális gyógypedagógusi képességek fejlesztése (személyiségfejlesztés, mentálhigiéné, pedagógiai kommunikáció fejlesztése); autizmus-specifikus terápiás megközelítések egyénre szabott alkalmazása (pl. protetikus környezet kialakítása, alternatív-augmentatív kommunikáció autizmussal élő személyeknél); autizmussal élő felnőttek rehabilitációja, közös és eltérő szükségletek az autizmus spektrumán (súlyosan, halmozottan sérült, illetve jó képességű személyek differenciált ellátása); viselkedési problémák hátterének feltérképezése, megértése, kezelése, specifikus szakmai kompetenciák, kiemelt fejlesztési területek (szociális-kommunikációs készségek, önállóság, szabadidős készségek, munkakészségek és munkaviselkedés); társuló zavarok felismerése, kezelése; együttműködés a partnerekkel; ellátórendszer színterei, jellegzetességei;

c) kötelezően választható differenciált szakterületi ismeretek: 50-70 kredit

ca) a differenciált szakmai modul keretében választott egy gyógypedagógiai szakirányt bővítő, és a közoktatás területein pedagógiai jellegű feladatok ellátását erősítő ismeretek

cb) második gyógypedagógiai szakirányhoz tartozó speciális ismeretek,

cc) egy tanári szakképzettség megalapozásához szükséges szakterületi ismeretek;

d) összefüggő szakmai gyakorlat egy gyógypedagógiai szakirány elvégzése esetén: 30 kredit, két szakirány elvégzése esetén 30-50 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat részét képezik a szakirányhoz kapcsolódó hallgatói hospitálások, az egyéni és kiscsoportos gyakorlatok, az önismereti, kommunikációs, fejlesztő tréningek, a gyakorlatorientált stúdiumok keretében végzett gyakorlatok, továbbá az összefüggő szakmai gyakorlat. Az összefüggő szakmai gyakorlat előfeltétele a gyógypedagógiai alapképzési szak – a szakdolgozaton és záróvizsgán kívüli – minden követelményének teljesítése, az ezek teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

5. CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.467 Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education)

2.468 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: csecsemő- és kisgyermeknevelő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infant and Early Childhood Educator

3. Képzési terület: pedagógusképzés.

4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító.

5. A képzési idő félévekben: 6 félév.

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit.

6.1. A képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit,

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit,

6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit,

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik megfelelő fejlesztési és nevelési módszereket alkalmaznak az újszülöttkortól a 3 (legfeljebb 5) éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozása és fejlesztése érdekében. Megszerzett komplex gondozási, pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi ismereteik birtokában segítik a célzott korosztály egészséges testi, érzelmi, kapcsolati és beszédkészségének, illetve értelmi képességeinek a fejlődését, szocializációját, valamint támogatják a kisgyermekes családok nevelési tevékenységét. Alkalmasak gondozói, nevelői, közvetítői, képviselői és tanácsadói feladatok elvégzésére. A végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban

A hallgatók ismerik:

– az egyetemes és a magyar nevelés és iskoláztatás történetének jellemzőit;

– a kisgyermekek és a 6–12 évesek fejlődésének pszichológiai sajátosságait;

– Magyarország legújabb kori történetének és társadalmának kérdésköreit;

– az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat.

a) az alapfokozat birtokában a csecsemő- és kisgyermeknevelők a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy ismerik:

– a csecsemő- és kisgyermekkor jellemzőit, a testi és pszichés események érési, fejlődési jellegzetességeit és a fejlesztés lehetőségeit,

– a korosztály igényeit, szükségleteit, és az azokra adandó, szakmailag megfelelő, az egészséges testi és szellemi fejlődést, az önállóság kialakulását befolyásoló válaszokat, tényezőket,

– az adott korosztály nevelési, gondozási, ápolási, táplálási feladatait és az egészséges fejlődéshez szükséges higiénés, életmódbeli, kulturális, kommunikációs szokások kialakításának módszertani lehetőségeit,

– a művészeti nevelés (gyermekirodalom, ének-zene, vizuális kultúra), a gyermekfolklór és a játék személyiségfejlesztő hatását és ezeknek a nevelési-fejlesztési célok elérését szolgáló formáit, módszereit,

– a csecsemő- és kisgyermeknevelői tevékenység jogi és közigazgatási kereteit, a szakmai adminisztrációs teendőket,

– a három év alatti korosztály családon kívüli ellátási formáinak specifikumait, a családi nevelési hatások és a korai személyes kötődés jelentőségét,

– a szakma etikai szabályait,

– a szociális ellátórendszer működését és a szociális professzió alapjait,

– az elektronikus információs rendszereket,

b) az ismeretek alkalmazását illetően alkalmasak:

– holisztikus szemléletük birtokában a rájuk bízott gyermekek fejlesztési, nevelési, gondozási (szükség esetén ápolási) feladatainak ellátására,

– a korai nevelés pedagógiai módszereinek alkalmazására,

– a normál fejlődésmenet törvényszerűségeinek felismerésére, az esetleges eltérések családi kontextusban történő értelmezésére és adekvát fejlesztési, nevelési, tanácsadási módszerek meghatározására,

– jó kapcsolat kialakítására és együttműködésre a kisgyermekkel, illetve a gyermekeket nevelő családokkal,

– a csecsemő és kisgyermek gondozása-nevelése során a napközbeni ellátást segítő más szakemberekkel való együttműködésre,

– az intézményi adminisztrációs és dokumentációs munka elvégzésére,

– szakterületükön vezetői feladatok ellátására,

– szolgáltatások szervezésére a kisgyermekeket nevelő családok, valamint a gyermekgondozáson levő anyák számára,

– gyermekintézményben a gyermekek állapotának, szükségleteinek megfelelő körülmények és feladatok meghatározására, illetve a csecsemő- és kisgyermek korosztály nevelési, fejlesztési feladatainak ellátására,

– az egyéni ellátást biztosító rugalmas, folyamatos napirend megszervezésére, biztosítva a játék, az alvás, a szabad levegőn való mozgás és a rekreáció feltételeit,

– az ellátásba kerülő gyermek számára a szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamatának megszervezésére és ezek feltételeinek megteremtésére,

– a család támogatására a gyermek nevelésében, tanácsadói feladatok ellátására a kisgyermekes szülők körében egyéni és csoportos tanácsadás, foglalkozásvezetés formájában,

– a csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentáció vezetésére,

– a jogszabályoknak és a szakmai etikai normáknak megfelelően a családokkal és a gyermekkel kapcsolatos személyes adatok és információk kezelésére,

– a gyermeki fejlődéshez szükséges környezet, berendezési tárgyak, eszközök, eljárások, illetve digitális adathordozók, elektronikus információs rendszerek célnak megfelelő kiválasztására és alkalmazására,

– szóban vagy írásban a hatékony kommunikációra, legalább egy idegen nyelv ismeretében az adott nyelvű szakirodalomban való tájékozódásra,

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek:

– megfelelő szakmai identitással, a személyes kompetenciák és kompetenciahatárok felismerése, tudatos kezelése, önreflexió képességével,

– megfelelő szociális és kommunikációs képességekkel,

– empátiával,

– egyéni döntéshozatali készséggel,

– személyes felelősségvállalással,

– alkalmazkodó képességgel,

– csoportmunkában való munkavégzés képességével,

– szakmaközi együttműködési képességgel,

– a szakma etikai szabályainak betartása iránti elkötelezettséggel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

alapozó ismeretek: 20–35 kredit

társadalomismereti, egészségtudományi, pszichológiai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint informatikai alapismeretek; a szakmai nevelői képességeket fejlesztő alapismeretek;

szakmai törzsanyag: 120–140 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 70–80 kredit

– a 0–5 éves korosztályra és a családokra vonatkozó pedagógiai, pszichológiai, életvezetési elméleti ismeretek, gyakorlati munkaformák és módszerek. A főbb fejlesztési területek és módszerek (beszéd- és játéktevékenység, ének-zene, mozgásos és alkotótevékenységek, mese, vers, bábozás) ezek fejlesztési, és pedagógiai diagnosztikai lehetőségei,

– a kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdései, a segítő beszélgetés, szakmai kapcsolattartás,

– a családra, a családi szerepekre és a családdal való kapcsolattartásra vonatkozó ismeretek,

– társadalmi, szociálpolitikai, gyermekvédelmi alapismeretek,

– gondozási és egészségügyi ismeretek: gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan, ápolás- és táplálkozástan, alvás, pihenés, higiéné;

b) differenciált szakmai ismeretek: 20–30 kredit

– a korai fejlesztés módszerei; a spontán érés támogatása,

– környezeti hátrányok kiegyenlítése, multikulturális nevelés, szegregáció és integráció,

– sajátos nevelési igényű gyermekek körében a gyógypedagógus által irányított speciális korai fejlesztés intézményes segítése,

– a 0–3 éves korú gyermekeket nevelő családok és gyermeket várók felkészítése a kisgyermeknevelés rendszerszemléletű kezelésére. Az egyéni és csoportos tanácsadás módszereinek gyakorlása, szülőcsoportok foglalkozásainak a vezetése;

c) szakmai gyakorlat: 30 kredit

a szakmai gyakorlat magában foglalja: a képző intézményben végzett csoportos gyakorlati foglalkozásokat; a képző intézmény által hallgatói csoportoknak szervezett külső intézménylátogatásokat, a monitorozásokat; hospitálást egy vagy több intézményben, a külső intézményben végzett egyéni tevékenységeket, a csecsemő- és kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlására, egy választott speciális területhez (pl. korai fejlesztéshez, egyéni és szülőcsoportos tanácsadáshoz) kapcsolódó speciális ismeretek terepgyakorlata, az egyéni összefüggő külső terepgyakorlatot.

A gyakorlat szintjei:

– szakmai képességfejlesztés,

– tájékozódás az ellátó intézmények megismerésére,

– az ellátandó tevékenységek megismerése, laborgyakorlatok, előkészítő kisegítő feladatok ellátása,

– önálló tevékenységek végzése terepen.

9.469 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

XI. SPORTTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. TESTNEVELŐ-EDZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.470 Az alapképzési szak megnevezése: testnevelő-edző (Physical Education-Training)

2.471 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: testnevelő-edző (edző differenciált szakmai ismeretek választása esetén megjelölve a sportágat)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physical Educator – Trainer

3. Képzési terület: sporttudomány

4. Képzési ág: sport

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.472 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték:–

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik testkulturális és sporttudományi, valamint nevelés- és egészségtudományi ismereteik birtokában képesek sportedzői, sportszervezői, testnevelői tevékenység ellátására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a testnevelő-edző ismeri:

– a sporttudomány, a nevelés- és egészségtudomány alapfogalmait;

– a pszichomotorikus képességek és készségek fejlesztéséhez a testnevelés, a sport eszközrendszerét;

– a pedagógiai és szomatomotoros programok módszereit;

– a mozgáshibák jellemzőit, azok kijavításának módszereit;

– a mozgástanítás során a motoros tanulást elősegítő eljárásokat;

– az ízület- és gerincvédelem elméletét és gyakorlatát;

– a testnevelés és a sport területén a felkészítő folyamatok alapelveit.

Az alapfokozat birtokában a testnevelő-edző alkalmas:

– az ifjúsági korú sportolók korcsoportos felkészítésére és versenyeztetésére a választott sportágnak megfelelően;

– irányítás mellett felnőttek, élversenyzők felkészítésében és versenyeztetésében történő közreműködésre a választott sportágnak megfelelően;

– felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezésére és vezetésére;

– egyesületek, szövetségek feladatainak ellátására;

– versenyszervezőként közreműködni hazai és nemzetközi versenyek szervezésében;

– versenybírói, játékvezetői, sporttudósítói feladatok ellátására;

– helyi és települési önkormányzatok sportigazgatási szerveinél munkakörök betöltésére, sportszolgáltatás nyújtására;

– edzőtermekben és sportcentrumokban szakképzettségüknek megfelelő feladatok ellátására;

– testnevelési és sporttanfolyamok, sporttáborok, sportköri foglalkozások, turisztikai programok szervezésére és vezetésére.

A szakon végzettek rendelkeznek az egészséges életmódra, a fizikai erőnlét fejlesztésére ösztönző szemléletmóddal, az ember és környezete harmonikus egyensúlyára figyelmet fordító felelősségteljes magatartással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–40 kredit

medicinális alapismeretek (anatómia, élettan, balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás), társadalomtudományi ismeretek (filozófia, etika, esztétika, szociológia, pszichológia, pedagógia, jogi alapismeretek, közgazdasági alapismeretek), közismereti alapismeretek (informatika, kommunikáció, oktatástechnológia, európai uniós alapismeretek, tudományos kutatási ismeretek);

– szakmai törzsanyag: 120–140 kredit

medicinális ismeretek (anatómia, élettan, humánbiológia, biokémia, egészségtan), sporttudományi ismeretek (testnevelés- és sporttörténet, testnevelés-elméleti, edzéselméleti ismeretek, sportmenedzsment, mozgástanulás és -szabályozás, biomechanika, sportpedagógia, sportpszichológia, sportszociológia), neveléstudományi ismeretek (pedagógia: neveléselmélet, didaktika, közoktatási ismeretek; pszichológia: személyiségfejlesztés, vezetéslélektan), sportági alapismeretek (gimnasztika, zenés-táncos mozgásformák, erőfejlesztés, tábor- és túravezetési ismeretek), csapatsport-játékok alapjai (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda), egyéni sportágak alapjai (atlétika, torna, úszás, vízisportok, tenisz, küzdősportok); differenciált szakmai ismeretek (sportágnak megfelelő edzői vagy sportszervezői, testnevelői ismeretek); szakmai gyakorlat.

A tanári mesterképzési szak választása esetén a differenciált szakmai ismeretek terhére biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai, pszichológiai ismereteket, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat magába foglalja a sportszakmai gyakorlatokat, táborokat, edzésvezetési gyakorlatokat, edzéslátogatásokat. Kreditértéke 15–20 kredit

10.473 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

2. SPORTSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.474 Az alapképzési szak megnevezése: sportszervező (Sports Management)

2.475 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: sportszervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Manager

3. Képzési terület: sporttudomány

4. Képzési ág: testkultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan sportszervezők képzése, akik sportvezetési ismereteik birtokában képesek ellátni a sportvezetés feladatait; feltárni és hatékonyan felhasználni a testneveléshez és a sporttevékenységhez szükséges erőforrásokat, eligazodnak a sportra ható társadalmi és gazdasági tényezők és folyamatok között. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a sportszervező ismeri:

– a testnevelés és sportmozgalom célkitűzéseit, szervezeti és kapcsolatrendszerét;

– az emberi erőforrások alkalmazásához szükséges pedagógiai, pszichológiai, szociológiai törvényszerűségeket;

– a sportvezetéshez szükséges alapvető sporttudományi, gazdasági, vezetéselméleti, szervezéstudományi ismereteket.

Az alapfokozat birtokában a sportszervező képes:

– az elsajátított szakmai, jogi, gazdasági, valamint szervezési és vezetési ismeretek hatékony alkalmazására;

– a testnevelési és sportszervezetek, egyesületek létrehozására, céljainak meghatározására, sportmozgalom szervezésére;

– a szervezetek céljai megvalósulásához szükséges anyagi, tárgyi, személyi feltételek megteremtésére és hatékony felhasználására.

Az alapfokozat birtokában a sportszervező alkalmas:

– sportszervezeteknél, sportegyesületeknél, önkormányzatoknál, rekreációs központoknál, rendezvényszervezéssel foglalkozó szervezeteknél vezetői, szervezői feladatok ellátására;

– sportmarketing tevékenység végzésére.

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–40 kredit

medicinális alapismeretek (anatómia, élettan, balesetvédelem, elsősegélynyújtás), társadalomtudományi ismeretek (filozófia, etika, esztétika, szociológia, pszichológia, jogi alapismeretek, közgazdasági alapismeretek), közismereti alapismeretek (informatika, kommunikáció, oktatástechnológia, EU alapismeretek, tudományos kutatási ismeretek);

– szakmai törzsanyag: 120–140 kredit

társadalomtudományi ismeretek (vezetéslélektan, retorika, protokoll és diplomácia, szociológia, minőségbiztosítás, EU és sport, politológia, logika); gazdasági ismeretek (közgazdaságtan, általános menedzsment, pénzügy, számvitel, statisztika, marketing, vállalkozás, stratégiai menedzsment); sporttudományi ismeretek (sportpedagógia, sportpszichológia, sportszociológia, edzéselmélet, testnevelés- és sporttörténet, sportmenedzsment, sportjog, sportmarketing, sportvállalkozás, sportdiplomácia, alkalmazott kommunikáció); sportági alapozó ismeretek (gimnasztika, kondicionális képességek fejlesztése), csapatsportjátékok és egyéni sportok alapjai (labdajátékok, atlétika, torna, úszás, küzdősportok, szabadidősportok), differenciált szakmai ismeretek (pl. rekreáció és turizmus, szervezeti adminisztráció, eseményszervező), szakmai gyakorlat.

9. Szakmai gyakorlat:

Szakmai gyakorlat: rekreációs, turisztikai táborozási gyakorlatot, testnevelési és sportszervezeteknél, egyesületeknél végzett gyakorlatot foglalja magában, amelynek kreditértéke 20–25 kredit

10.476 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

3. REKREÁCIÓSZERVEZÉS
ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPKÉPZÉSI
SZAK

1.477 Az alapképzési szak megnevezése: rekreációszervezés és egészségfejlesztés (Recreation Management and Health Promotion)

2.478 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: rekreációszervező és egészségfejlesztő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Recreation and Health Promotion Manager

– választható specializációk: rekreációszervezés, egészségfejlesztés (Recreation Management, Health Improvement)

3. Képzési terület: sporttudomány

4. Képzési ág: testkultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2.479 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek birtokában képesek közvetítő és fejlesztő szerep betöltésére az egészségfejlesztés és rekreáció területén; hozzájárulnak az egészséges életmód megalapozásához, az egészségfejlesztéshez, a rekreációs és mentálhigiénés kultúra kialakításához, feltételeinek megteremtéséhez és korrekciójához a családokban és társadalmi – egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási – intézményekben, civil szervezetekben. A szakon végzettek képesek az egészségfejlesztés rekreációval kapcsolatos projektjeinek kidolgozására, megvalósítására; egészségfejlesztő és rekreációs alaptevékenységek végzésére; az egészséget veszélyeztető társadalmi problémák, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében felmerülő egészségfejlesztési feladatok, mentálhigiénés szükségletek feltárásában történő közreműködésre. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a rekreációszervező és egészségfejlesztő ismeri:

– az egészséges emberi szervezet alapvető testi, lelki működését és a helytelen életmódból fakadó egészségkárosító tényezőket;

– az egészség és életmód fejlesztésének lehetőségeit és módszereit;

– a rekreáció módszereit és technikáit;

– az egészséges munkavégzés, munkakultúra, ergonómiai, mentálhigiénés és szervezeti kultúrával való összefüggéseit, fejlesztési és projektmenedzsment módszereit;

– a balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás alapvető szabályait.

Az alapfokozat birtokában a rekreációszervező és egészségfejlesztő képes, illetve alkalmas:

– egészségügyi, szociális, nevelési-oktatási intézményekben, civil szervezetekben az egészségfejlesztés, a rekreációs és mentálhigiénés kultúra feltételeinek kialakítására;

– egészségfejlesztő, rekreációs projektek kidolgozására;

– egészségfejlesztő, rekreációs és életmódprogramok gyakorlati megvalósítására;

– elsősegélynyújtásra, balesetvédelmi programok kidolgozására;

– közreműködni az egészségfejlesztéshez, rekreációhoz szükséges pályázatok elkészítésében;

– szakterületén a pedagógia, pszichológia, szociológia és a testkultúra módszereinek alkalmazására;

– a korszerű informatikai rendszerek és eszközök alkalmazására.

A szakon végzettek rendelkeznek az egészséges életmód és életminőség, valamint a rekreáció korszerű szemléletével; az egészséges emberi magatartás befolyásolásához szükséges kommunikációs és szociális készségekkel és pedagógiai ismeretekkel; a szakterületükhöz tartozó etikai, jogi és gazdasági; valamint alapvető kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretekkel.

8.480 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–40 kredit

medicinális ismeretek (anatómia, élettan, balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás), társadalomtudományi ismeretek (filozófia, etika, esztétika, szociológia, pszichológia, pedagógia, jogi alapismeretek, közgazdasági alapismeretek), közismereti alapismeretek (informatika, kommunikáció, oktatástechnológia, európai uniós alapismeretek, tudományos kutatási ismeretek);

– szakmai törzsanyag: 60–80 kredit

medicinális ismeretek (humánbiológia, népegészségtan, táplálkozástan, prevenció), társadalomtudományi ismeretek (szakpedagógia, egészségfejlesztés, szakszociológia, szakpszichológia, rekreáció elmélete és módszertana, szervezetfejlesztés, statisztika, mentálhigiéné, természet-, munka- és környezetkultúra, a turizmus alapjai), képesség-, készségfejlesztés (kommunikációs készségfejlesztés, szociális készségfejlesztés, motoros képességek, relaxációs technikák, mozgásprogramok, szellemi rekreáció, rekreációs edzéstan); szakmai gyakorlat;

– differenciált szakmai ismeretek: 50–60 kredit

rekreációszervezés specializáció: medicinális ismeretek (masszázs, rehabilitáció, terhelésélettan); szakmai ismeretek (animáció, hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők rekreációja, nem sportági mozgásprogramok, rekreáció elmélete és módszertana, sportmenedzsment, sportmarketing, táborozási ismeretek, sportturizmus, erőnléti vizsgálatok, foglalkozásvezetés, játékok, rekreációs edzés, rendezvényszervezés, táncok, test- és alakformálás, vízi rekreáció, zene és mozgás, aerobic, gimnasztika, zenés gimnasztika, gördülősportok, korcsolya, harcművészetek, küzdősportok, sportjátékok, tenisz, úszás); rekreációs, havas és vízi táborok;

egészségfejlesztés specializáció: medicinális ismeretek (krónikus betegségek megelőzése, természetgyógyászat, addiktológia, rehabilitáció, családtervezés, szexuális kultúra); társadalomtudományi ismeretek (szervezetfejlesztés, projektmenedzsment, szociálpolitika, egészségügyi jog, szakmaspecifikus szociológia, egészségfejlesztési marketing, szociálpszichológia, tanácsadás elmélete, szakkommunikáció elmélete és gyakorlata, kisebbségtudományi alapismeretek, közösségi mentálhigiéné); szakmai terepgyakorlat (komplex egészségfejlesztő projekt tervezése, megvalósítása, értékelése, PR terv készítése).

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat magában foglalja az egészségügyi, szociális, oktatási, civil szervezeteknél végzett gyakorlatot, továbbá a program- és foglalkozástervezési, -szervezési, -vezetési gyakorlatot. Kreditértéke 12–18 kredit

10.481 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

4. HUMÁNKINEZIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.482 Az alapképzési szak megnevezése: humánkineziológia (Human Kinesiology)

2.483 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: humánkineziológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Human Kinesiologist

3. Képzési terület: sporttudomány

4. Képzési ág: testkultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kredit: –

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan humánkineziológusok képzése, akik integrált testkulturális és egészségtudományi ismereteik birtokában képesek a fizikai teljesítmény korszerű eszközökkel és módszerekkel történő megállapítására; képesek a fiatal, felnőtt és idős emberek mozgáskultúrájának, állóképességének, terhelhetőségének, erőnlétének a fejlesztésében, megőrzésében, a mozgásszervi és keringési rendellenességek megelőzésében, illetve rehabilitációjában való közreműködésre. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a humánkineziológus ismeri:

– a fizikai és egészségi állapotnak, a károsodás mértékének a megállapítására alkalmas műszereket, eljárásokat;

– a sportbeli csúcsteljesítmények eléréséhez a fizikai és mentális képesség fejleszthetőségének eljárásait, módszereit;

– az egészségében károsodott emberek mozgásszervi és keringési rendszere rehabilitációjának folyamatát, eljárásait, a rehabilitáció során bekövetkező változások mérésének, értékelésének módszereit;

– az egészségfejlesztő programokat;

– az egészséges és egészségében károsodott emberi szervezet működésének alapvető elveit.

Az alapfokozat birtokában a humánkineziológus képes:

– a mozgató és keringési rendszer fejlettségi szintjének meghatározására;

– modern vizsgálati és olyan fejlesztő módszerek alkalmazására, amelyekkel az egészségükben károsodott emberek mozgásszervi és keringési rendszere rehabilitálható;

– betegség, műtét vagy egyéb károsodások következtében legyengült szervezet roborálásának elősegítésére;

– sportolók fizikai képességeinek fejlesztésére;

– felügyelet mellett tudományos kutatási módszerek alkalmazására a sport és egészségtudományi kutatások területén;

– a fizikai és erőnléti állapot, illetve károsodás mértékének meghatározására, az ehhez kapcsolódó eljárások alkalmazására.

Az alapfokozat birtokában humánkineziológus alkalmas:

– sportklubokban fizikai képességek felmérésére, edzéstervezésre, mozgáselemzésre, játékelemzésre;

– egészségmegőrzést, rehabilitációt szolgáló intézményekben fizikai aktivitási programok tervezésére, foglalkozások megszervezésére és lefolytatására;

– fizikai állapot műszeres mérésének elvégzésére;

– sportklubokban sportsérülések rehabilitációjában való részvételre.

A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–40 kredit

medicinális és természettudományos alapismeretek (anatómia, élettan, balesetvédelem, elsősegélynyújtás, kémia, matematika), társadalomtudományi ismeretek (filozófia, etika, esztétika, szociológia, pedagógia, jogi alapismeretek, közgazdasági alapismeretek), közismereti alapismeretek (informatika, kommunikáció, oktatástechnológia, EU alapismeretek, tudományos kutatási ismeretek);

– szakmai törzsanyag: 110–140 kredit

medicinális és természettudományos ismeretek (anatómia, élettan, humánbiológia, egészségtan, biokémia, genetika, terhelésélettan, táplálkozásélettan, sportsérülések, modern képalkotó eljárások, masszázs), sporttudományi ismeretek (mozgástanulás és szabályozás, biomechanika, mozgástan, mozgáselemzés, mozgásfejlődés, sporttudomány elmélete, biometria, méréstechnika), társadalomtudományi ismeretek (mentálhigiéné, autogén és mentáltréning, szociálpszichológia), szakmai gyakorlat; további differenciált szakmai ismeretek (medicinális, sporttudományi és sportági ismeretek: terhelésélettan, ergometria, mozgásszimuláció, diatetika, laboratóriumi diagnosztika, mozgatórendszer fejlesztése, keringési és légzési rendszer fejlesztése; testnevelés- és sporttörténet, edzéselmélet, edzésmódszertan, sportmenedzsment, sportpszichológia, wellness, életbiztosítási ismeretek; sportmozgások alapjai, úszás, aerobic, választott sportág edzéselmélete és módszertana).

9. Szakmai gyakorlat:

Rehabilitációs intézetekben, fitness- és wellness-, valamint sportklubokban végzett szakmai gyakorlatot foglalja magában, amelynek kreditértéke 15–20 kredit

10.484 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

XII.485 TERMÉSZETTUDOMÁNY KÉPZÉSI
TERÜLET

1. BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.486 Az alapképzési szak megnevezése: biológia (Biology)

2.487 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: biológus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Biologist

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: élő természettudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.488 A specializációhoz rendelhető minimális kreditpontok: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan biológusok képzése, akik természettudományos, matematikai, kémiai, fizikai és informatikai alapismereteik birtokában képesek a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, új biológiai ismeretek megszerzésére. Ismerik tudományterületükön a legfontosabb kutatási módszereket. Gyakorlati és laboratóriumi ismereteik alapján alkalmasak biológiai feladatok megtervezésére, megoldására és értékelésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a biológusok képesek:

– a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, az alapelvek gyakorlati alkalmazására;

– a kutatás legalapvetőbb módszereinek az alkalmazására;

– laboratóriumi és terepi feladatok megoldására, laboratóriumi technikák, műszerek használatára, számítógépes adatfeldolgozás alkalmazására;

– a kutatói modult elvégzők önálló biológiai tudományos probléma felvetésére, egyszerűbb kísérleti megoldások tervezésére, kivitelezésére és értékelésére.

Az alapfokozat birtokában a biológusok alkalmasak:

– laboratóriumi és terepi műveletek elvégzésére;

– kísérletek tervezésére, kivitelezésére és alkalmazására.

Az alapszakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8.489 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– általános társadalom- és természetudományi alapismeretek: 20–40 kredit

matematika, informatika, kémia, fizika, földtudomány, biológia;

– szakmai alapozó ismeretek: 28–46 kredit

biokémia, sejtbiológia, növényszervezettan, növényrendszertan, állatszervezettan, állatrendszertan;

– szakmai törzsanyag: 30–60 kredit

összehasonlító élettan, növényélettan, humánbiológia, genetika, mikrobiológia, molekuláris biológia és biotechnológia, ökológia és biogeográfia, evolúcióbiológia, etológia, természet- és környezetvédelem, differenciált szakmai ismeretek;

– differenciált szakmai ismeretek: 50–60 kredit

sejt- és molekuláris biológus és szupraindividuális biológus specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

tanári modul: a második szak szakterületi ismeretei, továbbá pedagógia, pszichológia.

9.490 Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.491 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

2. FIZIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.492 Az alapképzési szak megnevezése: fizika (Physics)

2.493 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: fizikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Physicist

3.494 Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: élettelen természettudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.495 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.496 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja fizikusok képzése, akik megszerzett ismeretek birtokában képesek tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytatni, ill. egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni. Általános műveltségük, korszerű természettudományos szemléletmódjuk képessé teszi őket arra, hogy a műszaki és gazdasági életben, valamint az államigazgatásban irányító, szervező részfeladatokat lássanak el.

Alapfokozat birtokában a fizikus – a várható specializációkat is figyelembe véve – ismeri:

– a fizika alapvető jelenségeit és az értelmezésükhöz szükséges alaptörvényeket;

– a megszerzett ismeretek birtokában képes további tanulásra, szakmai ismereteinek bővítésére.

Alapfokozat birtokában a fizikus – a várható specializációkat is figyelembe véve – alkalmas:

– a fizika, ill. szakirányú ismeretek alkalmazására az ipari, gazdasági, oktatási és államigazgatási területen felmerülő kérdésekben;

– fizikai mérések elvégzésére, gyakorlati problémák megoldására más szakemberekkel együttműködve;

– fejlesztési folyamatok fizikán alapuló részének tervezésére és szervezésére;

– a mindennapi életben felmerülő természettudományosan értékelhető problémák nem szakemberek számára történő megfogalmazására;

– a természettudománnyal és a tudományszervezéssel kapcsolatos kérdések kommunikálására.

8.497 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 20–30 kredit

matematika; informatika és elektronika; természettudományos és közismereti alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 40–70 kredit

mechanika; hullámok és optika; termodinamika és statisztikus fizika alapjai; elektromágnesség, relativitáselmélet alapjai; atomfizikai és kvantumfizikai alapjai; kondenzált anyagok fizikája; mag és részecskefizika; fizikai laboratóriumok;

– differenciált szakmai ismeretek: 50–110 kredit

a) fizikus specializáció: elméleti fizika; felsőbb matematika; informatika és elektronika; fizikai laboratóriumok; természettudományos alapismeretek; speciális fizikai ismeretek;

b) környezetfizika, biofizika, alkalmazott fizika specializációk: elméleti fizika; programozási ismeretek; felsőbb matematika; természettudományos alapismeretek, illetve specializációs ismeretek;

c) tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, elméleti fizika, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális fizikai ismeretek, pedagógia pszichológia ismeretek.

9.498 Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.499 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

3. KÉMIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.500 Az alapképzési szak megnevezése: kémia (Chemistry)

2.501 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: vegyész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemist

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: élettelen természettudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.502 A specializációhoz rendelhető minimális kredit: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.503 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan vegyészek képzése, akik elméleti és gyakorlati kémiai ismeretekkel, a rokon szakterületeken (pl. matematika, fizika, informatika, szakmai idegen nyelv) elfogadható alapismeretekkel rendelkeznek és az alapfokozat birtokában alkalmassá válnak elsősorban gyakorlati feladatok és problémák felismerését és önálló megoldását igénylő munkakörök ellátására a vegyipari termelésben, analitikai, minőségbiztosítási laboratóriumokban, valamint igazgatási, környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területeken. Kellő mélységű ismerettel rendelkezzenek a képzés második ciklusát folytatni, illetve egyénileg és szervezett formában további tanulmányokat végezni.

Alapfokozat birtokában a vegyész – a várható specializációkat is figyelembe véve – ismeri:

– a legfontosabb kémiai laboratóriumi módszerek elvét és gyakorlati alkalmazhatóságukat;

– munkája eredményeit – szakmai és nem szakmai körök számára – hatékonyan tudja kommunikálni idegen nyelven és az informatika eszközeit is felhasználva;

– képes továbbképzések segítségével új kompetenciákat elsajátítani.

Alapfokozat birtokában a vegyészek – a várható specializációkat is figyelembe véve – alkalmasak:

– elsősorban gyakorlati problémák és feladatok felismerésére és önálló megoldására a vegyipari termelésben, akadémiai és ipari kutatóintézetekben, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási, egészségügyi analitikai laboratóriumokban, valamint igazgatási, környezetgazdálkodási és környezetvédelemi területeken a napi műszerüzemeltetési, rutinmérési feladatok ellátására;

– a laboratóriumi nagyműszerek felelősségteljes működtetésére;

– a szakterületén önálló döntéshozatalra;

– munkájukat minőségtudattal, sikerorientáltsággal és megfelelő értékszemlélettel végezni.

8.504 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományos alapozó ismeretek: 14–24 kredit

matematika, fizika, informatika, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 82–92 kredit

általános, szervetlen, analitikai, alkalmazott, szerves és fizikai kémia;

– differenciált szakmai ismeretek: 50 kredit

vegyész specializáción: fizikai kémia, anyagtudomány; környezetkémia és -analitika; szerves kémia és biokémia; a makromolekuláris és polimerkémia; természettudományos ismeretek;

tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, elméleti kémia, egyéb természettudományos alapismeretek, speciális kémiai ismeretek, pedagógiai, pszichológiai ismeretek.

9.505 Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.506 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

4. FÖLDRAJZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.507 Az alapképzési szak megnevezése: földrajz (Geography)

2.508 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: geográfus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Geographer

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: föld- és földrajztudományi

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.509 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 36 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan geográfusok képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, valamint idegennyelv-tudásuk birtokában képesek a szakterületükön önálló ismeretszerzésre. Elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet megértéséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, ismereteket szereznek a környezet működéséről, a természeti és társadalmi-gazdasági környezetről. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a geográfusok képesek:

– a földrajzi szakirodalom feldolgozására, kritikai értékelésére;

– a Földön lejátszódó természeti és társadalmi folyamatok sajátosságainak és kölcsönhatásainak felismerésére;

– a természet- és társadalom-földrajzi rendszer fő elemeinek ismeretében értelmezni azok törvényszerűségeit, szerkezetüket, kölcsönhatásaikat és változásaikat;

– a földrajzi környezet komplex felmérésére, a természeti, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok tematikus térképezésére;

– földrajzi, térbeli adatok elemzésére, modellezésére, az eredmények értékelésére, megjelenítésére, térképezésére;

– a természeti és társadalmi környezetben lejátszódó folyamatok térbeli rendjének meghatározására.

Az alapfokozat birtokában a geográfusok alkalmasak:

– földrajzi problémák felismerésére, megfogalmazására;

– környezeti, tájminősítési, település- és térelemzési szakmai kérdések megoldására, szakmai döntések hátterének kidolgozására;

– a laboratóriumi, terepi adatfelvételek, a társadalom-földrajzi adatok adatbázisba rendezésére, kezelésére és geotudományi eszközökkel történő elemzésére;

– szakterületükön döntések előkészítéséhez szükséges szakmai elemzések készítésére.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8.510 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 36–58 kredit

természettudományos és társadalomtudományi alapismeretek (matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, európai uniós alapismeretek, közgazdaságtan, szociológia, demográfia); földtudományi alapismeretek (éghajlattan, térképtan, földtan); földrajzi alapismeretek (geomatematika, geoinformatika, földrajzi vizsgálati, kutatási módszerek, technikák);

– szakmai törzsanyag: 36–64 kredit

természetföldrajzi modul (geomorfológia és belső erők, talajföldrajz, biogeográfia, hidrogeográfia); társadalomföldrajzi modul (népesség- és településföldrajz, általános gazdasági földrajz); regionális földrajzi modul (Európa természet- és társadalomföldrajza, Magyarország természet- és társadalomföldrajza, további regionális ismeretek);

– differenciált szakmai ismeretek: 55–75 kredit

táj- és környezetföldrajzi, település- és területfejlesztési, szakinformatikai specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, terepgyakorlat, továbbá pedagógia, pszichológia;

speciális gyakorlati ismeretet nyújtó egyéb specializációk.

9.511 Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.512 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

5. FÖLDTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.513 Az alapképzési szak megnevezése: földtudományi (Earth Sciences)

2.514 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: földtudományi kutató

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Earth Scientist

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: föld- és földrajztudományi

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.515 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 36 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan földtudományi kutatók képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, a földtudományok elméletének és gyakorlatának ismeretében képessé válnak arra, hogy a tudományos életben, a nemzetgazdaság különböző intézményeiben, valamint az ipari erőforrás-kutatásokban önálló szervező és irányító feladatokat lássanak el, és hivatásuknak tekintsék a Föld megismerését és védelmét. Idegennyelv-ismeretük birtokában alkalmasak a nemzetközi szakirodalom követésére, nemzetközi kapcsolattartásra, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában a földtudományi kutatók képesek:

– széles körű természettudományos ismeretrendszerük komplex, folyamatorientált és a térbeli összefüggések, a globális és lokális nagyságrendek megértésén alapuló szemléletük révén a társadalmi-gazdasági folyamatok következtében fellépő földtudományi problémák felismerésére, ezen problémáknak a társtudományok szakemberei, a közvélemény, illetve a döntéshozók számára való szabatos megfogalmazására, alternatív megoldások kidolgozására, valamint a döntéshozatali folyamatban más szakemberekkel és érdekelt döntéshozókkal való hatékony kommunikációra;

– földtudomány elméleti és gyakorlati problémáinak kezelésére, a problémák megoldására irányuló lépések kimunkálására.

Az alapfokozat birtokában a földtudományi kutatók alkalmasak:

– nemzeti és nemzetközi földtudományi megfigyelő- és előrejelző szolgálatoknál, illetve hatósági jogkört gyakorló intézményeknél feladatok ellátására;

– környezettudományi, erőforrás-kutatási, környezet- és természetvédelmi feladat- és munkakörökben szervezői és koordinációs feladatok ellátására;

– kutatási projektek megszervezésére, laboratóriumi és terepi mérések végzésére, koordinálására, az eredmények térképi ábrázolására és térinformatikai integrációjára;

– térbeli és relációs adatok adatbázisba rendezésére, adatbázisok működtetésére, térelemzési, statisztikai módszerek, valamint geotudományi eszközök felhasználásával történő elemzésére;

– ipari és kommunális létesítmények tervezéséhez, biztonsági elemzéséhez szükséges hatástanulmányok elkészítésére, ilyen vizsgálatokban más szakemberekkel való együttműködésre.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8.516 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 20–35 kredit

természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, biológia, kémia, informatika);

– szakmai törzsanyag: 50–80 kredit

földtudományi alapismereti modul (légkör, hidroszféra, kőzetszféra, földbelső, földfejlődés, geodinamika); földtudományi vizsgálati módszerek modul (terepi mérések és megfigyelések, anyagvizsgálati módszerek, távérzékelési módszerek); alkalmazott földtudományi modul (regionális földtudományi ismeretek, környezeti földtudományi ismeretek, földi erőforrások, geoinformatika); egyéb földtudományi szakismeretek;

– differenciált szakmai ismeretek: 50–90 kredit

a) geológus, geofizikus, meteorológus, csillagász, geográfus, térképészet és geoinformatika, műszaki földtudomány specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

b) tanári modul: a második szak szakterületi ismeretei, valamint pedagógia, pszichológia.

9.517 Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.518 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

6. KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.519 Az alapképzési szak megnevezése: környezettan (Environmental Studies)

2.520 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: alkalmazott környezetkutató

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Applied Environmental Studies

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: környezettudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.521 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 45 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.522 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan alkalmazott környezetkutatók képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegennyelv-tudásuk, valamint matematikai, informatikai, kémiai, fizikai, földtudományi és biológiai ismereteik birtokában képesek a környezettudomány alkalmazott szintű művelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

Az alapfokozat birtokában az alkalmazott környezetkutatók képesek:

– a környezeti mintákban lévő alkotóelemek eloszlásának és szerkezetének elemzésére a nm-km mérettartományban;

– az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatok megértésére és kezelésére;

– a környezettudományi elméletek, paradigmák, elvek gyakorlati alkalmazására;

– alkalmazói szintű kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására;

– az egészségügyi, jogi és biztonsági szabályozások, valamint a kutatásoknak a környezetre és a megrendelőkre gyakorolt hatásának az ismeretében terepi és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére;

– az elsajátított eljárások, technikák alapján adatgyűjtésre, adatrögzítése és adatok feldolgozására és értelmezésére.

Az alapfokozat birtokában az alkalmazott környezetkutatók alkalmasak:

– a környezettudományhoz kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatói feladatok ellátására;

– környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknél, kutató-fejlesztő intézeteknél, szakigazgatási szerveknél munkakörök betöltésére;

– a környezet- és természetvédelem, az ipar, mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízügy, egészségügy, települési önkormányzatok területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok megoldására;

– a tanári modult végzettek a környezeti tantárgyak, a természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás előkészítésében, szervezésében, oktatási és nevelési segédanyagok készítésében közreműködésre.

A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8.523 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– természettudományi és informatikai alapismeretek: 20–35 kredit

fizikai, kémiai, biológiai, földtani, természetföldrajzi, matematikai, informatikai ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 60–85 kredit

környezettudományi alapismeretek modul (a természet szervetlen és szerves anyagai és ezek folyamatai: környezeti szervetlen, szerves és biokémia; levegő-, víz- és földkémia; ásványkőzettan, környezeti fizika, meteorológia, geoinformációs rendszerek, talajtan, hidrológia, hidrogeológia; az élő anyag és folyamatai, kölcsönhatásai: általános ökológia, fizika az élővilágban, alkalmazott ökológia, tájökológia, mikrobiológia, hidrobiológia, biogeográfia);

környezet- és természetvédelmi alapismeretek modul (környezettechnológia, környezet-gazdaságtan, környezet-egészségtan, globális környezeti problémák, környezetvédelem, természetvédelem, jog, kommunikáció, környezettudatosság, fenntarthatóság, gazdasági, társadalmi ismeretek);

környezettudományi monitorozási alapismeretek modul (méréstechnikai ismeretek, környezetminősítés, állapotértékelés, fizikai, kémiai, biológiai és földtudományi mérések és vizsgálati módszerek)

egyéb természettudományi szakismeretek modul;

– differenciált szakmai ismeretek: 50–75 kredit

különösen a környezetkutató, a környezettan tanári, technikatanári, geofizikai, meteorológiai, geológiai, geográfiai specializációkhoz kapcsolódó speciális ismeretkörök.

9.524 Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.525 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

7. MATEMATIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.526 Az alapképzési szak megnevezése: matematika (Mathematics)

2.527 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: matematikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mathematician

3. Képzési terület: természettudomány

4. Képzési ág: matematikatudomány

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –

6.2.528 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7.529 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja: matematikusok képzése, akik olyan elméleti és alkalmazott matematikai ismeretekkel rendelkeznek, melyek képessé teszik őket arra, hogy alapszintű matematikai ismereteiket műszaki, gazdasági, statisztikai és számítógépes területen alkalmazzák, továbbá hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák.

Alapfokozat birtokában a matematikus – a várható specializációkat is figyelembe véve – ismeri:

– a matematika alapvető módszereinek alkalmazását;

– matematikai módszerek, elvek megszerzésének módjait és a kutatás fő módszereit;

– a felmerülő problémák megoldási alternatíváit;

– a matematikai elemzések eredményeit és azt – idegen nyelven és az informatika eszközeit is felhasználva – hatékonyan tudja kommunikálni.

Alapfokozat birtokában a matematikus – a várható specializációkat is figyelembe véve – alkalmas:

– felelősségteljes állás betöltésére, önálló döntéshozatalra, tevékenysége minőségtudattal történő végzésére;

– továbbképzések segítségével új kompetenciák elsajátítására.

8.530 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 15–20 kredit

matematikai, informatikai, természettudományos alapismeretek, általános gazdasági és menedzsment, minőségügyi és környezetügyi, EU ismeretek;

– szakmai törzsanyag: 15–25 kredit

algebra és számelmélet, analízis, geometria;

– differenciált szakmai ismeretek: 50–100 kredit

matematikus képzés szakmai ismeretei: algebra és számelmélet; analízis; geometria; kombinatorika; a matematika alapjai; valószínűségszámítás és matematikai statisztika; alkalmazott matematika és informatika;

tanári modul: második szak szakterületi ismeretei, algebra és számelmélet; analízis; geometria; kombinatorika; a matematika alapjai; valószínűségszámítás; informatika; a matematika története.

9.531 Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja.

A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.

10.532 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

XIII.533 MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET

1.534 ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.     Az alapképzési szak megnevezése: alkotóművészet és muzikológia (Musical Creative Arts and Musicology)

2.     Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

    végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

–    szakképzettség:

a)    zeneszerző

b)    jazz-zeneszerző

c)    muzikológus

d)    zeneteoretikus

e)    zenei asszisztens

f)    elektronikus zenei médiaasszisztens

g)    alkalmazott zeneszerző

–    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a)    Composer

b)    Jazz Composer

c)    Musicologist

d)    Music Theoretician

e)    Music Assistant

f)    Electronic Music Assistant

g)    Composer of Applied Music

–    választható szakirányok: zeneszerzés, jazz-zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret, elektronikus zenei médiaművészet , alkalmazott zeneszerzés (Composition, Jazz Composition, Musicology, Music Theory, General Studies in Music, Electronic Music Media Art, Applied Music Composition)

3.     Képzési terület: művészet

4.     Képzési ág: zeneművészet

5.     A képzési idő félévekben: 6 félév

6.     Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1.     Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit

6.2.     A szakirányokhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 65 kredit

6.3.     A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.4.     A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 6 kredit

6.5.     A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit.

7.     Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneszerzői vagy elméleti tudományos teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti tudásuk birtokában kiművelt ízléssel gyarapítják a zenei alkotások és a zenéről szóló tudás repertóriumát. A zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet tudnak vállalni. Aktívan részt vesznek a zenei köztudat formálásában. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a)     Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

    a professzionális zenész szakmai tudásához szükséges általános elméleti és történeti zenei anyag;

–    a zenei szerkezet mélyebb megértését szolgáló átfogó zeneelméleti, ellenponttani, zenetörténeti, elemző stúdiumok;

–    egyszerűbb zeneszerzési, elméleti feladatok megoldásához (pl. hangszerelés, continuo-játék, tudományos adatgyűjtés, irodalomfeldolgozás, műelemzés) szükséges ismeretanyag,

–    zeneirodalmi ismeretek.

b)     Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

    zeneművek önálló értékelésére;

–    saját környezetükben egyszerűbb zeneszerzési, harmonizálási, hangszerelési vagy elméleti feladatok megoldására;

–    asszisztensként történő közreműködésre;

–    zenei együttesekben, kortárs-zenei formációkban, zenekarokban és énekkarokban, valamint a művelődés intézményeiben a zene értelmezésére és közvetítésére;

–    a zene ismeretét és szeretetét szóban, írásban, hangszeren, énekkel terjeszteni;

–    zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő művészi szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb fokon irányítani;

–    a zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet vállalni;

–    a zenei köztudat formálásában részt venni.

c)     A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

    zeneművészeti alkotás megértésének képessége;

–    jól megalapozott és kifejlesztett hallás és formálókészség;

–    kiművelt zenei ízlés;

–    a saját tevékenységük megítélésének képessége;

–    az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás;

–    minőség- és felelősségtudat;

–    jó együttműködő és kommunikációs képességek.

8.     A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

Az alapozó ismeretek: 20-30 kredit

filozófia, esztétika, etika, művelődési és művészettörténeti ismeretek, általános és magyar zenetörténet, népzene, műismeret (hangverseny tapasztalat), akusztika

Szakmai törzsanyag: 115-153 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 40-60 kredit

zeneelmélet, szolfézs, ellenponttan, zongora, partitúra olvasás-transzponálás, kamarazene/kamaraének, kortárszenei gyakorlat, zenekar-/kórusszolgálat, hallásfejlesztés, zenei informatika és médiaismeretek, pszichoakusztika, elektronikus zenei lejegyzés, előadói gyakorlat;

b) differenciált szakterületi ismeretek: 65-70 kredit

zeneszerzés és jazz-zeneszerzés szakirány: zeneszerzői technikák, stílusgyakorlatok, ellenponttan, műbírálat, hangszerelés, prozódia, harmonizálás, betanítás, kortárs stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, elektronikus zeneszerzési technikák;

muzikológia szakirány: általános és magyar zenetörténet, historiográfia, zenei filológia, zenei szociológia, kutatási technika, bibliográfia;

zeneelmélet szakirány: magasabb szintű összhangzattani, formatani, ellenponttani ismeretek, stílustanulmányok, zeneelmélet, -történet, kottaolvasási készség, continuo-játék;

zeneismeret szakirány: összhangzattani, formatani, ellenponttani, zenetörténeti és népzenei ismeretek, stílustanulmányok, magas szintű kottaolvasási és hallási fejlesztés, hangképzés;

elektronikus zenei médiaművészet szakirány: elektronikus és számítógépes zeneszerzői technikák, zeneszerzői technikák, elektronikus zenei stílusgyakorlatok, elektronikus és kortárs zenei stílus- és repertoárismeret, hangszintézis- és analízis, betanítás, előadói gyakorlat, műbírálat;

alkalmazott zeneszerzés szakirány: zeneszerzői technikák, stílusgyakorlatok, ellenponttan, hangszerelés, prozódia, előadói gyakorlat, filmzene analízis, digitális hangszerelés és hangfelvétel (zenei editing), hanganalízis, elektronikus hangszerismeret.

c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 10-23 kredit.

