nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat
a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól
2007-03-13
infinity
1

1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat

a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának kormányzati feladatairól

A Kormány a televíziós műsorterjesztés lehetőségének szélesítése, illetve minőségének javítása, a legfejlettebb műsorterjesztési technológiákra való átállás – a televíziózás és a rádiózás digitális átállásának – felgyorsítása érdekében a következő határozatot hozta:

1. A Kormány a lefolytatott szakmai viták és közigazgatási szervekkel történt egyeztetések eredményeit megfontolva, elfogadta a mellékletben szereplő televíziózás és a rádiózás digitális átállás stratégiáját. A jelenlegi földfelszíni analóg televíziós műsorszórás tekintetében a stratégiában megfogalmazott legfőbb cél, hogy a fogyasztók a legfejlettebb műsorterjesztési technológiákra való átállásnak köszönhetően a ma elérhetőnél több szolgáltatáshoz jobb minőségben juthassanak hozzá.

A Kormány egyetért azzal, hogy a földfelszíni televízió és rádió műsorszórásra rendelkezésre álló frekvenciahálózatok üzemeltetésére és használatára vonatkozó olyan jogosultsági modell jöjjön létre, amely a közszolgálati tartalmak nézőkhöz való eljuttatásán keresztül biztosítja az alkotmányos tájékoztatási kötelezettség mellett a hálózat üzemeltetőjének döntési szabadságát és felelősségét a jogszabályi keretek között.

2. Ki kell dolgozni a televíziózás és rádiózás digitális átállás stratégiájának végrehajtását lehetővé tevő törvényjavaslatot, jogszabályokat és jogszabályok módosítását a következők szerint:

a) elő kell készíteni a televízió és rádió műsorszórásra rendelkezésre álló frekvenciahálózatok üzemeltetésére és használatára vonatkozó pályázat jogszabályi kereteit, a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a műsorterjesztésre vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése mellett a műsorterjesztés szabályozását és a műsorterjesztés digitális átállását tartalmazó törvényt;

Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, igazságügyi és rendészeti miniszter

Határidő: 2007. április 11.

b) az a) pont szerinti törvény felhatalmazása alapján ki kell dolgozni a törvény végrehajtására vonatkozó, valamint a Digitális Átállás Stratégia végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokat.

Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, igazságügyi és rendészeti miniszter

Határidő: a törvény elfogadását követően folyamatosan

3. Ki kell dolgozni a televíziózás és rádiózás digitális átállás stratégiájának végrehajtását lehetővé tevő pénzügyi feltételrendszert.

Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, pénzügyminiszter

Határidő: 2007. szeptember 1.

4. A pénzügy-, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter véleményének kikérésével jelentést kell készíteni a Kormány részére a televíziózás és rádiózás digitális átállás stratégiájának végrehajtásáról, pénzügyi, költségvetési, társadalmi, médiapolitikai, versenypolitikai, elektronikus hírközlési vonzatairól.

Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Határidő: 2008. március 1., majd évente

5. Annak érdekében, hogy a fogyasztók műsorválasztéka a jelenlegi földfelszíni analóg televíziós műsorszórás adta lehetőségekhez képest jelentősen növekedjen, és a műsorterjesztés minősége az elérhető technológiai fejlettséghez igazodva javuljon, a földfelszíni analóg televízió műsorszórást 2011. december 31-ig teljes körben át kell állítani digitális műsorszórásra.

6. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a földfelszíni digitális televízió műsorszórásra való átállás elsődleges kormányzati feladatairól szóló 1021/2005. (III. 10.) Korm. határozat hatályát veszti.

Melléklet az 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozathoz

A Digitális Átállás Stratégiája
(A)DÁS

- a konzultációs észrevételek alapján véglegesített cél-,
eszköz és feltételrendszer a 2007-2012-es időszakra -

2007. február

Tartalom

I.    Bevezetés     

II.    Cél- és indikátorrendszer     

III.    Eszközök     

Stratégiai orientáció    

A földfelszín digitális multiplexek pályáztatásának feltételrendszere    

A fogyasztók tájékoztatása    

A közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe a digitális átállásban    

A digitális archívumok létrehozásával összefüggő intézkedések    

Frekvenciagazdálkodás    

Versenyszabályozás    

Médiaszabályozás    

Szerzői jogi szabályozás    

Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere    

Szabványosítás    

Törvény a digitális átállásról    

A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatásai    

Digitális set top boksz támogatás    

Innovatív alkalmazás- és technológia fejlesztés támogatása    

IV.    A cél- és eszközrendszer összefüggése     

V.    Intézményrendszer és monitoring     

A digitális átállás szervezetrendszere    

Monitoring    

VI.    Pénzügyi tervezés     

Digitális műsorszórás közvetlen megtakarításai    

Digitális átállással összefüggő közvetlen kiadások    

I.    Bevezetés

1.    Jelen dokumentum a műsorterjesztés digitális átállásának kormányzati szintű stratégiai orientációját hivatott megalapozni. Ennek szükségességét elsődlegesen az indokolja, hogy a televíziózás és rádiózás digitalizálása bonyolult gazdasági és társadalmi hatású folyamat, amely a lakossági, szolgáltatói és kormányzati szektort egyaránt érinti, mivel

·    lényegében minden magyar háztartás a célcsoportja,

·    kibővíti az audiovizuális szolgáltatásválasztékot,

·    elősegítheti az információs társadalmi szolgáltatások terjedését,

·    jelentős szolgáltatói (adók, hálózat) és fogyasztói (dekóder, digitális vevőkészülék) beruházásokat tesz szükségessé

·    átrendezheti az analóg piaci erőviszonyokat és jövedelemfolyamatokat a hírközlési és a médiaszektorban,

·    gyorsítja az intézményi és szabályozási konvergencia-folyamatokat.

2.    Szintén a stratégiai megalapozás szükségességére utal, hogy a digitális televíziózás bevezetése messze túlmutat a televíziós piac keretein; nem véletlen, hogy a digitális átállás előkészítése minden országban hosszas, politikai és szakmai vitáktól sem mentes folyamat. Ennek oka, hogy a digitális televíziózás - az általa kínált többletszolgáltatások révén és az analóg piaci viszonyokra gyakorolt hatása miatt - nem választható el a tágabb értelemben vett információs társadalom stratégiától, verseny- és a médiapolitikától.

1. ábra    A digitális átállás érték alapú közelítésben

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

3.    A fejlett audiovizuális szolgáltatások terjedésének gyorsítása, a hálózati kapacitások jobb kihasználása és a verseny intenzitásának növelése érdekében, a digitális átállás nem csak nemzeti, de olyan európai uniós szintű feladatokat is kijelöl, mint:

·    a hatékony és összehangolt tagállami spektrumgazdálkodás,

·    az audiovizuális média és az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozásának modernizációja,

·    a szerzői jogok a digitális környezetben történő kezelésének hatékony és átfogó rendezése

·    stb.

4.     A digitális átállás vonatkozásában a legerőteljesebb uniós kezdeményezés, hogy a közösségi szintű spektrumgazdálkodási szempontok érvényesítése miatt a földfelszíni analóg televíziózás leállítását a Bizottság közösségi szinten koordinálja: az analóg műsorszóró szolgáltatások leállításának valamennyi tagországára érvényes legkésőbbi dátumaként 2011. december 31-ét jelölték meg. Mivel a szomszédos országok többsége ezt a céldátumot követi, Magyarország számára egy ettől későbbi céldátum elfogadása frekvencia koordinációs szempontból diplomáciai nehézségéket okozhat, hiszen a szomszédos országok a magyar lekapcsolás nélkül nem tudják teljesíteni célkitűzéseiket. A jelenleg valószínűsíthető televíziós piaci forgatókönyvek alapján ennek a követelménynek Magyarország csak hatékony állami fellépés esetén tud megfelelni:

·    Figyelembe véve a viszonylag korán (1998, 1999-ben) kereskedelmi szolgáltatást indító országok trendjeit, középtávon (2006-2009) a földfelszíni háztartások 20-25, 2012-ig legfeljebb 50 százaléka állhat át digitális vételre.

·    Ezt a feltételezést erősíti, hogy Magyarország esetében kevesebb csatorna lesz elérhető a DVB-T platformon a simulcast periódusban, mint az átállásban élenjáró országokban. Ez alapvetően csökkenti a digitális földfelszíni kínálat vonzerejét és megkérdőjelezi egy hibrid (FTA és fizetős kínálatot egyaránt tartalmazó) ajánlat életképességét is.

·    Nem tartjuk valószínűnek, hogy határozottabb állami fellépés hiányában a földfelszíni háztartások több mint fele digitális vételre állna át. Így az analóg földfelszíni műsorszórás feltételezett 2012-es lekapcsolásának időpontjában – a kizárólag földi vétellel rendelkező háztartások számának erőteljes csökkenése ellenére – még mindig több százezer háztartás rendelkezne kizárólag analóg vevőkészülékkel.

2. ábra    A platformszerkezet és a digitális vétellel rendelkező háztartások számának várható alakulása Magyarországon, 2005-2012 (ezer háztartás)

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

5.    A digitális átállással kapcsolatos eddigi hazai kezdeményezések és lépések közül is a digitális földfelszíni sugárzás számára történő frekvenciák biztosítása és tervezése emelhető ki első helyen. A digitális sugárzás elindításához szükséges frekvenciakészlet az RRC-06 értekezlet eredményeként csak a teljes digitális átállást követően (2012 után) áll rendelkezésre. Ennek eléréséig, a szomszédos országokkal lekoordinált frekvenciák a 2012-ig tartó átmeneti időszakban jelenleg három országos T-DAB lefedést1 kínálnak a digitális rádiózás számára, valamint három földfelszíni digitális televíziós hálózat elindulását teszik lehetővé (lásd 3. ábra)2:

·    Első hálózat (1. MUX) 90%

·    Második hálózat (2. MUX) 75%

·    Harmadik hálózat (3. MUX) 52%

6.    Mindhárom televíziós hálózat ellátottsága további sikeres nemzetközi egyeztetéssel, a hazai és külföldi katonai felhasználás módosulásával fokozatosan még kisebb-nagyobb mértékben bővülhet, illetve mindhárom hálózat esetén a fenti ellátottságok eléréséhez néhány kisebb teljesítményű átjátszó adó (közszolgálati és kereskedelmi), illetve helyi adó csatorna cseréje szükséges. További televíziós multiplexek indulása azonban csak az m1 (4. MUX), az RTL Klub és a tv2 analóg sugárzásának leállítása után lehetséges (5., 6., 7., 8, MUX).

3. ábra    A már jelenleg is rendelkezésre álló digitális hálózatok

Forrás: NHH-FGI konzultációs válasz

7.    A frekvenciakoordinációs feladatok ellátása mellett a digitális átállás előkészítésének területén az alábbi fontos kormányzati kezdeményezéseket fontos kiemelni:

·    A földfelszíni digitális televízió-műsorszórásra való átállás elsődleges kormányzati feladatairól szóló 1021/2005. (III. 10.) Kormányhatározat, amely hivatalosan elsőként deklarálta a Magyar Kormány digitális átállással kapcsolatos fő elképzeléseit, valamint elfogadta az EU által javasolt 2012-es analóg földfelszíni sugárzás kikapcsolási céldátumot és kijelölte a rövid távú 2005-2006-os kormányzati feladatokat.

·    Az ORTT a digitális televíziózás hazai bevezetésével kapcsolatosan, testületi határozataiban kifejtett álláspontjai a digitális átállás különböző részkérdései tekintetében.

·    Az 1021/2005 számú Kormányhatározat nyomán, a szabályozási feltételek rendezése érdekében kidolgozásra került „a digitális műsorterjesztésről” (Dtv.) szóló törvényjavaslat, amelynek végszavazására azonban nem került sor, mivel – a részletes vita során benyújtott számos, a törvény céljaival és szellemével ellentétes módosító javaslat miatt – visszavonásra került.

4. ábra     A stratégiai javaslatokat megfogalmazó dokumentum struktúrája

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

8.    A Dtv-törvénytervezet vitája – a törvényjavaslat visszavonása ellenére is – nagymértékben segítette a koncepcionális kérdésekkel kapcsolatos különböző államigazgatási, piaci és társadalmi álláspontok artikulálódását és egyúttal egyértelműen felhívta a figyelmet a digitális átállás érdekében alkalmazott szabályozási, illetve egyéb kormányzati eszközök stratégiai megalapozásának szükségességére. Emiatt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – európai uniós közbeszerzési eljárást követően – a Telkes Tanácsadó Zrt. és a Colosseum Budapest Kft. alkotta tanácsadói konzorcium közreműködésével 2006 első félévében, a műsorterjesztési értéklánc fő pillérei mentén, a Kormányzati Stratégia-alkotási Követelményrendszerével összhangban (KSaK)3 kidolgozta a televíziózás és rádiózás digitális átállására vonatkozó javaslatot.

9.    2006 II. félévében a stratégiai javaslatokat az IHM-jogutód Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adta át a 160/2006.(VII. 28.) Kormányrendelet értelmében a médiaszabályozásért felelős Miniszterelnöki Hivatalnak, amely a több mint 300 oldalas dokumentumot a stratégia véglegesítése céljából (www.meh.hu/szolgaltatasok/dtv) nyilvános konzultációra bocsátotta. A későbbiekben ezt az anyagot (A)DÁS konzultációs vitaanyag néven hivatkozzuk.

10.    A konzultációs vitaanyagot széles szakmai és társadalmi érdeklődés kísérte. A konzultáció keretében a digitalis.atallas@meh.hu címre, illetve nyomtatásban a MeH címére 2006. november 29-ig összesen 61 észrevétel érkezett, mintegy 476 oldal terjedelemben. Azon hozzászólások, melyek nyilvánosságához a készítő hozzájárult, teljes terjedelmükben olvashatók a MEH honlapján (www.meh.hu/szolgaltatasok/dtv/das20061005.html).

11.    A konzultációs észrevételek összetételével kapcsolatban figyelemreméltó a minisztériumok és más hatóságok részéről beérkezett vélemények magas száma, valamint az, hogy az átállással érintett piacok meghatározó szereplői is szinte kivétel nélkül képviseltették magukat a folyamatban.

5. ábra    (A)DÁS konzultációjára beérkezett válaszok összesítése

Forrás: MeH

12.    A konzultáció keretében beérkezett vélemények és észrevételek feldolgozása (http://misc.meh.hu/letoltheto/DAS_konzultacio_osszefoglalo.pdf) alapján jelen dokumentumban kerül bemutatásra a digitális átállás stratégiájára vonatkozó javaslat aktualizált és véglegesített cél-, eszköz- és feltételrendszere, amely a szabályozási intézkedések és a vonatkozó Kormányhatározat kidolgozásának alapjául szolgál.

13.    Fontos kiemelni, hogy a digitális átállás stratégiája egyaránt vonatkozik televízióra és a rádióra, amely azonban természeténél fogva eltérő stratégiai megközelítést tesz szükségessé. Míg a televízió esetén analóg földfelszíni műsorszórás leállást kell megvalósítani, és erre kell kormányzati intézkedéseket meghozni, addig a rádió esetén a műsorterjesztés digitális átálláshoz csak a lehetőségét kell biztosítani.

14.    A jelen dokumentum a földfelszíni digitális rádiós- vagy televízió műsorszóró hálózatokra a közkeletű elnevezéssel „multiplex”-ként is hivatkozik, mivel a kifejezés, bár nem teljesen pontos, de széles körben elterjedt. Ugyanezen okból a digitális rádiós- vagy televízió műsorszóró hálózatok üzemeltetésére és használatára vonatkozó jogosultság pályázati feltételei, illetve eljárása „multiplex pályázat”-ként, illetve „multiplex pályáztatás” elnevezéssel is megjelenik.

II.    Cél- és indikátorrendszer

15.    A célrendszer struktúrájával, illetve a megjelölt specifikus célkitűzésekkel a konzultáció résztvevői alapvetően egyetértettek. Vita e körben az egyes célokra fektetett hangsúlyokra nézve volt érzékelhető a véleményekből: a hírközlési hatóság válaszában nagy hangsúlyt helyez a rugalmas frekvenciagazdálkodásra, mint szabályozói célkitűzésre, a médiahatóság és más állami intézmények pedig az alkotmányossági és médiapolitikai szempontok fontosságára hívták fel a figyelmet. Ebben a tekintetben a stratégia nem osztja azt az állítást, amely szerint a médiapolitika és a versenyszabályozás egymással ab ovo ellentétes célokat határoznának meg, amely konfliktusban teoretikus szempontok alapján a célok egyik csoportját előre, más csoportját pedig hátra kellene sorolni. A valóságban a médiapolitikai és a versenypolitikai célok sok esetben egymás érvényesülését is támogatják, így például a piaci monopóliumok elleni küzdelem áttételesen a médiapluralizmus szempontrendszerében is kedvező hatásokat eredményezhet. Hasonlóképpen, az is megállapítható, hogy egy egészséges gazdasági alapokon nyugvó médiarendszer sokkal hatékonyabban képes pl. a nemzeti kultúrával vagy gyermekek egészséges fejlődésével összefüggő médiapolitikai elvárásoknak megfelelni, mint egy gazdasági szempontból hátrányos fejlődési pályára kényszerített médiaszektor.

16.    A szabályozás fontos feladata tehát, hogy a sokrétű célrendszerben továbbra is az egyes különböző elemek közti szinergiák kiaknázásának lehetőségét keresse. Ez mindenekelőtt gyakorlati megoldásokkal és nem a szabályozói célkitűzések teoretikus - és bizonyos értelemben mesterséges – szembeállításával érhető el. Így konzultációs vitaanyagban kijelölt stratégiai orientáció módosítását sem szerkezetében, sem tartalmában nem ítéljük szükségesnek:

A stratégia „filozó-
fiája" és
eszközei

A stratégia általános célkitűzése, hogy világos, az EU irányelvekkel összhangban lévő szabályozási feltételrendszerrel és gyakorlattal, határozott közpolitikai fellépéssel és célirányos, a technológia semlegesség elveivel összhangban álló támogatáspolitikával segítse elő a digitális átállás során

 

 

1. prioritás

-A médiapluralizmus erősödését

-a televíziós és rádiós archívumok digitalizálását

-a magas hozzáadott érték tartalmú, interaktív szolgáltatások terjedését

 

 

2. prioritás

- a korlátos erőforrások célszerű felhasználását

- a fenntartható és hatékony piaci verseny kibontakozását a digitális műsorterjesztésben

 

 

3. prioritás

- a fogyasztói tájékozottság és tudatosság javulását

- a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hozzáférését a digitális televíziós alapszolgáltatáshoz

17.    A KSaK elvárásainak megfelelően kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a stratégiai célrendszer átláthatóságára és tagoltsága. Az átfogó stratégiai cél a beavatkozási területek szerint „bomlik" stratégiai prioritásokra, specifikus célokra és a célokhoz rendelt egyértelmű indikátorokra.

6. ábra    A stratégiai célrendszer felépítése

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

18.    A stratégiai irányok, célok tervezésekor szintén követelményként fogalmazódott meg, hogy a kívánt célállapot elérését a lehető legkisebb számú, elengedhetetlenül szükségesnek ítélt stratégiai cél és indikátor mentén lehessen leírni. Ez egyértelműbbé teszi a stratégia sikerességének megítélését, világosan parametrizálja a jövőképben felvázolt állapot eléréséhez szükséges eredményeket és egyszerűsíti a monitoring rendszer működését is.

19.    A műsorszolgáltatás területén a stratégiai prioritás kijelölését elsődlegesen az a tapasztalat orientálja, hogy a digitális tartalom- és szolgáltatáskínálat valamennyi vizsgált ország esetében a digitális televíziózás bevezetésének sikerét meghatározó tényező. Egyértelműen igaz ez az eddig leginkább sikeres műholdas platformra, de a DTT elterjedése is azokban az országokban gyorsul, ahol a platform olyan csatornacsomagot kínál, ami jelentős mértékben növelte az ingyenesen elérhető csatornák számát. Ez volt a helyzet Nagy-Britanniában a Freeview bevezetésével, valamint Svédországban az újra beindított platform esetében. A sokcsatornás rendszer Németországban (Berlinben) is fontos vonzerőt gyakorolt, ahol az eredetileg tervezett 20 csatorna helyett ma már 27 létezik.

20.    A vonzó csatornakínálat összeállításában mindenhol kulcsszerepe volt a köztelevízió és a legnézettebb kereskedelmi csatornák szerepvállalásának. A legtöbb vizsgált országban a közszolgálati műsorszolgáltató (PSB) néhány csatornája és a vezető kereskedelmi műsorszolgáltató (CBS) uralja a piacot. Ezért fontos, hogy a DTT-platformon ezen szereplők tartalmai már az induláskor is megjelenjenek.

21.    Az audiovizuális archívum minden ország tekintetében a kulturális közjavak körébe tartozik. Emiatt a digitális átállás feladatainak átgondolása során fontosnak tartjuk megjeleníteni azt a szempontot, amely az állam felelősségét jelzi az analóg módon rögzített tartalmak digitalizálásában. Ez az érintett tartalmak állagmegóvásának és potenciális felhasználásának is alapfeltétele.

22.    Az interaktivitás lehetősége és megvalósítására irányuló törekvések eddig nem igazán emelték jelentősebben a DTV penetrációját. Távlatosan azonban az információs társadalmi szolgáltatások terjedése szempontjából növekszik a jelentőségük.

7. ábra    Az NHH szabályozási stratégiájának célrendszere

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

23.    A műsorterjesztés tekintetében a hangsúly egyértelműen a hatékony és fenntartható piaci versenyre kerül. Ebben a tekintetben a Digitális Átállás Stratégiája egyértelműen osztja az NHH szabályozási stratégiájának azt a feltevését, hogy a hatékony verseny eredményeként valószínűsíthetően nő a fogyasztói elégedettség (ár, választék, érték), a beruházások és az innováció, továbbá e folyamatok végső fokmérője, a „penetráció és használat”.

24.    A hatékony és fenntartható piaci verseny mellett a másik prioritás a műsorterjesztés területén a hatékony korlátos erőforrásgazdálkodás, amely különösen fontos az analóg földfelszíni műsorszórás digitális átállítása tekintetében.

25.    A konzultáció során felmerült az analóg rádióadások beszüntetésére vonatkozó céldátum, úgynevezett „FM switch off” meghatározásának lehetősége is. Ennek későbbi megvalósíthatósági elemzését a stratégiai részcélok között megjelenítettük.

26.    Tekintettel arra, hogy a Digitális Átállás Stratégiája a fogyasztói elégedettség tartós és hosszú távú növekedését elsődlegesen a hatékony és fenntartható piaci versenytől várja, a fogyasztói pillér esetében „csak” a fogyasztók tájékozottsága és a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférési esélyeinek javítása jelenik meg.

1. táblázat    A Digitális Átállás Stratégiájának cél- és indikátorrendszere

Beavatkozási területek

Prioritások

Specifikus célok

Indikátorok

Műsorszolgáltatás

Médiapluralizmus erősödése

A földfelszíni analóg műsorszórás lekapcsolása senki számára ne jelentse a jelenleg ingyenesen nézhető népszerű műsorok (m1, RTL Klub, tv2) elvesztését

A jelenlegi analóg kínálathoz hozzáférő háztartások részaránya.

A sokcsatornás (10+) televíziós szolgáltatás elérhetősége és igénybevétele dinamikusan növekedjen a digitalizáció hatására

DTV lefedettség és penetráció

A közszolgálati rádió kapjon sugárzási lehetőséget a DVB-T multiplexen és önálló T-DAB multiplex lehetőséget

A közszolgálati rádióadók digitális lefedettsége

Digitális tartalom- és szolgáltatás-
fejlesztés

Meglévő televíziós és rádiós tartalmak digitalizálásának elősegítése

Digitalizált tartalom/összes digitalizálandó tartalom

Magas hozzáadott érték tartalmú interaktív DTV szolgáltatások fejlesztése

Interaktív szolgáltatások száma, interaktív set-top boxok száma

Műsorterjesztés

Fenntartható és hatékony verseny a műsorterjesztési hálózatok között

A digitális műsorterjesztési szolgáltatást igénybe vevő háztartások részaránya érje el az EU15-be tartozó benchmark országok szintjét: Portugália, Írország, Norvégia, Finnország, Németország, Dánia, Svédország

DTV lefedettség és penetráció

Hatékony korlátos erőforrás gazdálkodás

Kiegyensúlyozott átmenetet és kedvező távlatos üzleti lehetőségeket biztosító frekvenciák és pályáztatási rendszer a digitális televíziós és rádiós műsorszórás számára

digitális televíziózásra (fix, helyfüggetlen, mobil) és rádiózásra elérhető frekvenciák száma és lefedettsége

Hatékony tömörítési eljárások elterjedésének elősegítése

MPEG4-képes végfelhasználói eszközök száma

Az analóg földfelszíni televíziós szolgáltatás fokozatos lekapcsolása legkésőbb 2012-ig a jelenleg analóg műsorszórásra használt frekvenciák felszabadítása céljából.

A kizárólag analóg földfelszíni vétellel rendelkező háztartások száma és aránya

T-DAB szolgáltatás bevezetése

Végfelhasználók

Fogyasztói tudatosság növelése, tájékoztatás a digitális televíziós lehetőségekről

A digitális televíziós és rádiós szolgáltatások előnyeinek bemutatása

A háztartások felkészítése az analóg földfelszíni szolgáltatás lekapcsolására és a vételi mód váltás lehetőségeinek, előnyeinek és költségeinek hatékony kommunikációja

Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférési esélyeinek elősegítése

A közszolgálati tartalmakhoz való hozzáférést biztosító végfelhasználói eszköz mindazoknak, akik ezt nem tudják megvásárolni.

Azon háztartások száma és aránya, amelyek támogatott digitális hozzáférési eszközzel rendelkeznek.

III.    Eszközök

27.    A digitális átállást gyorsító, orientáló eszközök bemutatása a stratégia központi fejezete. Ennek megfelelően ez a terület a konzultációs észrevételekben is kiemelt figyelmet kapott.

28.    A stratégiai célok megvalósítását szolgáló eszközöket az alábbi csoportosításban és sorrendben tekintjük át:

·    közpolitikai eszközök

·    szabályozási eszközök

·    támogatási eszközök

 

 

 

Stratégiai orientáció

A földfelszín digitális multiplexek pályáztatásának rendszere

A fogyasztók tájékoztatása

A közszolgálati csatornák szerepe a digitális átállásban

A digitális archívumok létrehozatalával összefüggő intézkedések

 

Közpolitikai eszközök

 

 

 

 

Stratégiai orientáció

29.    A Digitális Átállás Stratégiájának véglegesítése, kormányzati szintű elfogadása önmagában is fontos közpolitikai eszköz. Ez egyaránt igaz a kormányzati intézmények, a piaci szereplők és a lakosság relációjában. Az állam a digitális átállással kapcsolatos célok, alapelvek, határidők kijelölésével, az eszközrendszer kibontásával meghatározza azt a mozgásteret és feltételrendszert, amely az egyes szereplők digitális átállással kapcsolatos várakozásait és feladatait orientálja. Ez különösen érvényes

·    az állami beavatkozás indokoltságával, lehetőségeivel és korlátaival kapcsolatosan

·    az analóg földfelszíni műsorszórás kikapcsolási ütemtervének vonatkozásában

·    a digitális földfelszíni platform szolgáltatói jogosultságainak pályáztatásakor

·    a platform- és technológiai semlegesség tekintetében

·    az államigazgatási és piaci koordinációs tevékenység orientációjára nézve.

30.    Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a stratégia formális orientáló erejét jelentősen növelné, ha az abban foglalt célokat és feladatokat – a nyilvános szakmai konzultációt és államigazgatási egyeztetést követően – a Digitális Átállás Stratégiájának kormányhatározattal történő elfogadása erősítené meg.

31.    A Digitális Átállás Stratégiájával kapcsolatos elvárások tekintetében fontos továbbá hangsúlyozni, hogy ennek elkészülte nem pótolja, csak kiegészíti a MEH gondozásában készülő Nemzeti Audiovizuális Média Stratégiát (NAMS)4. A két stratégia természetes módon egymásra épül, egymást egészíti. Mindezek miatt a kormány minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a NAMS alaptézisei a jelen stratégiához hasonlóan széles körben megismerhetővé váljanak és 2007 folyamán a NAMS is véglegesítésre, és elfogadásra kerülhessen.

32.    A Digitális Átállás Stratégiája és a NAMS közötti konkrét különbségeket jól mutatják azok az audiovizuális szektort érintő fő kérdések, amelyek a digitális átállástól függetlenül is stratégiai figyelmet kívánnak. Ilyenek például

·    A televíziózás és az audiovizuális média társadalmi hatása.

·    Az audiovizuális média szerepe a nemzeti kultúra fenntartásában, továbbfejlesztésében

·    Az audiovizuális média gazdasági szerepe

·    A közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozási és értékválságának megoldása

·    A hazai reklámpiac torzulásainak felszámolása

·    A szerzői jogok szerepe5

·    A műsorszórás díjrendszere

·    stb.

A földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának feltételrendszere

33.    A multiplex pályáztatás feltételrendszere az alábbi stratégiai döntési pontok mentén fejthető ki6:

·    Döntés az “erős, illetve a gyenge multiplex szolgáltatói modell” között

·    A DVB-T és DAB platformon kialakuló kínálatot befolyásoló pályázati feltételek

·    Az üzleti modell hozzájárulása a földfelszíni televíziós analóg műsorszórás ütemterv szerinti lekapcsolásához

·    A platformüzemeltető piaci hátterének kérdése

·    A frekvenciahasználat és műsorszolgáltatási jogosultság elválasztása a pályáztatás során

·    A pályázat alapján elnyerhető frekvenciák és a platformon belüli verseny kérdése

·    A platformüzemeltetés és a műsorszórás, valamint műsorszolgáltatás szétválasztása

·    A pályáztatás során meghatározandó jogok és kötelezettségek összessége

·    A rádiós multiplexek pályáztatása

Döntés az “erős, illetve a gyenge multiplex szolgáltatói modell” között

34.    Az erős és gyenge multiplex modell között az alapvető különbséget az adja, hogy

·    az „erős” multiplex esetében a szabályozói beavatkozás súlypontja a multiplex szolgáltató kiválasztásán és e tevékenységre történő feljogosításán van, a multiplexben helyet kapó egyes műsorok, illetve szolgáltatások esetében már a piaci döntéseknek nyílik tere;

·    a „gyenge multiplex” modelljében ezzel szemben a szabályozói beavatkozás közvetlenül az egyes továbbított műsorok kiválasztásánál jelenik meg, minek következtében a multiplex szolgáltatójának személye és tevékenysége már nem hangsúlyos szabályozási kérdés.

35.    A konzultáció alapján elmondható, hogy a piaci és államigazgatási szereplők egyaránt megosztottak a „multiplex modell” kérdésében.

36.    A piaci szereplők álláspontjai alapvetően a szerint oszlanak meg, hogy a digitális földfelszíni platform elindulását

·    vonzó üzleti lehetőségnek (erős modell),

·    üzleti fenyegetésnek (gyenge modell),

·    egyelőre nehezen valószínűsíthető üzleti hatásúnak (nem formáltak határozott véleményt) ítélik.

37.    Az államigazgatási szereplők esetében leginkább annak a kérdésnek a megválaszolása jelenti a filozófiai különbséget, hogy a digitális technológiai feltételek mellett a frekvenciagazdálkodás elsődlegesen médiapolitikai vagy versenypolitikai eszköz. Más megfogalmazásban a kérdés az, hogy az analóg földfelszíni platform sajátos médiapolitikai státusza és ezzel együtt korlátozott versenyképessége – legalább a simulcast periódus tekintetében - átörökíthető, átörökítendő-e a digitális korba (gyenge modell), vagy nem (erős modell)?

38.    A fentiek értelmében, a konzultációt követően még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az „erős” és a „gyenge” multiplex kérdésében a szabályozónak egy kényes egyensúlyi helyzetet kell megteremtenie:

·    meg kell határozni az állami beavatkozásnak azt a mértékét, amely elengedhetetlenül szükséges a véleményszabadság és a média sokszínűségének fenntartásához, ugyanakkor

·    biztosítania kell, hogy a platformüzemeltető olyan üzleti szabadsággal rendelkezzék, amely befektetői szempontból is vonzóvá teszi a multiplex üzemeltetői szerepkört.

39.    Ha az állam a szükségesnél kevesebb szabályozói eszközzel él (szélsőséges „erős” modell), az a közszolgálatiság visszaszorulásához és az erőfölényes helyzetekből származó problémák gyakorivá válásához, ezen keresztül pedig a médiapiac sokszínűségének csökkenéséhez vezethet.

40.    Ha viszont az állam a szükségesnél nagyobb adminisztratív és szabályozói terheket telepít a platformüzemeltetőre (klasszikus „gyenge” modell) akkor ezzel a szolgáltatás életképességét, minőségét veszélyezteti, illetve a szükséges magánberuházások elmaradását kockáztatja.

41.    E csapdahelyzetek elkerülése érdekében a szabályozó számára az elfogadható megoldást egy olyan „köztes” DVB-T multiplex-üzemeltetői jogállás kialakítása jelenti, amely – a különböző szabályozási eszközök megfelelő készletének alkalmazásával – megfelelően szolgálja a fentebb vázolt egyensúlyi helyzet kialakítását. Így az „erős” illetve „gyenge” multiplex kérdésében a stratégiai javaslat a következő: az első multiplexen helyet kap médiapolitikailag determinált számú összes közszolgálati csatorna (gyenge modell), a MUX1-en maradó csatornahelyeket, a MUX2-t és a MUX3-t viszont a nyertes pályázó – az egyéb pályázati feltételek figyelembevételével szabadon töltheti fel (erős modell).

8. ábra    Konzultációs álláspontok és stratégiai javaslat az „erős, illetve gyenge DVB-T multiplex” tárgyában7

Forrás: MeH

42.    A kötelezendően továbbítandó közszolgálati csatornák számát a Nemzeti Audiovizuális Médiastratégia alapján legkésőbb a multiplex pályázat kiírásáig kell meghatározni.

A DVB-T platformon kialakuló kínálatot befolyásoló pályázati feltételek

43.    Mint a fentiekből is látható volt, az induló DVB-T kínálatot befolyásoló pályázati feltételek esetében a konzultációs eredmények alapján a leglényegesebb változás, hogy az ún. „digitális alapcsomag” (a jelenleg földfelszíni platformon elérhető csatornák köre: m1, RTL klub, tv2), mint az átállás javasolt szabályozástechnikai segédkategóriája lekerült a napirendről. Ennek indokaként az alábbi konzultációs vélemények merültek fel:

·    Egyes érintettek a „digitális alapcsomag” ilyen módon történő meghatározásában a közszolgálati műsorszolgáltatás marginalizálódásának veszélyét látták.

·    A közszolgálati műsorszolgáltatók szintén kifogásolták, hogy a „digitális alapcsomag” kategóriája nem a közszolgálatiságon, mint kizárólagos tényezőn alapul.

·    Kisebb piaci részesedéssel rendelkező kereskedelmi műsorszolgáltatók annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a már jelenleg is hangsúlyos piaci jelenléttel rendelkező, domináns földfelszíni televíziós műsorszolgáltatókat nem indokolt további szabályozási eszközökkel „helyzetbe hozni”.

·    A „digitális alapcsomag” koncepcióját maguk az érintett országos műsorszolgáltatók is kifogásolták, az alapcsomag ideájának gyakorlati megvalósítását célzó jogintézményeket („must offer”, „must carry” kötelezettségek) tartva nem megfelelőnek.

44.    Mint azt az erős és gyenge multiplex modell közötti választásnál láttuk a stratégiai javaslat értelmében a „digitális alapcsomag” a közszolgálatiság kategóriájából kiinduló tartalmi determináció lép, melynek pontos tartalma a NAMS véglegesítését követően válik meghatározhatóvá.

45.    Mindez azt is jelenti, hogy a „digitális alapcsomag” hiányában más módon kell biztosítani, hogy a fogyasztók a digitális átállás időszakában az újonnan kialakuló digitális platformokon is megtalálják a számukra megszokott és korábban ingyenesen elérhető csatornákat.

46.    A stratégia a tartalmi determinációk tekintetében továbbra sem tartja kulcskérdésnek a fizetős és ingyenes csatornák arányának meghatározását a multiplex pályáztatás során. Az induláskor rendelkezésre álló frekvenciák relatív szűkössége miatt a leendő platformüzemeltető szabad döntésével kell meghatározni az ingyenes és fizetős tartalmak arányát. Természetesen a közszolgálati csatornák ingyenes elérhetősége továbbra is követelmény, a 48. pont első alpontjában írt követelmény pedig megfontolandó.

47.    A tömörítési eljárások tekintetében a konzultáció során a piaci szereplők szinte egyöntetűen a korszerűbb és nagyobb választékot jelentő MPEG4 szabvány mellett foglaltak állást. Ezért a stratégia is digitális földfelszíni platform MPEG4-ben történő indítását tartja indokoltnak, ha nem merül fel a pályázat kiírásának időpontjában jelenleg nem látható megalapozott ellenérv.

48.    További, az induló DVB-T platform kínálatát befolyásoló tényezőként, illetve a pályázati kiírásban érvényesítendő követelményként jelentkezhet:

·    egy harmadik országos, általános tematikájú, free to air modellben sugárzott kereskedelmi csatorna indulásának elősegítése a pályázati feltételek kidolgozásakor

·    a digitális hálózatok NHH által tervezett és koordinált „töredékfrekvenciáinak” felhasználása, hogy a helyi és regionális adások is megjelenhessenek a digitális földfelszíni platformon,

·    a digitális közszolgálati rádióadók számára megjelenés biztosítása a legnagyobb lefedettségű digitális hálózaton (MUX1)

·    interaktív kiegészítő szolgáltatások megjelenésének elősegítése a pályázati feltételek kidolgozásakor.

Az üzleti modell hozzájárulása a földfelszíni analóg műsorszórás ütemterv szerinti lekapcsolásához

49.    A multiplex pályáztatás során biztosított nagyobb üzleti mozgástér hozzá kell, hogy járuljon a digitális átállás minél gyorsabb lebonyolításához. Emiatt a pályázatok elbírálásánál szempontként jelentkezik

·    a digitális földfelszíni lefedettség alakulására tett vállalás,

·    a tervezett penetrációs szintek,

·    közreműködés az analóg földfelszíni televíziós sugárzás előrehozott (2012-t megelőző) lekapcsolásában,

·    részvétel a fogyasztói kommunikációban, valamint a kedvezményes és támogatott set top box konstrukciók kialakításában és működtetésében,

·    valamint esetlegesen figyelembe vehetők más digitális televíziós platformok fejlesztése tekintetében tett vállalások is.

50.    Bár a földfelszíni digitális átállás pontos menetrendje csak a multiplex pályáztatás folyamatában véglegesedhet, nagyjából már jelenleg is kijelölhető az az ütemterv, amely a 2012-es analóg földfelszíni televíziós sugárzás lekapcsolásának megvalósításához szükséges:

9. ábra    A földfelszíni digitális átállás lehetséges menetrendje

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

A platformüzemeltető piaci hátterének kérdése

51.    A platformüzemeltető piaci hátterének mérlegelése összetett feladat a pályáztatási folyamatban. Ennek során mindenképp figyelemmel kell lenni a hazai médiarendszer alapvető jellegzetességeire:

·    a hazai piac mérete;

·    a szolgáltatás gazdaságos üzemmérete,

·    a műsorszolgáltatási piac szerkezete;

·    a műsorterjesztési piac szerkezete.

52.    Komoly megfontolást igényel a multiplex pályáztatási feltételek kidolgozásánál, hogy milyen hatásokkal járhat, ha a nyertes pályázó kiválasztása horizontális, illetve vertikális integrációs folyamatokat erősít.

53.    A konzultáció során konszenzus mutatkozott abban a tekintetben, hogy ezek a kockázatok, annál inkább fennállnak, minél inkább „erősek” a megszerezhető multiplex szolgáltatói jogosítványok. Egy ilyen esetben a műsorterjesztési, illetve műsorszolgáltatási piacon erős pozíciókkal rendelkező szereplők korlátozása, kizárása, vagy részvételük feltételekhez kötése, illetve a versenyt élénkítő pályázatok előnyben részesítése komoly megfontolást igényel a pályázati feltételek véglegesítése során, hogy a médiapluralizmus és a verseny korlátozásának kockázatait mérsékelni lehessen.

A frekvenciahasználat és műsorszolgáltatási jogosultság elválasztása a pályáztatás során

54.    Az Európai Unió Új Elektronikus Hírközlési Keretszabályozásának (NRF) értelmében a tartalom és az átvitel szabályozását el kell választani egymástól. Ennek megfelelően el kell választani a műsorszolgáltatási lehetőségek pályáztatását és a frekvenciahasználat pályáztatását, mivel előbbi a médiajog területére eső szolgáltatás, az utóbbi pedig elektronikus hírközlési szolgáltatás.

55.    További fontos szempont, hogy míg egy frekvencia az analóg műsorszórás esetén egyetlen műsorszolgáltatási lehetőséget tett lehetővé, addig digitális műsorszórás esetén a tömörítési technológiától függően 4-8-at – vagy a technológiai fejlődéssel akár ennél többet is. Így egy frekvencia használata még közvetetten sem rendelhető hozzá csupán egy műsorszolgáltatási jogosultsághoz. Ebből következően a DVB-T platformra vonatkozó pályázat során két különböző funkcióról kell dönteni. Egyrészről a műsorterjesztési frekvenciákat használó platformüzemeltetésről, másrészről pedig a földfelszíni digitális platformon kötelezően helyet kapó műsorszolgáltatásról. Előbbi esetben egy elektronikus hírközlés területére eső jogosultságról, utóbbi esetben a médiapiachoz kapcsolódó jogosultságról beszélhetünk. Az előbbi a frekvenciagazdálkodásért felelős elektronikus hírközlési szabályozó hatóság, az utóbbi a tartalomszabályozó hatóság kompetenciájába tartozhat. Mivel a stratégiában javasolt „köztes” multiplex modellben e funkciók keverednek, célszerű hogy a pályáztatás is mindkét hatóság bevonásával kerüljön lebonyolításra.

A pályázat alapján elnyerhető frekvenciák és a DVB-T platformon belüli verseny kérdése

56.    Az analóg frekvenciák lekapcsolásáig a digitális földfelszíni hálózatok száma korlátozott. Mivel a kereskedelmi televíziók analóg frekvenciái hosszú távon, 2012 júliusáig lefoglalják a rendelkezésre álló frekvenciakészlet nagy részét, még a közszolgálati analóg műsorszórás leállításával is csak 3 országos (1. MUX, 2. MUX, 4. MUX) és egy regionális multiplex (3. MUX) alakítható ki. Az RRC-06 értekezleten kiharcolt 7 UHF és 1 VHF digitális hálózat kialakítására csak akkor nyílik lehetőség, ha a közszolgálati televízió mellett a kereskedelmi televíziók analóg műsorszórása is leáll. Így a pályáztatás frekvenciagazdálkodási szempontból két időszakra osztható:

·    Az analóg sugárzás leállításáig megnyíló lehetséges (három később esetleg négy) multiplex, illetve

·    A digitális átállást követően elérhetővé váló további (legfeljebb négy) multiplex.

57.    A pályázat alapján elnyerhető hálózatok számának megállapítása és a platformon belüli verseny korlátozása alapvetően a platform vonzerejét hivatott növelni, ugyanakkor az analóg lekapcsolás utáni időszakra vonatkozó állami mozgástér indokolatlan szűkítése (digitális frekvenciák új innovatív alkalmazások számára, bevételi szempontok érvényesítése) is elkerülendő. Ez alapján a stratégia az alábbi frekvenciák együttes és egy nyertes pályázó számára történő odaítélését támogatja:

·    három simulcast digitális hálózat (MUX1, MUX2, MUX3)

·    az m1 korábbi lekapcsolásával elérhetővé váló digitális hálózat (MUX4)

·    még egy digitális hálózat használata az analóg lekapcsolást követő időszakban (MUX 5)

58.    A frekvenciahasználati jogosultság időtartamát, meghosszabbítási lehetőségét a multiplex pályázat feltételeinek kialakítása során kell meghatározni.

59.    A fentieken túl fennmaradó 2012 utáni multiplex szolgáltatási lehetőségek felhasználásáról való döntést a technológiai és piaci fejlemények tükrében indokolt elhalasztani arra az időpontra, amikor a digitális átállás eredményei már felmérhetők, vagyis a platform indulását követő második-harmadik évre.

A platformüzemeltetés és a műsorszórás, valamint műsorszolgáltatás szétválasztása

60.    A javasolt multiplex modellben a nyertes szolgáltató a médiahatóság által meghatározott csatornákon kívül - a kábel- és műholdas szolgáltatók mintájára - a maga által választott csatornákkal töltheti fel a rendelkezésre álló átviteli kapacitást. Így elvileg maga szerződik mind a műsorszolgáltatókkal, mind pedig a műsorszóróval.

61.    A digitális technológia és az analóg technológia eltérései miatt ebben az esetben a frekvenciahasználati jogosultságot, amely az átviteli kapacitás feletti rendelkezési jogot biztosítja, a multiplex szolgáltatónak kell megkapnia. Ebben az esetben földfelszíni digitális műsorszolgáltatáshoz kapcsolódó többletjogosultságokból, a központi szerepből és az állami kézben lévő korlátos erőforrások hasznosításából adódóan az átláthatóság biztosítása érdekében szükségesnek mutatkozik valamilyen kötelezettség előírása.

62.    Ez a kötelezettség csak a vertikálisan integrált multiplex szolgáltató gazdálkodásának ellenőrizhetővé tételét szolgálná, nem jelentene tulajdonosi korlátozást.

ADVB-T pályáztatás során meghatározandó jogok és kötelezettségek összessége

63.    A platformüzemeltetés tartalmát a jogosultságok és kötelezettségek összessége adja. A platformüzemeltető legfontosabb jogosultsága, hogy az adott frekvenciák használathoz kapcsolódó átviteli kapacitás felett rendelkezik, legfontosabb kötelezettsége pedig a kötelezően továbbított tartalmak eljuttatása az előfizetőkhöz, amely implikálja a hálózat kiépítését vagy kiépíttetését és üzemeltetését. A jogok és kötelezettségek természetesen csak a pályázati folyamatban véglegesedhetnek, de a fontosabb elemek már stratégiai szinten is áttekinthetők.

64.    Jogok:

·    A digitális átállásig, vagyis 2012-ig rendelkezésre álló frekvenciák használata (1. MUX, 2. MUX, 3. MUX)

·    Az m1 analóg műsorszórásának esetleges korábbi (2012 előtti) leállítása esetén felszabaduló frekvencia használata (4. MUX).

·    A kötelezően terjesztett csatornákon túl fennmaradó helyek feltöltése saját döntése szerint

·    A 2. MUX szabad felhasználása csak DVB-T, csak DVB-H vagy vegyes DVB-T/DVB-H műsorszórás céljaira

·    A 2012 után felszabaduló frekvenciák felhasználásával még egy országos digitális hálózat használata

·    A műsorszórással le nem kötött adatátviteli kapacitások felhasználása

65.    Kötelezettségek:

·    A kötelező körbe tartozó csatornák ingyenes elérhetővé, illetve hozzáférhetővé tétele a lakosság számára

·    A közszolgálati rádiók adásának műsorszórása a televízió jelek mellett szabad hozzáféréssel

·    A műsorszóró hálózat kiépítése, vagy kiépíttetése a pályázati folyamatban véglegesített és szerződésben rögzített ütemezéssel és feltételekkel

·    MPEG4-es tömörítés alkalmazása

·    A műsorszóró hálózat által használt frekvenciák cseréje, amennyiben az más szolgáltatások van újabb hálózatok kialakítása érdekében szükséges.

·    Részvétel a digitális műsorszórással és a digitális átállással kapcsolatos marketingben és fogyasztói tájékoztatásban

·    A lekapcsolás és a digitális átállás irányításában való részvétel, technikai és kommunikációs lebonyolítás

A rádiós multiplexek pályáztatása

66.    Az RRC-06 értekezlet olyan körzeti megállapodást és frekvenciatervet fogadott el a digitális rádiós műsorszolgáltatás tekintetében, amely az eddigi frekvenciákkal együtt összesen 5 országos lefedettségű T-DAB multiplex indulását teszi lehetővé: 3 országos T-DAB hálózat a III. sávban (VHF) és két országos T-DAB hálózat az 1,5 GHz-es (L) sávban.

67.    A jelenlegi T-DAB frekvenciakészlet alapján elsődlegesen a közszolgálatai rádiók (ide értve a nem nyereségérdekelt és helyi rádiókat is) indulását tartjuk célszerűnek biztosítani. Erre a CEPT most zajló felülvizsgálati eljárásban érintett L-sávi hálózat – a felülvizsgálat függvényében – vagy a jelenleg korlátozott lefedettséggel rendelkező VHF sávi hálózat is alkalmas lehet. A fennmaradó frekvenciák országos kereskedelmi, illetve egyéb (non profit, regionális stb.) rádiós szolgáltatások céljára ítélhetők oda.

68.    A T-DAB frekvenciák esetében az egyes kereskedelmi műsorhelyek pályáztatása helyett a teljes multiplexek egyben történő pályáztatását javasoljuk, mivel

·    ez lehetővé teheti a gazdaságosabb működtetést,

·    a pályáztatás egyszerűbbé válik,

·    és biztosítja a pályázat nyertesei számára az optimális frekvencia-kihasználást.

69.    A fentiek értelmében a kereskedelmi T-DAB multiplexek pályáztatásakor konzorciumi pályázatok kiírását javasolt. Az érdeklődő konzorciumoknak nem az egyes rádiós helyekre, hanem a „multiplex arculatára”, formátum-összetételére, szolgáltatáskínálatára kellene benyújtaniuk ajánlataikat. Az L-sávi T-DAB multiplexek felülvizsgálattól függő multimédiás alkalmazási lehetősége a multiplex arculatát egészítheti ki.

70.    Amennyiben a nemzetközi koordináció lehetővé teszi, a T-DAB frekvenciák pályáztatását, illetve a közszolgálati multiplex jogosultságának odaítélését célszerű a digitális földfelszíni televíziós multiplexek pályáztatásával egyidőben lebonyolítani, hogy az esetleges szinergiák a pályázói oldalon kihasználhatóvá váljanak, és hogy a digitális rádiózás iránti piaci érdeklődés egyértelműen kifejeződhessen.

71.    A T-DAB frekvenciák pályáztatásának kérdését, mindenképp érdemes a kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok újrapályáztatásával együttesen kezelni, hogy az analóg kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatási szerződések meghosszabbításához hasonlatos konfliktusok a rádiózás esetében ne lépjenek fel.

A fogyasztók tájékoztatása

72.    A fogyasztói tájékozottság javítása a technológiaváltás körülményei között olyan feladat, amely aktív állami fellépést tesz szükségessé. Ennek célja elsősorban a hatékony kommunikáció: a digitális átállás akkor történhet meg zökkenőmentesen, ha a televíziónézők és rádióhallgatók pontosan ismerik a digitális átállás előnyeit és a kínálkozó lehetőségeket.

73.    A nemzetközi (elsősorban a brit) tapasztalatok alapján látható, hogy a digitális átállás ott lehet sikeres, ahol a fogyasztók a megfelelő ismeretek birtokában hozhatják meg döntéseiket.

74.    A digitális átállás során történő fogyasztói tájékoztatás elsősorban a következő kérdésekre kell kiterjedjen:

·    a különböző platformokon elérhető digitális szolgáltatások jelenléte és tartalma;

·    a digitális átállásnak a fogyasztók számára mutatkozó előnyei;

·    a vétel technikai és műszaki kérdései;

·    a pontos átállási dátumok

·    a kommunikációban érintett szereplők együttműködése

75.    Az ilyen tárgykörökre kiterjedő kommunikáció során nem lebecsülendő előnyt jelent, hogy maguk a folyamattal közvetlenül érintett szolgáltatók rendelkeznek a legmegfelelőbb eszközökkel az átállással érintett népesség leghatékonyabb és leginkább célzott eléréséhez.

76.    Az egyes kérdések tekintetében a következő megjegyzéseket szükséges megtenni:

A digitális szolgáltatások jelenléte és tartalma

77.    A fogyasztónak pontos ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy

·    melyek a számára elérhető digitális műsorterjesztő szolgáltatások;

·    ezek pontosan milyen műsorokat és más tartalomszolgáltatásokat kínálnak;

·    e digitális szolgáltatások vételének milyen műszaki feltétele van, illetve

·    milyen ár mellett férhet hozzá e szolgáltatásokhoz.

78.    A digitális szolgáltatások ilyen tartalmú promóciója olyan feladat, amelynek leghatékonyabb ellátására maguk a szolgáltatók képesek, az állami intézményrendszernek ezen az oldalon elsősorban kiegészítő, ösztönző, koordinatív, partneri szerepe lehet.

A digitális átállás előnyei a fogyasztók számára

79.    A hazai fogyasztók általában ritkán vásárolnak televízió- illetve rádiókészülékeket, a vevőberendezések átlagéletkora ezért magas (a háztartásokban nem ritka a tíz évnél is idősebb televízió). A digitális átállás előnyei ezért a folyamat kezdeti szakaszában a fogyasztói oldalon jelentős részben nem érzékelhetők. A CD-minőségű hang, vagy a különösen tiszta kép élvezete ugyanis olyan magas technológiai színvonalat képviselő vevőkészülékek meglétét feltételezi, amilyenekkel a magyar népességnek csupán egy kis része rendelkezik. A csatornakínálat bővülése azonban már a meglévő hazai készülékállományt figyelembe véve is széles körben előnyként jelentkezik.

80.    Az elérhető szolgáltatások minőségét alapvetően meghatározza az is, hogy az országban milyen set-top box-állomány alakul ki. Erre figyelemmel a digitális átállás általános előnyeit bemutató, a digitális átállás irányításáért felelős intézmény által kezdeményezett és koordinált tájékoztatás akkor lehet sikeres, ha a fogyasztók tényleges lehetőségeihez igazodik.

A vétel technikai és műszaki kérdései

81.    Mivel az egyes szolgáltatások vételével kapcsolatos kérdések (pl.: vételkörzet, külön berendezésigény, stb.) a leghatékonyabban az egyes szolgáltatásokról nyújtott tájékoztatás keretei között kezelhetők, e körben elsősorban a fogyasztóknak felkínált egyes vevőberendezések műszaki jellemzőinek és lehetőségeinek világos ismertetése határozható meg célként.

82.    E tekintetben az Európai Bizottság pozitív példaként tartja számon a nagyfelbontású adás vételére alkalmas vagy alkalmassá tehető vevőkészülékek megjelölésére az EICA iparági szövetség által elfogadott és általánosan bevezetett „HD-ready” címkét, mint alkalmassági megjelölést. Az ilyen címkékkel, illetve megkülönböztető jelzésekkel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ezek használatát kötelező hatósági intézkedéssel csak akkor lehet bevezetni, ha a tagállam erről értesíti az Európai Bizottságot8.

83.    Erre is figyelemmel a vevőkészülékekkel összefüggő tájékoztatás és ennek során a különböző címkék és megjelölések használata elsősorban a piaci szereplők – a készülékgyártók és -forgalmazók - feladatává tehető.

A pontos átállási dátumok

84.    Az analóg szolgáltatások lekapcsolásával a televíziós vétel már csak digitális végberendezések révén lesz lehetséges. Erre figyelemmel különösen fontos, hogy a fogyasztók időben tudomást szerezzenek az analóg leállás időpontjáról. Ennek határozott kommunikációja egyértelműen állami feladat.

A fogyasztói kommunikációban érintett szereplők együttműködése

85.    A fogyasztói tájékoztatásban a következő kitüntetett szereplők azonosíthatók:

·    a műsorszolgáltatók;

·    a közszolgálati műsorszolgáltatók;

·    a platformüzemeltető

·    a műsorszóró

·    a vevőkészülék-gyártók és -forgalmazók;

·    az állam.

86.    Az egyes kommunikációs feladatok áttekintéséből látható, hogy e szereplők részvétele a fogyasztói tájékoztatás egyes elemeiben eltérő súllyal szükséges. Az azonban nyilvánvaló, hogy a digitális átállással összefüggő kommunikáció fő letéteményesei a piaci szereplők. A digitális átállást irányító állami intézmény feladata elsősorban a digitális átállással összefüggő szabályozói döntések megfelelő kommunikációjában és az iparági szereplők tájékoztató tevékenységének ösztönzésében, koordinációjában jelölhető meg.

87.    A fogyasztói tájékoztatás hatékonyságához összességében jelentősen hozzájárul, ha az érintett szereplők erre közös szervezetet hoznak létre, amely fellépésüket összehangolja.

A közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe a digitális átállásban

88.     Az állam alkotmányos kötelezettsége a véleménynyilvánítás szabadságát és a demokratikus közvélemény kialakulását fenntartó intézmények védelme. Ezt az intézményvédelmi kötelezettséget az állam többek között a közszolgálati tartalmak támogatásával és a közszolgálati műsorszolgáltatók működtetésével teljesíti. Ezért kiemelt szerepet játszanak a digitális átállásban is.

89.    A közszolgálati műsorszolgáltatók az alkotmányos kötelezettségek teljesítésén túl hatékony szerepvállalásukkal hozzájárulhatnak a digitális átállás sikeréhez is.

90.    Az európai közösségi jog a közszolgálati műsorszolgáltatás lehetőségeit mindenekelőtt az ilyen műsorszolgáltatók állami finanszírozásának korlátaival határozza meg. A hazai közszolgálati műsorszolgáltatók – az MTV Zrt, a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. – tevékenységét és finanszírozását az Rttv. szabályozza. Ez a jogszabály lényegesen korábbi, mint a vonatkozó európai közösségi jogforrások, illetve dokumentumok. Jelentős részben ebből következik, hogy a hazai közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozási rendszerének modernizációja szükséges. Minderre tekintettel ahhoz, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók a digitális átállás folyamatában Magyarországon is kezdeményező szerepet legyenek képesek játszani, olyan feltételeket kell teremteni, amelyek részben túlmutatnak a szűk értelemben vett digitalizációs kihívásokon:

·    Ki kell dolgozni – legalább a digitális átállás tekintetében – a közszolgálati műsorszolgáltatók feladatainak pontos katalógusát. E feladatokhoz egyértelmű finanszírozást kell rendelni, és azt megfelelő ellenőrzés mellett a közszolgálati műsorszolgáltatók rendelkezésére bocsátani. Ez történhet külön törvényben, vagy az állam és a közszolgálati műsorszolgáltató között létrehozandó szerződésben.

·    Biztosítani kell, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók megfogalmazzák saját digitális átállási stratégiájukat.

·    Ennek alapján biztosítani kell az állam és a független entitásként működő közszolgálati műsorszolgáltatók viszonyában az állami átállási stratégia és az intézményi átállási stratégiák egymással összhangban történő végrehajtását.

·    Meg kell vizsgálni, hogy a digitális átállás a közszolgálati műsorszolgáltatók esetében pontosan mekkora többletforrásokat igényel.

·    A közszolgálati televízió esetében a digitális átállással kapcsolatos többletforrások biztosításának fedezetéül a készülék üzembentartási díj emelése szolgálhatna. Ez egyértelművé tenné a végfelhasználók számára, hogy a magasabb minőségű szolgáltatás többlet ráfordításokat igényel. Tekintettel arra, hogy ezt a fizetési kötelezettséget a költségvetés a lakosságtól jelenleg átvállalja, az ilyen címen folyósított költségvetési források megemelése lehet a megoldás, illetve megfontolandó az üzembentartási díj visszaállítása is.

·    A pénzeszközök felhasználására pályázati úton, a közszolgálati műsorszolgáltatókkal megkötött külön szerződések alapján, egyes digitális projektekhez kötve megfelelő ellenőrzés mellett kerülhetne sor.

·    A támogatások folyósítása kapcsán fontos szempont, hogy a televíziós és rádiós közszolgálati műsorszolgáltatók úttörő szerepet töltsenek be a magas hozzáadott érték tartalmú digitális szolgáltatások kifejlesztésében és népszerűsítésében.

·    Kívánatosnak tartjuk, hogy a digitális átállást segítő támogatások mértékével megegyezően a köztelevízió és rádió éves költségvetéséből – mintegy saját erőként – járuljon hozzá a digitális fejlesztési projektek finanszírozásához, jelezve, hogy távlatosan a közszolgálati műsorszolgáltatás fő átviteli közegévé a digitális műsorterjesztési platformok válnak.

·    Egy ilyen rendszer maradéktalanul kielégítené a közösségi jogban a közszolgálati műsorszolgáltatók állami finanszírozására is vonatkozó versenyszabályokat, ennélfogva a digitális átállást függetlenítené attól a kockázattól, amelyet a közszolgálati műsorszolgáltatók jelenlegi finanszírozási rendje okoz.

A digitális archívumok létrehozásával összefüggő intézkedések

91.    A digitális átállás a fogyasztók számára jelentős részt a megnövekedett csatornakínálatban jelenik meg. Az átviteli kapacitások növekedése szükségszerűen az audiovizuális tartalom iránti igény emelkedéséhez vezet. Az újonnan készülő audiovizuális alkotások jellemzően már digitális formátumban kerülnek előállításra. A digitális technológiaváltás előtti időszakban készült művek azonban sok esetben analóg hordozókon érhetők csak el, ennek megfelelően hasznosításuk technikai előfeltétele a digitalizálásuk. A stratégiai javaslatok lényege a digitális archiválás tekintetében az alábbi:

·    A közszolgálati műsorszolgáltatók archívumai esetében megfelelő támogatásokkal lehetővé kell tenni az archívumok digitalizálását (digitális átírását), és meg kell vizsgálni annak feltételeit, a jogdíjak olyan rendszere alakuljon ki, amely lehetővé teszi a közszolgálati műsorszolgáltatók archívumainak gazdaságos felhasználását.

·    A magánarchívumok esetében fel kell mérni az országban a nem állami szereplők birtokában lévő audiovizuális vagyont (mind kulturális, mind pedig gazdasági szempontból) és a megfelelő támogatásokkal kedvező feltételeket kell teremteni ennek digitalizálásához és felhasználásához.

·    Szükséges annak vizsgálata, hogy ezen intézkedések megvalósításában a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) milyen szerepet kaphat.

 

 

 

Frekvenciagazdálkodás

Versenyszabályozás

Médiaszabályozás

Szerzői jogi szabályok

Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere

Szabványosítás

Törvény a digitális átállásról

 

Szabályozási eszközök

 

 

 

 

Frekvenciagazdálkodás

92.    A frekvenciagazdálkodási feladatokat és kihívásokat először technológiai közelítésben vizsgáljuk: DVB-T, DVB-H, T-DMB, DVB-S. Ezt követően pedig két általános frekvenciagazdálkodási kérdésre térünk ki:

·    Frekvenciacserék lehetősége, illetve feltételrendszere

·    Rugalmas frekvencia-felhasználási rendszer

DVB-T

93.    A DVB-T tekintetében a 2012-ig terjedő időszakban a frekvenciagazdálkodás kulcskérdés, hogy milyen esélyek vannak a simulcast periódus indulásakor rendelkezésre álló három multiplex lakossági ellátottságának bővítésére:

·    A frekvenciakoordináció felgyorsulása az RRC-06 lezárása után

·    Kisteljesítményű adók alkalmazása és az átjátszó adók frekvenciacseréje

·    A műsorszóró sávban üzemelő magyar katonai eszközök kivonása

·    A műsorszóró sávban üzemelő szlovák és román katonai eszközök kivonása (a nem NATO-tag ukrán eszközöket 2015-ben vonják ki)

·    A szomszédos országok analóg hálózatainak lekapcsolása

·    A két országos kereskedelmi adó analóg sugárzásának előrehozott (2012-t megelőző) lekapcsolása, illetve

·    az m1 analóg földfelszíni sugárzásának előrehozott lekapcsolása

94.    Az RRC06-ot követő időszakban a nyugat-európai országok között olyan együttműködés bontakozik ki, amely alapján kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a teljes analóg sugárzás leállításáig kis teljesítményű analóg adók nem akadályozhatják az induló DVB-T platformot. A megkötött egyezmény alapján az államok kölcsönösen lemondanak az ST61-es megállapodásban részükre az analóg adók védelmére vonatkozó jogukról, és a DVB-T elsődlegessége mellett technikai-műszaki megoldásokkal, frekvenciacserékkel hárítják el az interferenciát. Magyarország hasonló megállapodást elsősorban Nyugat-Magyarország tekintetében köthet, oly módon, hogy kötelezettséget vállal érintett szomszédaival egyeztetve a jelenleg működő gerinc, átjátszó vagy helyi adók frekvenciacseréjére. Ennek érdekében szabályozási eszközként javasolt, hogy a frekvenciacserére lehetőség nyíljon a gerinc, átjátszó vagy helyi adók esetében is. Ehhez aktív diplomáciai támogatás megszerzése szükséges, továbbá az NHH kormányzati felhatalmazása arra, hogy az ST61-es megállapodásban a kisteljesítményű analóg adókra vonatkozó jogokról kölcsönös lemondás esetén nemzetközi szerződést készítsen elő a szomszédos államokkal.

95.    További elvi lefedettség-bővítési lehetőséget jelent, hogy a műsorszóró frekvenciasávban számos katonai eszköz üzemel, amelyek közül soknak a kivonása a NATO kompatibilitás hiánya miatt, illetve a legújabb fegyverzetfejlesztéseknek megfelelően lehetséges. Az egyébként is szükségszerű kivonás a katonai költségvetés ütemezése és tervezése függvényében felgyorsítható. A kivonás felgyorsításához és pontos dátumok meghatározásához kormányzati döntés szükséges. Szabályozási eszközként javasoljuk, hogy szülessen kormánydöntés egyes, a műsorszóró sávban üzemelő magyar katonai eszközök kivonásának felgyorsításáról, illetve erre vonatkozóan pontos menetrend meghatározásáról.

96.    A szomszédos országok analóg adóhálózatainak kikapcsolása a fentieknél jóval bizonytalanabb lakossági ellátottság-bővítési lehetőség a simulcast periódusban, mivel jelenleg egyedül Ausztria rendelkezik a digitális átállással kapcsolatos kiforrott elképzelésekkel. Emellett a két további európai uniós tagállam, Szlovákia, Szlovénia és Románia valószínűsíthetően szintén erőfeszítéseket tesz az uniós céldátum (2011. december 31.) betartása érdekében. Ennél sokkal bizonytalanabb a helyzet Horvátország, Szerbia, és Ukrajna esetében, ahol az átállás tekintetében határozott uniós késztetés nem áll fenn.

97.    Az országos kereskedelmi adók (RTL Klub és tv2) analóg sugárzásának lekapcsolására az ORTT 2005. nyári döntése miatt elvileg csak 2012 júliusában nyílik lehetőség, mivel a testület pályáztatás és a digitalizációban való részvétel feltételül szabása nélkül meghosszabbította a műsorszolgáltatási jogosultságukat, amely közvetve a vételkörzetet biztosító frekvenciák használatát is lehetővé teszi. Az analóg műsorszolgáltatási jogosultságok digitálisra cserélésére az Rttv. nem ad lehetőséget, erre jelenleg csak a kereskedelmi televíziók önkéntes lemondása esetén nyílna lehetőség.

98.    Az analóg műsorszolgáltatási szerződések meghosszabbítása egyrészről az jelenti, hogy az RRC-06 értekezleten kiharcolt frekvencia készlet e két országos hálózat frekvencia-készleteinek felhasználásáig nem pályáztatható. Így 2012 júliusáig a maximálisan elérhető országos frekvenciák csak három, a simulcast periódusban is rendelkezésre álló multiplex és az m1 analóg sugárzásának lekapcsolásával elérhetővé váló 4. MUX felhasználását teszik lehetővé. Utóbbi elindításához viszont lényegében a digitális átállást végre kell hajtani.

99.    Természetesen az m1 analóg hálózatának lekapcsolása a folytatódó analóg kereskedelmi műsorszolgáltatás mellett is kínál előnyöket:

·    egy újabb, majdnem teljes országos lefedettségű frekvenciakészlet állhat rendelkezésre (4. MUX),

·    a meglévő 1. és 2. multiplex lefedettsége is növelhetővé válik.

100.    Az m1 adóhálózatának digitalizálása alapvetően az Országgyűlés, a kormány, illetve a jogalkalmazó döntésétől függ, mivel az m1 közszolgálati funkciói digitális műsorszórással is elláthatók. Ezen stratégiai döntés a legjelentősebb potenciális tényező, amely a meglévő 1. és 2. multiplexek lefedettségét növeli a simulcast időszakban, továbbá lehetővé teszi egy új országos lefedettségű multiplex (4. MUX) elindítását. Mindezek miatt a közszolgálatai adóhálózat digitalizálásának előkészítése és ütemezése a digitális átállás fontos kérdése.

101.    A közszolgálati műsorszórás digitalizálása esetében elengedhetetlen, hogy az állampolgároknak megfelelő idő álljon rendelkezésre a digitális vételhez szükséges eszközök beszerzésére, illetve a szociálisan rászoruló állampolgárok eszközzel való ellátására, hiszen a közszolgálati műsor vételére vonatkozó joguk az Alkotmányból levezethető. A digitális földfelszíni műsorterjesztési platform 2008-as indulását feltételezve az m1 analóg adóhálózat lekapcsolása leghamarabb 2009-ben indulhatna.

102.    Az m1 lekapcsolás leglényegesebb kérdése a kezdő időponttól a teljes lekapcsolásig tartó folyamat hossza, mivel a digitális műsorszórás kezdetétől a teljes lekapcsolásig tartó időszakban párhuzamos vagy egyidejű analóg/digitális sugárzást szakmai kifejezéssel élve simulcast üzemet kell folytatni. Ez a digitális átállás állam számára legköltségesebb része, mivel a két műsorszórási módot a közszolgálati televíziókon keresztül az államnak kell finanszíroznia. Ezért amint azt a konzultációs válaszok is megerősítették a legrövidebb simulcast időszakra kell törekedni (6-18 hónap). A simulcast időszak hosszát megfelelő idővel előre szükséges meghatározni mind a költségvetési kiadások tervezése, mind a földfelszíni műsorszóró hálózat üzemeltetésére kiírt pályázat üzleti modelljének kialakítása, mind pedig a közszolgálati televíziók felkészülése érdekében. Ezért a simulcast időszak hosszát legkésőbb a földfelszíni műsorszóró hálózat használatára és üzemeltetésére szóló pályázat kiírásáig meg kell határozni.

103.    A meglévő digitális multiplexek lefedettségének bővítése és az m1 esetleges korábbi lekapcsolásának előkészítése, koordinálása mellett további lényeges a DVB-T platformhoz köthető frekvenciagazdálkodási feladat az analóg lekapcsolási sorrend meghatározása. Az egy időpontban történő országos lekapcsolás helyett jelenleg a fokozatos átállás tűnik célszerűnek, mivel:

·    a különböző régiók műsorterjesztési tulajdonságai eltérőek

·    a régiókban élők jövedelme eltérő,

·    a fejlett nyugat-dunántúli régió „tesztrégióként” használható, így a következő régiókban a hibák javíthatók,

·    a digitális készülékek és set-top boxok logisztikája (behozatal, szállítás, ellátás) az éven belül optimalizálható,

·    a digitális műsorszóró platform üzemeltetője olyan szakemberekből álló csapatot állíthat fel, amely fokozatosan hajtja végre az átállást, segíti a vevőkészülékek átállítását,

·    a fejlett régiókban megkezdett kommunikáció a fejletlenebb régiók felé továbbgyűrűzik, így hatékonyabb lesz.

Emellett szükséges annak meghatározása is, hogy az adott területen elő lakosság milyen arányának kell digitális vételre alkalmas készülékkel rendelkeznie.

104.    A kizárólag földfelszíni vétellel rendelkező háztartások részaránya régiónként jelentős eltéréseket mutat. Emiatt a digitális lekapcsolást azokban a régiókban érdemes elkezdeni, ahol relatíve legkevesebb háztartást érint, de az erre vonatkozó konkrét javaslatot csak a frekvenciagazdálkodási és médiapolitikai szempontok együttes figyelembevételével, a digitális műsorszórás kezdeti tapasztalatait is figyelembe véve dolgozható ki.

2. táblázat    Kizárólag földfelszíni vétellel rendelkező háztartások Magyarországon EU-régiók szerint (2005-2007)

Régió

Jelenleg földfelszín aránya a régión belül (2005 I. félév)

2 év múlva földfelszíni vétel a régión belül (2007)

Egy főre jutó GDP

GDP az országos átlag százalékában

Régióban lévő háztartások száma

%

ezer háztartás

%

ezer háztartás

ezer

Ft

%

ezer háztartás

Közép-
Magyarország

28,84

338 942

23,71

278 651

3 210

158

1 175 248

(Budapest)

24,56

172 308

21,02

147 472

4 150

205

701 581

(Pest megye)

41,18

166 569

32,44

131 217

1 800

89

404 491

Közép-Dunántúl

23,66

96 132

19,5

79 230

1 933

95,6

406 307

Nyugat-Dunántúl

12,29

38 226

11,64

36 204

2 111

104,4

311 032

Dél-Dunántúl

30,57

104 379

25,05

85 531

1 442

71,3

341 443

Észak-
Magyarország

40,06

190 280

36,93

175 413

1 343

66,4

474 988

Észak-Alföld

41,97

252 665

33,35

200 772

1 323

65,6

602 014

Dél-Alföld

49,03

270 485

39,87

219 952

1 395

69

551 672

Összesen

33,42

1 290 916

27,85

1075763

2 021

-

3 862 704

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

DVB-H

105.    A szolgáltatóknak azt a törekvését, hogy a digitális televíziós alkalmazásokat a mobiltelefonok világában is lehető tegyék a hazai konzultációs tapasztalatok is alátámasztották.

106.    A jelenleg versengő két technológia, az Európában és Amerikában használatos DVB-H, illetve a Koreában elterjedt DMBX azonban eltérő műszaki adottságokkal rendelkezik. A két rendszer főbb jellemzőit a következő táblázat foglalja össze:

3. táblázat    A leginkább perspektivikus mobil televíziós technológiák összehasonlítása

Rendszer

DVB-H

DMBX (T-DMB)

Régió

Európa /Amerika

Dél Korea

Audió/Videó kódolás

(H.264) MPEG-2 és MPEG4

(H.264) MPEG4

Frekvenciaigény csatornánként

8 MHz

1,5 / 6 MHz

Átviteli sebesség

4-13 Mbps

9.2 Mbps

Adóhálózati lehetséges kompatibilitás

DVB-T

T-DAB

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

107.    Az európai gyártók és szabályozók többsége a DVB-H mellett foglalt állást, így Magyarországon is e szabvány alkalmazásának feltételeit kell elsősorban megteremteni. Emellett azonban, mivel a DMBX-re alkalmas készülékek már a kereskedelmi forgalomban is megjelentek, amennyiben a T-DAB átviteli kapacitások azt lehetővé teszik, ez a rendszer is bevezethető.

108.    A DVB-H céljára a készülékgyártói támogatás miatt elsősorban az UHF sáv javasolt, ezen belül a 470-700 MHz sávrész (21-49. televízió csatornák), Magyarországon azonban a 21. televízió csatorna nem teszi lehetővé országos lefedettség tervezését. A 700 MHz feletti sávrész (50-69. csatornák) alkalmazása csak abban az esetben célszerű, ha a visszirányú csatorna céljára nem GSM 900 felhasználását irányozzák elő. A vevőantennával kapcsolatos megfontolásokat is figyelembe véve a legtöbb országban a 39-49. csatornák felhasználását tervezik DVB-H céljára. Ebből az következik, hogy a DVB-H szolgáltatás bevezetése a DVB-T-re rendelkezésre álló frekvenciakészletből vesz el.

109.    Műszakilag a DVB-H szolgáltatás azonban nemcsak önálló multiplexben, hanem a DVB-T-vel közös multiplexben is megvalósítható. Ebben az esetben a DVB-T multiplexen belüli DVB-H szolgáltatás lehetővé tételét már a pályáztatás előtt el kell dönteni, és az átviteli kapacitás meghatározott részét DVB-H céljára kell elkülöníteni. „DVB-T–DVB-H közös hálózat” létrehozásakor figyelembe kell venni, hogy a vételi feltételek különbözősége miatt ebben az esetben kettős polarizációjú műsorszóró antennákra, külön hálózati elemekre, kiegészítő kisteljesítményű adóra lesz szükség a DVB-H szolgáltatás biztosítása érdekében. Ezért A 7 országos ellátottságot biztosító UHF hálózatból 2 országos ellátottságot biztosító hálózatot 50 (55) alatti TV csatornákból kell kialakítani, melyekben az igények alapján csak DVB-H, csak DVB-T, vagy közös szolgáltatás egyaránt kialakítható. A jelenleg rendelkezésre álló 3 országos ellátottságot biztosító hálózatból egyet kell ilyen feltételekkel kialakítani.

110.    Vegyes hálózat esetében, azokon a területeken, ahol DVB-T adás beltéri hordozható vétele biztosítható, a DVB-H ellátottság is biztosított. Ez a terület ugyan kisebb, mint a DVB-T vételi területe, de egyrészről a jellegi hálózati tervek alapján egybeesnének a nagyvárosok vonzáskörzetével így kereskedelmi szempontból így is vonzó lehet, másrészről a piaci igénynek megfelelően ún. SFN (Single Frequency Network) segítségével bővíthető. Emellett a magyarországi DVB-T hálózat a közép-európai régiónak megfelelően horizontális polarizációval került letervezésre. Ez azt jelenti, hogy horizontális (vízszintes) antennával fogható az adás. A DVB-H készülékek általában mobil rádiótelefonok, amelyek a vertikális antennát alkalmazzák. Ezért a DVB-H elindítása esetén a jelenlegi átmeneti hálózatokhoz tartozó frekvenciák részbeni újrakoordinálása lenne szükséges Magyarországon.

111.    Jelenleg a DVB-H szolgáltatás elindítására Magyarországon csak a 2. MUX felhasználásával reális a teljes digitális átállásig. A DVB-H, mint haladó technológia mielőbbi bevezetése érdekében, multiplex pályáztatásig, vagy legkésőbb a digitális műsorszórás éles üzemű elindításáig meg kell teremteni a 2. MUX DVB-T és/vagy DVB-H használatának lehetőségét a frekvenciakoordináció által. Ezt követően azonban a GE06 Terv alapján lényegében valamennyi országos lefedettségű UHF multiplex tervezhető vegyes vagy DVB-H használatra.

T-DAB, DMBX

112.    A nemzetközi terveknek megfelelően Magyarországon a következő T-DAB frekvencialehetőségek állnak rendelkezésre, amelyekre elvileg DMBX szolgáltatások is telepíthetők:

·    3 országos T-DAB hálózat a III. (VHF) sávban, a 10., 11. és 12. TV csatornában,

·    2 országos T-DAB hálózat az 1,5 GHz-es (L) sávban (egy 6 és egy 21 körzetből álló országos fedés )

113.    Ezen T-DAB frekvenciasávok névleges sávszélessége 1,5 MHz, de nem egymás mellett helyezkednek el. Ez a frekvenciakészlet felhasználható T-DMB céljára is, azonban a nagyobb sávszélesség igényű szolgáltatás bevezetéséhez a sáv átrendezésére lenne szükség.

Más frekvenciasávok felhasználása mobil televíziózásra

114.    A 450 MHz-es sávban a nemzetközi szabályozással összhangban jelenleg polgári és nem polgári (különcélú) rádiótelefon típusú rendszerek működnek rendkívül tagolt sávmegosztottság mellett. Ez a sáv hullámterjedési adottságainak köszönhetően értékes és használata intenzív. Ennek ellenére Magyarországon mégsem kihasznált.

115.    A keskeny sávú PMR/PAMR alkalmazások nemzetközi koordinációja elméletileg lehetővé teszi a sáv részleges kiürítését. Ehhez azonban néhány nem optimálisan tervezett, nem polgári célú alkalmazás migráltatása szükséges - elsősorban a most felálló EDR rendszerre.

116.    A sávban megjelentek felhasználói igények modern technológiák alkalmazására magán célú hálózatokban és mobil szolgáltatások kiterjesztésére is. Ide sorolhatjuk többek között egy egyegységes PAMR rendszer kialakítását, és CDMA, Flash-OFMD rendszerek alkalmazását is.

117.    A 400 MHz-es és 900 MHz-es sávban használt alkalmazások esetében megoldást jelenhet még a sávok olyan pályáztatása, amelyben a felhasználás célját a hatóság nem határozza meg, hanem bizonyos korlátokon belül a pályázókra bízza.

118.    A DVB-H ebben a sávban való alkalmazásának további feltétele, hogy a készülékgyártók is támogassák. Jelenleg a készülékgyártók azonban csak a 470-700MHz-es sávban alkalmazható DVB-H készülékeket gyártanak.

119.    A DVB-H szabvány azonban alkalmas emellett az úgynevezett L sávban is műsorszórásra. A Nokia és a Crown Castle jelenleg az USA-ban, Pittsburgh-ben folytat próbaüzemet, amely szolgáltatás teljes USA-béli kiterjesztése 2006-ban várható. A szolgáltatás az USA-ban a 1,672 GHz-es sávot használja (1,7 GHz). Európában a mobil tévé céljaira az L sávban az 1,452-1,479,5 MHz-es rész kerülhet elkülönítésre. A gyártói interjúk alapján hosszú távon támogatott az ún. L sáv DVB-H célú felhasználása is. Ezért javasoljuk az L sáv rádiós műsorszolgáltatási alapú, de multimédiás célú felhasználásának nemzetközi támogatását és tervezését.

120.    Emellett a 450-470 MHz sáv használatának felmérését követően – amennyiben lehetséges - sor kerülhet a 450-470 MHz sáv pályáztatására nyílt felhasználási céllal, amelyben új műsorterjesztésre is alkalmas rendszerek is kialakításra kerülhetnek a pályázók döntése alapján.

DVB-S

121.    Magyarországon kétféle műholdas technológiájú műsorszórás létezik. Az egyik a nemzetközi szabványoknak megfelelő, valódi műholdas műsorszórás, amely az erre a célra lekoordinált frekvenciákat használja. Ezért ezen szolgáltatásokkal frekvenciagazdálkodási kérdés nem merül fel. Emellett azonban az egyetlen, földfelszíni sugárzású mikrohullámú sávot alkalmazó kereskedelmi szolgáltatás (Antenna Digital) is digitális műholdas technológiát (MMDS) és digitális műholdas frekvenciát használ. Az Antenna Digital a nemzetközileg a műholdas műsorszórásnak fenntartott 12,3-12,5 GHz-es sávban a földfelszínen működik. Az egész világon jogszerűen a sávban működő műholdas műsorszóró rendszerek és az európai kuriózumként fennmaradt budapesti földfelszíni rendszer között teljes az inkompatibilitás. A magyar hírközlési diplomácia komoly nemzetközi sikerének számít, hogy a budapesti rendszer egyelőre – minden zavaró hatásával együtt is – fennmaradhatott.

122.    Távlatokban azonban Magyarországnak is kívánatos illeszkednie az Európai Unió közös távközlési politikájához. Így az Antenna Digital rendszere, az NHH frekvenciatervezési szakemberei szerint nem bővíthető.

123.    Európában, s így Magyarországon is, a földfelszínen alkalmazott műholdas műsorszórásra a 40,5-43,5 GHz frekvenciasáv van kijelölve. Ez a rendszer egy állandóhelyű szolgálat keretébe tartozó olyan pont-multipont rendszer, amely a kábeles műsorterjesztés funkcióját látja el vezeték-nélküli módon. Ennek ellenére a frekvenciasáv, a technológiai hátrányok miatt kihasználatlan, mivel szükséges, hogy a vevőantenna „rálásson” az adóra és a hullámterjedési adottságok is relatíve kedvezőtlenek (egy adóval csak viszonylag kis terület besugárzása lehetséges).

124.    E technológia és a frekvenciasáv kiaknázhatóságát tovább szükséges vizsgálni.

Frekvenciacserék lehetősége, illetve feltételrendszere

125.    Mint korábban kifejtettük, az államnak a kereskedelmi műsorszolgáltatók által igénybevett műsorszóró hálózat (főadó, átjátszó-adó), és helyi adók által használt frekvenciáik esetében jogosultnak kell lennie:

·    analóg átvitelt jelentő frekvenciák analógra,

·    analóg átvitelt jelentő frekvenciák digitálisra és

·    műsorszóró frekvenciák digitálisra cserélésére.

126.    Ennek jogszabályi feltételrendszere azonban jelenleg nem egységes és nem ellentmondásmentes. Az Rttv. 102. § (2) bekezdése szerint a műsorszolgáltatási szerződés része „a Nemzeti Hírközlési Hatóság által kidolgozott és a Művelődési Közlönyben előzetesen nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más műszaki jellemzők által meghatározott - műsorszolgáltatási lehetőség. Ez a megfogalmazás számos értelmezésre ad lehetőséget, ugyanakkor a jogi bizonytalanság a hátráltatja a digitális átállást.

127.    Az Rttv. 103 § szerint a műsorszóró frekvenciák kijelölése az NHH hatáskörébe tartozik, továbbá a tényleges műsorszórási frekvencia nevesítését az Rttv. nem követeli meg sem a frekvencia-lehetőségek pályáztatása során, sem az ORTT-vel megkötendő műsorszolgáltatási szerződésekben.

128.    A frekvenciacserék ellentmondásmentes lebonyolítása érdekében azonban szükséges, hogy tartalmat előállító szolgáltatók ne kapjanak jogot egyedi frekvenciák, hanem csak olyan átviteli kapacitások használatára, amelyek egy frekvencia blokkhoz, illetve abból álló hálózathoz, és nem az adott frekvenciák összességéhez kapcsolódnak. Ennek megvalósítása a digitális műsorszórás és a pályáztatás feltételeinek meghatározásakor szükséges.

129.    Az Rttv. 110. §-ában foglalt frekvenciacsere esetében a frekvencia-hasznosításához kapcsolódó frekvenciakijelölés és a konkrét műsorszóró adó rádióengedélye közötti „zűrzavar” csak fokozódik. Eszerint ugyanis, amennyiben „a műsorsugárzási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt az Ftv. 12. §-ának (1) bekezdése alapján (amelyet az Eht. hatályon kívül helyezett) a jogosultnak fel nem róható okból - a Testület tájékoztatása mellett - visszavonták, a Testület a jogosultnak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel”, nem pedig egy másik frekvenciát.

130.    A frekvenciának az átvitel szabályozás területéhez kapcsolódó kijelölése és engedélyezése kizárólagosan a frekvenciagazdálkodásra vonatkozik, és alapvetően az Eht.-ban és végrehajtási jogszabályaiban rögzítettek szerint történik. Ebből kiindulva a műsorszórási frekvencia cseréjére két megoldás kínálkozik:

·    A 6/2004 (IV.13) IHM rendelet 17. § szerint a hatóság a rádióengedélyt frekvenciagazdálkodási okból vagy az engedélyes kérelmére módosíthatja.

·    Az Eht. 84.§ (8) bek. szerint a frekvenciahasználati jogot (rádióengedélyt) vissza is lehet vonni, ha egy jogszabállyal meghirdetett nemzetközi kötelezettségvállalás következtében szükséges lépéseket kell megtenni. Ilyen kötelezettségvállalás lehet az RRC-06-os értekezleten elfogadott zárójegyzőkönyv. A jogosultat kártérítés illeti meg a központi költségvetés terhére, amely nem terjed ki az elmaradt haszonra. A célirányzat felhasználásáról szóló 11/2001. (IV.24. ) MeHVM rendelet 3/A § (1). b). pontja gondoskodik ilyen esetekről, bár az esetleges kár minimális lehet. (pl. berendezés áthangolása)

131.    Ezen szabályozási eszközöket azonban egységesíteni kell az Rttv. és az Eht. frekvencia-gazdálkodási részeinek módosítása mellett, a következő elvek szerint:

·    Az RRC-06 értekezleten elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően szükséges a jelenleg kereskedelmi műsorszolgáltatók által igénybevett műsorszóró hálózatban használt analóg frekvenciák, illetve helyi műsorszolgáltatók (ez utóbbi csak néhány műsorszolgáltatót érinthet) által igénybevett analóg frekvenciák cseréje analógra, természetesen úgy, hogy a felkínált új analóg frekvencia legalább a régi vagy annál jobb vételi lehetőségeket, vételkörzetet kínáljon.

·    A közszolgálati és akár a kereskedelmi műsorok ellátottságát segítő átjátszó adók frekvenciacseréje kizárólag az NHH hatáskörébe tartozzon, mivel semmilyen módon nem érinti a műsorszolgáltatási lehetőséget.

·    Törvényi szinten rögzítendő, hogy a szomszédos országokkal várható koordinációs tárgyalások elősegítése érdekében lehetőséget kell biztosítani az NHH-nak, hogy koordinációs egyezményeket dolgozzon ki a szomszédos országokkal, amelyek értelmében a kisteljesítményű analóg átjátszó adók nem gátolhatják a DVB-T bevezetését.

·    A műsorszolgáltatók ne konkrét csatornát, hanem adott területet besugárzó frekvencián a műsoruk továbbításához szükséges átviteli kapacitást9 kapjanak. Így a frekvenciák, frekvencia blokkok - ha szükséges - módosíthatók a besugárzási és vételi feltételek változatlanul maradása mellett (nem változik az ellátott terület és a minőség).

·    A digitális műsorterjesztési lehetőségek („multiplexek”) pályáztatása során a nyertes pályázó ne konkrét frekvenciák használatára vonatkozó jogosultságot, hanem adott műszaki paraméterekkel rendelkező hálózat kiépítéséhez szükséges frekvencia megszerzéséhez nyerjen jogosultságot.

Rugalmas frekvencia-felhasználási rendszer

132.    Az Európai Bizottság több közleményében10 kiemelte, hogy a digitalizációban komoly lehetőségek rejlenek a műsorszórási célú rádiófrekvencia-tartományban egy részének újrafelhasználására. Néhány ezek közül:

·    továbbfejlesztett szolgáltatások, vagyis a programkínálat bővülése, a műsort érintő fejlesztések, a képminőség javulása, beleértve a széles képernyős és a nagy felbontású televíziózást is, a hangminőség javulása, az információs és az interaktív szolgáltatások, a személyi televíziózás és a mobil televízió,

·    mobiltelefon és a földfelszíni műsorszórás jellemzőit ötvöző konvergens szolgáltatások, mint amilyen az adatsugárzás (datacasting),

·    új elektronikus hírközlési szolgáltatások, mint a vezeték nélküli helyi hálózatok (WLAN) és a vezeték nélküli városi hálózatok (WMAN).

133.    Az új digitális technológiák és a digitális átállás tehát a műsorszórási cél megőrzése mellett újabb szolgáltatások számára is lehetőséget adnak.

134.    A DVB-T frekvenciasávjai a 174-230 MHz és a 470-862 MHz. Ezek felhasználását a Nemzetközi Rádiószabályzat „műsorszóró szolgálathoz” köti az adott technológia megjelölése nélkül, azonban az egyirányú átvitelt az adóállomástól a vevőállomásokhoz a leírásban szerepelteti. A fent említett szélessávú hozzáférési technológiákat (WLAN, WMAN, UWB), mint állandóhelyű és mozgószolgálati alkalmazásokat írja le a Nemzetközi Rádiószabályzat; eszerint azonban WMAN (és speciális alesete, a WiMAX) a DVB-T sávokban nem telepíthető. WLAN, mint mozgószolgálat elvileg a 790-862 MHz-es sávban (is) használható, azonban a technológiai gyártók belátható időn belül nem terveznek a műsorszóró sávokba WLAN-eszközöket. A sávban elvileg leginkább UWB eszközök alkalmazhatók, azonban átviteli távolságáguk jelenleg igen csekély. Emellett azonban az UWB alkalmazások növekedése elképzelhető a DVB-T sávokban.

135.    Az IP-alapú átviteli rendszerek terjedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a műsorszórás technológia nyitottságának biztosítására. Elvi akadálya jelenleg sincs annak, hogy a műsorszórási jelek mellett az internet-protokolú jelek is ki legyenek sugározva. Az IP alapú átvitelhez azonban szükséges interaktív csatornák fenntartása is, amely történhet rádiófrekvencián keresztül is, azonban jelenleg jellemzően vezetékes technológián keresztül zajlik. A nagyobb átviteli kapacitás igény miatt az internetes átvitel - pl. a televíziós műsorok esetében a „web-casting” - a DVB-T technikájú műsorterjesztésnek jelenleg nem versenyképes alternatívája.

136.    A fentiek alapján javasolt, hogy a műsorszórásra is lehetőséget adó, de a szélessávú adatátvitelt is lehetővé tevő újabb alkalmazások számára a DVB-T sáv felső tartományaiban kerüljenek fenntartásra frekvenciablokkok, amennyiben a digitális átállás 2012 után felszabaduló frekvenciái ezt lehetővé teszik. A technológiai fejlesztésekre való nyitottság megőrzése érdekében a frekvenciagazdálkodás nemzetközi és hazai szintjén is már jelenleg is szükséges törekedni a frekvencia-felhasználás átviteli technológiától való függetlenítésére.

Versenyszabályozás

137.    A tapasztalatok azt mutatják, hogy közép- és hosszútávon a hatékony és fenntartható verseny kínálja az előfizetőnek, a fogyasztónak a legtöbb előnyt, illetve a legnagyobb fogyasztói jólétet.

138.    A stratégia közelítése szerint a hatékony és fenntartható verseny pusztán állami, illetve szabályozói beavatkozással nem érhető el. Ehhez az is szükséges, hogy az adott kiskereskedelmi szolgáltatást tekintve párhuzamos infrastruktúrán egymással versenyző szolgáltatók kínálják szolgáltatásaikat az előfizetőnek. A fentiek alapján tehát a digitális műsorterjesztés terén akkor érhető el a fogyasztó számára a legtöbb előny, ha a szabályozó megteremti a lehetőségét annak, hogy

·    minél több fogyasztó

·    legalább két olyan különböző műsorterjesztési platform közül választhasson,

amely egymáshoz hasonló szolgáltatást kínál.

139.    A fenti cél megvalósulása összetett eszközrendszer együttes alkalmazásával segíthető elő

·    a must carry kötelezettség, amely jogszabály által teremti meg bizonyos médiapolitikailag fontos, általában közszolgálati csatornák felkerülését az adott platformokra,

·    a must offer kötelezettség, amely piacelemzés, vagy versenyhatósági vizsgálat alapján megakadályozza, hogy a legnézettebb csatornák műsoruk terjesztési jogának megtagadásával ellehetetlenítsék valamely platform megjelenését vagy fennmaradását, és

·    az ex ante piacszabályozás, amely az adott műsorterjesztési piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóval vagy szolgáltatókkal szemben alkalmazható

·    ex post piacszabályozás, amely a versenyellenes, piactorzító magatartás utólagos szankcionálását jelenti

·    egyéb adminisztratív eszközök (pl. set-top box vagy egyéb támogatási feltételek)

·    API-val, EPG-vel és feltételes hozzáférési rendszerekkel kapcsolatos versenyszabályozás

140.    A „must carry” kötelezettség értelmében egyes platformok üzemeltetőit az állam kötelezheti, hogy a közszolgálati csatornákat továbbítsák az előfizetőknek. Ezen alapkötelezettség kiegészíthető azzal, hogy a szabályozó előírja, hogy valamilyen meghatározott műsorcsomagban pl. más közszolgálati vagy ismeretterjesztő csatornákkal együtt, illetve, hogy a csomagokon belül a legkedvezőbb árú csomagban kínáljanak valamely csatornát az előfizetőknek11.

141.    A „must carry” kötelezettség ezen túlmutatóan is eszköz lehet a digitális átállás elősegítése érdekében, hiszen a DTT hálózatokon terjesztett csatornáknak a „must carry”-körbe történő bevonásával elérhető, hogy e szereplők már induláskor elérjék a hazai közönség meghatározó részét, ami lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos mértékben függetlenedjenek a bevezetés korai szakaszára jellemző alacsony lefedettség kedvezőtlen hatásaitól. Ilyen típusú szabályozói beavatkozásra a német Berlin-Brandenburg tartományban lezajlott digitális átállás során volt példa. A digitális hálózatokon is követelmény azonban, hogy az adott platform a televíziózás meghatározó módja legyen a lakosság számára. Az induló IPTV-hálózat, illetve kis részesedéssel rendelkező DVB-C esetében ez még semmiképpen sem mondható el. Egy bizonyos penetrációs szint - pl. 5 vagy 10% - elérését követően azonban már joggal írható elő ilyen kötelezettség. A kötelezettség előírásának hatásait azonban a későbbiekben részletesen szükséges vizsgálni.

142.    E feltételek mellett a „must carry” szabályozás jelentős, a digitális átállást segítő szerepet játszhat az analóg kábeles szolgáltatások esetében is.

143.    A szabályozó számára a NAMS alapján megfontolandó, hogy a DTT kínálat részeként újonnan piacra lépni kívánó műsorszolgáltatások esetében az analóg kábelhálózatokra is kiterjedő „must carry” kötelezettséget írjon elő a műsorterjesztők számára. A „must carry” kötelezettség a digitális átállás érdekében történő megállapítása a hazai viszonyok között akkor lehet hatékony, ha a valamennyi platformon való megjelenés egyben megfelelő reklámbevételt is biztosít az újonnan induló csatornáknak. Meg kell jegyezni, hogy a hazai televíziós reklámpiacra az MTM-SBS Zrt. és az M-RTL Zrt. dominanciája jellemző, a kábelen terjesztett tematikus csatornák a nézettségük kb. tizedének megfelelő részesedése mellett. Ebben az összefüggésben a „must carry” kötelezettségnek a DTT-n elinduló csatornák javára történő megállapításától a szabályozó csak akkor várhat alappal eredményt, ha e lépést megelőzi a televíziós reklámpiac viszonyainak rendeződése.

144.    A műsorszolgáltatókat terhelő „must offer” kötelezettség értelmében a műsorszolgáltató nem utasíthatja el a műsorterjesztő megkeresését, ha az a műsora továbbítására ésszerű feltételek mellett kész. Ez a megoldás az egyik legegyszerűbb és legkisebb terhet jelentő szabályozási eszköz lehet, amelyet a szabályozó a digitális platformok megerősítése érdekében alkalmazhat. Ennek ellenére a konzultációs vélemények alapján a stratégia a „must offer” eszköz alkalmazását csak az ex post versenyszabályozás keretében javasolja.

145.    Az ex ante versenyszabályozás terén - a jelenleg felülvizsgálat alatt álló - Ajánlás12 értelmében a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak kötelezettsége piacelemzési eljárás keretében megvizsgálni, hogy vajon a „tartalom eljuttatása a fogyasztóhoz” nagykereskedelmi piacon (amelyet 18. piacnak rövidítenek) fennállnak-e az ex ante versenyszabályozás feltételei, illetve van-e az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) szolgáltató. A vizsgálódás kiterjed valamennyi műsorterjesztési platformra, vagyis a földfelszíni műsorszórásra és a kábeltelevíziós szolgáltatásokra is. Az ex ante szabályozás szempontjából a digitális műsorszórás ugyancsak nagykereskedelmi műsorterjesztési szolgáltatásnak minősül, így a piacelemzés és a jelentős piaci erejű szolgáltatóra vonatkozó esetleges kötelezettségek megállapítása e szolgáltatásokat is érinti.

146.    A Hozzáférési Irányelv13 10. preambulum-bekezdése is rögzíti, hogy az ex post versenyszabályok önállóan nem elégségesek a kulturális sokszínűség és médiapluralizmus megőrzésére a digitális televíziózás területén. A médiajogi és az ex post versenyjogi rendelkezések elégtelensége miatt tehát az új szabályozási keretrendszer (NRF) a digitális televíziózás technológiai szűk keresztmetszeteinek tekintetében külön szabályozási rendelkezéseket fogalmazott meg.

147.    Az eddigi európai szabályozás csak a feltételes hozzáférésre vonatkozott, amely kiterjesztésre került olyan szűk keresztmetszetekre, mint az API vagy az EPG. Fontos területe az NRF-nek továbbá a digitális műsorterjesztés vonatkozásában még az interoperabilitás megteremtése. Ez jelentős szerepet játszik a digitális műsorterjesztés piaci versenyének horizontális fejlődésében, ahol szoftver, middleware, és hardware eszközök különféle gyártóinak kell együttműködniük. Az erre vonatkozó szabályozási elemeket a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló T/1901 törvényjavaslat eredeti formájában megfelelő módon tartalmazta. Így a további jogszabályalkotás során javasoljuk az eredeti törvényjavaslatban található szabályozás koncepcionális átvételét.

Médiaszabályozás

148.    A médiaszabályozási eszközökkel kapcsolatosan fontos koncepcionális kiindulópontot jelentenek az alábbiak:

·    Tágabb értelemben a médiaszabályozás azoknak a szabályozói intézkedéseknek az összessége, amelyek meghatározó módon hatnak a műsor- és egyéb tartalomszolgáltatásokra. A médiaszabályozás ebben az összefüggésben a médiapolitikai célkitűzések érvényesítése – bármely szabályozási eszköz révén.

·    Szűkebb – a stratégiában használt - értelmében a médiaszabályozás az a joganyag, amelyet az adott jogrendszer a rádiózásra, televíziózásra, illetve más tartalomszolgáltatásokra kifejezetten meghatároz. A médiajog forrásai ebben az összefüggésben adott jogrendtől függően a „médiatörvény” vagy „médiatörvények”, a médiajogi eszközök az e jogszabályokban rögzített megoldások.

149.    A médiaszabályozás – szemben a hírközlési- és versenyszabályozással, amelynek központi kategóriája az alapvetően értéksemleges piaci verseny – az alkotmányos, társadalmi és kulturális értékek sokféleségére épülő szabályrendszert állít fel. A médiaszabályozással hagyományosan védett olyan értékek, mint a média sokszínűsége, a nemzeti kultúra, az emberi méltóság és a kiskorúak egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlődése a digitális átállás folyamatával sem vesztenek a jelentőségükből. Ennélfogva az állam hangsúlyos feladata, hogy ezeket az értékeket a digitális átállás körülményei közt is hatékony védelemben részesítse.

150.    A digitális átállás a médiaszabályozást érintő vonatkozása a helyi és körzeti műsorszolgáltatás, illetve a nem nyereségérdekelt és közműsorszolgáltatás értékeinek megőrzése is. A helyi médiumok jelentős szerepet töltenek be a működésük színterét jelentő helyi közösségek életében. Az ilyen műsorok jelentősége a helyi közéletben és a helyi jelentőségű információk terjesztésében a digitális átállással sem csökken. Erre tekintettel az átállás folyamatában szükséges döntések meghozatala során a helyi és körzeti műsorszolgáltatás, valamint a nem nyereségérdekelt és közműsorszolgáltatás szempontjaira is tekintettel kell lenni.

151.    Fontos azonban azt is látni, hogy a helyi, közösségi, illetve nonprofit médiától nem várható el, hogy vezető szerepet játsszon (és ennek megfelelő terheket is viseljen) a digitalizáció folyamatában. Az ilyen médiumok esetében a szabályozó feladata, hogy biztosítsa a helyüket a digitalizáció során jelentős mértékben átalakuló médiapiaci viszonyok között. E tekintetben azonban azt is meg kell jegyezni, hogy sajátos természeténél fogva éppen a közösségek önszerveződésére épülő helyi és nonprofit média az, amelynek esetében a „felülről jövő” direkt állami szabályozási eszközök a legkevésbé hatékonyak. A hazai médiarendszernek ezek a szegmensei média e mellett olyan általános kérdéseket is felvetnek, amelyek megválaszolása a NAMS megalkotása során jelent feladatot.

152.    A digitális átállással párhuzamosan a hazai médiaszabályozás felülvizsgálatának az európai médiaszabályozás legfőbb orientációját, a „határok nélküli televíziózásról” szóló (TWF) irányelv változását kell követnie. Ez a feladat túlmutat a digitális átállással összefüggő közvetlen feladatokon, ugyanakkor az EU-konform médiaszabályozási háttér egyértelműen kedvező általános feltételeket jelent a digitalizációval kapcsolatos stratégiai és üzleti döntések meghozatalához a média és a hírközlési piacon. Az irányelv kizárólag a televíziós műsortartalomra nézve állapít meg szabályokat, az átvitellel kapcsolatos kérdések rendezését a hírközlési szabályozásra hagyja.

·    A „származási ország”14, illetve a vétel és a továbbközvetítés szabadsága alapelveinek rögzítése

·    A műsorszolgáltatók feletti joghatóság kérdése

·    A kizárólagos közvetítési jogok korlátozása annak érdekében, hogy a közösség tagállamiban a közönség szabadon hozzáférjen a társadalom számára nagy jelentőségűnek minősített eseményekhez.

·    A műsorszolgáltatók számára az európai művek előnyben részesítését kötelezően előíró szabályozás.

·    A televíziós reklám szabályozása.

·    Az on-demand szolgáltatások alapvető normái.

·    A gyermekek és a közrend védelmére vonatkozó szabályozás, a gyűlöletkeltés tilalma, illetve a hazai jogban a sajtó-helyreigazítási eljárásnak megfelelő „válaszadás joga”15.

153.    A hazai médiaszabályozás alapjául szolgáló rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv, közkeletű nevén „Médiatörvény”) egyik alapvető jellemzője, hogy a törvény a közösségi jog értelmében vett médiaszabályozáson túl rendelkezik:

·    a közszolgálati műsorszolgáltatók irányításáról és működéséről;

·    a televíziózáshoz kapcsolódó „kiegészítő műsorszolgáltatásról” és „értéknövelő szolgáltatásról”;

·    a Műsorszolgáltatási Alapról;

·    az ORTT jogállásáról és feladatairól;

·    a műsorszolgáltatókra vonatkozó speciális tulajdoni korlátozásokról;

·    a műsorszétosztásról és a műsorelosztásról.

154.    A digitális átállás során az Rttv.-ben adódó szabályozási eszközök az alábbiak:

·    A műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatása: Azt, hogy egy adott, a földfelszíni műsorterjesztő hálózaton rendelkezésre álló műsorszolgáltatási lehetőségen mely szolgáltató lesz jogosult műsort szolgáltatni, az ORTT pályázati eljárásban meghozott döntése határozza meg. A pályázati eljárásban lehetőség van az adott jogosultságon kívánatosnak tartott műsorszerkezeti követelmények (közszolgálati műsorok aránya, speciális tematika, stb.) viszonylag részletes meghatározására. Fontos azonban az is, hogy az ORTT ilyen jogosítványai önmagukban nem elégségesek a digitális átállás a központi közigazgatásétól eltérő koncepció mentén történő végrehajtására, e tekintetben tehát elengedhetetlen az érintett intézmények harmonikus együttműködése.

·    Tulajdoni szabályok: Az Rttv. a tulajdonosi korlátozások komplex rendszerét tartalmazza. Ezek nem mindenben felelnek meg a digitális műsorszolgáltatás jellegzetességeinek. A digitális átállás során lényeges szempont, hogy a reklámokból finanszírozott műsorszolgáltatás (a fogyasztók számára szabadon hozzáférhető műsorok) piacán a jelenleginél jóval sokszínűbb, jóval élénkebb versennyel jellemezhető környezet alakuljon ki. Az Rttv. tulajdonra vonatkozó szabályainak felülvizsgálata e tekintetben meghatározó jelentőségű szabályozási eszköz. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a testület olyan helyzetben van, amelyben a pályáztatás során az Rttv. kifejezett módosítása nélkül is képes a tartalom sokszínűségének érdekében a tulajdonosi szerkezettel összefüggő megfontolásokat érvényesíteni. Fontos azonban, hogy ez átlátható módon történjék.

·    A „must carry” illetve „must offer” kötelezettségek: Az Rttv.-ben szereplő eszközök között a „must carry” illetve „must offer” kötelezettségeket a versenyszabályozás körében már tárgyaltuk. Ezekkel összefüggésben e helyen annyit érdemes megjegyezni, hogy szoros összefüggésük a médiaszabályozással – a szektorspecifikus versenyjog körébe történő közösségi jogi besorolásuk mellett is – nyilvánvaló. A médiaszabályozás és a versenyszabályozás célrendszerében mutatkozó hasonlóság (pl.: széles szolgáltatásválaszték – médiapluralizmus; a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítése a médiajogban – a piacra lépés akadályainak felszámolása a versenyjogban) a gyakorlat számára azzal a hatással jár, hogy – megfelelő körülmények között – például a versenyszabályozási szempontok alapján alkalmazott „must carry” szabályok a médiaszabályozásban is kedvező hatást fejthetnek ki. Ennek következtében a „must carry” és a „must offer” kötelezettségek rendszertani besorolása másodlagos elméleti kérdésként kezelhető, a szabályozás súlypontját a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire kell helyezni.

155.    Az Rttv.-vel kapcsolatosan a szabályozási eszközök értékelése során fontos a következő megjegyzéseket is megtenni:

·    Tisztázni szükséges, hogy az Rttv.-ben szabályozott tárgykörök közül melyek szabályozása, illetve megváltoztatása igényli a jelen lévő országgyűlési képviselők legalább kétharmadának szavazatát.

·    A közszolgálati műsorszolgáltatók finanszírozási rendszerének teljes átalakítása szükséges, amely az Rttv. teljes felülvizsgálatát igényelné.

·    A közösségi jog 2002-ben elfogadott hírközlési irányelveivel összhangban szükségesnek mutatkozik az Rttv. műsorelosztásra, műsorterjesztésre vonatkozó szabályainak modernizációja, az elektronikus hírközlés szabályozás koherenciájának növelése.

·    Mindezek miatt sürgetően vetődik fel a hazai médiaszabályozás „digitalizációjának” igénye: a fentiekben szereplő médiaszabályozási eszközöket – a Nemzeti Audiovizuális Stratégiával és jelen stratégiával (DÁS) összhangban - felül kell vizsgálni.

Szerzői jogi szabályozás

156.    Közös elem konzultációban résztvevők szerzői jogokkal összefüggő megállapításaiban az audiovizuális piacon a szerzői jog jelentőségének hangsúlyozása. Ebben az összefüggésben csaknem valamennyi vélemény a kérdés további elemzésére, átfogó áttekintésére tesz javaslatot. A jogosultakat képviselő közös jogkezelők a tarifatáblázatok elfogadásával összefüggő eljárás részletesebb bemutatását igényelték, más szereplők – felhasználók, civil szervezetek – a jogdíjak szerepének részletesebb vizsgálatát kérték. Egyes műsorszolgáltatók a további elemzésben saját kettős jellegük – egyszerre felhasználók és szomszédos jogi jogosultak – figyelembe vételét is indokoltnak tartják.

157.    A szerzői jogi szabályozással kapcsolatban alapvető stratégiai feltevés, hogy ez a funkció akkor működik megfelelően, ha az alkotók és a felhasználók számára olyan környezetet teremt, amely a szerzőket, előadóművészeket és más szomszédos jogi jogosultakat alkotásra ösztönzi, és lehetővé teszi, hogy műveik minél szélesebb közönséghez jussanak el.

158.    A szerzői jogi szabályozás tekintetében azt is érdemes kiemelni, hogy a digitális sugárzás révén lehetővé váló csatornaszám- és szolgáltatás-bővülés a műfelhasználások arányát is szükségszerűen növeli.

159.    A konzultációs válaszok megerősítették, hogy a közös jogkezelés körébe tartozó felhasználásokra megállapított díjmértékek a piaci szereplők tevékenységére szabályozó hatást gyakorolnak. Ez szükségessé teszi, hogy a közös jogkezelők tevékenységével összefüggő minisztériumi kontroll gyakorlása során a döntéshozatalban a digitális átállás szempontjai is megjelenjenek. E körben a következő célokat érdemes követni:

·    Az audiovizuális szektorban a jogdíjak olyan általános szintjének kialakulása kívánatos, amely a hazai művek felhasználásához a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítja úgy az alkotók, mint a felhasználók és a közönség számára. A hazai alkotások így nagymértékben hozzájárulhatnak a digitalizációval előálló "tartaloméhség" színvonalas műsorokkal történő kielégítéséhez, ugyanakkor az ésszerűen megállapított jogdíjak az alkotók és más jogosultak számára is méltányos jogdíjbevételt biztosíthatnak;

·    Elő kell mozdítani, hogy a jogdíjtáblázatok ne alkalmazzanak olyan feltételeket, amelyek a digitális szolgáltatások bevezetésére fékező hatást gyakorolnak. Érdemes fontolóra venni olyan megállapodás megkötését a közös jogkezelőkkel, amely a digitálisan terjesztett csatornák számára kedvezményes jogdíjmértékek alkalmazását garantálja.

160.    Mindennek figyelembe vételével indokolt a szerzői jogdíjak a hazai audiovizuális piacra gyakorolt hatásának további részletes, gazdasági és stratégiai szemléletű vizsgálata, amelynek eredményei a NAMS megalkotása során is hasznosítandók.

Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere

161.    A digitális átállás folyamatában mindenképp felülvizsgálatra, kiegészítésre szorul a televíziós és rádiós vevőkészülékek forgalomba hozatalának feltételrendszere. A konzultációs vélemények alapvetően egységesek voltak abban a tekintetben, hogy - amerikai mintára - fokozatosan kiszorításra kerüljenek a digitális tunerrel nem rendelkező televízió készülékek.

162.    Annak elkerülése érdekében, hogy Magyarország az analóg televízió készülékek „lerakóhelyévé” váljon és hogy a két országos kereskedelmi televízió a digitális platformon való megjelenés esetleges hiányában is elérhető maradjon javasolható, hogy a magyarországi televízió készülék és set-top box forgalomba-hozatal, illetve bérbeadás esetén előírásra kerüljön, hogy a készülék alkalmas legyen

·    legalább a DVB-T szabvány választott tömörítési eljárás (MPEG4) szerinti dekódolására

·    és az analóg televízió jelek vételére.

163.    Emellett iparági és európai bizottsági konzultációt követően a 2008-tól fokozatosan

·    2008. június 1-ét követően minden 82cm vagy nagyobb, illetve a 66cm fölötti készülékek fele,

·    2008. december 1-jét16 követően minden 66cm vagy nagyobb

·    2009. december 1-ét követően minden 38cm (vagy nagyobb tv készülék,

·    2010. június 30-át követően pedig minden tv készülék csak akkor hozható forgalomba, amennyiben tartalmaz legalább DVB-T (vagy C és S) MPEG4-es tunert és alkalmas az analóg adások vételére is,

·    2012 augusztus elsejétől minden tv készülék csak akkor hozható forgalomba, amennyiben tartalmaz legalább DVB-T (vagy C és S) MPEG4-es tunert

164.    További megfontolandó konzultációs javaslat, hogy a televízió készülékek forgalmazóinak minden készülék esetén közölni (műszaki leírás, kihelyezett készülékismertető, ráragasztott címke stb.) kell, hogy a készülék digitális földfelszíni műsor vételére alkalmas/nem alkalmas. Ez a lehető legegyszerűbb és a fogyasztók nagy tömegeinek a szempontjából a lehető legérthetőbb tájékoztatás.

Szabványosítás

165.    A szabványra vonatkozó szabályozás mai rendszere az Nszt. európai jogharmonizációs célú módosítását elvégző, a 2001. évi CXII. törvény (Nszt.) hatályba lépésével alakult ki. E módosítással a jogalkotó kategorikusan megszüntette a kötelező szabvány kibocsátásának lehetőségét. Ennek ellenére a digitális átállással összefüggő szabályozói döntések mellett ezek a európai és nemzeti szabványok alapvető igazodási pontokat jelentenek. Három európai szabványügyi szervezet, a CEN, a CENELEC és az ETSI dolgozza ki az európai (az alapelvek értelmében önkéntes alkalmazású) szabványokat. A DÁS szempontjából a legfontosabb e szervezetek közül az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (European Telecommunications Standards Institute, ETSI). Az ETSI szorosan együttműködik a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel, az ITU-val és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal, az IEC-vel is. A digitális műsorszórással (DVB, DRM, DAB) kapcsolatos ETSI-szabványokat az EU-tagországok nemzeti szabványügyi szervezetei nemzeti szabványokként honosítják. Az Nszt. értelmében köztestületként működő Magyar Szabványügyi Testület (az MSZT) a nemzeti szabványosítási közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el. Az MSZT feladata a nemzeti szabványok kidolgozása, jóváhagyása és közzététele, beleértve az európai (így az ETSI-) szabványok bevezetését is.

166.    Az NHH mindemellett a szabványosításban (is) jelentős szerepet játszhat. A hatóságnak ugyanis lehetősége van az összekapcsolással és a hozzáféréssel összefüggő egyedi kötelezettségek széles körének megállapítására a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókkal szemben. Emellett a digitális televízióműsorok vételének biztosítása érdekében a Keretirányelv 17. cikk (4) bekezdése alapján az Európai Bizottság, az Eht. és a referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében pedig az NHH a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra is kiróhat az interoperabilitást erősítő kötelezettségeket.

167.    Emellett a GKM-nek és az ORTT-nek lehetősége van arra, hogy az audiovizuális szektor szereplőinek nyújtott támogatásokat olyan feltételekhez kösse, amelyek elősegítik valamely nyílt API-specifikáció elterjedését.

Törvény a digitális átállásról

168.    A fentiekben röviden áttekintett szabályozási eszközökön túlmutató, lényegi horizontális kérdés, hogy milyen módon valósuljon meg a digitális átálláshoz szükséges szabályozási feltételrendszer.

169.    A közelmúlt erre vonatkozó kezdeményezése volt a digitális műsorterjesztés szabályairól szóló T/1901 törvényjavaslat (Dtv. javaslat), amely a parlamenti bizottsági vita keretében megszavazott módosító javaslatokkal jelen formájában már nem szolgálja egyértelműen a sikeres digitális átállást. Ugyanakkor a digitális átállás jogszabályi környezetének megteremtése továbbra is sürgető feladat. Mivel ez részben az Rttv-t, részben pedig az Eht. érinti, több megoldás is felvázolható, azonban véleményünk szerint a Dtv. javaslat koncepciója - miszerint egy törvényben kell rendezni az Rttv.-ben foglalt elektronikus hírközlési szabályozási tárgykörök, illetve az Eht. módosításait, illetve a bevezetendő új szabályokat - a legcélravezetőbb és a legrövidebb határidővel megvalósítható.

 

 

 

A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatási

Digitális set top box támogatások

Innovatív alkalmazás- és technológia fejlesztés

 

Támogatási eszközök

 

 

 

 

170.    A nemzetközi tapasztalatok, a vonatkozó közösségi álláspontok és a stratégia helyzetértékelése alapján az alábbi támogatási formák vizsgálatát tartjuk indokoltnak:

·    a Műsorszolgáltatási Alap forrásainak felhasználása a hálózatok digitalizálásának elősegítése érdekében

·    digitális set-top box támogatások

·    innovatív alkalmazás- és technológiafejlesztés a digitális műsorterjesztés területén.

171.    Ezek mellett értékelendők még a kreatív tartalom, a digitális hálózatokon továbbított műsorok, művek előállítását, illetve a közönséghez történő eljuttatását ösztönző támogatások lehetőségei is.

A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatásai

172.    A Műsorszolgáltatási Alap az ORTT által kezelt alap, amely az Rttv. szerint „olyan elkülönített pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az e törvényben meghatározott egyéb feladatok támogatása”. Az Alap forrásainak felhasználásáról a törvény részletesen rendelkezik. Az Alap fedezi ennek megfelelően:

·    a közszolgálati műsorszolgáltatók fenntartását;

·    az ORTT és a közszolgálati műsorszolgáltatók irányítását és felügyeletét ellátó szervek működésének költségeit;

·    az ORTT által műsorkészítésre kiírt pályázatok költségeit;

·    a törvényben meghatározott egyéb pályázati célokat.

173.    Ez utóbbi körben az Rttv. kifejezetten rendelkezik arról, hogy „a harmadik földi terjesztésű országos televíziós műsorszolgáltatási jogosultságért (ti. az RTL Klubért) fizetendő díj a Műsorszolgáltatási Alapot illeti meg, úgy, hogy az ebből származó bevételt a műsorszórás, valamint a műsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére kell fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel”.

Digitális set top box támogatás

174.    Az analóg földfelszíni műsorszórás lekapcsolása általában és az m1 közszolgálati adó relatív frekvenciaszűkösség miatti esetleges gyorsított, lekapcsolása pedig különösen, megfontolandóvá teszi a set-top box beszerzés támogatását a digitális átállás időszakában.

175.    Ezzel az eszközzel kapcsolatos alapvető elvárások az alábbiak:

·    a támogatásnak verseny- és platform-semlegesen kell történnie,

·    a támogatás csak rászorultsági alapon nyújtható,

·    a támogatásból beszerzett set-top box segítse elő az interaktivitást és az interoperabilitást

·    alkalmas legyen az MPEG4 szerinti adások dekódolására.

176.    A platform és versenysemlegesség azt jelenti, hogy a támogatás nem vonatkozhat egy adott digitális platform kiegészítő vevőberendezéseinek támogatására. Az viszont feltétel kell, hogy legyen, hogy a támogatandók kizárólag analóg földfelszíni vétellel rendelkeznek és áttérjenek valamely általuk szabadon választott digitális platformra (DVB-T, DVB-S, DVB-C, IPTV, stb.). A konzultációs álláspontokat elfogadva a stratégia más tartalmi követelményt a set top box támogatáshoz kapcsolódóan (ingyenesen, vagy alacsony áron elérhető csatornakínálat) nem fogalmaz meg. Ennek kezelésére a must carry szabályozás újragondolását alkalmasabbnak ítéli.

177.    A set top box támogatásokat megalapozó rászorultsági szempontrendszer kidolgozása a digitális átállás kezdeti tapasztalatainak feldolgozása alapján történhet. Fontos elvárás a támogatási rendszer egyszerűsége és átláthatósága, továbbá a „támogatás-kereskedelem” esélyének minimalizálása. A támogatási rendszer kidolgozásánál az alábbi döntések meghozatala látszik szükségesnek:

El kell dönteni a jogosultság alapját:

·    Tb. típusú juttatás: járulék, hozzájárulás fizetés alapján adódó jogosultság (pl. Tb.)

·    Segély típusú juttatás: adott jövedelemszinttől függő jogosultság (pl. szociális segély)

·    Csoportosan célzott juttatás: valamilyen társadalmi, demográfiai ismérv alapján. (pl. családi pótlék)

Meg kell határozni a jogosultság alanyát:

·    Figyelembe kell venni, hogy ma már a szegényebb háztartásokban is lehet több televízió, illetve egy televíziós háztartásban is lehet több jogosult.

El kell dönteni a támogatás formáját:

·    Természetbeni (készülék)

·    Pénzbeli (készpénz vagy utalvány).

Ki kell jelölni, hogy ki állapítja meg, illetve ki nyújtja a támogatást:

·    A támogatás megállapítása, amennyiben valamilyen segélyhez kötve járna, a helyi önkormányzat, illetve jegyző hatáskörébe kerülhetne. Ez utóbbi a normativitást erősíti.

·    Lehetséges lenne, hogy az adott szolgáltatónál kapjon támogatást a rászoruló: erre példa a szociálisan rászorultak telefontámogatása.

178.    A támogatott set top boxok műszaki paraméterei kapcsán elfogadásra került az az egységes konzultációs vélemény, hogy csak olyan vevőkészülékek szubvencionálása célszerű, amelyek bármilyen nyílt API szabványt alkalmaznak és akár interaktív szolgáltatások igénybevételére is alkalmasak.

179.    A set-top box támogatások szükségességéről és formájáról a végleges döntést a multiplex pályáztatás lezárását követően célszerű meghozni, mivel a pályáztatás során várhatóan értékélési szempont lesz, hogy az egyes pályázók milyen mértékben vállalják át a set-top boxok lakossági terítését. Ha az állami szerepvállalás elkerülhetetlennek bizonyul, a rászorultsági szempontrendszer kidolgozására az átállás kezdeti tapasztalatainak feldolgozása alapján, legkésőbb az m1 lekapcsolásának megkezdése előtt fél évvel (várhatóan 2009-ben) kell sort keríteni. Fontos elvárás a támogatási rendszer egyszerűsége és átláthatósága, továbbá a „támogatás-kereskedelem” esélyének minimalizálása.

Innovatív alkalmazás- és technológia fejlesztés támogatása

180.    A digitális televíziózás és rádiózás területén lehetővé váló innovatív alkalmazás- és technológiafejlesztés jó eséllyel vonzhat európai uniós támogatásokat. A központi uniós támogatások tekintetében az FP7 Kutatás Fejlesztési Keretprogram, a hazai szereplők számára elérhető támogatások közül a 2007-2013-as Új Magyarország Fejlesztési Terv (NFT II.) K+F komponensei lehetnek irányadóak. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását leginkább az biztosíthatja, ha a digitális átállás koordinációja során külön figyelem fordítódik arra, hogy a 2007-2013-as K+F kiírások feltételrendszere lehetővé tegye az innovatív digitális televíziós és rádiós fejlesztések támogatását.

IV.    A cél- és eszközrendszer összefüggése

181.    A stratégiai célok és eszközök összefüggéseinek megjelenítésénél az elsődleges és közvetett hatásokra egyaránt figyelmet fordítunk. A célok megfeleltetése az alkalmazott eszközöknek főleg a programok monitoringja szempontjából fontos, és a különböző szintű indikátorok kijelölésénél kap jelentőséget, és lehetővé teszi az egyes tevékenységek hozzájárulásának becslését a stratégiai célok megvalósulásához.

182.    A cél és eszközrendszer összefüggését bemutató táblázatban szereplő rövidítések az alábbi eszközöket jelölik:

E 1.     A Digitális Átállás Stratégiájának elfogadása

E 2.     A földfelszíni digitális multiplexek pályáztatásának rendszere

E 3.     A fogyasztók tájékoztatása

E 4.     A közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe a digitális átállásban

E.5    A digitális archiválás elősegítése

E 6.     Frekvenciagazdálkodás

E 7.     Versenyszabályozás

E 8.     Médiaszabályozás

E 9.     Szerzői jogi szabályok

E 10.     Vevőkészülékek forgalmazásának feltételrendszere

E 11.     Szabványosítás

E 12.    Törvény a digitális átállásról

E 13.    A Műsorszolgáltatási Alap hálózatfejlesztési támogatásai

E 14.     Digitális set-top box támogatások

E 15.     Innovatív alkalmazás- és technológiafejlesztés a digitális műsorterjesztés területén

183.    A javasolt eszközök feltételezett hatásmechanizmusainak a számbavétele azt mutatja, hogy az intézkedések az alábbi specifikus célokhoz járulnak hozzá a legtöbb módon:

·    a digitális televíziós penetráció növekedése

·    az analóg földfelszíni szolgáltatás lekapcsolása

·    az interaktív DTV szolgáltatások terjedésének elősegítése

184.    Ez egyben a stratégiai fellépés súlypontjait is mutatja, és orientációval szolgál az egyes eszközök alkalmazását meghatározó akciótervek kidolgozásához.

4. táblázat    táblázat A stratégia cél- és eszközrendszerének összefüggése

Beavat-
kozási területek

Prioritá-
sok

Specifikus célok

E1

E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

Műsorszolgáltatás

Médiapluralizmus

Az analóg műsorszórás lekapcsolása senki számára ne jelentse a jelenleg ingyenesen nézhető népszerű műsorok (m1, RTL, tv2) elvesztését

X

X

X

 

 

 

 

X

 

X

 

X

 

 

 

A sokcsatornás (10+) televíziós szolgáltatás elérhetősége és igénybevétele dinamikusan növekedjen a digitalizáció hatására

X

X

X

X

 

X

X

 

 

X

 

 

 

 

 

A közszolgálati rádió kapjon sugárzási lehetőséget a DVB-T multiplexen és önálló DAB multiplex lehetőséget

 

 

X

X

 

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Digitális tartalom- és szolgáltatás fejlesztés

Meglévő audiovizuális tartalmak digitalizálásának elősegítése

X

 

 

X

X

 

 

 

X

 

 

 

 

 

 

Interaktív DTV szolgáltatások fejlesztése

X

X

 

X

 

X

 

X

 

X

X

 

 

 

X

Műsorterjesztés

Fenntartható és hatékony verseny

A digitális műsorterjesztési szolgáltatást igénybe vevő háztartások részaránya érje el az EU15-be tartozó benchmark országok szintjét: Portugália, Írország, Norvégia, Finnország, Németország, Dánia, Svédország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Hatékony korlátos erőforrás gazdálkodás

Kiegyensúlyozott átmenetet és kedvező távlatos üzleti lehetőségeket biztosító frekvenciák

X

 

 

 

 

X

 

 

 

 

 

X

 

 

 

Hatékony tömörítési eljárások elterjedésének elősegítése

 

 

X

 

 

X

 

 

 

 

X

 

 

 

X

Az analóg földfelszíni szolgáltatás fokozatos lekapcsolása 2012-ig a jelenleg analóg műsorszórásra használt frekvenciák felszabadítása céljából

X

X

X

 

 

X

X

X

 

X

 

X

X

 

X

Végfelhasználók

Fogyasztói tájékoztatás

A háztartások felkészítése az analóg földfelszíni szolgáltatás lekapcsolására és a vételi mód váltás lehetőségeinek, előnyeinek és költségeinek hatékony kommunikációja

X

X

 

 

 

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése

A közszolgálati tartalmakhoz való hozzáférést biztosító támogatott végfelhasználói eszköz mindazoknak, akik erre rászorulnak

X

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

 

V.    Intézményrendszer és monitoring

A digitális átállás szervezetrendszere

A digitális átállás irányításával és koordinációjával összefüggő feladatok

185.    A hazai digitális átállás sikeréhez elengedhetetlen, hogy e folyamat megfelelő irányítás és koordináció mellett menjen végbe. A koordinációs feladatok lényegében három viszonyrendszerben jelentkeznek:

·    Szükséges, hogy a digitális átállás során az állami intézmények mind a tevékenységükben, mind pedig kommunikációjuk során egységes szempontokat kövessenek, a piaci szereplők és a fogyasztók felé ugyanazokat az üzeneteket küldjék, „egy hangon szólaljanak meg”. Ilyen belső egyeztetés hiányában a piactól sem követelhető meg a digitális átállással összefüggő összehangolt magatartás. A koordináció jelentős része ennek megfelelően az államigazgatási intézmények álláspontjainak harmonizálása.

·    Az államnak a digitális átállás érdekében a piaci szereplőkkel is messzemenően együtt kell működnie. Az átállással összefüggő koordinációnak tehát a piaci szereplőkre is ki kell terjednie.

·    A koordinációs feladatok harmadik hangsúlyos eleme a lakosság tájékoztatása, amelyről bővebben a közpolitikai eszközök között már szóltunk

A digitális átállást irányító szervezettel összefüggő követelmények

A digitális átállást irányító és koordináló intézménnyel szemben alapvetően a következő elvárások fogalmazhatók meg:

·    Egyértelmű dedikáció

·    Világos mandátum

·    Koordinációs kapacitás

·    Tervezési, programozási gyakorlat

·    A stratégiai terület alapos ismerete

186.    Az intézményrendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a digitális átállást kiemelt kormányzati, gazdasági és társadalmi prioritássá tegye.

187.    A digitális átállást irányító intézménynek egyértelmű, a legfelsőbb döntéshozói köröktől (Országgyűlés, Kormány) származó, megkérdőjelezhetetlen mandátummal kell rendelkeznie a stratégia végrehajtására és folyamatos értékelésére, amely adott esetben a stratégia kiigazítására is kiterjed.

188.    A létrehozandó intézménynek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan összehangolja

·    a fejlesztéspolitika megvalósításában érintett állami szereplők, illetve

·    a stratégiaalkotók, gazdasági szereplők, régiók, a vállalati és a civil szféra tevékenységét.

189.    Az intézményrendszernek képesnek kell lennie a kitűzött célok megalapozott tervezésére, programozására, megvalósítására és az eredmények ellenőrzésére, visszacsatolására. Emellett rendelkeznie kell azokkal az adottságokkal is, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékonyan érvényesítse a digitális átállás szempontjait az ugyanazon (hazai vagy nemzetközi) forrásokért versengő egyéb szereplőkkel, területekkel szemben.

190.    A digitális átállás koordinációjáért felelős szervezetnek a területtel és az érintett gazdasági, társadalmi szereplők problémáival, igényeivel kapcsolatos naprakész és releváns információk széles körével kell rendelkeznie.

191.    A fenti tulajdonságokkal és kompetenciákkal rendelkező intézmény alapvetően három szerepkörben jelenik meg:

·    Az állami szervezetrendszeren belül megjeleníti a digitális átállással összefüggő szempontokat, koordinálja a Digitális Átállás Stratégiájának végrehajtásában feladatokat ellátó szervek tevékenységét.

·    Kapcsolatot tart a piaci szereplőkkel. Megjeleníti számukra a digitális átállás érdekében történő állami beavatkozás irányait, és folyamatosan vizsgálja a digitális műsorterjesztő hálózatok és az ezeken nyújtott szolgáltatások hazai helyzetét, feltárja és értékeli a szolgáltatók szempontjait.

·    Gondoskodik a fogyasztók tájékoztatásáról, a digitális műsorterjesztés igénybevételét ösztönző kommunikációról.

192.    A digitális átállásért felelős intézmény mindhárom fenti szerepkörét érintő feladata továbbá, hogy gondoskodjék az átállási stratégia folyamatos „karbantartásáról”, aktualizálásáról, monitoringjáról és meghatározott időszakonként nyilvánosan értékelje a stratégia végrehajtását.

Javaslat a szervezetrendszerre

193.    A digitális átállást irányító intézmény szervezetének, jogállásának és egyéb jellemzőinek meghatározásához az alábbi kérdések megválaszolása szükséges:

·    ki lássa el a létrejövő intézmény felügyeletét?

·    milyen formában történjen a döntéshozatal és a menedzsment?

·    milyen szervezeti megoldás legyen a munkaszervezetre, hivatalra?

·    hol legyen az államigazgatási és piaci koordináció helye az intézményrendszeren belül?

·    milyen szervezeti feltételrendszert kíván az átalakulás finanszírozása?

·    milyen szervezeti feltételrendszert kíván a lakossági tájékoztatás és kommunikáció?

·    milyen legyen az intézményi beágyazottsága a földfelszíni digitális hálózatok (multiplexek) pályáztatásának?

194.    A fenti kérdések mérlegelésén alapuló intézményi javaslat a jelenlegi szervezeti adottságokból kiindulva az alábbi:

·    Az intézményrendszer felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalhoz célszerű rendelni. A közvetlen kormányzati, vagy országgyűlési alárendeltség komolyabb mandátumot jelentene, de egyúttal rugalmatlanabbá tenné a működést, a szakminisztériumi szintre történő utalás viszont erőteljesen beszűkítené az érdemi koordináció lehetőségeit.

·    Az operatív döntéshozatal és menedzsment a MeH szervezetén belül továbbra is a Médiapolitikai Főtanácsadó funkciójához kapcsolódna, a megfelelő szervezeti és pénzügyi kapacitások hozzárendelése mellett.

·    Az államigazgatási koordináció szerepét a jövőben is a 2007 elején újjáalakult DTV KB, valamint az ehhez kapcsolódó – jelenleg előkészületi szakaszban lévő – Szolgáltatói Fórum töltheti be.

·    A finanszírozás átláthatóságának biztosítása érdekében a stratégia megfontolandónak tartja – osztrák mintára – egy elkülönített pénzalap létrehozását (Digitális Alap).

·    A lakossági tájékoztatás és kommunikáció, valamint a későbbiekben a set top box támogatások államigazgatási koordinációja vagy – angol mintára - elkülönült célszervezetben (Digital Hungary Task Force), vagy a MeH szervezetén belül történhetne.

·    A multiplex pályáztatás tekintetében a szervezetfejlesztési javaslat az érintett közigazgatási szervekből álló értékelési bizottság felállítását tartja indokoltnak, amelynek döntését a Nemzeti Hírközlési Hatóság foglalja a megfelelő közigazgatási határozatokba, illetve köti meg döntés alapján a szükséges szerződéseket.

10. ábra    A digitális átállás javasolt szervezetrendszerének fő ismérvei

Monitoring

195.    A Digitális Átállás Stratégiájának értékelése a végrehajtás során csak akkor lehetséges teljes körben, ha megfelelő adatsorokon nyomon követhetők a műsorterjesztési rendszer változásai. Ezekkel az adatokkal összefüggésben követelmény, hogy évek elteltével is összehasonlíthatóak legyenek, mivel a folyamatok megfelelő értékelésének lehetőségét csak ez biztosítja.

196.    Erre figyelemmel a stratégia végrehajtásának időszakára – a vonatkozó nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével és a célrendszernél bemutatott indikátorok alapján – ki kell dolgozni azt a szempontrendszert, amelynek mentén a stratégia monitoringja és hatásának értékelése a jövőben történhet. A digitális átállás folyamatának hazai nyomonkövetése céljából

·    egyrészt a fő indikátorok havi rendszerességgel, történő számbavétele,

·    másrészt a piaci folyamatok legalább évente történő átfogó, egységes rendszerbe illeszkedő rendszeres jelentés keretében történő felmérése és értékelése szükséges , (Digital Report Hungary) , amely a piaci folyamatok és az állami szerepvállalás hatásainak értékelésére egyaránt alkalmas kell legyen.

VI.    Pénzügyi tervezés

197.    A digitális átállás bizonyos területeken megtakarításokat hozhat, ugyanakkor a Digitális Átállás Stratégiájában javasolt eszközöknek jelentős kiadási vonzatai is vannak. Tekintettel arra, hogy a megtakarítások és kiadások alakulása tekintetében nem érkezett konkrét módosítási javaslat a konzultáció során, a stratégiai vitaanyagban szereplő pénzügyi számítások jelentősen nem módosultak, továbbra is megfelelő kiindulópontot jelentenek a közigazgatási egyeztetéshez és a részletesebb modellszámításokhoz.

Digitális műsorszórás közvetlen megtakarításai

198.    A földfelszíni digitális átállás során keletkező közvetlen megtakarítások becslésénél az alábbi feltételezésekkel éltünk:

·    Az m1 analóg műsorszórásának éves költsége a vizsgált időszak második felében 5 milliárd forint körül fog alakulni.

·    Az m1 analóg műsorszórásának lekapcsolására a lehető leghamarabb, már 2009-ben sor kerülhet.

·    Az 1. multiplex lakossági ellátottsága 2009-re lehetővé teszi az m2 analóg műholdas műsorszórásának leállítását. (Ez a megtakarítás abban az esetben érhető el, ha a multiplex szolgáltató akár saját döntése alapján, piaci alapon, akár – hatósági döntés alapján – az 1. multiplexen helyet biztosít az m2 csatornának.)

·    Egy közszolgálati adó digitális sugárzásának költsége ötöde az analóg sugárzási költségeknek.

5. táblázat    A földfelszíni digitális átállás során keletkező közvetlen megtakarítások, 2008-2012 (millió forint)17

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

összesen

m1 analóg műsorszórás lekapcsolása

0

0

0

5000

5000

5000

15000

m2 analóg műholdas műsorszórás lekapcsolása

0

0

1341

1341

1341

1341

5364

m1 és m2 digitális műsorszórás költsége

0

-2200

-2200

-2200

-2200

2200

-11000

Összesen

0

-2200

-859

4141

4141

4141

9364

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

199.    A fenti számítások azt mutatják, hogy a sugárzási költségek tekintetében a 2012-ig terjedő időszakban mintegy 9-10 milliárd forint megtakarítás realizálható, ha az m2 és m1 sugárzása relatíve korán (2009/2010-ben) a digitális földfelszíni hálózatra kerül át.

Digitális átállással összefüggő közvetlen kiadások

200.    A digitális átállás 2007-2012-es időszakára az alábbi fő kiadási tételeket számszerűsítettük:

·    a fogyasztók tájékoztatását, a fogyasztói tudatosság növelését célzó intézkedések

·    a közszolgálati digitális átállás finanszírozása

·    a Műsorszolgáltatási Alapból folyósított hálózatfejlesztési támogatások

·    set-top box támogatások, platform és technológia semleges módon, rászorultsági alapon

·    innovatív digitális alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztés

·    a digitális átállást irányító intézmény és az államigazgatási koordinációfinanszírozási igénye

201.    A fogyasztók tájékoztatása döntően PPP alapú kampányok keretében célszerű. Szolgáltatói becslésekre és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva egy folyamatos médiajelenlétet biztosító, célzott tájékoztató kampány éves költsége 1,5-2 milliárd forint lehet. Egy sikeres PPP alapú program esetén ennek mintegy negyedét jelentheti az állami szerepvállalás. A tájékoztatási funkció a digitális átállás teljes időtartamában indokolt, de természetesen a digitális földfelszíni platform indulását megelőző időszakban alacsonyabb.

202.    A közszolgálati műsorszolgáltatók digitális átállási költségeinek fedezését potenciális költségtételként jelenítjük meg. Jelenleg a 2008-tól feltüntetett források összegszerűségénél fontosabb stratégiai üzenet, hogy a konkrét finanszírozási igény csak a NAMS eredményei alapján áttekintett közszolgálati feladatmeghatározás és finanszírozási rendszer alapján lehetséges.

203.    A Műsorszolgáltatási Alap támogatásait eddig csak a kábeltelevíziós társaságok használhatták hálózataik digitalizálásához, a jövőben azonban ez a forrás a digitalizáció platformsemleges támogatására lenne fordítható. A Műsorszolgáltatási Alap költségvetését 2006-ra az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLII. törvény 3. sz. melléklete állapítja meg. E szerint az Alap költségvetésének főösszege 31.310.000.000,- Ft. Ebből a műsorterjesztő hálózatok kiépítésének támogatására az idei évben összesen 853.000.000,- Ft áll rendelkezésre. Ez az összeg teljes egészében a digitális átállás céljaira fordítható, és figyelemmel arra, hogy az M-RTL 2012-ig meghosszabbított műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (a bevételi oldalon az e jogosultságon befolyó műsorszolgáltatási díj adja ennek a keretösszegnek az alapját), eddig az időpontig évente ugyanilyen nagyságrendű forrás meglétével lehet számolni.

204.    Az alábbi táblázat egy lehetséges set-top box támogatási forgatókönyvet rajzol fel. Az előzetes eredmények szerint a rászorultsági alapon és platform-semlegesen nyújtott set-top box támogatások nagyságrendileg összesen 3,5-4 milliárd forintot tennének ki a 2008-2012 közötti időszakban.

6. táblázat    Egy lehetséges set-top box támogatási forgatókönyv18

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

set-top box árak várható alakulása (e Ft)

17100

15390

13851

12465,9

11219,31

10097,4

organikus pálya

analóg földi vétel

(ezer háztartás)

1010

800

680

622

530

410

digitális földi vétel

(ezer háztartás)

25

156

241

266

324

410

földi vétel összesen

(ezer háztartás)

1035

956

921

888

854

820

kívánatos pálya

 

 

 

 

 

 

 

analóg földi vétel

(ezer háztartás)

1008

756

386

178

81

0

digitális földi vétel

(ezer háztartás)

27

200

535

710

773

820

földi vétel összesen

(ezer háztartás)

1035

956

921

888

854

820

digitális földi vételre vált

(ezer háztartás)

27

173

335

175

63

47

más platformra vált

(ezer háztartás)

182

79

35

33

34

34

set-top box támogatást vesz igénybe (ezer háztartás)

0

0

88

48

20

16

támogatás igény (millió forint)

0

0

2017

1022

399

300

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

205.    Az innovatív digitális alkalmazás- és szolgáltatás-fejlesztésesetében a GVOP 3-as prioritás tapasztalatai alapján azzal számolunk, hogy az ilyen célra folyósított támogatások összértéke éves szinten nem haladja meg az 500 millió forintot és az ehhez tartozó nemzeti hozzájárulás mértéke - hasonlóan az NFT I. időszakához - 28 százalékos szint körül alakul. Ez éves szinten 140 millió forint körüli olyan költségvetési kiadást jelent, amely hozzájárul a Digitális Átállás Stratégia céljainak megvalósulásához.

206.    A digitális átállás koordinációja és a monitoring rendszer éves működési költségeit, a konkretizált szervezetfejlesztési elképzelések és a konzultációs észrevételek alapján éves szinten 150-200 millió forintra csökkentettük.

207.    A fentiek alapján a stratégia indikatív pénzügyi táblája azt mutatja, hogy a digitális átállással kapcsolatos állami szerepvállalás mintegy évi 3-5 milliárd forintos többletforrást igényel a 2012-ig terjedő időszakban. Ebből a legnagyobb egyedi tételt a közszolgálati digitális átállás célzott támogatása jelenti.

7. táblázat    Indikatív pénzügyi tábla19

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

fogyasztók tájékoztatását, a fogyasztói tudatosság növelését célzó intézkedések

200

375

500

500

500

375

a közszolgálati digitális átállás finanszírozása

0

2000

2000

2000

2000

2000

set-top box támogatások,

0

0

2017

1022

399

300

innovatív digitális alkalmazás és szolgáltatásfejlesztés, nemzeti önrésze

140

140

140

140

140

140

A digitális átállás koordinációja és monitoring rendszer

150

200

200

200

200

200

Összesen

490

2715

4857

3862

3239

3015

Forrás: (A)DÁS konzultációs vitaanyag

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!