nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet
vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről
2017-08-18
infinity
11
Jogszabály

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás
és nyilvántartás rendjéről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a)1 a nitrátérzékeny területen – a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit nem meghaladó mértékben állattartást végzőket kivéve – valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá

b)2 az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre is.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárás: olyan hígtrágya kijuttató géppel, illetve szóróegységgel folytatott művelet, melynek során a kiszórandó hígtrágyát a központi elosztón keresztül egymás mellett felsorakoztatott csöveken juttatják ki közvetlenül a talaj felszínére;

2. hígtrágya: a külön jogszabály szerint meghatározott folyékony halmazállapotú, hidraulikusan szállítható szervestrágya;

3. intenzív legeltetéses állattartás: olyan legeltetéses állattartás, melynek során a külön jogszabályban meghatározott állategységben (a továbbiakban: ÁE) kifejezett állatsűrűség az 1,8 ÁE/ha értéket meghaladja;

4. istállótrágya: az állati ürülék, a bélsár és a vizelet keveréke szilárd halmazállapotú nedvszívó alomanyaggal, vagy a nélkül, nem beleértve a hígtrágyát;

5. szervestrágya: az állatállomány által ürített trágya, illetve a trágya és az alom keveréke, feldolgozott formában is, idetartozik különösen a hígtrágya, az istállótrágya;

6. talajvédelmi terv: a külön jogszabály szerint talaj- és vízvédelmi követelmények meghatározásához készített szakanyag;

7. téli legeltetés: trágyázási tilalmi időszakon belül, azaz minden év november 15. és február 15. között történő legeltetés.

Cselekvési Program

3. § A cselekvési program a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (a továbbiakban: HMGY) e rendeletben foglalt előírásainak betartása az 1. § a) pontban meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára.

Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai

4. § (1) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni.

(2)3 Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.

(3) Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.

(4)4 Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya.

(5)5 Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással vagy injektálással, amelyeknek alkalmazása 12%-ig megengedett.

(6)6 Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét.

(7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

(8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.

(9)7 Az erózió megakadályozása érdekében 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását.

5. § (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki:

a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;

b) szervestrágya:

ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban,

bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű,

bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be,

(3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

6. § (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.

(2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1–4. számú mellékleteiben szereplő értékeket.

(3)8 Hígtrágyázott területen, ahol a bejelentéshez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50/A. § alapján történt bejelentést követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét – elsősorban nitráttartalmát – a bejelentőnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a vízvédelmi hatóság részére.

(4) A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.

(5) A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében:

a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak,

b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek,

c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás,

d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell.

(6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel.

(7) A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni.

(8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE.

(9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi–téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével.

7. §9 Az öntözött terület talaját, valamint – amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető – a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a vízvédelmi hatóság részére.

8. § (1)10 Állattartó telepen képződött trágyát a (2)–(11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. A (2)–(11) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes vízvédelmi hatóságnak bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nitrátérzékeny területen nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.

(2)11 Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból – különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés – adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor, az állattartónak legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe vennie.

(3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.

(4)12 A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza.

(5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni.

(6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető.

(9)13 Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.

(10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel.

(11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.

(12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható.

(13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető.

9. § (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:

a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,

b)14 október 31. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

(2)15 Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:

a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,

b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve

c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

(3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható.

(4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani.

(5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek

10. § (1)16 Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytatónak a naptári évre vonatkozóan az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a külön jogszabály szerinti Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal.

(2)17 Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytató a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező elektronikus adatlapon köteles adatot szolgáltatni a naptári évet követő év március 31-ig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (a továbbiakban: NÉBIH). Az adatlap kitöltési útmutatóját az agrárpolitikáért felelős miniszter közzéteszi az általa vezetett minisztérium honlapján.

(3) A szervestrágya hasznosítási módjában bekövetkezett változást 30 napon belül be kell jelenteni a talajvédelmi hatóság részére.

(4)18 A NÉBIH a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint beérkezett adatokat feldolgozza a termőföld használatra vonatkozó kötelező előírások teljes körű adminisztratív ellenőrzése mellett. A NÉBIH az adatokból évenként összesítést készít.

(5)19 A NÉBIH a (2) bekezdés szerinti adatlapok trágyatárolásra vonatkozó adatait a vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére 60 napon belül elektronikus úton megküldi. Az országosan egységes elektronikus adatszolgáltatás formátumát az agrárpolitikáért felelős miniszter a vízvédelemért felelős miniszterrel egyezteti.

(6) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységet folytatónak a nyilvántartást, a (2) bekezdés szerint beküldött adatlap másolatát, valamint a talajvédelmi terveket 5 évig meg kell őriznie.

(7)20 A (2) bekezdés alapján beérkező adatok országos feldolgozásáról és az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 2008. évre vonatkozó adatszolgáltatást e rendelet 6. számú mellékletében szereplő adatlapon kell benyújtani a 2008. január 1. és december 31. közötti időszakra a tárgyévet követő február 28-ig a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz. A trágya átadás és átvételre vonatkozó adatoknak e jogszabály hatálybalépését követően kell a nyilvántartásban szerepelni. E rendelet 10. § (1)–(2) bekezdésében foglalt nyilvántartás és adatszolgáltatás első tárgyidőszaka 2008. szeptember 1.–2009. augusztus 31. közötti gazdálkodási év.

(3)21 A 2016. évre vonatkozó adatszolgáltatást a 2015. szeptember 1. és 2016. december 31. közötti időszakra kell teljesíteni.

11/A. §22 A cselekvési programot a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szerint 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a Kr.-ben meghatározott határidők szerint kell végrehajtani.

12. § E rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (1), (2), (4), és (6) bekezdésével, valamint II. és III. mellékletének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez23

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

 

 

A

B

C

D

E

F

1.

 

Állatfaj, csoport
(állatkategória)

A friss trágya (1)
N-tartalma
[kg/év]

Tápanyagtartalom kijuttatáskor [kg/t]

2.

Hígtrágya*
N

Istállótrágya
N

Mélyalom (2)
N

P2O5

3.

1.

1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

1.5.

1.6.

1.7.

Szarvasmarha
Tejelő tehén 650 kg

Borjú (0–6 hónapig)
Üsző (6–12 hónapig)
Üsző (12–24 hónapig)

Hízómarha (6–12 hónapig)
Hízómarha (12–24 hónapig)
Hízómarha, anyatehén
(> 24 hónap)


125

12
22
42

25
45

51


6,0









6,1

3,8







7,8


3,6
4,2

3,8
5,3

3,5


2,1

2,4
2,1
1,8

1,9
2,0

1,7

4.

2.

2.1.

2.2.

2.3.

Sertés
Koca (10 malaccal, 9 kg-ig)
Utónevelt malac (8–35 kg-ig)
Hízó sertések, fiatal koca


26,5
3,4
12


4,2
2,35
3,8


3,57
2,4
5,0




6,8


2,2
1,9
2,4

5.

3.

3.1.

3.2.

3.3.

Baromfi
1000 db tojótyúk

1000 db brojler

1000 db pulyka (14 kg-ig)


740

383

1650


19,0**













23,0

30,6


7,2

6,8

12,9

6.

4.1.

4.2.

4.3.

4.4.

4.5.

4.6.

Juhok (anyajuh 50 kg +
szaporulat)
Juhok (anyajuh 70 kg +
szaporulat)

Kecskék (anyakecske 50 kg + szaporulat)
Kecskék (anyakecske 80 kg + szaporulat)

Anyanyúl + szaporulat

Lovak (600 kg)


14,8

16,7


13,6

15,5

5,5

55











12,0













11,4


9,2

7,3


8,2

5,8




1,9

1,7


1,85

1,6

8,6

2,8

* Talajvédelmi terv alapján meghatározandó kijuttatáskor.

** Tojók ketreces tartásánál keletkező trágya hígítatlan (félszilárd) ürülék

(1) Bélsár és vizelet keletkezéskor

(2) Mélyalmos tartástechnológia során keletkező istállótrágya

2. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez24

Szerves trágyák tápanyagtartalmának hasznosulási értékei a kijuttatás évében

 

 

A

B

C

1.

1.

 

N %

P2O5 %

2.

1.1.

Istállótrágya

40

33

3.

1.2.

Hígtrágya

50

70

3. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez25

Nitrátérzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető
maximális értékek

A) A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyag (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva

 

A

B

C

D

1.

1. Őszi búza

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

 

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

170

130

3.

II. barna erdőtalajok

170

155

125

4.

III. réti és öntés talajok

170

155

135

5.

IV. laza és homoktalajok

130

120

110

 

A

B

C

D

1.

2. Kukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

 

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

170

150

3.

II. barna erdőtalajok

190

160

150

4.

III. réti és öntés talajok

180

160

140

5.

IV. laza és homoktalajok

150

130

120

 

A

B

C

D

1.

3. Őszi árpa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

160

140

100

3.

II. barna erdőtalajok

150

125

90

4.

III. réti és öntés talajok

135

110

90

5.

IV. laza és homoktalajok

110

100

80

 

 

A

B

C

D

1.

4. Napraforgó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

100

85

70

4.

III. réti és öntés talajok

90

75

50

5.

IV. laza és homoktalajok

75

70

60

 

A

B

C

D

1.

5. Burgonya

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

 

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

180

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

190

160

150

4.

IV. laza és homoktalajok

180

150

140

 

A

B

C

D

1.

