nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
121/2007. (X. 18.) FVM rendelet
a baromfikeltető állomások üzemeltetésének engedélyezéséről és működésüknek rendjéről
2014-03-15
2017-08-17
6
Jogszabály

121/2007. (X. 18.) FVM rendelet

a baromfikeltető állomások üzemeltetésének engedélyezéséről és működésüknek rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. és 10. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 5. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §1 A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) szerinti Országos Adatbázisban kötelezően nyilvántartott házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, strucc, emu (a továbbiakban együtt: baromfi) keltető állomást üzemeltető természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

Fogalmak

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) INTRA/KÁBO szám: az Európai Unió által működtetett TRACES rendszer által képzett, a Közösségen Belüli Bizonyítványok/Közös Állategészségügyi Beléptetési Okmányok azonosítására kiadott tizennyolc karakteres azonosító szám;

b)2 törzsállomány azonosító szám: a Baromfi Információs Rendszer (a továbbiakban: BIR) által képzett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által kiadott hatjegyű szám, amely a baromfi törzsállományok azonosítására szolgál;

c)3 Útmutató: a NÉBIH által készített és honlapján közzétett BIR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató;

d)4 termelőtelep: az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 27-i 617/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) 1. cikk 3. pontjának a) és b) pontja szerinti tenyésztelep, illetve szaporítótelep.

(2)5 Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra a TIR rendelet 2. §-a, az Átv. 3. §-a és a bizottsági rendelet 1. cikke az irányadó.

Az engedélyezés feltételei

3. § (1)6 Baromfikeltető állomás a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) engedélyével üzemeltethető.

(2) A keltető üzem keltetési tevékenységét irányító személynek legalább mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

(3) Nem kell üzemeltetési engedély akkor, ha a keltetőgépekbe összesen ezer tyúktojás egyenértéknél több egyszerre nem rakható be.

A keltető üzem engedélyezése

4. §7 (1)8 Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet a NÉBIH honlapján közzétett nyomtatványon a keltető üzem üzemeltetőjének kell benyújtania.

(2) A kérelemnek – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – tartalmaznia kell:

a) a keltető üzem címét, telefonos elérhetőségét;

b) a keltetőgépek típusát és kapacitását tyúktojás egyenértékben számolva;

c) keltetési tevékenységét irányító személy szakképesítésének megnevezését.

(3) A kérelemhez csatolni kell a keltetési tevékenységet irányító személy szakképesítéséről szóló dokumentum hiteles másolatát. A keltető üzemeltetési tevékenységét irányító személynek legalább mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel vagy baromfikeltető szaktanfolyamon szerzett bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A nem szakirányú középfokú végzettség is elfogadható egy alkalommal, amennyiben a keltetésvezető a munkaviszonyt igazoló dokumentumok csatolásával legalább öt év baromfikeltetői gyakorlatot tud igazolni.

(4)9 Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a keltető üzemben az engedélyezési eljárás részeként helyszíni szemlét tart, melynek keretében megvizsgálja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét.

(5) Az üzemeltetési engedély nem érinti a működtetéssel kapcsolatos egyéb jogszabályokban előírt engedélyeket.

5. §10 A NÉBIH az üzemeltetési engedéllyel rendelkező keltető üzemek listáját az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és saját honlapján közzéteszi.

Az engedélyezett keltető üzemek ellenőrzése,
az adatváltozások bejelentése

6. § (1)–(2)11

(3)12 A NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a keltető üzemben ellenőrzi:

a) az engedélyezés feltételeinek fennállását;

b) az adott fajta elfogadott tenyésztési programjában szereplő minőségi mutatók alapján a tenyész- és keltetőtojást, a szállításra előkészített naposbaromfit;

c) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendeletben, valamint a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendeletben előírt adatszolgáltatás teljesítését, a nyilvántartások és dokumentációk meglétét, azok szabályszerű vezetését.

(4)13 Az ellenőrzéshez szükséges mintavétel és minősítés szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

7. § (1)14 Az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőnek a 4. § (1) bekezdésében foglaltak változása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságától az engedély módosítását kell kérnie.

(2)–(3)15

A keltető üzem üzemeltetésének feltételei

8. § (1) Keltetésre

a)16 valamely elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében vagy tenyésztési főkönyvében szereplő és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által nyilvántartásba vett törzsállománytól származó, az adott fajta tenyésztési programjában meghatározott minőségű keltető- vagy tenyésztojás,

b) fajtaelismeréssel vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel rendelkező fajtához tartozó, külföldről beszállított keltető- vagy tenyésztojás,

c) fajtaelismeréssel vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező fajtához tartozó, külön jogszabály által meghatározott dokumentációval rendelkező, külföldről beszállított keltetőtojás

használható fel.

(2)17 A keltető- és tenyésztojásoknak

a) belföldi tojások esetén az adott fajta tenyésztési programjában meghatározott jelöléssel kell rendelkezniük,

b) a külföldről beszállított tojások esetében a jelölés nem lehet összetéveszthető, vagy ellentétes a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló 2007. október 22-i 1234/2007 EK rendeletben foglaltakkal és ezen rendelet végrehajtási rendeleteinek előírásaival.

(3) A keltető- és tenyésztojásokhoz az állattartónak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott dokumentációt kell csatolnia.

(4) A különböző telepekről származó tojások származás szerinti elkülönítését a munkafolyamatok során végig fenn kell tartani.

9. § (1) A keltetési tevékenységről – kétpéldányos, sorszámozott lapokból álló – keltetési naplót kell naprakészen vezetni.

(2) A keltetési naplónak tartalmaznia kell:

a) a faj és fajta megnevezését;

b) a törzsállomány azonosító számokat, külföldről beszállított tojások esetén az INTRA/KÁBO számokat;

c) a keltetésre gépbe rakott tojások mennyiségét, a berakás időpontját;

d) a kiesések mennyiségét (lámpázási kiesések, befulladás);

e) a kikelt mennyiséget és a kelés dátumát.

Tenyész- és keltetőtojások, valamint csomagolásuk jelölése18

9/A. §19 (1) Belföldön forgalomba hozott tenyész- és keltetőtojásoknak a termelőtelep azonosító számát tartalmazó egyedi jelölését a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a termelőtelepen kell elvégezni.

(2)20 Az Európai Unió tagállamába vagy harmadik országba történő szállítás esetén a tenyész- és keltetőtojásoknak a termelőtelep azonosító számát tartalmazó egyedi jelölését a termelőtelepen kell elvégezni, és az azonosító számot a tenyész- és keltetőtojásokon fel kell tüntetni.

(3)21 A termelőtelep azonosító számát a termelőtelep tulajdonosának vagy tartójának írásbeli kérelmére a NÉBIH adja ki. Az azonosító szám kiadásával egyidejűleg a NÉBIH az ügyfelet és a élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot határozat megküldésével értesíti.

(4)22 A NÉBIH a termelőtelep tulajdonosának vagy tartójának írásbeli kérelme alapján engedélyezheti a keltetőtojások keltetőüzemben történő jelölését, de ebben az esetben is a termelőtelep azonosító számát kell a tojásokon feltüntetni. A jelölést mindenkor a keltetőgépbe történő helyezés előtt kell elvégezni.

(5)23 Az Európai Unió tagállamába vagy harmadik országba történő szállítás esetén az azonosító szám elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

Tájékoztatás és jelentéstétel24

9/B. §25 A bizottsági rendelet 8. cikkében előírt tájékoztatást a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvény, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerint végzi.

Jogkövetkezmények

10. § (1)26 A jogszabályi előírásoknak meg nem felelő működés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság

a)–b)27

c) szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezheti.

(2)28

(3)29 A keltető üzem engedélyének visszavonását vagy felfüggesztését az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jelenti a TIR adatbázisba a TIR rendeletben foglaltak szerint, valamint a visszavonó, illetve felfüggesztő közigazgatási határozat megküldésével értesíti a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2)–(3)30

Az Európai Unió jogának való megfelelés

12. § (1) Ez a rendelet a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)31 Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 617/2008/EK rendelete (2008. június 27.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

b) a Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről.

1. számú melléklet a 121/2007. (X. 18.) FVM rendelethez32

Az ellenőrzéshez szükséges mintavétel
és a minősítés szabályai

1. Fogalmak

1.1. Keltetésre alkalmas tojás és naposbaromfi tétel: az azonos fajú, fajtájú és egyidejű átadás-átvételre szánt, egy származási igazolással, illetve szállítólevéllel ellátott és csomagolt tojás vagy ugyanilyen, de egy leszedésből származó naposbaromfi mennyiség.

1.2. Tojás és naposbaromfi minta: a tételnek a vizsgálat (minőségellenőrzés) céljára a mintavételi eljárás során kivett és elkülönített része.

1.3. Tojás és naposbaromfi csomagolási egysége: a csomagolás legkisebb egységének kell tekinteni a tojástálcát és a naposbaromfi-szállító kartont és dobozt.

2. Mintavételi eljárás

2.1. A hatósági mintavételt az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hajtja végre.

2.2. A mintát a tojástálcákat gyűjtő ládából, kartonból, azon belül a tálcákból (a tojásokból), továbbá a naposbaromfit szállító kartonból (dobozból), tehát a naposbaromfiból kell venni.

2.3. A mintavétel az átadás-átvétel helyén történik.

2.4. A mintavétel a napos állatok leszedését követően, a naposlibák esetében pedig a leszedést követő három óra elteltével történhet.

3. A minta mennyisége

3.1. Keltetésre előkészített tojásminta esetén a szükséges mennyiséget az 1. számú táblázat szerint kell kivenni úgy, hogy az a legkisebb csomagolási egység vagy annak egész számú többszöröse legyen.

1. számú táblázat

A tétel mennyisége
(db)

A legkisebb kiveendő mennyiség
(%)

1 000 alatt

20

1 001–5 000

15

5 001–10 000

7

10 001–20 000

4

20 001–50 000

3

50 001 fölött

2

3.2. Naposbaromfi esetén a vizsgálathoz szükséges mintamennyiséget a 2. számú táblázat szerint kell kivenni úgy, hogy az a legkisebb csomagolási egység vagy annak egész számú többszöröse legyen.

2. számú táblázat

A tétel mennyisége
(db)

A legkisebb kiveendő mennyiség

1 000 alatt

A legkisebb csomagolási egység

1 001–5 000

200 db

5 001–25 000

300 db

25 001 fölött

400 db

4. A minősítés eredménye

Megfelelő a tétel minősége, ha a minta egy százalékánál nem több a minőséghibás egyedek száma. Minőséghibásnak az a tojás vagy naposállat minősül, amely nem felel meg az adott fajta tenyésztő szervezete által meghatározott minőségi követelményeknek.

2. számú melléklet a 121/2007. (X. 18.) FVM rendelethez33

Az Európai Unió tagállamába vagy harmadik országba történő szállítás esetén a termelőtelep
azonosító száma a következő elemekből tevődik össze:

1. karakter:

„HU” – Magyarország ISO-kódja

2. karakter:

„P” – tenyésztelep

„B” – szaporítótelep

„H” – keltető

3. karakter:

telep TIR azonosítója

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!