 |
|
Betöltés...
|
|
27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM
együttes rendelet
a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. § (3) bekezdésében, 110. § (8) bekezdés m) pontjában, valamint 110. § (13) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva – a 10. § tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendeljük el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) megítélési szint (LAM): a vizsgált zajforrás egyenértékű A-hangnyomásszintjéből korrekciós tényezőkkel számított, a teljes megítélési időre vonatkoztatott érték, amelynek mértékegysége: dB,
b) megítélési időre vonatkozó rezgésterhelés (AM): a rezgésterhelésnek mérési irányonként számított, a teljes megítélési időre vonatkozó értéke, amelynek mértékegysége: mm/s2,
c) a rezgésterhelés legnagyobb értéke (Amax): a rezgésterhelésnek a három irányban kapott félperces maximumok összes sorozatából kiválasztott legnagyobb értéke, amelynek mértékegysége: mm/s2,
d) vizsgálati küszöbérték (A0): környezeti rezgésforrástól származó rezgésjel legnagyobb értékének e jogszabály szerint megengedett mértéke, amelynek teljesülése esetén a vizsgált rezgés megfelel az előírásoknak, túllépése esetén további vizsgálatokat kell végezni a határértékeknek való megfelelés megállapítása céljából, és mértékegysége: mm/s2,
e) ritkán előforduló, rövid idejű rezgésjelenség: olyan, rendszeresen üzemelő rezgésforrástól származó rezgés, amely naponta legfeljebb 3 alkalommal, illetve hetente legfeljebb 15 alkalommal fordul elő, és minden alkalommal két percnél rövidebb ideig tart.
2. § (1) Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. melléklet tartalmazza.
(2)1 Az 1. melléklet 1. pontjának határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő
a) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,
b) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra.
(3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület
a)2 zajtól védett területen helyezkedik el, az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott határértéknél 5 dB-lel kisebb,
b)3 zajtól nem védett területen helyezkedik el, az 1. melléklet 1. pontjában az üdülő területi besorolásnak megfelelő
zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén.
(4)4 A nem közterületen megtartott, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti alkalmi rendezvény esetében e rendelet alkalmazása során
a) nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni,
b) a zajtól védendő valamennyi területen a zajterhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB,
c) a b) pont szerinti határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő nappal a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, éjjel a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.
2/A. §5 (1) A környezetvédelmi hatóság a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajkibocsátási határértékét az üzemeltető kérelmének megfelelően
a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti, vagy
b) az 1. melléklet 2.1. pontja szerinti
zajterhelési határértékből kiindulva állapítja meg.
(2) Az 1. melléklet 2.1. pontjának alkalmazása esetén:
a) nappali időszakon a 8:00 és 20:00 közötti időszakot kell érteni,
b) a határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,
c) nappali időszakon kívül és napi tíz óránál hosszabb időtartamban – a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül – tilos a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályán környezeti zajforrást üzemeltetni.
(3) A nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya üzemeltetője egy naptári évben legfeljebb az 1. melléklet 2.2. pontjában megjelölt időtartamra felmentést kap:
a) az 1. melléklet 1. pontja alapján megállapított zajkibocsátási határérték betartása, vagy
b) az 1. melléklet 2.1. pontja alapján megállapított zajkibocsátási határértékek betartása és a (2) bekezdés c) pontja szerinti napi tíz órás időbeli korlátozás alól.
(4) A (3) bekezdés szerinti felmentést az üzemeltető nem veheti igénybe, ha a zajtól védendő területek között a különleges területek közül egészségügyi terület is van.
(5) A (3) bekezdés szerinti felmentés ideje alatt – amennyiben a felmentés alkalmazásának szándékát az üzemeltető a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdés b) pontjának megfelelően bejelentette – az 1. melléklet 2.2. pontja szerinti zajterhelési határértéket kell alkalmazni. Bejelentés hiányában, határidőn túl benyújtott bejelentés esetén a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályára az (1) bekezdés alapján megállapított zajkibocsátási határértékek vonatkoznak.
(6) Az 1. melléklet 2.2. pontjának alkalmazása esetén:
a) nappali időszakon a 8:00 és 22:00 közötti időszakot kell érteni,
b) a határértékek megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,
c) a nappali időszakon kívül – a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül – tilos a versenypályán környezeti zajforrást üzemeltetni.
(7) Az adott naptári évben a (3) bekezdés szerinti felmentéssel érintett napok számával egyenlő számú napon a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályán – a versenypályához tartozó építmények üzemeltetését szolgáló épületgépészeti berendezéseken és a zárt építményben elhelyezett zajforrásokon kívül – nem üzemeltethető környezeti zajforrás.
(8) A (3) bekezdés szerinti felmentéssel érintett napok számának meghatározásakor az (1) bekezdés szerinti zajkibocsátási határérték túllépéssel tényelegesen érintett napok számát kell figyelembe venni.
3. § (1) Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési kivitelezési tevékenység teljes időtartamát a 2. melléklet szerinti szakaszokra kell bontani, és azokra a határértéket a 2. mellékletnek megfelelően külön-külön kell meghatározni.
(3) A 2. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő
a) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,
b) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.
4. § (1) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti határértékeket.
(2) A 3. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő
a) nappal (6:00–22:00): 16 óra,
b) éjjel (22:00–6:00): 8 óra.
(3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület
a) zajtól védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben meghatározott határértéknél 5 dB-lel kisebb,
b) zajtól nem védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben az üdülő területi besorolásnak megfelelő
zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén.
(4) A 3. melléklet határértékeinek új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen kell teljesülniük.
(5) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra
a) a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják;
b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják.
5. § (1)6 A 2. § (3)–(4) bekezdésben, valamint az 1., a 2. és a 3. mellékletben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek
a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, amelyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), könyvtári olvasóterem, orvosi vizsgáló helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintjének megfelelő magasságtól számított 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re,
aa) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított kétharmad részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re,
ab) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re,
ac) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén,
b) az üdülőterületeken, az egészségügyi területen a zajtól védendő épületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok határán,
c) a temetők teljes területén
kell teljesülniük.
(2)7 Az épületek (épületrészek) azon homlokzata előtt, amelyen 45 dB-nél nagyobb beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), orvosi rendelő, hivatali épület irodahelyiség nyílászárója van, az (1) bekezdés a) pontja szerinti helyeken a zajterhelés nem haladhatja meg jelentős mértékben a 2. § (3)–(4) bekezdés, valamint az 1., a 2. és a 3. melléklet szerinti határértéket.
(3)8 Azokra a zajtól védendő területekre, épületekre, helyiségekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, a 2. § (3)–(4) bekezdés, valamint az 1., a 2. és a 3. melléklet szerinti zajterhelési határértékek csak a használat időtartamára vonatkoznak.
6. § (1) Az épületek zajtól védendő helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj a használatbavétel időpontjában – zárt állapotú nyílászárók mellett – ne haladja meg a 4. melléklet szerinti megengedett értékeket.
(2) Az épületek védendő helyiségeinek külső határoló szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy azok az épületakusztikai követelményekre vonatkozó szabvány előírásainak megfeleljenek, vagy e szabvánnyal legalább egyenértékű hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkezzenek.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítése érdekében a homlokzat mértékadó zajterhelését a zajtól védendő épület használatbavételi időpontjában jellemző forgalmi helyzet alapján kell megállapítani.
(4) Az épületek 4. mellékletben megadott zajtól védendő helyiségében
a) az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől (pl. felvonóktól, kazánoktól, szivattyúktól, szellőző- és klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és
b) az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb zajforrástól
származó zaj terhelési határértékeit a 4. melléklet tartalmazza.
(5) A (4) bekezdés szerinti követelmények mellett a (4) bekezdés b) pontja szerinti zajforrásoktól származó zajterhelésre (az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés kivételével) a 4. melléklet 1., 2., 3., 4. sorszám szerinti helyiségekben az ott meghatározott határértékeknél 5 dB-lel kisebb értékeket kell teljesíteni.
(6) A 4. melléklet határértékei a védendő helyiségben kialakuló megítélési szintek térbeli átlagára vonatkoznak, ahol a megítélési idő
a) közlekedési zajforrásra:
aa) nappal (6:00–22:00): 16 óra,
ab) éjjel (22:00–6:00): 8 óra;
b) üzemi és szabadidős zajforrásra:
ba) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra,
bb) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra.
7. § (1) Az emberre ható környezeti rezgéstől védendő épületeket, azok helyiségeit, a vizsgálati küszöbértéket, valamint a helyiségekben megengedhető terhelési határértékeket – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Ha a rezgésforrás ritkán előforduló, rövid idejű rezgésjelenséget idéz elő, a rezgésterhelés legnagyobb értékére az 5. mellékletben az Amax-ra meghatározott határérték helyett a nappali időszakra – a rezgésre különösen érzékeny helyiségek kivételével – az Amax másfélszerese a vonatkozó határérték.
