2007. évi CXVII. törvény

a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről¹

2024.09.01.

Az Országgyűlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén történő szerepvállalásának elősegítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hazai jogrendbe történő bevezetése, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények európai szinten megszervezett belső piacának megszilárdítása, határokon átnyúló működésének biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

b) az Európai Gazdasági Térség más államában bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magyarországi fióktelepe;

c)² a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, az Európai Gazdasági Térség más államában bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

d) az a)–c) pontban foglalt szervezetek valamelyikébe befizetést teljesítő foglalkoztató;

e) az e törvényben foglaltak alapján a foglalkoztatói nyugellátásra jogosultságot szerző tag a feltételes jogszerzés időtartama alatt is, valamint a járadékos és a kedvezményezett;

f) a kiszervezett tevékenységgel kapcsolatban a kiszervezett tevékenységet végző szervezet;

g) az a)–d) és f) pontokban foglalt személyek és intézmények felügyeletét ellátó szerv.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a társadalombiztosítási tevékenységre,

b) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),

c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységére,

d)³ a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) szabályozott biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre,

e)⁴ a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben szabályozott befektetési alapkezelési tevékenységre,

f)⁵ a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben szabályozott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,

g)⁶ a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységre, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra.

Fogalmak

2. § E törvény alkalmazásában

1.⁷

2.⁸

3. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más államának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

4. befektetési egységekhez kötött nyugdíjkonstrukció, illetve nyugdíjszolgáltatás (unit linked): olyan biometriai kockázatot tartalmazó, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció vagy olyan nyugdíjszolgáltatás, amelynél a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjtechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a csatlakozott foglalkoztató vagy a tag választásától függően, a csatlakozásról szóló szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

5. befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció: meghatározott mértékű és rendszerességű foglalkoztatói, vagy foglalkoztatói és tagi befizetések és azok befektetéséből származó hozam felhalmozása alapján számított összegű nyugdíjszolgáltatást tartalmazó nyugdíjkonstrukció;

6. biometriai kockázat: a tag élettartamának hosszával, valamint megrokkanásával összefüggő bizonytalanságból eredő kockázat;

7.⁹ cégvezető: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:113. §-ában foglaltak szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezetésére kinevezett, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel munkaviszonyban álló első számú vezető;

8. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

9. életjáradék: a járadékos számára élete végéig, előre meghatározott, rendszeres időközönként folyósított előleges vagy utólagos járadék;

10. feltételes jogszerzési időtartam: az a munkaviszonyban töltött legrövidebb időtartam, amelynek elteltével az addig jóváírt foglalkoztatói hozzájárulások és azok hozamai, illetve az addig keletkezett jogosultságok a tag tulajdonává válnak;

11. fióktelep: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fióktelepe. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység végzésére fióktelepet csak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hozhat létre;

12.¹⁰ foglalkoztató: az, akivel a tag a 23. és 26. pontban meghatározott munkaviszonyban, önfoglalkoztatói viszonyban áll és aki hozzájárulást fizet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe;

13.¹¹ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás: olyan ellátások, amelyeket a nyugdíjba vonulás elérésére vagy annak várható elérésére való hivatkozással, vagy – amennyiben az említettek kiegészítésére szolgálnak, és kiegészítő jelleggel biztosítják – halál, rokkantság vagy munkaviszony megszűnése esetén történő kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén támogatásra szánt kifizetések vagy szolgáltatások formájában folyósítanak azzal, hogy nyugdíjszolgáltatás lehet az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, a határozott idejű járadékszolgáltatás, az életjáradék szolgáltatás és ezek kombinációja;

14.¹² foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: olyan e törvény alapján létrehozott zártkörűen működő részvénytársaság, továbbá valamely más EGT-államban bejegyzett intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten jön létre és működik, és amelynek célja munkaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása a foglalkoztatók és a munkavállalók vagy képviselőik között megkötött tagi, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti tevékenységet folytat;

15.¹³ határon átnyúló tevékenység: olyan nyugdíjkonstrukció működtetése, amelyre a csatlakozó foglalkoztató, illetve a tagok és az ellátottak viszonya vonatkozásában a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális- és munkajogi jogszabályokat kell alkalmazni;

16.¹⁴ ellátott: nyugdíjszolgáltatásban részesülő személy;

17. jogosultság nyilvántartása: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tag által megszerzett jogosultságok nyilvántartása;

18. jogosultság tőkeértéke: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatás megkezdése előtt a tag által megszerzett jogosultságoknak a tőkeérték kiszámításának időpontjára meghatározott összértéke. A tőkeértéket a megszerzett jogosultságok alapján várható szolgáltatási kiadásoknak a nyugdíjtechnikai tartalékok befektetésén várható jövőbeli hozamok felhasználásával számított jelenértéke alapján kell meghatározni. A számítás során figyelembe kell venni a jogosultságok valorizációját illetően a csatlakozásra vonatkozó szerződésben szereplő rendelkezéseket is;

19. kiszervezés: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet által, szerződés alapján történő ellátása;

20.¹⁵ közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs;

21. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor a felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

22. munkavállaló: a foglalkoztatóval a 23. pontban meghatározott munkaviszonyban álló személy;

23.¹⁶ munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyre külön törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell; munkaviszony e törvény alkalmazásában továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszony és a közszolgálati jogviszony, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény szerinti ügyészségi szolgálati viszony, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény szerinti szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti szolgálati viszony, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony; e törvény alkalmazásában az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni;

24.¹⁷ nyugdíjkonstrukció: olyan szerződés, megállapodás, vagyonkezelési meghatalmazás vagy szabályrendszer, amely meghatározza, hogy egy nyugellátás milyen feltételek mellett kerül folyósításra;

25. nyugdíjkorhatár:

a) az az életkor, melyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,

b)¹⁸ az az időpont, amelytől a tag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

c) határon átnyúló tevékenység esetében a foglalkoztató székhelye szerinti állam irányadó szociális és munkajoga alapján a tagra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár;

26.¹⁹ önfoglalkoztató: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 2. pont 2.1–2.6. alpontjában, valamint 21. pontjában megjelölt személyek;

27. szavatoló tőke: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beérkezett hozzájárulások, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

28.²⁰ székhely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt nyilvántartásba vették vagy engedélyezték, és amelyben központi ügyvezetése található, vagy amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény létesítő okirata szerinti székhellyel nem rendelkezik, az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény központi ügyvezetésének helye található;

29. szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ): a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szervezetének és működésének legfontosabb belső szabályait tartalmazza;

30. szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció: előre meghatározott mértékű nyugellátás nyújtásáról szóló ígéretet tartalmazó nyugdíjkonstrukció;

31. szolgáltató: olyan vállalkozás, amely a nyugdíjszolgáltató intézmény számára a kiszervezett tevékenységet végzi;

32.²¹ tag: az az ellátottól és leendő tagtól eltérő személy, aki munkaviszonya vagy más EGT-állam jogszabálya szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez;

33. tagi számla: az a nyilvántartás, amelyen a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a felhalmozási időszakban a tag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul;

34. valorizáció: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság megszerzése és a szolgáltatás megkezdése közötti időszakban a jogosultság összegének értékállóságát biztosító mechanizmus, amely a jogosultság értékének a közbenső időszak ár-, bérnövekedéséhez vagy más egyéb tényezők alakulásához való hozzáigazítását jelenti;

35.²² várakozási idő: a tagsági jogviszonynak a belépéstől számított, a nyugdíjkonstrukció által előírt időszaka, amelynek elteltével a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz vagy az egyéni nyugdíjszolgáltatáshoz – egyéb feltételek teljesülése esetén – legkorábban hozzájuthat;

36.²³ minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) a létesítő okirat, a megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 37/A. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;

37.²⁴ Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank;

38.²⁵ elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;

39.²⁶ elektronikus irat használata: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg, illetve tegye elérhetővé számára;

40.²⁷ közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő – a Bit. 5. melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása;

41.²⁸ vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet.

42.²⁹ fogadó tagállam: az a tagállam, amelynek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó szociális- és munkajogi szabályait kell alkalmazni a csatlakozó foglalkoztató, a tagok és az ellátottak kapcsolatára;

43.³⁰ leendő tag: a nyugdíjkonstrukcióhoz való csatlakozásra jogosult személy;

44.³¹ átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: egy másik EGT-államban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

45.³² átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: egy másik EGT-államban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;

46.³³ szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben ekként meghatározott fogalom;

47.³⁴ multilaterális kereskedési rendszer: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) ekként meghatározott fogalom;

48.³⁵ szervezett kereskedési rendszer: a Bszt.-ben ekként meghatározott fogalom;

49.³⁶ tartós adathordozó: olyan eszköz, amely lehetővé teszi a tag vagy ellátott számára a neki címzett tájékoztatásnak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését;

50.³⁷ központi ügyvezetés helye: az a hely, ahonnan a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének irányítása és a fő stratégiai döntéseinek meghozatala történik;

51.³⁸ kiemelten fontos feladatkör: az irányítási rendszeren belül a gyakorlati feladatok elvégzésére szolgáló belső kapacitás, amely gyakorlati feladatok magukban foglalják a kockázatkezelési feladatkört, a belső ellenőrzési feladatkört és az aktuáriusi feladatkört is;

52.³⁹ vezető állású személy: az igazgatóság tagja, a felügyelőbizottság tagja, az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató, valamint cégvezető.

53.⁴⁰ egyéni nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérése után a tag részére, a tagi számláján nyilvántartott összeg terhére, a nyugdíjkonstrukcióban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetve e kettő kombinációjaként történő pénzbeli kifizetés;

54.⁴¹ egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag: az a természetes személy, aki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződés alapján egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosultságot szerez.

Működési alapelvek

3. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona elkülönül a foglalkoztató vagyonától. A nyugdíjkonstrukciókra a foglalkoztató, illetve a foglalkoztató hitelezői nem tarthatnak igényt.

(2)⁴² A zárt gazdálkodás elve valamennyi nyugdíjkonstrukció tekintetében az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása kizárólag e törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,

c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagi számlákat vezeti, illetve a tagi jogosultságokat nyilvántartja, a szolgáltatásokat a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések teljesítésére képzett tartalékokból finanszírozza,

d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra csak a járadékosok jogosultak,

e) a tagsági jogviszony megszűnése, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolása, végelszámolása esetén a tag, a járadékos és a kedvezményezett a követelésére e törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezései, illetőleg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabályában foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,

f) a jogosultság nyilvántartása alapján a tagot megillető jogosultság, a tagi számla, valamint a hozzá kapcsolódó tartalékok kizárólag a tagok, illetve járadékosok követeléseinek kielégítésére szolgálnak, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a tagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatók,

g) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezeteket.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása során, különösen befektetési tevékenysége gyakorlása során – a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve – úgy köteles eljárni, hogy az a nyugdíjszolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.

(4) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek tevékenységéről – e törvény szabályainak megfelelően – olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, és a vonatkozó szabályoknak megfelelően ezeket nyilvánosságra hoznia, amelyek alkalmasak arra, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen.

(5) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében eljáró személyek kötelesek a tagok, járadékosok és a kedvezményezettek érdekében különös gondossággal eljárni.

(6)⁴³ A kockázatok és előnyök generációk közötti egyenlő megosztása alapelvének érvényesülését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek nyugdíjkonstrukciója kialakítása és tevékenységének végzése során adott esetben szem előtt kell tartania.

(7)⁴⁴ A jó gazda gondosságának elvét megtartva, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési politikájában adott esetben figyelembe veszi a befektetési döntéseknek a környezeti, a társadalmi és irányítási szempontokra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait.

4. §⁴⁵

A nyugdíjszolgáltatási tevékenység

5. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

a) a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon befektetése és kezelése,

b) a foglalkoztatói hozzájárulások, a tagi kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,

c) a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok elvégzése (a továbbiakban: nyilvántartás),

d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének biztosításával összefüggő tevékenység,

e) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet teljeskörűen kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti.

(3)⁴⁶ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére vagyonkezelési tevékenységet az láthat el, aki a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenyég végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti, illetve az, aki eleget tesz a kiszervezésre vonatkozó előírásoknak.

Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység⁴⁷

5/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztató nyugdíjszolgáltatási tevékenysége mellett egyéni nyugdíjszolgáltatást is nyújthat.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által kiadott végleges határozat birtokában kezdheti meg.

(3) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre vonatkozó üzleti tervet,

b) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkülönített működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,

c) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó működési szabályzatot,

d) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkülönített nyilvántartását biztosító számviteli politikát, a számviteli rendszer tervezetét, és

e) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek tervezetét.

(4) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységét a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatástól elkülönülten végzi.

(5) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket elkülönítetten kell nyilvántartani, azokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó eszközökhöz és kötelezettségekhez áthelyezni nem lehet.

5/B. § (1) Egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag az lehet, aki betöltötte 16. életévét és egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződésben egyéni tagi hozzájárulásra vállal kötelezettséget. A tagsági jogviszony a szerződés megkötésével jön létre.

(2) Az egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződés nem tartalmazhat feltételes jogszerzési időtartamot.

5/C. § (1) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

a) az egyéni nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon befektetése és kezelése,

b) az egyéni tagi hozzájárulások, a foglalkoztatói kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,

c) az egyéni nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok elvégzése, és

d) az egyéni nyugdíjszolgáltatás teljesítése.

(2) Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységet teljeskörűen kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti.

(3) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre, illetve az egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag jogaira, kötelezettségeire a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra, illetve a tag jogaira, kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4) Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységnek minősül az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatása, illetve forgalmazása.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

6. § (1)⁴⁸ Magyarország területén foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény zártkörűen működő részvénytársaság vagy más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(2)⁴⁹ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részvénytársaságra a Ptk. előírásait, a fióktelepre pedig a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)⁵⁰ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet és egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezhet.

(4)⁵¹ E törvény 3–81. §-ainak rendelkezéseit az e törvény alapján alapított, Magyarország területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre kell alkalmazni.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

alapítása

7. § (1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapíthat:

a) bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság, vagy

b) foglalkoztató, illetve több foglalkoztató együttesen, amennyiben vállalják, hogy munkavállalóik részére foglalkoztatói hozzájárulást fizetnek.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mind a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező foglalkoztató munkavállalói, mind más foglalkoztatók és azok munkavállalói részére kínálhat nyugdíjkonstrukciókat.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tulajdonrészt (részvényt) csak az szerezhet, aki annak alapítására jogosult.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező szervezet saját munkavállalói részére nyújtandó nyugdíjkonstrukcióra vonatkozóan a 8. § (2) bekezdés szerinti szerződést köti meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel.

(5)⁵² A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény saját munkavállalói részére az általános szabályok szerint nyugdíjkonstrukciót működtethet azzal, hogy a csatlakozásra vonatkozó szerződés kötelező tartalmi elemeit a munkaszerződésnek kell tartalmaznia.

Foglalkoztató csatlakozása a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez

8. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez – az alapszabályban rögzített módon – bármely foglalkoztató csatlakozhat (a továbbiakban: csatlakozó foglalkoztató). A csatlakozó foglalkoztató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szerződést köt, melyben vállalja, hogy munkavállalói részére hozzájárulást fizet.

(2) A csatlakozásra vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) nyugdíjkonstrukció elemeinek, a konstrukció által kezelt kockázatok meghatározását, az alkalmazott kizárásokat;

b) a hozzájárulás és a tagi kiegészítés fizetésére, illetve a tagok, a járadékosok jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket;

c) amennyiben a nyugdíjkonstrukció várakozási időt, illetve feltételes jogszerzési időtartamot tartalmaz, ennek időtartamát;

d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szolgáltatásainak megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, az egyes igények elévülési idejét;

e) a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a foglalkoztatói, illetve tagi befizetésekből a tagi számlán jóváírásra kerülő hányadot;

f) a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság valorizációjára, a tőkeérték megállapítására, valamint a nyugdíjkonstrukcióba más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből átutalt tőkeösszeg jogosultsággá alakítására vonatkozó részletes módszertant, továbbá a befektetési egységekhez kötött nyugdíjkonstrukció esetén a befektetések kockázatát viselő fél meghatározását (tag vagy foglalkoztató);

g) matematikai tartalékképzési kötelezettséggel járó nyugdíjkonstrukció esetén a tagnak járó többlethozam jóváírásának rendjét;

h) a tagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági jogviszony megszűnése, más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépés, szolgáltatás megállapítása stb.) esetén alkalmazott költséglevonások mértékét;

i) a működéssel kapcsolatos bevételek, ráfordítások, költségek körét és meghatározásának módját;

j) a foglalkoztató kötelezettségeinek részletezését a fedezethiány megszüntetése érdekében;

k) a foglalkoztató fizetésképtelensége esetén, illetve a foglalkoztató végelszámolása, felszámolása esetén lefolytatandó eljárást;

l) a szerződés felmondásának határidejét;

m) a szerződés felmondása esetén követendő eljárást.

(3)⁵³

(4)⁵⁴ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez önfoglalkoztató is csatlakozhat. A csatlakozó önfoglalkoztató a csatlakozó foglalkoztatóval esik egy tekintet alá.

Tevékenységi engedély

9. § (1)⁵⁵ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységét kizárólag a Felügyelet által kiadott, tevékenységi engedélyről szóló végleges határozat birtokában kezdheti meg. A tevékenységi engedély iránti kérelmet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását igazoló okirat megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül kell benyújtani.

(2)⁵⁶

(3) A tevékenységi engedély megszerzéséig a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása kizárólag a tevékenység megszervezésére irányulhat, kifizetések csak ezzel összefüggésben teljesíthetők.

(4)⁵⁷ A tevékenységi engedély iránti kérelemhez – a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével –

mellékelni kell:

a) az alapszabályt,

b) az üzleti tervet,

c) a cégbíróság által érkeztetett cégbejegyzési kérelem másolatát,

d)⁵⁸ igazolást arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzforgalmi számlaszámmal rendelkezik,

e) a gazdálkodási, befektetési, adminisztrációs és nyilvántartási vagy járadékszolgáltatási üzletmenet kiszervezése esetén az erre vonatkozó szerződést,

f) a szervezeti felépítést bemutató dokumentumot,

g) a minimális biztonsági tőke meglétének igazolását,

h) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,

i) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb vezetők alkalmazására vonatkozó igazolást,

j) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

k) az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit, valamint nyilatkozatot arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

l) számviteli politikáját, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

m) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet,

n) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,

o)⁵⁹ a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat és eljárásrendeket,

p) a tervezett működési terület meghatározását tartalmazó dokumentumot,

q) a működési szabályzatot,

r)⁶⁰ tájékoztatást a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részvényeseinek azonosító adatairól és a részesedésük mértékéről, továbbá a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokról és a minősített befolyás mértékéről.

(5) A működési szabályzat tartalmazza:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott szolgáltatások jellegét (befizetéssel vagy szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció);

b) a nyugdíjszolgáltatás iránti igény bejelentésének módját, határidejét;

c) a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, illetve más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből történő átlépésének feltételeit és az ezekre vonatkozó eljárási rendet;

d) a munkaviszony megszűnésével összefüggően a tagi jogviszony alakulásával kapcsolatos eljárás rendjét;

e) a foglalkoztatók csatlakozásának eljárási rendjét;

f) mindazt, amit törvény vagy törvény felhatalmazása által kiadott jogszabály a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működési szabályzatába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart.

(6) Az üzleti terv tartalmazza:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapításkori vagyonát tételes és értékkel ellátott bontásban;

b)⁶¹ a tevékenységi engedély véglegessé válásának napjáig tervezetten felmerülő költségek fajtáit és mértékét, valamint ezek várható fedezetét;

c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a pénzügyi év lejártáig, valamint a következő három pénzügyi évre szóló pénzügyi tervét.

(7) Az induló üzleti tervnek a (6) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell mindazokat az adatokat és feltételeket, amelyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabályban vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hosszú távú és a tervezett taglétszámához igazodó működőképességéhez, a tagokkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága szükségesnek tart, illetve amit a Felügyelet előír.

(8)⁶² Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonosai (részvényesei) között olyan személy szerepel, aki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben minősített befolyást kíván szerezni, a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a tevékenységi engedély iránti kérelemhez – a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelnie kell

a) a Bit. 258. § (3) bekezdés b)–g) és i)–k) pontja szerinti feltételek,

b) a Bit. 258. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, és

c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának

igazolását.

(9)⁶³ Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, a Bit. 258. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

9/A. §⁶⁴ Ha a kérelmező a 9. § (4) bekezdés a)–d) és f)–i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet – a tevékenység engedélyezéséhez – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény cégjogi adatai iránt adatszolgáltatási megkereséssel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz.

Az irányítási rendszerre vonatkozó követelmények⁶⁵

9/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos, hatékony, tevékenysége körültekintő és megbízható irányítását biztosító irányítási rendszert működtet.

(2) Az irányítási rendszer keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megfelelő és átlátható szervezeti felépítést hoz létre, egyértelműen meghatározza a felelősségi köröket, valamint a hatékony információáramlást biztosító rendszert működtet.

(3) Az irányítási rendszer részeként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési döntések meghozatalakor figyelembe veszi a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.

(4) Az irányítási rendszert a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendszeresen felülvizsgálja.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elkészíti

a) a kockázatkezelési szabályzatot,

b) a belső ellenőrzési szabályzatot,

c) az aktuáriusi szabályzatot és

d) a kiszervezési szabályzatot.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabályzatokat az igazgatóság hagyja jóvá. A szabályzatokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jelentős változás esetén kellő időben, de legalább háromévente felülvizsgálja.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja, hogy a vezető állású személy és a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy szakmailag alkalmas, üzletileg megbízható legyen.

(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hatékony belső kontrollrendszert működtet. A belső kontrollrendszer igazgatási és számviteli eljárásokat, ellenőrzési keret- és szabályrendszert, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamennyi szintjén megjelenő jelentéstételi szabályokat tartalmaz.

(9) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének folyamatos és szabályszerű végrehajtása érdekében az intézmény méretének, belső szervezetének, tevékenysége nagyságrendjének, jellegének, mértékének és összetettségének megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének végrehajtása érdekében készenléti terveket dolgoz ki.

A vezető állású személy

10. § (1)⁶⁶ Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet nem adja meg az engedélyt, ha a bejelentésben megjelölt személy nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.

(2)⁶⁷ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az igazgatóság jogai gyakorlására vezető állású személyként vezérigazgatót csak a Felügyelet előzetes engedélye esetén nevezhet ki. A Felügyelet erre vonatkozó eljárása során megvizsgálja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, mértékét, továbbá a csatlakozó foglalkoztatók irányításban betöltött szerepét. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága, illetve az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatója vállal felelősséget az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles felügyelőbizottságot létrehozni.

(4)⁶⁸ Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan személy, aki

a) büntetett előéletű, vagy a vezető állás betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

b)⁶⁹ büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, valamint XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXV. Fejezetében meghatározott vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, XXXVI. Fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény, XXXVII. Fejezetében meghatározott szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény, valamint XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény elkövetése miatt,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítéstől számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

c)⁷⁰ A Bit. 69. §-a, 253. §-a és 254. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal nem rendelkezik,

d) legalább ötéves biztosítási, pénztári vagy vállalatgazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal nem rendelkezik, azzal, hogy az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,

e) felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, vagy

f) könyvvizsgálói tevékenységet folytat.

(5)⁷¹ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelőbizottságának tagjai közül a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak kizárólag a felügyelőbizottság elnökére nézve kötelezőek.

(6)⁷² Akivel szemben

a)⁷³ a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az ügyészség vádat emelt, vagy

b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő,

a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nem tölthet be vezető állású személyként tisztséget, illetve tisztségéből fel kell függeszteni.

(7) A vezető állású személyek mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal, a tagok, a járadékosok és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. A vezető állású személyek a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, belső szabályzatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek okozott károkért.

10/A. §⁷⁴ A Felügyelet a vezető állás betöltésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll fenn a 10. § (4) bekezdésében, valamint a 10. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok). A hatósági ellenőrzés céljából a Felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető állású személlyel szemben nem áll-e fenn kizáró ok.

Egyéb vezetők

11. § (1)⁷⁵ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához az (5) bekezdésben foglalt kivétellel

a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

b) számviteli rendjéért felelős vezetőt,

c) belső ellenőrt,

d)⁷⁶ vezető jogászt,

e) befektetésekért felelős vezetőt és

f) vezető kockázatkezelőt

(a továbbiakban együtt: egyéb vezetők) köteles alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. A b), c), e) pontokban felsorolt személyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.

(2)⁷⁷ Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.

(3)⁷⁸

(4) Az egyéb vezetők legfeljebb két foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménynél tölthetnek be ilyen pozíciót.

(5) A foglalkoztatói hozzájárulásokból és tagi kiegészítésekből a tárgyévet megelőző évben 300 millió forint éves bevételt el nem érő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más – az adott tevékenység ellátására a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelő személyt foglalkoztató – szervezetet is megbízhat.

(6)⁷⁹

11/A. §⁸⁰ (1) A vezető állású személyek és az egyéb vezetők engedélyezése során a szakmai alkalmasságra és az üzleti megbízhatóságra vonatkozó feltételek vizsgálatánál a Felügyelet a Bit. 253. § és 254. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazza.

(2) A Felügyelet tájékoztatást nyújt a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságainak, továbbá az Európai Bizottságnak – a magyar állampolgárok és magyarországi székhelyű jogi személyek vonatkozásában – a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolására szolgáló dokumentumok kiállítására jogosult hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokról.

Kiemelten fontos feladatkörök⁸¹

11/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos

a) kockázatkezelési,

b) belső ellenőrzési és

c) e törvényben meghatározott esetben aktuáriusi

feladatkörrel (a továbbiakban együtt: kiemelten fontos feladatkör).

(2) A csatlakozó foglalkoztatónál hasonló kiemelten fontos feladatkört ellátó személy vagy szervezeti egység nem láthat el kiemelten fontos feladatkört a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egy személy alkalmazásával vagy egy szervezeti egység útján is biztosíthatja az (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feladatkör ellátását.

(3) A kiemelten fontos feladatköröket úgy kell kialakítani, hogy a feladatkört ellátó személyek képesek legyenek feladataikat hatékonyan, objektíven, tisztességesen és függetlenül ellátni.

(4) A kiemelten fontos feladatkört betöltő személy a feladatkörén belül felmerülő valamennyi lényeges megállapításáról és ajánlásáról jelentést tesz a felügyelőbizottságnak, amely meghatározza a szükséges intézkedéseket a felmerült megállapításokkal, ajánlásokkal kapcsolatosan.

(5) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a (4) bekezdésben foglalt jelentést követően, a kiemelten fontos feladatkört betöltő személy értesíti a Felügyeletet, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy felhívása ellenére nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, és ezzel veszélyezteti a tagok, ellátottak és kedvezményezettek érdekeit, vagy

b) a kiemelten fontos feladatkörrel összefüggésben a kiemelten fontos feladatkört ellátó személy felhívása ellenére megsérti a jogszabályi előírásokat.

11/C. § (1) A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokra terjed ki.

(2) A kockázatkezelési rendszer alkalmas azon kockázatok és kockázati kölcsönhatások azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten a nyugdíjkonstrukciók ki vannak, illetve ki lehetnek téve, továbbá amelyek azonosítása a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága, ügyvezetése, felügyelőbizottsága felé történő rendszeres jelentéshez szükséges.

(3) A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll. A kockázatkezelési rendszer hatékony, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szervezeti felépítésébe, döntéshozatali folyamataiba beépül.

(4) A kockázatkezelési rendszer a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányosan tartalmazza azokat a kockázatokat, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknél, illetve a kiszervezett tevékenységet végzőnél felmerülhetnek.

(5) A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:

a) biometriai kockázat vállalása és tartalékképzés;

b) eszköz-forrás gazdálkodás;

c) befektetés, különösen származtatott ügyletek, értékpapírosítások és hasonló kötelezettségvállalások;

d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e) működési kockázat kezelése;

f) biztosítások és más kockázatcsökkentési technikák;

g) a szavatolótőke-szükséglet számítása során figyelembe veendő kockázatok, valamint a számításba nem vett vagy nem teljesen figyelembe vett kockázatok;

h) nyugdíjtechnikai tartalékok és szavatolótőke-szükséglet számításához külső hitelminősítő intézet értékelésének alkalmazása esetén – amennyiben megvalósítható – a külső hitelminősítő intézet megfelelőségének értékelése; és

i) a befektetési portfólióval és annak kezelésével kapcsolatos, a környezeti, szociális és irányítási kockázatok értékelése.

(6) A nyugdíjkonstrukción belül a tagok és ellátottak által viselt kockázatokat a tagok és ellátottak szemszögéből is értékelni kell.

11/D. § A belső ellenőrzési feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső kontrollrendszere és az irányítási rendszere egyéb elemei megfelelő működésének és hatékonyságának,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő, és

c) a kiszervezett tevékenység megfelelő működésének, hatékonyságának

vizsgálata.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

vezető biztosításmatematikusa (aktuárius)

12. §⁸² (1) A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót, biometriai kockázatot vagy tőke-, illetve hozamgaranciát tartalmazó nyugdíjkonstrukciót működtető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hatékony aktuáriusi feladatkörrel rendelkezik.

(2) Az aktuáriusi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a nyugdíjtechnikai tartalékok számításának összehangolása és felügyelete;

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a nyugdíjtechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének értékelése;

c) a nyugdíjtechnikai tartalék számításához használt adatok és feltételezések elégségességének és minőségének értékelése;

d) a nyugdíjtechnikai tartalék számításához használt feltételezések összevetése a tapasztalatokkal;

e) a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó befektetési hozam felosztása;

f) az igazgatóság tájékoztatása a nyugdíjtechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

g) az általános nyugdíjszolgáltatási kötelezettségvállalási elvekről való véleménynyilvánítás, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel;

h) a biztosítóval, viszontbiztosítóval kötött megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik ilyennel; és

i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az aktuáriusi feladatkör ellátására vezető biztosításmatematikust alkalmaz. Vezető biztosításmatematikusként a Bit. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, valamint a Bit. 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál is.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

d) az a)–c) pontokban foglaltakkal kapcsolatosan rendelkezésre álló adatok elégséges, teljes és összehangolt jellegét, valamint az alkalmazott módszereknek a kockázatok természetéhez való igazodását.

(5) A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertant. A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan – a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából – benyújtja a Felügyeletnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Bit. 211. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentését.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

számviteli rendjéért felelős vezetője

13. §⁸³ (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezetőként kizárólag a Bit. 61. § (1) bekezdés a)–e) pontjában és a 61. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ezek érdekvédelmi szervénél vagy könyvvizsgálójánál is.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezető ellenőrzi és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek megküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát. A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az első számú vezetőt és a felügyelőbizottságot, ha az eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a nyugdíjtechnikai tartalékok előírt mértékénél.

A belső ellenőr

14. § (1)⁸⁴ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a belső ellenőrzési feladatkör ellátására a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmaz.

(2)⁸⁵ Belső ellenőrként kizárólag a Bit. 63. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat megszerezhető magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ezek érdekvédelmi szervénél vagy könyvvizsgálójánál is.

(3)⁸⁶ A belső ellenőr ellátja, illetve irányítja a belső ellenőrzés Bit. 85. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott feladatköréhez tartozó feladatok teljesítését. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja.

(4)⁸⁷ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőbizottság a Bit. 85. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.

(5) Ahol a Bit. biztosítót említ, ott e törvény alkalmazásában foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt kell érteni.

A vezető jogász⁸⁸

14/A. §⁸⁹ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető jogásza az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát tett,

c) legalább hároméves, biztosítónál, viszontbiztosítónál, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, magánnyugdíj-pénztárak, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak szakmai érdekvédelmi szervénél vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai vagy pénztárszakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű, és

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

14/B. §⁹⁰ A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.

Vezető kockázatkezelő⁹¹

14/C. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető kockázatkezelője az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, jogi vagy pénzügyi – végzettséggel rendelkezik,

b) legalább kétéves

ba) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal

rendelkezik,

c) büntetlen előéletű, és

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető kockázatkezelő foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(3) A vezető kockázatkezelő

a) ellátja a kockázatkezelési tevékenységhez tartozó feladatok irányítását,

b) felelős a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,

c) aláírásával igazolja a kockázatértékelési szabályzatot, valamint a kockázatkezelési feladatkör ellátása során készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

Összeférhetetlenségi szabályok

15. § (1) Nem lehet vezető állású személy és egyéb vezető az,

a) aki vezető állású személy, illetve egyéb vezető volt olyan foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, magánnyugdíjpénztárban, biztosítónál, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte, a fizetésképtelenné válást, a tevékenységi engedély visszavonását, illetve a felszámolás jogerős elrendelését követő öt évig,

b)⁹² aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyének, egyéb vezetőjének vagy ezen személyek közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek vezető állású személye, egyéb vezetője a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személye vagy egyéb vezetője, vagy e személyek közeli hozzátartozója.

(3) A (2) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyvvizsgálója

16. § (1) A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók, illetve biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.

(2) Nem lehet könyvvizsgáló a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény cégvezetője, igazgatóságának, felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek közeli hozzátartozója, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonrésszel rendelkező (részvényes) foglalkoztatójának vezető állású személye, egyéb vezetője, illetve e személyek közeli hozzátartozója, a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet, a letétkezelő könyvvizsgálója, a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

(3) Könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthat. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyre kell alkalmazni.

(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél ismételten elláthatja.

(5)⁹³ A könyvvizsgáló betekinthet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyveibe, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjaitól, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartalékait, szerződéseit, pénzforgalmi számláját, befektetéseit megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatóság és a felügyelőbizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.

(6) A könyvvizsgáló a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét a közgyűléssel ismertetni. Biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjkonstrukciót is kezelő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén a könyvvizsgáló vizsgálata során köteles független biztosításmatematikus közreműködését igénybe venni. E nélkül a közgyűlés a beszámolóról érvényes határozatot nem hozhat. Az alakuló közgyűlésen elfogadott dokumentumokat nem kell könyvvizsgálónak megvizsgálnia.

(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának, illetőleg fedezeti vagy a nyugdíjtechnikai tartalékának jelentős csökkenése várható, köteles erről a felügyelőbizottságot és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatóságát tájékoztatni, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és az intézkedéseket és azok okát a Felügyeletnek bejelenteni.

(8)⁹⁴ Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlését az igazgatóság – a könyvvizsgáló (7) bekezdésben foglalt tájékoztatásának tudomásra jutásától számított nyolc napon belül – nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a cégjegyzéket vezető törvényszéket (a továbbiakban: bíróság).

(9) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságot, könyvvizsgálót törli nyilvántartásából, erről egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.

(10) A biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaság haladéktalanul köteles a Felügyelet részére a Magyar Könyvvizsgálói Kamara biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló munka-, illetve tagsági jogviszonyának megszűnéséről szóló határozatát megküldeni.

Javadalmazási politika⁹⁵

16/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos javadalmazási politikát készít. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja a javadalmazás és annak felügyelete tekintetében az egyértelmű, átlátható és hatékony irányítást.

(2) A javadalmazási politikát a felügyelőbizottság készíti el, az igazgatóság felel annak végrehajtásáért, melyet legalább évente a belső ellenőr is ellenőriz.

(3) A javadalmazási politika hatálya kiterjed

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyére,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél kiemelten fontos feladatkört ellátó személyre,

c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény azon munkavállalójára, akinek a tevékenysége lényeges hatást gyakorol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázati profiljára, valamint

d) kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységet végzőre.

(4) A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására.

(5) A javadalmazási politika a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységével, kockázati profiljával, célkitűzéseivel, összességében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hosszú távú érdekével, pénzügyi stabilitásával és teljesítményével, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által működtetett nyugdíjkonstrukciókkal, a tagok és ellátottak hosszú távú érdekeivel összhangban áll. A javadalmazási politika az összeférhetetlenség elkerülését célzó arányos intézkedéseket tartalmaz. A javadalmazási politika a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megbízható, óvatos és hatékony irányítását elősegíti.

(6) A javadalmazási politikát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény legalább háromévente felülvizsgálja. A javadalmazási politika általános alapelveit a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a honlapján közzéteszi.

Tárgyi feltételek

17. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység tárgyi feltételei:

a) a tevékenység biztonságos folytatására alkalmas irodahelyiség;

b) ha a gazdálkodás nyilvántartását teljeskörűen nem helyezik ki, akkor a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítástechnikai rendszer;

c) működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló terv.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek, megoldásoknak és nyilvántartásoknak biztosítaniuk kell, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök más nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközöktől, illetve az intézmény saját tulajdonát képező befektetésektől elkülönítetten legyenek kezelve és a lebonyolított ügyletek adatai – az ügylet tárgya, időpontja, a szerződő partner, illetve egyéb szempontok szerint részletezve – visszakereshetők legyenek.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük

a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;

b)⁹⁶ az általa kialakított egyes alapok és portfóliók részét képező pénzügyi eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő megállapítására;

c) a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére;

d) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére; valamint

e) a tagok, járadékosok és kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségek megállapítására.

Informatikai rendszer védelme

18. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény informatikai rendszerének védelmét az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/C. §-ában foglaltak szerint kell kialakítani.

A tevékenység kiszervezésének feltételei⁹⁷

19. § (1)⁹⁸ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – az adatvédelmi előírások betartása mellett – tevékenységének bármely elemét vagy egészét kiszervezheti. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiszervezési szabályzatban rögzíti a kiszervezés alapelveit, a kiszervezésre vonatkozó eljárást, a kiszervezett tevékenységet végző kiválasztására vonatkozó szempontrendszert, a kiszervezett tevékenységet végző folyamatos ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A kiszervezésre vonatkozó szabályokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jelentős változás esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felülvizsgálja.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.

(3) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezné.

(4) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felel.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(6) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(7)⁹⁹ A kiszervezésre vonatkozó írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit;

b) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket, továbbá amennyiben a kiszervezéssel személyes adatok átvétele is megvalósul, az adatfeldolgozás rendjét, a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények érvényesítésének módját;

c) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső ellenőre, könyvvizsgálója általi ellenőrzéséhez;

d) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

e) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén;

g) a kitételt, amely alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény javadalmazási politikája a kiszervezett tevékenységet végzőre is kiterjed.

(8) Az ügymenetkiszervezési szerződés tartalmazza az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek a felügyeleti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben, az ügymenet kiszervezésével kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(9) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagjainak személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adatfeldolgozójának minősül.

(10)¹⁰⁰ A (7) bekezdés g) pontját nem kell szerepeltetni a kiszervezésre vonatkozó szerződésben, ha a kiszervezett tevékenységet végző ÁÉKBV-alapkezelő, alternatív befektetési alapkezelő, hitelintézet vagy biztosító.

(11)¹⁰¹ A kiszervezés nem veszélyeztetheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény irányítási rendszerének minőségét, a tagoknak és az ellátottaknak nyújtott folyamatos és megfelelő szolgáltatást, valamint nem növelheti indokolatlanul a működési kockázatot. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiszervezett tevékenységet végző kiválasztása és tevékenysége folyamatos ellenőrzése során biztosítja a kiszervezett tevékenység megfelelő működését. A kiszervezés nem akadályozhatja a Felügyeletet feladatainak teljesítésében.

20. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adminisztrációs és nyilvántartási feladatai teljesítésével e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított szervezeteket bízhat meg.

(2) A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint végzi tevékenységét, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében és érdekében jár el.

Változások bejelentése

21. §¹⁰² (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a személyi és tárgyi feltételekben,

b) a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkezők személyében, ideértve a Bit. 268. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet, továbbá

c) a vezető állású személyek és egyéb vezetők, a letétkezelő, a számlavezető, a könyvvizsgáló, a kiszervezett tevékenységet végző személyében vagy adataiban

történt változást a szerződés megkötését, illetve megszűnését követően öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

(1a)¹⁰³ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése esetén az írásbeli szerződés megkötését és módosítását megelőzően kellő időben tájékoztatja a Felügyeletet a kiszervezésről, illetve a kiszervezéssel kapcsolatos változásokról.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő minősített befolyásszerzéssel kapcsolatban a Bit. 273. és 274. §-ában meghatározott, bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az e törvényben meghatározott engedélyek kérelmezése és a bejelentések megtétele a Felügyelet által meghatározott formában történik. E célra a Felügyelet adatlapot rendszeresíthet.

Határon átnyúló tevékenység végzése

22. § (1)¹⁰⁴ Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezni másik állam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény általi bejelentésnek a fogadó állam nevét, a foglalkoztató megnevezését és a központi ügyintézésének helyét, valamint a nyugdíjkonstrukció csatlakozási szerződésben rögzített elemeit tartalmaznia kell.

(2)¹⁰⁵ A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított harminc napon belül tájékoztatja a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik tevékenységi engedéllyel,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükségletnek megfelelő nagyságú szavatoló tőkével és az előírt tartalékok fedezete rendelkezésre áll.

A Felügyelet a tájékoztatást köteles egyidejűleg közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel is.

(3)¹⁰⁶ A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az előzetes bejelentésében az (1) bekezdésben foglalt adatokat nem közli, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem felel meg a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt feltételeknek. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, erről legkésőbb a bejelentés megérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles határozatot hozni.

(4)¹⁰⁷ A Felügyelet a másik állam illetékes hatóságai által a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről küldött tájékoztatását továbbítja a foglalkoztatói nyugdíjintézmény részére. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységét a Felügyelet által továbbított tájékoztatás kézhezvételét követően vagy (ennek hiányában) az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított három hónap elteltével kezdheti meg.

(5) Ha a működés során a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a Felügyelet tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságát. A Felügyelet eljárására a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettségek teljesítése során a foglalkoztató székhelye szerinti államban előírt kötelezettségeknek is meg kell felelni.

23. § (1) Amennyiben a Felügyelet értesítést kap a másik állam illetékes hatóságaitól arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra, illetve a tagok tájékoztatására vonatkozó követelményeinek nem tesz eleget, a Felügyelet eseti ellenőrzést végez az intézménynél és szükség esetén intézkedéseket alkalmaz.

(2) A Felügyelet megküldi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a másik állam illetékes hatóságaitól kapott, a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó követelményei, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásai terén bekövetkezett változásokról szóló tájékoztatást.

(3) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől a határon átnyúló tevékenység során alkalmazott szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a foglalkoztató székhelye szerinti állam jogszabályainak.

A másik államban történő fióktelep-létesítés

szabályai

24. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik államban fióktelepet kíván létesíteni. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végző fióktelepet csak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény létesíthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) annak az államnak a megnevezését, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a fióktelepet kívánja létesíteni,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,

c) az üzleti tervet,

d) a fióktelep irányítását ellátó vezető állású személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését, és

e) a fióktelep nevét és címét.

(3)¹⁰⁸ Ha a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés megérkezését követő naptól számított három hónapon belül a Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet létesítő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a megfelelő szavatoló tőkével. Erről egyidejűleg köteles értesíteni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt is.

(4)¹⁰⁹ A Felügyelet a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a (2) bekezdésben felsorolt adatokat nem közli, illetve a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A tájékoztatás megtagadását a Felügyelet legkésőbb a bejelentés megérkezését követő naptól számított három hónapon belül köteles határozatot hozni.

(5)¹¹⁰ A másik állam illetékes felügyeleti hatósága a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a Felügyeletet tájékoztatja azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét végezheti. Ezt a tájékoztatást a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbítja. A másik állam illetékes felügyeleti hatóságától megkapott, a fióktelep tevékenységét meghatározó feltételekre vonatkozó tájékoztatást a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbítja. Amennyiben a másik állam illetékes felügyeleti hatósága a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a a másik állam illetékes felügyeleti hatóságának (3) bekezdésben foglalt tájékoztatását követő két hónapon belül értesíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt.

(6) A fióktelep az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás, illetve értesítés kézhezvételét követően hozható létre és kezdheti meg működését.

(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény legkésőbb harminc nappal a változást megelőzően, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén haladéktalanul írásban köteles tájékoztatni a Felügyeletet és a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.

(8)¹¹¹ Fióktelep létesítése esetén a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban meg kell jeleníteni azon tagállamokat, amelyekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működik.

Határon átnyúló átadások¹¹²

24/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamely nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, nyugdíjtechnikai tartalékainak, egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének egészét vagy egy részét egy átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek adhatja át.

(2) Az átadás költségei nem háríthatóak sem az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény maradó tagjaira és ellátottaira, sem az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjaira és ellátottaira.

(3) A határon átnyúló átadás kezdeményezése előtt az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény beszerzi:

a) az érintett tagok és ellátottak, adott esetben képviselőik legalább felének egyetértését, és

b) a csatlakozó foglalkoztató egyetértését.

(4) Az átadás feltételeivel kapcsolatos információkat az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az átadásra vonatkozó kérelem előtt megfelelő időben az érintett tagok és ellátottak rendelkezésére bocsátja.

(5) Valamely nyugdíjkonstrukció egészének vagy részének átadása más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére csak az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletének engedélye birtokában kezdhető meg. Ezen eljárást megelőzi a Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletének jóváhagyása.

(6) Az átadás engedélyezése iránti kérelmet az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyújtja be a Felügyelethez mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez, amely a kérelem engedélyezéséről vagy annak elutasításáról a benyújtásától számított három hónapon belül dönt, és erről tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt.

(7) A nyugdíjkonstrukció átadása során a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek, és az azok fedezetéül szolgáló eszközök vagy ezen eszközök készpénz-egyenértéke kerül átvételre. Amennyiben a nyugdíjkonstrukciónak csak egy része kerül átadásra, az átadásra kerülő állományt a nyugdíjkonstrukció átadásra kerülő részével arányosan kell megállapítani.

(8) Az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a Felügyelethez mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez benyújtott átadás engedélyezése iránti kérelem a következő információkat tartalmazza:

a) az átadó és átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közötti írásbeli szerződést az átvétel feltételeiről;

b) a nyugdíjkonstrukció fő jellemzőinek leírását;

c) az átadandó kötelezettségeknek vagy nyugdíjtechnikai tartalékoknak, továbbá egyéb kötelezettségeknek és jogoknak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének leírását;

d) az átadó és az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét, központi ügyintézésének helyét, azon tagállamok megnevezését, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeket nyilvántartásba vették vagy engedélyezték;

e) a csatlakozó foglalkoztató nevét és központi ügyvezetésének helyét;

f) az átadásban érintett tagok, ellátottak, adott esetben képviselőik legalább felének, továbbá az érintett csatlakozó foglalkoztató előzetes jóváhagyásának igazolását.

(9) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadásra irányuló kérelmet haladéktalanul továbbítja az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletéhez.

(10) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az engedélyezés során megvizsgálja

a) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által az átadás engedélyezéséhez szükséges valamennyi iratot;

b) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény személyi, tárgyi feltételei, pénzügyi helyzete megfelelőségét, az intézményt működtető személyek jó hírneve, szakképesítése, tapasztalata összeegyeztethetőségét a határon átnyúló átadással;

c) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai és ellátottai hosszú távú érdekének, valamint a nyugdíjkonstrukció átadott része megfelelő védelmét az átvételkor, illetve azt követően;

d) az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékai teljes fedezettel való rendelkezését az átadás időpontjában, amennyiben az átadás határon átnyúló tevékenységet eredményez; és

e) az átadandó eszközök elégséges és megfelelő voltát az átadandó kötelezettségek, a nyugdíjtechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére, összhangban az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam vonatkozó előírásaival.

(11) A Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete megvizsgálja, hogy

a) a nyugdíjkonstrukció részleges határon átnyúló átadása esetén a nyugdíjkonstrukció átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél maradó tagjai és ellátottai hosszú távú érdekei ne sérüljenek;

b) a tagok és az ellátottainak egyéni jogosultságai az átadást követően legalább ugyanazok maradjanak;

c) az átadandó nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök elégségesek és megfelelőek legyenek az átadandó kötelezettségek, nyugdíjtechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére.

(12) A Felügyelet mint az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletétől érkező, átadás engedélyezésére irányuló kérelem kézhezvételét követő nyolc héten belül lefolytatja a vizsgálatot és közli annak eredményét, hogy az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete döntést hozhasson.

(13) Az engedély megtagadása esetén a Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadás engedélyezésére vonatkozó három hónapos engedélyezési időszakon belül megindokolja döntését, és megadja a bírósági jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.

(14) A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadás engedélyezéséről szóló határozat meghozatalától számított két héten belül tájékoztatja a döntésről az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletét. Amennyiben az átadás határon átnyúló tevékenységet eredményez, és az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye Magyarországon van, a Felügyelet tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyeletét a szociális és munkajog foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről, amely alapján a nyugdíjkonstrukciónak működnie kell. A Felügyelet mint az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete által megküldött tájékoztatást a határon átnyúló tevékenységre vonatkozó követelményekről annak kézhezvételétől számított négy héten belül megküldi az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek.

(15) Az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megkezdheti a nyugdíjkonstrukció működtetését, ha a Felügyelet mint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelete az engedélyt megadta. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a határon átnyúló átvételre vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapon belül nem hozza meg határozatát.

(16) Amennyiben az átvevő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az átvételt követően határon átnyúló tevékenységet folytat, a határon átnyúló tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Az üzleti titok és a foglalkoztatói nyugdíjtitok

25. § (1)¹¹³ E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjtitok minden olyan, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjáról és járadékosáról a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álló, a tevékenysége során tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjára és a járadékos személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint tagi számlájára, a jogosultság nyilvántartásban szereplő adatokra, a részére megfizetett hozzájárulásra és az általa befizetett kiegészítésre, valamint a részére járó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitkot kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.

(4)¹¹⁴ A foglalkoztatói nyugdíjtitokra az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló jogszabályban meghatározott pénztártitokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5)¹¹⁵ Nem jelenti az üzleti titok és a foglalkoztatói nyugdíjtitok sérelmét

a) az illetékes hatóságok közötti, felügyeleti feladataik ellátásához köthető adatszolgáltatás,

b) határon átnyúló szolgáltatás keretei között az érintett EGT-állam felé történő, a határon átnyúló szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos adatszolgáltatás,

c) a felszámoló, végelszámoló felé történő, a felszámolás és végelszámolás során feladataik ellátásához szükséges adatszolgáltatás,

d) a felszámoló, végelszámoló és biztosításmatematikus tevékenységét ellenőrző hatóságok felé történő, feladataik ellátásához köthető adatszolgáltatás,

e) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezet felé történő, feladatai ellátásához köthető adatszolgáltatás,

f) a pénzügyi rendszer stabilitásának és integritásának érdekében a csatlakozó foglalkoztatók ellenőrzését végző hatóságok felé történő, feladataik ellátásához szükséges adatszolgáltatás.

A tagsági jogviszony

26. § (1) Tag lehet az a személy, aki az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval a 2. § 23. pont szerinti munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A foglalkoztató a munkaviszonyra irányadó jogszabályban foglalt egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével vállalhatja a hozzájárulást.

(2) A tagsági jogviszony a foglalkoztatóval történő munkaszerződés megkötésével vagy módosításával jön létre. A foglalkoztató a munkaszerződés megkötését, illetve módosítását követően haladéktalanul értesíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt. A foglalkoztató köteles tájékoztatni a munkavállalót, hogy személyes adatait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbította.

(3) A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a hozzájárulás mértékéről, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ígért nyugdíjszolgáltatásról a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés rendelkezik.

(4) A tag vállalhatja a foglalkoztató által fizetett hozzájárulás kiegészítését. A kiegészítés lehet egyösszegű vagy rendszeres befizetés. A tag bármikor dönthet a rendszeres befizetés szüneteltetéséről. A foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi kiegészítés vállalásához kötheti, erről és a kiegészítés megfizetése elmulasztásának jogkövetkezményeiről a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben rendelkezni kell. Nem köteles a tag a kiegészítést megfizetni azon időszakra, amikor a foglalkoztató nem teljesíti a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben meghatározott hozzájárulást.

(5) A foglalkoztató hozzájárulás fizetési kötelezettsége, illetve a tag kiegészítés megfizetésére vonatkozó (4) bekezdés szerinti kötelezettsége a munkaviszony megszűnéséig áll fenn.

(6) A tagi számlán nyilvántartott követelésekre sem a tag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt.

(7) Amennyiben a foglalkoztató a munkaszerződésben, illetve kollektív szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a tag követelését bírósági úton érvényesítheti.

27. § (1) A nyilvántartott jogosultságok, illetve a tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdonát képezik.

(2)¹¹⁶ Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően mind a befizetéssel, mind a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukcióban meghatározható feltételes jogszerzési időtartam. A feltételes jogszerzési időtartam három évnél hosszabb nem lehet. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi kiegészítés vállalásához kötötte és a munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag által befizetett kiegészítést befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tagi számla kiegészítésre eső hozamaival, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a matematikai tartalékokon realizált hozamnak a tagi kiegészítés összegével arányos részével együtt a tag kérelmére részére egy összegben visszafizeti.

(3) Amennyiben a feltételes jogszerzési időtartam alatt a tagsági jogviszony a tag halála miatt szűnik meg, a (2) bekezdésben meghatározott összeget a tag által jelölt kedvezményezett vagy érvényes kedvezményezettjelölés hiányában az örökös részére kell kifizetni.

(4) A feltételes jogszerzés időtartama alatt megszűnt tagi jogviszony esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a foglalkoztató által befizetett hozzájárulásokat az azokra eső hozamrésszel együtt a volt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el,

b) szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a volt tag nyilvántartott jogosultságának tőkeértékét a volt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó, nyugdíjszolgáltatásban még nem részesült tagok részére a jóváírás időpontjában fennálló jogosultságuk egyforma arányú növelése formájában osztja fel, és a matematikai tartalékba átvezeti.

A tájékoztatás alapelvei¹¹⁷

28. §¹¹⁸ (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a leendő tagok, a tagok, az ellátottak és a kedvezményezettek részére rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt.

(2) A tájékoztatás megfogalmazása egyértelmű, világos, tömör és közérthető, könnyen olvasható szerkezetű, a szóhasználat és a tartalom következetes. A tájékoztatás nem tartalmazhat megtévesztő információt. Határon átnyúló tevékenység esetén a tájékoztatást valamennyi olyan tagállam hivatalos nyelvén el kell készíteni, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységet végez.

(3) A tájékoztatást a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény honlapján vagy tartós adathordozón hozzáférhetővé kell tenni. A tag, az ellátott, a kedvezményezett vagy a leendő tag kérésére a tájékoztatást díjmentesen papíron is ki kell adni.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott valamennyi tájékoztatásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a közölt információk mely időpontra vonatkoznak.

(5) Amennyiben a tájékoztatás nyugdíjprognózist tartalmaz, a tájékoztatás tartalmaz egy felelősségkizáró nyilatkozatot arról, hogy e prognózisok eltérhetnek a folyósítandó ellátások végső összegétől.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a leendő tagoknak legalább a 28/C. §-ban,

b) a tagoknak legalább a 28/B. § és 28/D. §-ban,

c) az ellátottaknak legalább a 28/B. § (1) bekezdés a)–k) pontjában, (3) bekezdésében és a 28/E. §-ban

meghatározott tájékoztatást biztosítja.

Panaszkezelés

28/A. §¹¹⁹ (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja, hogy a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

(3)¹²⁰ Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az ügyintézőjének – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(4)¹²¹ Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a tag közötti telefonos kommunikációt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről a tagot a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A tag kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a szóbeli panaszt – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a tag a panasz kezelésével nem ért egyet, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a tagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a tagnak – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a tagnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a tagnak – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi a tagnak.

(8)¹²² A panasz elutasítása esetén a nyugdíjszolgáltató intézmény válaszában tájékoztatja a tagot arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény (a továbbiakban: MNBtv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A nyugdíjszolgáltató intézménynek meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét.

(9)¹²³ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(10) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja a tagokat a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

(11) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(13) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

(14)¹²⁴ A nyugdíjszolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15)¹²⁵ A nyugdíjszolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

Általános tájékoztatás¹²⁶

28/B. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény internetes honlapot üzemeltet. Az internetes honlapján a következő információkat kell folyamatosan hozzáférhetővé tenni:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét, címét, az ügyfélszolgálat elérhetőségeit, az engedélyező tagállam nevét, a Felügyelet nevét és elérhetőségét,

b) az egyes nyugdíjkonstrukciók részletes leírását, a nyugdíjkonstrukcióban részt vevő tagok, ellátottak és kedvezményezettek jogainak, kötelezettségeinek leírását,

c) a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot,

d) a tagok, ellátottak és kedvezményezettek által viselt pénzügyi kockázatok leírását,

e) a nyugdíjkonstrukcióban szereplő garanciális elemekre, azok feltételeire vonatkozó tájékoztatást, illetve garanciális elemek hiánya esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot,

f) amennyiben a nyugdíjkonstrukció jogosultságok védelmét biztosító mechanizmusokkal rendelkezik, illetve ellátáscsökkentésre lehetőséget ad, az erre vonatkozó részletes tájékoztatást,

g) a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó befektetések múltbéli teljesítményére vonatkozó tájékoztatást a tárgyévet megelőző öt évre vonatkozóan,

h) a tagokat, ellátottakat és kedvezményezetteket terhelő költségeket,

i) a nyugdíjkonstrukciókban igénybe vehető ellátásokat, az igénylés módjára vonatkozó tájékoztatást,

j) az átlépésre vonatkozó tájékoztatást,

k) választható portfóliós rendszert üzemeltető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében a választható portfóliós rendszerről szóló tájékoztatást, a választásra vonatkozó eljárást, a tag nyilatkozatának hiányában követendő eljárást, valamint a g) pontban foglalt tájékoztatást portfóliónkénti lebontásban,

l) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat.

(2) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet is végez, akkor az (1) és (3) bekezdésben foglalt tájékoztatást valamennyi olyan EGT-állam hivatalos nyelvén közzé kell tenni, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységet folytat. A tájékoztatás kiterjed a fogadó tagállamok felsorolására és a fogadó tagállamok illetékes hatóságainak elérhetőségére is.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény honlapján tájékoztatást nyújt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott információkban bekövetkezett, a leendő tagok, a tagok, az ellátottak és a kedvezményezettek jogait, kötelezettségeit érintő változásokról, ideértve a nyugdíjtechnikai tartalékokat érintő jelentős változásokról, ideértve azok tagokra, ellátottakra, kedvezményezettekre gyakorolt hatásainak magyarázatát is. A tájékoztatás a honlapra a változások bekövetkezését követően észszerű időn belül felkerül.

A leendő tagok részére nyújtott tájékoztatás¹²⁷

28/C. § (1) A foglalkoztató a munkaszerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő tagot:

a) a nyugdíjkonstrukcióval kapcsolatos lényeges információkról, a várható költségekről,

b) a nyugdíjkonstrukcióban szereplő választási lehetőségekről, az ellátások típusairól,

c) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliókról, azok kockázati kitettségéről, a tag által választható portfólióról, a tag nyilatkozata hiányában alkalmazandó eljárásról, a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségekről,

d) a befektetési tevékenység társadalomra, környezetre és irányításra kifejtett hosszú távú hatásainak figyelembevételére vonatkozó információkról, illetve arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési döntéseinek meghozatalakor figyelembe veszi-e ezeket,

e) befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a portfólió(k) bruttó és nettó hozamrátájáról a tájékoztatás időpontját megelőző öt évben,

f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ügyfélszolgálatának, honlapjának elérhetőségéről, továbbá a honlapon található információk köréről.

(2) Önfoglalkoztató részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyújtja az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást a csatlakozásra vonatkozó szerződés megkötése előtt.

A tagok részére nyújtott tájékoztatás¹²⁸

28/D. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a 28/B. §-ban felsorolt tájékoztatás legfontosabb információiból, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, a foglalkoztatói nyugdíjra, továbbá a kapcsolódó munkajogi és adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről tömör összefoglaló dokumentumot állít össze, amelyet valamennyi tag és kedvezményezett részére megküld. A dokumentum címe tartalmazza a „számlaértesítő és intézményi tájékoztató” kifejezést. A „Számlaértesítő és intézményi tájékoztató” című dokumentumot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény évente kiadja, a korábban kiadotthoz képest történt lényeges változások kiemelésével. A számlaértesítő és intézményi tájékoztató pontos és naprakész információkat tartalmaz.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a „Számlaértesítő és intézményi tájékoztató” című dokumentumot évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig tartós adathordozón vagy elektronikus úton megküldi a tagoknak és kedvezményezetteknek. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a tag kérésére a tájékoztatót papíralapon, díjmentesen rendelkezésére bocsátja.

(3) A tagnak küldött számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét és elérhetőségeit,

b) a tag személyes adatait,

c) a tagra a hatályos jogszabályok alapján érvényes nyugdíjkorhatárt,

d) a tag nyugdíjkonstrukcióját, a kapcsolódó garanciális elemekre vonatkozó információkat, a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékokról szóló tájékoztatást, a nyugdíjkonstrukció egészének finanszírozási szintjére vonatkozó tájékoztatást,

e) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

f) a Felügyelet internetes honlapjának címét,

g) a nyugdíjkonstrukcióval, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikájával, éves beszámolóival kapcsolatos további tájékozódás módjáról szóló tájékoztatást, és

h) a tagokat érintő, az előző számlaértesítő és intézményi tájékoztató kiadásának időpontját követően bekövetkezett jogszabályi változásokat.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza az adott tagra vonatkozó adatok tekintetében:

a) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben áthozott követelést,

b) a csatlakozó foglalkoztató által a tárgyévben fizetett hozzájárulást, a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítést,

c) a tagi számlán jóváírt kedvezményezetti jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételeket),

d) a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit),

e) a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét),

f) az értékelési különbözetet,

g) a tag által választott befektetési portfólió megnevezését,

h) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét,

i) a tagra irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor várható egyéni számla egyenlegre vonatkozó becslést,

j) a tárgyévben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által levont költségeket, és

k) a nyugdíjkonstrukcióban foglalt garanciákról való tájékoztatást.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalmazza:

a) a csatlakozó foglalkoztató által befizetett hozzájárulás, valamint a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítés összegét,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás várható összegére vonatkozó tájékoztatást,

c) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat,

d) a korábbi években megszerzett nyugdíjjogosultságok előző évi valorizációjából eredő értéknövekedés összegét,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékainak a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók kötelezettségeihez viszonyított arányát (fedezettségi ráta),

f) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben átutalt összeget és az abból konvertált jogosultságok értékét, és

g) a tárgyévben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által levont költségeket.

(6) A nyugdíjkorhatár elérésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról.

(7) A várható nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás során az információ tartalmaz egy legjobb becsült forgatókönyvet és egy kedvezőtlen forgatókönyvet, figyelembe véve a nyugdíjkonstrukció sajátos jellegét.

(8) A számlaértesítő és intézményi tájékoztató az (1)–(5) bekezdésben foglalt tájékoztatáson túl tartalmazza azt is, hogy a következő információk hol érhetők el:

a) további információk a nyugdíjkonstrukció által a tagok számára kínált lehetőségekről,

b) az éves beszámolók, éves jelentések,

c) a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat,

d) járadék formában kifejezett összegekhez alkalmazott feltételezések, a járadék rátáját, időtartamát és az ellátó típusát illetően,

e) a munkaviszony megszűnése esetén az ellátások szintjéről történő tájékoztatás, illetve ilyen esetben más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átvitel során követendő eljárás,

f) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliók, azok kockázati kitettsége, a tag által választható portfóliók, a portfólióváltáshoz kapcsolódó költségek,

g) a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertan,

h) járadékszolgáltatás választása esetén a járadék kiszámítására vonatkozó eljárás, a járadékszolgáltatás nyújtásának módja.

(9) A tag, illetve képviselője kérelmére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésre bocsátja a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot, a várható nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, módszertanra vonatkozó információkat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóját, éves jelentését. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény több nyugdíjkonstrukciót is működtet, a tag nyugdíjkonstrukciójával kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feltételek szerint elkészített éves beszámolót, éves jelentést kell kiadni.

(10) A kedvezményezettek részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok részére megküldendő tájékoztatást nyújtja.

Ellátottak részére nyújtott tájékoztatás¹²⁹

28/E. § (1) Az ellátott részére megküldött számlaértesítő tartalmazza a 28/B. § (1) bekezdés a)–k) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott információkat, továbbá

a) a tárgyévben kifizetett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás összegét,

b) a következő évben várható szolgáltatás mértékét,

c) határozott idejű járadékszolgáltatás esetén a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit), és

d) az ellátottat megillető választási lehetőségeket, a nyugdíjszolgáltatás módosításával kapcsolatos eljárást.

(2) Amennyiben a nyugdíjkonstrukció szabályai lehetőséget nyújtanak a nyugdíjszolgáltatás csökkentésére, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a csökkentett járadék folyósítását legalább 90 nappal megelőzően tájékoztatja az érintett ellátottakat.

(3) Az ellátott tag, illetve képviselője kérelmére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésre bocsátja a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot, a várható nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, a módszertanra vonatkozó információkat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóját, éves jelentését. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény több nyugdíjkonstrukciót is működtet, az ellátott nyugdíjkonstrukciójával kapcsolatban, jogszabályban meghatározott feltételek szerint elkésztett éves beszámolót, éves jelentést kell kiadni.

A tagsági jogviszony megszűnése

29. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag halálával;

b) a feltételes jogszerzés időtartama alatt a tag munkaviszonyának megszűnésével;

c) a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépésével;

d) ha a tag részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése befejeződött.

(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik.

30. § (1) A tag foglalkoztatóval kötött munkaviszonyának megszűnése esetén, a szolgáltatás igénylése előtt dönthet arról, hogy felhalmozását, illetve megszerzett jogosultságait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy – amennyiben az új munkaviszonyában foglalkoztatója másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez csatlakozott – átlép az új foglalkoztatójának foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményébe. Amennyiben a tag a munkaviszony megszűnését követő harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha a felhalmozását, illetve megszerzett jogosultságainak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő hagyásáról rendelkezett volna.

(2) Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a nyilvántartott jogosultság tőkeértékét az alapszabályban, illetve csatlakozási szerződésben meghatározott módszertan alapján a tagsági jogviszony megszűnésének napjával meg kell állapítani.

(3) A tag munkaviszonyának megszűnése esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a munkaviszony megszűnésének napját követő hónap első napjától a tag felhalmozásának befektetéséből származó hozamból, illetve a tag jogosultságainak valorizációjából eredő növekményből – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabálya szerint – levonhatja a jogosultság nyilvántartásának, a tagi számla kezelésének költségeit, ideértve a befektetések költségét is.

(4)¹³⁰ A tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez történő, (1) bekezdésben foglaltak szerinti átlépését írásban kérelmezheti a tagot átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél. A tag a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél létrejövő jogviszonyát igazolja a tagot átadó intézménynél.

(5)¹³¹ A tagot átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tagi számlán nyilvántartott összeg 90 százalékának átutalását a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez legkésőbb a (4) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtásának időpontjától számított tizenöt napon belül elvégzi. A tagi számla lezárását, a fennmaradó követelés átutalását a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjáig végzi el a tagot átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.

(6)¹³² A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tőkeösszeget a tagot átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a (4) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtását követő harminc napon belül átutalja a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe. A fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a beérkező tőkeértéket a csatlakozási szerződésben meghatározott módon jogosultsággá konvertálja és azt a tagra vonatkozó nyilvántartásába felvezeti.

A tag halála esetén követendő eljárás a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén

31. § (1)¹³³ A tag a halála esetére a működési szabályzatban és e törvényben foglaltak szerint közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban természetes személy kedvezményezettet jelölhet egyoldalú nyilatkozatával (haláleseti kedvezményezett). A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezményezett személy természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét.

(2) A kedvezményezettjelölés a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezettjelölés időpontját.

(3) Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.

(4) A tag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.

(5) A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha

a) a tag a korábbi kedvezményezettjelölését visszavonja,

b) a tag másik kedvezményezettet jelöl,

c) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,

d) a tag – a bíróság jogerős ítélete szerint – a kedvezményezett szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett a tagi számlából nem részesülhet.

(6) Több kedvezményezett esetén, ha valamelyik kedvezményezett meghal, akkor a tagi számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek.

(7) Ha a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor a tagi számlán lévő összeg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag foglalkoztatójával munkaviszonyban álló tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el.

(8) A kedvezményezett a tag halálának időpontjában a tagi számla kizárólagos tulajdonosává válik. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően három munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.

(9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt

a) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, vagy

b) amennyiben a működési szabályzat lehetővé teszi, saját nevén – a felhalmozás folytatásával vagy anélkül – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy

c) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutaltatja, vagy

d) a tagi számlán jóváírt összeget egy összegben felveszi.

(10)¹³⁴ A kedvezményezett a (9) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot bármikor megteheti. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem teszi meg a nyilatkozatot, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta volna.

(11) Amennyiben a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta, a nyilatkozat megtételének napjától a tagokkal egy megítélés alá esik.

(12) Az (1)–(11) bekezdésektől eltérően a nyugdíjkonstrukció tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a tag halála esetére nem jelölhet kedvezményezettet. Ez esetben a tagi számlán lévő összeg a tag halála időpontjában a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elhunyt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés megfizetéséhez köti, a nyugdíjkonstrukció nem tartalmazhat kedvezményezett jelölésének kizárására vonatkozó rendelkezést.

A tag halála esetén követendő eljárás a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén

32. § (1) Amennyiben a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció hozzátartozói ellátásra való jogosultságot is tartalmaz, e jogosultság a tag halálának időpontjában nyílik meg.

(2) A tag hozzátartozói ellátásra kedvezményezettet jelölhet a 31. § (1)–(6) bekezdéseiben meghatározott módon.

(3) Amennyiben a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, a nyugdíjkonstrukció eljárási szabályai alapján a tag közeli hozzátartozója válik jogosulttá az ellátásra.

(4) Amennyiben a nyugdíjkonstrukció nem tartalmaz hozzátartozói ellátásra való jogosultságot, az elhunyt tag szolgáltatásra vonatkozó jogosultsága megszűnik. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés megfizetéséhez köti, nem zárható ki a hozzátartozói ellátásra való jogosultság.

A nyugdíjkonstrukció leírása

33. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek valamennyi általa nyújtott nyugdíjkonstrukció esetében részletes leírást kell készítenie.

(2) A leírásnak tartalmaznia kell a nyugdíjkonstrukció nyújtásának feltételeit, a hozzájárulás és a tagi kiegészítés kalkulációjának módját (ideértve az alkalmazott halandósági táblázatokat, technikai kamatlábat, a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját), valamint a nyugdíjszolgáltatás megállapításának módját (ideértve a valorizáció mértékét is).

(3)¹³⁵ A nyugdíjkonstrukció leírásának tartalmaznia kell a cégvezető, a vezető jogász, és a vezető biztosításmatematikus aláírását.

(4)¹³⁶ A hozzájárulások mértékének kalkulációjánál, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértéke megegyezik a Bit. 133. § (1) bekezdése szerint kiadott miniszteri rendeletben megállapított értékkel.

(5) A más államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtott nyugdíjkonstrukcióira a technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti állam szabályozása az irányadó.

(6) A biometriai kockázatot is kezelő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által használt halandósági táblákat az intézmény biztosításmatematikusának az intézmény tagságának demográfiai viszonyait figyelembe véve kell a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett halandósági táblákból kiválasztania vagy azok alapján elkészítenie. Más EGT-államban határon átnyúló tevékenységet végző foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a foglalkoztató székhelye szerinti államban jellemző demográfiai viszonyokra is figyelemmel kell lennie.

(7) A matematikai tartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a tag javára vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a csatlakozásra vonatkozó szerződésben foglaltaknál. A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és módjáról a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyelet részére az aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.

A nyugdíjszolgáltatás

34. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az alapszabályában rögzített módon foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást nyújt.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet

a) egyösszegű nyugdíjszolgáltatás,

b) határozott idejű járadékszolgáltatás,

c) életjáradék-szolgáltatás,

d) ezek kombinációja.

(3) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság a 2. § 25. pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltése, nyugdíjkonstrukcióban előírt munkaképesség-csökkenés mértékét meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által történő igazolásának bemutatása, illetve – amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen előírást tartalmaz – a várakozási idő eltelte után, valamint a hozzátartozói nyugdíjszolgáltatás esetén a tag halálának napjával nyílik meg.

(4) Befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatás összegének meghatározása a tagi számla egyenlege alapján történik. Biometriai kockázatot tartalmazó szolgáltatás esetén a járadékot a nyugdíjtechnikai tartalékok képzésére és a folyósítás várható költségeire is figyelemmel kell megállapítani. Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatás összege megegyezik a nyilvántartott jogosultság valorizált értékével.

(5) A nyugdíjszolgáltatás a tag írásos kérelme alapján az alapszabályban, illetve a csatlakozásról szóló szerződésben rögzített módon nyújtható. Amennyiben a nyugdíjkonstrukció a (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt nyugdíjszolgáltatási típusok közötti választási lehetőséget tartalmaz, a tag a nyugdíjszolgáltatás iránti kérelmében nyilatkozik, melyik szolgáltatástípust kívánja igénybe venni.

(6)¹³⁷ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény házipénztárból való kifizetéssel, pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján, vagy a jogosult által megjelölt fizetési számlára történő utalással teljesíti.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást a Bit. hatálya alá tartozó biztosítótól történő járadék vásárlása útján is teljesítheti. A biztosítótól vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak.

(8)¹³⁸

(9)¹³⁹

II. Fejezet¹⁴⁰

SAJÁT KOCKÁZATÉRTKELÉS, A TARTALÉKOK, A SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A BIZTONSÁGI TŐKE SZABÁLYAI

Saját kockázatértékelés¹⁴¹

34/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon végzi és dokumentálja kockázatértékelését.

(2) A kockázatértékeléssel kapcsolatban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos kockázatértékelési szabályzatot készít, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) annak leírását, hogy a kockázatértékelés milyen módon épül be a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény döntéshozatalába,

b) a kockázatkezelési rendszer eredményességének értékelését,

c) a kiemelten fontos feladatkörök kiszervezése esetén a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező vagy csatlakozó foglalkoztatóval történő összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó tervet,

d) a szavatoló tőke-szükséglettel, biztonsági tőkeszükséglettel, valamint a nyugdíjtechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való folyamatos megfelelés bemutatását,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átfogó finanszírozási igényének értékelését,

f) amennyiben a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv, szanálási terv vagy pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére kötelezi, annak bemutatását,

g) a tagok és ellátottak által viselt kockázatoknak, az indexálásnak, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ellátásokat csökkentő korrekciós mechanizmusai hatékonyságának leírását, különös tekintettel az ellátások csökkentésére vonatkozó eljárás részletes leírására,

h) az ellátásokat védő mechanizmusok minőségi értékelését, ideértve a csatlakozó foglalkoztató által vállalt garanciákat, kötelezettségvállalásokat, továbbá a biztosítóval, viszontbiztosítóval kötött szerződéseket,

i) a működési kockázatok értékelését és

j) amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetései során figyelembe vesz környezeti, társadalmi vagy irányítási szempontokat, az éghajlatváltozással, erőforrás-felhasználással, környezettel kapcsolatos, szociális, illetve az eszközök szabályozási változások miatt bekövetkező értékcsökkenésével összefüggő kockázatok értékelését.

(3) A kockázatértékelést a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kockázati profil jelentős változása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente egyszer elvégzi. Amennyiben a kockázatértékelés elvégzését szükségessé tevő változás csak egyes nyugdíjkonstrukciókat érint, a kockázatértékelés elvégzését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ezekre a nyugdíjkonstrukciókra korlátozhatja.

(4) A kockázatértékelési szabályzat az (1) bekezdésben meghatározott egyes értékelési pontok során alkalmazott kockázatértékelési módszereket is tartalmazza. Az alkalmazott módszerek arányosak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény méretével, belső szervezetével, tevékenysége nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével, továbbá alkalmasak mindazon kockázatok azonosítására és értékelésére, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid és hosszú távon ki van vagy ki lehet téve, és amelyek kihatnak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségei teljesítésének képességére.

(5) A kockázatértékelési szabályzatot és annak módosításait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elfogadást követő 15 napon belül megküldi a Felügyelet részére.

(6) A kockázatértékelési szabályzat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzleti stratégiájának szerves része, amelyet a stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz.

A fedezeti tartalék

35. § (1) A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukciót nyújtó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a biometriai kockázatot nem tartalmazó szolgáltatások finanszírozására fedezeti tartalékot kell létrehoznia. A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni a tagi számlákat és a szolgáltatási tartalékokat. A felhalmozási időszakban lévő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik tagi számláik egyenlegének összegével.

(1a)¹⁴² Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót, tőke- vagy hozamgaranciát tartalmazó nyugdíjkonstrukciót vagy biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciót működtető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjtechnikai tartalékokon kívül állandó jelleggel kiegészítő eszközökkel is rendelkezik. Ezek mértéke tükrözi a kockázat fajtáját és az eszközportfóliót valamennyi működtetett konstrukció tekintetében. Ezek az eszközök minden előrelátható tehertől mentesek, és biztonsági tőkeként szolgálnak a feltételezett és a tényleges költségek és nyereség közötti eltérés kiegyenlítésére.

(2) A fedezeti tartalék bevételei:

a) a foglalkoztatók által fizetett hozzájárulásnak a csatlakozásra vonatkozó szerződésben meghatározott része,

b) a tag által fizetett kiegészítésnek a csatlakozásra vonatkozó szerződésben meghatározott része,

c) a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és a befektetések értékeléséből származó pozitív különbözet,

d) a fedezeti tartalék befektetéseinek értékesítéséből származó bevételek,

e) a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből átlépő, befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióban taggá váló személyek áthozott követeléseinek összege,

f) a nyugdíjszolgáltatások fedezetének kiegészítésére a szolgáltatási céltartalékból átcsoportosított összegek.

(3) A fedezeti tartalék terhére elszámolható ráfordítások:

a) a nyugdíjszolgáltatást igénylő tagok, illetve kedvezményezettjeik részére a tagi számláról vagy a szolgáltatási tartalékokból szolgáltatásra kifizetett összegek,

b) biometriai kockázatot tartalmazó szolgáltatás céljából a nyugdíjtechnikai tartalékok javára átcsoportosított összegek,

c) a tagok részére piaci értéken visszatérített összegek,

d) a tagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági jogviszony megszűnése, szolgáltatás megállapítása esetén) felmerülő, a csatlakozásról szóló szerződésben, illetve az alapszabályban meghatározott költségek, ráfordítások,

e) a fedezeti tartalék befektetéseinek értékeléséből származó negatív különbözet,

f) a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átlépő tagok, illetve kedvezményezettjeik átvitt követelésének piaci értéken meghatározott összege.

(4) A fedezeti tartalék bevételeinek és kiadásainak elszámolását legalább havonta kell elvégezni. A fedezeti tartalék befektetéseiből származó, vagyonkezelési költségekkel csökkentett eredményt (beleértve a befektetések piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagi számlák javára negyedévente kell jóváírni.

(5) A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését kell biztosítani.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás és az azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetét képező forrásokat, vagyis a tagi számlán lévő egyenleget vagy annak az adott szolgáltatáshoz szükséges részét a szolgáltatás igénylésekor egy összegben kell átcsoportosítani

a) a biometriai kockázatot nem tartalmazó nyugdíjszolgáltatás esetén a fedezeti tartalékon belül a tag által választott szolgáltatás tartalékába, illetve

b) a biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjszolgáltatás esetén a fedezeti tartalékból a megfelelő nyugdíjtechnikai tartalékokba.

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás és kapcsolódó költségei közvetlenül a tagi számla terhére teljesíthetők.

(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a fedezeti tartalék terhére – a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével – harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat.

(9) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek elkülönítetten kell nyilvántartania a működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat.

A szolgáltatási céltartalék

36. § (1) Amennyiben a 35. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések piaci értékének összege nem éri el a nyugdíjszolgáltatásban részesülő tagok irányában fennálló kötelezettségek óvatos feltételezésekkel számított jelenértékét, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a különbözetnek megfelelő összegben szolgáltatási céltartalékot képez. A szolgáltatási céltartalékot a hozam-, árfolyam- és minden egyéb kockázat figyelembevételével kell megképezni a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

(2) Amennyiben a szolgáltatási tartalékok nem elegendőek az aktuális nyugdíjszolgáltatások teljesítésére, a szolgáltatások fedezetének megfelelő összeget a szolgáltatási céltartalékból át kell csoportosítani a megfelelő szolgáltatási tartalékok javára.

A nyugdíjtechnikai tartalékok

37. § (1)¹⁴³ A biztonságos üzletmenet érdekében a tőke- vagy hozamgaranciát, illetve biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjkonstrukciót, illetve szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót nyújtó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a várható kötelezettségei teljesítésére nyugdíjtechnikai tartalékot kell képeznie.

(2) Nyugdíjtechnikai tartaléknak minősülnek:

a) meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka;

b) a matematikai tartalék;

c) a függőkártartalékok, ezen belül:

1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkártartalék),

2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka;

d) az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalék;

e) a törlési tartalék;

f) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartaléka;

g) az egyéb nyugdíjtechnikai tartalékok.

A nyugdíjtechnikai tartalékok képzése

38. § (1)¹⁴⁴ A nyugdíjtechnikai tartalékok legkisebb összegét körültekintő biztosításmatematikai értékelés alapján kell kiszámítani. A nyugdíjtechnikai tartalékot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek olyan mértékben kell képeznie, hogy az a kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére – az észszerűség és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói tevékenység tapasztalatai alapján – előreláthatóan fedezetet nyújtson. A biztosításmatematikus a megképzés során a gazdasági és biztosításmatematikai feltételezéseket kellő körültekintéssel választja meg a kötelezettségek értékeléséhez, figyelembe véve az esetlegesen előforduló kedvezőtlen eltérések miatti hibahatárt.

(2) A nyugdíjtechnikai tartalékokat negyedévente kell megképezni.

(3) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét folyamatosan, de legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket figyelembe véve meg kell teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álljon.

(4)¹⁴⁵ A nyugdíjtechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét a Bit. 437. § b) pontja szerint kiadott jogszabályban foglaltak szerint kell meghatározni azzal, hogy

a) a meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka tekintetében a meg nem szolgált díjak tartalékára vonatkozó előírásokat,

b) a matematikai tartalékokon belül az életbiztosítási díjtartalék, valamint – megrokkanási kockázatot is kezelő nyugdíjkonstrukció esetén – a baleset-, illetve egészségbiztosítási díjtartalékra vonatkozó előírásokat,

c) az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalék tekintetében az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékra vonatkozó előírásokat,

d) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartaléka tekintetében a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékára vonatkozó előírásokat

kell megfelelően alkalmazni.

(5) A csatlakozásra vonatkozó szerződések alapján fizetett foglalkoztatói hozzájárulásoknak és tagi kiegészítéseknek – ésszerű aktuáriusi feltételezések mellett – elegendőnek kell lenniük a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamennyi, e szerződésekkel összefüggésben felmerülő kötelezettségének teljesítésére, illetve a megfelelő nyugdíjtechnikai tartalék képzésére.

(6)¹⁴⁶ A nyugdíjtechnikai tartalékok kiszámítása során a legmagasabb kamatlábakat körültekintően kell megválasztani a következők figyelembe vételével:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény birtokában lévő, megfelelő eszközök hozama, valamint az előre jelzett jövőbeni befektetési hozam,

b) a magas besorolású kötvények, államkötvények, az Európai Stabilitási Mechanizmus kötvényeinek, az Európai Beruházási Bank kötvényeinek vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kötvényeinek piaci hozama, vagy

c) az a) és b) pontban meghatározott eszközök hozamának kombinációja.

(7)¹⁴⁷ A nyugdíjtechnikai tartalékok meghatározása során figyelemmel kell lenni a prudenciális elvekre, a tagság érdekeire és a nyugdíjkonstrukciók legfőbb jellemzőire azzal, hogy a kiszámítás módszere és alapja alapvetően stabil, azonban szükség szerint tükrözi a jogi, demográfiai vagy gazdasági környezet változását.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

szavatoló tőkéje

39. § (1) A szavatoló tőke a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett hozzájárulások és tagi kiegészítések, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a csatlakozásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében folyamatosan legalább a minimális szavatoló tőke szükségletnek megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(3)¹⁴⁸ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény minimális szavatoló tőke szükségletének kiszámítására vonatkozó szabályokat a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(4)¹⁴⁹ Határon átnyúló tevékenység esetén a nyugdíjtechnikai tartalékok mögött mindenkor teljes tőkefedezetet kell biztosítani a működtetett nyugdíjkonstrukciók tekintetében. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a Felügyelet haladéktalanul intézkedik, és felszólítja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt, hogy azonnal dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket, és azokat késlekedés nélkül hajtsa végre oly módon, hogy a tagok és az ellátottak megfelelő védelme biztosított legyen.

A szavatoló tőke elemei

40. § (1) A szavatoló tőkét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) befizetett jegyzett tőke a g) pontban foglaltak kivételével;

b) a tőketartalék;

c) a lekötött tartalék;

d) az értékelési tartalék húsz százaléka;

e) az eredménytartalék;

f)¹⁵⁰ az adózott eredmény a kifizetett osztalékkal csökkentve; és

g) az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények.

(3) A (2) bekezdés g) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik érték ötven százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.

(4)¹⁵¹ A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha az ennek fedezetét képező befektetések piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.

(5) A szavatoló tőke számítása során a (2)–(3) bekezdésekben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékét,

b) a visszavásárolt saját részvények értékét.

(6)¹⁵² A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendeletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.

(7) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem nyugdíjszolgáltatásból származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

Biztonsági tőke

41. §¹⁵³ (1) A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint 3 millió euró. Egyéb esetekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéje 3 millió euró.

(2) Az euróban megadott összegek forintban történő meghatározásakor a Bit. 5. § rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

A pénzügyi terv

42. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát, vagy

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő.

(2)¹⁵⁴ A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket és azok végrehajtására vonatkozó ütemtervet tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának megérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3)¹⁵⁵ A Felügyelet a pénzügyi terv megérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére.

(4) A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A szanálási terv

43. § (1)¹⁵⁶ Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje kevesebb, mint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendeletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2)¹⁵⁷ A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3)¹⁵⁸ A Felügyelet a szanálási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

Pénzügyi helyreállítási terv

44. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a működési költségek várható alakulását,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges befektetések várható alakulását.

(3)¹⁵⁹ A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(4)¹⁶⁰ A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonságos működésének helyreállítására.

(5)¹⁶¹ Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rosszabbodó pénzügyi helyzete a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló kormányrendelet szerint számított minimális szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.

(6) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 65. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

44/A. §¹⁶² (1) A Felügyelet engedélyezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek, hogy korlátozott ideig ne álljon rendelkezésre elegendő eszköz a nyugdíjtechnikai tartalékok fedezésére. Ebben az esetben a Felügyelet előírja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára, hogy ütemtervet is tartalmazó, konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a 38. § (1) bekezdés rendelkezései ismét teljesüljenek (a továbbiakban: nyugdíjtechnikai helyreállítási terv).

(2) Az (1) bekezdés szerinti tervre a következő feltételek vonatkoznak:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egy konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet hoz létre annak érdekében, hogy megfelelő időn belül visszaállítsák az eszközök nyugdíjtechnikai tartalékok teljes fedezéséhez szükséges mértékét;

b) a tervet a Felügyelet hagyja jóvá;

c) a terv elkészítésénél tekintettel kell lenni a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adott helyzetére, különösen az eszközök és a források struktúrájára, a kockázati profilra, a likviditási tervre, a nyugellátásra jogosult tagok életkor szerinti összetételére, a bevezetés fázisában lévő konstrukciókra, valamint azon nem vagy csak részlegesen tőkésített nyugdíjkonstrukciókra, amelyek teljes tőkefedezet melletti működésre térnek át; és

d) valamely nyugdíjkonstrukciónak az (1) bekezdésben említett időszak alatti felszámolása esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatja a Felügyeletet, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eljárást állapít meg annak érdekében, hogy a konstrukció eszközeit és annak megfelelő forrásait egy másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre, biztosítóra vagy egyéb megfelelő testületre átruházza, és ezt az eljárást közlik a Felügyelettel, és az eljárásról a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények figyelembe vételével tájékoztatást adnak a tagoknak vagy szükség esetén azok képviselőinek.

III. Fejezet

BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK

45. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit saját maga vagy az arra az 5. § (3) bekezdésében foglaltak alapján jogosult szervezet kezeli. Ennek keretében önállóan rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközfedezetét képező befektetéseiről, valamint gondoskodik a kezelésbe vett vagyon e törvényben, valamint a befektetési politikájában meghatározott elvek és szabályok szerinti hasznosításáról és újra befektetéséről.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjkonstrukció kezelésével összefüggő tevékenységért kezelési díjat számíthat fel, amely a foglalkoztató által megfizetett hozzájárulásból kerül levonásra.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kiszervezheti vagyonkezelő szervezethez. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága – kiszervezett vagyonkezelés esetén – köteles a vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha

a) a 11. és 17. §-ban foglaltaknak megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik,

b) ezt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabálya, illetőleg SZMSZ-e tartalmazza,

c) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik.

(5)¹⁶³ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű, befektetésekért felelős vezetőt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói végzettség), értékpapír forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán vannak elhelyezve.

A befektetési politika

46. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikáját – az alapszabály rendelkezéseivel összhangban – az igazgatóság alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona befektetésének célja, alapelvei,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által megszerezhető eszközök köre,

c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállaló képessége, kockázatkezelése, valamint a meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum- és maximumarányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referenciaindexek),

d)¹⁶⁴ a befektetési kockázat mérésének, a befektetési teljesítmény értékelésének módja,

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt nyugdíjkonstrukciók jellege és futamideje,

f)¹⁶⁵ az alkalmazott kockázatkezelési folyamatok leírása és

g)¹⁶⁶ annak leírása, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hogyan veszi figyelembe a befektetések környezetre, társadalomra és irányításra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait.

(2)¹⁶⁷ A befektetési politikát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységi engedély hatálybalépését követő 180 napon belül egy alkalommal – annak elfogadását követő tizenöt napon belül – köteles a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Amennyiben a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési politika nem áll összhangban a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, határidő kitűzésével felszólítja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt a befektetési politika módosítására. Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a felszólításban meghatározott határidő eltelte után sem biztosítja a vonatkozó jogszabályi előírásokkal történő összhangot, a Felügyelet bírságot szabhat ki.

(3) Az igazgatóság legalább évente – jogszabályi változás vagy más, a befektetési politikát lényegesen érintő ok miatt harminc napon belül – köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjait és járadékosait.

(4)¹⁶⁸ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az általa kezelt nyugdíjkonstrukciókról negyedévente a Felügyelet által meghatározott formában és módon – a befektetési politika elveivel való összhangra vonatkozó elemzést is tartalmazó – portfólió-jelentést küld a Felügyeletnek.

(5)¹⁶⁹ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot a honlapján közzéteszi, továbbá az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.

46/A. §¹⁷⁰ (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjkonstrukcióban a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles megfelelő biztosítékkal garantálni. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke a nyugdíjkonstrukció pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett nyugdíjkonstrukció vonatkozásában nem mondhatja fel,

f) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a nyugdíjkonstrukcióban a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a tagok és járadékosok részletes tájékoztatása mellett.

47. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetett eszközeit piaci értékük alapján kell meghatározni.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseinek összhangban kell lennie a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény folyamatos fizetőképességét.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységének a lehető legmagasabb nyugdíjszolgáltatás elérésére kell irányulnia, figyelembe véve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által felvállalható kockázati szintet, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségállományának szerkezetét.

(4)¹⁷¹ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési tevékenységét a tagok és ellátottak hosszú távú érdekében, elkülönítetten, kiemelt gondossággal, felelősséggel, képzettséggel kell végezni.

(5) A befektetési tevékenység folytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a portfólió megfelelő diverzifikáltságára, a helyesen alkalmazott kockázatmenedzsmentre, a kötelezettségek lejárati szerkezetéből adódó tényezőkre, a likviditási szükségletek biztosítására. A közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a tagokat vagy a foglalkoztatót közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke – a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten – indokolt legyen.

(5a)¹⁷² A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének méretét, jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve értékeli a kockázatmenedzsment során alkalmazott hitelminősítési eljárások megfelelőségét, ideértve a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítések befektetési politikában meghatározott szerepét, és szükség esetén ösztönzi az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e hitelminősítések kizárólagos és automatikus figyelembevétele.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit az egyes eszközcsoportokon belül kibocsátónként is meg kell osztani.

(7) A befektetési szabályoknak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményenként kell megfelelni.

48. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetései között – az állampapírok kivételével – ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya nem haladhatja meg az összes eszköz tíz százalékát.

(2) Egy hitelintézeti csoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek – a pénzforgalmi számla kivételével –, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír együttes értéke nem haladhatja meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeinek húsz százalékát.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény portfóliójában a csatlakozott foglalkoztató által kibocsátott értékpapírok aránya az öt százalékot, illetve a csatlakozott foglalkoztató érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások által kibocsátott értékpapírok együttes aránya a tíz százalékot nem haladhatja meg. A csatlakozott foglalkoztatók által kibocsátott értékpapírokba történő befektetés során különös körültekintéssel és a diverzifikációra való prudenciális követelmények betartásával kell eljárni.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény származékos ügyleteket fedezeti, arbitrázs, illetve hatékony portfóliókialakítás céljából köthet. Nem szabványosított határidős és opciós ügyletek esetében fokozott körültekintéssel kell eljárni az elszámolási feltételek és a partnerkockázat kialakítása során, annak érdekében, hogy a termék nem szabványosított voltából adódóan az ügyfelet kár ne érhesse. Fedezeti célú az olyan – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő – ügylet, amelyet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény portfóliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfólió kockázati szintjét nem növeli.

(5) Ha a piaci árfolyamok mozgása vagy értékpapír-kölcsönzési ügylet óvadékának portfólióba kerülése következtében a fenti szabályok sérülnek, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a vagyonkezelő harminc naptári napon belül köteles az arányokat az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátokon belülre vinni.

(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles a befektetéseit likvid eszközben tartani.

(7)¹⁷³ Az elismert értékpapírpiacon vagy más szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren nem forgalmazott pénzügyi eszközöket csak a kockázati kitettségre figyelemmel, kellő óvatossággal megválasztott, alacsony szinten kell tartani.

49. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag bérbeadás, továbbértékesítés, valamint fejlesztés útján hasznosíthatja.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az ingatlant vállalkozási tevékenység folytatására harmadik személy részére bérbe adhatja, azonban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény azzal kapcsolatban a befektetési kockázaton túli kockázatot jelentő, haszonszerzésre irányuló, üzleti tevékenységet nem végezhet.

(3) Az ingatlanok bérbeadása, forgalmazása és fejlesztése (a továbbiakban: ingatlanhasznosítás) a vagyonkezelési tevékenység részét képezi. A befektetési üzletmenet kiszervezése az ingatlanok tulajdonjogával és hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatalára nem vonatkozik, azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag saját maga végezheti.

Letétkezelő

50. §¹⁷⁴ (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott letétkezelőt bíz meg.

(2) A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel történik. A szerződés rendelkezik az e törvényben meghatározott, a letétkezelő által letétkezelői feladatkörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiszervezett vagyonkezelése esetén a megbízott vagyonkezelő a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt.

(3) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszközt, illetve valamennyi fizikailag leszállítható pénzügyi eszközt letétben őrzi.

(4) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által átadott bizonyítékok alapján minden egyéb, nem leszállítható eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonát képezik.

(5) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében nyitott számlán kezeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi eszközeit.

(6) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő számláit és nyilvántartásait naprakészen és úgy vezeti, hogy azok

a) pontosak legyenek és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez tartozó pénzügyi eszközök és pénzeszközök elkülönített kimutatása.

(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – kiszervezett vagyonkezelés esetén a vagyonkezelő – és a letétkezelő között sem közvetlen, sem tíz százalékot meghaladó közvetett tulajdonosi kapcsolat nem lehet.

(8) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy amennyiben a letétkezelő olyan tevékenységeket végez, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel, a tagokkal és ellátottakkal kapcsolatban összeférhetetlenséget okozhatnak, akkor

a) a letétkezelő letétkezelői szolgáltatását egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és szervezeti, irányítási szempontból elválasztja,

b) az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi, és

c) a tagokkal és ellátottakkal, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatóságával közli.

(9) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő tevékenységét tisztességesen, magas szakmai színvonalon, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai, ellátottai és kedvezményezettjei érdekében különös gondossággal végzi.

(10) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő felelősséggel tartozik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, annak tagjai, ellátottai és kedvezményezettjei azon elszenvedett veszteségéért, amelyek a letétkezelő a kötelezettségeinek elmulasztásából vagy azok nem megfelelő végrehajtásából fakadnak. Az ettől eltérő kikötés semmis.

(11) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kiköti, hogy a letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél al-letétkezelésébe adta.

(12) A letétkezelésre vonatkozó szerződésben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény előírja, hogy a letétkezelő a (3)–(6) bekezdésben meghatározott feladatain túl

a) végrehajtja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megbízásait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzataival;

b) gondoskodik arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeit érintő ügyletek során az ellenérték a szokásos határidőn belül rendelkezésre álljon; és

c) biztosítja, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az eszközökből származó jövedelmet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső szabályzataival összhangban használja fel.

51. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény csak az általa kezelt nyugdíjkonstrukciók eszközeit és saját vagyonát fektetheti be.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével harmadik személyekkel szemben a fedezeti tartalékot, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékokat illetően kötelezettséget nem vállalhat.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközeiből hitelt nem nyújthat, garanciát nem vállalhat, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközei fedezetként nem felhasználhatóak.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény váltót, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, hitelt, illetőleg kölcsönt nem vehet fel.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény más szervezetekért, személyekért pénzügyi kockázatot nem vállalhat, így nem adhat kölcsönt – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlását, kivéve a befektetési tevékenységet –, nem fogadhat el váltót és csekket vagy egyéb kötelezvényt, nem vállalhat pénztartozásra kezességet, ezekhez biztosítékot nem nyújthat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a vagyonkezelési tevékenységet végző szervezet részére nem üzletszerűen nyújtott hitelre.

52. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési teljesítményének a vagyonkezelés hatékonysága szempontjából történő értékelését a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek legalább éves rendszerességgel el kell végeznie. Ennek során ki kell számítani a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bruttó, nettó hozamrátáját, illetve a referenciahozamát, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egészére és a kezelt nyugdíjkonstrukciókra vonatkozóan is. A számítást szakmailag megalapozott, következetes módon kell elvégezni, a számítási módot előzetesen belső szabályzatban rögzíteni szükséges.

(2) A fedezeti tartalék, illetve a matematikai tartalék bruttó, nettó hozamrátáját, illetve referenciahozamát legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig nyilvánosságra kell hozni, illetve a tagok és járadékosok számára – az alapszabályban meghatározott módon – folyamatosan elérhetővé kell tenni.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját vagy más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet.

(4) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni.

A tagok által választható portfólió

53. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció szolgáltatása esetén választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, melyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felhalmozási időszakban lévő tagjainak tagi nyugdíjszámláján lévő megtakarítása – a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján – a különböző befektetési összetételű portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.

(2) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfóliónként is el kell végezni.

(3) Az egyedi portfólióváltással összefüggő, tagra terhelt költségek nem haladhatják meg a tagi számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 4000 forintnál.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adminisztrációs és nyilvántartási,

valamint beszámolási kötelezettsége

54. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitelt vezet. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyvviteli nyilvántartása tartalmazza az eszközöket, az eszközök értékében bekövetkezett változásokat, a forrásokat és az azok értékében bekövetkező változásokat.

(2)¹⁷⁵ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fedezeti tartalékának és nyugdíjtechnikai tartalékának piaci értéken történő értékelését munkanaponként kell elvégezni. Az eszközök piaci értéken történő értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára kell kimutatni.

(3) A fedezeti tartalék piaci értéken történő értékelése a könyvviteli nyilvántartásokban az eszközöknél értékelési különbözetként, illetve a forrásoknál értékelési különbözet tartalékaként jelenik meg. A piaci értéket felhalmozott kamattal együttes értéken kell bemutatni.

(4) Az eszközértékelés célja, hogy valós képet adjon a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményről, a nyugdíjkonstrukciók portfóliójában található eszközökről, illetve az azon alapuló jogokról, azok értékének óvatosságon alapuló és a piac értékítéletét figyelembe vevő, egyenkénti értékelésével.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által vagy nevében készített ismertetők, tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak félrevezető adatokat és közléseket, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bármilyen teljesítményének leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becslések alkalmazhatók, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában, amelyeknél fel kell tüntetni, hogy ezek nem kötelező érvényű előírások és teljesülésük nem garantált. Múltra vonatkozóan kizárólag az e törvény alapján egyébként is nyilvánosságra hozandó adatok és tények szerepeltethetők. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény teljesítményének bemutatásakor az ugyanazon időszakra vonatkozó hivatalos fogyasztói árnövekedést (inflációs rátát) is fel kell tüntetni.

55. § (1) A foglalkoztató köteles az egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján vállalt fizetési kötelezettségének a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel történt megállapodás szerinti időpontig, de legalább negyedévente eleget tenni.

(2)¹⁷⁶ A foglalkoztató a hozzájárulások megfizetésének alátámasztására a díjfizetéssel egyidejűleg köteles a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére, az azáltal meghatározott módon és tartalommal adatot szolgáltatni.

(3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

a) adatszolgáltató megnevezését, címét, adószámát,

b) a befizetések által érintett tagok nevét,

c) a befizetések által érintett tagok adószámát, tagi azonosítóját,

d) a befizetett összeget (százalékosan fizetendő hozzájárulás esetén a befizetés alapját, a százalék mértékét és a fizetendő összeget),

e) a kiállítás dátumát és

f) a kiállításért felelős személy megnevezését.

(4) A fizetési kötelezettség átütemezésére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató – a tagok érdekeinek figyelembevételével – szerződéses formában megállapodást köthet.

(5) A szerződésben biztosítani kell, hogy a tagok a foglalkoztató által késedelmesen teljesített befizetés miatt elmaradt hozamokhoz hozzájussanak.

(6) Amennyiben a foglalkoztató az adatszolgáltatási vagy befizetési hiány rendezésére vonatkozó felszólításban foglaltaknak, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a tag követelését bírósági úton érvényesítheti.

IV. Fejezet

A FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK FELÜGYELETE

Felügyeleti ellenőrzés

56. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.

(2)¹⁷⁷

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény aktuáriusi jelentését,

c) negyedévenként a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó – a szavatoló tőke, a saját tőke és a nyugdíjtechnikai és fedezeti tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő – jelentését

d)¹⁷⁸

a Felügyelet részére megküldeni.

(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyelet számára az ellenőrzéseket lehetővé tenni, illetőleg biztosítani, hogy a Felügyelet a vizsgálatokhoz szükséges adatokhoz, információkhoz hozzáférhessen.

(5)¹⁷⁹

57. §¹⁸⁰

A felügyelet általános elvei¹⁸¹

58. §¹⁸² (1) A Felügyelet eljárására az MNBtv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Felügyelet felügyeleti jogkörében végzett tevékenységét kellő időben, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységeinek nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon végzi.

(3) A Felügyelet feladatai ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását, különösen sürgősségi helyzetben.

59. §¹⁸³

A Felügyelet engedélyezési hatáskörei

60. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének megkezdéséhez;

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ideiglenes tagfelvétel szüneteltetéséhez, tevékenységének szüneteltetéséhez;

c)¹⁸⁴ a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – a Bit. 256. és 257. § szerinti – állomány-átruházásához;

d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához;

e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által más EGT-államban történő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapításához, vagy más EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben részesedés megszerzéséhez;

f)¹⁸⁵ a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő minősített befolyás megszerzéséhez;

g)¹⁸⁶ a nyugdíjkonstrukció határon átnyúló átvétel keretében történő átvételéhez.

h)¹⁸⁷ az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkezdéséhez.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységi engedély iránti kérelemhez a vezető állású személyek, egyéb vezetők, kötelező alkalmazottak és megbízottak, a könyvvizsgáló, illetve a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatók adatainak bejelentését a Felügyelet által meghatározott formában köteles elkészíteni.

(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, a tagok és járadékosok érdekeire és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

61. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének megadásához előzetesen kikéri az EGT másik állama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a tevékenykedni kívánó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) más EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény leányvállalata;

b) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata;

c)¹⁸⁸ ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa valamely más EGT-államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben minősített befolyással rendelkezik.

(2)¹⁸⁹

62. § (1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező az e törvényben és más jogszabályokban előírt feltételeknek nem felel meg, illetőleg a feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, valamint megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2)¹⁹⁰ A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények és más személy között fennálló, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti szoros kapcsolat, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó, más EGT-államban alkalmazott jogszabályok akadályozzák a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti hatósági felügyelet gyakorlását. Az e bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzéséhez szükséges információkat a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátani.

A Felügyelet együttműködése az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal¹⁹¹

62/A. §¹⁹² (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról, visszavonásáról, valamint azon tagállamok megnevezéséről, amelyek területén az intézmény a 22. § alapján határon átnyúló tevékenységet végez, a Felügyelet tájékoztatja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot.

(2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően.

(3)¹⁹³ Amennyiben a határon átnyúló átadás során a Felügyelet és az átadásban részt vevő más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhely szerint illetékes hatósága között nézetkülönbség áll fenn a hatóságok bármelyikének eljárásával, intézkedésének tartalmával vagy intézkedésének hiányával kapcsolatban – ideértve a határon átnyúló átadás engedélyének megadásával vagy megtagadásával kapcsolatos határozatot is –, a Felügyelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnál nem kötelező jellegű közvetítést kezdeményezhet.

Minősített befolyás megszerzésének engedélyezése¹⁹⁴

62/B. §¹⁹⁵ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő – Bit. 258. § (1) bekezdés szerinti – részesedésszerzés engedélyezésére (ideértve a tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás megkötésének, továbbá módosításának engedélyezését is) a Bit. 258–261. §-át megfelelően alkalmazni kell.

Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés¹⁹⁶

62/C. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, mértékét és összetettségét figyelembe véve felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok betartása érdekében hoz. A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, kiszervezés esetén a kiszervezett tevékenységet végző működésének körülményeit.

(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok követelményének való megfelelését.

(3) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli

a) azon kockázatokat, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ki van vagy ki lehet téve,

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény irányítási rendszerével kapcsolatos minőségi követelményeinek való megfelelést,

c) azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak, és

d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázat kezelésére szolgáló eljárásait és a szabályzatok megbízhatóságát, megfelelőségét és alkalmazási módját.

(4) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében a Felügyelet legalább évente felügyeleti stressz-tesztet végez az általa felügyelt foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vonatkozásában annak érdekében, hogy a romló pénzügyi körülmények feltárása, illetve a romló pénzügyi körülmények javítására tett intézkedések nyomon követhetőek legyenek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.

(5) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje és nyugdíjtechnikai tartalékai biztosítsák a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(6) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi.

(7) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a felülvizsgálat és értékelés során, akkor határozatában

a) előírhatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szabályzatainak, stratégiáinak, eljárásainak és módszereinek módosítását,

b) felszólíthatja a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv, illetve pénzügyi helyreállítási terv elkészítésére.

(8) Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben a (7) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezetnek eredményre, a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedéseket hozhatja.

A Felügyelet eljárása külföldi kérelmező esetén

63. § (1) Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.

(2)¹⁹⁷

A Felügyelet intézkedési jogköre

64. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjai érdekeinek védelme, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások és a Felügyelet határozatainak betartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felszólítást bocsáthat ki – határidő tűzésével – az e törvényben és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó más jogszabályban foglalt rendelkezések maradéktalan megtartására,

b)¹⁹⁸ előírhatja szanálási terv, pénzügyi terv, pénzügyi helyreállítási terv és nyugdíjtechnikai helyreállítási terv határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat,

c)¹⁹⁹ kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyének és egyéb vezetőjének felelősségre vonását vagy felmentését,

d)²⁰⁰ összehívhatja az igazgatóságot,

e)²⁰¹ rendkívüli közgyűlést hívhat össze,

f)²⁰² a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel, továbbá annak vezető állású személyével és egyéb vezetőjével szemben bírságot szabhat ki,

g) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét visszavonhatja,

h) a pénzügyi terv átdolgozását kezdeményezheti,

i) a 73. §-ban meghatározott szükséghelyzetben felügyeleti biztost nevezhet ki,

j) a tagfelvétel ideiglenes szüneteltetését rendelheti el,

k) kifizetési tilalmat rendelhet el,

l) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését felfüggesztheti,

m) kezdeményezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolását,

n) kötelezheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt állományának átruházására, ha van az átvételre vállalkozó másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

o) megtilthatja a 19. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az ügymenet kiszervezését,

p)²⁰³ visszavonhatja a vezető állású személy vagy az egyéb vezető kinevezésére adott engedélyt, kezdeményezheti az alkalmazott felelősségre vonását, a könyvvizsgálója megbízásának megszüntetését, illetve

q)²⁰⁴ megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközei feletti rendelkezési jog gyakorlását.

(2)²⁰⁵ A Felügyelet a felügyeleti eljárás során megtett intézkedésekről rendelkező határozatokat megküldi a székhely szerint illetékes bíróságnak, a határozat véglegessé válásának megjelölésével.

(3)²⁰⁶ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyelet által az (1) bekezdés alapján vele szemben hozott határozat rendelkező részét az adott határozat közlésétől számított öt évig honlapján közzétenni. Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.

(4)²⁰⁷ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogosult a (3) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a foglalkoztatói nyugdíj- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

A tevékenységi engedély visszavonása

65. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;

b) az engedéllyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy a Felügyelet hozzájárulása nélkül hat hónapot meghaladó időtartamig nem gyakorolja;

c) a tőkefeltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget;

d) a tevékenységi engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;

e) tudomására jut a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és más személy között fennálló olyan típusú – a Felügyelet által megadott határidőn belül meg nem szüntetett – szoros kapcsolat, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó, más EGT-államban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feletti hatósági felügyelet gyakorlását;

f) a tevékenység megkezdését követően a Felügyelet tudomására jut, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az engedélykérelemben valótlan adatot vagy nyilatkozatot közölt, és felszólítás ellenére harminc napon belül az adatot vagy nyilatkozatot megfelelően nem módosítja;

g) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem tesz eleget az engedélyben foglalt feltételeknek;

h) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti, a Felügyelet határozataiban foglaltaknak nem tesz eleget, és ezáltal a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak érdekeit súlyosan veszélyezteti;

i) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységtől eltérő, engedélyköteles tevékenységet végez, amelyre vonatkozóan engedéllyel nem rendelkezik;

j) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ellen felszámolási, illetve végelszámolási eljárás indul, a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával, a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló végzés tudomására jutásakor;

k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogutód nélkül megszűnik.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét a Felügyelet akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező valamennyi tagjával, járadékosával szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény átvállalta.

(3) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.

A Felügyelet bírságolási jogköre

66. §²⁰⁸

A kifizetési tilalom elrendelése

67. § (1) A Felügyelet határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra kifizetési tilalmat rendelhet el, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megsérti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységére vonatkozó jogszabályokat, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal veszélyezteti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak érdekeit, illetve vagyona biztonságát. A Felügyelet a kifizetési tilalom időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A kifizetési tilalom ideje alatt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében kifizetések – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére nem teljesíthetők.

(3) A kifizetési tilalom ideje alatt a Felügyelet engedélyével kizárólag olyan kifizetés teljesíthető, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak a kifizetési tilalomból eredő érdeksérelme elkerülése érdekében szükséges – ideértve különösen a közüzemi számlák teljesítését, a befektetéseket, illetve a befektetések eszközléséhez szükséges kifizetéseket –, és az nem veszélyezteti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagsága egészének biztonságát.

A működés felfüggesztése

68. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését határozott időtartamra, legfeljebb 180 napra felfüggesztheti, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységének végzésére vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy a Felügyelet intézkedésének nem tesz eleget, és ezáltal a tagok érdekeit, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának biztonságát súlyosan veszélyezteti és a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítása érdekében tett intézkedései nem vezettek eredményre. A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése felfüggesztésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 180 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a működésének felfüggesztése alatt új tagokat nem vehet fel és hozzájárulás-befizetéseket nem fogadhat, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem teljesíthet kifizetéseket és nem eszközölhet befektetéseket.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése felfüggesztésének idejére alkalmazni kell a kifizetési tilalomra vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény új befektetési ügyleteket csak a Felügyelet előzetes engedélyével eszközölhet azzal, hogy a befektetés kizárólag EGT-állam által kibocsátott állampapírba, illetve olyan értékpapírba történhet, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal.

Felszámolás kezdeményezése

69. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolását kezdeményezheti a bíróságnál, ha

a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a működési szabályzat szerinti működését, vagy

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél a fennálló súlyos jogsértések másként nem orvosolhatók, vagy

c) a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a tevékenységi engedély iránti kérelmét elutasította, vagy

d) a megkezdett végelszámolási eljárást az arról való döntéstől számított egy éven belül nem zárja le.

(2) A Felügyelet kezdeményezi az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást a bíróságnál, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyilvántartó bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.

Felügyeleti biztos

70. § (1)²⁰⁹ A felügyeleti biztost szükséghelyzetben a Felügyelet elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható. A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat is értesíteni kell. A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.

(2) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.

(3) A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.

(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja és a cégvezető a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben, az e törvényben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának és a cégvezető törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(5)²¹⁰ A felügyelőbizottság tagja, valamint – a (4) bekezdéstől eltérően – az igazgatóság és a cégvezető a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogosult arra, hogy a felügyeleti biztost kirendelő határozatot és a Felügyelet által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben hozott határozatot megtámadja.

(6) A felügyeleti biztosnak folyamatosan biztosítania kell, hogy az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosok és a tagok – kérésükre – három munkanapon belül írásban tájékoztatást kapjanak.

(7)–(8)²¹¹

70/A. §²¹²

A felügyeleti díj

71. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kezelt vagyon terhére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj éves mértéke a (4)–(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3)²¹³ Az alapdíj az alapdíjegység és az (5) bekezdés szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység hetvenötezer forint.

(4) A szorzószám foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén: kettő.

(5)²¹⁴ A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt vagyon tárgyévet megelőző év utolsó napján számított piaci értékének 0,3 ezreléke.

A Felügyelet adatkezelése

72. § (1)–(3)²¹⁵

(4)²¹⁶ A Felügyelet engedélyezési és ellenőrzési jogkörének gyakorlása érdekében a jogviszony megszűnésétől számított legfeljebb 5 évig jogosult a vezető állású személyek, a kötelező alkalmazottak és megbízottak, valamint természetes személy szolgáltatók alábbiakban felsorolt személyes adatait megismerni és kezelni:

a)²¹⁷ természetes személyazonosító adatok,

b)–c)²¹⁸

d) lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely),

e) szakképzettség, végzettség, szakmai gyakorlat,

f)²¹⁹ a kizáró ok fennállásának ténye.

g) betöltött tisztség.

Szükséghelyzet

73. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

b) nyugdíjtechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő, vagy

c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy

d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatások biztonságát fenyegeti [a továbbiakban a)–e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet],

a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a tagok és a járadékosok érdekében szükségintézkedést tehet.

(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 64. §-ban meghatározott bármely intézkedés együttes alkalmazására is jogosult.

A csődeljárás, a felszámolási eljárás

és végelszámolás közös szabályai

74. § (1)²²⁰ Az e törvényben meghatározott eltérésekkel a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolására a Cstv. rendelkezéseit, a végelszámolási, kényszer-végelszámolási vagy kényszertörlési eljárására pedig a Ctv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény ellen csődeljárásnak helye nincs.

(4) Az EGT másik államában székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények magyarországi fióktelepével szemben végelszámolásnak, illetve felszámolásnak nincs helye.

(5) A Cstv. szerződések megtámadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más EGT-állam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

(6) Az EGT-államaiban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben lefolytatott felszámolás és végelszámolás joghatásai tekintetében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

75. § (1) A végelszámolási, illetve felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének joga az irányadó.

(2) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés, illetőleg számlán történő nyilvántartás szükséges, annak az államnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást, illetőleg a számlát vezetik.

76. § (1) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről – ha azt nem a Felügyelet kezdeményezte – a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.

(2) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő, illetve a végelszámolásról szóló végzés tudomására jutásakor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjával visszavonni.

(3) A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés (a továbbiakban: bírósági végzés) Cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, valamint valamennyi állam legalább két országos napilapjában közzétenni.

(4) A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió azon államainak felügyeleti hatóságait, amelyekben az intézmény fiókteleppel rendelkezett, vagy határon átnyúló tevékenység keretében nyugdíjkonstrukciót működtetett.

(5) Minden olyan hitelező esetében, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az EGT másik államában található, a (3) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

(6) A bírósági végzés hatálya az EGT egész területére kiterjed.

77. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.

(2)²²¹ A felszámolót, végelszámolót titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettségre vonatkozóan a Bit. 135–148. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi államban e törvény és a Cstv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon állam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja.

(4) A végelszámoló vagy felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – az érintett államok területén képviselőt nevezhet ki, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elleni felszámolás, illetve végelszámolás elindításának és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási szerződés megszüntetésének tényéről a felszámoló, illetve a végelszámoló köteles a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szerződésben állt foglalkoztatókat, a tagokat, valamint az ismert hitelezőket értesíteni.

(6) A végelszámoló vagy felszámoló a bírósági végzés kézhezvételét követően azonnal köteles a bírósági végzés tartalmáról, továbbá az egyes határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről egyenként tájékoztatni minden olyan csatlakozó foglalkoztatót, tagot, járadékost, továbbá ismert hitelezőt, amelynek (akinek) székhelye, telephelye vagy állandó lakóhelye az EGT másik államában található. A tagnak címzett tájékoztatásnak ismertetnie kell továbbá a nyugdíjszolgáltatási szerződések megszűnésének időpontját és joghatásait is.

(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell nyújtani az e célra rendszeresített „Felhívás követelés benyújtására. Betartandó határidők” című formanyomtatványon. A formanyomtatvány címét az Európai Unió összes hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.

(8) Minden olyan hitelező, akinek (amelynek) állandó lakóhelye, székhelye, telephelye az EGT másik államában található, követelését magyar nyelven vagy saját államának hivatalos nyelvén köteles benyújtani. A beadványon a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni. A saját állam hivatalos nyelvén történő benyújtás esetén mellékelni kell a beadvány hiteles magyar nyelvű fordítását is.

78. § (1) A végelszámoló vagy a felszámoló köteles rendszeresen tájékoztatni a Felügyeletet és a hitelezőket a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

(2) A Felügyelet az EGT más államai felügyeleti hatóságainak megkeresésére köteles tájékoztatást adni a végelszámolás vagy a felszámolás helyzetéről.

79. § (1) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában

a) a nyugdíjkonstrukciók a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek;

b) a nyugdíjkonstrukciók esedékes hozzájárulásai, kiegészítései nem szedhetők be;

c) új nyugdíjkonstrukció nem indítható, az – saját elhatározásból – nem adható és nem vehető át.

(2) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját követő tizenöt napon belül a matematikai tartalékhoz tartozó és az egyes nyugdíjkonstrukciók tartalékainak fedezetét képező befektetések listáját a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjának napjával le kell zárni és azt a felszámolónak, illetve a végelszámolónak át kell adni.

(3) A felszámolás, illetve végelszámolás folyamán a (2) bekezdésben meghatározott befektetések külön kezelendők és azok kizárólag a tartalékokkal szemben fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatóak fel. A nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tartalék befektetései csak az adott nyugdíjkonstrukcióból származó kötelezettségek teljesítésére használhatók fel.

(4) Ha a (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján a matematikai tartalékhoz és a nyugdíjkonstrukciókhoz tartozó befektetések a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy – a teljesítés erejéig – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény egyéb befektetéseit kell felhasználni.

A felszámolás

80. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elleni felszámolási eljárást a Felügyelet megindítja, ha

a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).

A végelszámolás

81. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a Felügyelet előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) A Felügyelet az előzetes jóváhagyást akkor adja meg, ha az intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységből eredő valamennyi kötelezettségét teljesítette. A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai:

a) a nyugdíjkonstrukció átruházása,

b) a nyugdíjkonstrukció felmondása, illetve

c) a foglalkoztatóval és a tagokkal, szolgáltatásban részesülő személyekkel történő megállapodás.

Az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyeletnek benyújtani.

(3) A Felügyelet az előzetes jóváhagyás megadásával egyidejűleg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja.

V. Fejezet

A MÁS EGT-ÁLLAMBAN BEJEGYZETT FOGLALKOZTATÓI NYUGDÍJSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSE

MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN²²²

82. § (1)²²³ A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként akkor végezheti tevékenységét, ha a tevékenységére a székhely szerinti államában jogosult és határon átnyúló szolgáltatás nyújtására előzetes engedéllyel rendelkezik.

(2)²²⁴ A munkavállalója részére egyéni vagy több munkavállalót érintő megállapodás alapján kiegészítő nyugdíjat biztosítani kívánó foglalkoztató befizetést teljesíthet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe. A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező tag számára szolgáltatást nyújthat.

(3) A foglalkoztató csak a magyar munkajog és társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozó jogviszony alapján teljesíthet befizetést a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe.

(4) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a foglalkoztatóval megkötött szerződéseket, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése során keletkezett dokumentumokat, valamint a Felügyelet által meghatározott, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységgel összefüggő dokumentumokat magyar nyelven kell kiállítania.

(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szolgáltatására vonatkozóan a nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó

más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti felügyelet

83. § (1) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és foglalkoztatók feletti felügyeletet – a (3) bekezdés szerinti időponttól kezdődően – a Felügyelet látja el.

(2)²²⁵ Ha a Felügyelet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény székhelye szerinti állam illetékes hatóságaitól értesítést kap arról, hogy a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében befizetést kíván elfogadni valamely foglalkoztatótól, az értesítés megérkezését követő naptól számított hat héten belül tájékoztatást nyújt az értesítést küldő hatóság részére a magyar szociális és munkajognak a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működését érintő szabályairól, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségeiről, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásokról.

(3) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor kezdheti meg határon átnyúló tevékenységét Magyarországon, ha a székhely szerinti állam illetékes hatóságaitól a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást megkapta, de legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével.

(4)²²⁶ A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség kiterjed a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magyarországi működésének idején bekövetkező minden olyan jogszabályi változásra is, amely befolyásolja a nyugdíjkonstrukció jellemzőit, a tagok részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettséget és a befektetési szabályokat. Ez esetben a Felügyelet a módosító jogszabály kihirdetését követő harminc napon belül nyújt tájékoztatást a székhely szerinti állam illetékes hatóságainak.

84. § (1) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől vagy a foglalkoztatótól a szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a magyar jogszabályoknak.

(2) A más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek az általa nyújtott nyugdíjkonstrukciók azon tagjai vonatkozásában, akik magyarországi munkaviszonyukkal összefüggésben tagok, a 28. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeknek kell megfelelnie.

(3) Amennyiben a Felügyelet jogszabályellenes működést észlel, haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti állam illetékes hatóságait. A Felügyelet együttműködik a székhely szerinti állam illetékes hatóságával annak érdekében, hogy a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény megszüntesse jogszabályellenes működését.

(4)²²⁷ A Felügyelet jogosult, illetve a székhely szerint illetékes felügyeleti hatóság kérelmére köteles ellenőrizni a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények tevékenységét. Ennek keretében a Felügyelet jogosult a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyarország területén, határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől – az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével – a tevékenységével összefüggő adatszolgáltatást kérni.

(5)²²⁸ A Felügyelet a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának kérelmére intézkedik a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyarország területén székhellyel rendelkező letétkezelőnél elhelyezett vagyonának zár alá vétele érdekében.

(6) Amennyiben a magyar társadalombiztosítási és munkajoggal össze nem egyeztethető működés a székhely szerinti állam hatóságai által tett intézkedések ellenére, vagy ilyen intézkedések hiánya miatt tovább folytatódik, a Felügyelet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kötelezettségeinek teljesítése, a tagok érdekeinek védelme, valamint az e törvényben foglaltak betartása érdekében, a székhely szerinti állam hatóságainak előzetes értesítését követően, a következő intézkedéseket – akár együttesen is – alkalmazhatja:

a) az e törvényben és más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre – határidő kitűzésével – felszólíthat;

b) előírhatja a szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó pénzügyi terv, szanálási terv, pénzügyi helyreállítási terv a 42–44. §-ban foglaltakkal összhangban álló, meghatározott határidőn belüli benyújtását, és a végrehajtásra is határidőt szabhat;

c)²²⁹ Magyarország területére vonatkozó hatállyal ideiglenes tagfelvételi szünetelést rendelhet el;

d) bírságot szabhat ki;

e)²³⁰ korlátozhatja a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyarország területén végzett tevékenységét;

f)²³¹ megtilthatja a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyarország területén történő működését.

(7)²³²

(8)²³³ Ha a jogszabálysértést elkövető más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Magyarország területén bejegyzett vállalkozása van, amelynek székhelye vagy telephelye a Magyarország területén fellelhető, a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján – a hatályos jogi szabályozással összhangban – végrehajtás e vállalkozásra vagy vagyoni értékű jogra vezethető.

VI. Fejezet²³⁴

A PÁNEURÓPAI EGYÉNI NYUGDÍJTERMÉK (PEPP) SZOLGÁLTATÁSÁVAL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

85. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (a továbbiakban: PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

85/A. § (1) PEPP-megtakarító lehet az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte.

(2) A PEPP-szolgáltató meghatározhatja a hozzájárulás minimális összegét. A PEPP-szerződésben rendelkezni kell a hozzájárulás megfizetésének időpontjáról. Amennyiben a PEPP-megtakarító folyamatos hozzájárulásra vállal kötelezettséget, a PEPP-szerződésnek tartalmaznia kell a díjfizetés szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket és a hozzájárulás megfizetése elmulasztásának következményeit.

(3) A PEPP-szerződés legalább tízéves várakozási idő előírását tartalmazza.

85/B. § A szolgáltatóváltásra irányuló igényét a PEPP-megtakarító írásban jelzi a PEPP-szolgáltató felé. A PEPP-szolgáltató az elfogadott kérelemből egy példányt írásban visszaad a PEPP-megtakarítónak.

85/C. § A PEPP-nyugellátásra való jogosultság a PEPP-szerződés szerinti várakozási idő eltelte és

a) a 2. § 25. pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltése, vagy

b) 50 százalékos munkaképesség csökkenés mértékét meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által kiállított igazolásának bemutatása

után nyílik meg.

85/D. § (1) A Felügyelet a PEPP szolgáltatására, illetve forgalmazására vonatkozó előírások megsértése vagy hiányosságok megállapítása esetén a következő intézkedéseket alkalmazhatja, akár együttesen is:

a) felszólíthat a jogsértő magatartással való felhagyásra és a jogsértő magatartás megismétlésétől való tartózkodásra;

b) átmenetileg eltilthatja a PEPP szolgáltatást nyújtó, illetve forgalmazó személy felelősségre vont vezető állású személyét vagy más felelősségre vont természetes személyt a PEPP szolgáltatást nyújtó, illetve forgalmazó személynél a vezetői feladatok gyakorlásától;

c) bírságot szabhat ki.

(2) A bírság összege legfeljebb

a) – ha a jogsértésből származó haszon összege meghatározható – a jogsértésből származó haszon összegének kétszerese; vagy

b) – ha a jogsértésből származó haszon összege nem határozható meg –

ba) nem természetes személy esetében 1 617 250 000 forint, vagy ha a nem természetes személy döntéshozó szerve által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10 százaléka ennél az összegnél magasabb, akkor ez utóbbi összeg – azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel –, és

bb) természetes személy esetében 226 415 000 forint.

85/E. § (1) A PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy köteles – az általa végzett tanácsadáshoz és értékesített PEPP-hez igazodó – szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott személy köteles az általa nyújtott vagy a jövőben nyújtani kívánt tanácsadással érintett PEPP-ek vonatkozásában évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely az 1. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó személyek, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 10 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.

(4) A szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző képzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzéssel, e-learning képzéssel, mentorálással vagy egész napos szakmai konferencián történő részvétellel) valósítható meg, azzal, hogy egy egész napos szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek számítható be.

(5) A PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles az (1) bekezdés szerinti – szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső – személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(6) Amennyiben a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy által nyújtott tanácsadással érintett PEPP feltétel- és teljesítési rendszerében, illetve a tanácsadással érintett PEPP-ek körében változás következett be, akkor a (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzését követően, a PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles meggyőződni arról, hogy a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó személy a szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(7) Ha a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy a tanácsadás által érintett PEPP-et illetően a (2) bekezdés szerinti szakmai képzésen, illetve továbbképzésen korábban nem vett részt, akkor a foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó – a megbízás teljesítését megelőzően – köteles meggyőződni arról, hogy a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy a tanácsadás nyújtásához szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására az 1. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó köteles nyilvántartani, és az ellenőrzés során a Felügyelet részére – a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal – igazolni.

86. §²³⁵

VII. Fejezet²³⁶

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések²³⁷

86/A. §²³⁸ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.²³⁹

86/B. §²⁴⁰ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények által nyújtott várható nyugdíjszolgáltatás előrejelzésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.²⁴¹

Hatályba léptető, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések²⁴²

87. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató közötti szerződés legkorábbi hatálybalépési időpontja 2008. január 1-je lehet. A foglalkoztatói hozzájárulás befizetése, illetve a tag kiegészítése 2007. december 31-ét követően teljesíthető első alkalommal.

88. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló 2005. évi CXI. törvény.

89. §²⁴³ (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető jogásza a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított 14/A. § c) pontjában meghatározott követelményeknek 2019. január 1-jétől köteles megfelelni. A 14/A. § hatálybalépésekor felügyeleti hatósági engedély alapján foglalkoztatott, vagy a foglalkoztatás engedélyezése iránt a Felügyeletnél kérelmezett jogász tekintetében a 14/A. § b) és c) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény 2018. január 1-jétől köteles biztosítani.

(2) Azon személyek tekintetében, akiket a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény hatálybalépésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására foglalkoztat, vagy foglalkoztatásukra vonatkozó engedélykérelmet a Felügyeletnek benyújtott, a 45. § (5) bekezdésben foglalt értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgát és szakmai gyakorlatot 2018. július 1-ig kell igazolni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

90. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről;

b) a Tanács 98/49/EK irányelve (1998. június 29.) a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről;

c)²⁴⁴ az Európai Parlament és Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról,

d)²⁴⁵ az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról,

e)²⁴⁶ a Tanács 2004. december 13-án kelt 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról,

f)²⁴⁷ az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve (2013. május 21.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelvnek, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek és az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011/61/EU irányelvnek a hitelminősítések túlzott figyelembevétele tekintetében történő módosításáról.

g)²⁴⁸ az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.),

h)²⁴⁹ a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2014. április 16-i 2014/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

i)²⁵⁰ a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

91. §²⁵¹ Ez a törvény a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2007. évi CXVII. törvényhez²⁵²

A páneurópai nyugdíjtermék témájú általános szakmai képzés, illetve továbbképzés ismeretanyagának minimumkövetelményei

1. a kínált páneurópai nyugdíjtermékek minimálisan szükséges ismerete;

2. a páneurópai nyugdíjtermékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, így például a fogyasztóvédelmi jog, a vonatkozó adóügyi jogszabályok, a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;

3. a páneurópai nyugdíjtermékek szolgáltatóira vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

4. a hordozhatósági szolgáltatásra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

5. a páneurópai nyugdíjtermékek befektetésére, a kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

6. a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

7. az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

8. Magyarország nyugdíjrendszerének felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

9. a kiegészítő nyugdíjpiac minimálisan szükséges ismerete;

10. a nyugdíjprognózisokra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

11. az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

12. minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.

A törvényt az Országgyűlés a 2007. október 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. október 26.

Az 1. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 315. § a) pontja szerint módosított szöveg.

Az 1. § (2) bekezdés d) pontja a 2015: CCXV. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

⁴

Az 1. § (2) bekezdés e) pontját a 2018: CXXVI. törvény 18. §-a iktatta be.

⁵

Az 1. § (2) bekezdés f) pontját a 2018: CXXVI. törvény 18. §-a iktatta be.

⁶

Az 1. § (2) bekezdés g) pontját a 2018: CXXVI. törvény 18. §-a iktatta be.

⁷

A 2. § 1. pontját a 2019: XXXIV. törvény 67. §-a hatályon kívül helyezte.

⁸

A 2. § 2. pontját a 2019: XXXIV. törvény 67. §-a hatályon kívül helyezte.

⁹

A 2. § 7. pontja a 2013: CCLII. törvény 162. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰

A 2. § 12. pontja a 2018: CXXVI. törvény 58. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹

A 2. § 13. pontja a 2018: CXXVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 2. § 14. pontja a 2018: CXXVI. törvény 58. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹³

A 2. § 15. pontja a 2018: CXXVI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A 2. § 16. pontja a 2018: CXXVI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵

A 2. § 20. pontja a 2013: CCLII. törvény 162. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

A 2. § 23. pontja a 2016: LXIV. törvény 68. §-ával megállapított, a 2018: CXV. törvény 38. §-a, a 2019: CIX. törvény 116. §-a, a 2020: CLII. törvény 31. §-a, a 2021: XCIX. törvény 245. §-a, a 2024. évi XX. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁷

A 2. § 24. pontja a 2018: CXXVI. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

A 2. § 25. pont b) alpontja a 2011: CLXVII. törvény 96. §-ával megállapított, a 2016: CLXIV. törvény 15. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁹

A 2. § 26. pontja a 2019: CXXII. törvény 151. §-a szerint módosított szöveg.

²⁰

A 2. § 28. pontja a 2018: CXXVI. törvény 19. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹

A 2. § 32. pontja a 2018: CXXVI. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

A 2. § 35. pontja a 2021: LVIII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

A 2. § 36. pontját a 2008: CIII. törvény 123. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXIX. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

A 2. § 37. pontját a 2013: CXLIII. törvény 98. §-a iktatta be.

²⁵

A 2. § 38. pontját a 2016: LIII. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2024. évi XII. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

²⁶

A 2. § 39. pontját a 2016: LIII. törvény 51. §-a iktatta be.

²⁷

A 2. § 40. pontját a 2017: LXIX. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁸

A 2. § 41. pontját a 2017: LXIX. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁹

A 2. § 42. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁰

A 2. § 43. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³¹

A 2. § 44. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³²

A 2. § 45. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³³

A 2. § 46. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁴

A 2. § 47. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁵

A 2. § 48. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁶

A 2. § 49. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁷

A 2. § 50. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁸

A 2. § 51. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁹

A 2. § 52. pontját a 2018: CXXVI. törvény 19. § (6) bekezdése iktatta be.

⁴⁰

A 2. § 53. pontját a 2021: LVIII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴¹

A 2. § 54. pontját a 2021: LVIII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴²

A 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: CXXVI. törvény 58. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴³

A 3. § (6) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

⁴⁴

A 3. § (7) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

⁴⁵

A 4. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: XLVII. törvény 54. §-ának r) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁶

Az 5. § (3) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 219. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: CXXVI. törvény 58. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷

Az „Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység” alcímet (5/A–5/C. §) a 2021: LVIII. törvény 37. §-a iktatta be.

⁴⁸

A 6. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 315. § c) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁹

A 6. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 162. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁵⁰

A 6. § (3) bekezdése a 2021: LVIII. törvény 44. §-a szerint módosított szöveg.

⁵¹

A 6. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 315. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵²

A 7. § (5) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 163. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³

A 8. § (3) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 59. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁴

A 8. § (4) bekezdését a 2016: LIII. törvény 52. §-a iktatta be.

⁵⁵

A 9. § (1) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése, a 2017: L. törvény 303. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶

A 9. § (2) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 59. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁷

A 9. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 378. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁵⁸

A 9. § (4) bekezdésének d) pontja a 2009: LXXXV. törvény 148. §-a szerint módosított szöveg.

⁵⁹

A 9. § (4) bekezdés o) pontja a 2017: LIII. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁰

A 9. § (4) bekezdés r) pontját a 2017: LXIX. törvény 34. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶¹

A 9. § (6) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 303. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁶²

A 9. § (8) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶³

A 9. § (9) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶⁴

A 9/A. §-t a 2009: LVI. törvény 377. §-a iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2010. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁶⁵

Az „Az irányítási rendszerre vonatkozó követelmények” alcímet (9/B. §) a 2018: CXXVI. törvény 21. §-a iktatta be.

⁶⁶

A 10. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁷

A 10. § (2) bekezdését a 2017: CXCI. törvény 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: CXXVI. törvény 22. §-a iktatta be.

⁶⁸

A 10. § (4) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 116. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁹

A 10. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 302. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁰

A 10. § (4) bekezdés c) pontja a 2015: CCXV. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

⁷¹

A 10. § (5) bekezdése a 2016: LIII. törvény 59. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷²

A 10. § (6) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 116. § (2) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 256. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁷³

A 10. § (6) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 256. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷⁴

A 10/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 116. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 143. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁵

A 11. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁶

[A 11. § (1) bekezdés d) pontjának a 2018: CXXVI. törvény 59. § c) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „és” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]

⁷⁷

A 11. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 378. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁷⁸

A 11. § (3) bekezdését a 2017: CXCI. törvény 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷⁹

A 11. § (6) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 59. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁰

A 11/A. §-t a 2018: CXXVI. törvény 24. §-a iktatta be.

⁸¹

A „Kiemelten fontos feladatkörök” alcímet (11/B–11/D. §) a 2018: CXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

⁸²

A 12. § a 2018: CXXVI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

⁸³

A 13. § a 2015: CCXV. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁴

A 14. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁵

A 14. § (2) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁶

A 14. § (3) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁷

A 14. § (4) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸

A 14/A. §-t megelőző alcímet a 2016: LIII. törvény 53. §-a iktatta be.

⁸⁹

A 14/A. §-t a 2016: LIII. törvény 53. §-a iktatta be.

⁹⁰

A 14/B. §-t a 2016: LIII. törvény 53. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXXXVI. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹¹

A „Vezető kockázatkezelő” alcímet (14/C. §) a 2018: CXXVI. törvény 28. §-a iktatta be.

⁹²

A 15. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CXLIX. törvény 117. §-a szerint módosított szöveg.

⁹³

A 16. § (5) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 148. §-a szerint módosított szöveg.

⁹⁴

A 16. § (8) bekezdése a 2011: CCI. törvény 315. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁵

A „Javadalmazási politika” alcímet (16/A. §) a 2018: CXXVI. törvény 29. §-a iktatta be.

⁹⁶

A 17. § (3) bekezdés b) pontja a 2018: CXXVI. törvény 58. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷

Az „A tevékenység kiszervezésének feltételei” alcím címe a 2018: CXXVI. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁸

A 19. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁹

A 19. § (7) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 19. § (10) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁰¹

A 19. § (11) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁰²

A 21. § a 2017: LXIX. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰³

A 21. § (1a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 32. §-a iktatta be.

¹⁰⁴

A 22. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 58. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁵

A 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰⁶

A 22. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰⁷

A 22. § (4) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 58. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁸

A 24. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁰⁹

A 24. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹⁰

A 24. § (5) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹¹¹

A 24. § (8) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 33. §-a iktatta be.

¹¹²

A „Határon átnyúló átadások” alcímet (24/A. §) a 2018: CXXVI. törvény 34. §-a iktatta be.

¹¹³

A 25. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 162. § (3) bekezdésével megállapított, a 2018: LIV. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

¹¹⁴

A 25. § (4) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 163. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹⁵

A 25. § (5) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 35. §-a iktatta be.

¹¹⁶

A 27. § (2) bekezdése a 2016: LIII. törvény 59. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁷

Az „A tájékoztatás alapelvei” alcím címe a 2018: CXXVI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁸

A 28. § a 2018: CXXVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁹

A 28/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: CXLVIII. törvény 49. §-a iktatta be.

¹²⁰

A 28/A. § (3) bekezdése a 2016: LIII. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

¹²¹

A 28/A. § (4) bekezdése a 2016: LIII. törvény 59. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹²²

A 28/A. § (8) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 130. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXLIII. törvény 100. § c) pontja, a 2016: LIII. törvény 59. § f) pontja, a 2018: CXXVI. törvény 58. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹²³

A 28/A. § (9) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 100. § d) pontja, a 2016: LIII. törvény 59. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁴

A 28/A. § (14) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 130. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

¹²⁵

A 28/A. § (15) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 130. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

¹²⁶

Az „Általános tájékoztatás” alcímet (28/B. §) a 2018: CXXVI. törvény 38. §-a iktatta be.

¹²⁷

Az „A leendő tagok részére nyújtott tájékoztatás” alcímet (28/C. §) a 2018: CXXVI. törvény 38. §-a iktatta be.

¹²⁸

Az „A tagok részére nyújtott tájékoztatás” alcímet (28/D. §) a 2018: CXXVI. törvény 38. §-a iktatta be.

¹²⁹

Az „Ellátottak részére nyújtott tájékoztatás” alcímet (28/E. §) a 2018: CXXVI. törvény 38. §-a iktatta be.

¹³⁰

A 30. § (4) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 58. § i) pontja szerint módosított szöveg.

¹³¹

A 30. § (5) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 58. § j)–k) pontja szerint módosított szöveg.

¹³²

A 30. § (5) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 58. § k) pontja szerint módosított szöveg.

¹³³

A 31. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 378. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹³⁴

A 31. § (10) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹³⁵

A 33. § (3) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 57. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹³⁶

A 33. § (4) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 52. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁷

A 34. § (6) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 148. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁸

A 34. § (8) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 97. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLI. törvény 153. § (1) bekezdés c) pontja.

¹³⁹

A 34. § (9) bekezdését a 2007: CXXXVII. törvény 97. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdés e) pontja.

¹⁴⁰

A II. fejezet „Saját kockázatértékelés, a tartalékok, a szavatoló tőke és a biztonsági tőke szabályai” címe a 2018: CXXVI. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴¹

A „Saját kockázatértékelés” alcímet (34/A. §) a 2018: CXXVI. törvény 40. §-a iktatta be.

¹⁴²

A 35. § (1a) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 41. §-a iktatta be.

¹⁴³

A 37. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 58. § l) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁴

A 38. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁵

A 38. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CCXV. törvény 52. § b) pontja, a 2016: LIII. törvény 59. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

A 38. § (6) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁷

A 38. § (7) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 42. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁸

A 39. § (3) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁹

A 39. § (4) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 43. §-a iktatta be.

¹⁵⁰

A 40. § (2) bekezdés f) pontja a 2018: CXXVI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵¹

A 40. § (4) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 52. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵²

A 40. § (6) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 52. § d) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵³

A 41. § a 2015: CCXV. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵⁴

A 42. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése, a 2018: CXXVI. törvény 58. § m) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵

A 42. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁶

A 43. § (1) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 52. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A 43. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 378. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁸

A 43. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁵⁹

A 44. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 378. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶⁰

A 44. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶¹

A 44. § (5) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 52. § f) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶²

A 44/A. §-t a 2018: CXXVI. törvény 45. §-a iktatta be.

¹⁶³

A 45. § (5) bekezdése a 2016: LIII. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁴

A 46. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: CXXVI. törvény 59. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A 46. § (1) bekezdés f) pontját a 2018: CXXVI. törvény 46. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁶

A 46. § (1) bekezdés g) pontját a 2018: CXXVI. törvény 46. § (1) bekezdése iktatta be.

¹⁶⁷

A 46. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁶⁸

A 46. § (4) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁹

A 46. § (5) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 46. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁰

A 46/A. §-t a 2011: CXCIII. törvény 163. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁷¹

A 47. § (4) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 58. § n) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷²

A 47. § (5a) bekezdését a 2014: CIV. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷³

A 48. § (7) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁴

Az 50. § a 2018: CXXVI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷⁵

Az 54. § (2) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 52. § g) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁶

Az 55. § (2) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 163. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁷

Az 56. § (2) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁸

Az 56. § (3) bekezdésének d) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 97. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLI. törvény 153. § (1) bekezdés c) pontja.

¹⁷⁹

Az 56. § (5) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁰

Az 57. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸¹

Az „A felügyelet általános elvei” alcím címe a 2018: CXXVI. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸²

Az 58. § a 2018: CXXVI. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸³

Az 59. §-t és a megelőző alcímet a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁴

A 60. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: CCXV. törvény 52. § h) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁵

A 60. § (1) bekezdés f) pontját a 2017: LXIX. törvény 36. §-a iktatta be.

¹⁸⁶

A 60. § (1) bekezdés g) pontját a 2018: CXXVI. törvény 52. §-a iktatta be.

¹⁸⁷

A 60. § (1) bekezdés h) pontját a 2021: LVIII. törvény 38. §-a iktatta be.

¹⁸⁸

A 61. § (1) bekezdés c) pontja a 2008: CIII. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁹

A 61. § (2) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 59. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁰

A 62. § (2) bekezdése a 2007: CXXXVIII. törvény 219. § (4) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXXXVI. törvény 75. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁹¹

A 62/A. §-t megelőző címet a 2011: CXCIII. törvény 163. § (5) bekezdése iktatta be.

¹⁹²

A 62/A. §-t a 2011: CXCIII. törvény 163. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXV. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹³

A 62/A. § (3) bekezdését a 2018: CXXVI. törvény 53. §-a iktatta be.

¹⁹⁴

A 62/B. §-t megelőző alcímet a 2017: LXIX. törvény 37. §-a iktatta be.

¹⁹⁵

A 62/B. §-t a 2017: LXIX. törvény 37. §-a iktatta be.

¹⁹⁶

A „Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés” alcímet (62/C. §) a 2018: CXXVI. törvény 54. §-a iktatta be.

¹⁹⁷

A 63. § (2) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹⁸

A 64. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹⁹

A 64. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰⁰

A 64. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰¹

A 64. § (1) bekezdés e) pontja a 2018: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰²

A 64. § (1) bekezdés f) pontja a 2018: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰³

A 64. § (1) bekezdés p) pontját a 2018: CXXVI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰⁴

A 64. § (1) bekezdés q) pontját a 2018: CXXVI. törvény 55. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰⁵

A 64. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 303. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁶

A 64. § (3) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 79. §-a iktatta be.

²⁰⁷

A 64. § (4) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 79. §-a iktatta be.

²⁰⁸

A 66. §-t a 2011: CLXVI. törvény 84. § 44. pontja hatályon kívül helyezte.

²⁰⁹

A 70. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 126. §-ával megállapított szöveg.

²¹⁰

A 70. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 302. §-ával megállapított szöveg.

²¹¹

A 70. § (7)–(8) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

²¹²

A 70/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 116. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés h) pontja. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

²¹³

A 71. § (3) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁴

A 71. § (5) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 49. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁵

A 72. § (1)–(3) bekezdését a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

²¹⁶

A 72. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 303. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁷

A 72. § (4) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 378. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²¹⁸

A 72. § (4) bekezdés b)–c) pontját a 2009: LVI. törvény 379. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²¹⁹

A 72. § (4) bekezdés f) pontja a 2009: CXLIX. törvény 116. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

²²⁰

A 74. § (1) bekezdése a 2011: CXCVII. törvény 163. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

²²¹

A 77. § (2) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 52. § i) pontja szerint módosított szöveg.

²²²

Az V. Fejezet címe a 2011: CCI. törvény 315. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²²³

A 82. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 315. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁴

A 82. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 315. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁵

A 83. § (2) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése, a 2018: CXXVI. törvény 58. § o) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁶

A 83. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (79) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

²²⁷

A 84. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 315. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁸

A 84. § (5) bekezdése a 2011: CCI. törvény 315. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²²⁹

A 84. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 315. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁰

A 84. § (6) bekezdés e) pontja a 2011: CCI. törvény 315. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²³¹

A 84. § (6) bekezdés f) pontja a 2011: CCI. törvény 315. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²³²

A 84. § (7) bekezdését a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezte.

²³³

A 84. § (8) bekezdése a 2011: CCI. törvény 315. § g) pontja szerint módosított szöveg.

²³⁴

A VI. fejezetet (85–85/D. §) a 2021: LVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

²³⁵

A 86. §-t a 2018: CXXVI. törvény 59. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

²³⁶

A VII. fejezet megjelölését és címét a 2021: LVIII. törvény 40. §-a iktatta be.

²³⁷

A 86/A. §-t megelőző alcímet a 2021: LVIII. törvény 40. §-a iktatta be.

²³⁸

A 86/A. §-t a 2015: CCXV. törvény 50. §-a iktatta be.

²³⁹

Lásd a 461/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletet.

²⁴⁰

A 86/B. §-t a 2018: CXXVI. törvény 56. §-a iktatta be.

²⁴¹

Lásd a 276/2018. (XII. 21.) Korm. rendeletet.

²⁴²

A 87. §-t megelőző alcím cím a 2021: LVIII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

²⁴³

A 89. §-t a 2007: CXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: LIII. törvény 57. §-a iktatta be.

²⁴⁴

A 90. § c) pontját a 2007: CXXXVII. törvény 97. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXCIII. törvény 163. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴⁵

A 90. § d) pontját a 2011: CXCIII. törvény 163. § (7) bekezdése iktatta be.

²⁴⁶

A 90. § e) pontját a 2012: CLI. törvény 61. §-a iktatta be.

²⁴⁷

A 90. § f) pontját a 2014: CIV. törvény 23. §-a iktatta be.

²⁴⁸

A 90. § g) pontját a 2015: CCXV. törvény 51. §-a iktatta be.

²⁴⁹

A 90. § h) pontját a 2016: LIII. törvény 58. §-a iktatta be.

²⁵⁰

A 90. § i) pontját a 2018: CXXVI. törvény 57. §-a iktatta be.

²⁵¹

A 91. §-t a 2021: LVIII. törvény 42. §-a iktatta be.

²⁵²

Az 1. mellékletet a 2021: LVIII. törvény 43. §-a iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek