nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
2017-01-01
2017-03-31
32
Jogszabály

382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)1 E rendeletet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari építésügyi hatósági eljárásokra kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építményekhez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia-ipari építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaira.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. Átalakító berendezés: a villamos jellemzők (feszültség, áramnem, frekvencia) átalakítására szolgáló berendezések összessége, különösen transzformátor állomások;

2. Kapcsoló berendezés: villamos szerelvényekből összeállított szerelési egység, amelyen nyomvonalas villamos építmény üzemszerű kapcsolása, szakaszolása történik;

3. Belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától olyan építmény, amely belső, általában elzárt kezelőtérrel rendelkezik – ide nem értve a termékként forgalmazott belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést –, továbbá a szabadtéri átalakító vagy kapcsoló berendezés;

3a.2 Jelentős korszerűsítés: az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti korszerűsítés;

4. Külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától, olyan építmény, amelynek mérete és felépítése csak külső kezelést tesz lehetővé, továbbá a termékként forgalmazott belső kezelőterű, valamint a térszint alatt elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés;

4a.3 Névleges bemenő hőteljesítmény: az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2. § 21. pontja szerinti hőteljesítmény;

5. Tartószerkezeten elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés: a föld feletti vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés;

5a.4 Távfűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, illetve melegített víz formájában egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok fűtése céljából;

5b.5 Távhűtés: hűtött folyadék formájában egy központi termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy ipari folyamatok hűtése céljából;

5c.6 Teljes bemenő hőteljesítmény: az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2. § 24. pontja szerinti hőteljesítmény;

6.7 Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben megállapított hatásterület, amelyre a tervezett vagy létesült villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő e rendeletben használt fogalmakat a VET, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni.

3. §8 A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatósági jogkört első fokon Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként kijelöléséről és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében kijelölt műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: Hatóság), másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala gyakorolja.

4. § Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás – a 31. §-ban és a 34. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – kérelemre indul, amelyhez a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmú műszaki dokumentációt kell csatolni az egyes eljárásfajtáknál meghatározottak szerint.

4/A. §9 (1) A 4. számú melléklet 3. pont 3. sora szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, a kérelemhez csatolni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot.

(2)10

(3)11 Amennyiben az építésügyi hatóság az eljárást a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély megszerzéséig a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján felfüggeszti, az eljárást felfüggesztő végzésnek tartalmaznia kell – a Khvr. 6. számú mellékletének figyelembevételével – a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.

(4) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzé kell tenni azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amit az eljáró hatóság olyan eljárásban hozott, amelyben a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálták.

4/B. §12 (1) A VET hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban az ügyfél a kérelmet elektronikusan is benyújthatja.

(2) Ha a kérelmet az ügyfél elektronikusan nyújtotta be, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, valamint a megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az építésügyi hatóság számára.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott elektronikus ügyintézésre az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott szabályokat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

5. § (1)13 Az építési munkák megkezdéséről és várható befejezéséről köteles az engedély jogosultja (a továbbiakban: építési engedélyes) az ügyfeleket a helyben szokásos módon, továbbá a Hatóságot, valamint a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságot – a munka megkezdése előtt 15 nappal – írásban értesíteni.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét, névjegyzéki számát és elérhetőségét (telefonszámát). Amennyiben a kivitelezés során műszaki ellenőrt alkalmaznak, úgy annak az adatait is be kell jelenteni.

(3) Amennyiben az építési engedélyes az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Hatóság a kivitelezést leállíthatja.

(4) Az építési engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, amelynek mértékét külön jogszabály határozza meg.

(5)14 A Hatóság kérelemre soron kívüli eljárást folytathat le, illetve a (6) bekezdésében meghatározott esetben folytat le. A soron kívüli eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap.

(6) A kivitelezés megkezdését követően benyújtott, műszaki szükségességből felmerülő építési engedély módosítási kérelem ügyében a Hatóság soron kívüli eljárással dönt a szükséges intézkedések megtételéről, a munkálatok folytatásáról vagy felfüggesztéséről.

(7)15

(8)16 Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték vezetékjoga, használati joga vagy szolgalmi joga által érintett ingatlan telekalakítása esetén a vezetékjogot, a használati jogot, a szolgalmi jogot érvényesíteni kell. A változási vázrajzot a jog jogosultjával ellen kell jegyeztetni. Ha a vezetékjog, használati jog, szolgalmi jog feltüntetése megfelel az alapjául szolgáló hatósági határozatnak, az ellenjegyzést a jogosult nem tagadhatja meg.

6. §17 (1) Az első és másodfokú villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásban – a 37. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt kivételekkel – a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott hatóságok szakhatóságként járnak el.

(2) A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően a 4. számú melléklet 2. pontjában meghatározott közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárulásukról nyilatkoznak.

(3) A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a 4. számú melléklet 3. pontja szerinti szakkérdést az eljáró Hatóság vizsgálja.

(4) Ha az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az elsőfokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság a 4. számú melléklet 3. pontja szerinti szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.

(5) Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

7. §18 Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött villamosenergia-ipari építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha megfelel a következőknek:

a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is,

b) az országos településrendezési és építési követelmények.

7/A. §19

ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

8. § (1) Az építési engedély megkérése előtt a kérelmező a villamosenergia-ipari építmény műszaki megvalósíthatóságának, továbbá műemléki, régészeti, településképi, természet és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából a Hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet.

(2)20 A kérelmet az 5. számú melléklet, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. melléklet 11. pontja szerinti tartalommal 2 példányban, valamint az ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.

(3)21 A jogerős elvi engedély egy évig hatályos. Időbeli hatálya egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg.

(4)22 Az elvi engedély időbeli hatályán belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető.

(5)23

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK SAJÁT INGATLANON

9. § A saját ingatlanon építendő villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték, és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső- és belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek engedélyezési feltételei tekintetében – amennyiben egyszerűsített eljárás lefolytatásának helye nincs – az adott építmény idegen ingatlanon történő építési engedélyezésére vonatkozó előírások az irányadók.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK IDEGEN INGATLANON

Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon

10. § (1)24 A VET 121. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárral összefüggésben fizetendő kártalanítás összegében a hálózati engedélyes és az ingatlan tulajdonosa állapodik meg. Megállapodás hiányában a hálózati engedélyes a jogerős engedélyben foglalt jogainak gyakorlását csak akkor kezdheti meg, ha a saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt kártalanítás összegét az ingatlan tulajdonosnak átadta, vagy – ha ez az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem lehetséges – annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezte, és arról az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően igazolható módon értesítette. Ha a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor, az engedélyes köteles erről az engedélyező hatóságot a tájékoztatást kizáró ok igazolásával egyidejűleg tájékoztatni.

(1a)25 Ha a bírósági letétbe helyezést a kártalanítási összeg mértéke nem teszi lehetővé, úgy az engedélyes a hatóságnak igazolja az összeg rendelkezésre állását.

(2) A kártalanítási összeg megállapítására a határozat jogerőre emelkedésének időpontja az irányadó.

(3)26 Ha a hálózati engedélyes a jogerős határozatban foglalt jogai gyakorlása során tevékenységével összefüggő kárt az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, az általa felajánlott és az ingatlan tulajdonosa által át nem vett összeg, valamint a fizetési biztosíték a kártalanítást nem fedezi, vagy az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegével nem ért egyet, az ingatlan tulajdonosa a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.

11. §27

Vezetékjog

12. § (1) A vezetékjog engedélyezése iránti kérelem Hatósághoz történő benyújtása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le. Az előkészítő eljárást – kivéve az annak részét képező helyszíni szemlét – akkor is le kell folytatni, ha a közcélú hálózat egyszerűsített eljárás alapján kerül engedélyezésre.

(2) Az előkészítő eljárás részeként a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező nyomvonal-kijelölési dokumentációt köteles készíteni a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban.

(3) Az előkészítő eljárás során vizsgálni kell a terület- és településrendezési tervekkel való összhangot, valamint figyelemmel kell lenni az ingatlantulajdonos ingatlanát érintő – okirattal, különösen elvi építési engedéllyel vagy építési engedéllyel igazolt – középtávú terveire.

13. § (1)28 Az előkészítő eljárás részeként a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező helyszíni szemlét szervezhet meg. A hálózati engedélyes (vagy megbízottja) a helyszíni szemlére az ügyfeleket és az érintett szakhatóságokat, közműveket, kezelőket és üzemeltetőket a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével nyolc nappal korábban hívja meg.

(2) A közcélú hálózat építésével kapcsolatban a helyszíni szemlén megjelent szakhatóságok a tervek tekintetében nyilatkozhatnak, továbbá a közművek, kezelők és üzemeltetők az érdekeltségi területüket illetően, az ügyfelek a tulajdonosi nyilatkozat tekintetében a helyszíni szemle szervezőjének nyilatkoznak, vagy nyilatkozatukat 15 napon belül írásban megadják. Amennyiben az ügyfél az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy a megkeresését kell hitelt érdemlő módon igazolni.

(3)29 Ha helyszíni szemlére nem kerül sor, a hálózati engedélyesnek vagy megbízása alapján a tervezőnek a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével az ügyfelek nyilatkozatait, a közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatait meg kell kérni, és a vezetékjogi engedély iránti kérelemhez csatolni kell. Az ügyfelek nyilatkozatai tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.

14. § (1)30 A hálózati engedélyesnek a vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet az 1. számú melléklet, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtania a Hatósághoz.

(2) Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a felelős műszaki vezető adatai még nem ismertek, azokat a kivitelezési munka megkezdéséig a Hatóságnak be kell jelenteni.

(3)31 Ha a közcélú hálózat építésével egy időben – annak részbeni átépítése miatt – megszüntetésre is sor kerül, akkor annak engedélyezése – a 14. § (4) bekezdésében meghatározott esetben – a vezetékjogi engedéllyel együttesen kérelmezhető. A Hatóság ebben az esetben a vezetékjogot és a megszüntetést egy eljárás keretében engedélyezi.

(4)32 Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,

b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő

bontási tevékenység.

15. § (1) A vezetékjogi engedélyben vagy mellékletében kell meghatározni a közcélú hálózat nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a közcélú hálózat biztonsági övezeteként kijelölt területsáv nagyságát.

(2)33 Erdőnek és fásított területnek közcélú vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén – megállapodás alapján – a faanyag kitermelése, elszállítása és hasznosítása az erdő, illetőleg a fásított terület tulajdonosának a kötelezettsége és jogosultsága. Ha a tulajdonos az itt meghatározott kötelezettségét az építési engedélyes felszólítása ellenére nem teljesíti, az építési engedélyes saját költségére a faanyagot kitermelheti, ez esetben a faanyag az építési engedélyes tulajdonába kerül.

16. § A külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulását a vezetékjogi engedély kérelemhez csatolni kell. Hozzájárulás hiányában a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezések a Hatóság jogerős vezetékjogi engedélye birtokában építhetők.

17. §34 (1) Az építési engedélyes névváltozása esetén erről szóló köz- vagy magánokiratot, míg jogutódlás és az építési engedélyes személyében történt változás bejelentéséhez hitelesített köz- vagy magánokiratot kell a kérelemhez mellékelni.

(2) A Hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében – az építési engedélyes cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

18. §35 A Hatóság a vezetékjogi engedély hatályát az építési engedélyes által az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb két évvel abban az esetben hosszabbíthatja meg, ha az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint az építési engedélyes ismételten beszerzi a vezetékjogi engedélyezés eljárásban részt vett közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatát.

Használati jog

19. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést a Hatóság jogerős építési engedélye alapján építhet.

(2) Meglévő közcélú hálózathoz utólag építendő belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés csak új eljárás keretében megszerzett jogerős építési engedély birtokában építhető.

20. § (1)36 Az építési engedély iránti kérelmet az 5. számú melléklet, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 7. pontja szerinti tartalommal 2 példányban, valamint az ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.

(2)37 A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 7. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. A közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező köteles beszerezni és a kérelemhez csatolni.

(3)38 Ha a tervezett belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezése termőföld időleges vagy végleges igénybevételével jár, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a ingatlanügyi hatóság más célú hasznosítást engedélyező jogerős határozatát.

21. § (1)39 Ha a használati jog alapítása az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján jött létre, akkor a hálózati engedélyesnek az építési engedély iráni kérelemhez csatolni kell a megállapodást, a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot és annak igazolását, hogy használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta.

(2)40 Ha megállapodás hiányában a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérelmezi, az arra vonatkozó kérelméhez a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító, a kérelmezett használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot 5 példányban köteles csatolni.

(3)41 A használati jog jogosultjának névváltozása esetén erről szóló köz- vagy magánokiratot, míg jogutódlás és az engedélyes személyében történt változás bejelentéséhez hitelesített köz- vagy magán okiratot kell a kérelemhez mellékelni.

(4)42 A Hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében – az építési engedélyes cégkivonatát a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

22. §43 A Hatóság az építési engedély hatályát a hálózati engedélyes által az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb két évvel abban az esetben hosszabbíthatja meg, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint ha a hálózati engedélyes ismételten beszerzi az építési engedélyezési eljárásban részt vett közművek, kezelők, üzemeltetők időközben lejárt nyilatkozatát.

Erőművek építése

23. § (1)44 Az erőmű építési engedélyezési eljárás a termelői engedélyes vagy az építtető kérelmére indul. Az eljárásra e rendelet 20. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(1a)45 Az építésügyi hatóság engedélyét kell kérni a 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű, hő alapú villamosenergia-termelő létesítmény jelentős korszerűsítésére.

(2)46 A termelői engedélyesnek vagy az építtetőnek az építési jogosultságát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell. Az építési jogosultság – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a következő okiratokkal igazolható:

a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében

aa) az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,

ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,

ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozattal, illetőleg

ad) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;

b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően

ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg

bb)47 a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal vagy a kisajátításról szóló határozattal;

c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében – az a) pontban meghatározottakon túlmenően – a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;

d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(2a)48 A termelői engedélyesnek vagy az építtetőnek szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárása során az építési engedély iránti kéreleméhez csatolni kell a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló miniszteri rendeletben megállapított biztonsági övezetben korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerint kötött megállapodást is. A megállapodásban rendelkezni kell a korlátozás mértékéről és a kártalanításról, valamint a korlátozás ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetéséről. Az előírt biztonsági övezet nagyságát és a korlátozás tényét illetően az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést az engedélyes köteles kérni.

(2b)49 Szélerőmű vagy szélerőmű park esetén, ha a tervezett villamos erőmű termőföld igénybevételével jár, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanügyi hatóság művelés alól kivonást engedélyező, legalább három éve jogerőre emelkedett határozatát.

(3)50 Ha a kérelmező a kérelemhez az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatát nem csatolja, a Hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.

(4)51 A 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítményre vonatkozó építési engedélyre irányuló kérelemhez – a (7) bekezdésben foglalt esetkör kivételével – csatolni kell az erőmű nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetésére, illetve átalakítására vonatkozó, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) által jóváhagyott költség-haszon elemzést.

(5)52 Ha a jóváhagyott költség-haszon elemzés eredménye pozitív, azaz a diszkontált bevételek meghaladják a diszkontált kiadások összegét, úgy az építési engedély – a (6) bekezdésben foglalt esetkör kivételével – csak az erőmű nagy hatásfokú kapcsolt termelésre alkalmas létesítményként történő megvalósítására adható ki.

(6)53 A MEKH kérelemre pozitív eredményű, jóváhagyott költség-haszon elemzés esetén is mentesítheti a kérelmezőt az (5) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése alól jogi, tulajdoni vagy finanszírozási okokra figyelemmel.

(7)54 Az (5) bekezdésben meghatározott költség-haszon elemzést nem kell csatolni az engedélyezés iránti kérelemhez

a) olyan erőmű esetén, amely a MEKH-től a (8) bekezdés szerint mentesítést kapott,

b) atomerőmű esetén,

c) olyan létesítmény esetén, amelynek geológiai tárolóhelyhez közel kell elhelyezkednie, ha

ca)55 rendelkezik a Pest Megyei Kormányhivatal igazolásával arról, hogy megfelelő elkülönített helyet biztosítanak a szén-dioxid leválasztásához és sűrítéséhez szükséges berendezések telepítéséhez,

cb) 10 km-nél közelebb fekszik a szén-dioxidot befogadó geológiai tárolóhelyhez, és

cc) a szén-dioxidot befogadó geológiai tárolóhely érvényes és hatályos bányafelügyeleti tárolási engedéllyel rendelkezik, vagy

d) ha a létesítményt nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre alkalmasnak tervezik.

(8)56 A MEKH az erőmű kérelme alapján mentesítheti a költség-haszon elemzés elkészítése alól azt az erőművet, amelyet egy ötéves időszak alatti mozgóátlag alapján kevesebb, mint 1500 óra üzemelésre terveztek.

23/A. §57 (1) A szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjének (az e §, valamint a 23/B., 29/A. és 29/B. § alkalmazásában a továbbiakban: Kormányhivatal) szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével.

(2) A Kormányhivatal a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem, illetve szakkérdés elbírálása során a szélerőmű vagy szélerőmű park környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésekben foglal állást és ennek keretében vizsgálja, hogy a szélerőmű nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a létesítésétől várható előnyöket.

(3) Az olyan építési engedélyezési eljárásokban, amelyekben a Kormányhivatal jár el első fokon, eljárásában maga vizsgálja a szakkérdést.

(4) A szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárásában másodfokon az országos illetékességgel eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.

23/B. §58 (1) A szakhatósági eljárás során a Kormányhivatal – az építési engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett – beszerzi a településfejlesztésért és településrendezésért, az iparügyekért, a környezetvédelemért, természetvédelemért, valamint az energiapolitikáért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.

(2) A Bizottság elnöke a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kijelölt személy, a Bizottság további tagjai az (1) bekezdésben megjelölt miniszterek által szakterületenként kijelölt egy-egy személy.

(3) A Bizottság a véleménye kialakítása során vizsgálja a szélerőmű, szélerőmű park környezeti, természeti és településrendezési hatásait, valamint mérlegeli a létesítmény használatával vagy a használat elmaradásával várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan megtehető vagy a kérelmező által megvalósított intézkedések következményeit.

(4) A Bizottság tagja csak olyan személy lehet, aki törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

(5) A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése idegen ingatlanon

24. § (1)59 Ha a termelői vezeték és az ahhoz tartozó tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építésének engedélyezése a VET 132. §-ának (1) bekezdése alapján vezetékjogi engedélyezési eljárással történik, akkor az eljárás során e rendelet 12–18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelet hálózati engedélyest említ, azon a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyesét vagy az építtetőt kell érteni.

(2)60 A vezetékjoggal engedélyezett termelői vezeték csak abban az esetben minősül közcélú hálózatnak, amennyiben a MEKH a vonatkozó követelmények teljesülését követően azt közcélúvá nyilvánítja.

(3)61 Az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során az építési engedély iránti kéreleméhez csatolni kell a VET 132. §-ának (2) bekezdése szerint a korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodást is. A megállapodásban rendelkezni kell a korlátozás mértékéről és a kártalanításról, valamint a szolgalmi jog alapításáról. A megállapodáson alapuló szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni.

(4)62 Az (1) bekezdésben nem említett termelői, magán- vagy közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során e rendelet 12–18. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel, továbbá azzal, hogy ahol a rendelet hálózati engedélyest említ, azon a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyesét vagy az építtetőt kell érteni.

(5) A termelői, magán- vagy közvetlen vezetékhez tartozó, belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során a 20. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

25. § (1)63 A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezése a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető. Az üzembe helyezési eljárás feltételeit az engedélyes biztosítja.

(2)64 Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet – a kisfeszültségű hálózati elem esetét kivéve – az engedélyesnek a 6. számú melléklet, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 9. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtania a Hatósághoz.

(3)65 Az (1) bekezdésben felsorolt építmények közül a kisfeszültségű hálózati elem esetében az üzembe helyezési eljárás lefolytatását követő 8 napon belül az engedélyes a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelenti a Hatóságnak. A bejelentéshez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 9. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtania a Hatósághoz.

26. § (1) A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezésének üzemeltetési engedélyezési eljárása során a Hatóság azt vizsgálja, hogy

a) a tényleges megvalósulás a jogerős engedély szerint történt-e meg,

b) az üzembe helyezés során betartották-e a külön jogszabályban foglalt követelményeket,

c) az üzembe helyezési eljárás során a meghívottak által adott nyilatkozatban foglaltak megvalósultak-e.

(1a)66 Közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezetékre üzemeltetési engedély csak akkor adható, ha a kérelmező az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez csatolja az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető igazolását a geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. A Hatóság az üzemeltetési engedélyt közli a közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték üzemeltetőjével is.

(2) Az (1) bekezdés alapján a Hatóság az üzemeltetési engedélyt megadja, az engedély megadását a hiányzó feltételek teljesítéséhez kötheti, vagy a további üzemeltetést megtiltja.

(3) Amennyiben az engedélyes a Hatóság által előírt feltételeket a megadott határidőre nem, vagy nem kielégítően teljesíti, a Hatóság az (1) bekezdésben felsorolt építmények további üzemeltetését megtiltja.

(4) Ha az (1) bekezdésben felsorolt építmények további feltételek előírásával sem feleltethetők meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a Hatóság azok bontását rendeli el.

26/A. §67 (1) A 25. § (1) bekezdésében felsorolt építmények közül a kisfeszültségű hálózati elem esetében az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentésben foglaltakat a Hatóság tizenöt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi, a tudomásulvételt a hiányzó feltételek teljesítéséhez kötheti, vagy a tudomásulvétellel egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi a kérelmezőt.

(2) Az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentés kapcsán a Hatóság vizsgálja, hogy

a) a tényleges megvalósulás a jogerős engedély szerint történt-e meg,

b) az üzembe helyezés során betartották-e a jogszabályokban foglalt követelményeket,

c) az üzembe helyezési eljárás során az érintettek által adott nyilatkozatban foglaltak megvalósultak-e,

d) közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték esetében a kérelmező a bejelentéshez csatolta-e az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető igazolását a geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről.

(3) Ha a kérelmező a Hatóság által előírt feltételeket a megadott határidőre nem vagy nem kielégítően teljesíti, a Hatóság az építmény további üzemeltetését megtiltja.

(4) Ha az építmény további feltételek előírásával sem feleltethető meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a Hatóság annak bontását rendeli el.

26/B. §68 Az üzemeltető a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a Hatóság jogszerű hallgatása alapján gyakorolhatja a VET 133. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultságokat.

HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

27. § (1)69 Az erőmű, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően helyezhető üzembe. Az üzembe helyezési eljárás feltételeit az engedélyes biztosítja.

(2) Az építési engedély alapján megépített erőművet, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést használatba venni a Hatóság jogerős használatbavételi engedélye birtokában szabad.

(3)70 A használatbavételi engedély iránti kérelmet a 7. számú melléklet, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 8. pontja szerinti tartalommal, két példányban, valamint az adott ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.

28. §71 A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 8. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. Az építési engedélyezési eljárásban részt vett közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát az engedélyes köteles beszerezni és a használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolni.

29. § (1) Az erőmű, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés használatbavételi engedélyezési eljárás során a Hatóság köteles meggyőződni arról, hogy:

a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó dokumentációnak, továbbá a Hatóság által engedélyezett esetleges eltérésnek megfelelően végezték-e el,

b) a építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

c)72 az engedély megadásához az érintett közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e.

(2) A Hatóság a használatbavételi engedélyt megadja, ha az építmény az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel.

29/A. §73 (1) A szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárásában az országos illetékességgel eljáró Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei, valamint a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei megküldésével.

(2) Az olyan szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárásában, amelynek az építési engedélyezési eljárásában a 23/A. § szerinti szakhatóság nem vett részt, a Kormányhivatal a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem, illetve szakkérdés elbírálása során a szélerőmű vagy szélerőmű park környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésekben foglal állást és ennek keretében vizsgálja, hogy a szélerőmű nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a létesítésétől várható előnyöket.

(3) Az olyan szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárásában, amelynek az építési engedélyezési eljárásában a 23/A. § szerinti szakhatóság részt vett, a Kormányhivatal a szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem, illetve szakkérdés elbírálása során azt vizsgálja, hogy a megépült szélerőmű vagy szélerőmű park megfelel-e a 23/A. § szerinti szakhatóság állásfoglalásában írt feltételeknek.

(4) Az olyan használatbavételi engedélyezési eljárásokban, amelyekben a Kormányhivatal jár el első fokon, eljárásában maga vizsgálja a szakkérdést.

(5) A szélerőmű vagy szélerőmű park használatbavételi engedélyezési eljárásában másodfokon az országos illetékességgel eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.

29/B. §74 (1) A szakhatósági eljárás során a 29/A. § (2) bekezdése szerinti esetben a Kormányhivatal – az építési engedély iránti kérelem és mellékletei, valamint a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett – beszerzi a 23/B. § szerinti Bizottság véleményét. A Kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.

(2) A Bizottság a véleménye kialakítása során vizsgálja a szélerőmű, szélerőmű park környezeti, természeti és településrendezési hatásait, valamint mérlegeli a létesítmény használatával vagy a használat elmaradásával várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, elkerülésére, csökkentésére vonatkozóan megtehető vagy a kérelmező által megvalósított intézkedések következményeit.

30. §75 A jogerős használatbavételi engedély közlése után az engedélyes köteles – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a megvalósult állapotról készült ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.

FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

31. § Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket vagy közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit a VET hatálybalépését megelőzően építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, arra a Hatóság – az engedélyes vagy az építménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján vagy hivatalból indított eljárás keretében – fennmaradási engedélyt adhat, ha annak feltételei fennállnak vagy megteremthetők.

32. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság vizsgálja, hogy a 31. §-ban felsorolt szabálytalanul megépített építmény

a) megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek,

b) milyen átalakítással tehető használatra alkalmassá,

c)76 az engedély megadásához az érintett közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e.

(2) A Hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, ha az építményre az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt előírások teljesülnek.

(2a)77 Közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezetékre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolja az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett üzemeltető igazolását a vezeték utólagos beméréséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. A Hatóság a fennmaradási engedélyt közli a közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték üzemeltetőjével is.

(3) A fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ezzel egyidejűleg az építmény megszüntetését (bontását) vagy műszaki felszámolását és az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni, ha:

a) nem teljesülnek az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak, vagy

b)78 az engedélyes az építési jogosultságát e rendelet 23. §-ának (2) bekezdésében meghatározott módon igazolni nem tudta, vagy

c) külön jogszabály a fennmaradási engedély megadásának lehetőségét kizárja.

33. §79 A fennmaradási engedélyezésre egyebekben e rendeletnek az adott építményfajtára vonatkozó építési, használatbavételi, üzemeltetési engedélyezési eljárására, valamint az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentésre előírt rendelkezéseit kell alkalmazni.

MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK

34. §80 (1)81 Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket, közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit az engedélyes nem kívánja fenntartani, vagy az rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban van, illetve az a környezetre, a hálózatra kapcsolt további vételezőkre és felhasználókra veszélyt jelent, az engedélyes köteles – a 14. § (4) bekezdésében, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott eseteket kivéve – a Hatósághoz benyújtani a megszüntetés tudomásulvétele iránt kérelmet a 34/B. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység tekintetében.

(2)82 Az olyan vezetékek, tartószerkezeten elhelyezett külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezések esetében, amelyeknél a csatlakozási pont hálózati engedélyese a hálózat állapotának megvizsgálása alapján megállapította, hogy az a hálózati elem környezetére és a hálózatára kapcsolt további vételezőkre, felhasználókra veszélyt jelent, és tulajdonosa vagy üzemeltetője nincs vagy nem ismert, és amelyre bejelentett felhasználó nem csatlakozik, a csatlakozási pont hálózati engedélyese köteles – a 14. § (4) bekezdésében, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott eseteket kivéve – a Hatósághoz benyújtani a megszüntetés tudomásulvétele iránt kérelmet a 34/B. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység tekintetében.

(3) A megszüntetési (bontási) engedély iránti kérelmet a 8. számú melléklet, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 10. pontja szerinti tartalommal 4 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.

(4) A Hatóság az eljárást hivatalból megindítja a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezései tekintetében, amennyiben:

a) a Hatóság hivatalból vagy bejelentés alapján észleli, hogy az engedélyes a megszüntetés (bontás) engedélyezése iránti kérelem benyújtását elmulasztotta,

b) a Hatóság a fennmaradás engedélyezése iránti kérelmet elutasította,

c) a nem építési engedélyköteles építmény megépítése a jogszabályi előírásoktól eltérően történt.

(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a Hatóság az építmény tulajdonosát az építmény bontására kötelezi, amennyiben az építmény tulajdonosa nem vállalja az építmény jogszabályoknak megfelelő átalakítását.

(6) A megszüntetés során az ingatlanról az (1) bekezdésben felsorolt építményeket – tartozékaival együtt – az engedélyben meghatározottak szerint a bontási engedélyes köteles eltávolítani és az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.

(7) Az engedélyes a megszüntetést követően köteles haladéktalanul kérni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogainak törlését. Hivatalból indult eljárás esetében a Hatóság keresi meg a jogerős határozattal az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzett jogok törlése iránt.

34/A. §83 (1) A 34/B. § (1) bekezdésében meghatározott bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kérelmező a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a bontási szándékára irányuló kérelmét a Hatósághoz benyújtotta, és a bontási tevékenység megkezdését a Hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg.

(2) A Hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a kérelem vagy annak mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek.

34/B. §84 (1) Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 14. § (4) bekezdésében és a 9. számú mellékletben felsorolt bontási tevékenységek körébe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bontási tevékenységet a Hatóságnak a bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelmet papír alapon vagy elektronikus úton lehet benyújtani.

(4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem azonos a bontást kérő személyével.

(5) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelemhez (8. számú melléklet) mellékelni kell:

a) a 3. számú melléklet 10.1–10.6. pontjában meghatározott műszaki dokumentációt,

b) nyilvántartott régészeti lelőhelyen vagy műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, valamint

c) az illeték befizetésének igazolását.

(6) Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül a Hatósággal közli.

35. § (1)85 A megszüntetési (bontási) munkák megkezdéséről és várható befejezéséről az engedélyes az ügyfeleket a helyben szokásos módon, a szakhatóságokat, valamint a Hatóságot – a munka megkezdése előtt 15 nappal – írásban értesíteni köteles.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét névjegyzéki számát és elérhetőségét (telefonszámát). Amennyiben a kivitelezés során műszaki ellenőrt alkalmaznak, úgy annak az adatait is be kell jelenteni.

(3) Amennyiben az engedélyes az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Hatóság a kivitelezést leállíthatja.

(4)86 A (2) bekezdés szerinti értesítéshez a Hatóság részére mellékelni kell a 3. számú melléklet 10.1. pontja szerinti, a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott megszüntetési tervet.

36. § A 34. § (1) bekezdésben felsorolt építmények megszüntetése során egyebekben a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban foglalt előírásokat figyelembe kell venni.

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

37. § (1)87 Egyszerűsített eljárás folytatható le abban az esetben, ha a kérelem

a) határozott ideig, de legfeljebb két évig fennálló építményre vonatkozó építési engedély,

b) kisfeszültségű hálózatra vonatkozó vezetékjogi engedély,

c) a kivitelezés megkezdését követően műszaki szükségességből felmerülő nyomvonal módosítási engedély,

d) saját ingatlanon építendő és ügyfélként idegen ingatlant nem érintő közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték, és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseire vonatkozó engedély,

e)88

f) a VET 172. §-a szerinti, a vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat,

g) a VET 173. §-a szerinti egyszerűsített üzemeltetési engedély

kiadására irányul.

(2)89 Az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti eljárások esetében a kérelmezőnek a 3. számú melléklet 2. pontja szerint összeállított nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével kell az ügyfelek, a közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatait megkérni és a kérelemhez csatolni.

(3)90 Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti eljárások esetében nem kell az előkészítő eljárást lefolytatni, valamint nem kell a közművek, kezelők, üzemeltetők, illetve az ügyfelek nyilatkozatait megkérni és a kérelemhez csatolni.

(4)91 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárások esetében az engedély hatályának lejártát követő 30 napon belül az építési engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani és erről a Hatóságot értesíteni. Ezen előírások nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság eljárást kezdeményezhet.

(5) Az egyszerűsített eljárás során szerzett jogok és kötelezettségek gyakorlása tekintetében egyebekben az adott eljárásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(6)92

(7)93 Ha az egyszerűsített engedélyezési eljárás során a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(8)94 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásban módosító határozat adható ki azokban az esetekben, ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezetékjoggal érintett terület nagyságát nem változtatja meg. A kérelemhez csatolni kell az egyebekben módosított nyomvonalrajzot is. Nyomvonal módosítása esetén a módosítási engedély kérelemhez csatolni kell a 3. számú melléklet 4.6. pontjában meghatározottak szerinti változási vázrajzot és területkimutatást is.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

38. § E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

39. § (1)95 A VET 172–173. §-a szerinti, a vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat kiadása, illetve egyszerűsített üzemeltetési engedélyezési engedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 6. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtani a Hatósághoz.

(2) A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját, vagy a közcélú hálózat meglétét és létesítésének időpontját a hálózati engedélyes dokumentumokkal köteles bizonyítani.

(3) Amennyiben a közcélú hálózat egyes szakaszai eltérő időszakokban (bővítésekkel) épültek, akkor a kérelemnél csak az elsőként megépült (alap)szakasz megépítésének idejét kell irányadónak tekinteni.

40. §96 E rendeletben foglalt eljárásokban az eljárási cselekmények 2009. december 28-ig elektronikusan nem gyakorolhatók.

41. §97 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését98 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

41/A. §99 E rendeletnek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr2. hatálybalépését100 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

41/B. §101

41/C. §102 E rendeletnek a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról szóló 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr3.) megállapított 23. § (2a) és (2b) bekezdését, 23/A., 23/B., 29/A. és 29/B. §-át, valamint a Mód. Kr3.-mal módosított 20. § (3) bekezdését, 3. és 4. számú mellékletét a Mód. Kr3. hatálybalépésekor103 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

41/D. §104 E rendeletnek az ”EUROVEGAS” Entertainment & Casino Park Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt”, valamint az ”Ipari Terület Bezenye” Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről, a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete kötelezettségteljesítéséhez szükséges intézkedésekről, valamint egyes gazdasági tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 295/2016. (IX. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr4.) módosított 20. § (3) bekezdését, valamint 23. § (2a) és (2b) bekezdését a Mód. Kr4. hatálybalépésekor105 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

42. §106 Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint

c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének

d)107 az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének [2. § (1) bekezdés 3a., 4a, 5a–5c. pontja, 23. § (1a) és (4)–(7) bekezdése]

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez108

A vezetékjog engedélyezése és a vezeték építési engedély iránti kérelem adattartalma

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:

1. A megszüntetendő hálózat (vezeték) megnevezése.

2. A létesítendő hálózat (vezeték) megnevezése.

3. A hálózat (vezeték) rendeltetése.

4.109 A MEKH engedélyének száma, kelte (ha a VET 74. §-a szerinti engedély kiadására a kérelem benyújtását megelőzően sor került).

5. A beruházás adatai:

a) engedélyes/építtető megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),

b) beruházás célja, rendeltetése,

c) beruházás érték előirányzata.

6. A tervező megnevezése, címe, tervezési jogosultságának megjelölése.

7. A kivitelezés adatai (ha már ismert):

a) kivitelező megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),

b) kivitelező címe,

c) kivitelezés kezdési időpontja,

d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.

8. Az üzembentartó megnevezése, elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail) és címe.

9. A létesítendő hálózat (vezeték) adatai:

a) üzemi feszültség,

b) nyomvonalhossz belterületen (és zártkertben),

c) nyomvonalhossz külterületen,

d) vezetők száma, keresztmetszete, anyaga,

e) átalakító és kapcsoló berendezés típusa.

10. A megszüntetendő hálózat (vezeték) adatai:

a) üzemi feszültség,

b) nyomvonalhossz belterületen (és zártkertben),

c) nyomvonalhossz külterületen,

d) vezetők száma, keresztmetszete, anyaga,

e) átalakító és kapcsoló berendezés típusa.

11. A hálózat (vezeték) nyomvonalának rövid leírása.

12. Helyszíni szemle ideje (abban az esetben, ha a helyszíni szemlét a kérelmező vagy megbízása alapján a tervező megszervezte).

13. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a hálózat (vezeték) megépítése a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozza.

14. Termőföld esetében a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozat.

2. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez110

A vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat kiadása és az egyszerűsített üzemeltetési engedély iránti kérelem adattartalma

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:

1. A hálózat (vezeték) megnevezése,

2. Az üzembentartó adatai megnevezése és címe,

3. A hálózat (vezeték) adatai:

a) üzemi feszültség,

b) nyomvonalhossz belterületen,

c) nyomvonalhossz külterületen,

d) vezetők száma, keresztmetszete, anyaga,

e) tartószerkezeten elhelyezett átalakító és kapcsoló berendezés típusa,

4. A vezetékjogi engedély száma, kelte vagy a hálózat létesítésének időpontja.

3. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez111

Műszaki dokumentáció

1. Nyomvonal-kijelölési dokumentáció a helyszíni szemlére (a meghívandók számának megfelelő példányban)

1.1. A létesítendő hálózat (vezeték) megnevezése.

1.2. Az engedélyes neve, címe, a tervező neve, címe és a tervezési jogosultságának megjelölése.

1.3. A beruházás rendeltetése és költség-előirányzata.

1.4. A hálózat (vezeték) műszaki leírása.

1.4.1. A hálózat (vezeték) adatai: üzemi feszültség, nyomvonalhossz, vezetők száma, keresztmetszete, anyaga, elrendezése, egyéb lényeges műszaki jellemzők, föld feletti vezetéknél a szigetelőkre, a tartószerkezet anyagára, földelésére és a berendezés túlfeszültség elleni védelmére vonatkozó adatok.

1.4.2. A nyomvonal leírása az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megjelölésével.

1.5. Átnézeti helyszínrajz (térkép) a tervezési terület megjelölésével.

1.6. Föld feletti vezetéknél 1:50 000 vagy ennél részletesebb térkép a nyomvonal feltüntetésével.

1.7. Föld alatti vezetéknél az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti méretarányú vagy ettől eltérő, a szükségesnek megfelelő kisebb méretarányú térképet a javasolt nyomvonal feltüntetésével.

1.8. Nyomtatvány és válaszboríték az ügyfelek részére a tulajdonosi nyilatkozat megadásához.

1.9. A tartószerkezetek körvonalvázlata és az általa elfoglalt terület nagysága.

1.9.1. A hálózat (vezeték) tartozékát képező egyéb építmény elhelyezési és körvonal vázlata.

1.10. A helyszíni szemle szervezése esetén az időpontját 8 nappal megelőzően meghívandók neve, címe, a szemle időpontja és helye.

2. Nyomvonal-kijelölési dokumentáció az egyszerűsített eljáráshoz

2.1. Az 1.1–1.9. pontokban felsorolt dokumentációk.

3.112

4. Vezetékjog engedélyezéséhez szükséges dokumentáció

4.1. Az 1. pont szerinti tartalommal elkészített dokumentációk véglegesített változatban.

4.2. Helyszíni szemle lefolytatása esetén az arról felvett hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.

4.3. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai, helyszíni szemle lefolytatása esetén a megjelent szakhatóságok nyilatkozatai is.

4.4. Az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény).

4.5. Előzetes vizsgálatot követően nem jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a megállapító határozat, környezeti hatásvizsgálat köteles építmény esetében a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolata.

4.6. A tervező nyilatkozata arról, hogy

a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,

b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,

c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,

d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].

5. Termelői, magán- és közvetlen vezeték építési engedélyezéséhez szükséges dokumentáció

5.1. Az 1. pont szerinti tartalommal elkészített dokumentációk véglegesített változatban.

5.2. Helyszíni szemle lefolytatása esetén az arról felvett hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.

5.3. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai, helyszíni szemle lefolytatása esetén a megjelent szakhatóságok nyilatkozatai is.

5.4. Az engedélyesnek az ügyfelekkel a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodása. Amennyiben az engedélyezés a VET 132. § (1) bekezdése alapján történik, akkor az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény).

5.5. A létesítendő hálózat (vezeték) nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a hálózat (vezeték) biztonsági övezeteként kijelölt területsávot, keresztezéseit, egyéb létesítményeket és az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait is feltüntető – az állami földmérési alaptérképre történő átvezetéshez alkalmas méretarányban, a közigazgatási határokat és megnevezéseket tartalmazó közigazgatási területenként szétválaszthatóan elkészített – nyomvonalrajz a települési önkormányzat jegyzője, az engedélyes és a Hatóság részére egy-egy példányban, az ingatlan-nyilvántartás vezetéséért felelős hatóság részére két példányban, az azonosítást biztosító egyedi rajzszámmal és megnevezéssel ellátva, valamint műszaki leírás egy példányban. Amennyiben a hálózat (vezeték) nyomvonala több települést érint, úgy településenként további 1-1 példány nyomvonalrajz és műszaki leírás szükséges.

5.6. Előzetes vizsgálatot követően nem jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a megállapító határozat, környezeti hatásvizsgálat köteles építmény esetében a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolata.

5.7. A tervező nyilatkozata arról, hogy

a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,

b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,

c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,

d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].

6. Vezetékjog fennállását megállapító ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas határozat kiadásához, az egyszerűsített üzemeltetési engedélyezéshez szükséges dokumentáció

6.1. Vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját, vagy a közcélú hálózat meglétét és létesítésének időpontját igazoló dokumentum.

6.2.113 A hálózati engedélyes nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a közcélú hálózat a vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeknek megfelel.

A létesítendő hálózat (vezeték) nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a hálózat (vezeték) biztonsági övezeteként kijelölt területsávot illető vezetékjog (szolgalmi jog) bejegyzéséhez szükséges változási vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló rendelet szerint kell elkészíteni.

7. Az erőmű vagy belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építési engedélyezéséhez szükséges dokumentáció

7.1. Az engedélyes (vagy az építtető) megnevezése (neve), székhelye (címe), telefonszáma, aláírása.

7.2. Az építmény – szakáganként szaktervezők által készített, az ágazati jogszabályokban meghatározott tartalmú – műszaki tervdokumentációja.

7.3. A megközelítés, a közlekedés, a közművek, valamint ezek kapcsolatainak ismertetése (tervei), a terület-előkészítési munkák műszaki tervei (tereprendezési, bontási és földmunkák).

7.4. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai.

7.5. A tervező nyilatkozata arról, hogy

a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,

b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,

c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott, ennek hiányában annak bizonyítását, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,

d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].

7.6. A Khvr. 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetében a Khvr. 5. § (2) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja vagy 10. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti döntés, a Khvr. 24. §-a alapján lefolytatott összevont eljárás esetében az egységes környezethasználati engedély, valamint a külön jogszabályban esetlegesen előírt egyéb hatósági engedélyek.

7.7.114 Szélerőmű vagy szélerőmű park esetén az annak elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatáraitól számított 1 km-en belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonosának az írásbeli hozzájárulása az építmény vagy építmények felépítéséhez.

8. Az erőmű vagy belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés használatbavételi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció

8.1. A felelős műszaki vezető (vezetők) nyilatkozata arról, hogy

a) az építési munkát a jogerős építési engedélynek, a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációnak, a kivitelezési tervnek megfelelően szakszerűen végezték,

b) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírásokat, valamint az építési engedélyben meghatározott egyéb feltételeket betartották, továbbá, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,

c) a vonatkozó jogszabályokban és a szakhatósági hozzájárulásokban foglalt biztonság-technikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízvédelmi előírásokat betartották. Az ezt igazoló dokumentumokat, vizsgálati jegyzőkönyveket a nyilatkozathoz csatolni kell.

8.2. Megvalósulási dokumentáció, amely tartalmazza a felelős műszaki vezető (vezetők) eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint a megvalósult állapotot tükröző – szakáganként szaktervezők által készített, az ágazati jogszabályokban meghatározott tartalmú – műszaki tervdokumentációt, ha az építési munkát a jogerős építési engedélytől, valamint a jóváhagyott dokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának.

8.3. Az esetleges próbaüzem eredményeiről szóló nyilatkozat, valamint az üzembe helyezési eljárásról készült hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.

9.115 Közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezésének üzemeltetési engedélyezéséhez, valamint az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentéséhez szükséges dokumentáció

9.1. A felelős műszaki vezető (vezetők) nyilatkozata arról, hogy

a) az építési munkát a jogerős építési engedélynek, a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési dokumentációnak, a kivitelezési tervnek megfelelően szakszerűen végezték,

b) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai minőségi és biztonsági előírásokat, valamint az építési engedélyben meghatározott egyéb feltételeket betartották, továbbá, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,

c) a vonatkozó jogszabályokban és a szakhatósági hozzájárulásokban foglalt biztonság-technikai, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a kulturális örökségvédelmi, a természetvédelmi és a vízvédelmi előírásokat betartották. Az ezt igazoló dokumentumokat, vizsgálati jegyzőkönyveket a nyilatkozathoz csatolni kell.

9.2. Megvalósulási dokumentáció, ha az építési munkát a jogerős építési engedélytől, valamint a jóváhagyott dokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának. A megvalósulási dokumentáció megvalósulási térképből és terület-kimutatásból áll, valamint tartalmazza a felelős műszaki vezető (vezetők) eltérést ismertető nyilatkozatát.

A külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező földmérő által készített vagy tanúsított megvalósulási térképet, amely a hálózat (vezeték) nyomvonala és biztonsági övezete által érintett ingatlanokat ábrázolja, az ingatlanügyi hatóság áltál szolgáltatott hiteles adatok alapján kell elkészíteni úgy, hogy az tartalmazza mind a tervezett, mind a megvalósult állapotot. A területkimutatás helyrajzi számok szerinti bontásban külön tartalmazza a tartószerkezetek által elfoglalt terület nagyságát, és külön a biztonsági övezet által elfoglalt terület mértékét. A megvalósulási térképet és a területkimutatást 1-1 példányban kell elkészíteni.

9.3. Az üzembe helyezési eljárásról készült hitelesített jegyzőkönyv a jelenléti ívvel és annak mellékletei.

10. Megszüntetés (bontás) engedélyezéséhez szükséges dokumentáció

10.1. A villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott megszüntetési terv.

10.2. Az engedélyesnek a megszüntetési (bontási) munkák elvégzésére vonatkozó jogosultságának igazolása.

10.3. A megszüntetési (bontási) munka dokumentációja, a bontási technológiája.

10.4. A megszűnő építmény teljes vagy részleges bontása utáni helyszínrajz.

10.5. A tervező nyilatkozata arról, hogy

a) a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,

b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,

c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott,

d) az adott tervezésre jogosultsággal rendelkezik.

10.6. Az ügyfelek nyilatkozatai, annak hiányában a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (például tértivevény).

11. Az elvi építési engedélyhez szükséges dokumentáció

11.1. Az engedélyes megnevezése (neve), székhelye (címe), telefonszáma, aláírása.

11.2. Az építmény szakáganként szaktervezők által készített műszaki leírása, rajzai.

11.3. Az érintett közművek, kezelők, üzemeltetők és egyéb érdekeltek nyilatkozatai.

11.4. A tervező nyilatkozata arról, hogy

a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak,

b) biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,

c) a tervezés során milyen szabványokat, műszaki irányelveket alkalmazott (ennek hiányában szükséges annak bizonyítása, hogy az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint),

d) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik [névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetése].

4. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez116

1. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban kijelölt szakhatóságok

 

A

B

C

D

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Elsőfokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért
15 kilométer távolságon belül
40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, kizárólag helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén, bontási engedélyezési eljárás kivételével.

A polgári célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

légiközlekedési hatóság

 

Az állami célú repülés biztonsága érdekében az építmény elhelyezése, magassága közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára

katonai légügyi hatóság

3.

A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

közlekedésért felelős miniszter

 

4.

Minden eljárásban.

A helyi településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása kérdésében, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője,
fővárosban a főjegyző

 

5.

Minden eljárásban a nyomvonalas létesítmény engedélyezése kivételével.

Az építménnyel, létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi követelmények érvényre juttatása.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

6.

Minden eljárásban, ha az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

honvédelemért felelős miniszter

 

2. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően közreműködő közművek, kezelők és üzemeltetők

1.1.    útkezelők,

1.2.    vasúti pályahálózat működtetői,

1.3.    repülőtér-üzemeltetők,

1.4.    vízgazdálkodási társulatok,

1.5.    távközlési szolgáltató,

1.6.    víz-csatornázási művek,

1.7.    hálózati engedélyes,

1.8.    földgázelosztó,

1.9.    távhőszolgáltató, távhőtermelő,

1.10.    KTV-internet szolgáltató,

1.11.    közlekedési társaságok,

1.12.    földgáz szállítási rendszerüzemeltető,

1.13.    kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője,

1.14.    kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató, kéményseprő-ipari közszolgáltató.

3. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a Hatóság által vizsgált szakkérdések

 

A

B

C

 

Szakkérdés vizsgálatának feltétele

Szakkérdés

Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szerv

1.

a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy tevékenység esetében, az elvi építési és a bontási, valamint az előmunkálati jog és az üzemeltetési engedélyezési eljárás kivételével.

A termőföld minőségi védelme.

 

b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, elvi építési, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével.

Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata.

 

2.

Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.

közlekedésért felelős miniszter

Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a ho zzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

3.

Ha az építmény, tevékenység külterületen, továbbá - egyedi táj érték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete esetén - belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és
egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 

Nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi eljárásban és 20 MW feletti erőmű létesítésére irányuló eljárásban, ha az az ingatlan-nyilvántartásból megállapíthatóan külterületen, továbbá
- egyedi tájérték, természeti terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetén - belterületen valósul meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység, az építmény a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

 

1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban, valamint önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás részeként belterületen vagy annak határától számított 100 méteren belül létesülő átalakító berendezés engedélyezési eljárásban.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor az alábbi létesítmények esetében:
a) Szélerőmű, szélerőműpark védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén
600 kW teljesítmény alatt;
b) Föld alatti villamosvezeték védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén.

1. Az erőművek vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e;
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.
2. Az átalakító berendezések vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.
3. Szélerőmű, szélerőműpark és villamosvezeték vonatkozásában annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

 

4.

A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy nyilvántartott műemléki értéket vagy műemlék telkét érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

kulturális örökség védelméért felelős miniszter

5.

Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár.

Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék- fizetési kötelezettség megállapítása.

Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

5. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez117

Az elvi építési és az építési engedély iránti kérelem adattartalma

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:

1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.

2. Az építmény elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó, a kérelemhez csatolt építési jogosultságot igazoló okirat megnevezése (erőmű és a nem közcélú hálózathoz tartozó belső kezelőterű átalakító, vagy kapcsoló berendezés építése esetén).

3. Az építmény rendeltetése.

4. A beruházás adatai:

a) engedélyes/építtető megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),

b) beruházás célja, rendeltetése,

c) beruházás érték előirányzata.

5. A tervező megnevezése, címe, tervezési jogosultságának megjelölése.

6. A kivitelezés adatai:

a) kivitelező megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),

b) kivitelező címe,

c) kivitelezés kezdési időpontja,

d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.

7. Az üzembentartó megnevezése, elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail) és címe.

8. A hiteles tulajdoni lap és térképmásolat alapján a biztonsági övezettel érintett ingatlanok helyrajzi száma, tulajdonosának neve és címe.

9. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, iktatószáma és kelte.

6. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez118

Az üzemeltetési engedély iránti kérelem, valamint az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentés adattartalma

A kérelem a következő adatokat tartalmazza:

1. A hálózat (vezeték) megnevezése.

2. A hálózat (vezeték) rendeltetése.

3. Az építési vagy vezetékjogi engedély száma, kelte.

4. A beruházás adatai: az üzemeltető megnevezése és címe.

5. A kivitelezés adatai:

a) kivitelező megnevezése,

b) kivitelező címe,

c) kivitelezés kezdési időpontja,

d) kivitelezés befejezési időpontja.

6. Az üzembentartó megnevezése és címe.

7. Az üzembe helyezési eljárás ideje.

7. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez119

A használatbavételi engedély iránti kérelem adattartalma

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:

1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.

2. Az építmény rendeltetése.

3.120 A MEKH engedélyének száma, kelte (VET 74. §), amennyiben a VET szerint engedélyköteles.

4. A beruházás adatai: az engedélyes/építtető megnevezése és címe.

5. A kivitelezés adatai:

a) kivitelező megnevezése,

b) kivitelező címe,

c) kivitelezés kezdési időpontja,

d) kivitelezés befejezési időpontja.

6. Az üzembentartó megnevezése és címe.

7. Üzembe helyezési eljárás ideje.

8. A hiteles tulajdoni lap és térképmásolat alapján az 5. § (7) bekezdése szerinti ingatlanok helyrajzi száma, tulajdonosának neve és címe.

9. Az építési engedély száma, kelte.

8. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez121

A megszüntetési (bontási) engedély és a bontás megkezdésének tudomásulvétele iránti kérelem adattartalma

A kérelem a következő adatokat tartalmazza:

1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.

2. Az építmény rendeltetése.

3. A beruházás adatai: az engedélyes/építtető megnevezése és címe.

4. A kivitelezés adatai:

a) kivitelező megnevezése,

b) kivitelező címe,

c) kivitelezés kezdési időpontja,

d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.

5. Az üzembentartó adatai: megnevezése és címe.

6. Az építési engedély száma, kelte.

9. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez122

Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek

1. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény alapján építési engedély nélkül építhető kiserőmű, magánvezeték, csatlakozó berendezés bontása.

2. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.

3. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!