• Tartalom

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

2025.07.06.

A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 41/A. §-ának (1) bekezdésében és a 85. §-ának a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet előírásait az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának a)–d) pontja szerinti területek közül a gyep (rét, legelő) hasznosítású területekre (a továbbiakban: Natura 2000 gyepterületek), valamint földhasználóikra kell alkalmazni.

(2)1 E rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi és vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú Natura 2000 gyepterületekre, valamint azok földhasználóira.

(3) Amennyiben a Natura 2000 gyepterület egyben védett természeti terület is, úgy az e rendeletben foglaltakat a védett természeti területekre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. földhasználó: az, aki a földterületek hasznosításával összefüggésben felmerülő költségeket, illetve kockázatot viseli;

2. túllegeltetés: a gyep magas állatsűrűséggel történő legeltetésből eredő károsodása, melynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik;

3. zárványterület: olyan, a kaszálás során fennmaradó kaszálatlan terület, amely a kaszálás elől elrejtőző élőlények menekülési lehetőségét biztosító vegetációval nem érintkezik;

4. inváziós és termőhely-idegen növényfajok: a Natura 2000 gyepterületeken előforduló közösségi jelentőségű fajokat, valamint közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusokat veszélyeztető, az adott Natura 2000 élőhely természetes társulásának részét nem képező, a melléklet szerinti lágy- és fásszárú növényfajok;

5. speciális növényvédőszer-kijuttatás: valamely inváziós vagy termőhely-idegen növényfaj ellen pontos, cseppmentes és célirányos vegyszer-kijuttatással – így különösen a tuskó-, sarj- vagy levélkenés, a pontpermetezés, a tőinjektálás technológia alkalmazásával – történő védekezés.

A Natura 2000 gyepterületek

földhasználati előírásai

3. § (1) A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani.

(2) Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető.

(3) A gyepterület túllegeltetése tilos.

(4) A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos.

(5) Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos.

4. § (1) A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át – beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is – kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni.

(2) A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.

(3) Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos.

(4)2 A Natura 2000 gyepterületeken területi természetvédelmi hatóságnak, helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek az engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki:

a) a nád irtásához, valamint

b) az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez.

(5)3 Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. A vadászati hatósághoz a kérelem elektronikus űrlap útján is benyújtható.

5. § (1) A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező.

(2) Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

(3)4 A földhasználó a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt legalább öt munkanappal – a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) által biztosított elektronikus felületen, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítást követően – a Kincstárnak bejelenti. Ha a (2) bekezdés szerinti védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a 4. § (1) bekezdésében előírt 5%-os határértéket, akkor ezt a bejelentésben előzetesen jeleznie kell.

(3a)5 A Kincstár a (3) bekezdés szerinti bejelentést – a tervezett kaszálással érintett területet digitális térképi fedvényével, shape formátumban is megadva – a bejelentés benyújtását követő első munkanapon továbbítja a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak.

(4) Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, valamint a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének való megfelelést szolgálja.

7. §6 E rendeletnek az agrárminiszter felelősségi körébe tartozó egyes kormányrendeletek adminisztrációcsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 188/2025. (VII. 3.) Korm. rendelettel megállapított 5. § (3) és (3a) bekezdését a 2025. évben benyújtott egységes kérelemmel igényelhető agrártámogatási eljárások során is alkalmazni kell.

Melléklet a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelethez

A Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű fajokat és élőhelyeket veszélyeztető lágy- és fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

1

Az 1. § (2) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 53. § a) pontja szerint módosított szöveg.

2

A 4. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 103. §-a szerint módosított szöveg.

3

A 4. § (5) bekezdése a 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 5. § (3) bekezdése a 188/2025. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 5. § (3a) bekezdését a 188/2025. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

6

A 7. §-t a 188/2025. (VII. 3.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére