nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
6/2008. (III. 7.) GKM rendelet
a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból finanszírozott, állami támogatásnak minősülő felhasználások általános szabályairól
2015-06-04
infinity
10

6/2008. (III. 7.) GKM rendelet

a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzataiból finanszírozott, állami támogatásnak minősülő felhasználások általános szabályairól

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) fejezetéhez tartozó, a központi költségvetésben meghatározott előirányzatok közül

a)1

b)–d)2

e) a Külgazdaság-fejlesztési célelőirányzat, és

f) az Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok

előirányzatokból (a továbbiakban együtt: előirányzatok) finanszírozott állami támogatások felhasználásának szabályrendszerére terjed ki.

(2)3 Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő előirányzat felhasználásánál a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(3) A Külgazdaság-fejlesztési célelőirányzat felhasználásánál a külgazdaság fejlesztési célelőirányzat felhasználásáról, kezeléséről, működtetéséről és ellenőrzéséről szóló 120/2007. (XII. 29.) GKM rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(4) Az Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok előirányzat felhasználásánál az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R2.) előírásait is figyelembe kell venni.

(5) Az előirányzatok felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére, továbbá a jelen rendelet alapján meghirdetett pályázatokra az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.), az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltak az irányadók.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a Rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás;

2. beruházás megkezdésének napja:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap,

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék megrendelése,

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja,

d) ha a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés és gép) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont,

e) az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás előzőekben meghatározott megkezdésének;

3. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalkozás által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni, a gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek – a Rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó;

4. referencia ráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg;

5. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatásnak nem minősülő forrás;

6. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve;

7. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke;

8. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV-tv.) 3–5. §-a szerinti vállalkozás;

9. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és a felvásárló kedvezményezett nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának;

10. mezőgazdasági termék:

a) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 104/2000/EK rendelet) alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúratermékeket,

b) a 4502, a 4503, 4505 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek),

c) a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott, tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek;

11. induló beruházás: tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő diverzifikációjával, egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos, vagy egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került – vagy ha nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg;

12. szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné;

13. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló 2004. október 1-jei 2004/C 244/02. számú bizottsági közlemény szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás;

14. általános képzés: az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 68/2001/EK rendelet) 2. cikk e) pontjában meghatározott képzés;

15. speciális képzés: a 68/2001/EK rendelet 2. cikk d) pontjában meghatározott képzés;

16. hátrányos helyzetű munkavállaló: a képzési támogatások vonatkozásában a 68/2001/EK rendelet 2. cikk g) pontjában meghatározott munkavállaló;

17. szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén;

18. közösségi szabvány: olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő elérendő szinteket, illetve a közösségi jog által megszabott kötelességként megköveteli, hogy a nem túlzottan költséges elérhető legjobb technikát alkalmazzák;

19. kutatási szervezet: olyan szervezet, amelynek jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül elsődleges célja alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján, azzal, hogy minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményei terjesztésébe vagy oktatásba fektet. Azok a vállalkozások, amelyek befolyással lehetnek egy ilyen szervezetre, így például a részvényesek vagy tagok, nem élveznek preferenciális hozzáférést e szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez;

20. innovációs klaszterek: független vállalkozások – innovatív induló vállalkozások, kis-, közepes és nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek – csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban működnek, és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez;

21. harmadik feles finanszírozás: olyan konstrukció, amely esetben a vállalkozás, intézmény vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: megrendelő) energiatakarékossági beruházását a támogatás kedvezményezettjeként egy külső vállalkozás (Energy Service Company – ESCO) tervezi, finanszírozza és hajtja végre. A beruházás költségét a megrendelő az energetikai rekonstrukció előtti és utáni energiaszámlák közti különbségből fizeti az ESCO cégnek;

22. alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet

a) tiszta alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése, az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása,

b) célzott alapkutatás: a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál;

23. alkalmazott kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat;

24. kísérleti fejlesztés: a kutatásból vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése;

25. technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi jellegű tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is, amely ténylegesen vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet;

26. eljárási innováció: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása, ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is;

27. szervezési innováció: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban, azzal, hogy az ezen területeken eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem nem minősül innovációnak;

28. kutatás-fejlesztés-innováció (a továbbiakban: K+F+I): magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást, a kísérleti fejlesztést, a technológiai innovációt, az eljárási innovációt és a szervezési innovációt;

29. kapcsolt vállalkozás: a KKV-tv. 4. § (3)–(6) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozás.

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS CÉLJAI

3. § Az Áht. rendelkezéseivel összhangban a GKM mindenkori intézményi stratégiájának megvalósítását célzó támogatási programok általános céljai a következők:

a) piac- és befektetésbarát üzleti környezet megteremtése, amely a piaci korlátok lebontásával élénkíti a versenyt, ösztönzi az innováción és tudásalapú gazdaságon nyugvó növekedést, valamint segíti a vállalkozások külpiaci megjelenését,

b) tisztességes és egyenjogú piaci feltételek kialakítása a hazai vállalkozások számára a hazai és nemzetközi versenyben való sikeres részvétel érdekében,

c) versenyképes piaci információkhoz, finanszírozási forrásokhoz, új technológiákhoz való hozzáférés elősegítése a vállalati humánerőforrás és vállalati menedzsment minőségének javítására, a tudástranszfer serkentésére, az e-gazdaság előnyeinek kiaknázására,

d) a vállalkozások humán erőforrásainak, információs kultúrájának fejlesztése, az infokommunikációs eszközök és alkalmazások felhasználásának ösztönzése, az azokhoz való hozzáférés elősegítése,

e) a hazai vállalkozások nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak és exporttevékenységének ösztönzése, a hazai vállalkozások export-kapacitásainak bővítése, export-készültségének erősítése,

f) az energiatakarékosság elősegítése, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése,

g) a KKV-k versenyképességének, esélyegyenlőségének, termelési, értékesítési, beszerzési együttműködésének, beszállítói lehetőségeinek, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése.

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK JOGCÍMEI

4. § (1) Az előirányzatok a következő jogcímeken használhatók fel:

1. vállalati beruházások támogatása, kiemelten technológiai korszerűsítés ösztönzése,

2. vállalkozói inkubátorházak létesítésének és fejlesztésének elősegítése, szolgáltatásaik igénybevételének támogatása,

3. munkahelyteremtő, vállalkozásfejlesztő beruházások támogatása – a területfejlesztés kedvezményezett térségeit meghatározó, mindenkor hatályban lévő jogszabály szerint – a településfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekben,

4. a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése,

5. tőzsdei bevezetés ösztönzése,

6. működőtőke-befektetések ösztönzése,

7. vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése pénzügyi eszközök kínálata révén,

8.4 kockázatitőke-befektetés nyújtása KKV-k részére,

9. vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozói szellem erősítése,

10. vállalati humánerőforrás-fejlesztés, -képzés,

11. a vállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése, piaci tanácsadási szolgáltatások igénybevételének támogatása,

12. a KKV-k innovációs képességének fejlesztése,

13. piaci információhoz való hozzáférés elősegítése,

14. a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése lebonyolítása, az ezeken való részvétel támogatása,

15. az Európai Közösség és egyéb nemzetközi szervezetek programjaiban való magyar részvétel és tagdíj társfinanszírozása,

16. korszerű vállalatirányítási, minőségi, környezeti és egyéb hazai és közösségi szabványok, tanúsítványok bevezetésének támogatása,

17. az országos és helyi piaci zavarok megelőzése, mérséklése és megszüntetése, piaci megfigyelési rendszer működtetése,

18. egyes régiók, ipari területek környezetvédelmi rehabilitációja,

19. logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése,

20.5 innovációs hídképző-intézmények létrehozása, szolgáltatásainak fejlesztése,

21.6 KKV-k részére iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és megújításához nyújtott támogatás és tanácsadás,

22.7 találmányok piaci bevezetésének ösztönzése,

23. az innováció társadalmi elismertségének támogatása, innovációs díjakhoz való hozzájárulás,

24. az elektronikus kereskedelem és az elektronikus aláírás használata széles körű elterjesztésének serkentése,

25. szélessávú hálózati infrastruktúrához való hozzáférés elősegítése,

26. infokommunikációs technológiaalapú megoldások és infokommunikációs szolgáltatások elterjedésének ösztönzése,

