nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet
az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről
2013-11-13
2014-01-01
10

161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet

az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről1

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének e) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §2 E rendeletet

a) a külön jogszabály szerint építésügyi vizsga letételére kötelezett személyek építésügyi vizsgáztatására, a vizsga tartalmára, követelményeire és eljárási szabályaira,

b) az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) hatálya alá tartozó építésügyi és építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítő és döntéshozó (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) szakmai továbbképzésére

kell alkalmazni.

Építésügyi vizsga

2. § (1)3 Az építésügyi vizsga célja, hogy a vizsgázó bizonyítsa, birtokában van az általános közigazgatási ismeretek mellett olyan speciális építésügyi igazgatási ismereteknek, amellyel a közigazgatás minden szintjén alkalmassá válik az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok közé tartozó döntések jogszabályi előírásoknak megfelelő előkészítésére, illetve meghozatalára.

(2)4 Az építésügyi vizsgát

a)5 az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő részére a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala,

b)6 a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő részére az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

c)7 az a) és b) pontba nem tartozó, külön jogszabályban építésügyi vizsgára kötelezett személyek részére a miniszter

szervezi (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező).

(3) A munkáltató közigazgatási szerv – az érintettek erre vonatkozó hozzájárulásával – a vizsgára kötelezett köztisztviselők névsorát a vizsgakötelezettség keletkezésének időpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezőnek.

(4) A vizsgaszervező az építésügyi vizsga teljesítésére negyedéves bontásban éves vizsgatervet készít.

(5)8 A vizsgázó számára a vizsgaszervező – figyelembe véve a vizsgára kötelezett számára az Éhk. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésének határidejét – jelöli ki az építésügyi vizsga időpontját, legalább két időpont választásának lehetőséget megadva.

(6) A vizsgaszervező köteles az építésügyi vizsgára való felkészítésről gondoskodni.

(7)9 A miniszter

a) gondoskodik az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítő anyag elkészítéséről, a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató készítéséről, az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról és azok közzétételéről, a felkészítő és a vizsga díjának meghatározásáról, valamint

b) gondoskodik a vizsgáztatást végző személyek díjának meghatározásáról.

(8)10 A (2) bekezdés c) pont szerinti személy az éves vizsgaterv szerint – a miniszter által vezetett minisztérium honlapján – meghirdetett építésügyi vizsgára jelentkezhet.

3. § (1)11 A vizsga keretében a vizsgázó – a 2. mellékletben meghatározott követelményrendszernek megfelelően – számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási és döntéshozatali készségéről.

(2)12 Az építésügyi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarész teljesítéséből áll, amelyeket a vizsgázó számára egy vizsganapon kell megszervezni.

(3) Az építésügyi vizsgát 3 tagú Építésügyi Vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt kell letenni. A bizottság elnöke a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő személy.

(4) Az építésügyi vizsga az Éhk. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül korlátlanul ismételhető.

(5) Az eredményes építésügyi vizsgáról a bizottság az 1. mellékletben meghatározott formában bizonyítványt állít ki.

(6)13 Azt a vizsgázót, aki az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, vagy a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, a vizsgaszervező mentesíti az építésügyi vizsgának a jogosultsági vizsgával megegyező témaköreiből.

A szakmai továbbképzés

4. § (1) A szakmai továbbképzés kötelező és szabadon választható részből áll.

(2) A szakmai továbbképzési időszak 5 év. A továbbképzési időszak 2009. január 1-jétől, illetve az e határidő után kinevezett köztisztviselő esetében a kinevezés időpontjától kezdődik.

(3) A munkáltató közigazgatási szerv a szakmai továbbképzésen való részvételt köteles biztosítani.

A szakmai továbbképzés kötelező része

5. § (1) A szakmai továbbképzés kötelező részének formája tanfolyam, időtartalma legalább 40, de legfeljebb 50 óra, amit a köztisztviselőnek egy szakmai továbbképzési időszak alatt kell teljesítenie.

(2) A szakmai továbbképzés kötelező részének keretében az építésügyi vizsgakövetelmények alapját képező – az adott továbbképzési időszak alatti – jogszabályi változások gyakorlati alkalmazását kell elsajátítani.

(3) A szakmai továbbképzés kötelező részét a 2. § (2) bekezdésében meghatározott szerv szervezi (a továbbiakban: kötelező továbbképzést szervező). A kötelező továbbképzést szervező kötelessége:

a) e rendelet előírásainak megfelelő oktató biztosítása,

b) a szakmai továbbképzésen való részvétel igazolása,

c) a költségek és a munkaidőalap kímélése.

(4) A miniszter gondoskodik arról, hogy a szakmai továbbképzés kötelező részének lebonyolítására egységes – az építésügyi hatósági eljárásokban szakhatóságként részt vevő hatóságok szakmai irányításáért felelős miniszterekkel egyeztetett tartalmú – továbbképzési program álljon rendelkezésre. Indokolt esetben a miniszter a szakmai továbbképzési programban nem szereplő kötelező szakmai továbbképzést is elrendelhet.

(5) Az adott szakmai továbbképzési időszakon belül eredményes építésügyi vizsgát tett köztisztviselő az időszak hátralevő részében mentesül a továbbképzés kötelező részén való részvétel alól.

(6) A kötelező továbbképzést szervező a szakmai továbbképzés kötelező részének teljesítésére a (2) és (4) bekezdésben meghatározott, miniszter által kidolgozott továbbképzési program alapján – a következő évre vonatkozóan, minden év december 15-éig – éves továbbképzési tervet készít.

A továbbképzés szabadon választható része

6. § (1) A szakmai továbbképzés szabadon válaszható témaköre az adott hatósági feladat ellátásának szakmai (építészeti-műszaki) színvonalát elősegítő, a mindenkori műszaki fejlődést figyelembe vevő ismeretanyag, amelynek formája lehet különösen

a) szakmai tanfolyam,

b) a felsőoktatásban a műszaki képzési területen második alapképzés vagy mesterképzés, illetve szakirányú továbbképzés,

c) szakmai előadáson, konferencián hallgatóként való részvétel,

d) szakmai előadáson, konferencián előadóként való részvétel,

e) szakmai tanulmányúton való részvétel,

f) az adott szakterületen végzett oktatói, tudományos és szakirodalmi tevékenység,

g) építőanyagok, technológiák, szerkezetek megismerését célzó szervezett épületlátogatás, kiállításlátogatás, szakmai program.

(2)14 Az (1) bekezdés szerinti szabadon választható szakmai továbbképzést – az (1) bekezdés f) pontja kivételével – a műszaki képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szervezhet (a továbbiakban együtt: továbbképzést szervező).

(3) A köztisztviselőnek az (1) bekezdés szerint szabadon választható továbbképzési formákból egy szakmai továbbképzési időszak alatt legalább ötöt kell teljesítenie azzal, hogy ebből legalább kettőt a továbbképzési időszak első két évében kell teljesíteni.

(4) A szabadon választható továbbképzési kötelezettség alóli, az Éhk. 7. §-ának (3) bekezdése szerinti részbeni mentesítésről – a szakmagyakorlási névjegyzéket vezető szerv igazolása alapján – a munkáltató dönt.

(5) A szervezett, szabadon választható szakmai továbbképzésen történt részvételről a továbbképzést szervező igazolást állít ki a résztvevő számára, amely tartalmazza a köztisztviselő nevét, lakcímét, munkahelyének megnevezését, a továbbképzés azonosító adatait (helyét, idejét, tárgyát), és ezen igazolás egy példányát a résztvevőnek átadja. Az adott szakterületen végzett tudományos tevékenység végzését az erről készült publikációval, illetve szakirodalmi tevékenység esetén a megjelent művel lehet igazolni.

(6) A szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséről a munkáltató közigazgatási szerv vezet nyilvántartást, amelynek előző évi állapotáról minden év március 1-jéig összevont jelentést köteles küldeni a miniszternek.

Az építésügyi vizsgáztatás és a szakmai továbbképzés közös szabályai

7. § (1) Az építésügyi vizsgán vizsgáztató, valamint a szakmai továbbképzés kötelező részén oktató a miniszter által nyilvántartásba vett, az oktatott témakör, illetve a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel és

a) legalább 5 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági gyakorlattal és építésügyi vizsgával vagy az alóli felmentéssel rendelkező, vagy

b) a szakterület szerinti 5 éves igazgatási gyakorlattal rendelkező

személy lehet.

(2) Az építésügyi vizsga módszertanának kidolgozását, az építésügyi vizsgáztatás és a kötelező szakmai továbbképzések központi koordinálását, szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a miniszter végzi.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az építésügyi vizsga – az e rendelet előírásai szerint – legkorábban 2009. január 1-jétől kezdődően tehető le, a szakmai továbbképzési időszak 2009. január 1-jén kezdődik.

(3) A 2009. évben esedékes vizsgakötelezettek névsorát a munkáltató közigazgatási szerv legkésőbb 2008. augusztus 30-áig küldi meg a vizsgaszervezőnek.

(4) A vizsgaszervező a 2009. évre vonatkozó vizsgatervet és a vizsgákra történő felkészítők időbeosztását legkésőbb 2008. szeptember 30-áig készíti el és teszi közzé.

(5) A 7. § (1) bekezdése szerinti oktatói, illetve vizsgáztatói nyilvántartásba 2008. szeptember 1-jétől folyamatosan lehet jelentkezni.

(6)–(7)15

(8)16

1. melléklet a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez17

Szám: ……………

BIZONYÍTVÁNY

építésügyi vizsgáról

Ezt a bizonyítványt …………………………... részére állítottuk ki, aki ……………………… városban (községben) ……… év ……… hó ……… napján született, anyja neve:………...………….………………………………

Nevezett az Építésügyi Vizsgabizottság előtt az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet szerint

ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGÁT TETT

Kelt: …..............., ..…..... év ….……... hó ……... nap

P. H.

    

 

    

vizsgáztató bizottság tagja

 

vizsgáztató bizottság tagja

 

    

 

 

vizsgáztató bizottság elnöke

 

2. melléklet a 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelethez

Építésügyi vizsga-követelmények

I. A vizsgázó ismerje az alább felsorolt témakörökre vonatkozó alapvető általános követelményeket (szóbeli, írásbeli témakörei):

1. Az építésügy alkotmányos alapjai

2. Az Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatai

3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai

4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai

5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai

6.18

7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai

7.1. a települési önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai

7.2. a megyei önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai

7.3. a fővárosi önkormányzat építésüggyel kapcsolatos feladatai

7.4. a kerületi önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai

7.5.19

7.6.20

7.8.21

8.22 A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésüggyel kapcsolatos feladatai

9. Az építésügyi igazgatás anyagi jogi követelményrendszere

9.1. országos településrendezési és építési követelmények

9.1.1. a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv tartalmi követelményei

9.1.2. közművesítettségi előírások

9.1.3. övezeti előírások

9.1.4. építmények elhelyezésére vonatkozó követelmények

9.1.5. járművek elhelyezésének előírásai

9.1.6. építmény elhelyezése közterületen

9.1.7. építmények kialakításának általános szabályai

9.1.8. épületszerkezeti követelmények

9.1.9. égéstermék-elvezetés szabályai

9.1.10. építmények, önálló rendeltetési egységek általános előírásai

9.1.11. lakás kialakítására vonatkozó követelmények

9.1.12. meglévő építményekre vonatkozó előírások

9.1.13. az egyes előírásoktól való eltérés lehetőségei és módja

9.2. helyi építési szabályzat

9.3. szabályozási terv

9.4. illeszkedési szabályok

9.5. szabványok

9.6. tűzvédelmi követelmények

9.7. sajátos építményfajtákra (atomenergiával, honvédelemmel kapcsolatos építmények, bányák, erőművek, közlekedési építmények) vonatkozó speciális követelmények

9.8. a műemlékekre vonatkozó követelmények

9.9. az építési anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minőségtanúsítása

9.10. alapfogalmak

9.11. energetikai követelmények

10. Az építészeti értékek védelmének eszközei

10.1. helyi építészeti értékvédelem

10.2. műemlékvédelem

10.3. világörökség védelme

10.4. országos és helyi jelentőségű védett természeti területek, valamint az egyedi tájértékek védelme

10.5. tervpályázat

10.6. tervtanács

11. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer

11.1. építmények esetén

11.2. sajátos építményfajták esetén

11.3. műemlékek esetén

11.4. nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén

12. Szakhatóságok köre

12.1. szakhatóságok az építésügyi hatósági eljárásokban

12.2. az építésügyi hatóság, mint szakhatóság a sajátos építményfajták és a műemlékek építésügyi hatósági eljárásaiban

12.3. az építésügyi hatóság, mint szakhatóság más hatósági eljárásban

13. Építésügyi hatósági eljárások

13.1. Engedélyezési típusúak

13.2. Kötelezési típusúak

13.3. Végrehajtási típusúak

13.4. Bírságolási típusúak

13.5. Közbülső eljárások

13.6. Kiegészítő eljárások

14. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások

14.1. elvi építési engedélyezés

14.2. építési engedélyezés (módosított építési engedélyezés, továbbépítési engedélyezés), bejelentés tudomásul vétele

14.3. bontási engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele

14.4. használatbavételi engedélyezés, bejelentés tudomásul vétele

14.5. fennmaradási engedélyezés

14.6.23

14.7. telekalakítás engedélyezése

15. Építésügyi hatósági kötelezések

15.1. engedély feltételeinek számonkérése

15.2. hatósági ellenőrzés során tett intézkedések

15.3. építésrendészeti intézkedés

16. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások

16.1. meghatározott cselekmény elrendelése

16.2. meghatározott cselekmény kényszervégrehajtása

16.3. pénzbehajtás

17. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, behajtása

17.1. a végrehajtás elrendelése az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által

17.2. a bírság tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése

17.3. jelzálogjog bejegyzése

17.4. késedelmi kamat

18. Közbülső eljárások

18.1. hiánypótlás kiírása

18.2. eljárás felfüggesztése

18.3. belföldi jogsegély keretében adatok beszerzése

18.4. szakhatóságok megkeresése

18.5. eljárás megszüntetése

18.6. kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

18.7. ügyintézési határidő meghosszabbítása

18.8. szakértő kirendelése

18.9. tanú meghallgatása

18.10. helyszíni szemle tartása

18.11. költségmentesség megállapítása

18.12. értesítés az eljárás megindításáról

19. Kiegészítő, utólagos eljárások

19.1. jogutódlás

19.2. engedély érvényének meghosszabbítása

19.3. teljesítési határidő meghosszabbítása

19.4. határozat kijavítása

19.5. határozat visszavonása

19.6. határozat módosítása

19.7. az építőipari kivitelezési tevékenység kezdésének bejelentése

19.8. a kivitelezés leállítása

20. Az építés résztvevői, feladataik, felelősségük, szankcionálásuk

20.1. építtető

20.2. építészeti-műszaki terv tervezője, szakági tervezője

20.3. vállalkozó kivitelező, alvállalkozó kivitelező

20.4. felelős műszaki vezető

20.5. építési műszaki ellenőr

20.6. beruházás lebonyolító

20.7. kivitelezési tervek tervezője, szakági tervezője

20.8.24

20.9. munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor

20.10. tervezői művezető

20.11. energetikai tanúsító

20.12. építésügyi műszaki szakértő

20.13. építésügyi igazgatási szakértő

20.14.25

20.15. hatósági közvetítő

21. Építésügyi hatósági eljárási ismeretek

21.1. az eljárás megindítása, kérelem, bejelentés követelményei

21.2. a döntés típusai, tartalmi követelményei

21.3. a döntés közlésének módjai

21.4. a kérelem mellékletei

21.5. az ügyfél fogalma

21.6. az ingatlannal rendelkezni jogosult fogalma

21.7. építési jogosultság igazolása

21.8. a tervezői nyilatkozat tartalma

21.9. a felelős műszaki vezetői nyilatkozat tartalma

21.10. a tényállás tisztázásának módjai, eszközei

21.11. tervtanácsi állásfoglalás

21.12. jegyzőkönyv felvétele

21.13. helyszíni szemle megtartása

21.14. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai

21.15. az ügyintézési határidő számítása

21.16. az engedély érvényességi ideje

21.17. hatáskör megállapítása, hatásköri vita

21.18. illetékesség vizsgálata

21.19. kizárási szabályok

21.20. határidő számítása

22. Az építészeti-műszaki és a kivitelezési tervek tartalma

23. Az építési-bontási hulladék kezelésének szabályai

24. Az építésügyi hatósági ellenőrzés szabályai

25. Az építésfelügyeleti intézkedések

25.1. helyszíni ellenőrzés

25.2. döntéshozatal

25.3. építésfelügyeleti bírság megállapítása, behajtása

25.4. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése, adat-továbbítás

26. Szakmai kamarák jogosultságok megállapításával, névjegyzékvezetéssel, etikai és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatai, a szakmagyakorlási jogosultság ellenőrzése

27. Jogorvoslati lehetőségek

28. Másodfokú eljárás lefolytatásának szabályai

II. Vizsgarészek: szóbeli és írásbeli

Az írásbeli vizsga keretében gyakorlati vizsgát is kell tenni, amely az 1–28. pontok alatt felsorolt témakörökből építésügyi hatósági határozatnak jogtár felhasználásával történő szerkesztéséből áll (pl. konkrét engedélyezési dokumentáció vagy ellenőrzési jegyzőkönyv alapján).

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!