nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet
a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
2021-01-01
infinity
22
Jogszabály

252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet

a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1)1 E rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési eszközöket, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött és e rendeletben meghatározott épületek építészeti-műszaki dokumentációt véleményező területi vagy központi tervtanács működésére és eljárási rendjére. Az Étv.-ben a települési önkormányzat polgármesterének lehetővé tett településképi véleményezési eljáráshoz – önkormányzati rendeletben szabályozott – helyi tervtanácsi vélemény kialakítása során a 2. §-t, a 3. § (2) bekezdés a)–g) pontját, az 5. §-t, a 15–16. §-t kell alkalmazni.

(1a)2

(2)3 Nem terjed ki a rendelet hatálya a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra.

(3)4

A tervtanács összetétele

2. §5 A tervtanács – a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben, valamint az örökségvédelem területén kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező – természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület. A tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek. A tervtanács tagjainak személyére a tervtanács elnöke tesz javaslatot.

2/A. §6

A tervtanács elnöke

3. §7 (1) A tervtanács elnöke

a)8 a központi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Országos Építészeti Tervtanács) esetében az országos főépítész,

b)9 a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes, állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt, az állami főépítészre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező személy,

c)10 a helyi építészeti-műszaki tervtanács esetében a települési önkormányzat főépítésze, amennyiben a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője a települési önkormányzat főépítésze, abban az esetben a tervtanács elnöke a b) pontban kijelölt személy azzal, hogy a tervtanács összetételét is a b) pontban kijelölt személy határozza meg.

(2) A tervtanács elnöke

a) javaslatot tesz a tervtanács ügyrendjére és annak elfogadására,

b) vizsgálja a tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, szükség esetén a tervtanácsi tárgyalásra irányuló kérelmet átteszi a feladatkör és működési terület szerint illetékes tervtanácshoz,

c) e rendeletben foglaltaknak megfelelően meghatározza a tervtanács összetételét, ennek keretében a tárgyalandó témáktól függően – a Magyar Építész Kamara, illetve érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara javaslatát is figyelembe véve – bírálót és tervtanácsi tagot jelöl ki, megbízza a tervtanács tagjait, a terv bírálóját, meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit, visszavonja a tervtanácsi tagok megbízását,

d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját,

e) irányítja a tervtanácsi munkát, vezeti a tárgyalást,

f)11

g)12 hitelesíti és kiadmányozza a tervtanácsi véleményt,

h) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,

i) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,

j) gondoskodik akadályoztatása esetén a helyettesítéséről.

3/A. §13

4. §14

A tervtanácsi tag

5. §15 (1)16 A tervtanács tagja az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező, vagy a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján szakértőként nyilvántartásba vett természetes személy lehet.

(2) Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag.

(3) A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával vagy a megbízás visszavonásával.

(4)17 A Magyar Építész Kamara, valamint érintettség esetén a Magyar Mérnöki Kamara által javasolt és az elnök által megbízott személy, továbbá az Országos Építészeti Tervtanács és a területi tervtanács esetén az építés helye szerinti települési önkormányzat főépítésze tagként vesz részt a tervtanácsi ülésen

(5)18 Az Országos Építészeti Tervtanács tagja a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti szakterületéről megbízott személy.

(6)19 Ha a hatósági eljárásban az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét vitatják, az építés helye szerinti települési önkormányzat főépítésze helyett tervtanácsi tag a működési területén illetékes, állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt, az állami főépítészre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező személy.

(7)20 Az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épületek építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezésekor – ha a világörökségi területet vagy annak látványát érinti – az Országos Építészeti Tervtanács tagja a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt, a világörökségi szakterületet képviselő tag.

5/A. §21

A bíráló

6. § (1) A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.

(2)22 A tervtanács elnöke a kiemelten védett műemléket, védett műemléket vagy műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban bírálóként – a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által javasolt – a beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértőket vagy egyéb szakértőt vonhat be.

(3)23 A bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó az 5. § (1) bekezdése szerinti szakmai feltételek az irányadók.

(4)24 A bíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani.

Összeférhetetlenségi szabályok

7. § (1)25 Bírálóként, illetve elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak

a)26 a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b)27 a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője vagy ágazati tervezője volt,

c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) tulajdonában levő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.

(1a)28

(2) A tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(3)29 Településrendezési eszközre vonatkozó tervtanácsi vélemény kialakítása esetén nem lehet elnök, tag, illetve bíráló az elfogadásban érintett önkormányzat alkalmazottja, valamint a képviselő-testület tagja.

(4) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a tervtanács ügyrendje rendelkezik.

(5)30 A bíráló, a tag a tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti.

A településrendezési tervtanácsok feladatköri
és működési területre vonatkozó szabályai

8. §31 (1)32 A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.

(2) A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési eszköz tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési eszközről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően.

Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri
és működési területre vonatkozó szabályai

9. §33 (1) Az Országos Építészeti Tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.

(2) Az Országos Építészeti Tervtanács véleményezi

a) a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az e rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) – az e) és f) pontban foglaltak kivételével – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli,

c) az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációját,

d) a nemzeti emlékhellyel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési – kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési –, örökségvédelmi hatósági engedélyezési és örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt,

e) a kiemelten védett műemlékkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési – kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési –, valamint – a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében – örökségvédelmi hatósági engedélyezési és – az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében – örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt,

f) a védett műemlékkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési – kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési – eljárást megelőzően az eljárás kötelező mellékletét képező dokumentációt.

(3) Az Országos Építészeti Tervtanács a véleményezési eljárást megelőzően konzultációs eljárásban véleményezheti a (2) bekezdés szerinti beruházás vázlattervi dokumentációját.

(4) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe – a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott kiemelt településkép-védelmi környezet kivételével – megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.

(5) A területi építészeti-műszaki tervtanács véleményezi

a) az engedélykérelem, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a védett műemlékkel kapcsolatos

aa) örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően az Övr. 63. § (3) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja esetében,

ab) örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja esetében,

b) az engedélykérelem, bejelentés kötelező mellékletét képező dokumentációt a műemléki jelentőségű területet érintő

ba) nem műemléket érintő építésügyi hatósági engedélyezési – kivéve az országos építési követelményektől való eltérés és a használatbavételi engedélyezési – eljárást megelőzően, vagy

bb) örökségvédelmi bejelentési eljárást megelőzően az Övr. 64. § (3) bekezdés b) pont ba)–bc) alpontja esetében,

c) a világörökségi területen

ca) az új épület építéséhez vagy a meglévő épület bővítéséhez, valamint a meglévő építmény közterületről látható homlokzatának felújításához vagy közterületről látható homlokzata legalább 20%-át érintő átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

cb) külfejtéses művelésű bányatelek bővítésének vagy rekultivációjának, tájkép-rehabilitációjának, napelempark vagy napelemes erőmű létesítésének, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés külterületen történő elhelyezésének tervdokumentációját.

(6) A területi építészeti-műszaki tervtanács az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az elnök, vagy az országos főépítész által a tervtanácsba delegált személy javaslatára a véleményezésnek az Országos Építészeti Tervtanács általi lefolytatását kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadása esetén az Országos Építészeti Tervtanács tagja az illetékes területi építészeti-műszaki tervtanács elnöke.

(7) A területi építészeti-műszaki tervtanács a véleményezési eljárást megelőzően konzultációs eljárásban véleményezheti az (5) bekezdés szerinti beruházás vázlattervi dokumentációját.

(8) A területi építészeti-műszaki tervtanács az (5) bekezdés c) pontja szerinti véleményezési eljárása során felhívja az érintett települési önkormányzat polgármesterét – a főváros esetében a fővárosi önkormányzat településképi rendeletében fővárosi helyi védelem alá vont építmények esetében a főpolgármestert –, hogy 8 napon belül nyilvánítson véleményt a tervnek a településképi követelményekkel történő megfeleléséről. A tervtanács a polgármesteri véleményt érdemben vizsgálja.