A tanári mesterképzési szak választása esetén ezen ismeretek terhére biztosított a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modul, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9.     Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

2. ELŐADÓMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.535 Az alapképzési szak megnevezése: előadó-művészet (Performance)

2.536 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség:

– klasszikus zongora előadóművész

– klasszikus orgona előadóművész

– klasszikus csembaló előadóművész

– klasszikus harmonika előadóművész

– klasszikus hárfa előadóművész

– klasszikus gitár előadóművész

– klasszikus lant előadóművész

– klasszikus cimbalom előadóművész

– klasszikus hegedű előadóművész

– klasszikus mélyhegedű előadóművész

– klasszikus gordonka előadóművész

– klasszikus gordon előadóművész

– klasszikus furulya előadóművész

– klasszikus fuvola előadóművész

– klasszikus oboa előadóművész

– klasszikus klarinét előadóművész

– klasszikus szaxofon előadóművész

– klasszikus fagott előadóművész

– klasszikus kürt előadóművész

– klasszikus trombita előadóművész

– klasszikus harsona előadóművész

– klasszikus tuba előadóművész

– klasszikus ütőhangszerek

– klasszikus ének előadóművész

– jazz-zongora előadóművész

– jazzgitár előadóművész

– jazzbasszusgitár előadóművész

– jazzbőgő előadóművész

– jazzszaxofon előadóművész

– jazztrombita előadóművész

– jazzharsona előadóművész

– jazzdob előadóművész

– jazzének előadóművész

– zenekar- és kórusvezető előadóművész

– egyházzene-orgona előadóművész

– egyházzene-kórusvezetés előadóművész

– népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő–cselló–ütőgardon) előadóművész

– népi pengetős (citera–tambura–koboz-tekerő) előadóművész

– népi fúvós (furulya–duda, klarinét–tárogató) előadóművész

– népi cimbalom előadóművész

– népi ének előadóművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

– Classical Instrumental Music Performer (Piano)

– Classical Instrumental Music Performer (Organ)

– Classical Instrumental Music Performer (Harpsichord)

– Classical Instrumental Music Performer (Accordion)

– Classical Instrumental Music Performer (Harp)

– Classical Instrumental Music Performer (Guitar)

– Classical Instrumental Music Performer (Lute)

– Classical Instrumental Music Performer (Cimbalom / Dulcimer)

– Classical Instrumental Music Performer (Violin)

– Classical Instrumental Music Performer (Viola)

– Classical Instrumental Music Performer (Cello)

– Classical Instrumental Music Performer (Double Bass)

– Classical Instrumental Music Performer (Recorder)

– Classical Instrumental Music Performer (Flute)

– Classical Instrumental Music Performer (Oboe)

– Classical Instrumental Music Performer (Clarinet)

– Classical Instrumental Music Performer (Saxophone)

– Classical Instrumental Music Performer (Bassoon)

– Classical Instrumental Music Performer (Horn)

– Classical Instrumental Music Performer (Trumpet)

– Classical Instrumental Music Performer (Trombone)

– Classical Instrumental Music Performer (Tuba)

– Classical Instrumental Music Performer (Percussion)

– Classical Music Singer

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Piano)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Guitar)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Bass Guitar)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Double Bass)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Saxophone)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Trumpet)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Trombone)

– Jazz Instrumental Performer (Jazz Drums)

– Jazz Music Singer

– Orchestral and Choral Conductor

– Church Music Performer (Organ)

– Church Music Performer (Choral Conducting)

– Folk Music Performer on Bowed Strings (Violin–Viola/Double Bass–Cello–Gardon [Percussion Cello] )

– Folk Music Performer on Plucked Strings (Zither–Tambura–Koboz [Historical Hungarian Lute] /Rotary Lute [Hurdy-gurdy])

– Folk Music Performer on Wind Instruments (Recorder–Bagpipe /Clarinet–Tarogato [Hungarian Folk Clarinet])

– Folk Music Performer on Cimbalom

– Folk Song Performer

– választható szakirányok: klasszikus zongora, klasszikus orgona, klasszikus csembaló, klasszikus harmónika, klasszikus hárfa, klasszikus gitár, klasszikus lant, klasszikus cimbalom, klasszikus hegedű, klasszikus mélyhegedű, klasszikus gordonka, klasszikus gordon, klasszikus furulya, klasszikus fuvola, klasszikus oboa, klasszikus klarinét, klasszikus szaxofon, klasszikus fagott, klasszikus kürt, klasszikus trombita, klasszikus harsona, klasszikus tuba, klasszikus ütőhangszeres előadóművészet, klasszikus ének, jazz-zongora, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazzbőgő, jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazzdob, jazzének, zenekar- és kórusvezetés, egyházzene- orgona, egyházzene- kórusvezető, népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő-cselló-ütőgordon), népi pengetős (citera-tambura-koboz-tekerő), népi fúvós (furlya-duda, klarinét-tárogató), népi cimbalom, népi ének (Piano, Organ, Harpsichord, Accordion, Harp, Giutar, Lute, Cimbalom/Dulcimer, Violin, Viola, Cello, Double Bass, Recorder, Flute, Oboe, Clarinet, Saxophone, Bassoon, Horn, Trumpet, Trombone, Tuba, Percussion, Classical Singing, Jazz Piano, Jazz Guitar, Jazz Bass Guitar, Jazz Double Bass, Jazz Saxophone, Jazz Trumpet, Jazz Trombone, Jazz Drums, Jazz Singing, Orchestral and Choral Conducting, Church Music Performance (Organ), Church Music Performance (Choral Conducting), Folk Music Performance on Bowed Strings (Violin-Viola/Double Bass-Cello-Gardon/Percussion Cello), Folk Music Performance on Plucked Strings (Zither-Tambura-Koboz/Historical Hungarian Lute-Rotary Lute/Hurdy-Gurdy), Folk Music Performer on Wind Instruments (Furulya [Folk Flute]–Bagpipe /Clarinet–Tarogato [Hungarian Folk Clarinet]), Folk Music Performance on Cimbalom, Folk Song Performance)

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: zeneművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit.

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20–30 kredit

6.2. A szakirányokhoz rendelendő kreditek minimális értéke: 110 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz (diplomakoncerthez) rendelhető kreditérték: 6 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik előadóművészi teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti ismereteik birtokában kiművelt zenei ízléssel, technikával, formálókészséggel művészi szolgálat ellátására képesek zene- és énekkarokban, kamarazenei együttesekben. A zenei élet intézményeiben aktív kulturális szerep betöltésére alkalmasak. A végzettek kidolgozott zenei készségekkel, kellő mélységű vokális és hangszeres, valamint megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a professzionális zenész szakmai tudásához szükséges alapvető elméleti és történeti zenei ismeretek,

– a szakiránynak megfelelő speciális előadóművészeti, elméleti ismeretek és repertoárismeret,

– a zenei előadóegyüttesek műfaji sajátosságainak, működésük és működtetésük tartalmi, formai kereteinek, valamint társadalmi-művelődési adottságainak ismerete,

– a kamarazenei, zenekari, illetve énekkari kultúra ismeretanyaga és repertoárja,

– a képzés folytatásához szükséges zenei készségek és kellő mélységű elméleti ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában zenekarokban, kamaraegyüttesekben, énekkarokban szólamaikat tisztán, formáltan, a stílus és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően megszólaltatni,

– a hangversenyéletben kamarazenészként vagy zenekari muzsikusként részt venni,

– saját környezetükben szólistaként, kísérőként, szólamvezetőként tevékenykedni,

– a zeneművészeti alkotásokat megérteni és azokat szakirányuknak megfelelően interpretálni,

– a zeneismeretüket és -szeretetüket hangszeren, énekkel, szóban és írásban terjeszteni,

– zenei szervezési, szerkesztési feladatokat megoldani,

– zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb fokon irányítani,

– a zenei művek önálló értékelésére azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában,

– zenei ismereteiket másokkal megosztani,

– a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni csoportos zenei teljesítmények létrehozásában;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– jól megalapozott és kifejlesztett hallás és formálókészség,

– a zeneértés jól megalapozott gyakorlati és elméleti készsége,

– kiművelt zenei ízlés,

– kiművelt hangszeres/vokális technika, valamint alapvető stílusismeret,

– saját tevékenységük megítélésének képessége,

– az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,

– minőség- és felelősségtudat,

– jó együttműködő és kommunikációs képességek,

– különféle szakmai közösségek/együttesek tagjaként, illetve irányítójaként megnyilvánuló felelős magatartás,

– nyilvános szereplés gyakorlatának megszerzése.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 20–30 kredit

filozófia, esztétika, etika, művelődési és művészettörténeti ismeretek, általános és magyar zenetörténet műismeret (hangverseny tapasztalat), akusztika;

– Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 115–148 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 40–60 kredit

zeneelmélet, szolfézs, zongora, kamarazene/kamaraének, kortárszenei gyakorlat, zenekar-/kórusszolgálat;

b) differenciált szakterületi ismeretek: 65–70 kredit

a hangszer / éneklés / vezénylés / egyházzenei tevékenység technikája, művek produktív feldolgozása, repertoárismeret, hangversenygyakorlat, stílusismereti kurzusok, adott szakképzettség megszerzéséhez kapcsolódó szakmai ismeretek;

c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 10–18 kredit.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9.537 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

3. KOREOGRÁFUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.538 Az alapképzési szak megnevezése: koreográfus (Choreography)

2.539 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: koreográfus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choreographer

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: táncművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 20 kredit

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.3. A szakdolgozathoz (koreográfiához) rendelt kreditérték: 10 kredit

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 76 kredit

6.5. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan koreográfusok képzése, akik képesek eredeti és személyes hangvételű táncművészeti alkotások megtervezésére és gyakorlati megvalósítására, alkotói elképzeléseik személyes megértetésére és elfogadtatására, valamint az előadóművészekkel való kreatív együttműködésre. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben, valamint a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő reprezentálására is. Szakmai felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges alapvető táncművészeti ismeretanyag (elméleti, történeti, gyakorlati),

– a művészeti alkotások szerkezete és dramaturgiája,

– bölcseleti és képzőművészeti ismeretek,

– színházi ismeretek,

– színpadi ismeretek,

– az előadókkal és színrevivőkkel való kapcsolatalakításhoz és együttműködéshez szükséges alapvető pedagógiai, pszichológiai, menedzsment és jogi ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– önálló színpadi mű létrehozására, a koreográfia eszközeivel történő önkifejezésre,

– alkalmazott koreográfiai művek készítésére,

– a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére,

– a koreográfia filmre vagy televízióra történő alkalmazására,

– a táncművészeti rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való együttműködésre,

– a táncművészet és a társművészetek ismeretének és szeretetének mások felé történő közvetítésére,

– egyszerűbb alkotások létrehozására, valamint a saját alkotások művészi elképzeléseinek mások felé történő közvetítésére,

– a táncművészeti alkotások megértésére, elemzésére, közvetítésére,

– táncművek önálló értékelésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a személyes művészi adottságok kiművelése, valamint készség a folyamatos továbbfejlesztésre,

– önállóság,

– az értékek megismerésére, feltárására, megőrzésére és másokkal történő megismertetésére irányuló felelősségtudat,

– a saját tevékenység megítélésének képessége,

– az önművelés képessége és készsége,

– jó együttműködő és kommunikációs képességek.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 20–40 kredit

művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete;

– Szakmai törzsanyag

a) általános szakmai ismeretek: 40–80 kredit

táncgyakorlatok-tánctechnikák, médiaismeretek, kommunikáció, informatika, mozgásbiológia,

b) differenciált szakmai ismeretek: 60–100 kredit

a koreográfia művészete és elmélete, zeneismeret, kreativitás, táncelemzés, színházi ismeretek és gyakorlat, pszichológiai ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot saját alkotásaik betanítása és bemutatása alkalmával teljesítik a hallgatók.

10.540 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

4. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.541 Az alapképzési szak megnevezése: táncművész (Dance)

2.542 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: táncművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dancer

– választható specializációk: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárstánc, színházi tánc (Classical Ballet, Folk Dance, Modern Dance, Contemporary Dance, Theatre Dance)

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: táncművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 20 kredit

6.2.543 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz (diplomakoncerthez) rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 14 kredit

7.544 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan táncművészek képzése, akik képesek személyes adottságaik kibontakoztatásával a táncművészet aktív művelésére, továbbá a régi és az új táncművészeti alkotások egyéni feldolgozásával azok interpretálására. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben. A végzettek alkalmasak a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő bemutatására is. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges alapvető táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti, gyakorlati vonatkozásai,

– stílusismeret,

– a klasszikus, valamint a választott specializációnak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett magas fokú technikai képzettség,

– a specializációnak megfelelő speciális elméleti, történeti és gyakorlati táncművészeti ismeretek,

– a specializációnak megfelelő szakmai ismeretek a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet, hagyományok, kortárs törekvések területén;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a választott specializációnak megfelelően a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű, elsősorban kartáncosi és kisebb szólószerepek önálló megformálására,

– a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére a választott szakiránynak megfelelően,

– tánckari tagként, magántáncosként vagy egyéb besorolással színházaknál és hivatásos együtteseknél művészi szolgálat teljesítésére,

– a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– magas fokú technikai képzettség birtokában készség táncművek önálló elsajátítására,

– személyes táncos és művészi adottságok kibontakoztatása, valamint készség a folyamatos továbbfejlesztésre,

– az értékek megismerésére, feltárására, megőrzésére és másokkal történő megismertetésére irányuló felelősségtudat,

– saját tevékenység megítélésének képessége,

– önművelés képessége és készsége,

– jó együttműködő és kommunikációs képességek.

8.545 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 20–40 kredit

művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete, művelődéstörténet;

– Szakmai törzsanyag

a) általános szakmai ismeretek: 20–40 kredit

előadóművészi képességfejlesztés, mozgásbiológia;

b) differenciált szakmai ismeretek: 90–120 kredit

klasszikus balett specializáción: klasszikus balett, emelés, specializáció szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák (társastánc, moderntánc stb.), specializáció szerinti repertoárismeret és táncműelemzés,

néptánc specializáción: néptánc (magyar és nemzetiségi), specializáció szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák (balett, flamenco, modern társastánc stb.), népzene, néprajz, specializáció szerinti repertoárismeret és táncműelemzés,

moderntánc specializáción: moderntánc, specializáció szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák (balett, néptánc stb.), koreográfiai alapismeretek, improvizáció, specializáció szerinti repertoárismeret és táncműelemzés,

kortárstánc specializáción: kortárstánc, moderntánc, balett, néptánc, kreativitás (repertoár, improvizáció, kompozíció), színháztechnika, táncelemzés, egyéb speciális gyakorlat és elmélet,

színházi tánc specializáción: színházi tánc, specializáció szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák (balett, társastánc, néptánc stb.), ének és zenés színpadi gyakorlat, specializáció szerinti repertoárismeret és táncműelemzés.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot a képző intézmény saját előadásain, valamint a professzionális színházak és együttesek produkcióiban közreműködve teljesítik a hallgatók.

10.546 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

5. TÁNCOS ÉS PRÓBAVEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.547 Az alapképzési szak megnevezése: táncos és próbavezető (Dance and Rehearsal Coaching)

2.548 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: táncos és próbavezető

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dancer and Coach

– választható specializációk: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárstánc, divattánc, színházi tánc (Classical Ballet, Folk Dance, Modern Dance, Ballroom Dance Contemporary Dance, Fashion Dance, Theatre Dance)

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: táncművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 20 kredit

6.2.549 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 10 kredit

7.550 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan táncosok és próbavezetők képzése, akik képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére, és a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő reprezentálására is. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában alkalmasak az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben való részvételre. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a professzionális táncos és próbavezető szakmai tudásához szükséges alapvető elméleti, történeti és gyakorlati táncművészeti ismeretek,

– a választott specializációnak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett technikai ismeretek,

– a specializációnak megfelelő elméleti, történeti, gyakorlati táncművészeti ismeretanyag,

– a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet, hagyományok és kortárs törekvések ismerete a választott specializáció vonatkozásában,

– kommunikációs és pedagógiai alapismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– saját egyéniségük gazdagításával a táncművészet régi és új alkotásainak interpretálására,

– kisebb csoportok munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során,

– a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára,

– kisebb együttesek irányítására, a próbafolyamatok vezetésére, a koreográfus-rendező elképzeléseinek közvetítésére,

– a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre,

– a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére a választott specializációnak megfelelően,

– tánckari tagként színházaknál és hivatásos együtteseknél művészi szolgálat teljesítésére,

– próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására,

– táncművészeti rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való együttműködésre,

– a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a személyes táncos és művészi adottságok kiművelése, valamint készség azok folyamatos továbbfejlesztésére,

– készség táncművek önálló elsajátítására,

– az értékek megismerésére, feltárására, megőrzésére és másokkal történő megismertetésére irányuló felelősségtudat,

– a saját tevékenység megítélésének képessége,

– az önművelés képessége és készsége,

– jó együttműködési és kommunikációs képességek.

8.551 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 20–50 kredit

művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete, pszichológiai és pedagógiai alapismeretek, kommunikáció és médiaismeretek;

– Szakmai törzsanyag

a) általános szakmai ismeretek: 30–50 kredit

mozgásbiológia, próbavezetési és koreográfiai ismeretek, hospitálás, színházismeret;

b) differenciált szakmai ismeretek: 50–90 kredit

klasszikus balett specializáción: klasszikus balett, pas de deux, kiegészítő tánctechnikák (jazztánc, társastánc, moderntánc stb.), balettzene, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

néptánc specializáció: néptánc (magyar és nemzetiségi), kiegészítő tánctechnikák (balett, flamenco, társastánc stb.), népzene, néprajz, táncjelírás, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

moderntánc specializáción: moderntánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, néptánc stb.), modern zenék, világítástechnika, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

társastánc specializáción: társastánc, történelmi társastánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, tangó, divattáncok stb.), tánczene, pontozás és versenyszabályok, viselkedéskultúra, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

kortárstánc specializáción: modern- és kortárstánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, néptánc stb.), kreativitás, táncelemzés, szakmai gyakorlati ismeretek,

divattánc specializáción: divattáncok, kiegészítő tánctechnikák (balett, jazztánc stb.), tánczene, pontozás és versenyszabályok, viselkedéskultúra, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

színházi tánc specializáción: színházi tánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, társastánc stb.), zenés színházi mesterség, hangképzés és ének, zenés színházi műfajok, színháztörténet, specializáció szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat).

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot a képző intézmény saját előadásaiban, továbbá táncegyüttesek, színházak, iskolák, versenytáncklubok stb. produkcióiban, illetve azok előkészítésében teljesítik a hallgatók.

10.552 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

6. MOZGÓKÉP ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.553 Az alapképzési szak megnevezése: mozgókép (Motion Picture Studies)

2.554 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– a végzettség szintje: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– a szakképzettség:

a) mozgókép szakos vágó

b) mozgókép szakos hangmester

c) mozgókép szakos film- és televíziórendező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Motion Picture Editor

b) Motion Picture Sound Director

c) Motion Picture Director

– választható szakirányok: vágó, hangmester, film- és televíziórendező (Motion Picture Editing, Motion Picture Sound Directing, Motion Picture Directing)

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: film- és videoművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 44 kredit;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 45 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: 72 kredit.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mozgófilmes szakemberek képzése, akik tanulmányaik elvégzése után a mozgókép-művészeti kulturális szakma bármely szegmensében el tudnak helyezkedni, a művész- és szórakoztató filmgyártástól a reklámfilmek készítéséig, a televíziózástól a videoművészetig, a web-designtól a vizuális effektek létrehozásáig.

A képzési ágon belüli közös kompetenciák:

Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: a mozgókép, a színházi és az általában a kultúra területén való tájékozódáshoz szükséges fogalmi bázist; a mozgóképalkotás alapjaihoz, különösképpen a vágáshoz és a hangtervezéshez szükséges digitális és analóg technikát.

Rendelkeznek: a mozgókép, a színházi és általában a kultúra fogalmainak értő alkalmazásához szükséges képességekkel, a mozgóképkészítés, különösképpen a vágás és a hangtervezés gyakorlati feladatainak megoldásához szükséges jártasságokkal és készségekkel.

a) Az alapfokozat birtokában a mozgókép alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a mozgóképes művészeti ág szakmai tudásához tartozó általános (elméleti, történeti) ismereteket,

– művészettörténeti, művészetelméleti, kultúrantropológiai elméleti ismereteket,

– a mozgókép történetét, stílusait, a dramaturgia és mozgókép kapcsolatát,

– a filmkészítés, TV műsorok készítési folyamatát, eszközeit, fejlődésük tendenciáit,

– számítógépek alkalmazási lehetőségeit a művészetekben,

– a szakirányhoz kapcsolódó munkafolyamatok végzésének, szabályainak gyakorlati megoldásait.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a szakiránynak megfelelő elveknek és technikáknak különféle környezetben és mozgóképes műfajban való alkalmazására,

– a mozgóképalkotás területén a szakiránynak megfelelő alkotói körben együttműködni,

– a szakirányon belül művészi értékű teljesítményt nyújtani,

– a mozgókép-művészeti alkotásokat a szakirány szempontjából önállóan értékelni, azok stiláris, kompozíció-technikai, esztétikai kontextusában,

– a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni új művek létrehozásában.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– a szakiránynak megfelelően legalább két mozgóképes műfajban való jártasság,

– tér- és formai érzék, ritmusérzék,

– vizuális, elméleti, analitikai és gyakorlati (képzőművészeti) tapasztalatok integrálásával működő alkotókészség,

– saját és mások művészi teljesítményének pontos és szakszerű megítélésére kifejlesztett készség,

– munkájában és a társadalom vizuális kultúrájára vonatkozó minőség- és felelősségtudat,

– a filmkészítés folyamatának reál, humán, gazdasági és társadalmi szempontból történő áttekintésére kifejlesztett készség.

8.555 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 24-36 kredit

irodalom, film- és színháztörténeti stúdiumok; történelem és társadalomtörténeti, szociológiai, pszichológiai ismeretek, zenetörténet, művészetek története és elmélete;

– Szakmai törzsanyag: 97-130 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 40-60 kredit

médiaszociológia, mozgóképtechnika-elmélet, gyártási ismeretek, kompozíciós elmélet, bevezetés a látványtervezésbe, virtuális tér tervezés, digitális technika, általános dramaturgia;

b) differenciált szakterületi ismeretek: 57-70 kredit

vágási gyakorlat, vágástechnika, vágás-dramaturgia;

hangismeret, akusztika, hangtervezés (sound design);

játékfilmrendezés,a televíziós rendezés gyakorlata, dokumentumfilmrendezés, reklámfilm, operatőri gyakorlat, fotógyakorlat, színészvezetés, színészmesterség, a színházrendezés alapjai, set design alapok és elméletek, forgatókönyvírás és filmtervfejlesztés;

egyéb szakterületi ismeretek.

9.556 Szakmai gyakorlat:

A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett összefüggő szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.557 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

7. ALKALMAZOTT LÁTVÁNYTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.558 Az alapképzési szak megnevezése: alkalmazott látványtervezés (Applied Visual Design)

2.559 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: alkalmazott látványtervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: General Set Designer

– választható specializációk: díszlet- és jelmeztervezés; jelmez- és bábtervezés; díszlet-, kiállítás- és arculattervezés (Set and Costume Design, Costume and Puppet Design, Set, Exhibition and Facade Design)

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit;

6.2.560 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz/diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett kortörténeti, kosztümtörténeti, néprajzi, dramaturgiai, zenetörténeti, pszichológiai, filozófiai, esztétikai és művészettörténeti ismereteik birtokában képesek a hazai és nemzetközi színházi műhelyekben, a filmes, illetve televíziós produkciókban, művészeti rendezvények és kiállítások létrehozásában vezető tervező művész irányítása mellett komplex tervezői feladatok megoldására. A végzettek ismerik a színház belső felépítésére, a film- és televíziós produkciók környezetére és infrastruktúrájára, valamint művészeti rendezvények és kiállítások kivitelezési lehetőségeire vonatkozó tudásanyagot. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzés keretei közt történő folytatására.

A képzési ágon belüli közös kompetenciák:

Az alapfokozattal rendelkezők ismerik: a vizuális kommunikáció alapvető közlésformáit, a vizuális nyelv sajátosságait; a legfontosabb rajzolási, festési, mintázási technikákat, anyagokat, eszközöket, eljárásokat; a különböző ábrázolási konvenciókat, tervezési módszereket, folyamatokat; felhasználói szinten ismerik a tervezési folyamatokhoz szükséges számítógépes programokat.

Rendelkeznek: a vizuális kultúra fogalmainak értő alkalmazásához szükséges képességekkel, a gyakorlati feladatok megoldásához szükséges jártasságokkal és készségekkel.

a) Az alkalmazott látványtervezés alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a különböző művészeti közlésformák formanyelvét és sajátosságait,

– a kortárs színházművészetet és képzőművészetet,

– a színház mint intézmény működési elveit,

– a színházépítészet történelmi és szerkezeti ismereteit, a színház intézményének fogalmát és működését,

– a viselettörténeti korok jellegzetességeit és azok változásait,

– a művészeti korok régiók szerinti hatásait a környezetkultúrára és a művészetre,

– a forma és tér kapcsolatát,

– a perspektíva törvényszerűségeit,

– a színpadi tér és a művészeti és tárgyi bemutatók összefüggéseit,

– az emberi test arányrendszerét, felépítését, csontvázrendszerét,

– az elektronikával segített, többdimenziós módszereket és a technikai fejlődéssel folyamatosan megújuló, intermediális korszerű eljárásokat.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– önállóan, a különböző tervezési munkákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok megoldására (elemzések, jellemzések, leképzések),

– korszerű szaktechnológiák területén szerzett jártassággal szakmai feladatok megoldására,

– igényes színvonalon látványos grafikai tervek készítésére,

– az egyes szerepeknél jelentkező karakterisztikus vonások figyelembevételére,

– a színház- és filmművészet területén, a televíziós színtereken, a művészeti események színterein megbízások teljesítésére.

c) A személyes adottságok, készségek terén rendelkeznek:

– korszerű, de személyes vizuális ítéletalkotási képességgel,

– hatékony kreativitással,

– csoportmunkában történő tevékenység végzésének képességével,

– jó interpretációs és kommunikációs képességgel,

– technikai adottságok alkalmazási képességével,

– tervezői attitűddel,

– jó kézügyességgel,

– alkotókészséggel.