6. Repce

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

180

160

3.

II. barna erdőtalajok

180

170

150

4.

III. réti és öntés talajok

170

160

140

 

A

B

C

D

1.

7. Cukorrépa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

165

150

120

3.

II. barna erdőtalajok

150

130

110

4.

III. réti és öntés talajok

150

130

110

 

A

B

C

D

1.

8. Borsó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

120

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

110

90

70

4.

III. réti és öntés talajok

110

90

70

 

A

B

C

D

1.

9. Szója

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

100

80

3.

II. barna erdőtalajok

100

90

75

4.

III. réti és öntés talajok

100

90

80

 

 

A

B

C

D

1.

10. Silókukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

165

145

125

3.

II. barna erdőtalajok

175

155

135

4.

III. réti és öntés talajok

165

145

125

5.

IV. laza és homoktalajok

145

125

105

 

A

B

C

D

1.

11. Lucernaszéna

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

120

100

70

3.

II. barna erdőtalajok

100

85

70

4.

III. réti és öntés talajok

80

70

60

5.

IV. laza és homoktalajok

80

60

50

 

A

B

C

D

1.

12. Tavaszi árpa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

110

90

80

3.

II. barna erdőtalajok

110

90

80

4.

III. réti és öntés talajok

100

80

70

 

A

B

C

D

1.

13. Tritikále

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

130

110

100

3.

II. barna erdőtalajok

120

100

90

4.

III. réti és öntés talajok

120

100

90

5.

IV. laza és homoktalajok

120

100

90

 

A

B

C

D

1.

14. Zab

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

190

160

150

3.

II. barna erdőtalajok

180

150

140

4.

III. réti és öntés talajok

160

140

130

5.

IV. laza és homoktalajok

130

110

100

 

 

A

B

C

D

1.

15. Cirok

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

250

220

200

3.

II. barna erdőtalajok

160

140

130

4.

III. réti és öntés talajok

190

160

150

5.

IV. laza és homoktalajok

190

160

150

 

A

B

C

D

1.

16. Rozs

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

IV. laza és homoktalajok

100

90

80

 

A

B

C

D

1.

17. Vöröshere

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

II. barna erdőtalajok

100

80

60

 

A

B

C

D

1.

18. Dohány

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

140

120

110

3.

II. barna erdőtalajok

130

110

100

4.

III. réti és öntés talajok

130

110

100

5.

IV. laza és homoktalajok

120

100

90

 

A

B

C

D

1.

19. Fűszerpaprika

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

260

230

220

3.

II. barna erdőtalajok

260

230

220

4.

III. réti és öntés talajok

270

240

230

5.

IV. laza és homoktalajok

240

220

200

 

A

B

C

D

1.

20. Energiafű

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

210

200

3.

II. barna erdőtalajok

230

200

190

4.

III. réti és öntés talajok

230

200

190

5.

IV. laza és homoktalajok

190

160

150

 

A

B

C

D

1.

21. Karfiol

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

230

210

3.

II. barna erdőtalajok

250

210

190

4.

III. réti és öntés talajok

220

180

170

5.

IV. laza és homoktalajok

180

150

140

 

A

B

C

D

1.

22. Káposzta

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

190

170

3.

II. barna erdőtalajok

210

170

150

4.

III. réti és öntés talajok

200

160

140

5.

IV. laza és homoktalajok

200

160

140

 

A

B

C

D

1.

23. Spárga

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

250

240

3.

II. barna erdőtalajok

250

230

220

4.

III. réti és öntés talajok

250

230

220

5.

IV. laza és homoktalajok

220

200

190

 

A

B

C

D

1.

24. Paradicsom

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

280

250

230

3.

II. barna erdőtalajok

230

200

190

4.

III. réti és öntés talajok

250

220

200

5.

IV. laza és homoktalajok

230

200

190

 

A

B

C

D

1.

25. Uborka

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

250

240

230

3.

II. barna erdőtalajok

250

240

230

4.

III. réti és öntés talajok

230

220

210

5.

IV. laza és homoktalajok

200

190

190

 

A

B

C

D

1.

26. Görögdinnye

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

290

270

260

3.

II. barna erdőtalajok

280

270

260

4.

III. réti és öntés talajok

280

270

260

5.

IV. laza és homoktalajok

260

250

240

 

A

B

C

D

1.

27. Paprika

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

240

220

210

3.

II. barna erdőtalajok

230

210

200

4.

III. réti és öntés talajok

200

180

180

5.

IV. laza és homoktalajok

230

210

200

 

A

B

C

D

1.

28. Sárgarépa

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

200

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

170

150

140

4.

III. réti és öntés talajok

170

150

140

5.

IV. laza és homoktalajok

170

150

140

 

A

B

C

D

1.

29. Hagyma

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

180

170

160

3.

II. barna erdőtalajok

130

120

110

4.

III. réti és öntés talajok

130

120

110

5.

IV. laza és homoktalajok

160

140

130

 

A

B

C

D

1.

30. Zöldborsó

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

150

120

110

3.

II. barna erdőtalajok

140

110

100

4.

III. réti és öntés talajok

120

100

90

5.

IV. laza és homoktalajok

100

90

80

 

A

B

C

D

1.

31. Zöldbab

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

170

150

140

3.

II. barna erdőtalajok

150

120

110

4.

III. réti és öntés talajok

150

120

110

5.

IV. laza és homoktalajok

130

110

100

 

A

B

C

D

1.

32. Csemege kukorica

termőhelyi kategória

gyenge

közepes

N ellátottságú talajon

2.

I. mezőségi talajok (csernozjomok)

270

260

250

3.

II. barna erdőtalajok

260

240

230

4.

III. réti és öntés talajok

260

240

230

5.

IV. laza és homoktalajok

240

230

220

B) Irányszámok a szántóföldi termőhelyek nitrogénellátottságának meghatározásához

Szántóföldi termőhely

KA

Humusz%

gyenge

közepes

I.

>42

<2,4

2,4–3

>3

 

<42

<1,9

1,91–2,5

>2,5

II.

>38

<1,9

1,9–2,5

>2,5

 

<38

<1,5

1,5–2

>2

III.

>50

<2,5

2,5–3,3

>3,3

 

<50

<2

2–2,8

>2,8

IV.

30–38

<1

1–1,5

>1,5

 

<30

<0,7

0,7–1,2

>1,2

C) A számított N hatóanyag korrekciója

 

A

B

 

A korrekció megnevezése

Módosítás

1.

Egyéves pillangós után az első évben

–30 kg/ha

2.

Kissé gyomos egyéves pillangós után az első évben

–15 kg/ha

3.

Gyomos egyéves pillangós után

0 kg/ha

4.

Évelő pillangós után az első évben

–50 kg/ha

5.

Gyomos évelő pillangós után az első évben

–20 kg/ha*

6.

Évelő pillangós után a második évben (I., II., III. termőhelyen)

–30 kg/ha

7.

Gyomos évelő pillangós után a második évben

0 kg/ha

8.

Nagytömegű kukoricaszár, napraforgószár és tarlómaradványok időbeni lebontásához és a talaj biológiai feltáró folyamatainak elősegítéséhez a IV., V. (1), VI. (2) szántóföldi termőhelyen

100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg N-t kell adni

(1) V. szántóföldi termőhely: szikes talajok

(2) VI. szántóföldi termőhely: sekély termőrétegű, erodált talajok

4. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez26

Irányszámok szántóföldi növények, zöldségfélék, illetve ültetvények átlagos fajlagos tápanyagigényének
meghatározásához

A) A szántóföldön termesztett növények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t

Növény

N

P2O5

K2O

Őszi búza

27

11

18

Rozs

27

12

26

Őszi árpa

27

10

26

Tavaszi árpa

23

9

21

Zab

28

12

29

Rizs

22

10

20

Kukorica

25

13

22

Szemes cirok

29

10

31

Szudánifű

4,5

1,2

3,5

Cukorcirok

4,2

1,4

3,2

Silókukorica

3,5

1,5

4,0

Cukorrépa

3,5

1,5

5,5

Burgonya

5

2

9

Borsó

50

17

35

Zöldborsó

19

5,6

15,2

Szója

62

37

51

Bab

55

25

40

Zöldbab

13

2,8

11,9

Lóbab

52

23

46

Fehér virágú csillagfürt

70

28

37

Sárga virágú csillagfürt

77

21

45

Lucernaszéna

27

7

15

Vöröshere

23

5

20

Napraforgó

41

30

70

Repce

55

35

43

Olajlen

40

13

50

Rostlen

12

6

12

Kender

9

8

16

Seprűcirok

33

37

25

Egynyári szálas zöldtakarmány

2,5

1,2

3,5

Füveshere széna

18

5

20

Egyéb pillangós széna

20

5

15

Rét

17

6

18

Legelő

20

7

22

Lucerna magfogás

55

14,6

12,5

Mustár mag

42

22

48

Mustár (fehér, sárga, zöldtakarmány)

4,5

1,4

4,7

Tönkölybúza

21

08

4

Szudánifű (zöld)

4,5

1,2

3,5

Silócirok

4,2

1,4

3,2

Cukorcirok szemes

29

10

31

Vöröshere mag

55

14,6

12,5

Vöröshere (zöld)

5,5

1,3

6

Bíborhere (széna)

17,6–23

3,6–7

11,7–18

Facélia zöld

3,5

1,1

4,5

Vöröscsenkesz mag

18,7–29,2

5,3–7,5

3,4–5,8

Angolperje mag

18,4–24,6

5,1–5,5

6–6,8

Angolperje zöld

4,8

1,6

6,5

Magyar rozsnok mag

3,3

9

1,2

Rétiperje mag

15,8–28,7

5,3–6,9

2,4–3,7

Olaszperje mag

20

10

3

Réti komócsin

23,3

9

11,2

Olajtök

30

37,5

90

Olajretek mag

55

30

48

Olajretek zöld

3,5

1,1

4,5

Köles (fehér, piros, sárga)

16,4

6,5

3,3

Fénymag

22

8

23

Pohánka (hajdina) mag

34

16

40

Szöszösbükköny (őszi) mag

36

11

14

Tavaszbükköny

22

6

20

Lencse (mag)

36

11

14

Szegletes lednek

40

25

45

Csicsóka gumó

2,6

1,4

6,2

Mák

32,3

19,2

8,7

Baltacim (széna)

23–25

4,6–9

13–17

Szeradella zöld

4,5

1,4

4,7

Szeradella mag

35

14,6

12,5

Somkóró (széna)

22

10

22

Borsós csalamádé

5

1,5

6

Csillagfürt (zöld)

5

1,4

4,7

Csillagfürt (mag)

48–70

11–28

14–37

Dohány

30

4

54,5

Tarlórépa

2,5

0,9–1,3

4–6

B) Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával

Gyümölcsfajok

100 kg termés a talajból kivon

N-t
kg

P2O5-ot
kg

K2O-ot
kg

Alma

0,2

0,06

0,3

Körte

0,2

0,06

0,3

Kajszi

0,4

0,13

0,6

Őszibarack

0,3

0,16

0,9

Szilva

0,4

0,15

0,7

Cseresznye

0,5

0,14

0,6

Dió

1,1

0,27

1,7

Mandula

1,5

0,2

2,2

Gesztenye

1,4

0,21

0,8

C) A zöldségnövények főtermésének és a hozzá tartozó melléktermés N-, P-, K tartalma kg/t

Növényfaj

N

P2O5

K2O

1. Fejes saláta

4.0

1.8

5.0

2. Spenót

5.0

1.6

7.0

3. Sóska (4 évre)

4.8

1.5

6.8

4.a. Fejes káposzta – korai

3.15

1.2

3.9

4.b. Fejes káposzta – középkorai

3.5

1.3

4.3

4.c. Fejes káposzta – kései

3.85

1.4

4.7

5.a. Vöröskáposzta – középkorai

6.0

1.7

7.0

5.b. Vöröskáposzta – kései

6.6

1.9

7.7

6.a. Kelkáposzta – korai

3.6

1.8

4.5

6.b. Kelkáposzta – középkorai

4.0

2.0

5.0

6.c. Kelkáposzta – kései

4.4

2.2

5.5

7.a. Karfiol – korai

4.0

1.6

5.0

7.b. Karfiol – középkorai

4.0

1.6

5.0

7.c. Karfiol – kései

4.0

1.6

5.0

8. Brokkoli

4.1

1.6

6.0

9.a. Karalábé – korai

5.0

4.0

8.0

9.b. Karalábé – középkorai

5.0

4.0

8.0

9.c. Karalábé – kései

5.5

4.4

8.8

10. Bimbós kel

3.3

1.0

3.4

11. Étkezési paprika

2.4

0.9

3.5

12. Paradicsom

2.4

1.0

4.5

13. Csemege kukorica (csőtermés)

10.0

4.0

11.0

14. Gumós édeskömény

2.9

1.3

9.7

15. Uborka

3.0

1.5

4.0

16. Sárgadinnye

3.3

1.2

6.0

17. Görögdinnye

2.4

1.1

5.6

18. Spárgatök

3.7

0.9

4.0

19. Sütőtök

4.2

1.0

6.6

20. Spárga-halványító (15 évre)

30.0

12

36

21. Fűszerpaprika (friss tömegre)

4.8

1.6

6.5

22. Cékla

4.3

1.5

8.0

23. Sárgarépa

4.3

1.8

6.0

24. Petrezselyem

5.0

2.4

6.0

25. Pasztinák

3.8

1.5

5.5

26. Zeller

6.5

2.5

8.0

27. Téli retek

6.0

3.0

5.0

28. Hónapos retek

5.0

2.0

5.0

29. Torma

6.0

2.4

10.2

30. Dughagyma

3.4

1.3

4.0

31. Vöröshagyma (dughagymáról)

3.8

1.2

4.2

32. Vöröshagyma (magról)

3.4

0.9

3.5

33. Fokhagyma

4.3

1.6

4.2

34. Póréhagyma

3.2

0.9

3.8

35. Korai burgonya

5.9

2.2

8.0

36. Zöldbab

12.0

4.0

13.0

37. Zöldborsó

16.0

5.6

15.2

5. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez27

5.1. Irányszámok az állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

A) Irányszámok a sertéstartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Sertés

Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét]

Megjegyzés

Állatkategória

Testtömeg

Trágyatípus

Kövér
hígtrágya(1)

Közepes
hígtrágya(2)

Sovány
hígtrágya(3)

Istálló-
trágya (4)

Koca + szaporulata

200 kg és max. 9 kg

76

152

228

98

Koca és szaporulata
(10 db szopósmalac)

Utónevelt malac

8–35 kg

18

36

54

21

Átlagosan 30–90 napig

Hízó

35–110 kg

32

64

96

35,5

Átlagosan 90–220 napig

Komplex telepre vonatkoztatott adatok

Trágyatermelés [kg/kocaférőhely/hét]

Technológia

Víztakarékos technológiák

Moderált vízfelhasználású technológiák

Vízpazarló technológia

Almos tartás esetén mintegy
10% trágyalé tárolókapacitást is figyelembe kell venni

Telep a kocaneveléstől a fiaztatáson át a véghízlalásig

 

630

1260

1890

344

 

(1) Minimális ürülék hígulás (maximum 1-szeres);

(2) ~2-szeres hígulás;

(3) ~3-szoros hígulás;

(4) Átlagos 1 kg/nap (0,5–1,5 kg/nap) alomfelhasználással számolva férőhelyenként.

B) Irányszámok a szarvasmarhatartó telepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Szarvasmarha

Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét]

Megjegyzés

Állatkategória

Testtömeg

Trágyatípus

Istállótrágya(1)

Hígtrágya

Borjú (0–6 hónap)

40–130 kg

55

Egyedi, illetve csoportos borjúbokszokban

Üsző (6–12 hónap)

130–310 kg

140

Almozott istállóban

Üsző (12–24 hónap)

310–450 kg

230

Almozott istállóban

Hízómarha
(6–12 hónapig)

180–300 kg

150

 

Almozott istállóban

Hízómarha
(12–24 hónapig)

300–420 kg

200

 

Almozott istállóban

Hízómarha, anyatehén (>24 hónap)

550 kg

340

Almozott istállóban

Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb)

650 kg

370

140(2)

Almozott istálló + fejőház

Tejelő tehén
(24 hónapnál idősebb)

650 kg

 

340(3) + 140(2)

Kevésalmos istálló + fejőház

Komplex telepre vonatkoztatott fajlagos adatok [kg/tehénférőhely/hét]

 

 

 

 

Tehénférőhely

480

140(2)

Teljes, utánpótlást is nevelő telepeknél

(1) Almos trágya tárolásakor mintegy 2–5%-nyi térfogatú elfolyó trágyalé tárolót is szükséges építeni.

(2) Fejőházi trágyatermelés (ennek tárolását a hígtrágya tárolás szabályaival megegyezően kell megoldani)

– a napi ürülék 8–10%-a, (napi ürülék 40–60 kg/nap/tehén) 3–6 kg/nap/tehén,

– fejőházi víz (amennyiben nem tartalmaz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2003. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti veszélyes anyagot) (tőgymosó-víz, felmosó-víz/elővárakozó, utóvárakozó, fejőterem/fejőberendezés mosóvize, tejhűtés mosóvize, tisztításhoz használt víz együttesen víztakarékos technológiával 15 liter/nap/tehén,

– fejőházi csurgalékvíz (napi ürülék + fejőházi víz) átlagosan 19 kg/nap/tehén értékkel számolva.

(3) Istállói kövér hígtrágya (>10% SZA)

C) Irányszámok egyes állattartótelepek trágyatároló kapacitásának méretezéséhez

Egyéb állatok

Trágyatermelés
[kg/állatkategória/hét](2)

Megjegyzés

Állatkategória

Testtömeg

Trágyatípus

Istállótrágya

Hígtrágya

1000 tojótyúk

~ 2,2 kg/állat

805(1)

Ketreces tartás, csak ürülék (21% SZA)

1000 brojler

~ 2 kg/állat

218

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

1000 pulykabak

~ 14 kg/állat

790

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

1000 pulykatojó

~ 5 kg/állat

330

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

1000 kacsa

~ 3,5 kg/állat

1200

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

1000 liba

~ 5 kg/állat

1500

Mélyalmos tartásnál, a kitermelt trágyamennyiség alapján

Juh (vegyes korcsoport)

50 kg-os anyajuh

30

 

Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál

Juh (vegyes korcsoport)

70 kg-os anyajuh

42

 

Anyajuhra vetítve (anyajuh + szaporulat) mélyalmos tartásnál

Kecske (vegyes korcsoport)

50 kg-os anyakecske

30

 

Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat) mélyalmos tartásnál

Kecske (vegyes korcsoport)

80 kg-os anyakecske

50

 

Anyakecskére vetítve (anyakecske + szaporulat) mélyalmos tartásnál

Anyanyúl + szaporulata

4 kg

 

8,4

Ketreces tartás, trágyagyűjtő aknával

600 kg

94

 

Almozott tartás

(1) Trágyaszárításos technológia esetén a trágyamennyiséget a szárazanyag-növekedés arányában korrigálni szükséges (pl. 40% SZA esetén a trágyatermelés értéke 402 kg/1000 állat/hét).

(2) A táblázatban szereplő adatokat az életkor és testtömeg figyelembevételével korrigálni szükséges.

D) A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához:

1. A trágyatároló szükséges térfogatának kiszámításához az A)–C) pontok szerint kilogrammban megadott trágyatermelési értékeket a tényleges térfogattömeg alapján m3-re kell átszámítani.

2. Amennyiben a termelt trágyáról saját mérési eredmény nem áll rendelkezésre az átszámításhoz az alábbi irányszámokat lehet alkalmazni:

 

 

A

B

 

 

Megnevezés

Érték [kg/m3]

 

1.

Hígtrágya <10% SZA tartalom alatt

1000

 

2.

Hígtrágya > 10 % SZA tartalom felett

950

 

3.

Istállótrágya

550

 

4.

Mélyalom

800

5.2. Alapkövetelmény a trágyatárolók minimális műszaki paramétereihez

I) Fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek:

A tározó bélelésére alkalmazott fóliának

– teljesen vízzárónak,

– a hígtrágya kémiai hatásával szemben ellenállónak,

– egyenletes falvastagságúnak és szilárdságúnak,

– hajlékonynak, a terhelés hatására deformálódónak,

– a kötéseknél is magas szakítószilárdságúnak,

– és kimagasló UV sugárzásállónak kell lennie.

Trágyatárolók bélelésére ezért csak olyan Építésügyi Műszaki Engedéllyel (ÉME) vagy tanúsítvánnyal rendelkező fóliák, műanyagok, illetve gumi használhatók fel, amelyeknek az állattartó telepek fém vagy földmedencés hígtrágya tárolóiban való alkalmazhatósága, a 20 évet meghaladó elvárt élettartama, UV állósága igazolt. A fóliának „kiváló” osztályú besorolásúnak kell lennie.

II) Beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt)

Betontároló csak

– vízzáró,

– tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű),

– szulfátálló

betonból készíthető.

Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkeznie kell az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban szereplő Megfelelőségi Tanúsítvánnyal vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában a külön jogszabály szerint az elemek trágyatárolásra való alkalmasságát ÉME vagy ETA (Európai Műszaki Engedély) is igazolhatja.

III) Fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók

Fém trágyatároló tartályok esetében kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának. A gyártmányhoz felhasznált fém, tartályfal szerkezeti elemek megfelelőségét

– vagy az anyag minősége önmagában,

– vagy a bevonata biztosítja.

A korrózióálló anyagból készített fém tartálylemezek mind a szilárdsági, mind a korrózióállósági feltételt kielégítik. A korrózióálló fémek tulajdonságait a nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik. Nem korrózióálló fémek korrózióállóságát külön felületi műanyag bevonattal kell biztosítani. A felületi műanyag bevonatról, illetve a felhordás technikájáról, a szerkezeti elemek közötti tömítések megfelelőségéről Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges.

Azon trágyatárolóra, melyek típustervek alapján, különböző méretekben készülő ipari gyártmányok, a gyártóknak a teljes hígtrágya tárolóra, mint késztermékre kell Megfelelőségi Nyilatkozatot biztosítania. Ehhez a gyártónak rendelkeznie kell az összes, szabványokban foglalt tulajdonságoknak való megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, a megfelelőséget igazoló akkreditált vizsgálati eredményekkel.

6. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez28

ADATLAP

az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerint,
a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához

Adatszolgáltatási időszak: _ _ _ _ . _ _ . _ _ - _ _ _ _ . _ _ . _

1. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adata

Gazdálkodó neve

 

KÜJ
(Környezetvédelmi Ügyfél Jel)

_ _ _ _ _ _ _ _ _

Regisztrációs szám

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _

KSH statisztikai számjel

_ _ _ _ _ _ _ _-_ _ _ _-_ _ _-_ _

vagy

Adóazonosító jel

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Adószám

_ _ _ _ _ _ _ _-_-_ _

 

 

 

Székhelye

Irányítószám

Település

Közterület neve

Közterület jellege
(pl. utca, tér)

Házszám

Hrsz.

 

 

 

 

 

 

Kapcsolattartó neve*

 

 

Telefonszáma

 

Melléklet összesen (db)

 

 

 

 

 

* Kitöltése nem kötelező.

2.1. Az állattartó telep adatai

......... oldal

Állattartó telep megnevezése

 

Irányítószám

Település

Közterület neve

Közterület jellege
(pl. utca, tér)

Házszám

Helyrajzi szám

_ _ _ _

 

 

 

 

TH KTJ:

_ _ _ _ _ _ _ _ _

MePAR
blokkazonosító

_ _ _ _ _-_-_ _

2.2. Az állatállomány éves átlagos létszáma és az év folyamán keletkezett trágya mennyisége a tárgyévben

 

Állatfaj

Állattartás módja

Állatok létszáma
(darab)

Keletkezett trágya

Megnevezés

Kód

Megnevezés

Kód

Hígtrágya
(m3/év)

Istállótrágya
(t/év)

1.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

2.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

3.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

4.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

5.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

6.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

7.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

8.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

9.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

10.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

11.

 

_ _

 

_ _

_ _ _ _ _ _ _ _

 

 

2.2.1. Trágyafeldolgozás

......... oldal

TH KTJ

_ _ _ _ _ _ _ _ _

Feldolgozott hígtrágya mennyisége

m3/év

Feldolgozott istállótrágya
mennyisége

t/év

A hígtrágya-feldolgozás technológiája

Az istállótrágya-feldolgozás technológiája

1.

 

1.

 

2.

 

2.

 

3.

 

3.

 

4.

 

4.

 

5.

 

5.

 

6.

 

6.

 

2.3. A trágyatároló kapacitása és a tárgyév utolsó napján tárolt szervestrágya mennyisége

........ oldal

TH KTJ

 

_ _ _ _ _ _ _ _ _

 

Hígtrágya

Tároló adatai

Tá-
rolás
mód-
ja (kód)

Fedettség (kód)

Tárolt hígtrágya
mennyisége (m3)

EH-KTJ

MePAR blokkazonosító

EOV koordináta pár
(X; Y)

Kapacitás (m3)

 

 

 

1.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

 

2.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

 

3.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

 

4.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

 

5.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

 

6.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

 

7.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

 

 

Istállótrágya

Tároló adatai

Tárolás
módja (kód)

Tárolt istállótrágya
mennyisége (tonna)

EH-KTJ

MePAR blokkazonosító

EOV koordináta pár
(X; Y)

Kapacitás (tonna)

1.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

2.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

3.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

4.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

5.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

6.

_ _ _ _ _ _ _ _ _

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _ _ _ _ _;_ _ _ _ _ _

 

_ _

 

3.1. Legeltetéssel hasznosított terület

Település

Helyrajzi szám

MePAR
blokkazonosító

Legeltetett terület (ha)

1.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

 

2.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

 

3.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

 

4.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

 

5.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

 

6.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

 

3.1.1. Legelő állatok

Állatfaj kódja

Legeltetett állatok száma

Legelőn töltött napok száma

_ _

 

 

_ _

 

 

_ _

 

 

_ _

 

 

_ _

 

 

3.2. A trágyakijuttatás adatai a tárgyévben

 

Település

Helyrajzi szám

MePAR blokk-
azonosító

Termesztett növény

Termés
t/ha

Trágyázott terület
(ha)

Szerves
trágya típusa
(kód)

Kijuttatott szervestrágya

Szerves-
trágyával kijuttatott
N hatóanyag
kg/ha

N műtrágya hatóanyag
(kg/ha)

Hígtrágya
(m3/ha)

Kijuttatás módja

Istállótrágya
(t/ha)

1.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

2.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

3.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

4.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

5.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

6.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

7.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

8.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

9.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

10.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

11.

 

 

_ _ _ _ _-_ - _ _

_ _

 

 

_ _

 

 

 

 

 

3.3. Nyilatkozat a más gazdálkodónak átadott vagy más gazdálkodótól átvett trágyáról

Átadott

Átvett

Szervestrágya mennyisége

Átadó/átvevő adatai

Híg-
trágya (m3)

Istálló-
trágya (t)

Szerves-
trágya típusa (kód)

Címe

Regisztrációs szám

Neve

Irányítószám

Település

Közterület neve, jellege

Házsz.

__

__

 

 

__

 

_ _ _ _

 

 

 

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _

__

__

 

 

__

 

_ _ _ _

 

 

 

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _

__

__

 

 

__

 

_ _ _ _

 

 

 

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _

__

__

 

 

__

 

_ _ _ _

 

 

 

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _

__

__

 

 

__

 

_ _ _ _

 

 

 

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _

__

__

 

 

__

 

_ _ _ _

 

 

 

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Nyilatkozat: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az Adatlapban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok, hogy a talajvédelmi hatóság az adatlapon feltüntetett személyes adataimat kezelje.

Dátum:

.....................................

aláírás

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!