(9) A területi építészeti-műszaki tervtanács tevékenységéről minden negyedévet követő hónap 20. napjáig – a tervtanácsi vélemények megküldésével egyidejűleg – beszámol az országos főépítésznek.

(10) Ha az (5) bekezdés c) pontja szerinti bővítés, felújítás vagy átalakítás

a) kiemelten védett műemléket érint a (2) bekezdés e) és f) pontja,

b) védett műemléket vagy műemléki területet érint az (5) bekezdés a) és b) pontja

szerinti tervtanács jár el azzal, hogy eljárása során a világörökségi tervtanácsra vonatkozó szabályokat is be kell tartania.

(11) A (2) bekezdés szerinti eljárások világörökségi érintettsége esetén a világörökségi tervtanácsra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

10. §34 (1)35 Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területi építészeti-műszaki tervtanácsként a világörökségi területeken világörökségi tervtanácsokat működtethet a 9. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott körben.

(2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

A tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok

11. §36 (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a településrendezési tervtanácshoz a dokumentációt olyan állapotban (munkafázisban) kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(2) A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció – annak jellegétől függően – tartalmazza:

a) az országos területrendezési terv, a megyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,

b) a hatályos településfejlesztési koncepciót,

c) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,

d) az alátámasztó munkarészeket,

e) a tervdokumentáció tervezőjének nevét, címét, székhelyét, a tervezési jogosultság megnevezését, névjegyzéki számát, továbbá

f) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.

(3)37 Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentáció az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott munkarészeket, valamint a településképi követelményeknek való megfelelés bemutatását tartalmazza. Az örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek esetén a dokumentáció az Övr. 3. melléklete szerinti elemeket, valamint a településképi követelményeknek való megfelelés bemutatását tartalmazza. Világörökségi érintettség esetén a dokumentáció a világörökségi kezelési tervben, ennek hiányában a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 3. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés bemutatását is tartalmazza.

(4)38 Az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épület építészeti-műszaki dokumentációjának a (3) bekezdésben foglaltak mellett az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a) a tervezéssel érintett teleknek vagy telkeknek a 2 km sugarú környezetéhez a településképi illeszkedését igazoló leírását a tömegalakításra, anyaghasználatra, színezésre, rálátás és látványvizsgálatra, településkarakterre vonatkozóan,

b) a tervezéssel érintett telekhez vagy telkekhez legközelebb eső világörökségi vagy világörökségi várományos helyszín látvány- és sziluett-érzékeny pontjairól, továbbá a tervtanács elnöke által javasolt pontokról készített látvány és sziluett vizsgálatot,

c) az épületnek a szomszédos építményekre gyakorolt benapozási és vetett árnyék vizsgálatát,

d) a közlekedési munkarészt, amely tartalmazza a közúti és a közösségi közlekedés hálózatkapacitásának, valamint a gépjármű-várakozóhelyek kapacitás vizsgálatát és a várható többletterhelés hatáselemzését,

e) világörökségi területet vagy annak látványát érintő esetben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megóvására irányuló követelményeknek való megfelelés bemutatását.

11/A. §39

A tervtanácsi eljárás rendje

12. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.

(2)40 Az építészeti-műszaki dokumentációt a tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal, elektronikusan digitális formában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni.

(3)41

(4)42 Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, 3 napon belül egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót.

(5)43 A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

(6)44 A tervtanács a véleményét az építészeti-műszaki dokumentáció hiánytalanná válását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül alakítja ki. E határidő túllépése esetén a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni. Ha a határidő megtartásában a tervtanács akadályoztatva van, akkor a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja.

(7)45 A (6) bekezdés alkalmazásában a tervtanács akadályoztatása különösen:

a) tagok – előírt határidőben történő – összehívásának akadálya,

b) tagok részvételének betegség, szabadság, elfoglaltság miatti akadályoztatása,

c) hiánypótlás késedelmes kiírása, vagy

d) hiánypótlás határidőben történő teljesítése.

(8)46 Az ügyintézési határidőbe a vélemény ÉTDR-be való feltöltésének napja beleszámít.

(9) Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

13. § (1)47 A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. A tervtanácsi tag jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével – így interaktív kommunikációt lehetővé tevő, képi megjelenítésű információ-technikai eszközzel vagy telefonon történő bekapcsolódással – is gyakorolhatja. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele. A határozatképességnél az elektronikus úton történő részvételt is figyelembe kell venni.

(2)48 A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:

a)49 az Országos Építészeti Tervtanács esetén a Magyar Építész Kamarát – érintettsége esetén a kamara műemlékvédelmi, belsőépítészeti vagy táj- és kertépítészeti tagozatát – képviselő tagját; a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes területi építész kamarát – érintettsége esetén a kamara műemlékvédelmi, belsőépítészeti vagy táj- és kertépítészeti tagozatát – képviselő tagját; a területi településrendezési tervtanács esetén az illetékes területi építész kamara terület- és településrendezési, valamint táj- és kertépítészeti tagozatát képviselő tagját,

b)50 a területi településrendezési tervtanács esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

c)51 az Országos Építészeti Tervtanács esetén a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti szakterületét képviselő tagját,

d)52 az 5. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével az Országos Építészeti Tervtanács és a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes önkormányzati főépítészt,

e)53 az 5. § (6) bekezdésében foglalt esetekben a működési területén illetékes, állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt, az állami főépítészre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező személyt,

f)54 az Országos Építészeti Tervtanács esetén az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épületek építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezésekor – ha a világörökségi területet vagy annak látványát érinti – a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt, a világörökségi szakterületet képviselő tagot,

g)55 az Országos Építészeti Tervtanács és a területi tervtanács eljárásában – érintettsége esetén – a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

h)56 az Országos Építészeti Tervtanács eljárásában világörökségi érintettség esetén a világörökségi gondnokság építész végzettségű képviselőjét,

i)57 a területi építészeti-műszaki tervtanács a 9. § (5) bekezdése szerinti eljárása esetében tagként az országos főépítész által kijelölt személyt.

(3)58

(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:

a) a bíráló (opponens),

b)59 a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója), építészeti-műszaki dokumentáció esetén a tervező,

c)60 településrendezési tervtanács esetén – amennyiben nem ő a benyújtó –

ca) a település polgármestere,

cb) a tervdokumentáció készítője,

cc) településrendezési szerződés alapján készülő településrendezési eszköz esetén az önkormányzattal szerződő fél,

d)61 építészeti-műszaki tervtanács esetén az építtető,

e)62

f)63 kiemelten védett műemléket, védett műemléket, műemléki területet, nyilvántartott régészeti lelőhelyet vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő tervtanácsi eljárásban az illetékes örökségvédelmi hatóság képviselője,

g)64 a 9. § (2) bekezdés e) és f) pontja esetében az illetékes állami főépítész vagy annak képviselője,

h)65 a területi tervtanács 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti eljárásában a világörökségi gondnokság építész végzettségű képviselője.

(5) Az elnök a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.

(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki

a)66 bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig,

b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(7)67 Az Országos Építészeti Tervtanács eljárása esetén, amennyiben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező beruházás hasznos beépített alapterülete nem haladja meg a bruttó 5000 m2-t, a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja. Ez az eljárás az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti épületek építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezése során nem alkalmazható.

(8)68

13/A. §69 A világörökségi tervtanács üléseit a 10. § (1) bekezdésében foglalt esetben – ha a tervtanács ülésén az érintett polgármester is részt vesz – a világörökségi területen helyben kell megtartani.

14. §70 (1) Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel készül.

(2) A tervtanácsi tárgyaláson elhangzott lényeges megállapításokról a tervező vagy a tervdokumentáció benyújtójának kérésére emlékeztető készül.

A tervdokumentáció minősítésének szempontjai

15. § (1)71 A településrendezési tervtanács a településrendezési eszköz szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy az:

a)72 összhangban van-e az országos, térségi és a megyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési koncepcióval, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,

b)73 segíti-e a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére vagy részeire vonatkozó jövőkép megvalósítását,

c)74 megfelel-e az Étv. 7. §-ában megfogalmazott követelményeknek,

d)75 figyelembe veszi-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,

e)76 tisztázta-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,

f)77 megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

a)78 az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen

aa)79 a telepítés településképbe való illeszkedés,

ab) az esztétikus megjelenés,

ac) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem

követelményének,

b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

c)80 a településképi rendeletben foglalt követelményeknek, és az ezt megalapozó, a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításoknak és ajánlásoknak,

d)81 műemlék vagy műemléki terület érintettsége esetén az örökségvédelmi szempontoknak,

e)82 a 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti esetben a világörökségi kezelési tervben, ennek hiányában a Vötv. 3. § (4) bekezdésében foglaltaknak.

A tervtanácsi vélemény83

16. § (1) A tervtanács szakmai véleményét a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

(2)84 A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre, illetve a tervdokumentáció alapján az építési tevékenységet

a) megvalósításra – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – ajánlja, vagy

b) megvalósításra nem ajánlja.

(2a)85 A tervtanács véleményét indokolja, az indoklásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta. Ha a tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlja, a vélemény indoklásában kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket a terv átdolgozása során ajánl figyelembe venni.

(3)86 A tervtanácsi vélemény indokolása tartalmazza a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.

(4)87 A tervtanács külön dokumentumba foglalja a véleményét, amely tartalmazza a 14. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakon túlmenően a vélemény számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (2a) és (3) bekezdés szerinti indokolását.

(5)88 Kiemelten védett műemléket, védett műemléket vagy műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban a tervtanács véleményében a beruházás kivitelezési részletterveinek – a kivitelezés megkezdését megelőzően – véleményezésre történő megküldését írhatja elő.

16/A. §89 Az Országos Építészeti Tervtanács és a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét az eljáró hatóság az eljárása, döntése meghozatala során érdemben vizsgálja.

Finanszírozás

17. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2)90 A tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg

a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,

b)91 a tervtanács tagját mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett.

(3)92 A tiszteletdíjat az

a) Országos Építészeti Tervtanács esetében az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter,

b) a területi tervtanács esetén a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter

az általa vezetett minisztérium költségvetéséből biztosítja.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.

(2)93 E rendeletnek az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2013. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

19. §94 E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 12. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. §95 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a toronyházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról szóló 150/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított 3. § (1) bekezdés c) pontját és (2) bekezdés g) pontját, 5. § (5)–(7) bekezdését, 7. § (1a) bekezdését, 9. § (2) bekezdés c) pontját, 11. § (3) bekezdés g) pontját és (4) bekezdését, 13. § (2) bekezdés c)–f) pontját, 15. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját és c) pontját, 16. § (4) bekezdését a Mód. Kr. hatálybalépésekor96 folyamatban lévő építésügyi hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

21. §97 E rendeletnek a településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.2.) megállapított 9. § (2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdés c) pontját, (5) és (6) bekezdését, 10. § (1) bekezdését, valamint 13. § (7) bekezdését a Mód. Kr.2. hatálybalépésekor98 első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

22. §99 E rendeletnek a településtervezéssel összefüggésben az örökségvédelmi feladatellátás egyszerűsítését szolgáló kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2019. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.3.) megállapított 9. § (4) bekezdés c) pontját a Mód. Kr.3. hatálybalépésekor100 első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

23. §101 E rendeletnek az egyes kormányrendeletek örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 677/2020. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.4.) megállapított 2. §-át, 3. § (1) bekezdés a) és c) pontját, 5. § (1), (4)–(7) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1) bekezdését, 11. § (3) bekezdését, 12. § (6) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 13. § (2) bekezdés a), c), d), f)–i) pontját, 13. § (4) bekezdés f)–h) pontját, 13. § (7) bekezdését, 13/A. §-át, 14. §-át, 15. § (2) bekezdés c)–e) pontját, 16. § (2), (4) és (5) bekezdését, 16/A. §-át, valamint 17. § (3) bekezdését a Mód. Kr.4. hatálybalépésekor102 első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!