• Tartalom

267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról1

2017.01.01.

A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. §-a (1) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §2 A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A Hivatal gazdasági szervezettel rendelkezik.

1/A. §3 (1) A Hivatalt elnök vezeti.

(2) Az elnök – jogszabályban meghatározottak szerint – munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett.

2. §4

3. §5 (1)6 Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Hivatalt és a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jelöli ki. A kormányhivatalok illetékességi területét és székhelyét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A kormányhivatal bányafelügyeleti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Hivatal gyakorolja.

(4)7 A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – az (5) bekezdésben, valamint a 3/A–3/C. §-ban és a 4. §-ban foglaltak kivételével – első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Hivatal jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt a Hivatal elnöke jelöli ki.

(5) A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:

1. a bányajáradék nyilvántartása, a bányajáradék számításának, a bányajáradék önbevallás alapjául szolgáló adatoknak és a bányajáradék fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés;

2. a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenőrzése, a felügyeleti díj befizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, továbbá a Bt. 41. § (8) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott fizetési kötelezettség behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;

3. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” Mellékletének, illetve a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat Mellékletének (a továbbiakban: Melléklet) 1. osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal, valamint a Melléklet 4.1 osztályába tartozó önreaktív anyagok, a Melléklet 5.2 osztályába tartozó szerves peroxidok besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatok;

4. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-ában meghatározott feladatok ellátása;

5.8 a hites bányamérő tevékenységének hatósági felügyelete, illetve a tevékenység végzésének bejelentésével kapcsolatos ügyek, a hites bányamérői tevékenység folytatására jogosult személyek nyilvántartásának vezetése, az évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség keretében leadott bányaművelési térképek hatósági felügyelete, ellenőrző bányamérések végzése;

6. a biztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése;

7. a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítése;

8. a Bt. 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, gázipari biztonsági szabályzatok előkészítése;

9. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott minőségbiztosítási rendszer jóváhagyása;

10. a Bt. 26/A. § (4) és (6a) bekezdése szerinti határidő hosszabbítási kérelem elbírálása;

11. a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, a mélyfúrási magminta gyűjtemény, valamint a földtani és bányászati információs rendszer működtetése;

12. az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás vezetése, ebből adatszolgáltatás és igazolás kibocsátása;

13.9 a földtani szakértői tevékenység hatósági felügyelete, a földtani szakértők nyilvántartása;

14. a Bt. 24. § (3) bekezdése szerint a szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyes, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat üzemeltetője által kidolgozott műszaki-biztonsági irányítási rendszer jóváhagyása;

15.10 a Bt. 44. § (4) bekezdése szerint a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység hatósági felügyelete, illetve a tevékenység végzésének bejelentésével kapcsolatos ügyek, és a tevékenység folytatására jogosult személyek nyilvántartásának vezetése;

16. a Bt. 42/E. § (8) bekezdése szerint a szén-dioxid geológiai tárolására kiadott tárolási engedélyekre, valamint a bezárt tárolóhelyre és az azt övező tároló-komplexumra vonatkozó nyilvántartás vezetése;

17. a Bt. 42/I. § (4) bekezdése szerinti szén-dioxid szállítóhálózathoz vagy tárolóhelyhez való hozzáférés megtagadásával kapcsolatban kezdeményezett eljárás lefolytatása;

18. a Bt. 42/J. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás hiánya esetére előírt eljárás lefolytatása;

19. a Bt. 42/V. § (2) bekezdése szerinti, Európai Bizottságnak megküldendő jelentés előkészítése a miniszter számára;

20. a Bt. 26/A. § (6) bekezdése, valamint a Bt. 42/R. § (1) bekezdése szerinti pályázat lebonyolítása és a bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottjának, valamint az új tárolási engedély engedélyesének kijelölése;

21. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/B. § (12) bekezdése szerinti igazolás kiadása;

22. a Bt. 25. §-a szerinti földtani adatszolgáltatással és kezeléssel kapcsolatos eljárások;

23. a Bt. 22/B. § (5) bekezdése szerint a geotermikusenergia-hasznosító létesítményekre, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségére, valamint a megállapított geotermikus védőidomokra vonatkozó nyilvántartás vezetése,

