nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet
a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről
2015-04-01
infinity
4

6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM
együttes rendelet

a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában, valamint 110. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:

Szennyezettségi határértékek

1. § (1) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti, a tevékenységek engedélyezésére, a kivizsgálásra és a kármentesítésre irányuló eljárás során – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –

a) a földtani közegre az 1. mellékletben és a 3. melléklet A) részében,

b) a felszín alatti vízre a 2. mellékletben és a 3. melléklet B) részében

megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni.

(2) A K1 besorolású veszélyes anyagokra vonatkozóan a 2. mellékletben és a 3. melléklet B) részében megadott (B) szennyezettségi határértékeket

a) e rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett tevékenységek következtében kialakult állapot minősítéséhez,

b) az R. szerint megállapított szennyező anyag bevezetésére vonatkozó tilalmak alóli kivételek közé tartozó szennyezőanyag-bevezetés engedélyezése során, vagy

c) kármentesítési eljárás során

kell felhasználni.

(3)1 Ha az R. szerint feladatkörrel rendelkező eljáró hatóság (a továbbiakban: eljáró hatóság) az R. szerinti elővizsgálat, illetve a tényfeltárási záródokumentáció alapján megállapítja, hogy az e rendeletben foglalt határértékek előírása esetén a tevékenység veszélyeztetné a felszíni vizekre vonatkozó határértékek teljesülését, az R. szerinti veszélyes anyagokra vonatkozóan a 2. mellékletben és a 3. melléklet B) részében megadott (B) szennyezettségi határértéknél szigorúbb határértéket is megállapíthat. E határértékek nem lehetnek szigorúbbak, mint a külön jogszabályban meghatározott felszíni vizekre vonatkozó határértékek.

Szennyezettség vizsgálata

2. § (1) A szennyező anyag elhelyezésével, bevezetésével járó tevékenységek hatásának az R. szerinti monitorozása, továbbá a már bekövetkezett szennyezettség kivizsgálása, tényfeltárása és monitoringja során azokat a szennyező anyagokat kell vizsgálni, melyek előfordulása a területen korábban és jelenleg végzett tevékenységek alapján valószínűsíthető.

(2) Az R. szerinti eljárások során a mintavételt és a minták vizsgálatát a 4. melléklet szerint kell végezni.

3. § (1)2 Ha a 2. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat során a környezethasználó vagy az általa megbízott laboratórium és az eljáró hatóság által alkalmazott mintavételi eljárás, illetve a kapott vizsgálati eredmény a szennyezettség megállapítását érdemben befolyásoló módon eltér, akkor a vizsgálatot végző szervezetek – az eljáró hatóság bevonásával – egyeztetik a vizsgálat során alkalmazott mintavételi és analitikai eljárásokat, vizsgálati körülményeket.

(2)3 Ha vitás kérdés marad fenn, az eljáró hatóság megkeres egy harmadik laboratóriumot, és a környezethasználó vagy az általa megbízott laboratórium, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) laboratóriuma és az eljáró hatóság által megkeresett harmadik laboratórium közösen vesz mintát.

(3)4 A mintavétel után a vett mintát meg kell osztani a környezetvédelmi hatósági laboratórium, az eljáró hatóság által megkeresett harmadik laboratórium, valamint a környezethasználó vagy az általa megkeresett laboratórium között. Ha mindhárom laboratórium vizsgálati eredménye az eredmények átlagától

a) legfeljebb 25%-kal tér el, akkor az eredményekből képzett átlagértéket,

b) 25%-nál nagyobb mértékben tér el, akkor a két egymáshoz legközelebb eső eredményből képzett átlagértéket

kell vizsgálati eredményként elfogadni.

(4) Ivóvízbázis veszélyeztetettsége esetén a (2) bekezdés szerinti harmadik laboratóriumként a közegészségügyi hatóság által működtetett laboratóriumot kell megkeresni.

Záró rendelkezések

4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 3. melléklet 2010. december 22-én lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendelet.

5. § Ez a rendelet a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelethez

Anyagcsoportonként (B) szennyezettségi határértékek földtani közegre

CAS szám = Chemical Abstract Service azonosító száma

Ki = a veszélyességet jellemző besorolás, mely szerint K1 a minden esetben veszélyes anyagokat jelöli

B = (B) szennyezettségi határérték

1. Fémek (,,összes” kioldható) és félfémek (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

7440–47–3

Króm összes

75

K2

 

 

Króm VI.

1

K1

 

7440–48–4

Kobalt

30

K2

 

7440–02–0

Nikkel

40

K2

 

7440–50–8

Réz

75

K2

 

7440–66–6

Cink

200

K2

 

7440–38–2

Arzén

15

K1

 

7782–49–2

Szelén

1

K2

 

7439–98–7

Molibdén

7

K2

 

7440–43–9

Kadmium

1

K1

 

7440–31–5

Ón

30

K2

 

7440–39–3

Bárium

250

K2

 

7439–97–8

Higany

0,5

K1

 

7439–92–1

Ólom

100

K2

 

7440–22–4

Ezüst

2

K2

2. Szervetlen vegyületek (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

 

Cianid 4,5 pH

2

K1

 

 

Cianid összes

20

K1

 

 

Tiocianátok

1

K1

3. Alifás szénhidrogének (TPH) (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

 

B

Ki

 

Összes alifás szénhidrogén (TPH)
C5–C40

100

K1

4. Benzol és alkilbenzolok (BTEX) (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

71–43–2

Benzol

0,2

K1

 

108–88–3

Toluol

0,5

K1

 

100–41–4

Etil-benzol

0,5

K1

 

1330–20–7

Xilolok

0,5

K1

 

 

Egyéb alkilbenzolok összesen

0,5

K1

 

98–82–8

i-Propil-benzol

 

 

 

103–65–1

n-Propil-benzol

 

108–67–8

1,3,5-Trimetil-benzol

 

98–06–6

terc. Butil-benzol

 

95–63–6

1,2,4-Trimetil-benzol

 

135–98–8

sec. Butil-benzol

 

526–73–8

1,2,3-Trimetil-benzol

 

99–87–6

i-Propil-toluol

 

141–93–5

m-Dietil-benzol

 

105–05–5

p-Dietil-benzol

 

104–51–8

n-Butil-benzol

 

99–62–7

1,3-Diizopropil-benzol

 

102–25–0

1,3,5-Trietil-benzol

 

611–14–3

1,2-Metil-etil-benzol

 

620–14–4

1,3-Metil-etil-benzol

 

622–96–8

1,4-Metil-etil-benzol

5. Fenolok (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

108–95–2

Fenol

1

K1

 

1319–77–3

Krezol

0,5

K1

 

120–80–9

Pirokatekol

0,5

K1

 

108–46–3

Rezorcin

0,5

K1

 

 

Fenolok összesen

1

K1

6. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

91–20–3

Naftalinok*

 

K1

 

208–96–8

Acenaftilén

K1

 

83–32–9

Acenaftén

K1

 

86–73–7

Fluorén

K1

 

85–01–8

Fenantrén

K1

 

120–12–7

Antracén

K1

 

206–44–0

Fluorantén

K1

 

129–00–0

Pirén

K1

 

56–55–3

Benz(a)antracén

K1

 

218–01–9

Krizén

K1

 

205–99–2

Benz(b)fluorantén

K1

 

207–08–9

Benz(k)fluorantén

K1

 

192–97–2

Benz(e)pirén

K1

 

50–32–8

Benz(a)pirén

K1

 

193–39–5

Indeno(1,2,3-cd)pirén

K1

 

191–24–2

Dibenz(a,h)antracén

K1

 

191–24–2

Benz(g.h.i)perilén

K1

 

 

PAH-ok összesen

1

K1

    * Naftalinok: Naftalin + 1-Metil-naftalin + 2-Metil-naftalin

7. Halogénezett aromás szénhidrogének (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

108–90–7

Klórbenzol

 

K1

 

 

Diklórbenzolok

K1

 

95–50–1

1,2-Diklórbenzol

 

 

541–73–1

1,3-Diklórbenzol

 

106–46–7

1,4-Diklórbenzol

 

 

Triklórbenzolok

K1

 

120–82–1

1,2,4-Triklórbenzol

 

 

87–61–6

1,2,3-Triklórbenzol

 

108–70–3

1,3,5-Triklórbenzol

 

 

Tetraklórbenzolok

K1

 

634–66–2

1,2,3,4-Tetraklórbenzol

 

 

634–90–2

1,2,3,5-Tetraklórbenzol

 

95–94–3

1,2,4,5-Tetraklórbenzol

 

608–93–5

Pentaklórbenzol

K1

 

118–74–1

Hexaklórbenzol

K1

 

90–13–1

Klórnaftalinok

K1

 

108–86–1

Bróm-benzol

K1

 

 

Halogénezett aromás szénhidrogének összesen

1

K1

8. Halogénezett alifás szénhidrogének (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

 

Diklór-etilének

 

K1

 

75–35–4

1,1-Diklór-etilén

 

 

540–59–0

1,2-Diklór-etilén

 

75–09–2

Diklór-metán

K1

 

76–13–1

1,1,2-Triklór-trifluor-etán

K1

 

 

Diklór-etánok

K1

 

75–34–3

1,1-Diklóretán

 

 

107–06–2

1,2-Diklóretán

 

67–66–3

Kloroform

K1

 

107–07–3

2-Klór-etanol

K1

 

56–23–5

Széntetraklorid

K1

 

78–87–5

1,2-Diklór-propán

K1

 

78–88–6

2,3-Diklór-propilén

K1

 

75–27–4

Bróm-diklór-metán

K1

 

79–01–6

Triklór-etilén

K1

 

106–89–8

Epiklórhidrin

K1

 

110–75–8

2-Klóretil-vinil-éter

K1

 

542–75–6

1,3-Diklór-propilén

K1

 

10061–01–5

cisz-1,3-Diklór-propilén

 

 

10061–02–6

transz-1,3-Diklór-propilén

 

79–00–5

1,1,2-Triklór-etán

K1

 

124–48–1

Dibróm-klórmetán

K1

 

106–93–4

1,2-Dibróm-etán

K1

 

127–18–4

Tetraklór-etilén

K1

 

79–34–5

1,1,2,2-Tetraklóretán

K1

 

 

Halogénezett alifás szénhidrogén összesen

0,1

K1

 

75–01–4

Vinil-klorid

0,05

K1

9. Klórfenolok (mértékegysége: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

 

Monoklórfenolok

 

K1

 

95–57–8

2-Klórfenol

 

 

 

108–43–0

3-Klórfenol

 

106–48–9

4-Klórfenol

 

 

Diklórfenolok

K1

 

120–83–2

2,4-Diklórfenol

 

 

576–24–9

2,3-Diklórfenol

 

583–78–8

2,5-Diklórfenol

 

87–65–0

2,6-Diklórfenol

 

95–77–2

3,4-Diklórfenol

 

591–35–5

3,5-Diklórfenol

 

 

Triklórfenolok

K1

 

933–78–8

2,3,5-Triklórfenol

 

 

933–75–5

2,3,6-Triklórfenol

 

95–95–4

2,4,5-Triklórfenol

 

88–66–2

2,4,6-Triklórfenol

 

609–19–8

3,4,5-Triklórfenol

 

17700–93–3

2,3,4-Triklórfenol

 

 

Tetraklórfenolok

K1

 

58–90–2

2,3,4,6-Tetraklórfenol

 

 

935–95–5

2,3,5,6-Tetraklórfenol

 

4901–51–3

2,3,4,5-Tetraklórfenol

 

87–86–5

Pentaklórfenol

K1

 

 

Klórfenolok összesen

0,1

K1

10. Poliklórozott bifenilek (PCB) (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

1336–36–3

PCB28, PCB52, PCB101, PCB118, PCB138, PCB153, PCB180,

 

K1

 

 

a 7db PCB összesen

0,1

K1

11. Poliklórozott-dibenzo-dioxinok és dibenzo-furánok (PCDD/F) (mértékegység: ng/kg TEQ-ban szárazanyagra)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

 

PCDD/F (ng/kg TEQ-ban*)

5

K1

    * TEQ = Toxicitási Egyenérték

12. Növényvédő szerek (mértékegység: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

50–29–3

DDT

 

K1

 

53–19–0

o,p’-DDD

K1

 

72–54–8

p,p’-DDD

K1

 

72–55–9

DDE

K1

 

 

DDT/DDD/DDE

0,1

K1

 

309–00–2

Aldrin

 

K1

 

57–74–9

Klórdán

K1

 

60–57–1

Dieldrin

K1

 

72–20–8

Endrin

K1

 

 

Összes drin

0,1

K1

 

319–84–6

a-HCH

 

K1

 

319–85–7

b-HCH

K1

 

319–86–8

d-HCH

K1

 

58–89–9

g-HCH

K1

 

608–73–1

Összes HCH

0,1

K1

 

 

Triazinok

0,1

K1

 

 

Foszforsavészterek

0,1

K1

 

 

Fenoxi karbonsav származékok

0,1

K1

 

 

Karbamátok

0,1

K1

 

 

Egyéb
* Növényvédő szerek aktív hatóanyagai

0,1

K1

 

 

** Növényvédő szerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen

0,5

K1

* Növényvédő szerek: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint.

** Összes: minden egyes,, a nyomon követési eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédő szer összege, beleértve az anyagcseretermékeket, a lebontási termékeket és a reakciótermékeket.

13. Egyéb vegyületek (mértékegysége: mg/kg szárazanyag)

 

CAS szám

 

B

Ki

 

110–86–1

Piridin

0,1

K2

 

109–99–9

Tetrahidro-furán

0,5

K2

 

110–01–0

Tetrahidro-tiofén

0,5

K2

2. melléklet a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelethez

MHKT_1.PDF

3. melléklet a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelethez5

MHKT_2.PDF

4. melléklet a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelethez

Mintavétel és a minták analitikai vizsgálata

I. Mintavétel

1. Ha a szennyezés hatására a felszín alatti víztől elkülönült szerves fázis alakult ki, a szerves fázist és a vizet külön-külön kell mintázni, ha az az elérhető legjobb mintavételi eljárás mellett gazdaságilag lehetséges. Az elkülönült szerves fázis és a vízoszlop vastagságát a tisztítószivattyúzást megelőzően a mintavétel helyszínén meg kell mérni, és a mért értékeket a mintavételi jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

2. A 2. mellékletben megadott (B) szennyezettségi határértékek a felszín alatti vízben oldott szennyezőanyag koncentrációra vonatkoznak, ezért a vízmintának nem része

a) az elkülönült szerves fázis, valamint

b) a talajszemcse és a lebegő anyag.

3. A vízmintát 0.45 µm pórusátmérőjű szűrőn át kell szűrni, vagy 6000 fordulat/perccel kell centrifugálni, vagy minimum 2 órán, maximum 12 órán át ülepíteni kell. Fém vizsgálata esetén a minta szűrését és tartósítását a mintavétel helyszínén kell elvégezni.

II. A minták analitikai vizsgálata

1.6 Az 1–3. mellékletben meghatározott szennyező anyagok, illetve anyagcsoportok analitikai vizsgálata során alkalmazni ajánlott szabványokra, illetve mérési és elemzési módszerekre vonatkozóan a vízvédelemért és a környezetvédelemért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közös közleményt ad ki.

2. A minták analitikai vizsgálata során kapott eredmény akkor elfogadható, ha

a) felszín alatti vízminta esetén

aa) az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó anyagok és a vonatkozó paraméterek esetében a vizsgálati módszerek megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,

ab) az a) pont aa) alpont hatálya alá nem tartozó anyagok és indikátorok esetében az alkalmazott mérési módszer kimutatási határa kisebb, mint a vizsgált anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 25%-a,

ac) a (B) szennyezettségi határérték 90%-át elérő vagy azt meghaladó szennyező anyag koncentrációnál a mérési hiba legfeljebb +/–10%,

b) földtani közeg esetén

ba) az alkalmazott mérési módszer kimutatási határa kisebb, mint a vizsgált anyagra vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 25%-a,

bb) a (B) szennyezettségi határérték 90%-át elérő vagy azt meghaladó szennyező anyag koncentrációnál a mérési hiba legfeljebb +/–15%.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!