nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet
az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról
2013-08-01
2013-09-25
30
Jogszabály

337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról

A Kormány az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

Általános rendelkezések1

1. § (1) E rendelet alkalmazásában többletkapacitás az

a)2 a kapacitás-nyilvántartásban szereplő szakellátási kapacitásokon felüli kapacitás,

b)3 az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. § (1) bekezdés b) pontja alá tartozó kapacitások esetében a 2012. december 31-én lekötött kapacitáson felüli kapacitás,

c)4 a finanszírozási rendszerbe már befogadott, de az adott egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződése alapján a szolgáltató által el nem számolható krónikus súlyozási szorzóval finanszírozott ellátás végzése, valamint az a finanszírozási rendszerbe már befogadott és az adott egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződése alapján a szolgáltató által elszámolható krónikus súlyozási szorzónál magasabb szorzóval finanszírozott ellátás végzése,

d)5 a finanszírozási rendszerbe már befogadott, de adott egészségügyi szolgáltatónál az érvényes finanszírozási szerződése alapján nem finanszírozott speciális, magasabb felkészültséget igénylő ellátás végzése (ideértve *HBCS és indexált OENO),

e)6 az egészségügyi szolgáltatónál létrejövő új ellátási forma, illetve az a nem átcsoportosítás útján létrejövő, az egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződése alapján nem finanszírozott szakma,

f)7 az egészségügyi szolgáltató szempontjából többletteljesítménnyel befogadásra javasolt, az 1. számú melléklet szerinti eszköz, illetve az egészségügyi szolgáltató szempontjából többletteljesítménnyel befogadásra javasolt, vagy a progresszivitás magasabb szintjét jelentő, 1. számú melléklet szerinti eszköz cseréje,

g)8 a finanszírozási rendszerbe már befogadott, de adott egészségügyi szolgáltatónál az érvényes finanszírozási szerződése alapján nem finanszírozott, külön jogszabályban meghatározott tételes elszámolás alá eső egyszer használatos eszköz, illetve gyógyszer,

h)9 a finanszírozási rendszerbe már befogadott, de adott egészségügyi szolgáltatónál az érvényes finanszírozási szerződése alapján nem finanszírozott nagyértékű, még országosan el nem terjedt beavatkozás,

i) a finanszírozási szerződés szerinti dialízis kezelőhelyek és kezelési műszakok mértékét meghaladó kapacitás,

j) a finanszírozási szerződés szerinti sürgősségi ellátási formához képest magasabb fix összegű díjazással járó sürgősségi ellátási forma,

amely a Tv. alapján lekötött kapacitásához képest a magasabb összegű elszámolás és teljesítménynövekedés finanszírozása miatt többletforrás-igénnyel jár.

(1a)10 Többletkapacitásnak minősül az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által végzett, az újszülött 0–4 napos korban történő életkorhoz kötött szűrővizsgálatainak miniszteri rendeletben meghatározott finanszírozott szolgáltatási egysége.

(1b)11 E rendelet alkalmazásában többletkapacitásnak minősül a szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak az előreláthatólag minőségileg magasabb szintű ellátást eredményező szervezeti, illetve funkcionális integrációja, amennyiben annak során nem jön létre az (1) és az (1a) bekezdés szerinti többletkapacitás, és az integráció megvalósítása – ideértve annak járulékos költségeit is – többletforrás-igénnyel jár.

(2)12 Az (1)–(1b) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában a Tv. 1. §-a szerinti fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

(3)13 A szakmai minimumfeltételek teljesítéséhez szükséges eszközök beszerzése, cseréje nem minősül az (1) bekezdésben foglaltak szerinti többletkapacitásnak.

(3a)14 Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem minősül többletkapacitásnak az egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződése szerinti krónikus súlyozási szorzónál magasabb szorzóval finanszírozott krónikus rehabilitációs ellátás végzése, amennyiben a magasabb szorzóval finanszírozott ellátás végzésének engedélyezésére a külön jogszabály szerinti minősítési eljárásban, vagy a Tv. szerinti átcsoportosítási eljárásban sor kerülhet.

(3b)15 Nem minősül többletkapacitásnak az (1) bekezdés szerinti kapacitás, ha az a Tv. 4. §-a alapján indult eljárások eredményeként a szakellátási kapacitásoknak és az ellátási területeknek az egészségügyi szolgáltatót érintő változása miatt kerül megállapításra az egészségügyi szolgáltató számára.

(4)16 Az adott egészségügyi szolgáltatónál már befogadott, külön jogszabály szerint finanszírozható CT, MRI berendezés cseréje nem minősül többletkapacitásnak.

(4a)17 Ha az 1. számú melléklet szerinti eszköz befogadása, illetve cseréje az (1) bekezdés a) pontja szerinti többletkapacitás iránti igénnyel is jár, az eszköz befogadásáról, illetve cseréjéről az (1) bekezdés a) pontja szerinti többletkapacitás befogadására irányuló eljárásban kell dönteni és az (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárást nem kell lefolytatni.

(5)18 Járóbeteg-szakellátásban a heti rendelési óraszám kapacitáson belül a szakorvos által végzett egészségügyi szakellátási tevékenység időtartamát szakorvosi óraként, a nem szakorvosi végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók által – a szakmai minimumfeltételekben foglaltak szerint – önállóan végzett egészségügyi szakellátási tevékenység időtartamát nem szakorvosi óraként szükséges nevesíteni az alábbi szakterületek tekintetében:

a) laboratóriumi, nukleáris, képalkotó és patológiai diagnosztika,

b) rehabilitációs medicina és szakmaspecifikus rehabilitáció,

c) fizioterápia, dietetika, pszichológia, pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák.

(6)19 Uniós támogatási forrásból megvalósuló pályázatok esetében diagnosztikai vizsgálat nem szakorvosi óraszám kapacitáson is nyújtható, azzal, hogy a szakmai tevékenység irányítása, illetve a diagnózis felállítása szakorvos által telemedicina (távdiagnosztika) keretében valósul meg.

(7)20 A Tv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térségek alatt a 4. számú melléklet szerinti térségeket kell érteni.

Az egészségügyi szakellátási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok21

1/A. §22 (1) A Tv. 1/A. § (2) bekezdése szerinti esetben az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve az egészségügyi szakellátási feladat nem teljesítéséről szóló – a Tv. 1/A. § (3) bekezdése szerinti – bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) részére kell megküldeni, melyben – a Tv. 1/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – meg kell jelölni a kötelezettség, illetve a szakellátási feladat nem teljesítésének kezdő időpontját azzal, hogy azt a bejelentés lehetőség szerint legalább 15 nappal meg kell hogy előzze.

(2) Az OTH a bejelentést követően haladéktalanul tájékoztatja ennek tényéről az egészségügyért felelős minisztert, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (a továbbiakban: OEP) és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (a továbbiakban: GYEMSZI).

(3) Az OTH

a) ha a bejelentés legalább 15 nappal megelőzi a nem teljesítésnek a bejelentésben megjelölt kezdő időpontját, a bejelentést követően 8 napon belül,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben haladéktalanul

megteszi a Tv. 1/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak közül a folyamatos ellátás biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, és ha ezek miatt szükséges, hivatalból rendelkezik a Tv. 7. § (11) bekezdése szerinti kapacitásátcsoportosításról, valamint hivatalból módosítja az érintett egészségügyi szolgáltatók ellátási területét és működési engedélyét.

(4) A Tv. 1/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti intézkedésről szóló határozatban a Tv. 1/A. § (11) bekezdése szerinti időpont figyelembevételével kell meghatározni a hiányzó személyi, illetve tárgyi feltételek biztosításának határidejét.

(5) Az OTH a Tv. 1/A. § (4) és (5) bekezdése alapján hozott határozatot, valamint a működési engedélyt – legkésőbb a határozathozatalt követő napon – megküldi a GYEMSZI-nek és az OEP-nek, valamint tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert.

(6) Az OEP a határozat és a működési engedély szükséges módosításának kézhezvételét követően a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben 5 napon belül, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik az érintett egészségügyi szolgáltatók finanszírozási szerződésének – a Tv. 1/A. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével történő – módosításáról, illetve új finanszírozási szerződés megkötéséről.

(7) A Tv. 1/A. § (4) bekezdés b) pontja alapján kijelölt szolgáltató által az átmeneti időszak alatt végzett feladat ellátása után járó finanszírozás a (6) bekezdés alapján megkötött szerződés alapján az egészségügyi szakellátások finanszírozására vonatkozó jogszabályok szerint történik, azzal, hogy a kijelölt szolgáltató csak azok után a teljesítmények után jogosult finanszírozásra, amelyeket a (3) bekezdés alapján hozott kijelölő határozatban megjelölt időszak alatt ténylegesen nyújtott. A teljesítmények elszámolása a kijelölő határozatban megállapított határidő szerint időarányosan kerül az OEP által megállapításra.

1/B. §23 (1) Az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét nem teljesítő önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), illetve a Tv. 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat újbóli teljesítésének, illetve ellátásának tényéről és kezdő időpontjáról legalább 15 nappal korábban tájékoztatja az OTH-t, azzal, hogy a tájékoztatásban meg kell jelölni a teljesítés ismételt megkezdésének időpontját.

(2) Az OTH az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 5 napon belül ellenőrzi, hogy az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat teljesítése ismételt megkezdésének feltételei biztosítottak-e.

(3) Ha az önkormányzat, illetve a Tv. 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a bejelentésben az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat nem teljesítésének okaként az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti személyi, illetve tárgyi feltételek hiányát jelölte meg, az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat teljesítése csak abban az esetben folytatható a Tv. 1/A. § (11) bekezdése szerinti időpontot követően, ha a kötelezettség nem teljesítésének okaként megjelölt személyi, illetve tárgyi feltételek az érintett egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre állnak.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményének és a (3) bekezdésben foglaltaknak figyelembevételével indokolt, az OTH a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés befejezésétől számított 5 napon belül rendelkezik a Tv. 1/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kijelölésnek, illetve a Tv. 1/A. § (5) bekezdése szerinti ingyenes vagyonhasználatnak a tájékoztatásban megjelölt időponttal történő visszavonásáról.

(5) Ha az önkormányzat, illetve a Tv. 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve a szakellátási feladatát a szakellátási feladat állam általi ideiglenes ellátásának kezdő időpontjától számított 3. hónap utolsó napján sem látja el, az érintett szakellátási feladat folyamatos ellátása érdekében a 4. hónap első napjával az OTH – a Tv.-ben meghatározott szabályok szerint és a GYEMSZI javaslatának figyelembevételével – rendelkezik az önkormányzat, illetve a Tv. 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv rendelkezésében lévő szakellátási kapacitásoknak másik egészségügyi szolgáltató részére történő átcsoportosításáról és az ahhoz kapcsolódó ellátási terület módosításáról, valamint az érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosításáról, feltéve, hogy a szakellátási feladatot a 4. hónap első napjától nem az önkormányzat tulajdonából a Tv. 1/B. § (1) bekezdése alapján az államra átszállt egészségügyi intézmény látja el.

(6) Az OTH – az (5) bekezdésben foglaltakon túl – rendelkezik a Tv. 1/A. § (4), illetve (5) bekezdésén alapuló jogerős intézkedéseknek a szakellátási feladat állam általi ideiglenes ellátásának kezdő időpontjától számított 4. hónap első napjával történő visszavonásáról.

(7) Az OTH a (4)–(6) bekezdés alapján hozott határozatát – annak meghozatalától számított 5 napon belül – megküldi a GYEMSZI-nek és az OEP-nek, valamint tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert.

1/C. §24 (1) Ha az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség nem teljesítése miatt a szakellátási feladat a Tv. 1/A. § (11) bekezdése alapján az állam egészségügyi szakellátási kötelezettségének részévé válik és ezzel egyidejűleg az államra száll a Tv. 1/B. § (1) bekezdésében meghatározott intézmény és egyéb vagyon, az intézmény és a vagyon átvételének lebonyolítását (a továbbiakban: átadás-átvétel) a GYEMSZI végzi.

(2) Az átadás-átvételi eljárás levezetője a GYEMSZI főigazgatója által megbízott képviselő (a továbbiakban: átvevő), aki – az érintettekkel egyeztetve – dönt az átadás-átvétel pontos helyéről, időpontjáról, továbbá az átadás-átvétel végrehajtását segítő jelenlévőkről, az átadás-átvétel módjáról, adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatása érdekében az önkormányzat képviselője, valamint a Tv. 1/B. § (1) bekezdése alapján átvételre kerülő intézmény képviselője az átvevővel együttműködni, az átvevő által igényelt adatszolgáltatást teljesíteni köteles.

(3) Az átadás-átvétel előkészítésének részét képezi:

a) dokumentáció bekérése a tulajdonostól, fenntartótól, intézménytől, a bekért dokumentáció hiányosságai, hibái esetén azok javítása, pontosítása, intézmények jogi átvilágításának megkezdése,

b) az átadás-átvételi és birtokbaadási jegyzőkönyv (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) előkészítése,

c) az azonnali beavatkozást kívánó ügyek – így különösen a súlyos visszásságok, jogi szempontból aggályos kérdések, a gazdasági helyzet, a folyamatos, zavarmentes működést akadályozó vagy veszélyeztető egyéb tényezők, az átadás-átvételi elszámolás, vagyonátadással kapcsolatos kérdések – és intézkedési terv rögzítése, és

d) a vitás kérdések rögzítése.

(4) A jegyzőkönyvet az átadó részéről az önkormányzat polgármestere és az átadásra kerülő egészségügyi intézmény vezetője, az átvevő részéről a GYEMSZI főigazgatója írja alá.

(5) Amennyiben a Tv. 1/B. § (1) bekezdése alapján állami tulajdonba átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)–(2b) bekezdése hatálya alá tartozó vagyonelem, a jegyzőkönyv érvényességéhez – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet aláírása is szükséges.

(6) A jegyzőkönyv tartalmazza a 6. számú melléklet szerinti teljességi nyilatkozatot, amellyel az önkormányzat polgármestere teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért és teljeskörűségéért.

(7) A jegyzőkönyv alapjául az átadás-átvétel előkészítése során összeállított dokumentumok szolgálnak. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a 7. számú melléklet határozza meg, azzal, hogy az átvevő feladatainak ellátása érdekében ezen túlmenő adatok és információk szolgáltatását igényelheti. A jegyzőkönyv mellékletei egy eredeti példányban készülnek, amely tőpéldányok az átvevőnél maradnak, az átadó másolati példányt kap.

1/D. §25 (1) Az egészségügyi szakellátás folyamatos biztosítása érdekében az átvett – költségvetési szervként működő – egészségügyi szolgáltató alapító okiratának módosítását az alapítói jogokat gyakorló szerv az átvételt követő 30 napon belül készíti el és nyújtja be a kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartáshoz.

(2) Az átvett – költségvetési szervként működő – egészségügyi szolgáltató esetében a törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 5 napon belül a kincstár hivatalból értesíti az OTH-t, amely gondoskodik a működési engedélyt tartalmazó nyilvántartásnak és a működési engedélynek 30 napon belül hivatalból történő módosításáról.

(3) A (2) bekezdés alá nem tartozó egészségügyi szolgáltató esetén az annak átvételét követő 30 napon belül kell hivatalból módosítani a működési engedélyt tartalmazó nyilvántartást és a működési engedélyt az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével.

(4) A működési engedélyt módosító egészségügyi államigazgatási szerv a nyilvántartás módosítását követő 5 napon belül hivatalból értesíti az OEP-et.

(5) Az OEP az átvett egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződését – a fenntartó változására figyelemmel – a (4) bekezdés szerinti értesítését követő hónap utolsó napjáig módosítja.

1/E. §26 (1) A Tv. 1/E. § (5) bekezdése szerinti jogutódlás alapján kedvezményezetté váló egészségügyi intézmény szerződésmódosításra vonatkozó kérelmében jelezni kell minden olyan körülményt, ami a támogatási szerződés módosítását teszi szükségessé, továbbá a módosítást megalapozó adatokat, információkat.

(2) A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet XIX. Uniós Fejlesztések fejezete szerinti, az Európai Unió által vagy egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projektjeinek végrehajtásához szükséges saját forrás a központi költségvetési törvény 1. melléklet XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcímcsoporton keresztül kerül a Tv. 1/E. § (5) bekezdése szerinti jogutódlás alapján kedvezményezetté váló egészségügyi intézménynek biztosításra.

(3) Az önkormányzattól a Tv. 1/G. § (2) bekezdése alapján a GYEMSZI állományába átvett foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya a nyilatkozatot követő hónap első napjától kezdődik a GYEMSZI-nél.

(4) A kincstár technikai adószámán nyilvántartott intézmények átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendő.

2. §27

A vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályok28

2/A. §29 (1)30 A Tv. 2/D. §-a szerinti vagyoni biztosíték mértékét az OEP határozza meg, azzal, hogy a vagyoni biztosíték mértéke az ellátási szerződés megkötésének évét megelőző finanszírozási évben az átvállalt feladathoz kapcsolódó, szakmánkénti kapacitás egy egységére jutó országos átlagfinanszírozás alapján az átvállalt kapacitásra jutó negyedéves bevétel nagyságától legfeljebb 20%-ban térhet el. Amennyiben a vagyoni biztosíték mértékének megállapításához a megelőző finanszírozási évre vonatkozóan adat nem áll rendelkezésre, a vagyoni biztosíték mértéke az átvállalt feladatra jutó várható éves teljesítmény egynegyede. Az OEP a vagyoni biztosíték mértékének meghatározásakor figyelembe veszi a Tv. 4/A. § (3) bekezdés b), c), e) és j) pontja szerinti szempontokat. A Tv. 4/A. § (3) bekezdés b) és j) pontja szerinti adatokat az OEP megkeresésére vele az OTH közli.

(2) Az ellátási szerződés megkötése előtt a szerződő fél megkeresésére a vagyoni biztosíték összegét vele az OEP az adatkéréstől számított tizenöt napon belül közli. A vagyoni biztosíték mértékéről az OEP tájékoztatja az OTH-t.

(3) A vagyoni biztosíték mértékének felét az ellátási szerződés megkötését követő 30 napon belül, a teljes összegre történő kiegészítést az ellátási szerződés megkötését követő 90 napon belül teszi le

a) a Tv. 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitást átvevő egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv, illetve fenntartó,

b) a Tv. 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapacitást átvevő egészségügyi szolgáltató.

(4) Amennyiben a vagyoni biztosíték letételére a (3) bekezdés szerinti határidőig nem került sor, az ellátási szerződés megszűnik.

(5)31 Az ellátási szerződés (4) bekezdés alapján történő megszűnése esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv erről a megszűnéstől számított öt napon belül tájékoztatja az OEP-et.

A kapacitásfelosztás módosítása32

3. § (1)33 A Tv. 4. § (2) bekezdése szerinti, a kapacitásfelosztás módosítására készített javaslatot az OEP elektronikus formában küldi meg az OTH-nak.

(2)–(3)34

(4)35 A Tv. 4. § (3) bekezdése szerinti határozatban – amennyiben szükséges – az ellátási terület módosításáról is rendelkezni kell. Amennyiben az ellátási terület nem módosul, ennek tényét a határozatban rögzíteni kell.

(5)36

(6)37

(7)38 A Tv. 4. §-a szerinti eljárás nem érintheti az egészségügyi szolgáltatónak azon kapacitását, amely vonatkozásában a 12. § (1) bekezdése szerinti pályázat során fenntartási kötelezettséget vállalt.

4. §39 (1) A Tv. 4/A. § (3) bekezdés a) pontjában levő adatokat az OTH a rendelkezésére álló statisztikai adatok felhasználásával közli a javaslattevő szerv megkeresésétől számított 8 napon belül a javaslattevő szervvel. Amennyiben az OTH valamely szakmában nem rendelkezik statisztikai adatokkal, a javaslattételhez, illetve a döntéshez a KSH által közölt és rendelkezésre álló adatok is felhasználhatóak.

(2)40 A Tv. 4/A. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatokat a KSH-nál elérhető legfrissebb adatok alapján kell megállapítani.

(3) A Tv. 4/A. § (3) bekezdés c)–i) pontjának alkalmazása során a tárgyévet megelőző finanszírozási évnek az OEP-nél rendelkezésre álló adatait kell figyelembe venni. A javaslattétel és döntés során további szempontként értékelhető az adatok időbeli változása, vagy olyan, az eredeti közlést követő időszakban az adatok tartalmában bekövetkező változás, amely a szolgáltató teljesítményét jelentős mértékben befolyásolja.

(4) A Tv. 4/A. § (3) bekezdés j) pontjában szereplő adatokat a működési engedély adatai alapján kell megállapítani.

(5)41 A Tv. 4/A. § (3) bekezdés c)–f) és i) pontjának értékelése során az adott szempont figyelembevételekor az országos átlag adataihoz kell viszonyítani.

(6) A Tv. 4. §-a és 7. §-a szerinti eljárások során az (1)–(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a)42 a Tv. 4/A. § (3) bekezdés a) pontja esetében a tárgyévet megelőző 3 évnél régebbi adatok nem használhatóak fel, kivéve, ha a szempont értékelése időbeli változás bemutatásán alapul,

b) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés b) pontja esetében az ellátandó lakosság számát településenként, illetve településrészenként kell megállapítani. A kapacitás megosztás és az ellátandó lakosságszám megállapítása érdekében a javaslattevő szakmánként és szolgáltatói bontásban mutatószámot képez az összehasonlítás érdekében. Az ellátandó lakosságszám szolgáltatónkénti és szakmánkénti arányát együttesen kell figyelembe venni,

c)43 a Tv. 4/A. § (3) bekezdés c) pontja esetében a betegforgalmi adatok tekintetében a szakmára vonatkozó adatok helyett valamely beavatkozások, tevékenységek körére kiterjedő adatokat is figyelembe lehet venni,

d) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés d) pontja esetében az átlagos ápolási időre vonatkozó adat az ellátott esetek számához viszonyított arányszámként veendő figyelembe,

e)44 a Tv. 4/A. § (3) bekezdés e) pontja esetében a külön jogszabály szerinti esetösszetételi indexet (CMI) az országos átlaghoz viszonyítva kell értékelni, összefüggésben a szolgáltató progresszivitási szintjével,

f) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés f) pontja esetében az ágykihasználtsági mutatókat szakmánként és szolgáltatónként kell figyelembe venni, az egyes szervezeti egységek által végzett teljesítmény és a rendelkezésre álló kapacitás arányának meghatározásával,

g)45 a Tv. 4/A. § (3) bekezdés g) pontja esetében értékelni kell a szolgáltató által adott szakmában továbbküldött betegek arányát az adott szakma országos átlagához viszonyítva, továbbá szükség esetén vizsgálni kell a továbbküldés arányának ágykihasználtsági adatokkal való összefüggését, valamint a szolgáltató progresszivitási szint szerinti jellemzőit,

h) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés h) pontja esetében az átvett betegek arányát az ágykihasználtsági adatokkal és az elvégzett beavatkozások progresszivitási szintjei közötti összefüggések vizsgálatával párhuzamosan kell értelmezni,

i) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés i) pontja esetében a járóbeteg-szakellátásban szakterületenként az egy órában átlagosan ellátható esetszámra vonatkozó adatokat kell vizsgálni a szolgáltató adott szakmában jellemző esetszámához viszonyítva,

j)46 a Tv. 4/A. § (3) bekezdés j) pontja esetében az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott progresszivitási szintek szerinti besorolást kell figyelembe venni. Emellett figyelembe vehető a külön jogszabály alapján meghatározott *HBCS végzésére való jogosultság, továbbá olyan, a szakmai kollégium tagozata által történő kijelölés alapján speciális feladat ellátására, vagy külön jogszabály alapján speciális feladat ellátására történt besorolás, amely a minimumfeltételek szerinti progresszivitási szint szerinti besorolástól eltérő szolgáltatás nyújtására jogosítja fel a szolgáltatót,

k) a Tv. 4/A. § (3) bekezdés k) pontja esetében a helyi közúti közlekedési viszonyokat az 5. számú melléklet szerinti sebességhatárok alapján kell figyelembe venni. Ha a közlekedési viszonyok alapján egyértelműen nem dönthető el a szolgáltató elérhetőségének változása, a döntéshozatal során a helyi tömegközlekedési viszonyok alapján elsősorban a vasúti, illetve autóbusz közlekedés révén történő elérhetőség lehetőségének együttes értékelése szükséges, a napi menetrendben szereplő oda-vissza utazás számának, illetve időtartamának összehasonlítása révén.

(7) A (6) bekezdés szerinti szempontoknak a javaslat előkészítése során történt értékelésétől a döntéshozatal során el lehet térni.

(8) A Tv. 4. §-a szerinti döntés során előnyben kell részesíteni azt az egészségügyi szolgáltatót, amelynek a kapacitásra a 12. § (1) bekezdése szerinti fejlesztések megvalósítása céljából vállalt struktúra-átalakítás teljesítéséhez van szüksége.

(9)47 Amennyiben nem áll rendelkezésre a Tv. 4–5/B. §-a, illetve 7. §-a alkalmazása során figyelembeveendő adat tekintetében térségi, illetve regionális adat, az országos adatokat kell figyelembe venni.

4/A. §48 (1) A Tv. 4/A. § (4) bekezdés a) pontjának és (5) bekezdésének az alkalmazása során az 5. számú melléklet szerinti sebességhatárokat kell figyelembe venni.

(2) A Tv. 4/A. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti elérhetőség meghatározásánál az érintett település központja és a szolgáltató tényleges ellátást végző telephelye közötti távolságot kell figyelembe venni. Amennyiben az elérhetőség megállapításához szükséges adatok egyértelműen nem állnak rendelkezésre, akkor közelítő adat alkalmazásával is megállapítható az elérhetőség.

Tartalék kapacitások felhasználása49

4/B. §50 (1)51 A kapacitás-nyilvántartásban szereplő tartalékkapacitások a Tv. 4. §-a, 10. § (2) bekezdése és a (2) bekezdés szerinti eljárás során használhatók fel.

(2)52 A kapacitás-nyilvántartásban szereplő tartalékkapacitások terhére az OTH – a Kormány által kijelölt szakértői szerv véleményének figyelembevételével – ellátási érdekből bármely, működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató számára kapacitást és ellátási területet állapíthat meg a Tv. 4/A. és 5/A. §-ában foglaltak figyelembevételével. Amennyiben az így megállapított ellátási terület másik egészségügyi szolgáltató ellátási területét is érinti, szükség esetén egyidejűleg rendelkezni kell annak módosításáról.

(2a)53 A kapacitás-nyilvántartásban szereplő tartalékkapacitások az eredeti ellátási formájuktól eltérő ellátási formában is felhasználhatóak, azzal, hogy – a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás egynapos ellátási kapacitásra történő változtatásának kivételével – nem lehet a kapacitást egynapos ellátási kapacitásra, valamint a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra változtatni, illetve ellátási forma váltásakor irányadó a 8/A. §-ban meghatározott arányszám, annak hiányában az értékarány megtartása kötelező.

(2b)54 A (2) bekezdés szerinti eljárás hivatalból, illetve bármely működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató fenntartójának kérelmére indulhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti kapacitás-megállapítás érvényességének feltétele az egészségügyért felelős miniszter általi jóváhagyás.

Eljárás a kapacitások tartós
kihasználatlansága esetén

5. § (1)–(2)55

(3)56 Amennyiben a Tv. 5. §-a alapján a kapacitás más egészségügyi szolgáltatónak kerül átadásra, a kapacitást átvevő egészségügyi szolgáltatóval más szakmára is köthető finanszírozási szerződés, mint amelyet a kapacitáselvonás érintett, azzal, hogy a 8. § (9a) bekezdés c) pontját figyelembe kell venni.

(4)57 A fenntartó az OEP-nek a Tv. 5. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatását követő 30 napon belül teheti meg a szükséges intézkedéseket.

(5)58 A Tv. 5. §-ának alkalmazásában a szakmai összetétel megváltoztatására az országos átlag mértékéig kerülhet sor.

Az ellátási terület megállapítása59

5/A. §60 (1) A Tv. 5/A. § (7) bekezdése szerinti feladatokat az OTH látja el.

(1a)61 A kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) annak az egészségügyi szolgáltatónak az ellátási területéhez tartozik, amelyik területi ellátási kötelezettsége a jogosult bejelentett tartózkodási helye, ennek hiányában bejelentett lakóhelye szerinti településre, illetve településrészre kiterjed.

(2) A Tv. 5/A. § (9) bekezdése alkalmazásában speciális ellátotti kör részére ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak minősül

a)62 a Magyar Honvédség Honvédkórház,

b)63

c) a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelten Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság,

d) a MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok,

e) a büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi szolgáltatói,

f)64 az egyházi jogi személy tulajdonában vagy fenntartásában álló egészségügyi szolgáltató,

g) azon egészségügyi szolgáltató, amely egy vagy több finanszírozott szakmában, annak nem teljes körű szolgáltatásait nyújtja, hanem ellátásai speciális betegségcsoportra, ellátotti körre vagy valamely speciális gyógyító eljárásra korlátozódnak.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók ellátási területe e rendelet erejénél fogva az őrizetbe vett, az előzetesen letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetését töltő személyek egészségügyi ellátására terjed ki.

(3a)65 A (2) bekezdés a), c), d), f) és g) pontja szerinti esetben az egészségügyi szolgáltató ellátási területe megállapítható a speciális ellátotti kör meghatározásával is.

(4) A (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók körét – a működési engedély és a finanszírozási szerződés alapján – az OTH az OEP bevonásával évente felülvizsgálja, és az egészségügyi szolgáltatók listáját a honlapján közzéteszi.

(5)66 Az egyes egészségügyi szolgáltatók által szakmai specialitások alapján több térségre kiterjedően nyújtott, illetve országosan kiemelt, a progresszivitás legmagasabb szintjén végzett, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott ellátások esetében – a szakmánkénti terület-megállapítás és az átfedésmentesség követelménye alkalmazásának mellőzésével – több térségre, illetve Magyarország teljes területére kiterjedő ellátási terület állapítható meg.

(5a)67 A fekvőbeteg-szakellátás keretében gyakorolt szülészet-nőgyógyászat szakma esetében az ellátási terület egyes szülészeti, illetve nőgyógyászati beavatkozások körére vonatkozóan is megállapítható.

(5b)68 Abban az esetben, ha a 2. számú mellékletben valamelyik szakma másik, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló rendelet szerint külön szakmakóddal rendelkező szakmát is magában foglal, az ellátási területet szakmakódok szerinti bontásban külön-külön is meg lehet állapítani, függetlenül attól, hogy a szakmakód szerinti bontás progresszivitási szint vagy egyes beavatkozások köre alapján történik.

(5c)69 A krónikus ellátási formában ellátható szakmák esetében a szakmai minimumfeltétellel rendelkező szakmák esetében külön-külön kell megállapítani az ellátási területet.

(5d)70 A Tv. 5/A. § (11) bekezdés e) pontja alapján – az (5) bekezdésben foglaltakon túl – nem kell figyelembe venni a térséghatárt

a) a rehabilitációs szakellátások esetében,

b) a Tv. 5/A. § (9) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben,

c) a nyugat-közép-magyarországi, az észak-közép-magyarországi és a dél-közép-magyarországi térségek Pest megyéhez és Budapesthez tartozó területei tekintetében,

d) a stroke ellátások esetében,

e) a PIC ellátások esetében.

(5e)71 Nem kell ellátási területet megállapítani a 2. számú melléklet A) rész 53. és 57. pontja szerinti ellátások esetében, valamint az egynapos ellátások esetében.

Az egészségügyi szakellátási kapacitások és ellátási területek nyilvántartása72

5/B. §73 (1)74 A kapacitás-nyilvántartást az OTH a fekvőbeteg-szakellátások és a járóbeteg-szakellátások tekintetében külön-külön vezeti.

(2)75

(2a)76

(3) Az OTH a szakellátási kapacitásokat érintő változást az erről szóló döntés jogerőre emelkedésével vezeti át a nyilvántartáson, azzal, hogy a szünetelésre vonatkozó adatokat a bejelentés tudomásul vételével rögzíti.

(4)77

(5) Az OTH az ellátási területet, illetve annak változását az erről rendelkező döntés jogerőre emelkedésével vezeti át a nyilvántartáson.

(5a)78 Amennyiben nem kerül megállapításra ellátási terület, a 2. számú melléklet A) rész 53. és 57. pontja szerinti ellátások esetében a nyilvántartásban az adott egészségügyi szolgáltató számára az aktív fekvőbeteg-szakellátásban megállapított ellátási területek összességét kell az adott kapacitáshoz tartozó ellátási területként rögzíteni azzal, hogy az átfedésmentesség követelményét és a térséghatárt nem kell figyelembe venni.

(6)79

(6a)80 Abban az esetben, ha jogszabályi változás érinti a Tv. 5/A. § (8b) bekezdés d) pontjában, illetve (8c) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat, a változást – a kapacitás-nyilvántartásnak a (3), illetve az (5) bekezdés szerinti módosulásáig – az egészségbiztosításért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint kell figyelembe venni azzal, hogy ennek tényét – a tájékoztató elérhetőségének biztosításával egyidejűleg – a kapacitás-nyilvántartásban is közölni kell.

(7)81 A Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban az előzetesen befogadott többletkapacitások ellátási formánként és szakmánként szerepelnek. A nyilvántartás tartalmazza

a) annak a pályázónak, illetve egészségügyi szolgáltatónak a nevét, székhelyét és egészségügyi szolgáltató esetén egyedi azonosítóját, aki számára a többletkapacitás előzetesen befogadásra került,

b) a pályázat szerinti projekt azonosító számát,

c) a támogatási szerződés számát,

d) a Tv. 11. § (1) bekezdése szerinti esetben az előzetes befogadás tárgyában közzétett kormányhatározat számát,

e) az előzetesen befogadott kapacitáshoz kapcsolódó fejlesztés szerinti térség megnevezését,

f) az előzetesen befogadott kapacitás szerinti szakma megnevezését, kódját,

g) az előzetesen befogadott kapacitás mennyiségét,

h) az előzetesen befogadott kapacitás tekintetében a finanszírozási szerződés megkötésének várható időpontját.

(8)82 Abban az esetben, ha a finanszírozási szerződés megkötésre kerül a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő kapacitás tárgyában, azt át kell tenni a kapacitás-nyilvántartásba.

(9)83 Törölni kell a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból a kapacitást

a) a (8) bekezdés szerinti esetben,

b) a 12/C. § (4) és (6) bekezdése szerinti esetben.

(10)84 Abban az esetben, ha az előzetes befogadást követően olyan jogszabályi változás következett be, amely érinti az előzetesen befogadott kapacitás tekintetében a (7) bekezdésben meghatározott adatokat, a változást – a pályázó szükség szerinti megkeresését követően – a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban át kell vezetni azzal, hogy a 12/C. § (7) bekezdés a), illetve b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az ellátási terület módosítása

6. § (1)85 Az ellátási területnek a Tv. 5/B. §-a alapján történő módosítása tárgyában az OTH jár el.

(2)86 A Tv. 5/B. §-a szerinti módosítást a kapacitást érintő módosulással egyidejűleg kell átvezetni a nyilvántartáson.

(3)87 Abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének változása miatt a szolgáltató számára megállapított ellátási terület módosítása, illetve kapacitás átcsoportosítás szükséges, a Tv. 5/B. § (4) bekezdése alapján az OTH hivatalból módosítja a szolgáltató ellátási területét, illetve a Tv. 7. § (11) bekezdése alapján átcsoportosítja a kapacitást azzal, hogy – amennyiben szükséges – egyidejűleg módosítani kell az érintett egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit is.

(4)88 A Tv. 5/B. § (1) bekezdése alapján indult eljárásokban az OTH az eljárás megindításától számított 90 napon belül dönt.

(5)89 Az ellátási területet a szakmai szervezeti egység vonatkozásában is meg lehet állapítani.

(6)90

(6a)91 A nappali ellátáshoz, illetve nappali kórházi ellátáshoz tartozó ellátási terület

a) amennyiben a nappali ellátást, illetve nappali kórházi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató azonos szakmában aktív, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátást is nyújt, akkor az azonos szakma szerinti fekvőbeteg-szakellátás ellátási területével,

b) amennyiben a nappali ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató azonos szakmában csak járóbeteg-szakellátást nyújt, akkor az azonos szakma szerinti járóbeteg-szakellátás ellátási területével, illetve több szakmát érintő ellátás nyújtása esetén ezen szakmák közül a járóbeteg-szakellátásban megállapított legnagyobb területet lefedő ellátási területtel

egyezik meg.

(7)92 Az ellátási terület megállapításának eljárásában az egészségügyi államigazgatási szerv döntésének fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

(8)93 A Tv. 1. § (2) bekezdés i) pont ic) alpontja szerinti finanszírozott szolgáltatási egységekre vonatkozó kapacitásadatokat az OTH megkeresésére vele az OEP közli.

7. §94

Az átcsoportosításra vonatkozó szabályok

8. §95 (1) A Tv. 7. §-a alapján kezdeményezett átcsoportosítási kérelemhez csatolni kell:

a)96 az egészségügyi ellátási kötelezettség körében kötött megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés esetén a feladatot átadó egyetértését igazoló dokumentumot,

b) az átcsoportosítás részletes szakmai indokolását,

c) az egészségügyi szolgáltató és fenntartója nyilatkozatát az átcsoportosítás fenntarthatóságáról,

d) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy biztosítani tudja az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet által előírt személyi és tárgyi feltételeket az átcsoportosítással érintett szakmák tekintetében,

e) az egészségügyi szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az átcsoportosítással létrejövő állapot nem ütközik az egészségügyi szolgáltató pályázatban vállalt kötelezettségeibe, és megfelel a Tv. 4/A. § (3)–(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(1a)97 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelmet a megállapodással, illetve ellátási szerződéssel átvett feladatot ellátó szolgáltató fenntartója nyújthatja be.

(2)98 Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. § és a 2. számú melléklet figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó kapacitással nyújtható szolgáltatások szakma szerinti besorolását.

(3)99 Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitás vagy járóbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátás keretében végezhető egynapos ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely, a külön jogszabály szerinti egynapos beavatkozások elvégzésére fordítják az átcsoportosított kapacitást, továbbá a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a szolgáltató vállalja az egynapos ellátás végzésére irányadó külön jogszabály szerinti feltételek teljesítését. Az átcsoportosítás engedélyezése során az OTH helyszíni szemlét tart.

(4)100 Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés aktív, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. §, a 2. és a 3. számú melléklet figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó szakmákat, valamint a végezni kívánt szakmai programot.

(5)101 Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás rehabilitációs nappali kórházi vagy nappali ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy mely rehabilitációs szakma, illetve rehabilitációs szakmai program keretében kívánják működtetni a nappali kórházi ellátást vagy nappali ellátást.

(6)102 Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás intézeti hospice ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. § és a 2. számú melléklet figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítandó kapacitás szakma szerinti besorolását.

(7)103 Amennyiben a Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítással a szolgáltatónál új szakma kerül kialakításra, az engedélyezhető kapacitások mértékét az új szakmára tervezett ellátási terület, az adott szakmára vonatkozó 10 ezer főre jutó országos átlagos kapacitás, illetve az adott szakmában megállapítható ellátási szükséglet esetén az adott szakmában az Egészségügyi Szakmai Kollégium (10) bekezdés szerinti véleménye alapján országosan szükséges összes kapacitásmennyiség és az összlakosság arányához viszonyított átlag figyelembevételével kell meghatározni.

(7a)104 Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás egynapos ellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell, hogy az átcsoportosítást követően a külön jogszabály szerinti mely egynapos beavatkozások elvégzéséhez kerül felhasználásra az átcsoportosított kapacitás, továbbá a kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező vállalja az egynapos ellátás végzésére irányadó külön jogszabály szerinti feltételek biztosítását.

(7b)105 Amennyiben a Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás járóbeteg-szakellátási kapacitássá történő átcsoportosítására irányul, a kérelemnek a 10. §, a 2. és a 3. számú melléklet figyelembevételével tartalmaznia kell az átcsoportosítással érintett szakmákat, valamint a végezni kívánt szakmai programot.

(8)106 A Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás az egészségügyi szolgáltatóra irányadó, külön jogszabály szerinti teljesítményvolumen változása nélkül kezdeményezhető.

(8a)107 A Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés nem irányulhat országos átlag alatti kihasználtsággal rendelkező rehabilitációs és krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitás átcsoportosítására.

(9)108 A Tv. 7. § (7) bekezdése szerinti eljárás során az OEP a megkereséstől számított harminc napon belül küldi meg a 8/A. § szerint megállapítható kapacitásmennyiséget is tartalmazó véleményét az OTH részére.

(9a)109 Az OTH nem engedélyezheti a kérelemben foglalt átcsoportosítást, ha

a) az annak következtében létrejövő állapot nem felelne meg a Tv. 4/A. §-ában foglaltaknak,

b) nem biztosított a csökkentett aktív fekvőbeteg-szakellátás más ellátási formával történő kiváltása,

c) a kérelem a kapacitás krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmából, vagy más ellátási formában végzett szakmából aktív fekvőbeteg-szakellátási szakmacsoportba történő átcsoportosításra irányul,

d) azzal az adott egészségügyi szolgáltató érvényes finanszírozási szerződésében szereplő szakma úgy szűnne meg, hogy a megszűnő szakmához tartozó ellátási területet más egészségügyi szolgáltató nem vállalja, vagy az érintett lakosság ellátáshoz való hozzáférése romlik,

e) az átcsoportosítással létrehozandó állapot nem teljesítené a miniszteri rendeletben meghatározott működési feltételeket valamely szakma vonatkozásában,

f)110 az átcsoportosítás során a 2., illetve a 3. számú mellékletben nem szereplő szakma jönne létre,

g) az átcsoportosítás az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában többletforrás-igénnyel járna,

h)111 az átcsoportosítás veszélyeztetné a Tv. 1. § (2) bekezdés l) pontja szerinti egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, a Tv. 1. § (2) bekezdés o) pontja szerinti egészségügyi szakellátási feladat, illetve a Tv. 1. § (2) bekezdés p) pontja szerinti egészségügyi szakellátási kötelezettség teljesítését, illetve az átcsoportosítás előreláthatólag az ellátás szakmai színvonalának csökkenésével járna,

i) a kérelem a Tv. 7. § (1)–(4) és (6) bekezdésébe ütközik.

(10)112 Az OTH az átcsoportosítás tárgyában hozott döntéséhez véleményt kérhet a szakmai kollégiumtól, amennyiben az átcsoportosítással a szolgáltatónál új szakma jönne létre.

(11)113 Ha a Tv. 7. § (1)–(4) bekezdése szerinti átcsoportosítás a 12. § (1) bekezdése szerinti fejlesztés megvalósításához kapcsolódik, az OTH – az átcsoportosítás feltételeinek fennállása esetén – az átcsoportosításhoz előzetesen hozzájárul. Az előzetes hozzájárulásban – a kérelem alapján – meg kell határozni az átcsoportosítás végrehajtásának időpontját, valamint – ha szükséges – az egészségügyi szolgáltató módosítandó ellátási területét. Ebben az esetben a Tv. 7. § (7) bekezdésében foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy az OTH az előzetes hozzájárulásában foglaltakat is figyelembe véve dönt az átcsoportosítás engedélyezéséről.

(12) Nem minősül a Tv. 7. §-a szerinti átcsoportosításnak, ha a 12–13. § szerinti, kapacitáscsökkentést is tartalmazó döntés egyébként átcsoportosítással jár.

(13)114 A Tv. 7. § (4) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a (9a) bekezdés b) és g) pontját nem kell alkalmazni.

(14)115 Nem minősül az Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában többletforrás igénynek a Tv. 7. § (3) bekezdése szerinti, rehabilitációs szakmák közötti kapacitás-átcsoportosítás.

(15)116 A Tv. 7. § (11) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a kapacitások ellátási formája és szakmai összetétele megváltoztatható azzal, hogy nem lehet a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra, a járóbeteg-szakellátási kapacitást fekvőbeteg-szakellátási kapacitásra változtatni.

(16)117 Abban az esetben, ha a Tv. 7. § (1)–(4) bekezdése szerinti átcsoportosítás eredményeként az 1. § szerinti többletkapacitás jönne létre, az átcsoportosításra irányuló eljárás során az OTH megkeresi az OEP-et. Az OEP soron kívül gondoskodik arról, hogy a kérelmezett átcsoportosítást a többletkapacitás-befogadási bizottság (a továbbiakban: TBB) – az OTH megkeresésétől számított 30 napon belül – megtárgyalja. Amennyiben a kérelmezett átcsoportosítást a TBB támogatja, az OEP – a TBB döntésétől számított 5 napon belül – előzetes jóváhagyás céljából megkeresi az egészségügyért felelős minisztert. Az egészségügyért felelős miniszter a 15. § (12) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megkeresi az államháztartásért felelős minisztert. Az államháztartásért felelős miniszter a 15. § (12) bekezdésében foglaltak szerint nyilatkozik az átcsoportosítás jóváhagyásáról. Az egészségügyért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyás kézhezvételétől számított 10 napon belül – tájékoztatja az átcsoportosítással való egyetértéséről és az államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyásról az OTH-t és az OEP-et. Az OTH a kérelmezett átcsoportosítást csak abban az esetben engedélyezheti, ha azzal az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértett.

8/A. §118 (1) A Tv. 7. § (1) bekezdése szerinti átcsoportosítás esetén

a)119 egy aktív fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe egy krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy vagy egy rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási ágy,

b)120 egy aktív fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe legfeljebb heti 15 járóbeteg-szakellátási szolgáltatási óra,

c) egy aktív fekvőbeteg-szakellátási ágy, valamint heti egy járóbeteg-szakellátási szolgáltatási óra helyébe egynapos ellátásra az átcsoportosított, adott szakma aktív fekvőbeteg-, illetve járóbeteg-szakellátási kapacitására jutó havi átlagos teljesítmény egyenértékének megfelelő mennyiségű szolgáltatási egység,

d) hét krónikus ellátási, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe öt, illetve hat ápolási fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe három, a külön jogszabály szerinti szorzóval finanszírozott intézeti hospice ágy

e)121 egy rehabilitációs, illetve krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe legfeljebb heti 5 járóbeteg-szakellátási szolgáltatási óra,

f)122 egy krónikus fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe egynapos ellátásra az átcsoportosított, a szolgáltató – adott krónikus fekvőbeteg-szakellátási szakmájának – kapacitására jutó havi átlagos teljesítmény egyenértékének megfelelő mennyiségű szolgáltatási egység

állapítható meg, azzal, hogy amennyiben intézeti hospice-re a d) pont szerinti kapacitás-mennyiséget meghaladóan csoportosítanak át, az az ott meghatározottak arányában történhet,

(2)123 A Tv. 7. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs nappali ellátásra történő átcsoportosítás esetén egy krónikus ellátási, illetve rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási ágy helyébe

a) pszichiátriai rehabilitáció keretében működtetni kívánt nappali kórházi vagy nappali ellátás esetén napi 1,2 beteglétszám,

b) az a) pontban nem említett más rehabilitációs szakma keretében működtetni kívánt rehabilitációs nappali kórházi vagy nappali ellátás esetén napi 1 beteglétszám

állapítható meg, azzal, hogy amennyiben nappali kórházi vagy nappali ellátásra az a) és b) pont szerinti kapacitásmennyiséget meghaladóan csoportosítanak át, az az ott meghatározottak arányában történhet.

(3)124 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átcsoportosítás az (1) bekezdés d) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés szerinti átcsoportosítással egy eljárásba is összevonható.

9. §125

Finanszírozási szerződésben leköthető szakmák126

10. § (1)127 A 2. számú melléklet határozza meg azon szakmák körét, amelyekre a fekvőbeteg-szakellátásban külön jogszabály szerint finanszírozási szerződés köthető.

(2)128 A 3. számú melléklet határozza meg azon szakmák körét, amelyekre a járóbeteg-szakellátásban külön jogszabály szerint finanszírozási szerződés köthető.

Eljárás ellátási szükséglet fennállása esetén

11. § (1) A Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti váratlan esemény, vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükségletnek (e § alkalmazásában a továbbiakban: ellátási szükséglet) minősül a szükségletnek az ellátás biztonságát veszélyeztető mértékű változása.

(2)129 Az OTH az ellátási szükségletről való tudomásszerzés napját követő 10 napon belül a Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti finanszírozási szerződés megkötéséhez szükséges jóváhagyás céljából kérelemmel fordul az egészségügyért felelős miniszterhez.

(3)130 A kérelemben az egészségügyért felelős minisztert tájékoztatni kell

a) az ellátási szükséglet okáról és fennállásának várható idejéről,

b) az érintett lakosságszámról és ellátási területről,

c)131 az ellátást végző egészségügyi szolgáltatóról (szolgáltatókról),

d) az érintett szakma vagy szakmák köréről,

e) a felmerült kapacitásigény mennyiségéről,

továbbá mellékelni kell a c) pont szerinti egészségügyi szolgáltató (szolgáltatók) finanszírozási szerződés módosítására vonatkozó beleegyező nyilatkozatát.

(4)132 Az egészségügyért felelős miniszter a kérelem kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül dönt jóváhagyásáról. Elutasító döntés esetén erről – a döntés indoklásával együtt – értesíti az OTH-t. Jóváhagyást tartalmazó döntés esetén az egészségügyért felelős miniszter a döntést követő munkanapon a jóváhagyott kérelmet megküldi jóváhagyásra az államháztartásért felelős miniszternek. A kérelem tárgyában az államháztartásért felelős miniszter harminc napon belül érdemi választ ad. Elutasítás esetén az érdemi válasz közlése indoklással együtt történik.

(5)133 Az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntésüket az alábbi szempontok alapján hozzák meg:

a) a felmerült kapacitásigény nagysága,

b) az érintett és veszélyeztetett lakosság száma,

c) az adott szakmában (szakmákban) az egy ágyra jutó betegforgalmi adatokban bekövetkezett változás,

d) az átvett betegek arányában bekövetkezett változás az adott szakmában (szakmákban),

e) az adott szakmában (szakmákban) a területen kívülről ellátott betegek arányában bekövetkezett változás,

f)134 a külön jogszabály szerinti teljesítményvolumen teljesítés arányában várható változás.

(6) A miniszteri döntéshez szükséges adatokat az OEP a megkeresésétől számított 5 napon belül elektronikusan és nyomtatott formában bocsátja a megkeresést küldő miniszter rendelkezésére.

(7)135 A miniszteri döntések eredményéről – az államháztartásért felelős miniszter döntésének kézhezvételétől számított 5 napon belül – az egészségügyért felelős miniszter értesíti az OTH-t és az OEP-et.

(8)136 Az OEP a miniszteri döntések eredményéről történő értesülést követő nyolc napon belül előkészíti és az érintett egészségügyi szolgáltató részére megküldi a finanszírozási szerződés módosításának tervezetét. A szerződésmódosítást úgy kell előkészíteni, hogy az alapján a finanszírozás kezdőnapja az ellátási szükséglet bekövetkezésének napja legyen.

(9)137 Az OTH az ellátási szükséglet megszűnéséről azonnal értesíti az OEP-et és az egészségügyért felelős minisztert.

(10)138 Az OEP a Tv. 10. § (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat során az (5) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével jár el.

A többletkapacitás-befogadási eljárások közös szabályai139

11/A. §140 Amennyiben a benyújtott pályázat, illetve kérelem olyan többletkapacitás befogadására irányul, amelyre vonatkozóan a korábbiakban a 12–15/A. § alapján támogató befogadási döntés született, a pályázat, illetve a kérelem csak a pályázó, illetve a kérelmező korábban befogadott kapacitásigényéről történő lemondása esetén támogatható.

11/B. §141 Amennyiben az 1. § (1) bekezdésében meghatározott többletkapacitások bármelyikével történő egészségügyi szolgáltatás végzésének, illetve elszámolásának további feltétele az 1. § (1) bekezdésében meghatározott másik többletkapacitással történő rendelkezés is és az adott egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik azzal, a két különböző többletkapacitás befogadásáról – erre irányuló kérelem hiányában is – egy eljárásban kell dönteni, a két különböző többletkapacitás csak együtt fogadható be.

11/C. §142 Abban az esetben, ha a 8. § (16) bekezdése szerinti eljárás során engedélyezte az OTH a többletkapacitást eredményező átcsoportosítást, a többletkapacitás befogadása tárgyában nem kell külön eljárást lefolytatni, illetve külön döntést hozni.

Az előzetes többletkapacitás-befogadási eljárás

12. §143 (1) Többletkapacitás a Tv. 11. §-a alapján előzetesen akkor fogadható be, ha

a) címzett támogatás szakmai programja,

b) központi költségvetésből támogatott egyéb beruházás,

c) európai uniós forrásból támogatott pályázat,

d) egyéb regionális fejlesztések,

e) népegészségügyi programok

megvalósítása többletkapacitások befogadását igényli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befogadásnál figyelembe kell venni, hogy a befogadásra kerülő többletkapacitás várható éves teljesítményének finanszírozott összege nem haladhatja meg

a) a költségvetési törvényben rendelkezésre álló források,

b) a befogadással összefüggésben megszűnő szerződés következtében felszabaduló finanszírozás és

c) a finanszírozási szabályok módosításának eredményeként felszabaduló források

együttes összegét.

(3)144 Ha az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő többletkapacitás-befogadási igény merül fel, az előzetes befogadásra a kérelmet a támogatásra kiírt pályázat határidejének letelte előtt legalább 75 nappal, amennyiben a pályázat kiírása és határideje közötti idő ennél rövidebb, akkor a pályázat kiírását követő 8 napon belül kell elektronikusan és nyomtatott formában benyújtani az egészségügyért felelős miniszterhez. A kérelem az alábbiakat tartalmazza:

a) a pályázat részét képező és a kérelmezett kapacitásbefogadással összefüggő orvos-szakmai programot,

b) a kérelmezett kapacitás tervezett kihasználtságának, betegforgalmi adatainak bemutatását,

c) a Tv. szerinti elérési szabályoknak történő megfelelést,

d) a kérelmezett kapacitással összefüggésben tervezett ellátási területet,

e) a kérelmezett kapacitásbefogadás tekintetében a finanszírozás megkezdésének tervezett időpontját, a fejlesztés egyes részelemeinek – részletes indoklással ellátott – finanszírozására vonatkozó bontásban, amennyiben a fejlesztés egyes kapacitásbefogadással érintett részelemeinek megvalósulása és a fejlesztés egészének tervezett finanszírozása időben eltér,

f) a fenntartási időszakra vonatkozó pénzügyi hatásvizsgálatot, amely magában foglalja

fa) az ellátandó feladatra vonatkozó várható éves bevételeket és kiadásokat, valamint

fb) a tervezett kapacitásbővítésnek az egészségügyi szolgáltató egészére gyakorolt hatásának bemutatását, tekintettel a más szervezeti egységeknél megjelenő többletköltségekre, illetve a más egységeknél elérhető megtakarításokra, méretgazdaságossági szempontokra.

(4) Az egészségügyért felelős miniszter a kapacitásbővítési kérelem elbírálása érdekében az ellátási érdek fennállásának eldöntéséhez kikéri az OTH és az OEP véleményét, amelyet az OEP és az OTH a megkereséstől számított 10 napon belül megküld.

(5) Az OTH (4) bekezdés szerinti véleménye az alábbiakat tartalmazza:

a) a megye érintett részén kimutatható-e kapacitáshiány,

b) vannak-e szünetelő kapacitások az érintett szakmában,

c) történt-e rendkívüli intézkedés az ellátás biztosítása érdekében.

(6) Az OEP (4) bekezdés szerinti véleménye a (3) bekezdés szerinti kérelem finanszírozási szempontú véleményezésén túlmenően a többletkapacitás-befogadás mértékére és feltételeire vonatkozó javaslatát is tartalmazza.

12/A. §145 (1) A Tv. 11. § (1) bekezdése szerinti, éven túli kötelezettségvállalást eredményező, előzetes többletkapacitás-befogadási eljárásban az egészségügyért felelős miniszter a 12. § (5) és (6) bekezdése szerinti vélemény figyelembevételével elkészíti a többletkapacitás-befogadási javaslatát, és azt a pályázónak a pályázat benyújtási határidejét megelőzően 15 nappal megküldi.

(2) A pályázó a 12. § (1) bekezdése szerinti támogatás kérésére irányuló szakmai programját az (1) bekezdés szerinti javaslatra figyelemmel nyújtja be.

(3) Amennyiben a támogatás a befogadási javaslatban foglaltaktól eltérően került elfogadásra, erről a támogatás elfogadását követő három napon belül az egészségügyért felelős minisztert tájékoztatni kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter az előzetes többletkapacitás-befogadást feltételül szabó támogatási döntést követően – a Kormány ügyrendjétől eltérő eljárásban – előterjesztést nyújt be a Kormányhoz az előzetes többletkapacitás-befogadások jóváhagyása érdekében. A befogadási javaslatról szóló döntés következtében a támogatási döntés eredménye módosulhat.

(5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztésben több előzetes többletkapacitás-befogadás jóváhagyása is kérhető.

12/B. §146 (1) A Tv. 11. § (2) bekezdése szerinti, éven túli kötelezettségvállalást nem eredményező, előzetes többletkapacitás-befogadási eljárásban a 12/A. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egészségügyért felelős miniszter a többletkapacitás-befogadási javaslatot az OEP-pel együttesen készíti el, és a pénzügyi hatásvizsgálattal, valamint a 12. § (5) bekezdése szerinti véleménnyel együtt megküldi az államháztartásért felelős miniszternek.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti javaslat beérkezését követő 30 napon belül érdemi választ ad az egészségügyért felelős miniszternek a befogadással történő egyetértése, illetve annak elutasítása tárgyában. Elutasítás esetén az érdemi válasz közlése indokolással együtt történik.

12/C. §147 (1) Az egészségügyért felelős miniszter

a) a 12/A. § szerinti esetben a Kormány jóváhagyását,

b) a 12/B. § szerinti esetben az államháztartásért felelős miniszter 12/B. § (2) bekezdése szerinti értesítésének beérkezését

követően haladéktalanul értesíti a befogadást kérő személyt, a 12. § (1) bekezdése alapján támogatást nyújtó szervet, valamint az OEP-et és az OTH-t a döntésről és a befogadással összefüggésben megállapított feltételekről.

(2)148 Az OTH a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást az (1) és a (7) bekezdés szerinti értesítés alapján vezeti.

(3)149 A 12. § (1) bekezdése szerinti támogatási igény elfogadása esetén az igénnyel összefüggő fejlesztés támogatási szerződésében a beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósítására meghatározott időpontot követő 30 napon belül az OEP – erre irányuló kérelem esetén – az egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerződést köt, amennyiben annak jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak.

(4) A 12. § (1) bekezdése szerinti támogatás iránti igény elutasítása, visszavonása, valamint a pályázati kiírás meghiúsulása esetén az egészségügyért felelős miniszter intézkedik a pályázó előzetes többletkapacitás-befogadásának törlése érdekében.

(4a)150 A beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósulását nem igénylő pályázat esetén a finanszírozási szerződés megkötésekor – a (3) bekezdésben meghatározott időpont helyett – a fejlesztésre vonatkozó támogatási szerződés megkötésének napja, illetve amennyiben az korábbi, az (1) bekezdés szerinti döntésben meghatározott időpont az irányadó.

(5) Amennyiben a pályázat – ugyanazon feltételekkel – ismételten kiírásra kerül, a pályázó nyilatkozhat a korábban benyújtott kérelme fenntartásáról.

(6)151 Amennyiben a 12. § (1) bekezdése szerinti támogatási igénnyel összefüggő fejlesztés támogatási szerződésében a beruházás vagy beruházási elem fizikai megvalósítására meghatározott időpontot követő egy éven belül a pályázó nem kezdeményezi a finanszírozási szerződés megkötését, vagy annak a pályázatra vonatkozó támogatási szerződésben foglaltak szerinti időpontra történő halasztását, az OEP az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével a pályázó előzetes kapacitásbefogadását törli a nyilvántartásból.

(6a)152 Amennyiben a kapacitás – az egészségügyért felelős miniszter egyetértése hiányában – a (6) bekezdés alapján nem kerül törlésre a Tv. 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból, a (6) bekezdésben meghatározott időpontot követően – az egészségügyért felelős miniszter által megjelölt határnapig – köthető finanszírozási szerződés a kapacitás tekintetében.

(7) Amennyiben a finanszírozási szerződés megkötése előtt a többletkapacitás befogadást módosítani szükséges, azt

a) többletforrás-igénnyel nem járó esetben az egészségügyért felelős miniszter,

b) többletforrás-igénnyel járó esetben az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen

engedélyezheti, és erről az egészségügyért felelős miniszter az OEP-et és az OTH-t értesíti.

(8) Az (1) és a (7) bekezdés szerinti értesítés a 12. § (1) bekezdése szerinti támogatási szerződés megkötésének feltétele, az a támogatási szerződés mellékletét képezi.

Többletkapacitás-befogadási eljárás

13. § (1)153 A 12. § körébe nem tartozó többletkapacitás az e §, valamint – a 15/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a 14–15. § alapján lefolytatott pályázati eljárás során kerülhet befogadásra.

(2)154 Az OEP az OTH-val a kapacitás-szükséglet befogadására vonatkozóan – a Tv. 4/A. § (3) bekezdés c), d), f) és k) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdésben meghatározott szempontok szerint – minden év január 31-éig, illetve az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott határidőn belül kiegészítő elemzést készít, és megküldi – a Tv. 4. § (2) bekezdése szerinti aktuális elemzéssel együtt – a szakmai prioritásokra vonatkozó javaslatát az egészségügyért felelős miniszternek.

(3)155

(4)156 A beérkezett javaslatok alapján a szakmai prioritásokat – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra – az egészségügyért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett közleményben határozza meg a (2) bekezdés szerinti javaslat kézhezvételétől számított 60 napon belül. A közleményben meghatározott szakmai prioritások – a (4a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legfeljebb a következő évi prioritásokról szóló közlemény közzétételéig érvényesek.

(4a)157 A (4) bekezdés alapján a Hivatalos Értesítőben közzétett szakmai prioritásokat az egészségügyért felelős miniszter – figyelemmel a már megjelent pályázati kiírásra – módosíthatja a Hivatalos Értesítőben közzétett közleményével.

(5) A pályázat kiírásánál és a többletkapacitások befogadásánál figyelembe kell venni, hogy a befogadásra kerülő kapacitás várható éves teljesítményének finanszírozott összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló források összegét.

(6)158 Az OEP a pályázati kiírás vagy kiírások tervezetét a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével elkészíti, és azt az egészségügyért felelős miniszterhez a szakmai prioritások Hivatalos Értesítőben történő megjelenésétől számított 20 napon belül jóváhagyásra felterjeszti. A pályázat vagy pályázatok kiírásáról az egészségügyért felelős miniszter dönt, a kiírást legalább 20 napos és legfeljebb 40 napos pályázati határidővel engedélyezheti.

(7)159 Amennyiben az egészségügyért felelős miniszter a pályázat vagy pályázatok kiírását engedélyezi, az OEP a pályázatot vagy pályázatokat az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott határidőre írja ki.

(8) A (7) bekezdés szerinti pályázati kiírás tartalmazza:

a) a megpályázható szakmai prioritást (prioritásokat) és a pályázható forrás (források) mértékét,

b) a pályázat benyújtásának határidejét,

c) a befogadás tervezett időpontját és a határozott időre történő befogadás esetén annak várható időtartamát,

d) a befogadás és finanszírozás szakmai feltételeit,

e)160 a pályázattal érintett egészségügyi szolgáltatói kör és földrajzi terület meghatározását,

f) a kizárás szempontjait,

g)161 befogadás esetén az egészségügyi szolgáltató kötelezettségeit, jogosultságát,

h) a pályázat mellékleteként benyújtandó szakmai és pénzügyi tervre vonatkozó szempontokat,

i) a pályázat egyéb tartalmi követelményeit.

(9)162 A (7) bekezdés alapján kiírt pályázatot az OEP az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásával módosíthatja a pályázati határidő lejártát megelőzően azzal, hogy a módosított pályázati kiírás pályázati határideje az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott idővel, de legalább 15 nappal meghosszabbodik, és erről, valamint a módosításról a módosítást megelőzően pályázatot benyújtókat értesíteni kell. A módosított pályázati kiírás tekintetében a (7) bekezdésben, valamint a 14. és 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

14. § (1)163 A 13. §-ban meghatározott pályázati kiírásra a pályázatot az egészségügyi szolgáltató fenntartója (tulajdonosa) – egyetem esetében a rektor – nyújthatja be az OEP-hez, amennyiben megfelel a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek. Amennyiben a fenntartó (tulajdonos) nem azonos az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel, az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellenjegyzése szükséges.

(2)164 A pályázatot két nyomtatott és aláírt példányban, valamint egy elektronikus példányban kell az OEP-hez benyújtani.

(3) A pályázathoz csatolni kell:

a) a pályázati kiírásban szereplő adatlapot,

b) a pályázati kiírásban szereplő szempontok szerinti részletes szakmai és pénzügyi tervet,

c)165 az OTH szakmai tervre vonatkozó véleményét,

d) működő gyógyintézet szolgáltatásait érintő pályázat esetén nyilatkozatot arról, hogy a gyógyintézet szakmai terve összhangban van a többletkapacitás befogadására benyújtott pályázatban foglaltakkal.

(4)166 A pályázat részét képező, a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai tervet a kérelmező a pályázat benyújtását megelőzően benyújtja az OTH-hoz előzetes szakmai véleményezésre. Az OTH szakmai véleményét a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg.

(5)167

(6)168 Az OEP a beérkezett pályázatokat véleményezi és a befogadásra vonatkozóan indoklással ellátott rangsort állít fel, amelyet a pályázat benyújtásának határidejét követő 30 napon belül – a pályázatokra és a pénzügyi tervre vonatkozó véleményével együtt – megküld a TBB részére.

15. § (1) A pályázatok elbírálását az OEP készíti elő.

(2)169 A TBB elnöke az OEP véleményének kézhezvételét követő 15 napon belülre hívja össze a TBB ülését, a (7) bekezdésben meghatározott határidő figyelembevételével.

(3)170 A TBB létszáma 8 fő, amelyből 3 főt az egészségügyért felelős miniszter, 1 főt az államháztartásért felelős miniszter, 2 főt az OEP főigazgatója, 1 főt az országos tisztifőorvos és 1 főt a GYEMSZI főigazgatója jelöl ki. A TBB elnökét – a tagok közül – az OEP főigazgatója jelöli ki.

(4)171 A TBB tagjainak megbízatása a kijelöléssel jön létre. A megbízás visszavonásig szól.

(5)172 A TBB határozatképességéhez 5 tag jelenléte szükséges. A TBB ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a járóbeteg-szakellátást, valamint fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknak a TBB elnöke által meghívott szakmai érdekképviseleti szervezetei képviselői, továbbá előterjesztőként az OEP adott témáért felelős munkatársa.

(6)173 A TBB döntését tagjai többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A TBB tagja különvéleményt fogalmazhat meg. Az ülésen a döntésről és a megfogalmazott különvéleményről jegyzőkönyv készül.

(7)174 A TBB működéséhez szükséges feltételeket az OEP biztosítja. A TBB ülését úgy kell összehívni, hogy a megtárgyalandó anyagokat a TBB tagjai az ülést megelőzően legalább öt nappal megismerhessék.

(8)175 A pályázat tárgyában tartott ülését követően a TBB 15 napon belül javaslatot tesz az egészségügyért felelős miniszternek a befogadásra javasolt szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóra, és a kapacitás, illetve teljesítmény mértékére, valamint a finanszírozási szerződés megkötésének időpontjára és a szerződés időbeli hatályára.

(9)176 A TBB a (8) bekezdésben meghatározott befogadási javaslatának elkészítése során

a) álláspontja kialakításánál előnyben részesíti az objektív ellátási szükségletek kielégítésére irányuló pályázatot;

b) figyelembe veszi

ba)177 az egészségügyi szolgáltatót érintő korábban befogadott és a pályázat benyújtásakor lekötött többletkapacitásokat,

bb) az egy kapacitásegységre jutó lakosságszám adatokat,

bc) az intézmény előző finanszírozási évre vonatkozó egy kapacitásegységre jutó forgalmi adatait,

bd) az érintett szakmák kihasználtságára vonatkozó adatokat,

be) a kapacitás szükséglet-alapú tervezésének meglétét,

bf) a vonatkozó egyéb szakmai szabályoknak történő megfelelést,

bg) a finanszírozás várható összegét;

bh)178

c) összefoglalót készít a befogadás évenkénti pénzügyi kihatásáról kérelmenként és a támogatott kérelmek összessége tekintetében.

(10) A pályázat elbírálásánál előnyben kell részesíteni az olyan kérelmeket, melyeknek eredményeként az egészségügyi szolgáltató

a) országos, illetve regionális ellátási területtel működik, vagy

b) progresszív egészségügyi ellátást nyújt, vagy

c) a korábban finanszírozott szolgáltatásokhoz képest költséghatékony megoldást nyújt, vagy

d) az ellátott terület népegészségügyi mutatóihoz szakmai összetételében a meglévőnél jobban igazodó szolgáltatást végez, vagy

e) segíti az egészségügyi rendszerhez való hozzáférési esélyek kiegyenlítését.

(11)179 A befogadási javaslat alapján a pályázatról – a TBB befogadási javaslatának felterjesztésétől számított 35 napon belül – az egészségügyért felelős miniszter dönt a (9) bekezdés a) és b) pontja alapján, valamint az éves pénzügyi kihatások és a rendelkezésre álló források figyelembevételével.

(12)180 Az egészségügyért felelős miniszter döntése előtt – a TBB általi felterjesztés kézhezvételét követő 10 napon belül – megkéri a befogadáshoz az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulását. Az államháztartásért felelős miniszter a megküldött befogadási javaslat kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti az egészségügyért felelős minisztert a befogadáshoz való hozzájárulásáról, illetve annak elutasításáról és az elutasítás indoklásáról. Az egészségügyért felelős miniszter döntése akkor érvényes, ha ahhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetesen hozzájárult.

(13)181 Az OEP főigazgatója a befogadott többletkapacitásokról a döntésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az OEP honlapján közzétételre kerülő közleményt ad ki. A közlemény pályázónként tartalmazza a befogadott többletkapacitás mértékét, valamint a finanszírozási szerződés megkötésének tervezett időpontját és időtartamát.

(14)182 A befogadott többletkapacitásra a finanszírozási szerződéskötési jogosultság hatályát veszti, ha az egészségügyi szolgáltató a közlemény közzétételét vagy a közleményben meghatározott befogadási időpontot követően egy éven belül nem kezdeményezi annak megkötését.

Egyszerűsített többletkapacitás-befogadási eljárás183

15/A. §184 (1)185 Az 1. § (1) bekezdés c), d) és f)–j) pontja, valamint az 1. § (1a) bekezdése szerinti többletkapacitás a 13–15. §-ban foglaltaktól eltérően az e § szerinti eljárás során is befogadásra kerülhet.

(2)186 Az (1) bekezdés szerinti többletkapacitás befogadására vonatkozó, szakmai indoklással ellátott kérelmet az egészségügyi szolgáltatók nyújthatják be a TBB részére. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a fenntartó nyilatkozatát a befogadási kérelem támogatásáról,

b) a szakmai kollégium szakmailag érintett tagozatának véleményét,

c) az egészségügyi szolgáltatónak működési engedélyt kiadó hatóság nyilatkozatát az ellátás nyújtásához szükséges feltételek fennállásáról,

d) a befogadás szükségességének részletes szakmai indoklását,

e) a befogadás fenntarthatóságát alátámasztó pénzügyi hatásvizsgálatot, megjelölve a szolgáltatás éves felvállalt mennyiségét, és a szükséges teljesítményvolument.

(2a)187 Ha a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt követelményeknek, a TBB a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül – legfeljebb 30 napos határidővel –hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(3)188 A TBB minden év áprilisában és szeptemberében ülésezik, további üléseket szükség szerint tarthat. A TBB az üléséig beérkezett hiánytalan kérelmek alapján javaslatot tesz az egészségügyért felelős miniszternek az (1) bekezdés szerinti többletkapacitás befogadására.

(4) A (3) bekezdés szerinti javaslat tartalmazza

a) a többletkapacitás-befogadásra javasolt egészségügyi szolgáltatókat,

b)189 a befogadásra javasolt többletkapacitás megjelölését,

c) a többletkapacitás-befogadás forrásigényét,

d) a finanszírozás javasolt kezdési időpontját.

(5)190 Az egészségügyért felelős miniszter a javaslatról annak beérkezésétől számított 35 napon belül, az éves pénzügyi kihatások és a rendelkezésre álló források figyelembevételével, a 15. § (12) bekezdésében foglaltak alkalmazásával dönt.

(6)191 Az OEP főigazgatója a befogadott többletkapacitásokról a döntésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az OEP honlapján közzétételre kerülő közleményt ad ki. A közlemény egészségügyi szolgáltatónként tartalmazza a befogadott többletkapacitás megjelölését, mértékét, valamint a finanszírozási szerződés megkötésének tervezett időpontját és időtartamát.

(7)192 A befogadott többletkapacitásra a finanszírozási szerződéskötési jogosultság hatályát veszti, ha az egészségügyi szolgáltató a közlemény közzétételét vagy a közleményben meghatározott befogadási időpontot követően egy éven belül nem kezdeményezi annak megkötését.

Az 1. § (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás befogadása193

15/B. §194 (1)195 Az 1. § (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás befogadására a 13–15. §-ban foglaltakat a (2)–(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az e § szerinti eljárásban nem kell alkalmazni a 13. § (1), (2), (4), (4a), (6) és (7) bekezdését, a 14. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 15. § (8), (10) és (11) bekezdését.

(2) Az 1. § (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás befogadására vonatkozó pályázatot az egészségügyért felelős miniszter kezdeményezésére és jóváhagyása mellett az OEP a kezdeményezéstől számított 25 napon belül a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett pályázati felhívással írja ki. A pályázati felhívásra pályázatot az integrációban érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartói a 14. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyújthatnak be, azzal, hogy a különböző fenntartókhoz tartozó – ugyanazon integrációban érintett – egészségügyi szolgáltatók fenntartói csak közösen pályázhatnak.

(3) A pályázathoz mellékelni kell:

a) az egészségügyi szolgáltatónak működési engedélyt kiadó hatóság nyilatkozatát arról, hogy az integráció megvalósulását követően az ellátás nyújtásához szükséges feltételek fennállnak-e,

b) a fenntartók vonatkozó döntését és teljesítési garanciavállalását,

c) az integráció részletes szakmai indoklását,

d) az integrációt alátámasztó pénzügyi hatásvizsgálatot,

e) az integráció eredményeként az érintett egészségügyi szolgáltatók által végzett betegellátásban várható minőségi változásokat bemutató hatásvizsgálatot,

f) a pályázati felhívásban szereplő adatlapot és mellékleteit.

(4) Az OEP a pályázati határidőt követő 15 napon belül küldi meg a 14. § (6) bekezdése szerinti javaslatát a TBB részére.

(5) Az 1. § (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás csak abban az esetben fogadható be, ha a (3) bekezdés e) pontja szerinti, a kérelemhez csatolt hatásvizsgálat alapján valószínűsíthető, hogy az integráció az érintett egészségügyi szolgáltatók által végzett betegellátás minőségének javulását fogja eredményezni.

(6) A TBB a befogadásra javasolt pályázatokat, illetve a befogadás szakmai és finanszírozási feltételeit tartalmazó javaslatát a pályázati kiírásban meghatározott szempontok alapján, a pályázati határidőt követő 30 napon belül készíti el és küldi meg az egészségügyért felelős miniszternek.

(7) A (6) bekezdés szerinti javaslat az 1. § (1b) bekezdése szerinti többletkapacitás tekintetében tartalmazza

a) az eljárás tárgyát képező integrációban érintett egészségügyi szolgáltatók megjelölését,

b) a befogadásra javasolt többletkapacitás megjelölését,

c) a többletkapacitás-befogadás forrásigényét,

d) a finanszírozás javasolt kezdési időpontját.

(8)196 Az egészségügyért felelős miniszter a (6) bekezdés szerinti javaslatról annak beérkezésétől számított 30 napon belül, az éves pénzügyi kihatások és a rendelkezésre álló források figyelembevételével dönt, a döntése akkor érvényes, ha ahhoz az államháztartásért felelős miniszter a 15. § (12) bekezdésében foglaltak szerint hozzájárult.

(9) Az (1)–(8) bekezdés alapján befogadott többletkapacitás finanszírozása egy alkalommal egy összegben történik.

Vegyes rendelkezések

16. § (1)197 A Tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott kapacitások rendelkezésre bocsátásáról a katasztrófahelyzet elrendelését követően az országos tisztifőorvos haladéktalanul rendelkezik a fenntartó értesítése útján.

(2)198 A kapacitásokat úgy kell rendelkezésre bocsátani, hogy az egészségügyi szolgáltató által a nyújtott ellátások körében a sürgős szükség által indokolt szolgáltatásokhoz szükséges kapacitásmennyiség folyamatosan rendelkezésre álljon.

17. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10. § (3) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:

[A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki]

d) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 6. § (5)–(7) bekezdése”

[szerinti feladatok ellátására.]

(2) Az R. 10. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a regionális intézetet jelöli ki]

d) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

da) 4. § (4)–(9) és (11) bekezdése,

db) 4/A. § (2) bekezdés b) pontja,

dc) 5. § (4) és (5) bekezdése,

dd) 5/A. § (1) és (7) bekezdése,

de) 5/B. § (1)–(5) és (7) bekezdése,

df) 8/A. § (1) bekezdése,”

[szerinti feladatok ellátására.]

17. §199 Az 5/A. § (4) bekezdése szerinti listát első ízben 2011. február 1-jéig kell közzétenni.

17/A. §200 (1) A 15/A. § (2) bekezdés b) pontjának, (2a) és (3) bekezdésének az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2011. (IV. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított, illetve megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő egyszerűsített többletkapacitás-befogadási eljárások során is alkalmazni kell, azzal, hogy a hiánypótlási felhívásra előírt öt napos határidőt a Módr. hatálybalépésétől kell számítani.

(2) Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a 15/A. § szerinti kérelmét első ízben 2011. szeptember 30-ig nyújthatja be, azzal, hogy a TBB a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül megküldi javaslatát az egészségügyért felelős miniszternek, aki a javaslatról annak beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A 15/A. § rendelkezéseit egyebekben ebben az esetben is alkalmazni kell.

(3)201 A 12/C. §-nak az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 185/2011. (IX. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított (6) bekezdését a Módr2. hatálybalépésekor202 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 13. §-nak a Módr2. által megállapított (4a) és (9) bekezdését a Módr2. hatálybalépését megelőzően közzétett szakmai prioritások, illetve kiírt pályázatok tekintetében is alkalmazni kell. A 15/A. §-nak a Módr2. által módosított, illetve megállapított (2)–(6) bekezdését azon kérelmek esetében is alkalmazni kell, amelyeket a Módr2. hatálybalépését megelőzően nyújtottak be, de vonatkozásukban a 15/A. § szerinti eljárás még nem indult el.

(4)203 Azt az előzetesen befogadott többletkapacitást, amely többletkapacitás a Módr2. hatálybalépését204 megelőzően a 15/A. § (6) bekezdése szerinti közleményben befogadott kapacitásként közzétételre került, az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével az OEP törli a 12/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból.

(5)205 Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 4. és 4/A. §-t a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény) 7. § (2) bekezdése szerinti kapacitás-felosztás során is alkalmazni kell.

(6)206 Az OTH 2012. január 31-ig a nyilvántartásból hiányzó adatok pótlása érdekében megkeresi az OEP-et. Az OEP az OTH által meghatározott struktúrában és részletezettséggel a finanszírozási szerződés állományban szereplő adatok alapján megküldi az OTH részére a speciális ellátásokra vonatkozó kapacitás adatokat.

(7)207 Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 5/B. § szerinti nyilvántartást 2012. június 30-áig hozza létre az OTH a rendelkezésre álló adatok és a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése szerinti eljárások során hozott határozatok alapján.

(8)208 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 13/2012. (II. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 2. számú mellékletben foglaltakat a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése szerinti eljárás során figyelembe kell venni. A Módr3. hatálybalépésekor209 érvényes finanszírozási szerződéseknek a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése szerinti eljárást követően kiadott működési engedélyek jogerőre emelkedését követően, ennek hiányában 2012. július 1-jétől kell megfelelniük a 2. számú mellékletben foglaltaknak.

(9)210 A Tv. 14. §-ának a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvénnyel megállapított (8) bekezdése szerinti – még nyilvántartásba nem vett – tartalékkapacitások felosztása során a 4/B. § (2)–(2b) bekezdését kell alkalmazni.

(10)211 A települési önkormányzatok egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól és egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2012. (IV. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított 5/A. §-t a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján megindult és a Módr4. 24. §-ának hatálybalépésekor212 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(11)213 A Módr4. által megállapított 1. § (3b) bekezdését a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése, illetve a Tv. 14. § (4) bekezdése alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.

(12)214 Az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 107/2012. (VI. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 2. és 4. számú mellékletet a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján indult és a Módr5. 8. §-ának a hatálybalépésekor215 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(13)216 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr6.) megállapított 5/B. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartást 2012. augusztus 31-éig hozza létre az OTH az OEP-től kapott adatok alapján a Tv. 14. § (12) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Amennyiben a szükséges adat nem áll rendelkezésre az OEP-nél, az OTH az adatok átadása érdekében megkeresheti az egészségbiztosításért felelős minisztert is. Az 5/B. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartás létrehozásáig a Módr6. által megállapított 5/B. § (10) bekezdése szerinti – az egészségbiztosításért felelő minisztérium honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározott – változásokat a működési engedélyek kiadása és a finanszírozási szerződések megkötése során figyelembe kell venni.

(14)217 A Módr6. által megállapított 3. számú mellékletben foglaltaknak és ahhoz kapcsolódó szakmakódoknak az annak hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződéseknek 2013. január 1-jétől kell megfelelniük.

(15)218 Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 164/2012. (VII. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr7.) megállapított 6. § (3) bekezdését, 8. § (1) bekezdés a) pontját, valamint 8. § (3) bekezdését a Módr7. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az 5/B. § (6a) bekezdését a tájékoztató közzétételének időpontjában folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

17/B. §219 (1) A szakellátási kapacitások és ellátási területek tárgyában a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján hozott határozatokra hivatkozva az OTH-hoz 2012. július 15-éig benyújtott, a Tv. 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitások terhére járóbeteg-szakellátási, illetve nappali ellátási kapacitások megállapítására irányuló kérelem elbírálása során a 4/B. §-nak a Módr6. által megállapított (2a) bekezdését kell alkalmazni, az (1), (2), (2b) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés alapján annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartója nyújthat be kérelmet, akinek a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján hozott határozat eredményeként legalább egy szakmában megszűnt a 2012. június 30-án érvényes finanszírozási szerződése alapján végzett aktív fekvőbeteg-szakellátása, és járóbeteg-szakellátási kapacitás megállapítására irányuló kérelem esetében a TVK kihasználtsági mutatója eléri a 100 százalékot, valamint az adott szakmában az egy órára jutó esetszám eléri az országos átlagot a 2011. finanszírozási év adatai alapján.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított határidőt követő 5 napon belül az OTH megküldi az OEP részére a beérkezett kérelmeket.

(4) Az OEP a beérkezett kérelmek kézhezvételétől számított 5 napon belül – a rendelkezésre álló költségvetési forrás és a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – megküldi az egészségbiztosításért felelős miniszter részére a véleményét arról, hogy az egyes kérelmek alapján milyen és mennyi kapacitás állapítható meg a kérelemben megjelölt szolgáltató számára. Az egészségbiztosításért felelős miniszter a miniszteri tartalékban rendelkezésre álló összeg terhére történő kifizetésekhez való – külön jogszabály szerinti – hozzájárulásáról 15 napon belül értesíti az OEP-et. Az OEP a miniszteri értesítés alapján – annak kézhezvételétől számított 5 napon belül – megküldi a véleményét az OTH részére, melyben állást foglal arról, hogy milyen és mennyi kapacitás állapítható meg a kérelemben megjelölt szolgáltató számára.

(5) Az OTH az OEP véleményének kézhezvételétől számított 10 napon belül dönt a kérelemről a véleményben foglaltak figyelembevételével.

(6) Az OTH az (5) bekezdés alapján hozott döntésében egy szolgáltató részére

a) járóbeteg-szakellátási kapacitásból legfeljebb szakmánként 30 óra, de legfeljebb összesen 60 óra,

b) nappali ellátási kapacitásból legfeljebb 12 betegellátás/nap

mennyiségű kapacitást állapíthat meg azzal, hogy az átváltáskor a 8/A. §-ban meghatározott arányszámokat figyelembe kell venni.

(7) Az OTH az (1)–(5) bekezdés alapján hozott határozatokat megküldi az OEP részére. Az (1)–(5) bekezdés szerinti eljárásban megállapított kapacitásokon végzett ellátások finanszírozására a miniszteri tartalékban rendelkezésre álló összeg terhére történő kifizetésekhez való hozzájárulás érdekében az OEP megkeresi az egészségbiztosításért felelős minisztert.

17/C. §220 (1)221 A GYEMSZI 2012. július 15-éig javaslatot tehet az OTH részére krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásoknak (ideértve a rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokat is) a Tv. 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitások terhére történő kiosztására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat és a Tv. 4/A. § (3) bekezdésében, valamint a Tv. 5/A. § (11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az OTH a 17/B. § (3)–(5) bekezdése szerinti eljárásban hivatalból állapíthat meg krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitást azzal, hogy a javaslatban foglaltaktól eltérhet.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozatban rendelkezni kell a kapacitáshoz kapcsolódó ellátási területről is azzal, hogy amennyiben a Tv. 5/A. § (11) bekezdésében meghatározott szempontok teljesülése érdekében szükséges, egyidejűleg módosítani kell az érintett egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit is.

17/D. §222 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 447/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (16) bekezdését és 11/C. §-t a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a 8. § (16) bekezdése és a 11/C. § hatálybalépésekor223 a kapacitás átcsoportosításra irányuló eljárás mellett az érintett kapacitás többletkapacitásként történő befogadására irányuló eljárás is folyamatban van, az utóbbi eljárást meg kell szüntetni és az eljárás során született TBB javaslatot a TBB támogató nyilatkozataként, valamint az egészségügyért felelős miniszter, illetve az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását a kapacitásátcsoportosításra irányuló eljárás során lehetőség szerint figyelembe kell venni.

17/E. §224 (1) Az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 94/2013. (III. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr8.) megállapított 6. § (4) bekezdését a Módr8. hatálybalépésekor225 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Módr8. által módosított 2. és 3. számú mellékletben foglaltaknak, valamint az ahhoz kapcsolódó szakmakódoknak a Módr8. hatálybalépésekor érvényes finanszírozási szerződéseknek 2013. július 1-jétől kell megfelelniük.

17/F. §226 A kapacitás-nyilvántartásnak 2013. szeptember 1-jétől kell megfelelnie az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 125/2013. (IV. 26.) Korm. rendelettel megállapított 5/B. § (2a) bekezdésének.

18. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)227

(3) A 12. § rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetén kell alkalmazni.

(4)–(5)228

1. számú melléklet 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez229

Többletkapacitásnak minősülő eszközök listája

EMKI
főcsoport

Eszközök megnevezése

06

Komplex diagnosztikai berendezések főcsoporton belül
0655 Urodinamiás berendezések

51

Nukleáris képalkotó berendezések főcsoporton belül
5101 Mágneses magrezonancia készülékek (MRI, fMRI)

55

Röntgen diagnosztikai berendezések
5534 Mammográfiás készülékek
5583 DSA (Digitális Szubtrakciós Angiográfia)
5585 Csontsűrűségmérők (RTG)
5591 Komputer-tomográf készülékek – CT, MSCT

57

Nukleárdiagnosztika készülékei főcsoporton belül
5790 Pozitron emissziós tomográfok (PET-CT, SPECT)

58

Nukleárterápia készülékei

5815 Lineáris gyorsító

5810 Sztereotaxiás eszköz

5813 Gamma-kés

2. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez230

A fekvőbeteg-szakellátásban finanszírozható szakmák köre

A) Aktív fekvőbeteg szakellátás

1. belgyógyászat

2. angiológia, phlebológia, lymphológia

3. haematológia

4. haemopoetikus őssejt transzplantáció

5. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia

6. gasztroenterológia

7. nefrológia

8. geriátria

9. allergológia és klinikai immunológia

10. kardiológia

11.231

12. klinikai toxikológia

13. sebészet

14. tüdő- és mellkassebészet

15. érsebészet

16. idegsebészet

17. szívsebészet

18. csecsemő- és gyermekszívsebészet

19. szerv-transzplantációs sebészet

20. traumatológia

21. helyreállító és esztétikai plasztikai sebészet

22. égéssebészet (felnőtt)

23. gyermek helyreállító plasztikai és égéssebészet

24. kézsebészet

25. arc-, állcsont-szájsebészet

26. szülészet-nőgyógyászat

27. csecsemő- és gyermekgyógyászat

28.232 neonatológia

28/a.233 PIC

29. csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápia

30. csecsemő- és gyermekkardiológia

31. gyermek-tüdőgyógyászat

32. gyermek-gasztroenterológia

33. gyermeksebészet

34. gyermeknőgyógyászat

35. gyermekszemészet

35/a.234 gyermek idegsebészet

36. csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat

37.235 gyermekneurológia

37/a.236 fejlődésneurológia

38. gyermek- és ifjúságpszichiátria

39. gyermek- és ifjúsági addiktológia

40. fül-orr-gégegyógyászat

41. szemészet

42.237 bőr- és nemibeteg ellátás

43.238 neurológia

43/a.239 stroke ellátás

44. ortopédia

45. gerincsebészet

46. urológia

47. andrológia

48. klinikai onkológia

49. sugárterápia

50. dento-alveoláris sebészet

51. általános anesztéziában végzett fogászati ellátás

52. reumatológia

53. aneszteziológia és intenzív ellátás

54. infektológia

55. AIDS betegek ellátása

56. trópusi betegségek ellátása

57. sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás

58. pszichiátria

59. addiktológia

60. tüdőgyógyászat

61. foglalkozás-egészségügy

B) Krónikus fekvőbeteg-szakellátás

1. krónikus ellátási formában szakmai minimumfeltétellel rendelkező szakmák köre

2. addiktológiai rehabilitáció

3. belgyógyászati rehabilitáció

4. gasztroenterológiai rehabilitáció

5. gyermek rehabilitáció

6. gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitáció

7. gyermek- és ifjúsági addiktológiai rehabilitáció

8. kardiológiai rehabilitáció

9. mozgásszervi rehabilitáció

10. súlyos agysérültek rehabilitációja

11.240 gerincvelősérültek rehabilitációja

12. politraumatizáltak, égésbetegek és szeptikus sebészeti betegek rehabilitációja

13. súlyos központi idegrendszeri sérültek, politraumatizáltak és égésbetegek rehabilitációja gyermekkorban

14. nőgyógyászati rehabilitáció

15. neurológiai rehabilitáció

16. pszichiátriai rehabilitáció

17. tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció

18.241 szakápolás

19.242 felnőtt hospice ellátás

20.243 gyermek palliatív ellátás

3. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez244

Járóbeteg-szakellátásban finanszírozható szakmák köre

Az egészségbiztosító az alábbi szakmákra/szaktevékenységekre köthet finanszírozási szerződést:

1.

 

belgyógyászat

2.

 

angiológia, phlebológia, lymphológia

3.

 

haematológia

4.

 

endokrinológia, anyagcsere és diabetológia

5.

 

endokrinológia

6.

 

diabetológia

7.

 

gasztroenterológia

8.

 

nefrológia

9.

 

geriátria

10.

 

allergológia és klinikai immunológia

11.

 

sebészet

11/a.

 

tüdő- és mellkassebészet

12.

 

érsebészet

13.

 

idegsebészet

14.

 

szívsebészet

15.

 

csecsemő- és gyermekszívsebészet

16.

 

szülészet-nőgyógyászat

17.

 

csecsemő- és gyermekgyógyászat

18.

 

csecsemő- és gyermekkardiológia

19.

 

gyermek-tüdőgyógyászat

20.

 

gyermek-gasztroenterológia

21.

 

gyermeksebészet

22.

 

gyermeknőgyógyászat

23.

 

gyermekszemészet

24.

 

csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat

25.

 

gyermekradiológia

26.

 

gyermekneurológia

27.

 

fejlődésneurológia

28.

 

fül-orr-gégegyógyászat

29.

 

audiológia

30.

 

foniátria

31.

 

otoneurológia

32.

 

szemészet

33.

 

bőr- és nemibeteg-ellátás

34.

 

neurológia

36.

 

klinikai neurofiziológia

37.

 

alvásmedicina

38.

 

ortopédia

39.

 

gerincsebészet

40.

 

traumatológia

41.

 

kézsebészet

42.

 

urológia

43.

 

andrológia

44.

 

urodinamia

45.

 

klinikai onkológia

46.

 

sugárterápia

47.

 

fogászati ellátás (szakellátás)

48.

 

dento-alveoláris sebészet

49.

 

fogszabályozás

50.

 

parodontológia

51.

 

gyermekfogászat

52.

 

fogászati röntgen

53.

 

konzerváló fogászat, fogpótlástan

54.

 

általános anesztéziában végzett fogászati ellátás

55.

 

klinikai fogászati szájhigiénia

56.

 

reumatológia

57.

 

fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)

58.

 

menopauza és oszteoporozis rendelés

60.

 

aneszteziológia

61.

 

fájdalomterápia

62.

 

infektológia

63.

 

AIDS beteg ellátás

64.

 

HIV/AIDS szűrés

65.

 

trópusi betegségek ellátása

66.

 

arc-állcsont-szájsebészet

67.

 

pszichiátria

68.

 

addiktológia

69.

 

addiktológiai rehabilitáció

70.

 

pszichiátriai rehabilitáció

71.

 

tüdőgyógyászat

72.

 

tüdőszűrés

73.

 

plasztikai helyreállító és esztétikai sebészet

74.

 

égéssebészet

75.

 

gyermek plasztikai és égéssebészet

76.

 

mozgásszervi rehabilitáció

77.

 

belgyógyászati rehabilitáció

78.

 

gasztroenterológiai rehabilitáció

79.

 

nőgyógyászati rehabilitáció

80.

 

gyermek rehabilitáció

81.

 

neurológiai rehabilitáció

82.

 

kardiológiai rehabilitáció

83.

 

tüdőgyógyászati és légzésrehabilitáció

84.

 

gyermek- és ifjúságpszichiátria

85.

 

gyermek- és ifjúságpszichiátriai rehabilitáció

86.

 

gyermek- és ifjúságaddiktológia

87.

 

gyermek- és ifjúságaddiktológiai rehabilitáció

88.

 

foglalkozás-egészségügyi szakellátás

89.

 

kardiológia

90.

 

orvosi laboratóriumi diagnosztika

91.

 

haematológia laboratóriumi diagnosztika

92.

 

mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika

93.

 

immunológiai laboratóriumi diagnosztika

94.

 

molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztika

95.

 

röntgendiagnosztika

96.

 

mammográfia

97.

 

angiográfiás diagnosztika

98.

 

CT diagnosztika

99.

 

MRI diagnosztika

100.

 

vaszkuláris intervenciós radiológia

101.

 

intervenciós onkoradiológia

102.

 

intervenciós neuroradiológia

103.

 

egyéb intervenciós radiológia

104.

 

teljeskörű ultrahang-diagnosztika

105.

 

echokardiográfia

106.

 

szülészeti és nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika

107.

 

gasztroenterológiai ultrahang diagnosztika

108.

 

szemészeti ultrahang diagnosztika

109.

 

neurológiai ultrahang diagnosztika

110.

 

urológiai ultrahang diagnosztika

111.

 

kórbonctan és kórszövettan

112.

 

szövettan, kórszövettan

113.

 

cytológia, cytopatológia

114.

 

aspirációs cytológia

115.

 

tüdő és/vagy pajzsmirigy aspirációs cytológia, cytopatológia

116.

 

immunhisztológia

117.

 

neuropatológia

118.

 

szén-dioxid gázzal végzett terápia

119.

 

hiperbárikus oxigén terápia

120.

 

fizioterápia-gyógytorna

121.

 

hydroterápia

122.

 

gyógytorna

123.

 

balneoterápia

124.

 

thermoterápia

125.

 

magneto-, fototerápia

126.

 

elektroterápia

127.

 

víz alatti gyógytorna

128.

 

gyógymasszázs

129.

 

fizikoterápia/fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)

130.

 

transzfúziológia

131.

 

izotópdiagnosztika

132.

 

radioizotópos terápia

133.

 

PET-CT

134.

 

klinikai genetika

135.

 

genetikai tanácsadás

136.

 

pszichológia

137.

 

klinikai és metálhigiénés szakpszichológia

138.

 

pszichoterápia

139.

 

logopédia

140.

 

gyógypedagógia

141.

 

konduktori tevékenység

142.

 

egészségbiztosítási orvosszakértés

4. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez245

 

A

B

1.

az egészségügyi térség neve

az egészségügyi térséghez tartozó területek

2.

Nyugat-közép-Magyarország

Budapest I., II., XI., XII., XXII. kerülete

3.

 

Fejér megye

4.

 

Komárom-Esztergom megye Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny, Bana és Bábolna kivételével

5.

 

Pest megyéből:

Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Diósd, Érd, Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Telki, Törökbálint

6.

 

Bács-Kiskun megyéből:

Apostag, Dunavecse és Dunaegyháza

7.

 

Tolna megyéből:

Dunaföldvár

8.

Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron megye

9.

 

Somogy megyéből:

a) Inke,

b) Iharosberény,

c) Iharos,

d) Pogányszentpéter

10.

 

Zala megye

11.

 

Vas megye

12.

 

Veszprém megye

13.

 

Komárom-Esztergom megyéből

a) Bana,

b) Bábolna,

c) Ács

14.

Észak-Magyarország

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj kivételével

15.

 

Heves megyéből:

Aldebrő, Andornaktálya, Átány, Balaton, Bátor, Bekölce, Bélapátfalva, Besenyőtelek, Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Bükkszentmárton, Demjén, Dormánd, Eger, Egerbakta, Egerbocs, Egercsehi, Egerfarmos, Egerszalók, Egerszólát, Erdőkövesd, Erdőtelek, Fedémes, Feldebrő, Felsőtárkány, Füzesabony, Heves, Hevesaranyos, Hevesvezekény, Istenmezeje, Ivád, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kisfüzes, Kisköre, Kompolt, Kömlő, Maklár, Mátraballa, Mátraderecske, Mezőszemere, Mezőtárkány, Mikófalva, Mónosbél, Nagytálya, Nagyút, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Parád, Parádsasvár, Pély, Pétervására, Poroszló, Recsk, Sarud, Sirok, Szajla, Szarvaskő, Szentdomonkos, Szihalom, Szilvásvárad, Szúcs, Tarnabod, Tarnalelesz, Tarnaszentmária, Tarnaszentmiklós, Tenk, Terpes, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Váraszó, Verpelét

16.

Észak-közép-Magyarország

Nógrád megye

17.

 

Budapest III., IV., VI., XIII., XIV., XV., XVI. kerülete

18.

 

Heves megyéből:

Abasár, Adács, Apc, Atkár, Boldog, Csány, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Heréd, Hort, Karácsond, Kerekharaszt, Kisnána, Lőrinci, Ludas, Markaz, Mátraszentimre, Nagyfüged, Nagykökényes, Nagyréde, Pálosvörösmart, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Szűcsi, Vámosgyörk, Vécs, Visonta, Visznek, Zagyvaszántó, Zaránk, Erk, Tarnaméra, Tarnazsadány, Boconád, Tarnaörs

19.

 

Pest megyéből:

Acsa, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Budakalász, Csobánka, Csomád, Csömör, Csörög, Csővár, Dány, Domony, Dunabogdány, Dunakeszi, Erdőkertes, Fót, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Göd, Gödöllő, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Isaszeg, Kartal, Kemence, Kerepes, Kismaros, Kisnémedi, Kisoroszi, Kistarcsa, Kosd, Kóspallag, Leányfalu, Letkés, Márianosztra, Mogyoród, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagymaros, Nagytarcsa, Őrbottyán, Pécel, Penc, Perbál, Perőcsény, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pócsmegyer, Pomáz, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Remeteszőlős, Solymár, Szada, Szentendre, Szigetmonostor, Szob, Szokolya, Sződ, Sződliget, Tahitótfalu, Tésa, Tinnye, Tök, Tura, Üröm, Vác, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácrátót, Vácszentlászló, Valkó, Vámosmikola, Veresegyház, Verőce, Verseg, Visegrád, Zebegény, Zsámbék, Zsámbok

20.

 

Komárom-Esztergom megyéből: Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epöl, Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny

21.

Észak-Alföld

Hajdú-Bihar megye

22.

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

23.

 

Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora

24.

 

Békés megyéből:

a) Bucsa

b) Ecsegfalva

25.

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből:

Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj

26.

Dél-Közép-Magyarország

Budapest V., VII., VIII., IX., X., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerülete

27.

 

Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Alattyán, Besenyszög, Csataszög, Fegyvernek, Hunyadfalva, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Kengyel, Kétpó, Kőtelek, Kuncsorba, Martfű, Mesterszállás, Mezőhék, Mezőtúr, Nagykörű, Örményes, Pusztamonostor, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszabő, Tiszajenő, Tiszapüspöki, Tiszasüly, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas, Tiszaföldvár, Nagyrév, Cibakháza

28.

 

Pest megyéből:

Abony, Albertirsa, Alsónémedi, Apaj, Áporka, Bénye, Bugyi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Dabas, Dánszentmiklós, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Ecser, Farmos, Felsőpakony, Gomba, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hernád, Inárcs, Jászkarajenő, Kakucs, Káva, Kiskunlacháza, Kóka, Kőröstetétlen, Lórév, Maglód, Majosháza, Makád, Mende, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagykáta, Nyáregyháza, Ócsa, Örkény, Pánd, Péteri, Pilis, Pusztavacs, Ráckeve, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Táborfalva, Taksony, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tóalmás, Tököl, Törtel, Újhartyán, Újlengyel, Újszilvás, Úri, Üllő, Vasad, Vecsés

29.

Dél-Dunántúl

Baranya megye

30.

 

Somogy megye a 9. sorban felsorolt települések kivételével

31.

 

Tolna megye

Dunaföldvár kivételével

32.

Dél-Alföld

Bács-Kiskun megye

Apostag, Dunavecse és Dunaegyháza kivételével

33.

 

Békés megye

Bucsa és Ecsegfalva kivételével

34.

 

Csongrád megye

35.

 

Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:

Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas

36.

 

Pest megyéből:

a) Nagykőrös,

b) Kocsér,

c) Nyársapát

5. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez246

 

A

B

C

1

 

Külterületen (km/h)

Belterületen (km/h)

2

autópálya

110

110

3

autópálya lehajtó

40

40

4

autóút

90

90

5

elsőrendű út

70

40

6

másodrendű út

60

35

7

főút

60

35

8

helyi jelentőségű főút

60

30

9

körforgalom

10

10

10

utca

25

25

6. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez247

Teljességi nyilatkozat

Alulírott ................................., mint a ................................ Önkormányzat képviseletében eljáró polgármester kijelentem, hogy a mai napon – ............................................. – az átvevő részére a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1/B. §-a alapján átadandó intézmény működése körébe eső adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.

Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek.

...................................., 20 ...............

...............................

7. számú melléklet a 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez248

Átadás-átvételi és birtokbaadási jegyzőkönyv

amely létrejött

egyrészről:

........................................... Önkormányzat

Székhelye:

Képviseli:

Törzsszáma:

Adószáma:

mint átadó (a továbbiakban: Átadó)

másrészről:

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet

Székhelye: 1125 Budapest, Diós árok 3.

Statisztikai számjele: 15324683 7120 312 01

Adószáma: 15324683-2-43

Bankszámlaszáma: 10032000-01490576-00000000

Képviseli: ..................... főigazgató

mint átvevő (a továbbiakban: Átvevő)

harmadrészről

........................................... (intézmény)

Székhelye:

Képviseli: ....................................... (főigazgató)

Törzsszáma:

Adószáma:

mint átvett intézmény

negyedrészről (amennyiben a települési önkormányzat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonával rendelkezik):

a Magyar Állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

Székhelye:

Képviseli:

Törzsszáma:

Adószáma:

– együttesen: Felek – között.

Az átadás-átvétel időpontja és helye:

……………………………………………

Az átadás részletes feltételei

Átadó átadja az Átvevő részére:

a)    a rendelkezésére álló, az átadásra kerülő intézmények működéséhez kapcsolódó vagy azt elősegítő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok jogszerű működését biztosító alapító, létesítő okiratok, az alapító, illetve a fenntartó által jóváhagyott szabályzatok, és kiadott működési engedélyek eredeti, illetve hitelesített példányait, valamint a törzskönyvi nyilvántartásba vett intézmények törzskönyvi kivonatát;

b)    a települési önkormányzat által tett, illetve az általa fenntartott és átadásra kerülő intézményekre háruló, az átadás-átvétel napján hatályos, illetve ezt követően hatályba lépő kötelezettségvállalásokról és az egyéb kötelezettséget alapító intézkedésekről szóló iratokat tételesen, a szükséges magyarázatokkal ellátva;

c)    az átadásra kerülő intézményekkel kapcsolatos európai uniós, illetve hazai és egyéb nemzetközi társfinanszírozott projektekkel kapcsolatos dokumentumokat;

d)    az átadás-átvétel napján hatályos, illetve később hatályba lépő, harmadik személlyel szemben fennálló, adott esetben nem jogszabályi rendelkezésen alapuló, de érvényesíthető bármilyen jogosultságról, igényről, a vitatott, adott esetben per vagy más vitarendezési eljárás tárgyává tett kérdésről, az azzal kapcsolatos álláspontjáról és annak indokairól szóló dokumentumokat, külön kiemelve az európai uniós programokkal kapcsolatos vitás kérdéseket;

e)    az eszköz- és vagyonleltárról (ingatlanok jegyzéke, figyelemmel azok terheire, ingó vagyon és egyéb vagyonelemek összesített kimutatása), a vagyoni értékű jogról és az adósságállományról szóló dokumentumokat; a szállítói tartozások igazolását, beleértve azon szállítói tartozásokat is, amelyek mögött teljesített szolgáltatás, elvégzett munka áll, azonban a szállító részéről a számla kiállítására még nem került sor, valamint a hatályos szerződéseket;

f)    az átadott ingatlanok műszaki állapotát bemutató műszaki katasztert, külön kitérve egy aktuális állapotfelmérésre és problémafeltárásra, rögzítve az azonnal elvégzendő felújítások és beruházások, a folyamatban lévő felújítások és beruházások, továbbá a feltárt halasztható és még el nem végzett felújítások és beruházások körét;

g)    az intézmények költségvetési helyzetéről, az átvételt megelőző év költségvetésének végrehajtásáról, az átvételt megelőző évi beszámolóról, valamint az átvétel évének költségvetéséről szóló dokumentumokat, minden egyéb, működtetéshez, fenntartáshoz kapcsolódó dokumentumot;

h)    az intézmény saját bevételeként képződött és az önkormányzat által elvont, de igénylési kérelem ellenére vissza nem utalt összegről havi bontásban kimutatást;

i)    ha alapítvány, közalapítvány átvételére kerül sor, abban az esetben az alapítvány, közalapítvány alapítói jogainak gyakorlásával összefüggő döntéseket tartalmazó dokumentumokat, iratokat.

Az Átvevő az Átadó rendelkezésére bocsátja a dokumentáció átadásához szükséges iratlistát és adattáblákat. A bekért dokumentumok eredeti formátumban vagy feldolgozott módon jelen átadás-átvételi és birtokbaadási jegyzőkönyv mellékletét képezik.

A dokumentumok eredeti példányai tételes iratjegyzékkel fizikailag és elektronikusan, a csak feldolgozásra kért dokumentumok csak elektronikusan kerülnek átadásra.

Ha az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1/I. § (1) bekezdése szerinti megállapodás szükséges az átvett feladat és az egészségügyi intézmény által ellátott egyéb egészségügyi vagy más közfeladat megosztására vonatkozóan, az erre irányuló megállapodás jelen jegyzőkönyv mellékletét képezi.

Az Átvevő az intézmények gazdálkodására, működésére vonatkozó dokumentumokat és adatokat közvetlenül az intézményektől kéri.

Az átadott intézmények köre

Az intézményi kör átadása során minden átadásra kerülő intézmény esetében rögzíteni kell:

1.    az intézmény nevét, szervezeti formáját, az intézményi feladatellátás helyét, továbbá azt, hogy az intézmény fenntartására milyen finanszírozási formában kerül sor, az ingatlanon (ingatlanokon) milyen jogok és kötelezettségek szerepelnek (használati kötelmek, perfeljegyzések, fenntartási kötelezettségek);

2.    az átvett intézmény költségvetési, vagyoni, személyi, igazgatási és szakmai helyzetét, a megfelelő tételes kimutatások átadásával;

3.    az intézményi szerződésállományt, ezen belül a szerződés típusát (szállítói szerződések, megbízási szerződések, lízingszerződések, hitel és kölcsön szerződések, támogatási szerződések, bankszámlavezetésre és kötvénykibocsátásra vonatkozó szerződések), ide értve azon megállapodásokat is, amelyek pénzügyi és/vagy jogi kötelezettséget és jogot keletkeztethetnek; ezen belül külön kimutatva az Európai Unió által, egyéb nemzetközi forrásból, valamint hazai forrásból finanszírozott pályázataihoz kapcsolódó, folyamatban lévő vagy már teljesített, de fenntartási kötelezettséggel rendelkező intézményi szerződésállományt;

4.    az intézményi követelésállományt, valamint az intézményi rövid és hosszú lejáratú kötelezettségállományt;

5.    az intézménynél folyamatban lévő peres ügyeket;

6.    az intézmények személyügyi adatait, az átadott intézményi létszámot; külön rögzíteni szükséges a betöltetlenül átadott státuszok számát;

7.    az intézmény által használt ingatlanok műszaki állapotát bemutató műszaki katasztert, külön kitérve egy aktuális állapotfelmérésre és problémafeltárásra, rögzítve az azonnal elvégzendő felújításokat és beruházásokat, a folyamatban lévő felújításokat és beruházásokat, továbbá a feltárt halasztható és még el nem végzett felújításokat és beruházásokat;

8.    az intézmény teljes vagyonleltárát:

a)    ingatlanvagyon tekintetében az ingatlanok adatainak, továbbá a könyv szerinti értékének és az utolsó vagyonértékelésének bemutatásával, eszközkarton csatolásával,

b)    az ingó vagyon tekintetében az eszközkarton csatolásával,

c)    vagyoni értékű jogok (mérleg szerint),

d)    szellemi termékek – találmány, iparjogvédelemben részesülő szabadalom és ipari minta, szerzői védelemben részesülő szoftver termékek és egyéb szellemi alkotások, jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált know-how és gyártási eljárás, védjegy (mérleg szerint);

9.    az intézmény közbeszerzéseinek bemutatását;

10.    az átvett intézmények szállítói tartozásainak és egyéb kötelezettségeinek bemutatását;

11.    az átvétel időpontjában fenntartott pénzforgalmi számlaszámok megjelölését és az azon található összegeket;

12.    az adott intézményre vonatkozó intézményi költségvetés várható teljesüléséről szóló, ..................................... fordulónappal elkészített adatszolgáltatást;

13.    az intézmény által irányított, felügyelt, alapított gazdasági társaságokat, civil szervezeteket, illetve azon intézményeket, ahol az intézmény tagsági joggal rendelkezik, valamint ezek költségvetési, vagyoni, személyi, igazgatási és szakmai helyzetét, a megfelelő tételes kimutatásokat.

Átadó és Átvevő kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben az intézmények, illetve vagyon átadásával összefüggésben egyes ingatlanok közös kezelésbe, használatba és üzemeltetésbe kerülnek, a kiadások megosztása és a használati jog rendezése érdekében ..................................-ig ingatlanonkénti bontásban külön megállapodást kötnek. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy ugyanilyen tartalmú megállapodást köt azon ingatlanok tekintetében is az érintett ingatlanok vagyonkezelőjével, ahol az ingatlan közös használata nem az Átadóval, hanem más szervezettel történik.

Az intézmények jövőbeni kincstári feladatainak átvételét a Magyar Államkincstár megyei szervének vezetője megbízásából a Magyar Államkincstár kijelölt munkatársai végzik (intézményi számlavezetés, e-Adat-rendszer bevezetése, bérszámfejtés, a vagyonnal kapcsolatos feladatok, illetve a fenntartóváltás egyszeri bejegyzése).

A vagyon átadása

Az átvétel időpontjában a Tv. alapján az Átvevő által átvett vagyon – mely jelen jegyzőkönyv mellékletében meghatározásra kerül – az érintett egészségügyi intézmény használatába, hasznosításába, birtokába került.

A Felek megállapítják, hogy külön erre vonatkozó megállapodás (pl. vagyonkezelői szerződés) megkötéséig az intézmény a vagyont ezen a jogcímen használja, hasznosítja és birtokolja, amennyiben nincs a vagyonra megkötött érvényes vagyonkezelői szerződése.

Köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók (foglalkoztatottak) átadása

Az Átadó hivatalában az intézmények fenntartói feladatait végző foglalkoztatottak közül az Átadó ...... fő átadását ajánlja fel az Átvevő részére.

Jogutódlás

Az Átvevő a fenntartói, tulajdonosi jogkörben általános jogutódként lép az Átadó helyébe. Az Átadó és az Átvevő az Átadó által megkötött szerződéseket közösen áttekinti és rögzíti, hogy mely szerződések esetében szükséges a szerződések módosítása, illetve új szerződés megkötése, és az Átadó mely szerződéseket szünteti meg, illetve módosítja.

Az Európai Unió által, illetve egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projektekkel kapcsolatos átadás-átvétel részletes szabályai

Az átadási kötelezettség a teljes projektállomány dokumentációjára vonatkozik, figyelemmel a lezárt, valamint a fenntartási időszakban lévő projektekre is.

A projektek átadás-átvétele, valamint a jogutódlás átvezetése során Felek a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által készített eljárásrend szerint járnak el.

Egyéb rendelkezések

A vagyonelemek átadásánál-átvételénél az átvétel időpontja szerinti nyilvántartási érték állapotot veszik alapul.

Az átadásra-átvételre kerülő vagyon nyilvántartásokba való ki- és bevezetésének dátuma az átvétel időpontja. Az állami vagyon növekedése az Átvevő kataszteri jelentése által valósul meg.

Átadó és Átvevő kapcsolattartókat jelöl ki, akik az átadás-átvétellel összefüggő teendőket egyeztetik, illetve gondoskodnak a lebonyolítással kapcsolatos döntések előkészítéséről.

Átadó által kijelölt kapcsolattartó:

Neve:

Beosztása:

Elérhetősége:

Átvevő által kijelölt kapcsolattartó:

Neve:

Beosztása:

Elérhetősége:

Jelen jegyzőkönyv ..... eredeti példányban készült és ..... számozott oldalból áll, amelyből ..... példány az Átadót, ..... példány az Átvevőt, ..... példány a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet illeti meg. A jegyzőkönyv mellékletei 1 eredeti példányban készülnek, mely tőpéldányok az Átvevőnél vannak. Az Átvevő a tőpéldány elektronikus másolati példányait .................................................-ig köteles az aláírók rendelkezésére bocsátani.

.................., 20…. ...................

.................................................................

.................................................................

polgármester

GYEMSZI főigazgató

átadó

átvevő

 

...................................................................................................

 

az átvett egészségügyi intézmény vezetője

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részéről:

...................................................

Mellékletek:

A) Melléklet – Átadó teljességi nyilatkozata

B) Melléklet – Fenntartótól bekért adatok, táblázatok, dokumentumok listája

C) Melléklet – Intézményektől bekért adatok, táblázatok, dokumentumok listája

D) Mellékletek – Dokumentumok

E) Mellékletek – Kimutatások és táblázatok

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!