24. a koncessziós szerződésben foglaltak, illetve a koncessziós szerződésből a bányavállalkozóra vonatkozó kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése;

25. a szénhidrogének felszín alatti tárolására bányatelek megállapítása, valamint a szén-dioxid geológiai tárolása tekintetében a földtani kutatás, illetve a tárolás engedélyezése, és a széndioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás;

26. a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása;

27. adatszolgáltatás, jelentéstétel, valamint az ezekben való közreműködés

a) az Európai Unió közösségi jogi aktusában előírt, a bányafelügyelet által az Európai Bizottságnak teljesítendő jelentéstétel és közzététel rendjéről szóló rendeletben meghatározott adatok,

b) az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott adatok,

c) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott adatok,

d) az Európai Parlament és Tanács a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2013/30/EU irányelvében meghatározott előírások

tekintetében;

28. a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendelet szerinti képzési program jóváhagyása;

29. egyes gázipari engedélyesek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti műszaki-biztonsági szempontú minősítése;

30. a geotermikus védőidom kijelölése;

31. a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása;

32. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Szakbizottságának munkájában való részvétel;

33. a Magyar Államkincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez, a bányajáradék beszedésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek tekintetében nyilvántartás vezetése és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás;

34. a Bt. 26/B. § (3a) bekezdése szerint a kutatási területre és a bányatelekre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

35. a Bt. 28. § (4) bekezdése szerint a bányaüzemi felelős műszaki vezetőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

36. a Bt. 36. § (8) bekezdése szerint a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokra vonatkozó nyilvántartás vezetése;

37. a Bt. 44. § (2) bekezdése szerint a robbantómesterekre és a robbantásvezetőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

38. a Bt. 44. § (1) bekezdése q) pontja szerinti hatáskörében közreműködés a Pince- és Partfalveszély- Elhárítási Szakértői Bizottság munkájában.

(6) A Hivatal bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szervként hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el, döntését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(7)–(10)11

(11) A Hivatal által a (4) bekezdés 15., 34., 35. és 37. pontjában foglalt közhiteles nyilvántartások vezetéséhez a kormányhivatalt adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

3/A. §12 A Kormány a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási tevékenység, a polgári robbantási tevékenység, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység, a földtani szakértői, valamint a hites bányamérői tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

3/B. §13 A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának engedélyezése tekintetében műszaki biztonsági hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

3/C. §14 A Hivatal a szén-dioxid szállítására és tárolására alkalmas létesítmények engedélyezésével kapcsolatos eljárásában összegyűjti a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletének 5. pontja szerinti projektekre vonatkozó jelentéstételhez szükséges adatokat, és az 1113/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet szerinti formában továbbítja azokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére.

3/D. §15 (1) A Bt. 43. § (9) és (9a) bekezdése alapján évente megfizetett felügyeleti díjat a Hivatal szedi be. A felügyeletidíj-bevételből a kormányhivatalokat 21,6% illeti meg. A felügyeletidíj-bevétel fennmaradó része a Hivatal bevétele.

(2) A Hivatal az évente megfizetett felügyeleti díjból az egyes kormányhivatalokat – az 1. mellékletben meghatározott arányban – megillető összeget két részletben, minden év április 1-jéig, illetve augusztus 1-jéig átutalja az érintett kormányhivatalok számára.

4. §16 A Hivatal:

a) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;

b) mint kijelölt nemzeti hatóság, feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Unió szerveinél és más nemzetközi szervezeteknél mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás a kijelölt nemzeti hatóságra hárít;

c) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokra vonatkozóan irányítja és összehangolja az információgyűjtő, -feldolgozó, -elemző és -szolgáltató tevékenységet;

d)17 közreműködik a miniszter 3. § (2) bekezdésében meghatározott irányítási és ellenőrzési feladatainak ellátásában;

e) szakmai informatikai rendszereket működtet a kormányhivatalok közreműködésével;

f) a 3. § (5) bekezdésében foglaltakon túl országos adatbázisokat működtet, amelyhez a kormányhivatal adatokat gyűjt és továbbít, nyilvántartásokat vezet, jelentéseket készít;

g) szakmai képzéseket, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez, melyeken a kormányhivatal munkakörükben érintett kormánytisztviselői vesznek részt.