8.561 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 38–56 kredit

rajzolás, festés, kreatív vizuális ismeretek, művészettörténet, szaktörténet, műszaki ábrázolás, tervezési alapismeretek, informatika, forma- és térábrázolás, művelődéstörténet, színtan;

– szakmai törzsanyag: 47–67 kredit

mintázás, művészettörténet, szaktörténet, drámatörténet, dramaturgia, viselettörténet, környezetkultúra, rajzolás és festés, ábrázoló geometria, díszlettervezés, jelmeztervezés, építészettörténet, színpadépítészet, zenetörténet, zenedramaturgia, tervezőgrafika, tipográfia, mediális ismeretek, anatómia, művésztelepi gyakorlat, tanulmányút;

– differenciált szakmai ismeretek: 47–67 kredit

a) díszlet- és jelmeztervezés specializáció

a színházi, filmes, televíziós díszlet- és jelmeztervezés; a tervezés folyamata, gyakorlata; a dráma, a drámai tér, a drámai jellem fogalma, elemzése; a tervezés és kivitelezés helyszíneinek (színpad, stúdió, szabad tér, műhelyek stb.) gyakorlati ismeretei; a díszlet- és jelmeztervek kivitelezése, a kivitelezés koordinálása, gyakorlati szabászati, világítástechnikai, színpadi maszk és smink ismeretek;

b) jelmez- és bábtervezés specializáció

a jelmez- és bábtervezés ismeretkörei, tervezési folyamata, gyakorlata; szabászat, színpadi maszk és smink ismeretek; bábtervezés és bábtörténet; a bábelőadások látványának és figuráinak létrehozása; a bábfigura arányainak, működési technológiájának gyakorlati és elméleti ismeretei; a bábtervezést és kivitelezést koordináló ismeretek;

c) díszlet-, kiállítás- és arculattervezés specializáció

a díszlettervezés ismeretkörei, tervezési gyakorlata, folyamata; világítástechnikai ismeretek és gyakorlat; a tértervezés, térszervezés, térberendezés, a téri arculattervezés ismeretei; számítógépes, tipográfiai, tervező grafikai, fotótechnikai elméleti tervezési és gyakorlati kivitelezési, szervezési ismeretkörök.

9.562 Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt két alkalommal egy-egy hetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.563 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. ANIMÁCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.564 Az alapképzési szak megnevezése: animáció (Animation)

2.565 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: animációs tervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animator

3.566 Képzési terület: művészet

4.567 Képzési ág: film- és videoművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 44 kredit;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit:

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit;

b) A szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan animációs tervezők képzése, akik az animáció hagyományos és új ágazataiban, a médiában, a szórakoztató- és a kreatív iparban, valamint a tudományok vizualizációra támaszkodó területein is tevékenykednek és alkotnak. A televíziózás és a filmipar igényeit kiszolgáló animációs megoldások területén képesek alkotói feladatok ellátására. Képzettségük és készségeik birtokában egyaránt alkalmasak önállóan tevékenykedni, illetve nagyobb produkciók részfeladatait csoportmunkában teljesíteni. Kellő mélységű szakmai és elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés mesterképzésben történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában az animáció alapképzési szakon végzettek ismerik:

– az animációs tervezői tevékenység alapszintű elméleti és gyakorlati ismereteit,

– a mozgatás, a látványteremtés és a mozgókép alapvető összefüggéseit,

– a különböző médiafelületek speciális körülményeiből adódó sajátosságok integrálását a tervezésbe,

– a produkciók felépítésének gazdasági, társadalmi és piaci szempontú megtervezését,

– az animációs filmkészítés munkafolyamatait (előkészítés, gyártás és utómunkálatok),

– a hangtervezés gyakorlati feladatainak megoldásához szükséges ismereteket,

– a látványvilág fejlesztésének technikáit,

– a mozgókép és általában a kultúra területén szükséges fogalmi bázist.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– animációs tervezői képzettségüknek megfelelő kreatív feladatok ellátására,

– animációs produkciók és kommunikációs felületek animációs megoldásainak tervezésére és kivitelezésére,

– a produkcióval kapcsolatos kreatív elképzeléseik, koncepciójuk prezentálására, dokumentálására és gazdasági szempontokat figyelembevételével alakítására, vitás helyzetekben azok indoklására,

– az animációs technikák felhasználására, és az aktuális médiafelület és a feladatok specifikumai szerint azok kiválasztására és alkalmazására,

– az animáció kivitelezése során a gyártási helyzetek átlátására,

– a produkciók hatékony kivitelezésének megszervezésére,

– figurák tervezésére, képes-forgatókönyvek fejlesztésére,

– játékfejlesztésre, interfészek vizuális rendszereinek működtetésére,

– tudományos kutatásokban való együttműködésre a valóságot imitáló mozgóképes feladatok megoldása és a természeti folyamatok valósághű ábrázolásának fejlesztése terén.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– együttműködési készség,

– etikai érzék,

– kreativitás,

– minőségtudat és minőségigény,

– kritikai attitűd,

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,

– produkciók és projektek megvalósítása során csapatmunkában való részvétel,

– humor, ötletgazdagság.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (vizuális stúdiumok, a valóság rajzi elemzése); animációs stúdiumok (animációs technikák elsajátítása és alkalmazásai); szakelméleti alapismeretek (a kortárs vizuális kommunikáció megismerése); szakági ismeretek (a tipográfia alapjai); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

animációs stúdiumok (az animációs tervezés kreatív feladatai); szakelmélet (az animáció története, általános dramaturgiai ismeretek, bevezetés a hang és a zene világába, a filmes produkciók felépítése); szakági ismeretek (filmdramaturgia); szakgyakorlat (digitális technológiák és alkalmazásaik, a hang és a zene alkalmazási metódusai); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit;

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek: művészeti és animációs stúdiumok (például látványtan, filmgrafikai tanulmányok, az animáció interaktív alkalmazásai); szakági ismeretek (például forgatási, produceri, jogi és prezentációs ismeretek, digitális technikák alkalmazásai, az interaktív dramaturgia alapjai); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók az animáció különböző területein működő kreatív és kivitelező stúdiók munkájába kapcsolódva szerezzenek tapasztalatokat. Az említett helyszínek lehetnek animációs filmek előkészítésével, gyártásával foglalkozó stúdiók, filmes, televíziós produkciók utómunkálataival, speciális effektjeivel, trükkjeivel foglalkozó stúdiók, videó- és computerjátékokat fejlesztők, internetes és mobiltartalmakat fejlesztők és minden olyan terület, ahol az animációt kommunikációs eszközként alkalmazzák. A hallgatók a szakmai gyakorlat ideje alatt megismerkednek gyártási, fejlesztési sajátságokkal, tudásszintjüknek megfelelően bekapcsolódnak a munkába, ismereteket szereznek különböző munkafolyamatok és kreatív műveletek rendszeréről, felépítéséről, munkakörök egymáshoz való viszonyáról.

10.568 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9. DESIGN- ÉS MŰVÉSZETELMÉLET
ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.569 Az alapképzési szak megnevezése: design- és művészetelmélet (Design and Art Theory)

2.570 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: design- és művészetelemző

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Art and Design Theory Specialist

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű ismeretekkel rendelkeznek a vizuális kultúrát elemző társdiszciplínák területein, képesek ismereteik komplex, interdiszciplináris és kritikai szemléletű alkalmazására, az elméleti reflexióra való felkészültségüknek pedig a kép-, tárgy- és téralkotás folyamatainak alapos ismerete is integrált részét képezi. A szak elvégzése a képi vizuális kultúra, a tárgykultúra és az építészet több szempontú, ugyanakkor az interdiszciplináris szempontokat egységes kritikai szemlélettel és készségekkel megközelítő elemzésére készíti fel a hallgatókat. A képzés magas szintű diszciplináris alapot biztosít az oktatott szakterületek (filozófia, kommunikációelmélet, művészettörténet, társadalomtudomány, művészeti tekhné) szempontjainak és módszereinek alkalmazásához, ugyanakkor a hallgatók alaposan megismerik az alkotófolyamatokat is, hiszen ezen ismeretek hiányában az elméleti reflexió hiányos és felületes lehet. Megszerzett ismereteik birtokában a hallgatók felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában a design- és művészetelmélet alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a design- és művészetelmélet interdiszciplináris szakterülethez tartozó ismeretrendszereket,

– a design- és művészetelmélet szakterület összefüggésein kívül eső alapfogalmakat és alapelveket,

– a design- és művészetelmélet területére érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat,

– a designelméleti, művészetelméleti problémák megoldásának megközelítési módjait, beleértve ebbe a diszciplináris, illetve a komplex, integrált, interdiszciplináris megközelítéseket is,

– saját tudásuk határait, és azt, hogy ezek a korlátok hogyan befolyásolják elemzéseiket, magyarázataikat és megoldási javaslataikat.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a design- és művészetelmélet szakértő szakképzettségnek megfelelő munkakörök (például szerkesztő, szakíró, szakoktató, munkaszervező, kurátor asszisztens stb.) ellátására,

– információk kritikus, a design- és művészetelmélet szakterület interdiszciplináris szempontjait integráló elemzésére és feldolgozására,

– idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel való hatékony kommunikációra,

– a design- és művészetelmélet szakterületen belül elsajátított problémamegoldó technikák és módszerek hatékony alkalmazására,

– összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális reprezentációk (mozgóképek, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére,

– saját tanulási folyamataiknak egy adott cél mentén történő hatékony megszervezésére,

– a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– együttműködési készség,

– döntéshozatali képesség,

– minőségtudat, minőségigény és sikerorientáltság,

– kritikai gondolkodás és elemzésre való képesség,

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–50 kredit

filozófiai alapismeretek; kommunikációelméleti alapismeretek; művészettörténeti alapismeretek; társadalomtudományi alapismeretek; művészeti tekhné alapismeretek (tervezési folyamatok);

– szakmai törzsanyag: 70–150 kredit, ebből

a) kötelező design- és művészetelméleti ismeretek: 20–50 kredit

művészetfilozófia és a design filozófiája (kép, tárgy, tér); vizuális kommunikáció (kommunikáció képekkel, nem képi vizuális kommunikáció: tér és tárgy); művészettörténet és a vizuális kultúra története; a vizuális kultúra társadalomtudományi elemzése;

b) kötelező művészeti tekhné ismeretek: 10–20 kredit

művészeti tekhné: képalkotás; művészeti tekhné: tárgyalkotás; művészeti tekhné: téralkotás;

c) differenciált szakmai ismeretek: 40–80 kredit, ebből

– kötelezően választható design- és művészetelméleti ismeretek: 30–60 kredit

művészetfilozófia és a design filozófiája (például kép, tárgy, tér); vizuális kommunikáció (például kommunikáció képekkel, nem képi vizuális kommunikáció: tér és tárgy); művészettörténet és a vizuális kultúra története (például kép, tárgy, tér); a vizuális kultúra társadalomtudományi elemzése (például média, divat, város);

– kötelezően választható művészeti tekhné ismeretek: 10–20 kredit

művészeti tekhné (például képalkotás, tárgyalkotás, téralkotás).

9. Szakmai gyakorlat:

A gyakorlati képzés az elméleti ismeretek mélyebb megértését, illetve az egyes tevékenységekkel kapcsolatos képességek és készségek fejlesztését szolgálja. A gyakorlati képzésbe tartoznak a művészeti tekhné ismeretek, valamint a design- és művészetelméleti ismeretek gyakorlati orientációjú tárgyai is.

10.571 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

10. FÉMMŰVESSÉG ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.572 Az alapképzési szak megnevezése: fémművesség (Metalwork and Jewellery Design)

2.573 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: fémműves tervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metalwork and Jewellery Designer

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit:

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit,

b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan fémműves szakemberek képzése, akik a szakterület különböző ágaiban képesek egyedi jellegű, valamint kissorozatú művek és tárgyak szakszerű tervezésére és magas színvonalú elkészítésére. Felkészültségük alapján képesek a naponta változó piaci, technikai, technológiai és anyaghasználati körülményeket tudatosan integrálni tevékenységükbe, akár önálló alkotóként, akár más szakemberekkel együttműködve. Érzékenyek a gazdaság, a közösség és a környezet problémáira, kihívásaira. Megszerzett tudásuk alkalmassá teszi őket arra, hogy tanulmányaikat a mesterképzésben folytassák.

a) Az alapfokozat birtokában a fémművesség alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a fémműves tervezői és alkotói tevékenység elméleti és gyakorlati ismereteit,

– a formaképzés alapvető összefüggéseit,

– az általános tárgy- és terméktervezés módszertani alapjait,

– a fémművesség területén a kutatás módszereit, az ismeretszerzés és -feldolgozás módjait, a környezeti, kulturális és társadalmi szempontok integrálását a tervezésbe,

– a tárgy (formaterv) megjelenítésének képi (elektronikus és hagyományos), valamint téri, modellszerű technikáit,

– a tárgykészítés hagyományos (kézműves) és újszerű módjait, lehetőségeit.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– fémműves tervező szakképzettségüknek megfelelő feladatok ellátására,

– tárgyak, tárgyegyüttesek tervezésére és megalkotására,

– a tervezett tárgy megvalósításának menedzselésére,

– a technológia és a piac szakembereivel való együttműködésre,

– tárgyaik, termékeik szakszerű prezentálására,

– terveik, megoldási javaslataik módosítására a piaci, megrendelői szempontok szerint, a tervcél figyelembevételével,

– a tervezési módszertant a praxisba integrálni.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek:

– kreativitás,

– kép- és formaalkotói tehetség,

– együttműködési készség és képesség,

– mérlegelő és döntéshozatali képesség,

– kommunikációs repertoár,

– szellemi nyitottság és kíváncsiság,

– társadalmi felelősségtudat (értelmiségi attitűd),

– minőségtudat és minőségigény,

– kritikai szelekciós készség,

– etikai elkötelezettség,

– értékorientált igényesség,

– alkotói hit és öntudatosság.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (rajzi, plasztikai és formatanulmányok); tervezési alapismeretek (fémműves tervezési alapismeretek); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

fémműves tervezési stúdiumok (fémműves tervezési ismeretek); szakelmélet (ergonómia, tervezés-módszertani ismeretek, szaktörténet); szakági ismeretek (fémműves szerkezeti tanulmányok, ábrázoló geometria, műszaki ismeretek és ábrázolás, színesfém-technológia, ásvány- és drágakőismeret); szakgyakorlat (fémműves technikák); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit;

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek:

fémműves tervezési stúdiumok (például ékszertervezés, öltözködéskiegészítő-tervezés, éremtervezés); szakági ismeretek (például műszaki ismeretek és ábrázolás, szín- és felületképzés, éremverési technológia, speciális technikák); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9.574 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat során a hallgatók művészeti alkotóműhelyekben, galériákban, kiállítóhelyeken töltött időszak során megismerkednek azok tevékenységével, alkotó- és promóciós munkájukkal. Gyakorlatot szereznek a műtárgyak előállításában, azok installálásában és a piaci kapcsolattartás technikáiban. Alkotótelepek, művészeti táborok programjaiban vesznek részt, ahol tanulmányaik kiegészítéseképpen szabad stúdiumokat végeznek. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.575 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

11. FORMATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.576 Az alapképzési szak megnevezése: formatervezés (Industrial and Product Design)

2.577 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: formatervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Industrial and Product Designer

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit:

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit,

b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik a formatervezés különböző területein képesek kis- és nagysorozatú termékek formai tulajdonságainak és használati jellemzőinek megtervezésére. Felkészültségük és mesterségbeli ismereteik lehetővé teszi számukra, hogy az ipar elvárásainak és lehetőségeinek figyelembevételével kreatív válaszokat tudjanak adni a piacgazdaság, a társadalom és a környezet kihívásaira, akár önállóan, akár más szakemberekkel együttműködve. Képzettségük és készségeik birtokában alkalmassá válnak olyan egyedi vagy kisszériás tárgyak tervezésére, amelyeknek előállítását és akár forgalmazását is képesek lebonyolítani. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában a formatervezés alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a formatervezői tevékenység alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteit,

– a tárgy-, illetve termékfunkciók és a formaképzés alapvető összefüggéseit,

– az általános termék- és tárgytervezés módszertani alapjait,

– a formatervezés területén a tervezői kutatás módszerét, az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési forrásokat, az információk elemzését és rendszerezését,

– az ergonómiai, a műszaki, a gazdasági, a piaci és a társadalmi szempontoknak a tervezésbe integrálását,

– a formaterv látványszerű megjelenítésének kézi és elektronikus technikáit,

– a térbeli modellkészítés anyagait és technikáit.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– formatervező szakképzettségüknek megfelelő munkakörök ellátására,

– egy tárgy vagy termék megtervezésére, esetleges kivitelezésére,

– a terv megvalósításához szükséges társadalmi, műszaki, gazdasági és piaci területek szakembereivel való együttműködésre,

– a tervezett tárggyal, termékkel kapcsolatos tervezési megfontolásaik indoklására, döntéseik megvédésére,

– a formatervezés területén szokásos speciális ábrázolási és modellkészítési technikák és tervezési módszerek alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás,

– együttműködési készség,

– döntéshozatali képesség,

– érvelési készség,

– szellemi nyitottság,

– minőségtudat és minőségigény,

– sikerorientáltság,

– kritikai attitűd,

– etikai érzék,

– értékek létrehozására és megtartására törekvő céltudatos magatartás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (rajzi, plasztikai és formatanulmányok); formatervezési stúdiumok (formatervezési alapismeretek); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

formatervezési stúdiumok (formatervezési ismeretek); szakelmélet (ergonómia és formatervezés-módszertani ismeretek); szakági ismeretek (ábrázoló geometria és műszaki ábrázolás, műszaki és konstrukciós ismeretek, színtani, felületképzési és tipográfiai ismeretek); szakgyakorlat (térbeli modellkészítési ismeretek); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit;

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek:

formatervezési stúdiumok (például termék-, bútor- és csomagolástervezési alapismeretek); szakági ismeretek (például általános termékkonstrukciós, bútor-szerkezettani és csomagolástechnológiai ismeretek); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9.578 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a formatervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a design-vállalkozásoknak vagy kisebb tervező-gyártó vállalkozásoknak mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt, olyan gyakorlati ismeretekre és kompetenciákra tesz szert, amelyekre későbbi pályafutása során szüksége lesz. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.579 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

12. FOTOGRÁFIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.580 Az alapképzési szak megnevezése: fotográfia (Photography)

2.581 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: fotográfus tervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Photographer

3.582 Képzési terület: művészet

4.583 Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit.

b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit.

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik a fotográfia sajátos formanyelvének ismeretében képesek képi üzenetek, narratívák megfogalmazására a fotográfiához kapcsolódó különböző értelmezések filozófiai, szociológiai és művészeti aspektusainak figyelembevételével. A képzés elősegíti az esztétikai és konceptuális képességeik kibontakozását, valamint a fotográfia műfaji különbségeinek megértését, értő használatát. A hallgatók képesek összehangolni a technológia újdonságaiban rejlő lehetőségeket saját alkotói elképzeléseikkel. A megszerzett interdiszciplináris tudás lehetővé teszi a végzettek számára, hogy az integrált vizuális csatornákon keresztül és a modern képalkotási módszerek megismerésén át munkájukkal hatékony szerepet töltsenek be a vizuális kultúra társadalmi kiteljesítésében. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában a fotográfia alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a fotográfia műfajait,

– a fotográfia és tágabb értelemben a vizuális kommunikáció különböző területeit,

– a fotográfiai tervezőtevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,

– a kommunikáció és az információ mélyebb összefüggéseit, azok értelmezéseit,

– az információk megszerzésének és adaptálásának eljárásait és módszereit,

– a legújabb fotográfiai technológiai eljárásokat,

– a rokonítható (kiegészítő és támogató) médiumok gyakorlatát,

– a prezentáció – mint az elsajátított ismeretanyag gyakorlati produktuma – készítésének elveit,

– a kor modern vizuális kihívásait és szakmai elvárásait hazai és nemzetközi szinten egyaránt, mind az alkalmazott, mind a művészeti területeken.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a fotográfia szakterületén felmerülő általános feladatok megoldására,

– a fotográfusi szakképzettségüknek megfelelő munkakörök ellátására,

– vizuális üzenetek tervezésére, megvalósítására, melyek társadalmi, racionális és emocionális igényeket elégítenek ki,

– a terveik megvalósításához szükséges társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel való együttműködésre,

– a vizuális kommunikáció fontossága megértésének elősegítésére a társadalom keretein belül,

– egyes szakmai feladatok eszmei, tartalmi, gazdasági és társadalmi szempontú elemzésére,

– kapcsolattartásra hazai, illetve nemzetközi szinteken, ezzel elősegítve a hazai fotográfia és médiaterületek jobb megértését és elismerését itthon és külföldön egyaránt.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– együttműködési, kapcsolatteremtő képesség,

– az egyéni döntéshozatal képessége,

– minőségtudat és minőségigény,

– sikerorientáltság,

– kritikai attitűd,

– az értékek megteremtésére és megőrzésére törekvő magatartás,

– csoportmunkára való képesség.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (látványtan, vizuális stúdiumok, tipográfiai tanulmányok); szakelméleti alapismeretek (kortárs vizuális kommunikáció, laborgyakorlat); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

tervezési stúdiumok (fotográfiai tervezési alapismeretek a dokumentarizmus, a riport, a stage és a kísérleti területeken, kreatív tervezés); szakmai stúdiumok (stúdiógyakorlat és digitális gyakorlat); szakelmélet (fotográfia szaktörténet, tervezéselmélet); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek:

tervezési stúdiumok (például fotográfia specifikumok, forgatási ismeretek); szakági ismeretek (például produkciós ismeretek, dramaturgia, hangkultúra, kreatív hang, tipográfia, nyomdatechnológia, elektronikus képalkotás, információs architektúra); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9.584 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a fotográfia különböző területein működő kreatív és kivitelező stúdiók, ügynökségek munkájába bekapcsolódva szerezzenek tapasztalatokat. Az említett helyszínek lehetnek reklám, editorial vagy egyéb alkalmazott jellegű fotóanyagok előkészítésével, gyártásával foglalkozó stúdiók, illetve fotóügynökségek, szerkesztőségek, valamint minden olyan terület, ahol a fotográfiát kommunikációs eszközként alkalmazzák. A hallgatók a szakmai gyakorlat során megismerkednek gyártási, fejlesztési sajátságokkal, tudásszintjüknek megfelelően bekapcsolódnak a munkába, ismereteket szereznek különböző munkafolyamatok és kreatív műveletek rendszeréről, felépítéséről, munkakörök egymáshoz való viszonyáról. A gyakorlatok során szerzett ismeretek és kompetenciák jelentős mértékben segítik a majdani pályakezdést és beilleszkedést a kreatív iparba. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.585 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

13. KERÁMIATERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.586 Az alapképzési szak megnevezése: kerámiatervezés (Ceramic Design)

2.587 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: kerámiatervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Ceramic Designer

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit,

b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik birtokában képesek megoldani a kerámiatervezés szakterületén felmerülő kézműves és ipari tervezési feladatokat. Felkészültségük alapján a piacgazdaság kihívásait rugalmasan tudják kezelni. Képesek az egyedi, a kis- és nagyszériás tárgyak tervezésére, megvalósítására. Tervezőmunkájukat önállóan végezik, de más hazai és nemzetközi szakemberekkel együttműködve csoportmunkában is alkotnak. Felelősséget éreznek a vizuális és különösen a tárgyi kultúra értékeinek védelme és a tárgykultúra fejlesztése iránt a környezet megóvásának figyelembevételével. Kellő mélységű szakmai és elméleti ismerettel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában a kerámia alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a kerámiatervezői tevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,

– a kerámiatervezés területén felmerülő általános termék- és tárgytervezési feladatok megoldási lehetőségeit,

– a kerámiatervezés területén az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési forrásokat,

– az ergonómiai, technológiai és gazdasági szempontokat,

– a szakmai feladatok ipari, gazdasági és társadalmi szempontú elemzésének módjait.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– kerámiatervező szakképzettségüknek megfelelő kreatív feladatok ellátására,

– egy tárgy vagy termék megtervezésére, megvalósítására,

– a társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel a terv megvalósításához szükséges együttműködésre,

– a tervezett tárggyal kapcsolatos tervezési megfontolásaik prezentálására, indoklására, döntéseik alátámasztására,

– a kerámiatervezés területén szokásos speciális ábrázolási technikák és tervezési módszerek magas szintű alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– magas szintű kreativitás,

– jó együttműködési készség,

– minőségtudat, minőségigény és sikerorientáltság,

– kritikai attitűd,

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (rajz, mintázás, formatanulmányok); tervezési alapismeretek (kreatív tervezés); szakelméleti alapismeretek (ergonómiai ismeretek); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

tervezési stúdiumok (kerámiatervezési alapismeretek); szakági ismeretek (formálási eljárások, massza- és mázkészítés, égetési ismeretek); szakelmélet (alapanyag és gyártástechnológia); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek:

tervezési stúdiumok (például tárgytervezés, terméktervezés); szakági ismeretek (például formálási eljárások, massza- és mázkészítés, digitális prezentáció); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9.588 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a kerámiatervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a design-vállalkozások vagy kisebb tervező-gyártó vállalkozások mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt, olyan gyakorlati ismeretekre és kompetenciákra tesz szert, amelyekre későbbi pályafutása során szüksége lesz. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.589 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

14. MÉDIA DESIGN ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.590 Az alapképzési szak megnevezése: média design (Media Design)

2.591 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: média designer

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Media Designer

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: multimédia

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit,

b) A szakdolgozathoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan kreatív szakemberek képzése, akik magabiztosan kezelik a ma hozzáférhető új technológiákat, élnek az eszközhasználat variabilitásának lehetőségével és kreatívak az eszközök egymást átfedő alkalmazásakor. Az alapképzéssel rendelkezők képesek arra, hogy olyan új audiovizuális interfészeket hozzanak létre, amelyeket művészeti alkotásként vagy tervezői feladat megoldásaként, illetve új termék prototípusaként mutathatnak be. Mindezt azzal a művészi és tervezői szabadsággal teszik, amely képes a mindennapi élet folyamatainak független és kompromisszumoktól mentes szemlélésére, értelmezésére. Kellő mélységű szakmai és elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés mesterszinten történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában a média design alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a média design tevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,

– a kommunikációs feladatok megoldási lehetőségeit, az új termékek prototípusainak létrehozási folyamatát,

– az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési forrásokat,

– a felhasználói, kulturális, társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok tervezésbe integrálásának módozatait.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a szakképzettségüknek megfelelő munkakörök ellátására,

– olyan új művészeti alkotások, termékek, installációk, szolgáltatások, alkalmazások megtervezésére, illetve megvalósítására, amelyek a környezetünkben felbukkanó, változó társadalmi és egyéni igényeket elégítik ki, vagy azokra reflektálnak,

– csapatmunkában a különböző projektek megvalósításához szükséges társadalmi, technológiai, gazdasági és kulturális területek szakembereivel való párbeszédre és együttműködésre,

– az adaptív gondolkodás alkalmazására, új ismeretek folyamatos befogadására, feldolgozására és szintézisére,

– a speciális kommunikációs technikák és tervezési módszerek magas szintű alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– együttműködési, kapcsolatteremtő képesség,

– az egyéni döntéshozatali képesség,

– csoportmunkára való képesség,

– minőségtudat és minőségigény,

– sikerorientáltság,

– kreativitás,

– alkalmazkodóképesség,

– kritikai attitűd,

– az értékek megteremtésére és megőrzésére törekvő magatartás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (rajz, kompozíció, forma, látvány); szakági ismeretek (hardver/szoftverhasználat, tipográfia); szakelmélet (kortárs kommunikációs művészetek); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

média design stúdiumok (tervezési gyakorlatok); szakgyakorlat (speciális alkalmazások és programnyelvek); szakelmélet (információs architektúrák a művészetben és a kultúrában); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek)

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek: tervezési stúdiumok (pl. intelligens audiovizuális környezet tervezése); szakelmélet (pl. információs architektúrák és a forgatókönyvszerű gondolkozás); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgatók valós helyzetekben ismerkedjenek meg egyes szakmai feladatok megoldásaival, továbbá, hogy lehetőségük legyen betekinteni egy nagyobb projekt felépítésébe, működésébe.

10.592 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

15. TERVEZŐGRAFIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.593 Az alapképzési szak megnevezése: tervezőgrafika (Graphic Design)

2.594 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: tervezőgrafikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Graphic Designer

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit,

b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan tervező grafikusok képzése, akik a vizuális kultúrában való felkészültségük, humán ismereteik és műveltségük birtokában képesek a szellemi, eszmei tartalmak vizuális formában történő megjelenítésére. Felelősséget éreznek az általános vizuális kultúra terjesztéséért, színvonalának emeléséért. A képzés célja a tervtől a kész grafikai munkáig minden munkafolyamat (kép, tipográfia, hang, mozgás stb.), továbbá a technikai kivitelezés oktatása annak érdekében, hogy sokszorosításra (print, multimédia, online hálózat) alkalmas minőségű munkák létrehozására készítse fel a hallgatókat. A képzés fontos eleme az intuíció és a tudatosság ötvözése a tervezésben. A végzettek kellő mélységű szakmai és elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés mesterszinten történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában a tervezőgrafika alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a grafikai tervező tevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,

– a tervezőgrafika és tágabb értelemben a vizuális kommunikáció különböző területeit,

– a kommunikáció és az információ mélyebb összefüggéseit, azok értelmezéseit,

– az információk megszerzésének és adaptálásának eljárásait és módszereit,

– a legújabb grafikai technológiai eljárásokat,

– a rokonítható (kiegészítő és támogató) médiumok gyakorlatát,

– a prezentáció – mint az elsajátított ismeretanyag gyakorlati produktuma – készítésének elveit,

– a tervezőgrafika területén előforduló speciális ábrázolási technikákat és tervezési módszereket.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– tervezőgrafikusi szakképzettségüknek megfelelő munkakörök ellátására,

– egy üzenet megtervezésére, megvalósítására, amely társadalmi, racionális és emocionális igényeket elégít ki,

– a terv megvalósításához szükséges együttműködésre a társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel,

– a szakterületen felmerülő általános tervezőgrafikai feladatok megoldására és nyomdai előkészítésére,

– egy-egy szakmai feladat eszmei, tartalmi, gazdasági és társadalmi szempontú elemzésére,

– a tervezett üzenettel kapcsolatos tervezési megfontolásaik indokolására, döntéseik alátámasztására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– együttműködési, kapcsolatteremtő képesség,

– az egyéni döntéshozatal képessége,

– csoportmunkára való képesség,

– minőségtudat és minőségigény,

– sikerorientáltság,

– kritikai attitűd,

– az értékek megteremtésére és megőrzésére törekvő magatartás,

– kreativitás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (rajzi, alaktani, színtani, tipográfiai tanulmányok); szakelméleti alapismeretek (általános vizuális kommunikációs szaktörténet); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

tervezési stúdiumok (grafikai tervezési alapismeretek, kreatív tervezés); tipográfiai stúdiumok (tipográfiai alapismeretek, kreatív tipográfiai tervezés); szakági ismeretek (informatika, számítógépes ismeretek, programelsajátítások, nyomdai előkészítési ismeretek); szakelmélet (médiasokszorosítás, nyomdatechnológia); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek: tervezési stúdiumok (például látványtervezés, fotográfiai stúdiumok, kalligráfia); szakági ismeretek (például tervezési módszertan, dramaturgia, prezentációs technika); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9.595 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a grafikai tervezés különböző területein megismerjék az ügynökségek tervezőmunkáját, illetve a tervezőstúdiók vagy kisebb tervező-gyártó vállalkozások mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, és felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.596 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

16. TEXTILTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.597 Az alapképzési szak megnevezése: textiltervezés (Textile Design)

2.598 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: textiltervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Textile Designer

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2.599 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit,

b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan textiltervezők képzése, akik alkalmasak szakmai területükön tervezési feladatok ellátására, a gazdasági és technológiai követelmények figyelembevételével. Önálló tervezőként vagy alkalmazottként a textiles kultúra színvonalának fejlesztésére és a hagyományok megőrzésére, minőségi megújítására törekszenek. Felkészültségük alapján alkalmasak egyedi és sorozatban gyártható tárgyak tervezésére és elkészítésére önállóan is, valamint tervezői és kivitelezői csoportok tagjaként is. Szakmai és elméleti ismereteik alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában a textiltervezés alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a textiltervezés alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteit,

– a textiltervezés területén felmerülő sokrétű tervezési feladatok megoldási lehetőségeit,

– a szakmai feladatok elemzésének ipari, gazdasági és társadalmi szempontjait,

– az etikai, műszaki és gazdasági szempontok tervezésbe való integrálását.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– textiltervezői képzettségüknek megfelelő kreatív feladatok ellátására,

– egy tárgy, termék megtervezésére, amely alkalmas az egyéni és társadalmi, racionális és emocionális igények kielégítésére,

– társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel való együttműködésre,

– tervezési koncepciójuk indoklására, döntéseik megvédésére,

– a textiltervezés területén szokásos speciális ábrázolási technikák és tervezési módszerek színvonalas alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás,

– jó együttműködési készség,

– személyes felelősségtudat, etikai érzék,

– minőségtudat és minőségigény,

– sikerorientáltság,

– kritikai érzék,

– értékek kialakítására és megtartására törekvő magatartás,

– döntéshozatal képessége.

8.600 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (rajz, szín-, plasztika- és formatanulmányok); tervezési stúdiumok (tervezési alapismeretek); szakelméleti ismeretek (textilkémia és anyagismeret, néprajz); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

művészeti tanulmányok (rajz, festés, szakmai ábrázolás, vizuális stúdiumok); szakelmélet (textil- és viselettörténet); szakági ismeretek (számítógépes tervezési ismeretek); szakgyakorlat (prototípus előállításának ismeretei); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

– kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek:

tervezési stúdiumok (például specializációk szerinti tervezési alapismeretek); szakági ismeretek (például specializációk szerinti általános gyakorlati – technológiai és termékkonstrukciós – ismeretek); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

– kötelezően választható szakirányú modulok (például szövöttanyag-tervező, nyomottanyag-tervező, kötöttanyag- és formatervező, öltözéktervező, öltözékkiegészítő-tervező specializációk).

A kötelezően választható specializációk a kötelezően választható ismeretek és a szabadon választható ismeretek egyes tantárgyainak, valamint a szakmai gyakorlatoknak (a specializáció tanterve által) meghatározott csoportosításával teljesíthetőek. A kötelezően választható specializációk kreditértéke: 30–50 kredit.

9.601 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók a textiltervezés területén megismerjék a különböző szakmai vállalkozások (például kézifestő, kéziszövő műhelyek, méretes szalonok, kötött és hurkolt alapanyag-gyártó és konfekció cégek, design stúdiók, bőrdíszműves cégek, táska- és cipőgyártó cégek, lakástextil-gyártó cégek stb.) tervezői és gyártói munkafolyamatait, marketingstratégiáját, és a szakmai gyakorlat alatt aktívan bekapcsolódjanak a választott cég aktuális feladatainak megoldásába. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.602 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

17. ÜVEGTERVEZÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.603 Az alapképzési szak megnevezése: üvegtervezés (Glass Design)

2.604 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: üvegtervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Glass Designer

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: iparművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit,

b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakon folyó oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű kulturális és szakelméleti, korszerű technológiai és mesterségbeli, művészetelméleti és tudományos ismereteik birtokában képesek megoldani az üvegtervezés szakterületén felmerülő kézműves és ipari tervezési feladatokat. Felkészültségük alapján a piacgazdaság kihívásait rugalmasan tudják kezelni. Képesek az egyedi, a kis- és nagyszériás tárgyak tervezésére, megvalósítására. Tervezőmunkájukat önállóan végzik, de más hazai és nemzetközi szakemberekkel együttműködve csoportmunkában is. Felelősséget éreznek a vizuális és különösen a tárgyi kultúra értékeinek védelme iránt, a tárgykultúra fejlesztésének, a környezet megóvásának figyelembevételével. Kellő mélységű szakmai és elméleti ismerettel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

a) Az alapfokozat birtokában az üvegtervezés alapképzési szakon végzettek ismerik:

– az üvegtervezői tevékenységhez szükséges alapszintű gyakorlati és elméleti ismereteket,

– az üvegtervezés területén felmerülő általános termék- és tárgytervezési feladatok megoldási lehetőségeit,

– az üvegtervezés területén az ismeretszerzés módjait, a fontosabb tervezői információbázisokat és információszerzési forrásokat,

– az ergonómiai, technológiai és gazdasági szempontokat,

– a szakmai feladatok ipari, gazdasági és társadalmi szempontú elemzésének módjait.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– üvegtervező szakképzettségüknek megfelelő kreatív feladatok ellátására,

– egy tárgy vagy termék megtervezésére, megvalósítására,

– a terv megvalósításához szükséges társadalmi, műszaki és gazdasági területek szakembereivel való együttműködésre,

– a tervezett tárggyal kapcsolatos tervezési megfontolásaik prezentálására, indoklására, döntéseik megvédésére,

– az üvegtervezés területén szokásos speciális ábrázolási technikák és tervezési módszerek magas szintű alkalmazására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– magas szintű kreativitás,

– jó együttműködési készség,

– minőségtudat, minőségigény és sikerorientáltság,

– kritikai attitűd,

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (rajz, mintázás, formatanulmányok); tervezési alapismeretek (kreatív tervezés); szakelméleti alapismeretek (ergonómiai ismeretek); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

tervezési stúdiumok (üvegtervezési alapismeretek); szakági ismeretek (hideg és meleg formálási eljárások, üveg összetételek, hutázási ismeretek); szakelmélet (alapanyag és gyártástechnológia); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek:

tervezési stúdiumok (például tárgytervezés, terméktervezés); szakági ismeretek (például formálási eljárások, üvegösszetétel, digitális prezentáció); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9.605 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók az üvegtervezés különböző területein megismerjék az iparvállalatok terméktervező, termékfejlesztő munkájának, illetve a design-vállalkozások vagy kisebb tervező-gyártó vállalkozások mindennapjait. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt bekapcsolódik néhány cég tervezőmunkájába, felkészültségének megfelelő feladatok megoldásában vesz részt. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.606 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

18. ÉPÍTŐMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.607 Az alapképzési szak megnevezése: építőművészet (Architectural Art)

2.608 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: építőművész

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Architectural Artist

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: építőművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: –;

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: –;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.4. A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) és a szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 10 kredit;

a) A portfolióhoz (diplomatervezési feladathoz) rendelhető kreditérték: 5 kredit,

b) A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit;

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

Az építőművészet alapképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik képzettségük és képességük révén építész stúdiók, vállalkozások, hatóságok és egyéb intézmények alkalmazásában az épített környezet tervezésében, menedzselésében elsősorban a művészi igényességet igénylő feladatok megoldásában – irányítás mellett – részfeladatokat látnak el. Tervezési jogosultsághoz nem kötött területeken önállóan is tevékenykedhetnek. A képzés célja továbbá, hogy a megszerzett ismeretek alapul szolgáljanak a továbbtanulásra a mesterképzésben, illetve egyéni vagy szervezett továbbképzéseken.

a) Az alapfokozat birtokában az építőművészet alapképzési szakon végzettek ismerik:

– az építészeti terek és formák kialakítását, az arányok, a tömegek és a lépték helyes megválasztását,

– az épített konstrukciók alapvető műszaki méretezését,

– az épületszerkezetek korrekt kialakítását és az anyagok helyes kiválasztását,

– az építészet társadalmi beágyazottságából eredő kötöttségek kezelését,

– a tervezés humán kérdéseit,

– a társművészetek integrálási módozatait,

– az épületek statikai működését, az épületszerkezetek funkcionális kialakítását, a szükséges épületinstallációk (gépészet, elektromosság) működési elveit.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– egy tervező teamben munkatársként részt venni a tervezési munka minden fázisában, a beépítési tervtől az épülettervezésen át a belsőépítészeti részletekig,

– kiemelt grafikai munkák elvégzésére a tervezési feladatok prezentációjához,

– nagyobb léptékű munkák egyes belső tereinek önálló belsőépítészeti feldolgozására,

– engedélyhez nem kötött kisebb volumenű környezetalakítási munkák önálló megtervezésére,

– kisebb léptékű belsőépítészeti feladatok önálló megoldására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– széles körű műveltség,

– felelősség,

– egyéni döntéshozatali képesség,

– minőség iránti igény,

– kritikai attitűd,

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,

– önálló vagy szervezett formában történő folyamatos továbbképzés iránti igény,

– jó kézügyesség és rajzkészség,

– térlátás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek: 30–60 kredit

művészeti tanulmányok (rajz, színtan, formatan, anatómia, ábrázoló geometria); tervezési alapismeretek (építészeti tervezés); elméleti stúdiumok (általános elméleti alapismeretek);

– szakmai törzsanyag: 70–170 kredit, ebből

a) kötelező tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelező általános elméleti ismeretek: 30–80 kredit

tervezési stúdiumok (építészeti, belsőépítészeti tervezés); szakelmélet (statika, épületszerkezettan, épületgépészet és villamosság, szaktörténet); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek);

b) szakmai gyakorlatok: 10–20 kredit

c) differenciált szakmai ismeretek: 30–70 kredit

kötelezően választható tervezési és szakelméleti ismeretek, kötelezően választható általános elméleti ismeretek:

művészeti tanulmányok (például formatan, mintázás, színtan); tervezési stúdiumok (például bútorszerkezettan, kreatív stúdiumok); elméleti stúdiumok (filozófiai, művészettörténeti és társadalomtudományi ismeretek).

9.609 Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a tervezőirodai munka sajátosságaival, belelássanak az épület megvalósulási folyamatába: a tervezési fázistól a megbízóval, majd a kivitelezőkkel folyó egyeztetéseken keresztül a tervezési művezetésig. A külső szakmai helyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.

10.610 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

19. TELEVÍZIÓS MŰSORKÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.611 Az alapképzési szak megnevezése: televíziós műsorkészítő (Television Production)

2.612 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: televíziós műsorkészítő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Television Production Expert

3.613 Képzési terület: művészet, képzési ág: film- és videoművészet

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 50–54 kredit;

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 26–30 kredit;

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a szakmai gyakorlattal együtt: 63–67 kredit;

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 20 kredit;

5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit;

5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.

6. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan televíziós szakemberek képzése, akik műsorvezetői, riporteri, publicisztikai, rendezői, operatőri ismereteik és fejlett kommunikációs képességeik, valamint a mozgóképek kifejező eszközeinek ismerete birtokában felkészültek televíziós műfajokban műsorok önálló készítésére. Cél továbbá, hogy az alkotás valamennyi részegységében kompetens szakemberként hiteles képernyős személyiséggé váljanak. Megfelelő szintű idegen nyelvi felkészültségük alapján alkalmasak szakmájuk gyakorlására mind a hazai, mind a nemzetközi média területein. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzési szakon történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a vizuális nevelés és az ahhoz társuló művészeti ágak ismeretanyagát,

– a médiaismeretek rendszerét,

– a műfajok rendszerét,

– a televíziózás technikai működésével kapcsolatos ismereteket,

– a műsorvezetés, a szerkesztés, a riporteri ismeretek, a képi kifejezés, a vágás, az operatőri ismeretek, a hang, a látvány, a dramaturgia vonatkozó ismeretanyagát,

– a logopédiai alapismereteket,

– a televíziós jogait és lehetőségeit.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– bármilyen művészeti alkotás, társadalomtudományi jelenség kritikai elemzésére,

– önálló televíziós műfaj (interjú, riport, dokumentum stb.) megvalósítására,

– a televíziós műsorkészítés valamennyi folyamatát önállóan átlátni és irányítani,

– elemzések és prezentációk elkészítésére,

– egyre bonyolultabb gyakorlatok elkészítésére a televíziós műfajok alapegységén át a komplex műsorokig.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– csapatmunkában való részvétel képessége,

– munkahierarchiába való beilleszkedés képessége,

– nagyfokú önállóság,

– kiemelkedő magyar és idegen nyelvű kommunikációs képességek,

– kritikai attitűd,

– alkotókészség,

– tolerancia,

– empátia,

– hír- és témaérzékenység,

– felelősségvállalás.

7. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 50–54 kredit

vizuális nevelés (művészettörténet, filmtörténet, vizuális kommunikáció, vizuális antropológia); társművészetek (irodalom, zene); társadalomtudományi ismeretek (történelem, politológia, szociológia); filozófiai ismeretek (retorika, logika).

7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 26–30 kredit

újságírás; kiegészítő médiaismeretek (médiajog, médiatörténet, médiamenedzsment, reklámpszichológia); szakdolgozati szeminárium.

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 63–67 kredit

képernyős ismeretek (műsorvezetés, stúdiógyakorlat, beszéd-logopédia, elemzés-prezentáció; rendezés – dramaturgia; szerkesztői-riporteri ismeretek; képalkotás (operatőri ismeretek, vágás, látvány, hang, multimédia); intézményen kívüli szakmai gyakorlat;

diplomamunka: 15 kredit.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A televíziós műsorvezető, műsorszerkesztő szakmai gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9.614 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez bármely két olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

20. KAMERAMAN ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.615 Az alapképzési szak megnevezése: kameraman (Cameraman Studies)

2.616 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: kameraman

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Cameraman

3.617 Képzési terület: művészet, képzési ág: film- és videoművészet

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit;

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 32–44 kredit;

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 62–78 kredit;

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a szakmai gyakorlattal együtt: 40–54 kredit;

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 20 kredit;

5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit;

5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.

6. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

Az alapképzési szak képzési célja olyan filmes és televíziós operatőr szakemberek képzése, akik megszerzett gyakorlati és elméleti vonatkozású szakmai ismereteik birtokában alkalmasak vezető munkatársként részt venni a különböző műfajú filmes és televíziós műsorok elkészítésében. A felkészítés során elsajátított tudás olyan mozgóképes szakmai alapot eredményez, amelyre építve a végzettek elsősorban játékfilmek operatőri feladataira felkészítő művészeti mesterképzési szakon folytathatnak tanulmányokat.

a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a filmtörténet legfontosabb fejezeteit és jelenét,

– az egyedi mozgóképi alkotások és a műsorfolyamatok rendszerét,

– a filmnyelv és a dramaturgia eszközeit és szabályrendszerét,

– a mozgóképgyártás technikáját és technológiáját,

– a gyártásszervezés alapfogalmait és eljárásait,

– a szakterülethez kapcsolódó angol szakkifejezéseket.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az operatőri filmes és televíziós technikai eszközök kreatív alkalmazására,

– megérteni és megismerni a kapcsolódó szakmák és szakemberek feladatát a filmes és televíziós filmkészítésben,

– alkotó módon együttműködni a különböző technikákkal előállított filmes és televíziós termékek gyártása során a rendezővel és a saját stábbal,

– társalkotóvá válni egy filmes folyamatban,

– beilleszkedni a produkciók munkájába beosztott és irányító munkakörökben egyaránt,

– követni a szakma változó technikáit és technológiáit,

– mozgóképi alkotások vizuális nyelvének önálló megalkotására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– csapatmunkában való részvétel képessége,

– a munkahierarchiába való beilleszkedés képessége,

– jártasság megszerzésének képessége a filmkészítéshez szükséges egyéb mesterségekben,

– partneri együttműködési készség,

– az alkotói függetlenség megőrzésére való képesség,

– alkalmazkodási képesség,

– jó vizualitás.

7. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 32–44 kredit

társművészetek (irodalom, zene).

7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 62–78 kredit

filmtörténet – filmelmélet operatőröknek; operatőri ismeretek (dokumentumfilm, játékfilm, tv-műsor, reklámfilm); képtechnikai ismeretek (hangtechnika és labortechnika); szakdolgozati szeminárium.

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 40–54 kredit

rendezés és dramaturgiai gyakorlat operatőröknek; szerkesztés, vágás, digitális tér; produceri gyártási ismeretek (jog, menedzsment); intézményen kívüli szakmai gyakorlat;

diplomamunka: 15 kredit.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A kameraman szakmai gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9.618 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

21. GYÁRTÁSSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.619 Az alapképzési szak megnevezése: gyártásszervező (Producer)

2.620 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: gyártásszervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Producer

3.621 Képzési terület: művészet, képzési ág: film- és videoművészet

4. A képzési idő félévekben: 6 félév

5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 42–48 kredit;

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 56–60 kredit;

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a szakmai gyakorlattal együtt: 38–46 kredit;

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 20 kredit;

5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit;

5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%.

6. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan gyártásszervező szakemberek képzése, akik film-, televízió- és videostúdiók, valamint produceri irodák számára végeznek gyártásszervezési munkát. A gyártásszervező szakemberek gazdasági szervezőmunkájukkal tevékenyen végigkísérik a produkció létrejöttét. Szakmai, technikai, gazdasági, pénzügyi, szervezési és jogi ismereteik birtokában a forgatókönyv alapján felvázolják a megvalósítás teljes folyamatát, ezek fázisait és levezénylik az alkotás létrejöttének gazdasági háttérműveleteit. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a filmfajtákat: televíziós magazinműsor dokumentumfilm betétekkel, kisjátékfilm, reklámfilm, televíziós film, játékfilm stb.,

– a szinopszist,

– a szerzői jogokra vonatkozó háttérismereteket,

– a dokumentumfilm és a televíziós stúdióműsor megvalósítására vonatkozó ismeretanyagot,

– a filmetűd elkészítésének módját,

– a gyártási-megvalósítási terv elkészítési módját,

– a költségvetés kidolgozásának formáit,

– a televíziós technikákat,

– a stúdiók, a televíziós műsorok, az élőadás rendszerének folyamatát.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a rendezővel való együttműködésre, csapatmunkában való részvételre,

– egy film teljes gyártási-megvalósítási tervének elkészítésére,

– forgatás előkészítésére, az utómunkálatok megszervezésére,

– a jogi háttér kereteinek értelmezésére,

– a forgatás és az utómunkálatok megszervezésére,

– a produkciók gazdasági szervezői irányítására és ellenőrzésére,

– a legújabb és a hagyományos technikák használatára,

– a művészi morál felmutatására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– jó szervezőkészség,

– felelősségtudat,

– irányítási képességek,

– jó kommunikációs készség,

– gyakorlatias látásmód,

– jó problémamegoldó készség.

7. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 50–54 kredit

társművészetek (irodalom, zene); társadalomtudományi ismeretek (történelem, politológia, szociológia).

7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 26–30 kredit

gyártási ismeretek (dokumentumfilm, játékfilm, tv-műsor, reklámfilm); gazdasági és jogi ismeretek (pénzügyi, média és szerzői jog, koprodukció, pályázatok); szakdolgozati szeminárium.

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 63–67 kredit

rendezés és dramaturgiai gyakorlat producereknek; képfelvételi, operatőri ismeretek; szerkesztés – vágás (riporter mesterség, digitális vágás);

diplomamunka: 15 kredit.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A gyártásszervező szakmai gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9.622 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

22.623 KÉPZŐMŰVÉSZET-ELMÉLET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: képzőművészet-elmélet (Fine Art Theory)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

–    végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

–    szakképzettség: képzőművészeti elemző

–    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Fine Art Theoretician

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: képzőművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: -

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit;

6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit;

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 54 kredit.

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan elméleti szakemberek képzése, akik a művészetelmélet, a művészettörténet és az esztétika alapvető kérdéseinek és kihívásainak ismeretében képesek differenciált, kritikai reflexióra a kortárs képzőművészeti kultúra egészére nézve. A műhelygyakorlatok során elsajátított ismereteik birtokában a művészeti munka gyakorlati kérdéseit és problémáit is tudják kezelni. Alkalmasak a művészet elméleti kérdéseinek értelmezésére és szakmai vélemények kompetens megfogalmazására. Megfelelő felkészültséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

–    a művészi kifejezés különböző technikáit, eszközeit, módszereit és funkcióit,

–    az alapvető művészettörténeti, esztétikai, művészetelméleti ismeretanyagot,

–    a kortárs új média és vizuális kultúra technikai és elméleti hátterét,

–    a művészetben felhasznált anyagokat és technikákat,

–    a kulturális intézményrendszer szerkezetét, szerveződését, valamint a magánszféra kiállítási és vásárlói szokásrendszerét.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

–    kiállítások szervezésére, referenciaanyagok összeállítására, kiállítási kiadványok szerkesztésére, kiállítások koncepciójának összeállítására, forgatókönyv készítésére,

–    kiállítások költségvetésének elkészítésére,

–    projekttervezés és menedzselés megvalósítására,

–    művészek menedzselésére,

–    gyűjtemények dokumentálására,

–    művészeti folyóiratok szerkesztésére,

–    művészeti kérdésekben önálló szakmai vélemény megfogalmazására, tanácsadásra,

–    szakmai tanulmányok elkészítésére,

–    a művészetek interdiszciplináris vizsgálatára,

–    ismereteik átadására előadói, gyakorlatvezetői, publicisztikai szinten.

c ) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

–    kreativitás,

–    rugalmasság,

–    autonómia,

–    problémafelismerő és -megoldó készség,

–    rendszerező kritikai érzék,

–    jó kommunikációs és meggyőző készség,

–    magas szintű írás- és elemzéskészség,

–    absztrakció képessége.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

- Alapozó ismeretek: 40-60 kredit

ábrázolási technikák: hagyományos ábrázolási és sokszorosító technikák (rajz, festés, mintázás, grafikai eljárások), technikai médiumok (fényképezés, film, videó, multimédia), művészettörténet;

kurátori alapismeretek: a képzőművészet intézményei és azok működése, kulturális menedzsment (intézményirányítás, közönségkapcsolat, művészeti marketing), a non-profit szektor és a kereskedelmi szféra különbsége; a múzeumok és galériák szerepe; a kiállítás-rendezés problémái; a kurátori koncepciók típusai; a műtárgy- és műemlékvédelem kérdései és gyakorlata;

esztétikai és művészetelméleti alapismeretek: esztétikai alapfogalmak, művészetelméleti beszédmódok és iskolák; művészeti érték, esztétikai ítélet, műfaji szétválasztás; rendszerező elméletek;

művészet- és kultúrtörténeti alapismeretek: művészettörténet és kultúrtörténet (művelődéstörténet) módszerei, főbb szakaszai.

- Szakmai törzsanyag: 100-130 kredit

kurátori ismeretek: a kulturális intézmények rendszere (reprezentáció és politika, kulturális örökség, múzeumok, galériák, folyóiratok, műemlékvédelem); művészet és társadalom (művészetpolitika, oktatás, állami támogatás, média); a művészet és gazdaság (műkereskedelem, művészeti vásárok, szponzoráció, marketing, non-profit szektor, alapítványok); menedzsment (intézményirányítás, közönségkapcsolat, művészeti marketing, arculat, adminisztráció, kurátori stratégiák); jogi ismeretek (szellemi tulajdon, szerzői jog és más művészi jogok);

esztétika és művészetelmélet: a hagyományos és a kortárs művészetelméleti beszédmódok, az elit- és tömegkultúra kérdései, eredetiség, a műalkotás státusza, művészetfelfogás a médiumok tükrében, kritikai iskolák, képelméletek, a vizuális kultúra térhódítása a kortárs elméleti diskurzusban;

művészettörténet és vizuális kultúra: művészettörténet és a modern vizuális kultúra, illetve képelméletek ismeretei, művészeti és tudományos kutatás, feminista kritika, posztkoloniális értelmezések, multikulturalitás, globalizáció, etnikum és környezet kérdései, a kulturális emlékezet technikái és a múzeum kapcsolata, a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása, a 20. századi képelméletek és az új diszciplínák;

médiaelmélet, médiatörténet: új médiumok kialakulása, története, elmélete; kommunikációs, képtörténeti paradigmaváltás, médiaarcheológia történeti hagyományának újrarendezése, értelmezése;

társadalomtudományi alapismeretek: hagyományos és modern művészetszociológia (ízlés és divat kérdései, a művészet társadalmi meghatározottsága, a „magas”- és a tömegkultúra viszonya, vizsgálati módszerek, felmérések), művészetpszichológia (érzékelés és észlelés törvényszerűségei, csoport- és társadalomlélektani összefüggések), képantropológia;

kiállítás-rendezési gyakorlatok: a művészeti kurátor feladatai, kiállítási koncepciók megalkotása, a művek korszerű installálása, sajtóanyag megírása, kiállítás dokumentálása, kiállítás-rendezés és -szervezés ismeretei, projektkészítés, költségvetés, pályázatírás, kiállítás tematikája, művészek kiválasztása, meghívótervezés, tárgyalástechnika, szerepjáték;

szakmai, tudományos írásgyakorlat: sajtó- és PR-anyagok elkészítése, katalógusszerkesztés, pályázatírás, projektjavaslat megfogalmazása, a művészetelméleti irányhoz kapcsolódó esettanulmányok elkészítése, műalkotások elemzése, kritikaírás, könyv- és folyóirat-szerkesztés.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat projekt megvalósítása az alábbi témakörökön belül: kiállítás-szervezés és -rendezés, kiadványszerkesztés, dokumentációs technikák, digitális archiválás, multimédiás prezentáció, művészkövetés archiválás, dokumentáció, számítógép-kezelés, weboldal, adatbázis-építés. A szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

XIV.624 MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET

1. ELEKTRONIKUS ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.625 Az alapképzési szak megnevezése: elektronikus ábrázolás (Digital Graphic Design)

2.626 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: elektronikus ábrázolás alapszakos grafikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Digital Graphic Designer

– választható specializációk: webdesign, képanimátor, elektrográfia (Web Design, Picture Animator, Electrography)

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2.627 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az elektronikus ábrázolás területén megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek. Ismerik az elektronikus képalakítás gyakorlatát, a digitális képnyelv, a technikai kép, a tervezőgrafika, valamint a vizuális kommunikáció különböző területeit. Az alapszakon végzettek tájékozottak a Magyarország és az európai országok vizuális művészeti életét érintő sajátosságok és problémák tekintetében. A kulturális élet különböző színterein vállalt feladataik végrehajtása során képesek ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. Megszerzett ismereteik birtokában kellő mélységű ismerettel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– az elektronikus képfeldolgozás fő területei, műfajai és tendenciái,

– szakmai informatikai ismeretek,

– az elektronikus képalkotás kifejezőeszközei, hatáskeltő lehetőségei,

– a digitális, elektronikus eszközök technikai és kulturális vonatkozásai,

– vizuális kommunikációs ismeretek,

– művészettörténeti ismeretek,

– ábrázoló geometriai ismeretek,

– a digitális képnyelv ismeretanyaga,

– tervezőgrafikai ismeretek,

– tipográfiai ismeretek.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a különböző technikai képfajtákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok (képelemzések, képek, képösszeállítások létrehozása) megoldására,

– a megszerzett elektronikus ábrázolás szakismereteinek önálló, kreatív és rugalmas használatára,

– a rendelkezésre álló technikai eszközök értő és önálló használatára,

– szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,

– sokoldalú inter- és multidiszciplináris tervezői, kivitelezői és irányító-szervezői feladatok elvégzésére,

– művészeti szintű végzettséggel rendelkező szakemberek (vizuális és környezetkultúra-tanár, multimédia művész) mellett referensi feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás,

– rugalmasság,

– önállóság,

– jó együttműködő készség,

– vizuális érzékenység,

– jó rajzkészség,

– térlátás.

8.628 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 40–60 kredit

a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, vizuális megismerés, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, informatikai alapozás, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek – 10–20 kredit;

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatív-vizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometria alapozás; vizuális nyelvi eszköz- és anyagismereti alapozás – 30–40 kredit.

– Szakmai törzsanyag: 50–60 kredit

a) szakmai alapozó modul:

az elektronikus képalakítás gyakorlata; a digitális képnyelv alapjai; a tárgykultúra, a design, a környezetalakítás és téralakítás gyakorlata; vizuális kommunikáció, s ezen belül is a web-kommunikáció; az analóg és a digitális technikai kép (fotó, mozgókép), a médiumszervezés ismeretkörei; szakmai informatika, a tervezőgrafika alapismeretei; művészettörténet, médiatörténet; vizuális esztétika, műelemzés; a képzőművészeti marketing ismeretkörei; a tipográfiai tervezés területei, eszköztára, tipográfiai alapfogalmak; a betűformák és tervezői szokások, hagyományok alakulása; a XX. század és a jelenkor tipográfiai és tervezőgrafikai tendenciái, lehetőségei a számítógépes grafikai terezés és a sokszorosító eljárások változásának (fejlődésének) tükrében; mai alternatív vizuális kommunikációs törekvések, a betűtől független vizuális kommunikáció lehetőségei és megjelenési formái az elektronikus médiában; speciális kódok, egyéni kommunikációs stratégiák; design és tipográfia kapcsolata, kölcsönhatása az elektronikus tervezői gyakorlatban; a kereskedelem és az elektronikus vizuális kommunikációs tervezőművészet kapcsolata;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47–52 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei

a webdesign, a képanimátor, az elektrográfia specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10.629 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

2. KÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.630 Az alapképzési szak megnevezése: képi ábrázolás (Visual Representation)

2.631 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: képi ábrázolás alapszakos festő/grafikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Visual Representation Artist

– választható specializációk: festészet, képgrafika, díszítő festő, építészeti síküveg (Painting, Graphic Arts, Decorative Painting, Arhictectural Glasswork)

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2.632 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a tradicionális, valamint a kortárs képalakítás és képalkotás terén. A végzettek szemléletmódja biztos alapokat nyújt a vizuális világban való tájékozódáshoz, beleértve a képalakítás hétköznapi és művészeti megnyilvánulásait is. A végzettek alkalmasak a vizuális nyelvben rejlő kifejezési lehetőségek tanulmányozására, és azok autonóm módon történő felhasználására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– kultúrtörténeti ismeretek,

– a klasszikus és a jelenkori képalakítási technikák ismerete,

– művészettörténeti ismeretek,

– színelméleti ismeretek,

– rajzolási és festési ismeretek,

– vizuális közlésformák ismerete,

– PR, vállalkozási és jogi ismeretek,

– a rajzolás-festés-mintázás fontosabb konvencióinak, az ábrázolás és kifejezés vizuális nyelvi eszközkészletének ismerete,

– a képi alkotás fiziológiai, pszichológiai ismeretanyaga;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a köznapi és művészeti vizuális látványok önálló vizsgálatára, elemzésére,

– a képi ábrázolás alkalmazott és autonóm műfajaiban és eljárásaiban az elemzési tapasztalatok, következtetések kreatív hasznosítására,

– a vizuális közlések kifejező nyelvi eszközkészletének adekvát felhasználására,

– szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,

– ábrázolási szándékkal harmonizáló anyag-eszköz-technológia megválasztására,

– az emberi környezet vizuális és esztétikai szempontú elemzésének figyelembevételére,

– az ábrázolás és kifejezés vizuális nyelvi eszközkészletének alkotó szellemű ábrázolására,

– művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;

– képalakítási technikák alkotó módon történő felhasználására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– vizuális ítéletalkotás,

– interpretáció képessége,

– kreativitás,

– vizuális memória és fantázia.

8.633 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 40–60 kredit

a) általános ismeretek: vizuális megismerés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek – 10–20 kredit

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatív-vizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometriai alapozás; vizuális nyelvi, eszköz- és anyagismereti alapozás – 30–40 kredit;

– Szakmai törzsanyag: 50–60 kredit

a) szakmai alapozó modul

művészettörténet, műtörténeti alapfogalmak, a különböző nagy művészettörténeti korok; műelemzési gyakorlat és bibliai, mitológiai, ikonográfiai ismeretek;

a környezetelemzés elméleti és gyakorlati alapjai; az emberi környezet vizuális, esztétikai megjelenése, elemzése; tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció (vizuális közlésformák vizuális médiumok, általános betűismeret és tipográfia), építészeti elemzés, népművészeti, kiállítás-rendezői tanulmányok;

társadalmi ismeretek; vállalkozási és jogi ismeretek; munkaköri tűz-, környezet-, baleset- és munkavédelem;

rajzolás-festés, mintázás; tér- és tárgyábrázolás; funkcionális rajzi közvetítő és elemző vázlatrajzok, szerkesztő távlattan, tapasztalati távlattan, monge, axonometria műszaki rajz, tanulmány jellegű alakrajz, anatómiai rajzok és krokik; színelmélet; formatan különböző anyagokkal (papír, agyag, fa stb.), a háromdimenziós kifejezés eszköztára; a látási és tapintási érzékelés bevonása;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47–52 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei:

festészet, képgrafika, díszítőfestő, építészeti síküveg specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10.634 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

3. KÉZMŰVES ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.635 Az alapképzési szak megnevezése: kézműves (Craftsmanship)

2.636 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: kézműves szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Craftsman and Artisan

– választható specializációk: szövő-textilművesség, festett-nyomott textilművesség, nemszőtt-nemezelt textilművesség, papírművesség, kerámia, bőrművesség (Woven Textiles, Dyed-Printed Textiles, Non-Woven and Felt Textiles, Paper Art, Ceramics, Leather Art)

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2.637 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a kézművesség területén megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik kreatív alkalmazására. A végzettek megszerzett ismereteik birtokában kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– vizuális kommunikációs ismeretek,

– rajzos ismeretek,

– ábrázoló geometriai ismeretek,

– művészettörténeti ismeretek,

– jogi és vállalkozási ismeretek,

– a kézművesség funkcionális, technikai, esztétikai, gazdasági, emberi környezeti-tárgyi összefüggéseinek ismerete,

– a nemzetközi kortárs kézműves tárgykultúra törekvéseinek, a hagyományok szerepének ismerete,

– az iparművészet, a design, a környezet- és tárgykultúra értékeinek, kultúrtörténeti, történelmi kontextusának, társadalmi terjesztésének ismerete;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– kézműves megmunkálások, díszítések tervezésére, kivitelezésére,

– a különböző elvárások, megrendelések, funkciók szerint adekvát megoldások kiválasztására, kivitelezésére,

– kézműves szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,

– a kézművesség széles körű alkalmazására,

– a különböző kézműves technikák anyag-eszköz-technológia eljárásainak alkalmazására,

– az iparművészet, a design, a környezet- és tárgykultúra értékeinek terjesztésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– rajzkészség,

– kreativitás,

– kézügyesség,

– önállóság,

– az egyéni kivitelezés képessége.

8.638 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 40–60 kredit

a) általános ismeretek: a vizuális megismerés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek – 10–20 kredit;

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatív-vizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometria alapozás; vizuális nyelvi, eszköz- és anyagismereti alapozás – 30–40 kredit.

– Szakmai törzsanyag: 50–60 kredit

a) szakmai alapozó modul

művészettörténet, a kézművesség története, ornamentikatörténet, anyagismeretek, technológiai ismeretek; népi kismesterségek, kézműves alapozó gyakorlatok, tárgy- és környezetkultúra, szakmai gyakorlat, szakmai tanulmányút, műhelygyakorlat, külső műhelygyakorlat, múzeumi gyűjtés, digitális fotódokumentáció, számítógépes prezentáció;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47–52 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei:

szövő-textilművesség, festett-nyomott textilművesség, nemszőtt-nemezelt textilművesség, papírművesség, kerámia, bőrművesség specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10.639 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

4. KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.640 Az alapképzési szak megnevezése: környezetkultúra (Environmental Design)

2.641 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: környezettervező szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Designer

– választható specializációk: környezetprezentáció, tárgyprezentáció, látványprezentáció (Environmental Presentation, Object Presentation, Visual Presentation)

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2.642 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a környezetkultúra területén megfelelő elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek és képesek megszerzett ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. A végzettek ismerik az ember és környezete kapcsolatának horizontális és vertikális összefüggéseit, Magyarország és az európai országok vizuális művészeti életét, annak sajátosságait, problémáit. Kulturális intézményekben vállalt feladataik ellátása során képesek felelősségteljes és környezettudatos ökológiai szemlélet kialakítására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– vizuális kommunikáció,

– vizuális eszközökben rejlő hatáskeltő lehetőségek ismerete,

– környezetelemzési eljárások,

– művelődéstörténeti ismeretek,

– tárgy- és stílusismeret,

– a funkció-forma-anyag-technológia összefüggéseinek ismerete,

– környezetkulturális ismeretek,

– PR, jogi és vállalkozási ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a vizuális kultúra és vizuális kommunikáció jelenségeinek észlelésére, tanulmányozására, értékelésére,

– saját elképzeléseik, a megrendelői elvárások során gondolataik, élményeik hagyományos ábrázolással és digitálisan történő prezentációjára,

– az ember és környezet kölcsönhatásainak elemzésére, a látvány elemeinek értelmezésére, a vizuális kifejezőeszközök értő alkalmazására, tudatos hatáskeltésre,

– különböző anyagkarakterek felhasználásán keresztül anyagszerű struktúrák, konstrukciók, formák funkcionális tervezésére és kivitelezésére,

– művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– környezettudatos magatartás, a környezettel szembeni érzékenység,

– jó elemzőkészség,

– felelősségtudat,

– jó kommunikációs és prezentációs készség.

8.643 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 40–60 kredit

a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, vizuális megismerés, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, informatikai alapozás, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek – 10–20 kredit;

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatív-vizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometria alapozás; vizuális nyelvi, eszköz- és anyagismereti alapozás – 30–40 kredit.

– Szakmai törzsanyag: 50–60 kredit

a) szakmai alapozó modul

rajzi, művészettörténeti ismeretek, a korszerű szemléletű környezetkultúra interdiszciplináris megközelítésű esztétikai, szakmai ismeretei; szakmai feladatok tervvázlatai, variációi; tér- és formaelemzés; ábrázolási konvenciók; rajzi-plasztikai ismeretek; a funkció-forma-anyag-technológia összefüggései; a tervezés, kivitelezés, makettezés elméleti és gyakorlati ismeretei; kézműves, gyári, alkalmazott és autonóm technológiák modern és hagyományos anyagokkal, eszközökkel; társadalmi-kulturális háttérismeretek; művészettörténet, tárgytörténet, stílusismeret; vizuális kommunikáció; ember és tárgy-környezet elemzése; környezetalakítási és tárgyformálási gyakorlatok;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47–60 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei:

környezetprezentáció, tárgyprezentáció, látványprezentáció specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10.644 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

5. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.645 Az alapképzési szak megnevezése: mozgóképkultúra és médiaismeret (Film and Media Studies)

2.646 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Film and Media Specialist

– választható specializációk: mozgóképkultúra-terjesztő, mozgóképkészítő, multimédia-fejlesztő (Film and Media Culture Promotion, Film and Media Production, Multimedia Development)

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: mozgóképkultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2.647 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 55 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 20 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elméleti ismereteik birtokában képesek tájékozódni a tömegmédiumok fejlődésének folyamataiban, ismerik a mediális közlés sajátosságait és képesek a mediális közlésmódot használó szövegek értelmezésére. A végzettek alkalmasak a mozgóképes, illetve multimédiás szövegek előállításával kapcsolatos gyakorlati feladatok ellátására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek

– magyar és egyetemes filmtörténeti ismeretek,

– médiatörténeti ismeretek,

– a technomédiumok hatáskeltő eszközeire vonatkozó ismeretek,

– a digitális eszközök technikai és kulturális ismeretei,

– a mozgókép-előállítás legfontosabb műveleteinek ismerete,

– filmforgalmazási ismeretek,

– televíziós műsorkészítési ismeretek,

– piackutatás, reklám- és marketing ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a különböző médiaszövegekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok megoldására,

– önállóan használni a rendelkezésre álló technikai eszközöket,

– önállóan tájékozódni a különböző mozgóképszövegek között,

– mozgóképszövegek önálló értelmezésére,

– mozgóképkészítői feladatok teljesítésére, analóg és digitális utómunkálatok elvégzésére,

– műsorkészítés szervezésére,

– szerkesztőség munkájában történő aktív együttműködésre,

– művészi végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– készségek fejlesztésére, új kompetenciák kialakítására irányuló igény,

– vizuális eszközök kreatív használata,

– vizuális intelligencia,

– jó együttműködési és kommunikációs készségek,

– kreativitás.

8.648 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 25–35 kredit:

filozófia, pszichológia, művelődéstörténet, társadalomismeret, kommunikációelmélet, informatika, jogi alapismeretek.

– Szakmai törzsanyag: 55–65 kredit:

a) szakmai alapozó modul

magyar és egyetemes filmtörténet, filmelmélet, médiaelmélet, mozgóképes szövegek elemzése, műfajismeret (film, televízió, nyomtatott sajtó), médiaszociológia, médiajog és médiaetika, média-gazdaságtan, technikatörténet, a műsorkészítés és médiafejlesztés alapjai, gyakorlati ismeretek;

b) differenciált szakmai ismeretek: 55–65 kredit

mozgóképkultúra-terjesztő, mozgóképkészítő, multimédia-fejlesztő specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt összefüggő mozgóképes és média szakmai gyakorlat művészetközvetítő vagy tömegkommunikációs média intézményeknél (választott szakiránynak megfelelően) a gyakorlat szakmai tanulmányutat is tartalmaz.

10.649 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

6. PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.650 Az alapképzési szak megnevezése: plasztikai ábrázolás (Plastic Arts)

2.651 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: plasztikai ábrázolás alapszakos szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Plastic Artist

– választható specializációk: szobrászat, érmészet, díszítőszobrász, báb-játékkészítő (Sculpture, Numismatism, Decorative Sculpture, Puppet and Toy Making)

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2.652 A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a plasztikai ábrázolás területén megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában a plasztikai ábrázolás inter- és multidiszciplináris gyakorlati művelésére, ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. Eredeti módon használnak fel különböző anyagokat és tárják fel a bennük rejlő téralkotási, térszervezési és plasztikai kifejezési lehetőségeket. Képesek mélyebb összefüggések feltárására a forma, az anyag, a tömeg és a tér kapcsolatáról. A végzettek kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– művelődéstörténeti és filozófiai ismeretek,

– vizuális kommunikációs ismeretek,

– művészettörténeti ismeretek,

– műelemzés,

– rajzos ismeretek,

– ábrázoló geometriai alapok,

– informatikai alapok,

– környezetvédelmi ismeretek,

– a plasztikai kompozíció térszervező sajátosságai,

– a térplasztikai kifejezésformák történetisége, társadalmi, kulturális és művészeti konvenciói, közlésformák, kifejezési tendenciák;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– művészetközvetítő és ezzel kapcsolatos szervező feladatok ellátására,

– művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett asszisztensi/közvetítői feladatok ellátására,

– szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,

– a klasszikus és a kortárs plasztikai-szobrászati alakítás technikáinak felhasználására,

– a plasztikai kifejezőeszközök kreatív felhasználási lehetőségeinek kiaknázására az alkotói folyamatban,

– a forma, az anyag, a tömeg és a tér kapcsolatrendszerének, kölcsönhatásainak érzékelésére,

– a vizuális-plasztikai jelenségek helyes megítélésére a plasztikai megnyilvánulások hétköznapi és művészeti területein,

– az individuális és a kollektív tudat szerepének megítélésére a plasztikai alakításban, a taktilis és a vizuális megismerés folyamatában;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kézügyesség,

– fejlett vizuális és taktilis érzék,

– kreativitás,

– önállóság,

– művészetközvetítési problémák iránti nyitottság,

– problémamegoldó képesség.

8.653 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 40–60 kredit

a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a vizuális megismerés, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, informatikai alapozás, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek – 10–20 kredit;

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatív-vizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometriai alapozás; vizuális nyelvi, eszköz- és anyagismereti alapozás – 30–40 kredit.

– Szakmai törzsanyag: 50–60 kredit

a) szakmai alapozó modul

téri és plasztikai alakítási módok és technikák, plasztikai formanyelv; műfaji és formai sajátosságok; téralkotás, térszervezés és plasztikai kifejezés lehetőségei; tér- és formaalkotási módok; forma, anyag, tömeg és a tér kapcsolata; a plasztikai kompozíció térszervező tulajdonságai; a szimmetrikus és az aszimmetrikus tér és forma; a statikus és a dinamikus térrendezés, formaalakítás hatásai; az arányok és a proporcionáltság problémái;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47–52 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei

szobrászat, érmészet, díszítőszobrász, báb-játékkészítő specializációkhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10.654 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

7. ÉNEK-ZENE ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.655 Az alapképzési szak megnevezése: ének-zene (Singing – Music)

2.656 Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: ének-zene alapszakos szakember

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Singing – Music Expert

– választható specializációk: karvezetés, népzene, egyházzene (Conducting, Folk Music, Church Music)

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: zenekultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A szakirányokhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 50 kredit

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.3. A szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelhető kreditérték: 5 kredit

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

7.657 Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneelméleti, zeneirodalmi ismereteik, a kulturális/művészeti intézményrendszerről szerzett tudásuk birtokában, kiművelt zenei technikával, jó ízléssel és alkotó döntési készséggel képesek szolgálatuk ellátására az európai térség zenei és más kulturális/művészeti intézményeiben. A képzés során kellő jártasságra tesznek szert a magyar zenei élet és az európai országok zenei életének megismeréséhez. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatására.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

– általános és a specializációnak megfelelő speciális zenetörténeti, zeneelméleti és zeneirodalmi ismeretanyag elméleti és gyakorlati ismeretei,

– a zeneművészet és zenei információs rendszer intézményeinek ismerete,

– a zeneművészet és zenekultúra területéhez tartozó ismeretrendszerekben való jártasság;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– zenei szervezési, szerkesztési feladatokat megoldani,

– zenei együtteseket, művelődési intézményeket a specializációjuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb fokon irányítani,

– csoportos zenei teljesítmények létrehozásában részt venni,

– magas fokú motivációval, minőségi igénnyel és személyes hatással dolgozni az ének-, illetve zenekultúrával összefüggő intézményekben és munkakörökben feladatot ellátni,

– a hangversenyélet szervezési kérdéseiben szakreferensként, tanácsadóként és szervezőként működni,

– a zeneismeretüket és zeneszeretetüket hangszeren, énekkel, szóban és írásban terjeszteni;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– megalapozott és kifejlesztett zenei hallás és zenei formálókészség,

– kiművelt ízlés,

– saját tevékenység reális megítélésének képessége,

– az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,

– minőség- és felelősségtudat,

– jó együttműködő és kommunikációs képességek,

– jó szervezőkészség.

8.658 A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– Alapozó ismeretek: 25–35 kredit

filozófiatörténet, zenetörténet alapjai, zeneelmélet alapjai, kóruséneklés alapjai, alapozó szolfézs, zongora és a partitúraolvasás alapjai, vezénylési gyakorlat alapjai, hangképzés.

– Szakmai törzsanyag: 115–155 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 70–100 kredit

zenetörténeti és zeneelemzési ismeretek (zenetörténet-zenekultúra, általános zeneelmélet és hangszerismeret), zenei-kulturális ismeretek (népzene-néphagyomány, zenei nevelési tanulmány és rendezvényszervezés, műismeret); zenei készségfejlesztési gyakorlat (szolfézs, zeneelmélet, partitúraolvasás, zenei informatikai ismeretek), zenei interpretációs gyakorlat (karének és előadói gyakorlat, vezénylési gyakorlat és kargyakorlat, zongora-hangszerjáték, magánének);

b) differenciált szakterületi ismeretek: 45–55 kredit

ba) karvezetés specializáció: műelemzés, zeneelmélet, szolfézs, karvezetés, kórusirodalom, beszédgyakorlat, zongorakíséret, transzponálás-partitúraolvasás;

bb) népzene specializáció: népi hangszer, népzeneelmélet, néprajz, népi kamarazene, népdalkör-vezetés, táncház, harmonizálási gyakorlat, néptáncelmélet, néptánc;

bc) egyházzene specializáció: gregorián, liturgia-elmélet, orgona, kórusvezetés, egyházzene gyakorlat, egyházzene- történet, népének-korál, latin;

bd) a második szak szakterületi ismeretei;

be) egyéb differenciált szakmai ismeretek;

c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 10–15 kredit.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9.659 Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8.660 DRÁMAINSTRUKTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK

1.     Az alapképzési szak megnevezése: drámainstruktor (Drama Instruction)

2.     Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

–     végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)

    szakképzettség: drámainstruktor

–    szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Drama Instructor

–    választható specializáció: színjáték, drámajáték (Specialization in Acting; Specialization in Educational Drama).

3.     Képzési terület: művészetközvetítés

4.     Képzési ág: drámakultúra

5.     A képzési idő félévekben: 6 félév

6.     Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1.     Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25-30 kredit

6.2.     A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.3.     A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 8 kredit

6.4.     A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: az összes kredit legalább 60%-a.

7.     Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja: olyan drámainstruktorok képzése, akik közművelődési és művészeti intézményekben vagy a médiában képesek a kulturális tervezésben és szervezésben, illetve a drámajátékok tervezésében és vezetésében való jártasságot igénylő feladatkörök ellátására. Képesek továbbá színházaknál, filmekben színészi feladatok, illetve szabadidő-szervezői feladatok ellátására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

a)     Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

    a művelődéstörténeti és művészettörténeti folyamatokat

–    a műelemzés, a dráma- és színházelemzés eljárásait

–    a színházi menedzsment főbb kérdéseit

–    a színház gyakorlati működését

–    a színházi és kulturális szervezés kérdéseit

–    a színpadi zene és mozgás főbb kifejezőeszközeit

–    az előadáskészítés és az előadáselemzés műveleteit

–    a dráma- és színháztörténet főbb korszakait

–    a drámapedagógia főbb területeit

Drámajáték specializáción továbbá:

    a drámajáték általános alkalmazását, gyakorlatát

–    a drámapedagógia történetét, iskoláit és válfajait

–    a drámapedagógia gyakorlatának főbb kérdéseit, a dráma mint módszeregyüttes pedagógiai programokba történő építését és tanterven túli iskolai alkalmazását

    a (kulturális) szabadidő szervezésének speciális módjait

Színjáték specializáción továbbá:

    a beszédtechnika eszközeit

    általános színészi eszközöket

–    zenés és bábszínészi eszközöket

b)     Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

    közművelődési és művészeti intézményekben, a médiában és az igazgatás területén olyan feladatkörök ellátására, amelyek a kulturális tervezésben és szervezésben, illetve a drámajátékok tervezésében és vezetésében való jártasságot igénylik;

–    művész szakképzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;

–    színházaknál, filmekben színészi feladatok ellátására;

–    közművelődési intézményekben szabadidő-szervezői feladatok ellátására;

c)     A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

    készségek fejlesztésére, új kompetenciák kialakítására irányuló igény;

–    vizuális intelligencia;

–    jó együttműködési és kommunikációs készségek;

–    saját tevékenység reális megítélésének képessége, kritikai szemlélet;

–    kreativitás, sikerorientáltság;

–    a minőség iránti elkötelezettség és felelősségtudat;

–    az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás;

–    jó szervezőkészség.

8.     Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

    Alapozó ismeretek: 15-20 kredit

alapvető művelődéstörténet, vizuális művészeti ismeretek, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, vezetés- és szervezéstudományi alapismeretek, drámapedagógiai alapismeretek,

–    Szakmai törzsanyag:123-168 kredit

a) szakmai alapozó modul: 35-50 kredit

műelemzés, drámaelemzés, színpadi zene és színpadi mozgás, színházi menedzsment, a színház gyakorlati működése, színházi és kulturális szervezés, az előadás-készítés és az előadáselemzés általános ismeretei

b) differenciált szakmai ismeretek: 88-118 kredit

választható specializációk: 60-70 kredit

drámajáték specializáción: alkalmazott színházismeret, előadás-készítés és előadáselemzés, alkalmazott drámajátékosi ismeretek, drámajátékosi gyakorlatok, drámapedagógia, kulturális szabadidő tervezés és szervezés

színjáték specializáción: alkalmazott színházismeret, előadás-készítés és előadáselemzés, beszédtechnika, általános színészi ismeretek, zenés színészi ismeretek, bábszínészi ismeretek

szakmai gyakorlat: 20-40 kredit

szakdolgozat: 8 kredit

c) egyéb választható ismeretek: 8-12 kredit

a (továbblépésként) tanári mesterképzési szak választása esetén a tanári felkészítéshez szükséges 10 kredit-értékű pedagógiai és pszichológiai modul ismeretei (a szabadon választható tárgyak terhére).

9.     Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat színházakban, közművelődési intézményekben, színházi terápiát végző centrumokban végzett, minimum 150 órás évközi gyakorlat, amely az adott felsőoktatási intézménytől függően meghatározott heti óraszámban, 15 hét/félév időintervallumban, vagy 8 óra/nap időtartamban folyik.

10.     Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

3. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

A MESTERKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI
ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

I.661 INFORMATIKA KÉPZÉSI TERÜLET

1. GAZDASÁGINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.662 A mesterképzési szak megnevezése: gazdaságinformatikus (Business Informatics)

2.663 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles gazdaságinformatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Business Informatics Engineer

3.664 Képzési terület: informatika

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságinformatikus alapképzési szak.

4.2.665 A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a mérnök-informatikus, a programtervező informatikus, a gazdálkodási és menedzsment, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a pénzügy és számvitel alapképzési szakok.

4.3.666 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 18–30 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20–25 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 55–80 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a komplex üzleti folyamatokat megérteni, problémákat feltárni és megoldási alternatívákat kidolgozni. Alkalmasak az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai rendszerekkel szemben támasztott igények felismerésére, fejlesztésre és a kész alkalmazások menedzselésére, valamint kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– alapvető kommunikációs, vezetési és etikai ismeretek,

– környezetvédelmi és minőségbiztosítási ismeretek,

– a meghatározó jogi, szabályozási, gazdasági és termelési folyamatok ismerete,

– a képzés szakirányának megfelelő területen az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások (tervezés, fejlesztés, integrálás, üzembe helyezés, minőségbiztosítás, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás) ismerete,

– az alapvető kutatási irányok ismerete, a kutatás-fejlesztési tevékenységhez szükséges alapvető készségek elsajátítása,

– kutatás-fejlesztési munkák és az informatikai fejlesztések, menedzselési feladatok dokumentálására vonatkozó ismeretek.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a szakterület problémáinak a felismerésére, hatékony megoldások kidolgozására, a megoldások megvalósításának a kezdeményezésére,

– az információtechnológia korszerű lehetőségeinek kihasználására, szervezetek üzleti intelligenciájának a növelésére,

– az infokommunikációs technológiák együttműködésének megtervezésére, különböző modellnézetek generálására,

– az IT-támogatott üzleti alkalmazások vállalati szintű, modellszemléletű tervezésére,

– az implementálás, a működtetés, valamint a kockázatok, a változások és a különböző szoftververziók menedzselésére,

– szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelve önálló irányítói feladatok ellátására,

– kutatás-fejlesztési feladatok végzésére és irányítására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma felismerő és megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles körű műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 8–10 kredit

matematika és a számítástudomány speciális fejezetei (ezen belül kiemelten a matematikai módszerek gazdasági megoldásai, operációkutatás, szimuláció, matematikai statisztika), valamint az informatika magas szintű műveléséhez szükséges további természettudományi alapismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit

közgazdaság- és gazdálkodástudományi, vállalat-gazdaságtani, jogi, szervezeti, szervezési és menedzsment ismeretek, valamint vezetői számvitel és kontrolling ismeretek azon vonatkozásai, amelyek az intelligens információtechnológiai megoldások kutatásához, fejlesztéséhez szükségesek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20–25 kredit

üzleti modellezés, szakértői rendszerek, döntéstámogatás, üzletmenet-folytonosság tervezése, informatikai rendszerek fejlesztése, tudásbázis-tervezés, adat- és tudásbázis-menedzsment, formális nyelvek a modellezésben, informatikai stratégia tervezése, projekttervezés és -irányítás, szabványos fejlesztési megoldások, informatikai rendszerek újjászervezése, integrált vállalatirányítási rendszerek adaptálása, elektronikus és mobil üzletvitel, web-technológiák üzleti alkalmazása területén.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 55–80 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

rendszerfejlesztés, vállalati szintű alkalmazásintegráció, intelligens elektronikus és mobil megoldások, üzletmenet-folytonosság informatikai aspektusa, IT-támogatott szervezetfejlesztés, szervezetközi alkalmazások, infokommunikációs szolgáltatások, térinformatika, integrált vállalatirányítási rendszerek, döntéstámogatás, fejlesztési módszertanok, adatbázis-menedzsment, folyamatmenedzsment, kockázatkezelés, változás- és konfigurációmenedzsment, alkalmazásportfolió-kezelés, mesterséges intelligencia, informatikai audit, csoportmunka támogatása stb.

diplomamunka: 30 kredit

9.667 A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat legalább 6 hétig tartó (240 igazolt munkaórát tartalmazó) gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.668 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. A hallgatónak rendelkeznie kell szaknyelvi ismeretekkel is.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos ismeretek (10 kredit): analízis, valószínűségszámítás, statisztika, operációkutatás, matematika, számítástudomány;

– gazdasági és humán ismeretek (20 kredit): közgazdaságtani, vállalatgazdaságtani, gazdaságtudományi, pénzügyi, jogi ismeretek, EU-ismeretek, menedzsment, vezetéselméleti (döntéselmélet, módszertan) ismeretek;

– informatikai ismeretek (40 kredit): számítógép-architektúrák, operációs rendszerek, számítógép-hálózatok, programozáselmélet, programnyelvek, programtervezés, adatbázis-kezelés, IR-architektúrák, -fejlesztés, -menedzselés, minőségbiztosítás, integrált fejlesztőeszközök, fejlesztési támogatások, informatikai audit, integrált vállalatirányítási rendszerek, speciális alkalmazások.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

2.669 MÉRNÖKINFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.670 A mesterképzési szak megnevezése: mérnökinformatikus (Computer Science Engineering)

2.671 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles mérnökinformatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Science Engineer

3.672 Képzési terület: informatika

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1.673 Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mérnökinformatikus alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gazdasági informatikus és a programtervező informatikus alapképzési szak.

4.3.674 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30–45 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15–30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 50–60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik az informatika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek új informatikai rendszerek és eszközök tervezésére, informatikai rendszerek fejlesztésére és integrálására, az informatikai célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

675 a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, hardver és szoftver ismeretek, informatikai rendszerek, adatbázis-elmélet, adatbázis-tervezés, teljesítményelemzés, adatbiztonság, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– az informatika területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészég és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

– a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,

– önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére,

– a műszaki – gazdasági – humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– komplex informatikai rendszerek fejlesztésére, az információtechnológia eszközeinek készség szintű használatára,

– formális módszerek használatára a tervezésben,

– informatikai rendszerek teljesítményelemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára,

– informatikai rendszerek biztonságosságának analízisére és tervezésére,

– adatbázisok tervezésére,

– sokprocesszoros digitális rendszerek alkalmazására és fejlesztésére,

– szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma felismerő és megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles körű műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, etikus magatartás,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 20–30 kredit

matematika, információelmélet, számítástudomány, számítástechnika, rendszerelmélet, valamint szakmaspecifikus alaptárgyak;

– gazdasági és humán ismeretek: 10–15 kredit

mikroökonomia, vezetési, jogi és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikációelmélet, műszaki tudományok kultúrtörténete, környezetvédelem.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15–30 kredit

tömegkiszolgálás, formális módszerek használata a tervezésben, modellezés és szimuláció, teljesítményelemzés, adatbiztonság, sokprocesszoros rendszerek, adatbázisok elmélete és adatbázis-tervezés; számítógépes grafika és képfeldolgozás, informatikai rendszerek tervezése.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50–60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

rendszer- és szoftverfejlesztés, infokommunkációs rendszerek, sokprocesszoros hardver-szoftver rendszerek, intelligens beágyazott rendszerek, termelésinformatika, infobionika stb. közül választható;

diplomamunka: 30 kredit

9.676 A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat legalább 6 hétig tartó (240 igazolt munkaórát tartalmazó) gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.677 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. A hallgatónak rendelkeznie kell szaknyelvi ismeretekkel is.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományi ismeretek (20 kredit): analízis, algebra, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, fizika;

– gazdasági és humán ismeretek (15 kredit): közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, szaknyelv, társadalomtudomány;

– számításelméleti és programozási ismeretek (15 kredit): számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, szoftver technológia;

– számítógép ismeretek (15 kredit): elektronika, digitális technika, mérés- és szabályozástechnika, számítógép architektúrák, operációs rendszerek, számítógépes hálózatok;

– információs rendszerek ismeretek (15 kredit): adatbázis-kezelés, tudásreprezentáció, informatikai rendszerek modellezése, analízise, megvalósítása, biztonsági kérdései.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

3. PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.678 A mesterképzési szak megnevezése: programtervező informatikus (Computer Science)

2.679 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles programtervező informatikus

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Computer Scientist

3. Képzési terület: informatika

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gazdaságinformatikus, a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: –

4.3.680 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25–38 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30–55 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 30–55 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 15 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja informatikus szakemberek képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján informatikai rendszerek fejlesztési, létrehozási, alkalmazási, bevezetési, működtetési, szervizelési tevékenységét önállóan és csoportmunkában képesek magas szinten ellátni. Rendelkeznek továbbá az alkalmazási területük informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködési és modellalkotási készségekkel, képesek informatikai célú kutatási feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– az informatika elméleti alapjainak mesterszintű ismerete és az új technológiák megismerése a gyakorlatban,

– az informatika alkalmazási területein jelentkező feladatok megoldásához szükséges alapvető matematikai és számítástudományi ismeretek elsajátítása és ezek konstruktív alkalmazása,

– a szoftverrendszerek tervezésénél alkalmazott alapvető módszerek ismerete és gyakorlat azok alkalmazásában,

– a szoftverrendszerek eszközeinek ismerete és készség szintű alkalmazása,

– az informatika alkalmazási területein alapvető gyakorlati módszerek és megoldások, valamint az alapvető kutatási irányok megismerése, a kutatás-fejlesztés informatikai tevékenységéhez szükséges alapvető készségek elsajátítása,

– a választott specializációtól függő további elvárt szakmai ismeretek;

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására vállalati információs rendszerek tervezésében és készítésében, valamely korszerű modellező eszköz felhasználásával,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

681 rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére, ilyen területen irányító feladatok ellátására,

– a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, az informatika fennálló modelljeinek alkalmazására,

– önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére a multimédia eszközeinek felhasználásával is.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma felismerő és megoldó készség,

– absztrakciós képesség,

– elemző képesség és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles körű műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– igény a minőségi munkára,

– önműveléshez és a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8.682 A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

– természettudományos alapismeretek: 20–30 kredit

folytonos és diszkrét matematika és alkalmazásaik belső specializációtól függő tartalommal az ajánlott ismeretkörökből: algebrai, lineáris algebrai, számelméleti módszerek és alkalmazásaik a számítástudományban; a matematikai analízis speciális területei, numerikus módszerek és alkalmazásaik; diszkrét matematika, gráfelmélet, logika és alkalmazásaik; sztochasztikus modellezés és statisztika elméleti alapjai és alkalmazásai; operációkutatás; algoritmikus módszerek a matematikában (min. 10 kredit);

a számítástudomány formális modelljei és eszközei belső specializációtól függő tartalommal az ajánlott ismeretkörökből: algoritmuselmélet: korszerű algoritmusok, algoritmusok bonyolultság- és hatékonyság-elmélete, alkalmazási területek speciális algoritmusai, lineáris programozás alkalmazásai; programozás elmélete: formális és programozási nyelvek, számítási modellek, programtervezés, szintézis és verifikálás, logikai programozás; informatika alapjai: információelmélet, kódelmélet, kriptográfia (10-20 kredit);

– gazdasági és humán ismeretek: 5–8 kredit

szervezési és menedzsment ismeretek, vezetői és kontrolling ismeretek, minőségbiztosítás.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 30–55 kredit

legalább öt témakör az alábbi ismeretkörökből: modellelemzés, tudományos számítási módszerek, szoftvertechnológia módszerei, modern programozási nyelvek és paradigmák, a korszerű programozási nyelvek használata, információs rendszerek elméleti alapjai és alkalmazásai, osztott és párhuzamos rendszerek, információs technológiai és alkalmazásbiztonsági ismeretek, számítógépes jel- és képfeldolgozás, mesterséges intelligencia módszerei, operációkutatás és optimalizálás;

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 30-55 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

speciális ismeretkörök: információs rendszerek, modellalkotási módszerek, térinformatika, egészségügyi informatikai rendszerek felépítése és szervezése, információmenedzselés és szervezés új módszerei, vállalati ügyvitelszervezés, képfeldolgozás, számítógépes jel- és képfeldolgozás, komputergrafika, matematika új alkalmazásai, médiainformatika, mesterséges intelligencia, operációkutatás, számítástudomány, szoftvertechnológia;

diplomamunka: 15 kredit.

9.683 A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat legalább 6 hétig tartó (240 igazolt munkaórát tartalmazó) gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.684 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. A hallgatónak rendelkeznie kell szaknyelvi ismeretekkel is.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– matematikai és természettudományos alapismeretek (15 kredit): analízis (kalkulus), numerikus analízis, közelítő és szimbolikus számítások, diszkrét matematika, lineáris algebra és egyéb matematikai és természettudományi ismeretek;

– számítástudományi ismeretek (15 kredit): logikai alapok a programozáshoz, számításelmélet, algoritmusok tervezése és elemzése, automaták és formális nyelvek, mesterséges intelligencia alapjai, egyéb számítástudományi ismeretek;

– gazdasági és humán ismeretek (5 kredit): makro- és mikroökonómia, számviteli és pénzügyi ismeretek, jogi, informatikai és menedzsment ismeretek, humán ismeretek;

– informatikai ismeretek (25 kredit): a szoftvertechnológia, a rendszertechnika és az adatbázisok és információs rendszerek ismeretkörei, számítógépek architektúrája és számítógépes hálózatok témakörei.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

4.685

5.686 ORVOSI BIOTECHNOLÓGIA
MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.     A mesterképzési szak megnevezése: orvosi biotechnológia (Medical Biotechnology)

2.     A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

    végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc)

–    szakképzettség: okleveles orvosi biotechnológus

–    a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Biotechnologist

–    választható specializációk: alkalmazott bioinformatika, molekuláris biotechnológia (Applied Bioinformatics, Molecular Biotechnology)

3.     Képzési terület: informatika

4.     A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1.     Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a molekuláris bionika vagy molekuláris bionika mérnöki alapképzési szak.

4.2.     A bemenethez a 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető szakok: az általános orvos, fogorvos, gyógyszerész osztatlan mesterképzési szakok; a biomérnöki, vegyészmérnöki, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, biológia, valamint kémia alapképzési szakok, valamint az 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű okleveles vegyész, biológus, biológiatanári, kémiatanári szakok.

4.3.     A 10. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5.     A képzési idő félévekben: 4 félév

6.     A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1.     Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-40 kredit;

6.2.     A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-35 kredit

6.3.     A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-50 kredit;

6.4.    A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;

6.5.     A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit;

6.6.     A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20 %.

7.     A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szak képzési célja orvosi biotechnológusok képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján természettudományos, informatikai és orvostudományi ismeretekkel egyaránt rendelkező szakemberekként képesek a biomedicinális tudományterületeken önállóan kutatási és alkalmazási, fejlesztési és működtetési tevékenységet egyaránt végezni. A képzés jellegéből adódóan rendelkeznek továbbá e tevékenységek magas színvonalon történő kivitelezéséhez nélkülözhetetlen problémamegoldó és együttműködési készséggel is. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

a)     A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

    a biotechnológiai módszereket és a biomedicinális alkalmazásokat,

–    a biotechnológiai méréstechnikai módszereket,

–    a biológiai folyamatok molekuláris mechanizmusát és modellezését,

–    a biotechnológia alapvető etikai kérdéseit,

–    a biotechnológiához szükséges informatika kérdéseit,

–    a szellemi tulajdonjogot,

–    a vezetési menedzsment, a szervezés, a szervezet elméleti alapjait,

–    az együttműködéshez szükséges kommunikációt.

b)     A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

ba)     alkalmazott bioinformatika specializáción:

    a számítógépes biológia és kémia eszköz- és módszertárának alkalmazására, különös tekintettel a genomikai, proteomikai, metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai alkalmazásokra,

–    adatbázisok tervezésére, létrehozására, módosítására, kezelésére és alkalmazására korszerű adatbázis-kezelő rendszerekben, különösen orvosi biotechnológiai területeken,

–    biológiai rendszerek számítógépes modellezésére és szimulációjára (bioinspirált rendszerek);

bb)     molekuláris biotechnológia specializáción:

    molekuláris interakciók leírására, molekuláris és rendszerszemléletű biológiai (’systems biology’) és genetikai ismeretek biotechnológiai kutatásban és fejlesztésben való alkalmazására,

–    molekuláris biotechnológiai és farmakogenomikai ismeretek révén korszerű metabonomikai, metabolonikai és toxikológiai vizsgálómódszerek kifejlesztésére,

–    preklinikai és klinikai gyógyszerkutatás és -fejlesztés fázisainak ismerete alapján biotechnológiai gyógyszerkutatási és fejlesztési tevékenységre,

–    molekuláris diagnosztikai módszerek kifejlesztésére és alkalmazására,

–    molekuláris támadáspontok ismerete révén új terápiás módszerek, illetve hatóanyagok kifejlesztésére, különös tekintettel az onkológiai vonatkozásokra.

c)     A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

    kreativitás,

–    logikus gondolkodás- és látásmód,

–    jó kommunikációs és együttműködési készség,

–    csapatmunkára való alkalmasság,

–    hatékony konfliktuskezelés.

8.     A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-40 kredit

természettudományos alapismeretek: 15–25 kredit

molekuláris biológiai ismeretek, biokémiai, kémiai biológiai ismeretek, élettani ismeretek, informatikai ismeretek;

gazdasági és humán ismeretek: 5–15 kredit

közgazdaságtani ismeretek, marketing és menedzsment ismeretek, jogi és etikai ismeretek.

8.2.     Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-35 kredit

fehérjék, fehérjehálózatok ismerete, nukleinsavakkal kapcsolatos technikák, sejtbiológiai ismeretek, molekuláris patológiai ismeretek;

8.3.     Szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 30-50 kredit

    alkalmazott bioinformatika specializáción: számítógépes biológiai és kémiai ismeretek, adatbázisok tervezése és alkalmazása, modellezés és szimuláció, szerkezeti bioinformatikai ismeretek, különösen bioinformatikai vonatkozásban, statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, szemészeti ismeretek, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete, növényi biotechnológiai ismeretek;

–    molekuláris biotechnológia specializáción: molekuláris genetikai és genomikai ismeretek, molekuláris toxikológiai ismeretek, gyógyszerkutatás és -fejlesztés folyamatának ismerete, molekuláris diagnosztikai ismeretek, molekuláris támadáspontok ismerete, különösen molekuláris biológiai vonatkozásban statisztikai ismeretek biológiai rendszerek vonatkozásában, nanotechnológiai és nanobiotechnológiai ismeretek, hatóanyag-felszabadító rendszerek ismerete, biofarmáciai-farmakokinetikai ismeretek, immunbiológiai ismeretek, metabolizmus és toxikológia, szemészeti ismeretek, nagy teljesítőképességű módszerek ismerete, bioanalitikai módszerek ismerete, növényi biotechnológiai ismeretek.

9.     Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

10.     A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek: analízis, algebra, diszkrét matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, szerves kémia, biokémia, molekuláris biológia, molekulafizika; gazdasági és humán ismeretek: közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, menedzsment ismeretek, tudománytörténet, jogi ismeretek, egyéb humán ismeretek; elektronikai és számítástechnikai ismeretek: elektronikai áramkörök, elektronfizika, jelfeldolgozás, információelmélet, számítás- és algoritmuselmélet, programnyelvek, programtervezés, digitális rendszerek, adatbázis-kezelés, bioinformatika; biofizikai és idegtudományi ismeretek: biofizika, genetika, neurobiológia, biológiai képalkotás alapjai, elektrofiziológia, biolaboratóriumi mérések.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

II.687

III.688 MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLET

1. ANYAGMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.689 A mesterképzési szak megnevezése: anyagmérnöki (Materials Engineering)

2.690 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles anyagmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Materials Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az anyagmérnöki alapképzési szak, az anyagmérnöki, illetve a kohómérnöki főiskola szintű alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az energetikai mérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, az ipari termék és formatervezői, a vegyészmérnöki, a villamosmérnöki, valamint a természettudományi szakcsoportból a kémia és a környezettan alapképzési szak.

4.3.691 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 36–56 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10–30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46–60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a műszaki anyagok (fémek és ötvözeteik, kerámiák és szilikátok, polimerek és műanyagok, illetve az ezekből összeállított kompozitok, új funkcionális anyagok) szerkezetével, tulajdonságaival, viselkedésével foglalkozó alaptudományokban szerzett ismereteik birtokában képesek ezen anyagok gyártási, alakítási és feldolgozási technológiáinak tervezésére és azok fejlett technológiai színvonalon való működtetésére, a szakterülethez kapcsolódó szervezési és irányítási feladatok rendszerszerű végzésére, az anyagmérnöki célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

a)692 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– az anyagtudomány területén az elméleti és gyakorlati ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

– az anyagmérnöki szakmához kötött manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– vezetői ismeretek,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– az anyagmérnökséggel kapcsolatban fellépő problémák matematikai megfogalmazására, illetve az adódó egyenletek (egyenletrendszerek) analitikai vagy numerikus megoldására,

– az anyaggyártó technológiák működtetése során fellépő kémiai, fizikai, fizikai-kémiai jelenségek és törvényszerűségek alapján a folyamatok adekvát modellezésére,

– a különböző műszaki anyagok között lévő kapcsolatrendszerek alapján az anyagok összetételének, szerkezetének és tulajdonságainak technikai meghatározására, az alkalmazható műszerek ismeretére,

– a különböző műszaki anyagok gyártástechnológiájának kezelésére, az anyaggyártó gépek és berendezések működtetésére,

– az anyagtechnológiák alkalmazására összetett műszaki szerkezetekben, korszerű műszaki és közszükségleti cikkek tervezésében, gyártásában és alkalmazásában,

– anyagmérnöki kérdésekben megalapozott mérnöki állásfoglalás kialakítására, ezen álláspont adekvát kommunikációjára magyar és legalább egy világnyelven,

– áttekinteni vállalati, nemzetgazdasági és nemzetközi szinteken az anyagmérnökséghez tartozó technológiák fejlődési trendjeit, azok mikro- és makrogazdasági kihatásait,

– alapvető menedzseri, kommunikációs, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában, anyaggyártó vállalatok menedzseri feladatainak ellátására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma felismerő és megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles körű műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára.

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 26–36 kredit

matematika, szilárdtest fizika, fluidumok fizikája, mechanikája, kémia, fizikai-kémia, valamint az alapismeretek azon tárgyai, amelyek szakmaspecifikusak;

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit

vezetési és menedzsment ismeretek, kommunikáció elmélet, marketing, jogi ismeretek, pénzügyi ismeretek, valamint szakmaspecifikus gazdasági és humán ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10–30 kredit

anyagszerkezettan, anyagtulajdonságok, anyagtervezés, polimerek, kerámiák, fémek, kompozitok; valamint szakmaspecifikus szakmai ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

intézményspecifikus szakirányú ismeretkörök a kerámia- és szilikátmérnöki, a polimermérnöki, a mechanikai-technológiai, a fémtechnológiai, a metallurgiai és öntészeti, a nanoszerkezetű anyagok és technológia, a távközlési és informatikai funkcionális anyagok, a kompozitanyagok, a bio- és intelligens anyagok területéről, a vegyipari technológia, kiegészítve ezt anyag- és szerkezetdiagnosztikai, anyaginformatikai, anyagvizsgálati, automatizálási, energiagazdálkodási, hulladékgazdálkodási, ipari marketing menedzsment, környezetvédelmi, minőségirányítási specialitásokkal;

diplomamunka: 20 kredit

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.693 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, fizikai kémia;

– gazdasági-humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, menedzsment, minőségügy, környezetvédelem, jogi ismeretek;

– anyagtudományi és -technológiai ismeretek (15 kredit): anyagok szerkezete és tulajdonságai, tulajdonság- és szerkezetvizsgálat, anyagkárosodás;

– műszaki ismeretek (15 kredit): műszaki ábrázolás, géprajz, gépszerkezettan, informatika, elektrotechnika, mechanika, méréstechnika, műszerezés, automatizálás, energiagazdálkodás.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

2. KOHÓMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.694 A mesterképzési szak megnevezése: kohómérnöki (Metallurgical Engineering)

2.695 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles kohómérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Metallurgical Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az anyagmérnöki alapképzési szak, a kohómérnöki főiskola szintű alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a műszaki földtudományi, a közlekedésmérnöki, a villamosmérnöki, az energetikai mérnöki, a had- és a biztonságtechnikai mérnöki, a vegyészmérnöki, a mérnökinformatikus, a kémia és a környezettan.

4.3.696 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 36–56 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10–30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46–60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik metallurgiai irányultságú természettudományos, műszaki, gazdasági ismereteik birtokában képesek a földkéregből bányászott ércek és fémtartalmú hulladékok fizikai és kémiai előkészítésére, dúsítására, ezekből fémek, ötvözetek, illetve vegyületeik gazdaságos, környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő kinyerését és tisztítását szolgáló eljárások, valamint a fémes anyagokból termékeket előállító forma-öntészeti, képlékenyalakítási és hőkezelési eljárások technológiáinak kidolgozására, korszerűsítésére, berendezéseik tervezésére és azok fejlett technológiai színvonalú működtetésére, kohómérnöki célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

a)697 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a kohómérnöki szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– a kohászati tudomány területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészég és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a metallurgiai problémák matematikai megfogalmazására, az adódó egyenletek (egyenletrendszerek) analitikai vagy numerikus megoldására,

– a metallurgiai technológiák működtetése során fellépő kémiai, fizikai, fizikai-kémiai jelenségek és törvényszerűségek alapján a folyamatok adekvát modellezésére,

– a különböző műszaki anyagok között lévő kapcsolatrendszerek alapján az anyagok összetételének, szerkezetének és tulajdonságainak technikai meghatározására, az alkalmazható műszerek ismeretére,

– különböző fémek, fémötvözetek és fémmátrixú kompozitok gyártástechnológiájának irányítására, az anyaggyártó gépek és berendezések működtetésére,

– kohászati technológiák alkalmazására összetett műszaki szerkezetekben, korszerű műszaki és közszükségleti cikkek tervezésében, gyártásában és alkalmazásában,

– metallurgiai kérdésekben megalapozott mérnöki állásfoglalás kialakítására, ezen álláspont adekvát kommunikációjára mind magyar, mind legalább egy világnyelven,

– áttekinteni vállalati, nemzetgazdasági és nemzetközi szinteken a metallurgiai technológiák fejlődési trendjeit, azok mikro- és makrogazdasági kihatásait,

– alapvető menedzseri, kommunikációs, marketing, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában, kohászati vállalatok menedzseri feladatainak ellátására.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma felismerő és megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles körű műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára.

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 26–36 kredit

matematika, szilárdtest fizika, fluidumok fizikája, mechanikája, kémia, fizikai-kémia, elektrokémia, transzportfolyamatok, valamint az alapismeretek azon tárgyai, amelyek szakmaspecifikusak;

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit

vezetési és menedzsment ismeretek, kommunikáció, marketing, jogi ismeretek, pénzügyi ismeretek, valamint szakmaspecifikus a gazdasági és humánismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10–30 kredit

fémtan, tüzeléstan, metallurgia, öntészet, képlékenyalakítás, hőkezelés, hegesztés; valamint szakmaspecifikus szakmai ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

intézményspecifikus szakirányú ismeretkörök fémelőállítási és hulladékfeldolgozási, fémipari hő- és felületkezelési, képlékenyalakító, öntészeti stb. területekről, kiegészítve ezt anyag- és szerkezetdiagnosztikai, anyaginformatikai, anyagvizsgálati, automatizálási, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodási, ipari marketing menedzsment, környezetvédelmi, minőségirányítási specialitásokkal;

diplomamunka: 20 kredit

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.698 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, fizikai kémia;

– gazdasági-humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, menedzsment, minőségügy, környezetvédelem, jogi ismeretek;

– szakmai alapismeretek (15 kredit): metallurgia és öntészet, hőkezelés és képlékenyalakítás, felületkezelés, tüzeléstan – kemencék;

– műszaki ismeretek (15 kredit): fémtan, anyagvizsgálat, géprajz, gépszerkezettan, informatika, elektrotechnika, mechanika, méréstechnika, műszerezés automatizálás, energiagazdálkodás.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

3. FAIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.699 A mesterképzési szak megnevezése: faipari mérnöki (Timber Industry Engineering)

2.700 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles faipari mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Timber Industry Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a faipari mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az anyagmérnöki, a gépészmérnöki, a könnyűipari mérnöki, a műszaki menedzser, az ipari termék és formatervezői.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok a legalább alapfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30–56 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10–30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46–60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése a fafeldolgozás, fahasznosítás valamennyi ágazata – fűrészipar, falemezipar, bútorgyártás, fa épületelem, épületasztalos szerkezet gyártás, más faipari késztermékek előállítása – területére. A fafeldolgozással és fahasznosítással összefüggő mérnöki tevékenységhez szükséges műszaki, környezetvédelmi és közgazdasági ismeretekből magas szintű elméleti tudás és gyakorlati készség megszerzése. Az elméleti ismeretek olyan szintű elsajátítása, hogy az arra épülő szakmai képzéssel alkalmasak legyenek a következő évtizedek műszaki fejlődésének alakítására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

a)701 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, az ismeretek megfelelő szintű tervezői és laboratóriumi szintű használata,

– a faipar területén az anyag-, technológiai- és gyártmányismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek, valamint a csoportban végzett munka sikerességét támogató tudás,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészég és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható elemző és problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a törvényszerűségek, összefüggések megértésére megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására, a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– az állapotfelmérés és kockázatelemzés elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex faipari feladatok megoldására, új technológiák kifejlesztésére, termelési folyamatok szervezésére és irányítására.

– a műszaki – gazdasági – humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– a fafeldolgozással és fahasznosítással összefüggő mérnöki feladatok ellátására szakmailag magas szinten;

– önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma felismerő és megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára.

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20–36 kredit

alkalmazott matematika, mérnöki fizika, fakémia, elektronika, számítógépes ábrázolás;

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit

pénzügyi ismeretek, jogi ismeretek, menedzsment.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10–30 kredit

gépelemek, fahasznosítás, faszerkezetek védelme, környezetvédelem.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

fa–víz kapcsolat, faforgácsolás elmélete, minőségtervezés, faalapú lemezek, szervetlen kötésű kompozitok, fűrészipari termelési folyamatok, automatika, ragasztás és felületkezelés, faépületelemek gyártása, vállalatirányítási rendszerek, marketing mérnököknek stb. ismeretekből választható, valamint speciális tantárgyakból;

diplomamunka: 30 kredit

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.702 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos ismeretek (30 kredit):

– matematika (min. 12 kredit), ábrázoló geometria, mechanika, mérnöki fizika, kémia;

– gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vezetésmódszertan, vállalatgazdaságtan, pénzügyi és számviteli ismeretek, marketing, jogi ismeretek, humán ismeretek;

– szakmai ismeretek (40 kredit): informatika, gépszerkezetek, géptan, mérés- és irányítástechnika, logisztika, hőtranszport és termodinamika, faanatómia, faipari alapszerkezetek, fűrészipari technológia, faipari lemez- és lapgyártás, faipari gépek, bútor-, ajtó-, ablakgyártás, faanyagvédelem.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

4. KÖNNYŰIPARI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI
SZAK

1.703 A mesterképzési szak megnevezése: könnyűipari mérnöki (Light Industrial Engineering)

2.704 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles könnyűipari mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Light Industry Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a könnyűipari mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a vegyészmérnöki, a faipari mérnöki, az anyagmérnöki, a gépészmérnöki, a műszaki menedzser, az ipari termék és formatervezői.

4.3.705 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30–50 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 18–30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 48–55 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a könnyűipar szakterületeihez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek az elméletben és a gyakorlatban jelentkező műszaki és szervezési, komplex tervezési, üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására, a műszaki, informatikai, esztétikai ismeretek, valamint az ehhez kapcsolódó készségek révén alkalmasak a tervezési, a technológiai és a szolgáltatások területén jelentkező feladatok önálló irányítására, felügyeletére, speciális tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére. A megszerzett tudás alapját képezi PhD képzés keretében folyó oktatás sikeres folytatására.

a)706 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, az ismeretek megfelelő szintű tervezői és laboratóriumi szintű használata,

– a könnyűipar területén az anyag-, technológiai és gyártmányismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek, valamint a csoportban végzett munka sikerességét támogató tudás,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészég és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható elemző és problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására, a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– az állapotfelmérés és kockázatelemzés elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex könnyűipari feladatok megoldására, a szakirányon jellemző termékek felső szintű tervezésére, a folyamatok szervezésére és irányítására,

– a műszaki – gazdasági – humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;

– önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság, adaptivitás,

– problémafelismerő és -megoldó készség,

– kommunikációs és konfliktusmegoldási készség,

– intuíció, kitartás, igényesség és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles körű műveltség,

– információ felismerési és feldolgozási képesség,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20–36 kredit

matematika, mechanika, fizika, alkalmazott kémia, valamint szakmaspecifikus alaptárgyak;

gazdasági és humán ismeretek: 10–14 kredit

vezetési és menedzsment ismeretek, vállalkozási ismeretek, pénzügyi ismeretek, jogi ismeretek, minőségbiztosítás, környezetvédelem, kommunikáció elmélet.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 18–30 kredit

informatika és alkalmazott számítástechnika, technológia ismeretek, terméktervezés, méréstechnika, logisztika, anyagszerkezettan, minőségirányítás, kísérletek alapján történő optimumkeresés.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 48–55 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

szakmai anyagszerkezettan, szakipari technológiák, folyamatok és termékek méréstechnikája, folyamattervezés, számítógéppel támogatott gyártmánytervezés, esztétikai és marketing ismeretek, minőségirányítás és szakmai logisztika stb.;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.707 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, mérnöki fizika, kémia, mechanika;

– gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, marketing, innováció menedzsment, EU ismeretek;

– anyag- és termékismeretek (25 kredit): terméktervezési ismeretek, anyagtudomány, formatervezés, áruismeret, termékvizsgálatok;

– technológiai és logisztikai ismeretek (25 kredit): műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, ipari technológia és logisztika, informatika és alkalmazott számítástechnika, folyamatok méréstechnikája, minőségirányítás, fogyasztóvédelem.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

5. KÖRNYEZETMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI
SZAK

1.708 A mesterképzési szak megnevezése: környezetmérnöki (Environmental Engineering)

2.709 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles környezetmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Environmental Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a környezetmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a műszaki földtudományi mérnöki.

4.3.710 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30–56 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10–30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46–60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és irányítási ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik képesek a meglévő, ill. potenciális környezeti veszélyek azonosítására, felmérésére, a környezeti károk megelőzésére, ill. csökkentésére, továbbá kárelhárítási projektek irányítására. Megfelelő technológiai megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak a környezeti szennyezések megelőzésére. A végzett okleveles környezetmérnökök PhD képzésen folytathatják tanulmányaikat.

a)711 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a környezetvédelmi szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, azoknak megfelelő szintű elméleti és gyakorlati alkalmazása,

– a képzés szakterületén az alapvető kutatási irányok, valamint az alapvető gyakorlati módszerek és megoldások mélyreható ismerete, önálló kutatás-fejlesztési készség,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– környezetvédelmi vizsgálatok (környezeti analitika, monitorozás) végzése,

– elemző, értékelő készség a környezettel kapcsolatos műszaki, gazdasági és társadalmi hatások, kapcsolatok vonatkozásában,

– országos és regionális jelentőségű koncepciók és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése,

– a szakterülethez kapcsolódó aktuális tudományos munkák ismerete, kritikus értékelése, a megszerzett ismeretek kreatív alkalmazása,

– környezeti elemek és rendszerek mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálatára mérési tervek összeállítása, azok kivitelezése és az adatok értékelése,

– a fenntartható fejlődést biztosító technikák, technológiák felhasználásának ismerete, optimális megválasztása, irányítása,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészég és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– vízellátási, vízkezelési és szennyvíztisztítási technológiák tervezésére és irányítására,

– levegőtisztaság-védelmi technológiák tervezésére és működtetésére,

– kommunális és veszélyes hulladékok kezelési technológiáinak tervezésére és irányítására,

– kommunikációs és kooperációs készségük birtokában az állami (hatósági), önkormányzati és társadalmi, valamint civil szervezetek környezetvédelmi munkájának és akcióinak összehangolásában, irányításában való részvételre,

– aktív részvételre a környezet védelmét koordináló központi és helyi igazgatási szervek tevékenységében,

– közigazgatási, önkormányzati környezetvédelmi hatósági, ellenőrzési, szakértői munkakörök ellátására,

– önkormányzati környezetvédelmi tevékenység szervezésére, irányítására,

– részvételre a környezetvédelmi szakértői, tanácsadói, döntés-előkészítési munkában,

– települési környezetvédelmi koncepció készítésére,

– vezetői ismeretek alkalmazására;

– környezetvédelmi eljárások (műveletek, berendezések, készülékek) tervezésére, kiválasztására, tesztelésére, az üzemvitel ellenőrzésére, szaktanácsadásra,

– talajvédelmi technológiák tervezésére és irányítására,

– környezetközpontú irányítási rendszerek kiépítésére,

– környezeti hatástanulmányok, felülvizsgálatok irányítására, elkészítésére,

– a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

– a lehetőségek szerinti helytálló bírálatok vagy vélemények megfogalmazására, döntéshozatalra, következtetések levonására,

– a problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– önművelésre, önfejlesztésre, az ismeretek elmélyítésére, bővítésére,

– ismereteik alapján a hazai és nemzetközi műszaki és természettudományos szakmai munkába, közéleti tevékenységbe bekapcsolódni, abban alkotó módon közreműködni,

– tanulmányaikat PhD szinten folytatni.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– problémafelismerő és -megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles körű műveltség,

– információfeldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– pozitív hozzáállás a szakmai továbbképzéshez,

– kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20–36 kredit

matematika, fizika, kémia, biológia, ökológia és természetvédelem, földtudományi ismeretek;

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit

gazdaságtan, menedzsment, államigazgatási és jogi ismeretek, kommunikáció.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10–30 kredit

méréstechnika és monitorozás, mérnöki ismeretek, ökotoxikológia, környezetmérnöki technológiák, környezetgazdálkodás, környezetállapot-értékelés, környezetmenedzsment rendszerek, biztonságtechnika és kockázatelemzés.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

környezetvédelmi technológiák, tisztább technológiák, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, szennyvízkezelési technológiák, talajvédelmi ismeretek, környezeti auditálás, környezetinformatika, környezetvédelem minőségbiztosítása, tervezési feladat speciális ismeretkörei;

diplomamunka: 25 kredit

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.712 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, biológia;

gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, jogi ismeretek, menedzsment, kommunikáció;

szakmai ismeretek (30 kredit): mérnöki ismeretek (gépészeti ismeretek, számítástechnika), biztonságtechnika, környezetvédelmi műszaki műveletek, informatika.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

6. VEGYÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.713 A mesterképzési szak megnevezése: vegyészmérnöki (Chemical Engineering)

2.714 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség: okleveles vegyészmérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a vegyészmérnöki alapképzési szak, a biomérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az anyagmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, a kémia, a könnyűipari mérnöki, a környezetmérnöki.

4.3.715 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30–50 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10–30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46–60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan vegyészmérnökök képzése, akik a megszerzett magas szintű természettudományos, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén vegyipari és rokonipari területeken tervezői, kutatási-fejlesztési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. A képzésben résztvevők képessé válhatnak arra, hogy tanulmányaikat a szaknak megfelelő doktori (PhD) képzésben folytassák.

a)716 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– a vegyészmérnöki ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek,

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

– a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,

– önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére,

– a műszaki – gazdasági – humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– kémiai technológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,

– kémiai és vegyészmérnöki laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák elsajátítására és fejlesztésére, különösen a választott specializációnak megfelelő területen;

– önálló feladatok ellátására a kémiai technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,

– legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció, szakirodalom megértésére, szakmai kommunikációra.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma felismerő és megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles műveltség,

– információ feldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára.

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20–30 kredit

matematika, fizika, kémia, biológia, biokémia;

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit

közgazdaságtan, technológiamenedzsment, kommunikáció;

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 10–30 kredit

analitika, fizikai kémia és alkalmazásai, anyagtudomány, vegyipari művelettan, folyamatirányítás, vegyipari technológiák, tervezés;

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46–60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

analitikai és anyagszerkezetvizsgálati, anyagtudományi, ásványolaj és petrolkémiai technológiai, finomkémiai műveleti, folyamatmérnöki, gyógyszeripari, műanyag- és száltechnológiai, radiokémiai technológiai, szerves kémiai technológiai, vegyipari és folyamatmérnöki stb. specializációk tantárgyai;

diplomamunka: 30 kredit

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.717 Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia, biokémia – ebből kémia legalább 10 kredit;

– gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;

– szakmai ismeretek (30 kredit): fizikai kémia alkalmazásai, anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, vegyipari géptan és művelettan, technológia.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

7. MŰANYAG- ÉS SZÁLTECHNOLÓGIAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1.718 A mesterképzési szak megnevezése: műanyag- és száltechnológiai mérnöki (Polymer and Fibre Technology)

2.719 A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

– szakképzettség:okleveles műanyag- és száltechnológiai mérnök

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Polymer and Textile Technology Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a vegyészmérnöki alapképzési szak, a biomérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az anyagmérnöki, a faipari mérnöki, a gépészmérnöki, a kémia, a könnyűipari mérnöki, a környezetmérnöki.

4.3.720 A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30–50 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 10–30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46–60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szakterületek, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan mérnökök képzése, akik a megszerzett magas szintű természettudományos, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén a műanyagokat és szálasanyagokat előállító, feldolgozó és alkalmazó szakterületeken tervezői, kutatási-fejlesztési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. A képzésben résztvevők képessé válhatnak a szaknak megfelelő doktori (PhD) képzésben való részvételre.

a)721 A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

– a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek laboratóriumi szintű használata,

– a műanyagok és a szálak területén az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

– vezetői ismeretek

– alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

– a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

– a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

– a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

– a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

– a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

– a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;

– önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret bővítésére, elmélyítésére;

– a műszaki – gazdasági – humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

– műanyag- és száltechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, fejlesztésére, a szakterülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására, ezek kidolgozására,

– műanyag- és száltechnológiai laboratóriumi, félüzemi és kísérleti üzemi feladatok elvégzésére, új kísérleti metodikák elsajátítására és fejlesztésére,

– önálló feladatok ellátására a műanyag- és száltechnológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, a tudományterület és rokon tudományok kutatásában,

– legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció, szakirodalom megértésére, szakmai kommunikációra.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek

– kreativitás, rugalmasság,

– probléma felismerő és -megoldó készség,

– intuíció és módszeresség,

– tanulási készség és jó memória,

– széles műveltség,

– információfeldolgozási képesség,

– környezettel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

– kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20–30 kredit

matematika, fizika, kémia, biológia, biokémia;

gazdasági és humán ismeretek: 10–20 kredit

közgazdaságtan, technológiamenedzsment, kommunikáció;

8.2. A szakmai törzsanya