nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet
a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról
2013-02-26
2013-12-31
24
Jogszabály

267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról

A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) központi hivatal, amelynek irányítását a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(2)1 A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi, közhatalmi költségvetési szerv.

(3) A Hivatalt az elnök vezeti.

(4) A Hivatal székhelye Budapest.

2. § (1) A Hivatal központi szerv.

(2)2 A Hivatal területi szervei a bányakapitányságok, melyek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet tartalmazza. A bányakapitányságok önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

(3) Az elnök – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a bányakapitányságok alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol.

(4) A bányakapitányság vezetője a bányakapitány, aki – a kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogkört a bányakapitányság alkalmazottai felett.

3. § (1) Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Hivatalt jelöli ki.

(2) A Hivatal a Bt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bányafelügyeletként gyakorolja a Bt. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket, továbbá ellátja mindazokat a hatósági feladatokat, amelyeket jogszabály a bányafelügyelet feladat- és hatáskörébe utal.

(3)3

(4)4 A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Hivatal jár el. Több bányakapitányság illetékességi területét érintő hatósági ügy esetén az eljáró bányakapitányságot a Hivatal elnöke jelöli ki.

(5)5 A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:

a)6 a bányajáradék nyilvántartása, a bányajáradék fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés, a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenőrzése, a felügyeleti díj befizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, továbbá a Bt. 41. § (8) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;

b)7 a tűzijáték testek besorolásának jóváhagyása;

c)8 a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-ában meghatározott feladatok ellátása;

d)9 a hites bányamérő tevékenység engedélyezése, a hites bányamérői tevékenység folytatására jogosult személyek nyilvántartásának vezetése;

e)10 a biztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése; az eltérési, felmentési engedélyt a Hivatal adja ki;

f) a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítése;

g) a Bt. 34. §-ának (2) bekezdésében foglalt bányászati, gázipari biztonsági szabályzatok előkészítése;

h)11 a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott minőségbiztosítási rendszer jóváhagyása;

i) a Bt. 26/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határidő hosszabbítási kérelem elbírálása;

j)12 a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, a mélyfúrási magminta gyűjtemény, az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás, valamint a Földtani és Bányászati Információs rendszer működtetése;

k) az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás vezetése, ebből adatszolgáltatás és igazolás kibocsátása;

l) a földtani szakértői engedélyek kiadása, a földtani szakértők nyilvántartása;

m)13 a Bt. 24. § (3) bekezdése szerint a szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyes, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat üzemeltetője által kidolgozott műszaki-biztonsági irányítási rendszer jóváhagyása;

n)14 a Bt. 44. § (4) bekezdése szerint a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának engedélyezése;

o)15 a szén-dioxid geológiai tárolására kiadott tárolási engedélyekre, valamint a bezárt tárolóhelyre és az azt övező tároló-komplexumra vonatkozó nyilvántartás vezetése;

p)16 a Bt. 42/I. § (4) bekezdése szerinti szén-dioxid szállítóhálózathoz vagy tárolóhelyhez való hozzáférés megtagadásával kapcsolatban kezdeményezett eljárás lefolytatása;

q)17 a Bt. 42/J. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás hiánya esetére előírt eljárás lefolytatása; és

r)18 a Bt. 42/V. § (2) bekezdése szerinti, Európai Bizottságnak megküldendő jelentés előkészítése a miniszter számára;

s)19 a Bt. 26/A. § (6) bekezdése, valamint a Bt. 42/R. § (1) bekezdése szerinti pályázat lebonyolítása és a bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottjának, valamint az új tárolási engedély engedélyesének kijelölése.

(6)20 A Hivatal bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szervként hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el, döntését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(7)21 A bányakapitányság köztisztviselője illetékességi területén kívül, a Hivatal köztisztviselője az ország egész területén az elnök által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján indult eljárás lefolytatására az a bányakapitányság jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt.

(8)22 A bányafelügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.

(9)23 A bányafelügyelet – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

3/A. §24 A Kormány a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási tevékenység, a polgári robbantási tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység, a földtani szakértői, valamint a hites bányamérői tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

3/B. §25 A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazása engedélyezése tekintetében műszaki biztonsági hatóságként, és e tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

3/C. §26 A Hivatal a szén-dioxid szállítására és tárolására alkalmas létesítmények engedélyezésével kapcsolatos eljárásában összegyűjti az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 24-i 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet melléklet 5. pontja szerinti projektekre vonatkozó jelentéstételhez szükséges adatokat, és az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. szeptember 21-i 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet szerinti formában továbbítja azokat a Magyar Energia Hivatal részére.

4. § A bányafelügyelet a 3. §-ban meghatározottakon túl:

a) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány- előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;

b) mint kijelölt nemzeti hatóság, feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Unió szerveinél és más nemzetközi szervezeteknél mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás a kijelölt nemzeti hatóságra hárít;

c) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokra vonatkozóan irányítja és összehangolja az információgyűjtő, -feldolgozó, -elemző és -szolgáltató tevékenységet.

4/A. §27 (1)28 A Kormány a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, ideiglenes használatbavételének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első- és másodfokú engedélyezési eljárásában, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 2. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban a kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerezheti a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(2) A Kormány a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(3)29 A Kormány a bányafelügyelet polgári felhasználású robbanóanyagok

a) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények védelmének, őrzésének technikai eszközei, az őrzés-védelem személyi feltételei biztosítottak-e, a robbanóanyagok tárolási körülményei és az ezekről vezetett nyilvántartások megfelelőek-e – elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint területileg illetékes megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,

b) gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetén történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e – elsőfokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget,

c) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények megfelelnek-e a tűzvédelmi előírásoknak – elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot

szakhatóságként jelöli ki.

(4)30 A Kormány a termőföldön megvalósuló célkitermelőhely létesítésének engedélyezésére irányuló eljárásban, – a termőföld minőségi védelme kérdésében – első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi szervét, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(5)31

(6)32 A Kormány a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban

a)33 a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása kérdésében elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot,

b)34 a helyi építési szabályzat előírásainak érvényre juttatása kérdésében első fokú eljárásban az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt

szakhatóságként jelöli ki.

(7)35 A Kormány a bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában – ha a bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik –

a) a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőség szakkérdésében az első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget,

b)36 a katasztrófavédelmi előírásoknak való megfelelőség szakkérdésében az elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot

szakhatóságként jelöli ki.

(8)37 Ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot.

(9)38 A Kormány a bányászati hatóságnak a geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárásában, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a geotermikus védőidom kijelölésének a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatos szakkérdésében, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(10)39 A Kormány a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásban a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetében és szakkérdésben a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

5. § (1) A Kormány a Magyar Bányászati Hivatal nevét Magyar Bányászati és Földtani Hivatalra (Hivatal) változtatja.

(2) A Kormány a Magyar Geológiai Szolgálat és a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ megnevezésű szerveket megszünteti.

(3) A Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat, valamint a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ jogutódja.

6. §40 (1) A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (a továbbiakban: MFGI) a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet névváltozásával létrejövő központi költségvetési szerv, alaptevékenysége alapján kutatóintézet, amely a beolvadó Magyar Állami Földtani Intézet általános jogutódja.

(2) Az MFGI-nek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti irányításáért – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a miniszter a felelős.

(3) Az Áht. 93. § (1) bekezdés b)–c) és f)–h) pontjában meghatározott irányítási jogokat az MFGI tekintetében a Hivatal elnöke gyakorolja.

(4) Az állami földtani feladatok, valamint a Hivatal jogszabályokban megállapított bányászati és földtani feladatai ellátásában az MFGI közreműködik. Az MFGI ellátja az e rendeletben megállapított és alapító okiratában rögzített állami földtani és geofizikai kutatással, valamint klímapolitikával összefüggő feladatokat.

(5) Az MFGI állami földtani és geofizikai kutatási, valamint klímapolitikával összefüggő feladatai a következők:

a) a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás és azok hasznosítását megalapozó tevékenység végzése:

aa) az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia kutatásához, kitermeléséhez és hasznosításához kapcsolódó feladatok,

ab) koncessziós eljárásokhoz kapcsolódó feladatok,

ac) ásványvagyon gazdálkodással és geotermikus energiavagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatok;

b) földtani közeg igénybevételéhez kapcsolódó kutatások:

ba) az ipari eredetű szén-dioxid földalatti elhelyezésével kapcsolatos kutatási feladatok,

bb) földalatti gáztárolással összefüggő kutatási feladatok,

bc) a földtani közeg egyéb célú igénybevételével kapcsolatos feladatok;

c) földtani környezet megismeréséhez kapcsolódó feladatok:

ca) az ország földtani felépítésének megismerésére és az ismeretség növelésére irányuló kutatások végzése,

cb) az ország földi erőtereinek folyamatos mérése,

cc) a geodéziai gravimetriai és mágneses alaphálózat, valamint a kezelésében lévő, a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott felszín alatti vízszint megfigyelő hálózat üzemeltetése,

cd) települési, ipari, bányászati és radioaktív hulladékok elhelyezéséhez szükséges földtani védelem követelményeinek meghatározása, telephelytípusok definiálása,

ce) országos, regionális és eseti környezetföldtani, vízföldtani és építésföldtani, mérnökgeológiai vizsgálatok, valamint közreműködés a földtudományi természetvédelmi értékkataszter gondozásában,

cf) az ország rendszeres földtani és alkalmazott földtani térképezése, a térképek és azok szöveges magyarázatának készítése, közreadása;

d) földtani veszélyek megelőzése:

da) a földtani veszélyforrások országos nyilvántartásának fejlesztése, karbantartása, kiegészítése, a nyilvántartott területek helyszíni reambulációja,

db) bezárt bányászatihulladék-kezelő létesítmények felmérése, környezeti kockázati besorolása, javaslat az esetlegesen szükséges kármentesítési munkákra,

dc) a bányászati hulladék minősítésének és képződött mennyiségének hiteles ellenőrzése akkreditált laboratóriumi és terepi mérések alkalmazásával,

dd) a földalatti bányászattal és hatásaival érintett területek felmérése, nyilvántartása, kockázati besorolása és a szükséges intézkedések megtételéhez a szakmai javaslatok elkészítése,

de) az országos és regionális, valamint helyi területrendezési tervek földtani veszélyforrás övezeteinek kijelölésében, és az adatok közzétételében való közreműködés,

df) földrengés-veszélyeztetettségi terület-besorolások aktualizálása és települési szintű kataszterének szolgáltatása;

e) földtani információ kezelése, szolgáltatása:

ea) földtani, geofizikai adatok és információk gyűjtése, közreműködés a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, valamint a Földtani és Bányászati Információs Rendszer kiépítésében, fejlesztésében és működtetésében,

eb) az ország földtani, geofizikai tér-adat infrastruktúrájának építése és fejlesztése, adatszolgáltatás,

ec) közhasznú információszolgáltatás,

ed) szakmúzeum, szakkönyvtár, obszervatóriumok, mérőhálózatok, laboratóriumok fenntartása;

f) kapcsolattartás a hazai és nemzetközi földtani és geofizikai szervezetekkel;

g) az Európai Unió jogából és más nemzetközi együttműködésből következő, a földi erőterekkel, a földtani közeggel, valamint a felszín alatti vízzel kapcsolatos jogszabályok átvételéhez, ezek végrehajtásához kapcsolódó kutatási feladatok végzése, azokban történő közreműködés;

h) a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához szükséges bányászati ellenőrző geodéziai mérési és térképi ábrázolási feladatok elvégzése és geodéziai nyilvántartások vezetése;

i) bányászati és földtani közeget hasznosító létesítmények engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban közreműködés, műszaki biztonsági kérdésekben szakvélemény készítés;

j) a klímaváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása, az MFGI szervezeti egységeként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ keretében részvétel a klímapolitikát szolgáló elemzések, térinformatikai vizsgálatok, stratégiák elkészítésében.

(6) Az MFGI élén igazgató áll. Az MFGI dolgozói közalkalmazottak, jogviszonyuk részletes szabályaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról szóló 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak.

(7) Az MFGI éves kutatási munkaprogramját – az MFGI igazgatójának javaslata alapján – a Hivatal elnöke az MFGI éves költségvetési keretének ismeretében hagyja jóvá. Jóváhagyás előtt a munkaprogramot a környezetvédelemért és a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt szervezetnek véleményezésre megküldi, tekintettel a hulladékgazdálkodást és a vízgazdálkodást érintő feladatokra. A kutatási munkaprogram teljesítéséről szóló jelentés elfogadásáról a Hivatal elnöke az éves költségvetési beszámoló ismeretében dönt.

6./A §41

7. §42 E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba

a)–e)43

8. §44 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését45 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

8/A. §46 E rendeletnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 195/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdésével megállapított 1. mellékletének illetékességi területre vonatkozó rendelkezését a Korm. rendelet hatálybalépését47 követően indult vagy megismételt ügyekben kell alkalmazni.

8/B. §48 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr2. hatálybalépését49 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

9. §50 Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének,

c) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdésének, 23. cikkének, 25. cikk (1) bekezdésének és 27. cikkének

való megfelelést szolgálja.

10. §51 E rendelet 3/C. §-a

1. az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. június 24-i 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet, és

2. az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2010. szeptember 21-i 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez52

 

A

B

1.

A bányakapitányságok megnevezése és székhelye

A bányakapitányságok illetékességi területe

2.

Budapesti Bányakapitányság
Budapest

Budapest főváros, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye

3.

Miskolci Bányakapitányság
Miskolc

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4.

Pécsi Bányakapitányság
Pécs

Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye

5.

Szolnoki Bányakapitányság
Szolnok

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye

6.

Veszprémi Bányakapitányság
Veszprém

Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye

2. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez53

A bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első és másodfokú engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

 

A

B

C

D

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Az eljárás gyógyhelyet, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet érint, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

A tevékenység természetes gyógytényezőre, gyógyhelyre gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

3.

Az elvi építési, a használatba vételi, a megszüntetési és a rendeltetés megváltoztatása iránti eljárás kivételével, ha a tevékenység vagy beruházás termőföldön valósul meg.

A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében.

termőföld minőségi védelme esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

erdő esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

4.

Ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Országos közút

a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében:

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

b) egyéb országos közút esetében:

Fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Helyi közút

a) a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

 

Budapest Főváros

 

Kormányhivatalának

 

Közlekedési Felügyelősége

c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

Budapest Főváros Kormányhivatalának Közlekedési Felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.

A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

6.

A bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha vízi utat, vízi közlekedést érint az építmény építése, megszüntetése.

Annak elbírálása kérdésében, a keresztező műtárgy méretei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály követelményeinek, továbbá a Dunán a Duna Bizottság hatályos ajánlásainak, a tervezett, felújított vagy átalakított keresztező műtárgy és tartozékai alkalmasak-e a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására és megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

7.

A létesítmény helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított
4 kilométeren belüli kijelölése, 60 méternél magasabb létesítmény létesítése,
20 méternél magasabb létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén.

Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

8.

Az eljárás – a bányák föld alatti létesítményei kivételével – honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett létesítmény megvalósítására irányul.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője

honvédelemért felelős miniszter

9.

1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt.

2. Ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, az alábbi létesítmények esetében:

a) geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény nem ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen 20 MW villamos teljesítmény alatt, kivéve az egy ingatlant ellátó létesítményeket;

b) külterületi földgáz elosztóvezeték 40 barra tervezett üzemi nyomás alatt;

c) földgáz felszíni és felszín alatti tárolója és egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója védett természeti területen, Natura 2000 területen 50–500 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, egyéb éghető gázok (nem földgáz) esetében 50–10 000 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, földgáz esetében 50–20 000 m3 össztároló-kapacitás között;

d) mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén;

e) kőolaj-, kőolajtermék tároló létesítmény nem vízbázis védőövezetén, nem barlang védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és belterületen védett természeti területen 100 000 tonna tárolókapacitás alatt.

1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e; továbbá, hogy biztosítható-e a felszíni és felszín alatti vizek védelmének, hasznosítási lehetőségei megőrzése, valamint a földtani közeg védelme; valamint, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, merülnek-e fel olyan, a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem, vagy csak feltételekkel lehet megadni.
2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

10.

Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

fővárosi, megyei kormányhivatal

11.

Ha a létesítményt régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Ha a létesítményt régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósítják meg, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, ha a létesítményt műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala.

12.

Az államhatártól számított 100 méteren belül épülő létesítmény esetében.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosított-e, a határrendsértések és határesemények megelőzhetők-e.

megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság

Országos Rendőr-főkapitányság

13.

„A” osztályú bányászati hulladékkezelő létesítmény építési és használatbavételi engedélyezési eljárásában

belső vészhelyzeti terv megfelelőségének kérdésében

katasztrófavédelmi kirendeltség

megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság”

3. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez54

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

Kutatásra
vonatkozó
műszaki üzemterv
jóváhagyása
(kivett hely
esetében a
hatáskörrel kivett
helyre vonatkozó
állás-foglalása is)

Bánya-
telek megálla-
pítása

Feltárásra és
kitermelésre
készített műszaki
üzemterv
jóváhagyása,
módosítása,
szüneteltetési
műszaki üzemi
terv jóváhagyása

Védőpillér
kijelölése,
módosítása,
meggyen-gítése
és lefejtése

Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása, módosítása; bányabezárás, tájrendezés végrehajtása, bányászati tevékenység befejezése

Föld alatti
bánya-térségek
és egyéb
bányászati
létesít-
mények
más célú hasznosítása jóváhagyása

Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedé-
lyezése

Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélye-
zése

Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás

2.

Az eljárás gyógyhelyet,
ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges.

A tevékenység természetes gyógytényezőre, gyógyhelyre gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

3.

Az eljárás ivóvízbázist érint.

A tevékenység ivóvízbázisra gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében.

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

NEM

NEM

NEM

NEM

NEM

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

4.

Ha a tevékenység vagy beruházás termőföldet érint.

A termőföld mennyiségi védelme.

járási földhivatal, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei (fővárosi) kormányhivatal földhivatala

megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a Fővárosi Kormányhivatal Földhivatala, ha első fokon a megyei vagy fővárosi kormányhivatal földhivatala járt el, akkor a földügyért felelős miniszter

IGEN

IGEN

NEM

NEM

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

5.

Ha a tevékenység vagy beruházás termőföldön valósul meg.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek a kérdésében.

fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

NEM

NEM

NEM

NEM

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

6.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint.

a) Az erdőre gyakorolt hatásoknak a kérdésében.

b) Bányatelek megállapítása iránti eljárásban az a) pontban meghatározottakon túl az erdő igénybevételének engedélyezhetősége
kérdésében is.

fővárosi és megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

NEM

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

NEM

NEM

IGEN

IGEN

7.

Ha az eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Országos közút

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

 

 

 

a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) egyéb országos közút esetében:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőség

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Helyi közút

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőség

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

fővárosi kormányhivatal V. kerületi hivatala

Budapest Főváros Kormány-
hivatalának Közlekedési Felügyelősége

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest Főváros Kormány-
hivatalának Közlekedési Felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

Az eljárás vasúti pályát, vagy szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

NEM

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

9.

Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt érint.

Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

10.

Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény.

A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

11.

Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal igazgatója

honvédelemért felelős miniszter

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

12.

Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes
környezet-
használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek,

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

 

 

b) a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

c) a földtani közeg védelme követelményei-nek,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

d) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményei-nek, a levegőtisztaság-
védelmi előírásoknak, valamint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

e) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

merülnek-e fel olyan, a hulladék-
gazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel lehet megadni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

Ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet- használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

fővárosi, megyei kormányhivatal

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

14.

Ha az eljárás régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

régészeti terület esetén a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, műemléki terület esetén az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!