4/A. §18 (1) A Kormány a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, ideiglenes használatbavételének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első- és másodfokú engedélyezési eljárásában – az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásának kivételével –, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 2. melléklet A. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a kormányhivatal a 2. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja. Az (1) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a 2. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt hatóságot rendelheti ki szakértőként.

(3) A Kormány a bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet A. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban a kormányhivatal a 3. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja. A (3) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a 3. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt hatóságot rendelheti ki szakértőként.

(5) A Kormány a bányafelügyelet polgári felhasználású robbanóanyagok

a) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények védelmének, őrzésének technikai eszközei, az őrzés-védelem személyi feltételei biztosítottak-e, a robbanóanyagok tárolási körülményei és az ezekről vezetett nyilvántartások megfelelőek-e – elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint területileg illetékes megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,

b) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények megfelelnek-e a tűzvédelmi előírásoknak – elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(6)19 A kormányhivatal a polgári felhasználású robbanóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetén történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a tevékenységnek a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltaknak vagy további feltételek fennállásának megfelelőségét szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt rendelheti ki szakértőként.

(7) A Kormány a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása kérdésében elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(8) A kormányhivatal a (7) bekezdés szerinti eljárásban a helyi építési szabályzat előírásainak történő megfelelést szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára az építésügyért felelős minisztert rendelheti ki szakértőként.

(9) A Kormány a bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában – ha a bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik – a katasztrófavédelmi előírásoknak való megfelelőség szakkérdésében az elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(10)20 A kormányhivatal a (9) bekezdés szerinti eljárásban a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt rendelheti ki szakértőként.

(11)–(12)21

4/B. §22 (1) A Kormány a Hivatalnak a geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárásában – ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges –, a geotermikus védőidom kijelölésének a felszín alatti vizek minőségi védelmére, a vízkészlet-gazdálkodásra, az ivóvízbázisra és a vizek mennyiségi állapotára gyakorolt hatása vizsgálatának szakkérdésében, vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a Hivatalnak a szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásban a 4. mellékletben meghatározott feltételek esetében és szakkérdésben a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

5. § (1) A Kormány a Magyar Bányászati Hivatal nevét Magyar Bányászati és Földtani Hivatalra (Hivatal) változtatja.

(2) A Kormány a Magyar Geológiai Szolgálat és a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ megnevezésű szerveket megszünteti.

(3) A Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat, valamint a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ jogutódja.

6. §23 (1)24 A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (a továbbiakban: MFGI) a miniszter által irányított központi költségvetési szerv. Az MFGI gazdasági szervezettel nem rendelkezik, gazdasági feladatait a Hivatal gazdasági szervezete látja el.

(2)25 Az Áht. 9. § g)–i) pontjában meghatározott irányítási jogokat az MFGI tekintetében középirányító szervként a Hivatal elnöke gyakorolja.

(3)26 Az MFGI a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet névváltozásával létrejövő központi költségvetési szerv, alaptevékenysége alapján kutatóintézet, amely a beolvadó Magyar Állami Földtani Intézet általános jogutódja.

(4)27 Az állami földtani feladatok, valamint a Hivatal bányászati és földtani feladatai ellátásában az MFGI közreműködik, a közreműködés részleteit és ezek anyagi forrását a Hivatal és az MFGI közötti megállapodásban kell rögzíteni. Az MFGI a Hivatal bányamérési tevékenységet igénylő hatósági eljárásaiban szakértőként jár el.

(4a)28 Az MFGI ellátja az e rendeletben megállapított és alapító okiratában rögzített állami földtani és geofizikai kutatással, valamint klímapolitikával összefüggő feladatokat.