27. a digitális írástudás széles körű elterjesztése, digitális tartalom fejlesztése, az információs társadalomról leszakadó csoportok esélyeinek javítása,

28. a nyilvánosság számára hozzáférhető informatikai szolgáltatások elterjesztése,

29. nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának digitális megőrzése, közösségeik bekapcsolása az információs társadalomba, illetve az informatikai esélyek egyenlőségének biztosítása,

30. környezetvédelmi szempontú technológiaváltás, a hazai környezetvédelmi ipar termelésének és szolgáltatásának növelése,

31. energiamegtakarítást, alternatív és megújuló energia felhasználását célzó beruházások és fejlesztések támogatása,

32. a távhőellátás primer oldali korszerűsítésének támogatása,

33. megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása,

34. energiatakarékossági szemlélet kialakításának támogatása,

35. energiatakarékos közlekedésszervezés megvalósításának a támogatása,

36. vállalkozói alapon megvalósuló „harmadik feles” energiamegtakarítási konstrukciók támogatása,

37. veszteségfeltáró vizsgálatok támogatása.

(2)8 A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok az (1) bekezdésben meghatározott jogcímeken túl jogszabályban vagy a Kormány határozatában meghatározott egyes gazdaságstratégiai és egyéb célok végrehajtása érdekében is felhasználhatók Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal és az Áht. előírásaival összhangban.

A TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTHETŐK (KEDVEZMÉNYEZETTEK) KÖRE

5. § A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás – a konstrukció tartalmától függően – a Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, természetes személyek, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, valamint önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák részére nyújtható.

A TÁMOGATÁSOK FORMÁI

6. § (1) Az előirányzatok terhére az e rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére nyújtható:

a) működési támogatásnak nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),

b) a támogatási szerződésben meghatározott visszafizetési vagy megfizetési kötelezettség melletti nem végleges juttatás vagy szolgáltatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás),

c) vissza nem térítendő kamattámogatás,

d) faktoringdíj-támogatás,

e) lízingdíj-támogatás,

f) garanciadíj-támogatás,

g) részesedés szerzése kockázati tőkealapban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák egy kedvezményezett tekintetében együttesen és egy időben is alkalmazhatók.

TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁK

7. § A 4. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következő típusú támogatás nyújtható:

a) regionális beruházási támogatás – amelyre a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben, illetve e rendelet 1–14. §-ában, valamint 22–25. §-ában foglaltak az irányadók – nyújtható a 4. § (1) bekezdés 1–4., 19–20. pontjában – a 20. pontban az innovációs hídképző-intézmények szolgáltatásainak fejlesztése kivételével –, 25–26. pontjában, valamint 30–32. pontjában megjelölt jogcímek alapján;

b)9 kockázati tőkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006. augusztus 18-i 2006/C 194/02. számú közösségi iránymutatás szerint a 4. § (1) bekezdés 8. pontjában megjelölt jogcím alapján, ha ezt a támogatási programot az Európai Bizottság az EK-Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte. A kockázati tőkejuttatás feltételeit, a tőkenyújtással foglalkozó alap vagy befektetési eszköz működési szabályait – ezen támogatási kategória alkalmazása esetén – a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) külön szabályozza;

c) képzési célú támogatás – amelyre a 68/2001/EK rendeletben foglalt rendelkezések, illetve e rendelet 1–7. §-a, 15. §-a, valamint a 22–25. §-a az irányadó – nyújtható a 4. § (1) bekezdés 9–12., valamint a 27. pontjában megjelölt jogcímek alapján;

d) KKV támogatásnak minősül – amelyre az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 70/2001/EK rendelet) rendelkezéseit, illetve e rendelet 1–7. §-át, 16. §-át, valamint 22–25. §-át kell alkalmazni – a 4. § (1) bekezdés 11., 12., 14., 21., 24., 26. és 28. pontjában megjelölt jogcímek alapján nyújtott támogatás;

e)10 iparjogvédelmi jog támogatása nyújtható – a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2006. december 30-i 2006/C 323/01. számú közösségi keretszabály (a továbbiakban: 2006/C 323/01. számú közösségi keretszabály) 5.3 pontjában, illetve e rendelet 1–7. §-ában, 17. §-ában, a 18. § (1)–(6) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, valamint 22–25. §-ában foglaltaknak megfelelően – a 4. § (1) bekezdés 21. pontjában megjelölt jogcím alapján;

f)11 innovációs tanácsadó és innovációs támogató szolgáltatásokhoz támogatás nyújtható – a 2006/C 323/01. számú közösségi keretszabály 5.6 pontjában foglaltaknak, illetve e rendelet 1–7. §-ának, 17. §-ának, 18. § (7) bekezdésének, 19. § (2) bekezdésének, 20. § (1) bekezdésének, valamint 22–25. §-ának megfelelően – a 4. § (1) bekezdés 20. és 22. pontjában megjelölt jogcímek alapján;

g)12 innovációs klasztereknek támogatás nyújtható – a 2006/C 323/01. számú közösségi keretszabály 5.8 pontjában foglaltaknak, illetve e rendelet 1–7. §-ának, 17. §-ának, 18. § (8)–(11) bekezdésének, 19. § (3)–(4) bekezdésének, 20. § (2)–(6) bekezdésének, valamint 22–25. §-ának megfelelően – a 4. § (1) bekezdés 20. pontjában megjelölt jogcím alapján;

h) csekély összegű támogatás – a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 1998/2006/EK rendelet), foglaltak, illetve e rendelet 1–7. §-a, valamint 21–25. §-a alapján nyújtható – a 4. § (1) bekezdés 1–37. pontjában megjelölt jogcímek alapján.

REGIONÁLIS BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás feltétele és célja

8. § (1) E rendelet alapján regionális beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható.

(2) E rendelet alapján regionális beruházási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelő szervezet írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(3) A regionális beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet regionális beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit a GKM honlapján is közzé kell tenni.

A támogatás mértéke

9. § (1) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget.

(2) A maximális támogatási intenzitás a Rendelet 30. § (1) bekezdése szerinti érték.

(3) A támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek,

a) ha a pályázó a pályázat benyújtásakor kisvállalkozásnak minősül – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 20 százalékponttal,

b) ha a pályázó a pályázat benyújtásakor középvállalkozásnak minősül – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal

növelt értéke.

(4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig,

b) 50 százaléka, a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre,

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(5) Ha egy vállalkozás a KKV-kba történő kockázati tőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján mentesített, állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban részesül, a tőkejuttatástól számított három éven belül – a nyújtott tőke összegéig – az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell.

A regionális beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei

10. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

(2) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25 százalékát saját forrásból biztosítja.

(3) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a kedvezményezett KKV.

(4) Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(5) A támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, ha a kedvezményezett a beruházást annak teljes befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig, KKV-k esetén legalább három évig fenntartja az érintett régióban (kötelező üzemeltetési időszak).

(6) A támogatás immateriális eszközre akkor vehető igénybe, ha azt a kedvezményezett piaci feltételek mellett harmadik féltől vásárolta. Az eszköz kizárólag a regionális beruházási támogatásban részesülő létesítményben használható fel, azt a kedvezményezett eszközei közé kell sorolni, valamint annak legalább a kötelező üzemeltetési időszak alatt a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradnia.

(7) Az (5) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a felszerelés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(8) A 4. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az újonnan létesített munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható bérköltséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésétől számított három éven belül létrehozza, és azokat legalább a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartsa.

(9) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az újonnan létesített munkahelyek száma a kedvezményezettnél közvetlenül, teljes munkaidőben alkalmazott személyek számának nettó növekedése a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagához képest. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

(10) Ha a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt használatbavételi megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne.

(11) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatokból támogatott beruházással létrehozott vagyon – ha az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett idegeníthető el, adható bérbe vagy terhelhető meg. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntést hozó személy hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles az elidegenített vagy bérbe adott tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni.

11. § Nem nyújtható támogatás

a) e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve ha a kedvezményezett KKV és a 70/2001/EK rendeletben vagy ennek helyébe lépő közösségi jogi aktusban foglaltak szerint részesül állami támogatásban,

b) a hajóépítő ipari fejlesztéshez,

c) a szénipar fejlesztéséhez,

d) e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) a 104/2000/EK rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz,

f) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához,

g) mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, előállításához,

h) azon projektekhez, amelyek esetében elszámolható költségek a regionális beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseknek a 8. § (3) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően merültek fel.

A támogatott beruházás elszámolható költségei

12. § (1) A támogatás iránti kérelemnek a támogatási programot kezelő szervezet által történő írásos visszaigazolását követően a következő költségek számolhatók el:

a) a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. § és 51. §-a szerinti bekerülési értéke,

ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor,

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. 47–48. §-a és 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig;

vagy

b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaknál szűkebben is meghatározhatja.

(3) KKV-k esetében a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmányok és tanácsadás költségeit figyelembe lehet venni a felmerülő valós kiadások 50 százalékáig terjedő támogatási intenzitással.

13. § (1) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(2) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérleti jogviszony hatályának nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV-k esetében pedig legalább három évig kell fennállnia.

14. § Nem nyújtható támogatás a következő költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami vagy önkormányzati támogatást vett igénybe,

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be,

d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülőeszközök) bekerülési értéke,

e) a támogatási programot kezelő szervezet által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, ráfordítás,

f) személygépkocsi bekerülési értéke,

g) a 12. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja,

h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét.

A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

15. § (1) Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani.

(2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.

(3) Elszámolható költségek:

a) az oktatók költségei,

b) az oktatók és a képzésben részt vevők utazási költségei,

c) egyéb folyó költségek (például anyagköltség, ellátmány költsége, bérleti díj),

d) eszközök és berendezések amortizációja, amely kizárólag a képzési projekt céljaira történő felhasználás során következik be,

e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,

f) a képzésben részt vevők személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező mértékig azzal, hogy a képzésben részt vevők személyes költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy az annak megfelelő időtartam levonása után.

(4) Az elszámolható költségek felmerülését áttekinthetően, tételesen részletezve, megfelelő dokumentumokkal kell alátámasztani.

(5) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(8) bekezdésekben meghatározott mértékeket.

(6) A maximális támogatási intenzitás

a) általános képzéshez:

aa) KKV-k esetében 70 százalék,

ab) nagyvállalkozások esetében 50 százalék;

b) speciális képzéshez:

ba) KKV-k esetében 35 százalék,

bb) nagyvállalkozások esetében 25 százalék.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal növelhetők a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitások a Pest megyében és Budapesten működő kedvezményezettek esetében 5 százalékponttal, a Pest megyén és Budapesten kívül működő kedvezményezettek esetében 10 százalékponttal növelhetők.

A KKV-TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

16. § (1) E rendelet alapján tanácsadásra, vásáron és kiállításon való részvételre támogatás KKV-k részére nyújtható.

(2) A külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások esetében a bruttó támogatás nem haladhatja meg az ilyen szolgáltatások költségének az 50 százalékát. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy visszatérő tevékenység, nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.

(3) E rendelet alapján a KKV-k részére kizárólag az adott kiállításon, vásáron való legelső megjelenéshez nyújtható támogatás.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költség kizárólag a kiállító helyiség bérletének, kialakításának és működtetésének a költsége lehet.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek maximum 50 százaléka.

A K+F+I TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás általános feltételei

17. §13 (1) A 4. § (1) bekezdés 20–22. pontjában meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F+I tevékenységek köre a támogatott vállalkozás esetében növekedjék.

(2) A támogatást nyújtó a támogatás odaítélése/támogatási döntés meghozatala előtt előzetesen megvizsgálja, hogy a támogatás eredményeként a kedvezményezett a K+F+I tevékenységeit valóban bővíti-e. A támogatást nyújtó az ösztönző hatás megállapítása érdekében összehasonlító elemzést készít a támogatással és a támogatás nélkül megvalósuló helyzetről. Támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha az bizonyíthatóan növeli legalább a következő mutatók egyikét:

a) a projekt méretét – ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I tevékenységekben részt vevő személyek számát,

b) az alkalmazási kört, ideértve a várható projekteredményeket,

c) a projekt időtartamát, a végrehajtás ütemét,

d) a kedvezményezett által a K+F+I-re fordított teljes összeget.

(3) Nem szükséges a (2) bekezdésben meghatározott mutatók teljesülésének bizonyítása, ha a támogatás

a) KKV-k részére nyújtott iparjogvédelmi támogatásnak minősül,

b) innovációs tanácsadó és innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásnak minősül.

(4) E rendelet alapján K+F+I támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja.

(5) A támogatott projektek ösztönző hatását illetően összesített éves jelentés készül, melyhez a kedvezményezettek kötelesek folyamatosan, a pályázati dokumentációban meghatározott módon, illetve egyedi esetekben a támogató kérésének megfelelően – figyelemmel az (1)–(2) bekezdésben foglaltakra is – adatot szolgáltatni.

(6) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet K+F+I támogatásokra vonatkozó előírásai a GKM honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet a közzétételt megelőzően elindítani.

A támogatás mértéke

18. §14 (1) A KKV-k iparjogvédelmi támogatással kapcsolatban felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott mértéket, azzal, hogy ahhoz azt a támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsőként vezető kutatási tevékenységhez tartozik.

(2) A maximális támogatási intenzitás

a) alapkutatásnál 100 százalék,

b) alkalmazott kutatásnál 50 százalék,

c) kísérleti fejlesztésnél 25 százalék.

(3) Alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében, ha a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, a maximális támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott érték 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, a maximális támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott érték 10 százalékponttal

növelt mértéke.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intenzitások alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés esetében 80 százalékos támogatás intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetők, ha

a) a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több mint 70 százalékát viselnie, valamint a projekt legalább egy KKV-val való együttműködéssel jár együtt vagy határokon átnyúló, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenységet legalább két különböző tagállamban folytatják,

b) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10 százalékát viseli, valamint a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, ha azok a szervezet által végzett kutatásból származnak.

(5) Alkalmazott kutatás esetében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott intenzitások 80 százalékos támogatás intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetők, ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, azokat tudományos és műszaki szaklapokban teszik közzé vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül.

(6) A (4) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglaltak tekintetében az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

(7) Az innovációs tanácsadó és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások esetében a támogatás nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget kedvezményezettenként, bármely hároméves időszakban. Ha a szolgáltató nem rendelkezik nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75 százalékát.

(8) Innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás esetében a következő maximális támogatási intenzitások engedélyezhetők:

a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50 százalék,

b) Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban 40 százalék,

c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 30 százalék,

d) Budapesten és Pest megyében 15 százalék.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások kisvállalkozások támogatása esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek.

(10) A klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a támogatási intenzitás 100 százalékos lehet az első évben degresszív támogatás esetén azzal, hogy az ötödik év végére nullára kell csökkennie. Nem degresszív támogatás esetén a támogatás legfeljebb 5 éves időtartamra nyújtható, és az intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát.

(11) Megfelelően indokolt esetben és a bejelentő tagállam által rendelkezésére bocsátott meggyőző bizonyítékok alapján a klaszterek élénkítésének céljából működési támogatás hosszabb – 10 évet meg nem haladó – időtartamra is nyújtható.

Elszámolható költségek

19. §15 (1) A KKV-k iparjogvédelmi támogatásával kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás esetén az elszámolható költségek a következők:

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megadását megelőzően felmerülő valamennyi költség, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és vizsgálatával kapcsolatos költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket,

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalom megszerzésével vagy hatályosításával kapcsolatban az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő másik iparjogvédelmi hatóság előtti eljárásban merülnek fel,

c) az oltalom megadása iránti eljárásban, illetve a felszólalási eljárás során az oltalomképességi feltételek fennállásának bizonyítása, illetve az oltalom érvényességének védelme kapcsán felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merültek fel.

(2) Innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek a következők:

a) az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében a vezetési tanácsadás, a technológiai segítségnyújtás, a technológiaátadási szolgáltatások, a képzés, a szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmével és kereskedelmével, valamint a licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás, továbbá a hazai és közösségi szabványok alkalmazásával kapcsolatban nyújtott tanácsadás költségei,

b) az innovációs támogató szolgáltatások tekintetében az iroda bérleti díjával, az adatbankokkal, a műszaki könyvtárakkal, a piackutatással, a laboratóriumhasználattal, a minőség-ellenőrzéssel, a tanúsítással kapcsolatos szolgáltatásokkal, valamint a minőséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos költségek.

(3) Az innovációs klasztereknek beruházási támogatás azok létrehozásához, bővítéséhez és élénkítéséhez nyújtható. Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás esetében a támogatás terhére a földterületre, az épületre, a gépekre és a felszerelésekre vonatkozó beruházással kapcsolatos költségek számolhatók el.

(4) Az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében az elszámolható költségek azok a munkaerő- és igazgatási költségek, amelyek a következő tevékenységekhez kapcsolódnak:

a) a klaszterek marketingje, amelynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is vegyenek részt,

b) a klaszter nyílt hozzáférésű eszközeinek kezelése,

c) oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket, hálózatot építsenek.

A támogatás igénybevételének további szabályai

20. §16 (1) Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) e támogatás kizárólag KKV-knak nyújtható,

b) a kedvezményezetteknek a támogatást a szolgáltatások piaci áron – ha a szolgáltató nonprofit szervezet, akkor az összköltséget és egy ésszerű haszonrést tükröző áron – történő megvásárlására kell fordítaniuk.

(2) Innovációs klaszternek nyújtott beruházási támogatásban és innovációs klaszter élénkítésének működési támogatásában kizárólag az innovációs klasztert működtető jogalany részesülhet.

(3) A klasztert működtető jogalany felel a klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében.

(4) A klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá ezek használatáért és a klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket.

(5) Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatás vagy az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a kedvezményezettnek a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg elemzést kell benyújtania a klaszter technológiai szakosodásáról, a létező regionális lehetőségekről, a meglévő kutatási kapacitásáról, a hasonló célú klaszterek Európai Közösségen belüli jelenlétéről, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek potenciális piaci volumenéről.

(6) Innovációs klaszternek nyújtott beruházási támogatásban kutatóközpontok, képző intézmények, nyílt hozzáférésű kutatási infrastruktúrák (laboratóriumok, tesztelési létesítmények), szélessávú hálózati infrastruktúrák részesülhetnek.

A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

21. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Mindenegyes új, csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban vagy útmutatóban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell az 1998/2006/EK rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

22. §17 (1) Nem nyújtható támogatás

a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben,

b) a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló 2004. október 1-jei 2004/C 244/02. számú bizottsági közlemény 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét,

d) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a pályázata benyújtásának időpontjában – nem minősül köztartozásmentes adózónak,

e) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,

f) azon gazdálkodó szervezet részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a jegyzett tőke jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent,

g) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a beruházást vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, vagy bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére,

h)18 azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a személy vagy szervezet

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

23. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

24. § (1) Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásra vonatkozó irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában megjelölt támogatási intenzitást.

(2) Az elszámolható költségek körét a pályázati felhívásban vagy útmutatóban az Sztv. előírásainak megfelelően is meg kell határozni.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet 4. § (1) bekezdés 8. és 20–22. pontja, 7. § b) és e)–g) pontja, valamint 17–20. §-a hatálybalépéséről – az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően – a miniszter külön rendeletben rendelkezik.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra és egyéb, az előirányzatok terhére nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.

(4) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű és regionális beruházási támogatások, valamint a K+F+I keretszabály hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni.

(5)19 E rendelet alapján támogatási döntést KKV és képzési támogatás tekintetében 2008. december 31-ig lehet hozni.

(6)20

(7)21

(8) E rendelet

a) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302. 2006. 11. 1. 29–40. o.),

b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10. 2001. 1. 13. 33–42. o.),

c) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10. 2001. 1. 13. 20–29. o.),

d) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006. 12. 28. 5–10. o.),

e) a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2006. december 30-i, 2006/C 323/01. számú közösségi keretszabály (HL C 323 2006. 12. 30. 1–26. o.), valamint

f) a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006. augusztus 18-i 2006/C 194/02. számú közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2006. 08. 18. 2–21. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

1. számú melléklet a 6/2008. (III. 7.) GKM rendelethez

Az acélipar meghatározása

Termék

Kombinált nómenklatúra kód

Nyersvas

7201

Ferroötvözetek

7202 11 20, 7202 11 80, 7202 99 11

Vasércből közvetlen fémkiválasztással nyert termék és más szivacsos vas tömb

7203

Vas és nem ötvözött acél

7206

Félkész termékek vasból vagy nem ötvözött acélból

7207 11 11, 7207 11 14, 7207 11 16, 7207 12 10, 7207 19 11,
7207 19 14, 7207 19 16, 7207 19 31, 7207 20 11, 7207 20 15,
7207 20 17, 7207 20 32, 7207 20 51, 7207 20 55, 7207 20 57,
7207 20 71

Síkhengerelt termékek vasból vagy nem ötvözött acélból

7208 10 00, 7208 25 00, 7208 26 00, 7208 27 00, 7208 36 00,
7208 37, 7208 38, 7208 39, 7208 40, 7208 51, 7208 52, 7208 53,
7208 54, 7208 90 10, 7209 15 00, 7209 16, 7209 17, 7209 18,
7209 25 00, 7209 26, 7209 27, 7209 28, 7209 90 10, 7210 11 10,
7210 12 11, 7210 12 19, 7210 20 10, 7210 30 10, 7210 41 10,
7210 49 10, 7210 50 10, 7210 61 10, 7210 69 10, 7210 70 31,
7210 70 39, 7210 90 31, 7210 90 33, 7210 90 38, 7211 13 00,
7211 14, 7211 19, 7211 23 10, 7211 23 51, 7211 29 20,
7211 90 11, 7212 10 10, 7212 10 91, 7212 20 11, 7212 30 11,
7212 40 10, 7212 40 91, 7212 50 31, 7212 50 51, 7212 60 11,
7212 60 91

Melegen hengerelt rúd vasból vagy nem ötvözött acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben

7213 10 00, 7213 20 00, 7213 91, 7213 99

Egyéb rúd vasból és nem ötvözött acélból

7214 20 00, 7214 30 00, 7214 91, 7214 99, 7215 90 10

Szögvas, idomvas és egyéb szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból

7216 10 00, 7216 21 00, 7216 22 00, 7216 31, 7216 32,
7216 33, 7216 40, 7216 50, 7216 99 10

Rozsdamentes acél

7218 10 00, 7218 91 11, 7218 91 19, 7218 99 11, 7218 99 20

Síkhengerelt termék rozsdamentes acélból

7219 11 00, 7219 12, 7219 13, 7219 14, 7219 21, 7219 22,
7219 23 00, 7219 24 00, 7219 31 00, 7219 32, 7219 33,
7219 34, 7219 35, 7219 90 10, 7220 11 00, 7220 12 00,
7220 20 10, 7220 90 11, 7220 90 31

Rúd rozsdamentes acélból

7221 00, 7222 11, 7222 19, 7222 30 10, 7222 40 10, 7222 40 30

Síkhengerelt termék más ötvözött acélból

7225 11 00, 7225 19, 7225 20 20, 7225 30 00, 7225 40,
7225 50 00, 7225 91 10, 7225 92 10, 7225 99 10, 7226 11 10,
7226 19 10, 7226 19 30, 7226 20 20, 7226 91, 7226 92 10,
7226 93 20, 7226 94 20, 7226 99 20

Rúd más ötvözött acélból

7224 10 00, 7224 90 01, 7224 90 05, 7224 90 08, 7224 90 15,
7224 90 31, 7224 90 39, 7227 10 00, 7227 20 00, 7227 90,
7228 10 10, 7228 10 30, 7228 20 11, 7228 20 19, 7228 20 30,
7228 30 20, 7228 30 41, 7228 30 49, 7228 30 61, 7228 30 69,
7228 30 70, 7228 30 89, 7228 60 10, 7228 70 10, 7228 70 31,
7228 80

Vas szádpalló

7301 10 00

Sín és sínaljzat (keresztkengyel)

7302 10 31, 7302 10 39, 7302 10 90, 7302 20 00, 7302 40 10,
7302 10 20

Varrat nélküli cső, csővezeték és üreges profil

7303, 7304

Hegesztett cső vasból vagy acélból, amely külső átmérője meghaladja a 406,4 mm-t

7305

2. számú melléklet a 6/2008. (III. 7.) GKM rendelethez

A szintetikusszál-ipar meghatározása

Szintetikusszál-ipar:

a) végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása,

b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), ha az alkalmazott felszerelés tekintetében extrudálással együtt zajlik, vagy

c) bármely kiegészítő ipari eljárás, amely a kedvezményezett vagy ugyanannak a csoportnak más vállalata által felállított extrudálási/texturálási kapacitással összefügg, és amely az érintett üzleti tevékenységben, az alkalmazott gépek tekintetében rendszerint az ilyen kapacitás részét képezi.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!