nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet
a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
2014-03-15
2014-09-04
9

252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet

a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1)1 E rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési eszközöket, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott épületek építészeti-műszaki dokumentációt véleményező területi vagy központi tervtanács működésére és eljárási rendjére. Az Étv.-ben a települési önkormányzat polgármesterének lehetővé tett településképi véleményezési eljáráshoz – önkormányzati rendeletben szabályozott – helyi tervtanácsi vélemény kialakítása során a 2. §-t, a 3. § (2) bekezdés a)–g) pontját, az 5. §-t, a 15–16. §-t kell alkalmazni.

(1a)2 E rendelet szabályait kell alkalmazni a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott tevékenység dokumentációját véleményező központi tervtanács működésére.

(2)3 Nem terjed ki a rendelet hatálya a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra.

A tervtanács összetétele

2. §4 A tervtanács – a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező – természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület. A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A tervtanács tagjainak személyére a tervtanács elnöke tesz javaslatot.

2/A. §5 A műemléki épületen végzett, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött építési továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott tevékenység dokumentációjának véleményezése során a tervtanács a 2. §-ban foglaltakon túlmenően a műemlékvédelemben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből áll.

A tervtanács elnöke

3. §6 (1) A tervtanács elnöke

a) a központi építészeti tervtanács esetében az országos főépítész,

b) a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes állami főépítész.

(2) A tervtanács elnöke

a) javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására,

b) vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, szükség esetén a tervtanácsi tárgyalásra irányuló kérelmet átteszi a feladatkör és működési terület szerint illetékes tervtanácshoz,

c) e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a tervtanács összetételét, ennek keretében a tárgyalandó témáktól függően – a Magyar Építész Kamara, illetve érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara javaslatát is figyelembe véve – bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, megbízza a tervtanács tagjait, a terv bírálóját, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, visszavonja a tervtanácsi tagok megbízását,

d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját,

e) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást,

f) gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, a tárgyaláson elhangzott véleményeket szóban összefoglalja és ez alapján a tervtanácsi véleményt megfogalmazza a jegyzőkönyv számára,

g) hitelesíti a tervtanácsi véleményt,

h) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,

i) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,

j) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről.

3/A. §7 A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a tervtanács elnöke a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter által kijelölt személy.

4. §8

A tervtanácsi tag

5. §9 (1)10 A tervtanács tagja az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

(2) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag.

(3) A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával.

(4) A Magyar Építész Kamara, valamint érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara által javasolt és az elnök által megbízott személy, továbbá az építés helye szerinti települési önkormányzat főépítésze tagként vesz részt a tervtanácsi ülésen

5/A. §11 A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a tervtanács tagja az 5. § (1) és (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően művészettörténeti, régészeti, vagy restaurátori felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet.

A bíráló

6. § (1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.

(2)12 A 2/A. §-ban foglalt esetben az 5/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő bíráló felkérése kötelező.

(3)13 A bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó az 5. § (1) bekezdése szerinti szakmai feltételek az irányadók.

(4)14 A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani.

Összeférhetetlenségi szabályok

7. § (1)15 Bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak

a)16 a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben17 meghatározottak szerinti hozzátartozója,

b)18 a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,

c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.

(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(3)19 Településrendezési eszközre vonatkozó tervtanácsi vélemény kialakítása esetén nem lehet elnök, tag, illetve bíráló az elfogadásban érintett önkormányzat alkalmazottja, valamint a képviselő-testület tagja.

(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje rendelkezik.

(5)20 A bíráló, a tag a tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti.

A településrendezési tervtanácsok feladatköri
és működési területre vonatkozó szabályai

8. §21 (1) A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítész illetékességi területével.

(2) A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési eszköz tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési eszközről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően.

Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri
és működési területre vonatkozó szabályai

9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.

(2)22 A központi építészeti tervtanács feladata, hogy

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint

b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli.

(2a)23 A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a központi tervtanács feladata, hogy véleményezze

a) a jogszabály szerinti I. és II. bírsági kategóriába tartozó műemlékeket érintő építési tevékenységek építészeti-műszaki, továbbá

b) az a) pont szerinti épületeket érintő, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi

dokumentációját.

(3)24 A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe – a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – megegyezik a területi főépítész illetékességi területével.

(4)25 A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze

a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt

aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá

ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez

szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által – a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott – véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá

c) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett építési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

d) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját,

e) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint

f) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt.

10. §26 (1) Az állami főépítész területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körben.

(2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok

11. §27 (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a településrendezési tervtanácshoz a dokumentációt olyan állapotban (munkafázisban) kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(2) A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció – annak jellegétől függően – tartalmazza:

a) az országos területrendezési terv, a megyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,

b) a hatályos településfejlesztési koncepciót,

c) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,

d) az alátámasztó munkarészeket,

e) a tervdokumentáció tervezőjének nevét, címét, székhelyét, a tervezési jogosultság megnevezését, névjegyzéki számát, továbbá

f) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.

(3) Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszakidokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) építészeti műszaki leírás,

b) a településszerkezetet, a telepítést – a környezetbe illeszkedést, a beépítést – bemutató helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) az eltérő szintek alaprajza 1:200 léptékben,

d) metszet 1:200 léptékben,

e) az esztétikus megjelenést – tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot – bemutató, a rálátás- és látványvédelmet alátámasztó valamennyi homlokzat, településkép, utcakép, látványterv, fotó,

f) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata,

g)28

11/A. §29 A 9. § (2a) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációnak a 11. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a beavatkozással érintett részre vonatkozó, jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti dokumentáció,

b) a tervezett beavatkozásokat megalapozó vizsgálatok, szakvélemények, valamint

c) a műemléki értékek bemutatására alkalmas részletességű felmérési dokumentáció.

A tervtanácsi eljárás rendje

12. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2)30 Az építészeti-műszaki dokumentációt a tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal, elektronikusan digitális formában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni és egy kinyomtatott példányban a tervtanácshoz be kell nyújtani.

(3)31

(4)32 Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, 3 napon belül egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót.

(5)33 A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

(6)34 A tervtanács a véleményét az építészeti-műszaki dokumentáció hiánytalanná válásától számított 15 napon belül alakítja ki. E határidő túllépése esetén a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni. Ha a határidő megtartásában a tervtanács akadályoztatva van, akkor a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja.

(7)35 A (6) bekezdés alkalmazásában a tervtanács akadályoztatása különösen:

a) tagok – előírt határidőben történő – összehívásának akadálya,

b) tagok részvételének betegség, szabadság, elfoglaltság miatti akadályoztatása,

c) hiánypótlás késedelmes kiírása, vagy

d) hiánypótlás határidőben történő teljesítése.

(8)36 Az ügyintézési határidőbe a vélemény ÉTDR-be való feltöltésének napja beleszámít.

(9) Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

13. § (1)37 A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele.

(2)38 A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:

a) a központi és a területi tervtanácsok esetén az országos építész kamarát képviselő tagot,

b)39 a területi településrendezési tervtanács esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

c)40

d)41 a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács, esetén az illetékes önkormányzati főépítészt,

e)42

(3)43 A 2/A. §-ban meghatározott esetben a központi tervtanács a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által az 5/A. §-a alapján javasolt tagok többségével működik.

(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:

a) a bíráló (opponens),

b)44 a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója), építészeti-műszaki dokumentáció esetén a tervező,

c)45 településrendezési tervtanács esetén – amennyiben nem ő a benyújtó –

ca) a település polgármestere,

cb) a tervdokumentáció készítője,

cc) településrendezési szerződés alapján készülő településrendezési eszköz esetén az önkormányzattal szerződő fél,

d)46 építészeti-műszaki tervtanács esetén az építtető,

e)47 a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes önkormányzat polgármestere.

(5) Az elnök a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.

(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki

a)48 bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig,

b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(7)49

(8)50

A tervtanácsi jegyzőkönyv

14. § (1)51 Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,

b)52 a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, építészeti-műszaki tervtanács esetében az építés helyét (címét),

c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,

d)53 a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,

e) a tervdokumentáció benyújtójának nevét, illetve elnevezését, címét, illetve székhelyét,

f) a tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,

g) a meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,

h) a bíráló nevét és címét,

i) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (korábbi konzultáció stb.),

j) a tervtanács elnöke által összefoglalt ajánlást,

k) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,

l) a tervtanács jelen lévő tagjainak aláírását.

A tervdokumentáció minősítésének szempontjai

15. § (1)54 A településrendezési tervtanács a településrendezési eszköz szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy az:

a)55 összhangban van-e az országos, térségi és a megyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési koncepcióval, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,

b)56 segíti-e a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére vagy részeire vonatkozó jövőkép megvalósítását,

c)57 megfelel-e az Étv. 7. §-ában megfogalmazott követelményeknek,

d)58 figyelembe veszi-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,

e)59 tisztázta-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,

f)60 megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

a)61 az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen

aa) a telepítés, településkép,

ab) az esztétikus megjelenés,

ac) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem

követelményének,

b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

c)62 műemlék esetén az a) pontban foglaltakon túlmenően, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e a műemléki értékek hosszú távú fenntartása, méltó használata és bemutatása

A tervtanácsi vélemény63

16. § (1) A tervtanács szakmai véleményét a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(2)64 A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre

a) ajánlja vagy

b) nem ajánlja.

(2a)65 A tervtanács véleményét indokolja, az indoklásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta. Ha a tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlja, a vélemény indoklásában kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket a terv átdolgozása során ajánl figyelembe venni.

(3)66 A tervtanácsi vélemény indokolása tartalmazza a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.

(4)67 A tervtanács a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a véleményét, amely tartalmazza a 14. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakon túlmenően a vélemény számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását.

Finanszírozás

17. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2)68 A tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg

a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,

b)69 a tervtanács tagját mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett.

(3)70

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.

(2)71 E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!