(5) Az MFGI állami földtani és geofizikai kutatási, valamint klímapolitikával összefüggő feladatai a következők:

a) a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás és azok hasznosítását megalapozó tevékenység végzése:

aa) az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia kutatásához, kitermeléséhez és hasznosításához kapcsolódó feladatok,

ab) koncessziós eljárásokhoz kapcsolódó feladatok,

ac) ásványvagyon gazdálkodással és geotermikus energiavagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatok;

b) földtani közeg igénybevételéhez kapcsolódó kutatások:

ba) az ipari eredetű szén-dioxid földalatti elhelyezésével kapcsolatos kutatási feladatok,

bb) földalatti gáztárolással összefüggő kutatási feladatok,

bc) a földtani közeg egyéb célú igénybevételével kapcsolatos feladatok;

c) földtani környezet megismeréséhez kapcsolódó feladatok:

ca) az ország földtani felépítésének megismerésére és az ismeretség növelésére irányuló kutatások végzése,

cb) az ország földi erőtereinek folyamatos mérése,

cc) a geodéziai gravimetriai és mágneses alaphálózat, valamint a kezelésében lévő, a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott felszín alatti vízszint megfigyelő hálózat üzemeltetése,

cd) települési, ipari, bányászati és radioaktív hulladékok elhelyezéséhez szükséges földtani védelem követelményeinek meghatározása, telephelytípusok definiálása,

ce) országos, regionális és eseti környezetföldtani, vízföldtani és építésföldtani, mérnökgeológiai vizsgálatok, valamint közreműködés a földtudományi természetvédelmi értékkataszter gondozásában,

cf) az ország rendszeres földtani és alkalmazott földtani térképezése, a térképek és azok szöveges magyarázatának készítése, közreadása;

d) földtani veszélyek megelőzése:

da) a földtani veszélyforrások országos nyilvántartásának fejlesztése, karbantartása, kiegészítése, a nyilvántartott területek helyszíni reambulációja,

db) bezárt bányászatihulladék-kezelő létesítmények felmérése, környezeti kockázati besorolása, javaslat az esetlegesen szükséges kármentesítési munkákra,

dc) a bányászati hulladék minősítésének és képződött mennyiségének hiteles ellenőrzése akkreditált laboratóriumi és terepi mérések alkalmazásával,

dd) a földalatti bányászattal és hatásaival érintett területek felmérése, nyilvántartása, kockázati besorolása és a szükséges intézkedések megtételéhez a szakmai javaslatok elkészítése,

de) az országos és regionális, valamint helyi területrendezési tervek földtani veszélyforrás övezeteinek kijelölésében, és az adatok közzétételében való közreműködés,

df) földrengés-veszélyeztetettségi terület-besorolások aktualizálása és települési szintű kataszterének szolgáltatása;

e) földtani információ kezelése, szolgáltatása:

ea)29 földtani, geofizikai adatok és információk gyűjtése, közreműködés a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, valamint a földtani és bányászati információs rendszer kiépítésében, fejlesztésében és működtetésében,

eb) az ország földtani, geofizikai tér-adat infrastruktúrájának építése és fejlesztése, adatszolgáltatás,

ec) közhasznú információszolgáltatás,

ed) szakmúzeum, szakkönyvtár, obszervatóriumok, mérőhálózatok, laboratóriumok fenntartása;

f) kapcsolattartás a hazai és nemzetközi földtani és geofizikai szervezetekkel;

g) az Európai Unió jogából és más nemzetközi együttműködésből következő, a földi erőterekkel, a földtani közeggel, valamint a felszín alatti vízzel kapcsolatos jogszabályok átvételéhez, ezek végrehajtásához kapcsolódó kutatási feladatok végzése, azokban történő közreműködés;

h) a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához szükséges bányászati ellenőrző geodéziai mérési és térképi ábrázolási feladatok elvégzése és geodéziai nyilvántartások vezetése;

i) bányászati és földtani közeget hasznosító létesítmények engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban közreműködés, műszaki biztonsági kérdésekben szakvélemény készítés;

j) a klímaváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása, az MFGI szervezeti egységeként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ keretében részvétel a klímapolitikát szolgáló elemzések, térinformatikai vizsgálatok, stratégiák elkészítésében.

(6) Az MFGI élén igazgató áll. Az MFGI dolgozói közalkalmazottak, jogviszonyuk részletes szabályaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról szóló 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak.

(7) Az MFGI éves kutatási munkaprogramját – az MFGI igazgatójának javaslata alapján – a Hivatal elnöke az MFGI éves költségvetési keretének ismeretében hagyja jóvá. Jóváhagyás előtt a munkaprogramot a környezetvédelemért és a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt szervezetnek véleményezésre megküldi, tekintettel a hulladékgazdálkodást és a vízgazdálkodást érintő feladatokra. A kutatási munkaprogram teljesítéséről szóló jelentés elfogadásáról a Hivatal elnöke az éves költségvetési beszámoló ismeretében dönt.