(3) A rendszeresen működő üzemi vagy szabadidős rezgésforrások esetén a rezgésterhelés legnagyobb értéke éjszaka az 5. melléklet 2. sorszámú helyiségeiben nem haladhatja meg a 30 mm/s2 értéket.
(4) Az 5. mellékletben meghatározott, megítélési időre vonatkozó rezgésterhelésben kifejezett határértékeknél a megítélési idő
a) nappal (6:00–22:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos 8 óra,
b) éjjel (22:00–6:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos fél óra.
(5) Az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak az épületekben tartózkodó emberekre ható rezgésekre vonatkoznak, nem érintik a más jogszabályok, előírások alapján meghatározott határértékeket, követelményeket. Nem vonatkoztathatók határértékként az épület szerkezeti károsodását vagy a telepített berendezések működési zavarait okozó rezgésekre.
(6) Az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak abban az esetben vonatkoznak az éjszakai időszakra, ha a helyiséget rendeltetésének megfelelően éjszaka is használják.
8. § A terhelési határérték túllépése jelentős, ha
a) zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű,
b) rezgés esetén az AM túllépése legalább négyszeres vagy az Amax túllépése legalább kétszeres mértékű.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet.
(3) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
10. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklet I. táblázat 15. és 16. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„15. |
|
Zajkibocsátási határérték megállapítása [284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés; 11. § (1) bekezdés], ha első fokon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el [284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (3)–(4) bekezdés] – a zajforrás üzemeltetője alapján: |
|
|
1. |
Egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, költségvetési szerv |
112 500 |
|
2. |
Minden egyéb esetben |
150 000 |
16. |
|
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján határozott időtartamra az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj határérték túllépés engedélyezése, ha első fokon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jár el. |
210 000” |
b) a Rendelet 1. melléklet I. táblázat 17. sora hatályát veszti.
1. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez9
Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken
1. Az üzemi és szabadidős zajforrások zajterhelési határértékei a 2. § (3)–(4) bekezdésben és a 2. pontban foglalt kivételekkel
|
A |
B |
C |
1 |
zajtól védendő terület |
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) |
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) |
2 |
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek |
45 |
35 |
3 |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület |
50 |
40 |
4 |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület |
55 |
45 |
5 |
Gazdasági terület |
60 |
50 |
1.2. Az LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.
2. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zaj terhelési határértékei
2.1. A zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel nem érintett napokra vonatkozó zajterhelési határérték
2.1.1. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zaj terhelési határértékei a 2/A. § (3) bekezdése szerinti felmentéssel nem érintett napokon
|
|
A |
B |
|
1 |
zajtól védendő terület |
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre nappal (08–20 óra) (dB) |
|
2 |
Különleges területek közül az egészségügyi területek |
45 |
|
3 |
Üdülőterület |
50 |
|
4 |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület |
55 |
|
5 |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület |
60 |
|
6 |
Gazdasági terület |
65 |
2.1.2. Az LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.
2.2. A zajkibocsátási határérték alóli felmentéssel érintett napokra vonatkozó zajterhelési határérték
2.2.1. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zaj terhelési határértékei a 2/A. § (3) bekezdése szerinti felmentéssel érintett napokon, a felmentéssel érintett napok maximális száma és a határérték mellett betartandó korlátozások
|
|
A |
B |
C |
D |
|
1 |
zajtól védendő terület |
a felmentéssel érintett napok maximális száma egy naptári évben |
határérték (LTH) az LAM megítélési szintre nappal |
a határék mellett betartandó korlátozások |
|
2 |
Üdülőterület |
40 |
60 dB |
A felmentéssel érintett napok maximális számán belül egy naptári évben azoknak a napoknak a száma, ahol a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló rendelet szerinti kritikus ponton (a továbbiakban: kritikus pont) a zajterhelés meghaladja az 55 dB értéket legfeljebb 10 nap lehet. |
|
3 |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), |
40 |
70 dB |
a) A felmentéssel érintett napok maximális számán belül egy naptári évben azoknak a napoknak a száma, ahol a kritikus ponton a zajterhelés meghaladja a 60 dB értéket legfeljebb 30 nap lehet. |
|
4 |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), |
30 |
70 dB |
A felmentéssel érintett napok maximális számán belül egy naptári évben azoknak a napoknak a száma, ahol a kritikus ponton a zajterhelés meghaladja a 65 dB értéket legfeljebb 10 nap lehet. |
|
5 |
Gazdasági terület |
10 |
70 dB |
nincs |
2.2.2. A 2.2.1. pont szerinti LAM megítélési szintet a zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló miniszteri rendeletben a zajforrás mérésére meghatározott módszerben megadottak szerint kell értelmezni.
2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez
Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei
a zajtól védendő területeken
Sor- |
Zajtól védendő terület |
Határérték (LTH) az LAM’ megítélési szintre* |
|||||
ha az építési munka időtartama |
|||||||
1 hónap vagy kevesebb |
1 hónap felett 1 évig |
1 évnél több |
|||||
nappal |
éjjel |
nappal |
éjjel |
nappal |
éjjel |
||
1. |
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület |
60 |
45 |
55 |
40 |
50 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület |
65 |
50 |
60 |
45 |
55 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület |
70 |
55 |
65 |
50 |
60 |
45 |
4. |
Gazdasági terület |
70 |
55 |
70 |
55 |
65 |
50 |
Megjegyzés:
* Értelmezése az MSZ 18150–1 szabvány szerint.
3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez
A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken
Sor- |
Zajtól védendő terület |
Határérték (LTH) az LAM’kö megítélési szintre* |
|||||
kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra |
az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, |
az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, |
|||||
nappal |
éjjel |
nappal |
éjjel |
nappal |
éjjel |
||
1. |
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
4. |
Gazdasági terület |
65 |
55 |
65 |
55 |
65 |
55 |
Megjegyzés:
* Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint.
** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek.
*** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb, légcsavaros repülőgépek, 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint sugárhajtású légijárművek közlekednek.
4. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez
A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben
Sor- |
Zajtól védendő helyiség |
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* |
|
nappal |
éjjel |
||
1. |
Kórtermek és betegszobák |
35 |
30 |
2. |
Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelyiségek bölcsődékben és óvodákban |
40 |
– |
3. |
Lakószobák lakóépületekben |
40 |
30 |
4. |
Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben |
45 |
35 |
5. |
Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben |
45 |
– |
6. |
Szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei |
50 |
– |
7. |
Éttermek, eszpresszók |
55 |
– |
8. |
Nagy- és kiskereskedelmi épületek eladóterei, vendéglátó helyiségei, a váróterem |
60 |
– |
Megjegyzés:
* a) Értelmezése a 6. § (1) bekezdésével kapcsolatos ügyekben az MSZ 15601–2:2007 és az MSZ 18150–1 szabvány szerint, de nem a legnagyobb értéket adó mérési pontban, hanem térbeli átlagos hangnyomásszintként; mérése az MSZ EN ISO 140–5 szabvány szerint.
b) Értelmezése és mérése a 6. § (4) bekezdés b) pontjával kapcsolatos ügyekben az MSZ 18150–1 szabvány szerint.
5. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelethez
Az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékei és terhelési határértékei az épületekben
Sor- |
Épület, helyiség |
Rezgésvizsgálati küszöbérték* |
Rezgésterhelési határértékek* |
||
A0 |
AM |
Amax |
|||
1. |
Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. műtő) |
3,6 |
3 |
100 |
|
2. |
Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, szálláshely-szolgáltató épület, kórház, szanatórium lakó- és pihenőhelyiségei |
nappal |
12 |
10 |
200 |
éjjel |
6 |
5 |
100 |
||
3. |
Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. hangversenyterem, templom), a bölcsőde, óvoda foglalkoztató helyiségei, az orvosi rendelő |
12 |
10 |
200 |
|
4. |
Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. tanterem, számítógépterem, könyvtári olvasóterem, tervezőiroda, diszpécserközpont), a színházak, mozik nézőterei, a magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei |
24 |
20 |
300 |
|
5. |
Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei, sportlétesítmények nézőtere, a középületek folyosói, előcsarnokai |
36 |
30 |
600 |
|
Megjegyzés:
* Értelmezése az MSZ 18163–2 szerint.
1 A 2. § (2) bekezdése a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
2 A 2. § (3) bekezdés a) pontja a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
3 A 2. § (3) bekezdés b) pontja a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
4 A 2. § (4) bekezdését a 10/2009. (VII. 30.) KvVM–EüM együttes rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
5 A 2/A. §-t a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 10. §-a iktatta be.
6 Az 5. § (1) bekezdése a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
7 Az 5. § (2) bekezdése a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
8 Az 5. § (3) bekezdése a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.
9 Az 1. melléklet a 91/2015. (XII. 23.) FM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.