6./A §30

7. §31 E rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba

a)–e)32

8. §33 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését34 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

8/A. §35 E rendeletnek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 195/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdésével megállapított 1. mellékletének illetékességi területre vonatkozó rendelkezését a Korm. rendelet hatálybalépését36 követően indult vagy megismételt ügyekben kell alkalmazni.

8/B. §37 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr2. hatálybalépését38 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

9. §39 Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének,

10. §40 E rendelet 3/C. §-a

1.41 az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és

2.42 a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 5. cikke szerinti adatközlés formájáról és egyéb technikai részleteiről, valamint a 2386/96/EK és a 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. október 16-i, 1113/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez43

 

A

B

C

1.

A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalok megnevezése

A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalok illetékességi területe

Az éves felügyeleti díjból a kormányhivatalokat megillető rész (%)

2.

Baranya Megyei Kormányhivatal

Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye

4,8

3.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4,5

4.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-
Szolnok megye

3,7

5.

Pest Megyei Kormányhivatal

Budapest főváros, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye

3,8

6.

Veszprém Megyei Kormányhivatal

Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye

4,8

2. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez44


A) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első és másodfokú engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

 

A

B

C

D

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.


Fővárosi főjegyző

Budapest Főváros Kormányhivatala

3.

A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.


közlekedésért felelős miniszter

 

4.

A létesítmény helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése, 60 méternél magasabb létesítmény létesítése, 20 méternél magasabb létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén.

Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

légiközlekedési hatóság

 

5.

Az eljárás - a bányák föld alatti létesítményei kivételével - honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett létesítmény megvalósítására irányul.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.


honvédelemért felelős miniszter

 

6.

Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges és az építési tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint, kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt.

Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme jogszabályban foglalt követelményei.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (vízvédelmi feladatkörében eljárva

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (vízvédelmi feladatkörében eljárva)

Annak elbírálására, hogy biztosítható-e a vízbázisvédelem jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (vízgazdálkodási feladatkörében eljárva)

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (vízgazdálkodási feladatkörében eljárva)

7.

Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala

8.

Az államhatártól számított 100 méteren belül épülő létesítmény esetében.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosított-e, a határrendsértések és határesemények megelőzhetők-e.

megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság

Országos Rendőr-főkapitányság

9.

„A” osztályú bányászati hulladékkezelő létesítmény építési és használatbavételi engedélyezési eljárásában

belső vészhelyzeti terv megfelelőségének kérdésében

katasztrófavédelmi kirendeltség

megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság



B) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

A

B

C

1.

Szakkérdés vizsgálatának feltétele

Szakkérdés

Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető hatóság

2.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és - az elvi építési, a használatba vételi, a megszüntetési és a rendeltetés megváltoztatása iránti eljárás kivételével – az építési tevékenység vagy beruházás termőföldön vagy erdőben valósul meg.

A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások.

talajvédelmi és erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

3.

Ha az építmény építése, megszüntetése az e melléklet A. pont 2. sora kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja.

A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján történő engedélyezhetősége.


közlekedésért felelős miniszter

4.

Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges - kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt.

a) A tevékenység természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megfelelősége.
b) A keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelősége, továbbá a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok felmerülése.

környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

5.

Ha a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, a következő létesítmények esetében:
a) geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény nem ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen 20 MW villamos teljesítmény alatt, kivéve az egy ingatlant ellátó létesítményeket,
b) külterületi földgáz elosztóvezeték 40 barra tervezett üzemi nyomás alatt,
c) földgáz felszíni és felszín alatti tárolója és egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója védett természeti területen, Natura 2000 területen 50-500 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, egyéb éghető gázok (nem földgáz) esetében 50-10 000 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, földgáz esetében 50-20 000 m3 össztároló-kapacitás között,
d) mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén,
e) kőolaj-, kőolajtermék tároló létesítmény nem vízbázis védőövezetén, nem barlang védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és belterületen védett természeti területen 100 000 tonna tárolókapacitás alatt.

A Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

környezetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

6.

Ha a létesítményt a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósítják meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

A létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek melletti megfelelősége.

kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala

7.

Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.


közlekedésért felelős miniszter

8.

A bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha vízi utat, vízi közlekedést érint az építmény építése, megszüntetése.

Annak elbírálása kérdésében, a keresztező műtárgy méretei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály követelményeinek, továbbá a Dunán a Duna Bizottság hatályos ajánlásainak, a tervezett, felújított vagy átalakított keresztező műtárgy és tartozékai alkalmasak-e a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására és megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak.

közlekedésért felelős miniszter

3. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez45


A. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Elsőfokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is)

Bányatelek megállapítása

Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása

Védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése

Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtása elfogadása

Föld alatti bánya-térségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóváhagyása

2.

Az eljárás vasúti pályát, vagy szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásá-
nak a meg-
tagadását vagy a hozzájárulás-
ban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.


közlekedésért felelős miniszter

-

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

NEM

NEM

3.

Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény.

A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.


közlekedésért felelős miniszter

-

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

4.

Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

honvédelemért felelős miniszter

-

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

5.

Ha a tevékeny-
ség megkezdésé-
hez környezetvé-
delmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység tovább-
folytatásához környezet
védelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint.

Annak elbírálása kérdé-
sében, hogy biztosíthatóak-
e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban foglalt követelményei.

megyei katasztrófa-védelmi igazgatóság (vízvédelmi feladat-körében eljárva)

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató-
sága (vízvédel-
mi feladatkö-
rében eljárva)

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

Annak elbírálására, hogy biztosítható-e a vízbázis-védelem jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése

megyei katasztrófa-
védelmi igazgatóság (vízgazdál-
kodási feladatköré-
ben eljárva)

BM Országos Katasztrófa-
védelmi Főigazgató-
ság (vízgazdál-
kodási feladat-
körében eljárva)

 

6.

Ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

Megyei kormány-
hivatal természet-
védelmi hatáskörében eljáró járási hivatala

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN



B. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1.

Szakkérdés vizsgálatának feltétele

Szakkérdés

Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is)

Bányatelek megállapítása

Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása

Védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése

Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtása elfogadása

Föld alatti bánya-térségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóvá-hagyása

Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető hatóság

2.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a bányászati tevékenység termőföldet érint.

A termőföld mennyiségi védelme.

IGEN

IGEN

NEM

NEM

IGEN

NEM

földvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

3.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a bányászati tevékenység termőföldön valósul meg.

A termőföld minőségi védelme követelménye.

NEM

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

talajvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

4.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint.

Az erdőre gyakorolt hatások, továbbá ezen felül a bányatelek megállapítása iránti el-járásban az erdő igénybevételének engedélyezhetősége is.

NEM

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

NEM

erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

5.

Ha a bányászati tevékenység az e melléklet A. pont 2. sora kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja.

A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján történő engedélyezhetősége.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN


közlekedésért felelős miniszter
Ha a tevékenység a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutakat érintően valósul meg, Budapest Főváros Kormányhivatala

6.

Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a bányászati tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

a) A természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek,
b) a földtani közeg védelme követelményeinek,
c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, a levegő tisztaság védelmi előírásoknak,
d) a keletkező hulladék elhelyezésére, előkezelésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó hulladék-
gazdálkodási előírásoknak való megfelelőség.
Továbbá szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy feltételekkel lehet megadni.

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

természetvédel-mi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

7.

Ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkét érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

A régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek melletti megfelelősége.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala

8.

Ha az eljárás gyorsforgalmi utat, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményeit vagy azok biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN


közlekedésért felelős miniszter

9.

Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt érint.

Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

NEM

közlekedésért felelős miniszter

4. melléklet a 267/2004. (XII. 20.) Korm. rendelethez46


A Hivatalnak a szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Eljáró hatóság

Széndioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélye-
zése

Széndioxid geológiai tárolásának engedélye-
zése

Szén-
dioxid tároló-
hely bezárá-
sára irányuló eljárás

Szénhidro-
gének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapí-
tása

2.

Az eljárás ivóvízbázist érint.

A tevékenység ivóvízbázisra gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében.

népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

3.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a tevékenység vagy beruházás termőföldet érint

A termőföld mennyiségi védelme.

földvédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal, több járási hivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyeszékhely szerinti járási hivatal, Pest megyében a Budakeszi Járási Hivatal, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

4.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták és a tevékenység vagy beruházás termőföldön valósul meg.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek a kérdésében.

megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatala

NEM

IGEN

IGEN

NEM

5.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint.

Az erdőre gyakorolt hatásoknak a kérdésében.

megyei kormányhivatal erdészeti hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

6.

Ha az eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

1. Országos közútnál:
a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében Budapest Főváros Kormányhivatala;
b) egyéb országos közút esetében fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
2. Helyi közútnál:
a) a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala
b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala
c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

7.

Az eljárás vasúti pályát, vagy szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulá-
sának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.


közlekedésért felelős miniszter

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

8.

Az eljárás egyéb víziközlekedési létesítményt érint.

Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését.

Budapest Főváros Kormányhivatala

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

9.

Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény.

A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

közlekedésért felelős miniszter

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

10.

Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

honvédelemért felelős miniszter

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

11.

Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdésé-
hez, bányatelek megállapítás-
hoz környezet-
védelmi engedély, vagy egységes környezet-használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység tovább-
folytatásához környezet-
védelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek,
b) a földtani közeg védelme követelményeinek,
c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, a levegőtisztaság-
védelmi előírásoknak, valamint
d) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladék-
gazdálkodási előírásoknak, szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-
e fel olyan, a hulladék-gazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel lehet megadni.

megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

12.

Ha a tevékenység megkezdéséhez környezet-
védelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység tovább-
folytatásához környezet-
védelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint.

Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban
foglalt követelményei.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

13.

Ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdésé-
hez környezet-védelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység tovább-
folytatásához környezet-
védelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

14.

Ha az eljárás a kulturális örökség-
védelmi hatósági nyilván-
tartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telket érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdésé-
hez környezet-
védelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében, eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

1

A rendeletet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte 2017. július 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 14. §-át.

2

Az 1. § a 409/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. §-t a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 85. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 3. § (1) bekezdése a 409/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

7

A 3. § (4) bekezdése a 254/2015. (IX. 10.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 3. § (5) bekezdés 5. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 80. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

9

A 3. § (5) bekezdés 13. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 80. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

10

A 3. § (5) bekezdés 15. pontja a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 80. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

11

A 3. § (7)–(10) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 81. § a) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

12

A 3/A. §-t az 59/2010. (III. 18.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 80. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, ez utóbbi módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

13

A 3/B. §-t az 59/2010. (III. 18.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 458/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

14

A 3/C. §-t a 195/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 254/2015. (IX. 10.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

15

A 3/D. §-t a 409/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

17

A 4. § d) pontja a 254/2015. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 4/A. § (6) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 79. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

20

A 4/A. § (10) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 79. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

21

A 4/A. § (11)–(12) bekezdését a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 81. § b) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

24

A 6. § (1) bekezdése a 409/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

25

A 6. § (2) bekezdése a 409/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

26

A 6. § (3) bekezdése a 409/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

27

A 6. § (4) bekezdése a 409/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

28

A 6. § (4a) bekezdését az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. §-a iktatta be.

29

A 6. § (5) bekezdés e) pont ea) alpontja a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 85. § (8) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 7. § bevezető szövegrésze a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 231. pontja szerint módosított szöveg.

32

A 7. § a)–e) pontját a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 231. pontja hatályon kívül helyezte.

34

A hatálybalépés napja: 2011. szeptember 15.

35

A 8/A. §-t a 195/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

36

A hatálybalépés időpontja 2011. október 7.

37

A 8/B. §-t a 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

38

A hatálybalépés időpontja 2012. január 7.

40

A 10. §-t a 195/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

41

A 10. § 1. pontja a 311/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 29. § d) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 10. § 2. pontja a 254/2015. (IX. 10.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

43

Az új mellékletet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti melléklet megjelölését 1. mellékletre változtatta, szövege a 409/2015. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

44

A 2. mellékletet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti melléklet megjelölését 1. mellékletre változtatta. A 2. melléklet a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 79. § (2) bekezdés a) pontjával megállapított szöveg.

45

A 3. mellékletet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti melléklet megjelölését 1. mellékletre változtatta. A 3. melléklet a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 79. § (2) bekezdés b) pontjával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére