nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1970. évi 18. törvényerejű rendelet
az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről
2011-01-01
infinity
3

1970. évi 18. törvényerejű rendelet

az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmények 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált, illetve létrehozott szövegének kihirdetéséről1

(A Magyar Népköztársaság2 az egyezmények megerősítő okiratait 1969. december 18. napján letétbe helyezte.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 az alábbi egyezményeket a törvényerejű rendelettel kihirdeti:

1. Az ipari tulajdon oltalmára az 1883. évi március hó 20-án létesült, Brüsszelben az 1900. évi december hó 14-én, Washingtonban az 1911. évi június hó 2-án, Hágában az 1925. évi november hó 6-án, Londonban az 1934. évi június hó 2-án, Lisszabonban az 1958. évi október hó 31-én és Stockholmban az 1967. évi július hó 14-én felülvizsgált Párizsi Uniós Egyezményt,

2. az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására az 1891. évi április hó 14-én kötött, Washingtonban az 1911. évi június hó 2-án, Hágában az 1925. évi november hó 6-án, Londonban az 1934. évi július hó 2-án, Lisszabonban az 1958. évi október hó 31-én felülvizsgált Madridi Megállapodás 1967. évi július hó 14-i stockholmi kiegészítő okmányát,

3. a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. évi június hó 15-én kötött, és Stockholmban 1967. évi július hó 14-én felülvizsgált Nizzai Megállapodást,

4. a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítésére Stockholmban 1967. július 14-én aláírt Egyezményt.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmények hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„ Az ipari tulajdon oltalmára
az 1883. évi március hó 20-án létesült,
Brüsszelben az 1900. évi december hó 14-én,
Washingtonban az 1911. évi június hó 2-án,
Hágában az 1925. évi november hó 6-án,
Londonban az 1934. évi június hó 2-án,
Lisszabonban az 1958. évi október hó 31-én
és Stockholmban az 1967. évi július hó 14-én felülvizsgált
Párizsi Uniós Egyezmény

1. cikk

(1) Az egyezmény hatálya alá tartozó országok az ipari tulajdon oltalmára uniót alkotnak.

(2) Az ipari tulajdon oltalmának tárgya a szabadalom, a használati minta, az ipari minta, a gyári vagy kereskedelmi védjegy, a szolgáltatási védjegy, a kereskedelmi név, a származási jelzés vagy eredetmegjelölés, valamint a védekezés a tisztességtelen verseny ellen.

(3) Az ipari tulajdont a legtágabban kell érteni, és az nem csupán a szorosan vett iparra és kereskedelemre vonatkozik, hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és a nyersanyagtermelésre, és minden előállított vagy természetes termékre, például borokra, magvakra, dohánylevelekre, gyümölcsökre, háziállatokra, ásványokra, ásványvizekre, sörökre, virágokra, lisztfajtákra is.

(4) Szabadalomnak kell tekinteni az ipari szabadalmaknak bármely, az unió országainak jogszabályai által elismert fajtáját, így a behozatali szabadalmat, a javítási szabadalmat, a pótszabadalmat és a pótbizonylatot stb.

2. cikk

(1) Azokat, akik az unió bármely országának joghatósága alá tartoznak, az ipari tulajdon oltalmát illetően az unió összes többi országában megilletik mindazok az előnyök, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldiek részére jelenleg vagy a jövőben biztosítanak, az ebben az egyezményben biztosított különös jogok sérelme nélkül. Ennélfogva ezek a belföldiekkel egyenlő oltalomban részesülnek, és jogaik megsértése esetén ugyanazt a jogsegélyt vehetik igénybe, feltéve, hogy teljesítik a belföldiekre előírt feltételeket és alakiságokat.

(2) Az unió hatálya alá tartozókkal szemben ennek ellenére sem lehet a lakóhelyre vagy a telepre vonatkozó semmilyen feltételt előírni abban az országban, ahol az oltalmat bármely ipari tulajdonjog tekintetében igénylik.

(3) Az egyezmény kifejezetten fenntartja azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek érvényét, amelyek az unió egyes országaiban a bírósági és az államigazgatási eljárásra és illetékességre, úgyszintén az ipari tulajdonnal kapcsolatban a lakóhely meghatározására vagy a képviseletre vonatkoznak.

3. cikk

Az unió országainak joghatósága alá tartozókkal egy tekintet alá esik az, aki az unióhoz nem tartozó ország állampolgára, azonban az unió egyik országának területén lakik, vagy ott valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telepe van.

4. cikk

A) (1) Azt, aki találmányt, használati mintát, ipari mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet az unió egyik országában szabályszerűen bejelent, úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját, az alább meghatározott határidőkön belül elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy bejelentését a többi országban megtegye.

(2) Elsőbbségi jog alapítható olyan bejelentésre, amely az unió bármelyik országának nemzeti jogszabálya vagy az unió országai között kétoldalú vagy többoldalú szerződés értelmében szabályszerű hazai bejelentésnek számít.

(3) Szabályszerű hazai bejelentésnek kell tekinteni azt a bejelentést, amely elégséges annak megállapítására, hogy a kérelmet a szóban forgó országban melyik napon terjesztették elő, függetlenül a kérelem további sorsától.

B) Ennélfogva a bejelentés, amelyet később, de az említett határidők eltelte előtt az unió valamelyik más országában tesznek, nem érvényteleníthető az időközben bekövetkezett tények, nevezetesen másik bejelentés, a találmány közzététele vagy gyakorlatba vétele, a minta példányainak árusítása vagy a védjegy használata következtében, és e tények révén harmadik személy javára sem jog, sem személyhez fűződő birtok nem keletkezhet. Harmadik személynek az elsőbbség alapjául szolgáló első bejelentés napja előtt szerzett jogai az unió országainak belső jogszabályai szerint hatályosak.

C) (1) A fent említett elsőbbségi határidő szabadalmaknál és használati mintáknál tizenkét hónap, ipari mintáknál, valamint gyári vagy kereskedelmi védjegyeknél hat hónap.

(2) E határidők az első bejelentés benyújtása napján kezdődnek; a benyújtás napja nem számít be a határidőbe.

(3) Ha a határidő utolsó napja abban az országban, amelyben az oltalmat igénylik, törvényes munkaszüneti nap vagy olyan nap, amelyen a hivatal nem fogad el bejelentéseket, a határidő az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(4) Az uniónak ugyanabban az országában azonos tárgyban tett későbbi bejelentést csak akkor lehet a fenti (2) bekezdés értelmében vett szabályszerű bejelentésnek tekinteni, s csak akkor számítható az elsőbbségi határidő annak bejelentési napjától, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés napja előtt már visszavonták, elutasították, vagy arról lemondottak anélkül, hogy közzétették volna vagy ahhoz jogi hatály fűződnék, avagy arra elsőbbségi jogot alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre tehát ez esetben később sem lehet már elsőbbséget alapítani.

D) (1) Aki valamely korábbi bejelentés elsőbbségét érvényesíteni kívánja, köteles nyilatkozatot tenni, s abban e bejelentés időpontját és országát megjelölni. Azt a legkésőbbi időpontot, ameddig e nyilatkozatot meg lehet tenni, az egyes országok határozzák meg.

(2) Ezeket az adatokat az illetékes hatóság közleményeiben, így különösen a szabadalmi okiraton és a hozzá tartozó leíráson fel kell tüntetni.

(3) Az unió országai attól, aki elsőbbségi nyilatkozatot tesz, a korábbi bejelentés (leírás, rajzok stb.) másolatát követelhetik. A másolat - amelynek azonosságát az a hatóság, ahol a bejelentést benyújtották, igazolta- mentes minden további hitelesítés alól, és minden esetben a későbbi bejelentés napjától számított három hónapos határidőn belül bármikor díjmentesen nyújtható be. Megkövetelhető, hogy a másolathoz annak fordítását és a hatóságnak a bejelentés napját igazoló bizonylatát csatolják.

(4) Az elsőbbségi nyilatkozat tekintetében a bejelentés időpontjában egyéb alakiságok nem követelhetők. Az unió minden országa maga állapítja meg az ebben a cikkben megszabott alakiságok elmulasztásának következményeit, ezek azonban legfeljebb az elsőbbségi jog elvesztését vonhatják maguk után.

(5) Utóbb egyéb igazolás is követelhető.

Az, aki valamely korábbi bejelentésre elsőbbségi igényt alapít, köteles e bejelentés számát megjelölni; ezt az adatot a fenti (2) bekezdésben megszabott feltételek szerint közzé kell tenni.

E) (1) Ha valamelyik országban használati mintabejelentésre alapított elsőbbséggel ipari mintát jelentenek be, az elsőbbségre az ipari minták számára megállapított határidő az irányadó.

(2) Egyébként bármelyik országban be lehet jelenteni használati mintát szabadalmi bejelentésre alapított elsőbbséggel, és viszont.

F) Az unió egyik országa sem utasíthat vissza elsőbbségi igényt vagy szabadalmi bejelentést amiatt, hogy a bejelentő többszörös - akár különböző országokból származó - elsőbbséget igényel, vagy hogy az egy vagy több elsőbbséget igénylő bejelentés egy vagy több olyan elemet foglal magában, amely nem szerepel abban a bejelentésben, illetve bejelentésekben, amelyek alapján az elsőbbséget igénylik, feltéve mindkét esetben, hogy a találmány az ország jogszabályai értelmében egységes.

Azoknak az elemeknek az elsőbbségét, amelyek az elsőbbségű igény alapjául szolgáló bejelentésben, illetve bejelentésekben nem szerepelnek, a későbbi bejelentés alapozza meg az általános feltételek szerint.

G) (1) Ha a vizsgálat során kitűnik, hogy a szabadalmi bejelentés nem egységes, a bejelentő azt több részbejelentésre választhatja szét, megtartván valamennyi bejelentés benyújtási napjaként az eredeti bejelentés benyújtásának napját és - ha ennek helye van - az elsőbbség kedvezményét.

(2) A bejelentő szabadalmi bejelentését saját kezdeményezésből is megoszthatja, megtartván valamennyi részbejelentés benyújtási napjaként az eredeti bejelentés benyújtásának napját és - ha ennek helye van - az elsőbbség kedvezményét. Az unió mindegyik országa a megosztás megengedhetőségének feltételeit maga szabhatja meg.

H) Az elsőbbség nem tagadható meg amiatt, hogy a találmány egyes olyan elemei, amelyekre elsőbbséget igényelnek, a származási országban tett bejelentés igénypontjaiban nem szerepelnek, feltéve, hogy a bejelentés adatai együttesen ezeket az elemeket szabatosan meghatározzák.

I) (1) A feltalálói tanúsítványok elnyerésére irányuló bejelentések, amelyeket olyan országban nyújtanak be, ahol a bejelentők akár szabadalmat, akár feltalálói tanúsítványt igényelhetnek, ugyanúgy megalapozzák az ebben a cikkben szabályozott elsőbbségi jogot, mint a találmányi szabadalmak elnyerésére irányuló bejelentések, és hatásuk is azonos.

(2) Olyan országban, ahol a bejelentők akár szabadalmat, akár feltalálói tanúsítványt kérhetnek, e cikk szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseinek értelmében a feltalálói tanúsítvány bejelentője találmányi szabadalomra, használati mintára vagy feltalálói tanúsítványra irányuló bejelentésen alapuló elsőbbséget igényelhet.

4.bis cikk

(1) Az unió hatálya alá tartozó részéről az unió egyes országaiban igényelt szabadalom független az ugyanarra a találmányra más, az unióhoz tartozó vagy nem tartozó országban szerzett szabadalmaktól.

(2) Ezt a rendelkezést minden korlátozás nélkül, nevezetesen úgy kell érteni, hogy az elsőbbségi határidőn belül bejelentett szabadalmak mind a semmisségi és megvonási okok szempontjából, mind a rendes oltalmi idő szempontjából egymástól függetlenek.

(3) Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az egyezmény hatálybalépésének időpontjában érvényes valamennyi szabadalomra.

(4) Újabb országok csatlakozása esetén ugyanez áll a csatlakozás időpontjában mind a csatlakozó, mind a többi országban érvényben levő szabadalmakra is.

(5) Az elsőbbség kedvezményével szerzett szabadalom az unió egyes országaiban ugyanolyan időtartamra érvényes, mintha azt az elsőbbség kedvezménye nélkül jelentették volna be, vagy adták volna meg.

4.ter cikk

A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi okmányok őt e minőségében feltüntessék.

4.quater cikk

A szabadalom sem meg nem tagadható, sem nem hatálytalanítható abból az okból, hogy a szabadalmazott termék, illetve a szabadalmazott eljárással előállított termék forgalmát a nemzeti jogszabályok megszorítják vagy korlátozzák.

5. cikk

A) 1) Ha a szabadalomtulajdonos az unió valamelyik országában előállított tárgyakat visz be abba az országba, ahol a szabadalmat kapta, ez nem vonja maga után az oltalom megszűnését.

(2) Az unió mindegyik országa jogosult kényszerengedély adását lehetővé tevő jogszabályi rendelkezéseket kibocsátani avégett, hogy elejét vegye a szabadalom adta kizárólagossági jog gyakorlásából folyó esetleges visszaéléseknek, pl. a gyakorlatba vétel elmulasztásának.

(3) A szabadalom megvonása csak abban az esetben engedhető meg, ha a visszaélés megelőzésére a kényszerengedély nem elegendő. Az első kényszerengedély megadásától számított két év eltelte előtt a szabadalom megvonása vagy az oltalom megszüntetése iránt keresetnek helye nincs.

(4) A szabadalmi bejelentéstől számított négy év, illetve - ha ez hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év eltelte előtt a gyakorlatbavétel elmulasztása vagy nem kielégítő volta miatt kényszerengedély iránti keresetnek nincs helye; a keresetet el kell utasítani, ha a szabadalomtulajdonos mulasztását jogszerűen igazolja. Az ilyen kényszerengedély nem kizárólagos, és még alhasználati engedély alakjában sem ruházható át, kivéve, ha átruházzák annak a vállalatnak vagy kereskedelmi üzletkörnek megfelelő részét, amely ezt az engedélyt használja.

(5) Az előbbi rendelkezéseket, a szükséges eltérésekkel, a használati mintákra is alkalmazni kell.

B) Az ipari minták oltalma nem vonható meg sem a gyakorlatba vétel elmulasztása, sem a védettekkel egyező tárgyak behozatala okából.

C) (1) Ha valamelyik országban a lajstromozott védjegy használata kötelező, a lajstromozás csak méltányos határidő elteltével, és csak akkor törölhető, ha az érdekelt mulasztását nem igazolja.

(2) Sem a lajstromozás érvénytelenítésére, sem a védjegyoltalom korlátozására nem szolgálhat alapul az, hogy a gyári vagy kereskedelmi védjegyet a jogosult olyan alakban használja, amely az unió egyik országában lajstromozott védjegy alakjától annak csupán a megkülönböztető jelleget nem érintő elemeiben tér el.

(3) Ha olyan ipari vagy kereskedelmi vállalatok, amelyek annak az országnak a belföldi jogszabályai szerint, ahol az oltalmat igénylik, a védjegy használatára közösen jogosultak, ugyanazt a védjegyet azonos vagy hasonló termékeken egyidejűleg alkalmazzák, ez sem a lajstromozást nem akadályozza, sem a szóban forgó védjegy számára az unió bármelyik országában nyújtott oltalmat nem korlátozza, feltéve, hogy e használat nem vezet a közönség megtévesztésére és a közérdeket nem sérti.

D) A jog elismeréséhez nem követelhető meg a szabadalomnak, használati mintának, a gyári vagy kereskedelmi védjegy lajstromozásának, az ipari minta bejelentésének bármiféle jelzése vagy említése a terméken.

5bis cikk

(1) Az ipari tulajdonjogok fenntartására előírt illeték megfizetésére legalább hat hónapos türelmi időt kell engedélyezni, éspedig, ha a hazai jogszabályok ezt megkívánják, pótdíj fizetése mellett.

(2) Az unió országai jogosultak az illeték fizetésének elmulasztása miatt megszűnt szabadalmakat újból érvénybe helyezni.

5ter cikk

Az unió egyik országában sem tekinthető sérelmesnek a szabadalomtulajdonos jogai szempontjából:

1. az unió más országának hajóján a szabadalom tárgyával azonos eszköz alkalmazása, akár magán a hajótesten, akár a gépeken, kötélzeten, hajófelszerelésen vagy más tartozékon, ha a hajó időlegesen vagy esetlegesen keresi fel az illető ország vizeit, feltéve, hogy ezek az eszközök kizárólag a hajó céljára szolgálnak;

2. a szabadalom tárgyával azonos eszköz alkalmazása az unió más országának légi vagy szárazföldi járművén a gépek vagy tartozékaik szerkezetében vagy működésében, ha a jármű időlegesen vagy esetlegesen tartózkodik az országban.

5quater cikk

Ha valamely terméket az unió olyan országába hoznak be, ahol az említett termék gyártási eljárását oltalmazó szabadalom áll fenn, a szabadalomtulajdonost a behozott termék tekintetében megilleti valamennyi jog, amelyet számára az eljárási szabadalom alapján a behozatali ország jogszabályai az illető országban előállított termékre vonatkozóan biztosítanak.

5quinquies cikk

Az ipari mintákat az unió valamennyi országában oltalom illeti meg.

6. cikk

(1) A gyári és kereskedelmi védjegyek bejelentésének és lajstromozásának feltételeit mindegyik uniós ország hazai joga határozza meg.

(2) Mindazonáltal azt a védjegybejelentést, amelyet az unió bármely országának joghatósága alá tartozó személy az unió valamelyik országában megtett, nem lehet elutasítani, illetve hatálytalanítani abból az okból, hogy a védjegyet a származási országban nem jelentették be, nem lajstromozták vagy nem újították meg.

(3) Az unió valamelyik országában szabályosan lajstromozott védjegy független az unió többi országaiban lajstromozott védjegytől is.

6bis cikk

(1) Az unió országai kötelezik magukat arra, hogy - ha ezt az ország jogszabályai megengedik - hivatalból, vagy pedig az érdekelt kérelmére megtagadják vagy hatálytalanítják annak a gyári vagy kereskedelmi védjegynek lajstromozását, és használatát is megtiltják, amely összetévesztésre alkalmas másolata, utánzata vagy fordítása olyan védjegynek, amelyről a lajstromozás vagy a használat szerint illetékes ország hatáskörrel bíró hatóságának megítélése szerint ebben az országban köztudomású, hogy az olyan személyt illet, aki az ebben az egyezményben foglalt kedvezményekre jogosult, és hogy azt azonos vagy hasonló áruk megjelölésére alkalmazzák. Ugyanez a következménye annak is, ha a védjegynek lényeges része az ilyen közismert védjegy másolata vagy összetévesztésre alkalmas utánzata.

(2) Az ilyen védjegy törlésére irányuló kérelem előterjesztésére a lajstromozás napjától legalább ötévi határidőt kell adni. Az unió országai a használat megtiltására irányuló kérelem előterjesztésére határidőt szabhatnak.

(3) A rosszhiszeműen lajstromoztatott vagy használt védjegy törlésére vagy használatának megtiltására irányuló kérelem előterjesztése határidőhöz kötve nincs.

6ter cikk

(1) a) Az unió országai megállapodnak abban, hogy az illetékes hatóság engedélye nélkül az unió bármely országa címerének, zászlójának és egyéb állami jelvényének, az általuk elfogadott hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyeknek és bélyegeknek, valamint ezek bármilyen címertani utánzatának lajstromozását akár gyári vagy kereskedelmi védjegyként, akár ezek alkotóelemeiként megtagadják vagy hatálytalanítják, s az ilyen védjegyek használatát megfelelő rendelkezésekkel megtiltják.

b) A fenti a) alatt foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni minden olyan nemzetközi-kormányközi szervezet címerére, zászlójára és egyéb jelvényeire, rövidítésére és nevére, amelynek az unió egy vagy több országa tagja - nem vonatkozik ez a szabály azokra a címerekre, zászlókra és egyéb jelvényekre, rövidítésekre vagy nevekre, amelyek oltalmát hatályos nemzetközi megállapodások már biztosítják.

c) Az unió egyik országa sem köteles arra, hogy ennek az egyezménynek az illető országban való hatálybalépése előtt, jóhiszeműen szerzett jogok jogosultjának hátrányára a fent b) alatt foglalt rendelkezéseket alkalmazza. Az unió országai nem kötelesek továbbá az említett rendelkezések alkalmazására, ha a fent a) alatt említett használat vagy lajstromozás jellege nem kelt a közvéleményben olyan vélekedést, hogy a szóban forgó szervezet és a címer, zászló, jelvény, rövidítés vagy név között kapcsolat állana fenn, illetve ha a használat vagy lajstromozás jellege nyilvánvalóan nem vezeti félre a közönséget az irányban, mintha a használó és a szervezet között kapcsolat állna fenn.

(2) A hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek alkalmazásának tilalma csak arra az esetre vonatkozik, ha az azokat tartalmazó védjegyekkel olyan árukat kívánnak megjelölni, amelyek az említett jegyekkel hivatalosan megjelölt árukkal azonosak vagy hozzájuk hasonlóak.

(3) a) Az unió országai ezeknek a rendelkezéseknek alkalmazása érdekében megállapodnak abban, hogy a Nemzetközi Iroda útján kölcsönösen közlik azoknak az állami jelvényeknek, valamint hivatalos ellenőrző és hitelesítési jegyeknek és bélyegeknek a jegyzékét, amelyeket feltétlenül vagy meghatározott korlátok között e cikk védelme alá kívánnak helyezni, valamint ennek a jegyzéknek minden utólagos változtatását. Az unió mindegyik országa a vele közölt jegyzékeket kellő időben nyilvánosságra hozza.

Ez a közlés azonban az állami zászlók tekintetében nem kötelező.

b) Az (1) bekezdésben b) alatt foglalt rendelkezések a nemzetközi-kormányközi szervezetek tekintetében csak azokra a címerekre, zászlókra és egyéb jelvényekre, rövidítésekre, illetve nevekre alkalmazhatók, amelyeket a nemzetközi iroda közvetítésével az unió országaival közöltek.

(4) Minden uniós ország a közlés vételétől számított tizenkét hónapon belül jogosult esetleges észrevételeit a nemzetközi iroda útján az érdekelt országhoz vagy nemzetközi-kormányközi szervezethez eljuttatni.

(5) Az állami zászlók tekintetében a fenti (1) bekezdésben megállapított rendelkezéseket csak az 1925. évi november hó 6-a után lajstromozott védjegyekre kell alkalmazni.

(6) A zászlókon kívül az egyéb állami jelvények, az uniós országok hivatalos jegyei és bélyegei, valamint a nemzetközi-kormányközi szervezetek címere, zászlója és egyéb jelvényei, rövidítése vagy neve tekintetében ezeket a rendelkezéseket csak azokra a védjegyekre kell alkalmazni, amelyeket több mint két hónappal a fenti (3) bekezdésben említett közlés kézhezvétele után lajstromoztak.

(7) Rosszhiszeműség esetében az egyes országok azokat az állami jelvényeket, jegyeket és bélyegeket tartalmazó védjegyeket is törölhetik, amelyeket az 1925. évi november hó 6-a előtt lajstromoztak.

(8) Bármelyik országnak az állampolgára, aki saját országa állami jelvényeinek, jegyeinek vagy bélyegeinek használatára jogosult, ezeket még abban az esetben is használhatja, ha azok egy másik országéihoz hasonlóak.

(9) Az unió országai kötelezik magukat, hogy megtiltják a kereskedelemben az unió más országai címerének engedély nélküli használatát, ha a használat az illető árucikk származása tekintetében megtévesztésre alkalmas.

(10) Az előző rendelkezések nem akadályozzák, hogy az egyes országok a 6quinquies cikk B) (3) bekezdésének alkalmazásával elutasítsák vagy érvénytelenítsék az olyan védjegyeket, amelyek jogosulatlanul állami címereket, zászlókat és más jelvényeket vagy az unió valamelyik országa által elfogadott hivatalos jegyeket vagy bélyegeket tartalmaznak, vagy pedig a fenti (1) bekezdésben említett nemzetközi-kormányközi szervezetek megkülönböztető jeleit tartalmazzák.

6quater cikk

(1) Ha az unió valamelyik országának jogszabályai szerint a védjegy átruházása csak akkor érvényes, ha az egy időben történik annak a vállalatnak vagy üzletkörnek átruházásával, amelyhez a védjegy tartozik, az érvényesség elismeréséhez elegendő, ha a jogszerzőre a vállalatnak vagy üzletkörnek ebben az országban levő részét ruházzák át az átruházott védjeggyel ellátott áruknak kizárólagos, ottani gyártási vagy árusítási jogával együtt.

(2) E rendelkezés nem rója az unió országaira azt a kötelezettséget, hogy olyan védjegy átruházását is érvényesnek tekintsék, amelynek a jogszerző részéről való használata ténylegesen alkalmas a közönség megtévesztésére, nevezetesen a védjeggyel ellátott áru származási helyét, természetét vagy lényeges tulajdonságait illetően.

6quinquies cikk

A) (1) A származási országban szabályszerűen lajstromozott gyári vagy kereskedelmi védjegyet az unió többi országaiban - az e cikkben foglalt kivételekkel - úgy, amint van, lajstromozásra el kell fogadni és oltalomban kell részesíteni. Ezek az országok a végleges lajstromozás foganatosítása előtt az illetékes hatóság által kiállított, a származási országban történt lajstromozást tanúsító bizonylat bemutatását követelhetik meg. E bizonylatot hitelesíteni nem kell.

(2) Származási országnak az uniónak azt az országát kell tekinteni, amelyben a bejelentőnek valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telepe van, ennek hiányában az uniónak azt az országát, amelyben a bejelentőnek lakóhelye van, ha pedig az unióban nincs lakóhelye, akkor azt az unióhoz tartozó országot, amelynek állampolgára.

B) Az e cikkben említett gyári vagy kereskedelmi védjegy lajstromozása csak a következő esetekben utasítható el vagy érvényteleníthető:

1. ha harmadik személy szerzett jogait sértheti abban az országban, ahol az oltalmat igénylik;

2. ha nincsen megkülönböztető jellege vagy kizárólag olyan jelekből vagy megjelölésekből áll, amelyek a kereskedelemben az áru fajának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értékének, származási helyének vagy az előállítás idejének feltüntetésére szolgálnak, vagy amelyek a köznyelvben vagy a kereskedelem tisztes és állandó szokásai szerint használatossá váltak abban az országban, ahol az oltalmat igénylik;

3. ha az erkölcsöt vagy a közrendet sérti, különösen, ha a közönség megtévesztésére alkalmas. Nem tekinthető a védjegy a közrendet sértőnek pusztán abból az okból, hogy az nem felel meg a védjegyekre vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezésének, kivéve, ha ez a rendelkezés maga is a közrendre vonatkozik.

Mindez nem zárja ki a 10bis cikk alkalmazását.

C) (1) Annak megítéléséhez, hogy a védjegy oltalomban részesíthető-e, figyelembe kell venni valamennyi körülményt, nevezetesen a védjegy használatának időtartamát.

(2) A gyári vagy kereskedelmi védjegy lajstromozását nem lehet elutasítani az unió többi országában pusztán abból az okból, hogy az a származási országban oltalom alatt álló védjegytől csupán olyan elemekben különbözik, amelyek a védjegy megkülönböztető jellegét nem változtatják meg, és amelyek nem befolyásolják a védjegy azonosságát azzal az alakkal szemben, amelyben azt az említett származási országban lajstromozták.

D) E cikk kedvezményeit csak akkor lehet igénybe venni, ha azt a védjegyet, amelynek oltalmát igénylik, a származási országban lajstromozták.

E) A védjegy lajstromozásának a származási országban történő megújítása azonban semmiképp sem jár azzal a kötelezettséggel, hogy a védjegy lajstromozását az unió más olyan országaiban is megújítsák, ahol a védjegyet szintén lajstromozták.

F) A 4. cikkben megállapított határidőben bejelentett védjegy még abban az esetben is megtartja az elsőbbség kedvezményét, ha a származási országban a lajstromozást az említett határidő eltelte után foganatosítják.

6sexies cikk

Az unió országai kötelezettséget vállalnak a szolgáltatási védjegyek oltalmazására; e védjegyek lajstromozására azonban nem kötelesek.

6septies cikk

(1) Ha az unió valamelyik országában érvényes védjegy tulajdonosának ügynöke vagy képviselője egy vagy több országban a szóban forgó védjegy lajstromozását a tulajdonos engedélye nélkül saját nevére kéri, a tulajdonos a bejelentés ellen felszólalhat vagy a lajstromozás törlését követelheti vagy - amennyiben ezt az ország jogszabályai lehetővé teszik - követelheti az említett lajstromozás javára történő átruházását, hacsak az ügynök vagy képviselő cselekményét nem igazolja.

(2) A védjegytulajdonos - a fenti (1) bekezdésben foglaltak fenntartásával - jogosult felszólalni az ellen, hogy ügynöke vagy képviselője a védjegyet engedély nélkül használja.

(3) Az e cikk szerint a védjegytulajdonost megillető jogok érvényesítésére a nemzeti jogszabályok méltányos határidőt szabhatnak.

7. cikk

Az áru jellege, amelyen a gyári vagy kereskedelmi védjegyet alkalmazzák, semmi esetre sem gátolhatja a védjegy lajstromozását.

7bis cikk

(1) Az unió országai kötelezik magukat, hogy olyan egyesülések együttes védjegyeit, amelyek fennállása a származási ország jogszabályaival nem ellenkezik, akkor is elfogadják lajstromozásra és oltalomban részesítik, ha ezeknek az egyesüléseknek ipari vagy kereskedelmi telepük nincsen.

(2) Mindegyik ország maga bírálja el azokat a különleges feltételeket, amelyek fennállása esetén az együttes védjegyet oltalomban részesíti, s azt megtagadhatja, ha a védjegy a közérdeket sérti.

(3) Nem lehet azonban megtagadni e védjegyek oltalmát olyan egyesüléstől, amelynek fennállása nem ellenkezik a származási ország jogszabályaival, amiatt, hogy annak nincs telepe abban az országban, ahol az oltalmat igényli, vagy hogy szervezete nem felel meg ez ország jogszabályainak.

8. cikk

A kereskedelmi nevet az unió mindegyik országa oltalomban részesíti bejelentés vagy lajstromozás kötelezettsége nélkül, akár része az valamely gyári vagy kereskedelmi védjegynek, akár nem.

9. cikk

(1) A gyári vagy kereskedelmi védjeggyel, illetve a kereskedelmi névvel jogosulatlanul ellátott árut a behozatalkor az unió azon országaiban, amelyekben e védjegynek vagy kereskedelmi névnek törvényes oltalomra van joga, le kell foglalni.

(2) A lefoglalást egyaránt foganatosítani kell, akár abban az országban, ahol a jogosulatlan megjelölés történt, akár abban, ahová az árut bevitték.

(3) A lefoglalást az illető ország belső jogszabályainak megfelelően, akár az ügyész, akár bármely más illetékes hatóság, akár valamely érdekelt természetes vagy jogi személy kérelmére kell foganatosítani.

(4) A hatóságok átmenő árut nem kötelesek lefoglalni.

(5) Ha valamelyik ország jogszabályai a behozatal alkalmával a lefoglalást nem engedik meg, azt behozatali tilalommal vagy a belföldön való lefoglalással kell pótolni.

(6) Ha valamely ország jogszabályai sem a behozatal alkalmával a lefoglalást, sem a behozatali tilalmat, sem a belföldön való lefoglalást nem engedik meg, addig is, amíg ezeket a jogszabályokat megfelelően módosítják, az említett rendszabályok helyébe azok a jogcselekmények és eszközök lépnek, amelyeket az illető ország jogszabályai hasonló esetben a belföldieknek biztosítanak.

10. cikk

(1) Az előző cikk rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a termék származását vagy a termelő, előállító, illetve kereskedő azonosságát közvetlenül vagy közvetve hamisan jelölték meg.

(2) Minden esetben érdekelt félnek kell tekinteni azt a termelőt, előállítót vagy kereskedőt, legyen az akár természetes, akár jogi személy, aki ilyen áru termelésével, előállításával vagy forgalomba hozatalával foglalkozik és akinek telepe akár a származási helyül hamisan megjelölt helyen, akár azon a vidéken van, ahol ez a hely fekszik, akár a hamisan megjelölt országban vagy abban az országban, ahol a hamis származási jelzést használták.

10bis cikk

(1) Az unió országai kötelesek az unió hatálya alá tartozók számára a tisztességtelen verseny ellen hathatós oltalmat biztosítani.

(2) A tisztességtelen verseny tényállását megvalósítja az ipar vagy kereskedelem tisztes szokásait sértő minden versenycselekmény.

(3) Meg kell tiltani nevezetesen:

1. minden olyan természetű cselekményt, amely bármilyen módon alkalmas arra, hogy valamelyik versenytárs telepével, áruival, vagy ipari, illetve kereskedelmi tevékenységével összetévesztésre vezessen;

2. minden, a kereskedelmi tevékenység folytatása során használt olyan hamis állítást, amely valamelyik versenytárs telepének, áruinak vagy ipari, illetve kereskedelmi tevékenységének hírnevét csorbíthatja;

3. minden olyan megjelölést vagy utalást, amelynek használata a kereskedelmi tevékenység során alkalmas arra, hogy a közönséget az áruk természetét, előállítási módját, jellemzőit, használhatóságát vagy mennyiségét illetően megtévessze.

10ter cikk

(1) Az unió országai kötelezik magukat arra, hogy az unió többi országának joghatósága alá tartozók számára biztosítják a 9., 10. és 10bis cikkben említett cselekmények eredményes megtorlására alkalmas törvényes jogsegélyt.

(2) Ezenfelül kötelezik magukat olyan rendelkezések kibocsátására, amelyek az érdekelt előállítókat, termelőket, illetve kereskedőket képviselő testületek és egyesülések számára - ha fennállásuk saját országuk jogszabályával nem ellenkezik - lehetőséget biztosítanak arra, hogy a bíróságok vagy államigazgatási hatóságok előtt a 9., 10. és 10bis cikkben említett cselekmények megtorlása végett ugyanúgy felléphessenek, amint azt annak az országnak a jogszabályai, ahol az oltalmat igénylik, az illető ország testületei és egyesülései számára megengedik.

11. cikk

(1) Az unió országai, belföldi jogszabályaiknak megfelelően, időleges oltalmat nyújtanak a szabadalmazható találmányok, használati minták, ipari minták, valamint gyári vagy kereskedelmi védjegyek számára, ha azokat bármelyikük területén rendezett hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításon közszemlére tett árukon alkalmazzák.

(2) Ez az időleges oltalom nem hosszabbítja meg a 4. cikkben említett határidőket. Ha utóbb az elsőbbségi jogot igénylik, minden ország hatósága a határidőt attól az időponttól számíthatja, amikor az árut a kiállításon közszemlére tették.

(3) Minden ország megkövetelheti az általa szükségesnek ítélt bizonyítékokat a kiállított áruk azonosságának és a kiállítás kezdő időpontjának igazolására.

12. cikk

(1) Az unió mindegyik országa kötelezi magát arra, hogy külön iparjogvédelmi hatóságot szervez és központi bejelentési szervet létesít a szabadalmak, használati minták, ipari minták és gyári vagy kereskedelmi védjegyek nyilvánosságra hozatalára.

(2) A hatóság időszaki hivatalos lapot ad ki.

Ebben rendszeresen közli:

a) a megadott szabadalmak tulajdonosának nevét, a szabadalmi oltalomban részesített találmány rövid megjelölésével;

b) a lajstromozott védjegyek másolatát.

13. cikk

(1) a) Az uniónak közgyűlése van; ez a 13-17. cikk által kötelezett uniós országokból áll.

b) Minden ország kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.

(2) a) A közgyűlés:

(i) foglalkozik minden kérdéssel, amely az unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve ezen egyezmény alkalmazásával kapcsolatos;

(ii) útmutatást ad a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (a továbbiakban: „Szervezet”) létesítésére kötött Egyezmény alapján felállított Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodájának (a továbbiakban: „Nemzetközi Iroda”) a felülvizsgálati értekezletek előkészítésére, megfelelően figyelembe véve azoknak az uniós országoknak észrevételeit, amelyeket a 13-17. cikkek nem kötnek;

(iii) megtárgyalja és jóváhagyja a Szervezet főigazgatójának az unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és az unió hatáskörébe tartozó kérdésekben ellátja őt a szükséges utasításokkal;

(iv) megválasztja a közgyűlés végrehajtó bizottságának tagjait;

(v) megtárgyalja és jóváhagyja a végrehajtó bizottság jelentéseit és tevékenységét, és a bizottságnak utasításokat ad;

(vi)4 megállapítja az unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését és jóváhagyja a zárszámadását;

(vii) elfogadja az unió pénzügyi szabályzatát;

(viii) olyan szakértő bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket hasznosaknak tart az unió célkitűzéseinek megvalósításához;

(ix) meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben milyen országok vehetnek részt, amelyek az uniónak nem tagjai, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervezetek vehetnek részt;

(x) elfogadja a 13-17. cikkre vonatkozó módosításokat;

(xi) megtesz minden szükséges intézkedést az unió célkitűzéseinek megvalósítására;

(xii) ellátja az egyezményből adódó egyéb feladatokat;

(xiii) elfogadás esetén gyakorolja a Szervezetet létrehozó Egyezmény értelmében reá ruházott jogokat.

b) A Szervezet által igazgatott más uniót is érintő kérdésekben döntés előtt a közgyűlés meghallgatja a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.

(3) a) A b) pont rendelkezéseinek kivételével, egy küldött csak egy országot képviselhet.

b) Azokat az uniós országokat, amelyek külön megállapodás értelmében közös iparjogvédelmi hatóságot hoznak létre, s ez mindegyikük tekintetében megfelel a 12. cikkben előírt saját nemzeti iparjogvédelmi hatóság jellegének, a vita során egyikük közösen képviselheti.

(4) a) A közgyűlésen minden tagországnak egy szavazata van.

b) A közgyűlés határozatképes, ha a tagországok fele jelen van.

c) A b) pont rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamelyik ülésén a tagországoknak kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben azonban a határozat - az ügyrendi határozatok kivételével - csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda a határozatot közli a közgyűlésről távolmaradt tagországokkal, és felkéri őket, hogy a közlést követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó országok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

d) A 17. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével a közgyűlés határozatait kétharmad szótöbbséggel hozza.

e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

(5) a) A b) pont rendelkezéseinek kivételével a küldött csak egy ország nevében szavazhat.

b) A (3) bekezdés b) pontjában említett uniós országok arra törekszenek, hogy a közgyűlés ülésein általában saját küldöttséggel képviseltessék magukat. Ha azonban kivételes okok folytán közülük valamelyik ország nem tudja saját küldöttséggel képviseltetni magát, felhatalmazhatja másik ország küldöttségét, hogy nevében szavazzon, de egy küldöttség megbízásból csak egyetlen ország nevében szavazhat. Ilyen meghatalmazást csak az államfő vagy az illetékes miniszter által aláírt okmány tartalmazhat.

(6) Azok az uniós országok, amelyek a közgyűlésnek nem tagjai, megfigyelőként részt vehetnek az üléseken.

(7) a)5 A közgyűlés rendes ülésszakra kétévenként egyszer ül össze, éspedig - kivételes esetektől eltekintve - a Szervezet közgyűlésével azonos időszakban és helyen; összehívásáról a főigazgató gondoskodik.

b) A végrehajtó bizottság vagy a közgyűlés tagországai egynegyedének kívánságára a főigazgató a közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívja össze.

(8) A közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg.

14. cikk

(1) A közgyűlésnek végrehajtó bizottsága van.

(2) a) A végrehajtó bizottság azokból az országokból áll, amelyeket a közgyűlés választ tagországai közül. Az az ország, amelynek területén a Szervezet székhelye van, a 16. cikk (7) bekezdés b) pontja rendelkezéseinek figyelembevételével, hivatalból tagja a bizottságnak.

b) A végrehajtó bizottság minden tagországának kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) A küldöttség költségét a megbízó kormány viseli.

(3) A végrehajtó bizottság tagországainak száma a közgyűlést alkotó tagországok számának egynegyede. A betöltendő helyek számításánál a néggyel való osztás után fennmaradó számot figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A végrehajtó bizottság tagjainak megválasztásakor a közgyűlés figyelembe veszi a méltányos földrajzi elosztást és az unióval kapcsolatban létesített külön megállapodások országainak azt az igényét, hogy a végrehajtó bizottságot alkotó országok között lehessenek.

(5) a) A végrehajtó bizottság tagjai az őket megválasztó közgyűlési ülésszak berekesztésétől a következő közgyűlési rendes ülésszak végéig maradnak hivatalukban.

b) A végrehajtó bizottság tagjainak legfeljebb kétharmada újraválasztható.

c) A közgyűlés szabályozza a végrehajtó bizottsági tagok megválasztásának és esetleges újraválasztásának módozatait.

(6) a) A végrehajtó bizottság:

(i) előkészíti a közgyűlés napirendjének tervezetét;

(ii)6 javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé az uniónak a főigazgató által elkészített munkatervi és kétéves költségvetési tervezetére;

(iii)7

(iv) megfelelő megjegyzésekkel a közgyűlés elé terjeszti a főigazgató időszakos jelentéseit és a zárszámadások ellenőrzésére vonatkozó évi jelentéseket;

(v) megtesz minden célszerű intézkedést avégett, hogy a főigazgató a közgyűlés határozatainak megfelelően, és a közgyűlés két rendes ülésszaka között kialakuló körülményeket figyelembe véve végrehajtsa az unió munkatervét;

(vi) ellátja az egyezményből rá háruló egyéb feladatokat.

b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más uniót is érintenek, a végrehajtó bizottság a Szervezet koordinációs bizottságának véleménye meghallgatásával dönt.

(7) a) A végrehajtó bizottság évenként egyszer rendes ülésszakra ül össze, összehívásáról a főigazgató gondoskodik. Üléseit lehetőleg a koordinációs bizottság ülésével azonos időszakban és helyen tartja.

b) A főigazgató saját kezdeményezésére vagy a bizottság elnökének vagy a tagok egynegyedének kívánságára a végrehajtó bizottságot rendkívüli ülésszakra hívja össze.

(8) a) A végrehajtó bizottság minden tagországának egy szavazata van.

b) A végrehajtó bizottság határozatképes, ha a tagok fele jelen van.

c) A végrehajtó bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

d) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

e) A küldött csak egy országot képviselhet és csak ennek nevében szavazhat.

(9) Az unió bármely tagországa, amely nem tagja a végrehajtó bizottságnak, a bizottság ülésein megfigyelővel képviseltetheti magát.

(10) A végrehajtó bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

15. cikk

(1) a) Az unióra háruló igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el, amely az uniónak az irodalmi és művészeti alkotások oltalmára vonatkozó nemzetközi egyezmény által létrehozott irodával egyesített irodája helyébe lép.

b) A Nemzetközi Iroda az unió különböző szerveinek titkársága.

c) A Szervezet főigazgatója az unió legfőbb tisztviselője és képviselője.

(2) A Nemzetközi Iroda az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó tájékoztatásokat gyűjt és ad ki. Az unió minden egyes állama valamennyi új törvény szövegét, valamint az ipari tulajdon oltalmára vonatkozó összes hivatalos közleményeket a lehető legrövidebb időn belül közli a Nemzetközi Irodával. Többek között a Nemzetközi Irodához juttatja az illetékes iparjogvédelmi hatóságok minden olyan kiadványát, amely közvetlenül érinti az ipari tulajdon oltalmát, és amely kapcsolatos a Nemzetközi Iroda tevékenységével.

(3) A Nemzetközi Iroda havi folyóiratot ad ki.

(4) A Nemzetközi Iroda az unió bármely országának kérésére felvilágosítást ad az ipari tulajdon oltalmát érintő kérdésekről.

(5) A Nemzetközi Iroda az ipari tulajdon oltalmát előmozdító tanulmányokat folytat és szolgáltatásokat végez.

(6) A főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő szavazati jog nélkül vesz részt a közgyűlés, a végrehajtó bizottság és bármely más bizottság vagy munkacsoport valamennyi ülésén. A főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e testületek titkári teendőit.

(7) a) A Nemzetközi Iroda a közgyűlés irányítása alapján és a végrehajtó bizottsággal együttműködve előkészíti az egyezmény rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó értekezletet, a 13-17. cikkek kivételével.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati értekezletek előkészítésébe bevonhat kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervezeteket.

c) A főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő szavazati jog nélkül részt vesz a felülvizsgálati értekezletek tanácskozásain.

(8) A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat.

16. cikk

(1) a) Az uniónak költségvetése van.

b) Az unió költségvetése magában foglalja a bevételeket és az unió kiadásait, az uniók közös költségeire vonatkozó költségvetéshez való hozzájárulását, továbbá azt az összeget, melyet szükség esetén a Szervezet konferenciája költségvetésének rendelkezésére bocsát.

c) Az uniók közös költségeinek tekintendők azok a költségek, amelyek nemcsak az unióval, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más unióval is kapcsolatosak. Az unió érdekeltségének arányában vesz részt ezeknek a költségeknek a viselésében.

(2) Az unió költségvetésének készítésénél figyelembe kell venni azokat a követelményeket, melyek a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével való összehangolásból erednek.

(3) Az unió költségvetésének forrásai a következők:

(i) Az unió országainak hozzájárulásai;

(ii) azoknak a szolgáltatásoknak a díja, amelyeket a Nemzetközi Iroda az unió részére teljesít;

(iii) a Nemzetközi Iroda által az unióval kapcsolatos kiadványok eladásából származó bevételek, illetve a kiadványok szervezői díja;

(iv) adományok, hagyományok és támogatások;

(v) bérleti díj, kamat és egyéb vegyes bevételek.

(4) a) Avégből, hogy az egyes államoknak az unió költségvetéséhez való hozzájárulását meg lehessen állapítani, az unió országai osztályba soroltatnak, és mindegyik meghatározott számú egység arányában fizeti évi hozzájárulását, úgymint:

I. osztály 25

II. osztály 20

III. osztály 15

IV. osztály 10

V. osztály 5

VI. osztály 3

VII. osztály 1

b) Amennyiben ez korábban nem történt meg, a megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor minden ország közli, hogy melyik osztályba kíván tartozni. Az osztályba sorolást bármelyik állam meg is változtathatja. Ha alsóbb osztályhoz kíván tartozni, ezt a közgyűlés rendes ülésszakán be kell jelentenie. Az ilyen átsorolás az ülésszakot követő naptári év kezdetétől hatályos.

c) Minden ország olyan arányban járul hozzá az unió költségvetéséhez, ahogy egységeinek száma az államok összegységéhez aránylik.

d) A hozzájárulás minden év január 1-jén esedékes.

e) Az az ország, amelyik hozzájárulásával hátralékban van, az unió egyik olyan szervében sem gyakorolhatja szavazati jogát, amelynek tagja, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző két teljes évre esedékes hozzájárulás összegét. Az érintett szerv mindazonáltal megengedheti a szavazati jog gyakorlását, ha meggyőződött arról, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.

f) Ha a költségvetés az új költségvetési év kezdete előtt nem került elfogadásra, a költségvetés a pénzügyi szabályzat értelmében az előző év szintjén marad.

(5) A Nemzetközi Irodának az unióval kapcsolatos szolgáltatásaiért járó díjak összegét a főigazgató állapítja meg és jelenti a közgyűlésnek, illetve a végrehajtó bizottságnak.

(6) a) Az uniónak forgóalapja van; ez az unióhoz tartozó országok egyszeri befizetéséből áll. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a közgyűlés elrendelheti felemelését.

b) Minden ország első forgóalap-befizetésének összege és a befizetés esetleges felemelésének mértéke arányos a kérdéses országnak abban az évben esedékes hozzájárulásával, amikor az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták.

c) A befizetés mértékét és feltételeit a főigazgató javaslatára, a Szervezet koordinációs bizottsága állásfoglalásának meghallgatása után, a közgyűlés határozza meg.

(7) a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az országgal kötöttek, ahol a Szervezet működik, rendelkezik arról, hogy a forgóalap elégtelensége esetén ez az ország előleget folyósít. Az előleg összegét és feltételeit az érintett ország és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg. Amíg az előleget nyújtó ország e kötelezettségét vállalja, hivatalból tagja a végrehajtó bizottságnak.

b) Akár az a) pontban foglalt ország, akár a Szervezet írásbeli közléssel felmondhatja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettségét. A felmondás a közlés évének végétől számított három év elteltével hatályos.

(8) A pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi szabályzat értelmében egy vagy több uniós ország vagy külső könyvszakértők végzik. Ezeket beleegyezésükkel a közgyűlés jelöli ki.

17. cikk

(1) A 13., 14., 15., 16. és e cikk módosítását a közgyűlés bármelyik tagországa, a végrehajtó bizottság, vagy a főigazgató indítványozhatja. Az indítványt a közgyűlés elé terjesztés előtt legalább hat hónappal a főigazgató közli a tagországokkal.

(2) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítását a közgyűlés határozza el. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges, a 13. cikk és e bekezdés módosításához azonban a leadott szavazatok négyötödére van szükség.

(3) Az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azután lép hatályba, amikor a főigazgató azoknak az országoknak a háromnegyed részéről, amelyek a módosítás elfogadásának időpontjában a közgyűlés tagjai voltak, alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott. Az említett cikkek így elfogadott módosítása minden országra kötelező, amely a módosítás hatálybalépésekor a közgyűlés tagja vagy későbbi időpontban tagjává válik; de minden olyan módosítás, amely az unió országainak pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az országokra kötelező, amelyek bejelentették, hogy a kérdéses módosítást elfogadják.

18. cikk

(1) Ezt az egyezményt időszakonként felül kell vizsgálni abból a célból, hogy az uniót tökéletesítő módosításokat végrehajtsák.

(2) Evégett az unió más-más országában egymást követően az említett országok küldöttei értekezleteket tartanak.

(3) A 13-17. cikk módosítását a 17. cikkben foglalt rendelkezések szabályozzák.

19. cikk

Az unió országai kölcsönösen fenntartják maguknak a jogot, hogy egymás között az ipari tulajdon oltalmára külön megállapodásokat kössenek, feltéve, hogy ezek az egyezmény rendelkezéseivel semmiben sem ellentétesek.

20. cikk

(1) a) Az unió minden országa megerősítheti ezt az okmányt, ha aláírta, ha pedig nem írta alá, csatlakozhat hozzá. A megerősítő vagy csatlakozási okmányokat a főigazgatónál kell letenni.

b) Az unió minden országa megerősítő vagy csatlakozási okmányában kijelentheti, hogy megerősítése vagy csatlakozása nem vonatkozik:

(i) az 1-12. cikkre vagy

(ii) a 13-17. cikkre.

c) Bármelyik uniós ország, amelyik a b) pontnak megfelelően az ott említett egyik részt a megerősítés vagy a csatlakozás hatálya alól kizárta, bármely későbbi időpontban kijelentheti, hogy megerősítésének vagy csatlakozásának hatályát e részre is kiterjesztheti. Ezt a nyilatkozatot a főigazgatónál kell letenni.

(2) a) Az 1-12. cikk az unió első tíz országa között attól számított három hónap elteltével lép hatályba, amikor a megerősítő vagy csatlakozási okmányokat az (1) bek. b) pontjának (i) alpontjában említett nyilatkozat megtétele nélkül letette.

b) A 13-17. cikk három hónap elteltével lép hatályba, attól számítva, amikor az unió tíz országa a megerősítő vagy csatlakozási okmányokat az (1) bekezdés b) pontjának (ii) alpontjában említett nyilatkozat megtétele nélkül tették le.

c) Az (1) bek. b) pontjának (i) és (ii) alpontban megjelölt bármelyik résznek és az a) és b) pont rendelkezéseinek megfelelően az első hatálybalépéstől, valamint az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéstől függően az 1-17. cikk az unió minden országa vonatkozásában, az a) és b) pontban megjelöltek kivételével, három hónappal azután lép hatályba, amikor a főigazgató a megerősítő vagy csatlakozási okmány letételét vagy az unió azon országa vonatkozásában, mely az (1) bek. c) pont szerinti nyilatkozatot teszi, ez utóbbi megtételét közli, feltéve, hogy az említett okmány vagy nyilatkozat későbbi időpontot nem jelöl meg. Ez esetben jelen okmány ilyen ország viszonylatában az igy megjelölt időpontban lép hatályba.

(3) Az unió minden egyes országában, amely megerősítő vagy csatlakozási okmányt tesz le, a 18-30. cikk azon időpontban lép hatályba, amikor az (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott rendelkezések bármelyike erre az országra nézve a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerint hatályba lép.

21. cikk

(1) Minden más ország csatlakozhat ehhez az okmányhoz, és ennek folytán az unió tagjává válik. A csatlakozási nyilatkozatot a főigazgatónál kell letenni.

(2) a) Minden más országra, amely csatlakozási nyilatkozatát ez okmány rendelkezéseinek hatálybalépése előtt egy hónappal vagy korábban tette le, ez az okmány abban az időpontban lép hatályba, amikor a 20. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében e rendelkezések először hatályba lépnek, hacsak a csatlakozási nyilatkozatban későbbi időpontot nem jelöltek meg; azonban:

(i) ha az 1-12. cikk ebben az időpontban még nem lépett hatályba, az ilyen országot e rendelkezések hatálybalépése előtt átmenetileg, és ezek helyett a lisszaboni szöveg 1-12. cikke kötelezi;

(ii) ha a 13-17. cikk ebben az időpontban még nem lépett hatályba, az ilyen országot e rendelkezések hatálybalépése előtt átmenetileg, és ezek helyett a lisszaboni szöveg 13. cikke és 14. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése kötelezi.

Ha az ilyen ország csatlakozási nyilatkozatában későbbi időpontot jelöl meg rá, ez az okmány az így megjelölt időpontban lép hatályba.

b) Minden más országban, amely csatlakozási nyilatkozatát ez okmány valamelyik részének hatályba lépésénél későbbi időpontban, vagy azt legfeljebb egy hónappal megelőzően tette le, ez az okmány - az a) pontban foglaltak kivételével - három hónappal azután lép hatályba, amikor a csatlakozást a főigazgató közölte, hacsak a csatlakozási nyilatkozatban későbbi időpontot nem jelöltek meg. Utóbbi esetben ez az okmány erre az országra nézve az így megjelölt időpontban lép hatályba.

(3) Minden más országra, amely csatlakozási nyilatkozatát ez okmány teljes hatálybalépésének időpontja után, vagy legfeljebb ez előtt egy hónappal tette le, ez az okmány három hónappal az után lép hatályba, amikor a csatlakozást a főigazgató közölte, hacsak a csatlakozási nyilatkozat későbbi időpontot nem jelölt meg. Utóbbi esetben ez az okmány erre az országra nézve az így megjelölt időpontban lép hatályba.

22. cikk

A 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 28. cikk (2) bekezdésében említett esetleges kivételek érintetlenül hagyásával a megerősítés vagy csatlakozás ebben az okmányban foglalt összes rendelkezések elfogadását jelenti, és feljogosít valamennyi előny igénybevételére.

23. cikk

Ennek az okmánynak teljes hatálybalépése után az egyezmény korábbi szövegeihez egy ország sem csatlakozhat.

24. cikk

(1) Megerősítő vagy csatlakozási nyilatkozatában bármelyik ország kijelentheti, vagy bármely későbbi időpontban írásban értesítheti a főigazgatót, hogy az egyezmény a nyilatkozatban vagy értesítésben megjelölt minden olyan területre vagy ezek egy részére alkalmazandó, amelynek külügyeiért felelősséggel tartozik.

(2) Bármelyik ország, amelyik ilyen nyilatkozatot tett vagy értesítést adott, bármely időpontban közölheti a főigazgatóval, hogy az egyezmény tovább nem alkalmazandó e területek egyikén vagy ezek egy részén.

(3) a) Az (1) bekezdés értelmében tett bármely nyilatkozat az azt tartalmazó megerősítési vagy csatlakozási okmánnyal egyidejűleg lép hatályba, és e bekezdés szerint tett minden értesítés a főigazgató által történt közlésétől számított három hónap elteltével lép hatályba.

b) A (2) bekezdés értelmében tett bármilyen értesítés a főigazgatóhoz történő beérkezéstől számított tizenkét hónap múlva lép hatályba.

25. cikk

(1) Az egyezményben részes valamennyi ország kötelezi magát, hogy az egyezmény alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket alkotmányával összhangban megteszi.

(2) Megegyezés áll fenn abban a vonatkozásban, hogy a megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének időpontjában az illető országnak abban a helyzetben kell lennie, hogy az egyezmény rendelkezéseit belső törvényhozásával összhangban érvényre tudja juttatni.

26. cikk

(1) Az egyezmény időbeli korlátozás nélkül marad hatályban.

(2) Ezt az okmányt a főigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik ország felmondhatja. A felmondás egyben valamennyi korábbi szöveg felmondását jelenti, és csupán a felmondó országra terjed ki, az unió többi országa tekintetében az egyezmény érvényben marad.

(3) A felmondás a közlésnek a főigazgatóhoz történt kézbesítését követő egy év elteltével lép hatályba.

(4) Az ebben a cikkben foglalt felmondási jogot egy ország sem gyakorolhatja uniós tagságának kezdetétől számított öt év elteltéig.

27. cikk

(1) Ez az okmány a hatálya alá tartozó országok között az 1883. március 20-i Párizsi Uniós Egyezmény és az azt követő felülvizsgált szövegek helyébe lép.

(2) a) Azokra az országokra, amelyek nem tartoznak vagy nem egészen tartoznak ennek az okmánynak hatálya alá, de amelyek az 1958. október 31-én Lisszabonban felülvizsgált Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alatt állnak, teljes egészében vagy olyan mértéken, amilyenben az (1) bekezdés szerint ez az okmány annak helyébe lép, az utóbb említett egyezmény marad érvényben.

b) Ugyanígy azokra az országokra, amelyek nem tartoznak sem ennek az okmánynak, sem részeinek, sem a Párizsi Uniós Egyezmény Lisszabonban felülvizsgált szövegének hatálya alá, teljes egészében vagy olyan mértékben, amilyenben ez az okmány az (1) bekezdés szerint annak helyébe lép, a Párizsi Uniós Egyezménynek 1934. június 2-án Londonban felülvizsgált szövege marad érvényben.

c) Azokra az országokra viszont, amelyek nem tartoznak sem ennek az okmánynak, sem részeinek, sem pedig a Párizsi Uniós Egyezmény akár Lisszabonban, akár Londonban felülvizsgált szövegének hatálya alá, teljes egészében vagy olyan mértékben, amilyenben ez az okmány az (1) bekezdés szerint annak helyébe lép, a Párizsi Uniós Egyezmény Hágában, 1925. november 6-án felülvizsgált szövege marad érvényben.

(3) Azok az unión kívüli országok, amelyek ennek az okmánynak részeseivé válnak, ezt az okmányt alkalmazzák az unió minden olyan országára, amely ennek az okmánynak nem részese vagy amely, noha ehhez az okmányhoz csatlakozott, a 20. cikk (1) bekezdése b) pontja (i) alpontja szerint nyilatkozatot tett. A fenti országok elfogadják, hogy az illető uniós ország a velük fennálló kapcsolatokban annak a legutolsó szövegnek rendelkezéseit alkalmazza, amelynek részese.

28. cikk

(1) Az egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több uniós ország között keletkező és tárgyalás útján nem rendezhető bármely vitát a szóban forgó országok mindegyike a Bíróság alapszabályzatának megfelelő kereset útján a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti, feltéve, hogy a szóban forgó országok más rendezési módban nem állapodnak meg. A Bíróság elé terjesztett vitáról a kérelmező ország tájékoztatja a Nemzetközi Irodát, amely ezt a többi uniós országnak is tudomására hozza.

(2) Ez okmány aláírásakor, illetve megerősítő vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésekor bármelyik ország kijelentheti, hogy az (1) bekezdés rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek. Az ilyen ország és bármelyik más uniós ország között felmerülő vitákra az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) Bármely ország, amelyik a (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő nyilatkozatot tett, nyilatkozatát a főigazgatóhoz intézett közlésben bármikor visszavonhatja.

29. cikk

(1) a) Ezt az okmányt egyetlen, francia nyelven készült példányban kell aláírni és a svéd kormánynál kell letenni.

b) A főigazgató az érdekelt kormányok meghallgatása után gondoskodik német, angol, spanyol, olasz, portugál, orosz és a közgyűlés által megjelölt más nyelvű hivatalos fordításokról.

c) A különböző szövegek értelmezésében fölmerült vita esetén a francia szöveg hiteles.

(2) Ezt az okmányt Stockholmban, 1968. január 13-ig lehet aláírni.

(3) Erről az aláírt okmányról a főigazgató a svéd kormány által hitelesített kétkét másolatot küld az unió minden országa kormányának és - kívánságra - bármely más ország kormányának.

(4) Ezt az okmányt a főigazgató az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkárságánál beiktatás végett bejelenti.

(5) A főigazgató az unió minden országának kormányát értesíti az aláírásokról, a megerősítő vagy csatlakozási okmányok letételéről és az ezekben foglalt, vagy a 20. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint tett nyilatkozatokról, az okmány valamennyi rendelkezésének hatálybalépéséről, a felmondásokról és a 24. cikk szerint tett közlésekről.

30. cikk

(1) Az első főigazgató hivatalba lépéséig ennek az okmánynak a Szervezet Nemzetközi Irodájára vagy a főigazgatóra vonatkozó utalásait az unió irodájára, illetve annak igazgatójára vonatkozó utalásoknak kell tekinteni.

(2) Az unió azon országai, amelyeket a 13-17. cikk nem kötelez, a Szervezetet létrehozó Egyezmény hatálybalépésétől számított öt évig - kívánságukra - úgy gyakorolhatják az ennek az okmánynak a 13-17. cikkében szabályozott jogokat, mintha ezen cikkek köteleznék őket. Ezt a kívánságot az érdekelt országnak írásban kell a főigazgatóval közölnie; a közlés a kézbesítés napjától hatályos. Az ilyen országot a fenti időtartam lejártáig a közgyűlés tagjának kell tekinteni.

(3) Mindaddig, amíg valamennyi ország a Szervezet tagjává nem válik, a Szervezet Nemzetközi Irodája az unió Irodájának és a főigazgató az Iroda igazgatójának teendőit is ellátja.

(4) Amikor az unió valamennyi országa a Szervezet tagjává válik, az unió Irodájának minden joga, kötelezettsége és vagyona a Szervezet Nemzetközi Irodájára száll át.”

„ Az 1967. évi július 14-i
Stockholmi Kiegészítő Okmány
az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének
megakadályozására
az 1891. évi április hó 14-én kötött,
Washingtonban az 1911. évi június hó 2-án,
Hágában az 1925. évi november hó 6-án,
Londonban az 1934. évi június hó 2-án
és Lisszabonban az 1958. évi október hó 31-én felülvizsgált
Madridi Megállapodáshoz

1. cikk

Az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására az 1891. évi április hó 14-én kötött, 1911. június 2-án Washingtonban, 1925. november 6-án Hágában, 1934. június 2-án Londonban és 1958. október 31-én Lisszabonban felülvizsgált (a továbbiakban: „lisszaboni szöveg”) Madridi Megállapodás (a továbbiakban: „Madridi Megállapodás”) csatlakozási okmányait a Szellemi Tulajdon Világszervezetének főigazgatójánál (a továbbiakban: „főigazgató”) kell letenni, aki a letétekről a megállapodáshoz tartozó államokat értesíti.

2. cikk

A lisszaboni szöveg 5. és 6. (2), a főegyezmény 16., 16bis és 17bis cikkére való hivatkozást a Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege olyan rendelkezéseire történő hivatkozásnak kell tekinteni, amelyek az említett cikkeknek megfelelnek.

3. cikk

(1) E kiegészítő okmányt a Madridi Megállapodás minden tagországa aláírhatja, továbbá minden ország, amely a lisszaboni szöveget megerősítette, vagy csatlakozott hozzá, e kiegészítő okmányt megerősítheti, vagy csatlakozhat hozzá.

(2) A megerősítő vagy csatlakozási okmányokat a főigazgatónál kell letenni.

4. cikk

Minden országra, amely a lisszaboni szöveget még nem erősítette meg vagy nem csatlakozott hozzá, a lisszaboni szöveghez történő csatlakozás hatálybalépésének időpontjától kötelező e kiegészítő okmány 1. és 2. cikke, azzal a fenntartással, hogy ha a megjelölt időpontban e kiegészítő okmány az 5. (1) cikk értelmében még nem lépett hatályba, erre az országra a kiegészítő okmány 1. és 2. cikke csak attól az időponttól számítva kötelező, amikor az 5. (1) cikk értelmében a kiegészítő okmány hatályba lép.

5. cikk

(1) E kiegészítő okmány azon a napon lép hatályba, amikor a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó, 1967. július 14-i Stockholmi Egyezmény hatályba lép, azzal a fenntartással, hogy ha ebben az időpontban e kiegészítő okmány legalább két megerősítése vagy a hozzá való két csatlakozás nem került letételre, e kiegészítő okmány azon a napon lép hatályba, amikor két megerősítést vagy csatlakozást letettek.

(2) Minden olyan ország tekintetében, amely megerősítő vagy csatlakozási okmányát e kiegészítő okmány előző bekezdés szerinti hatálybalépésének kelte után teszi le, e kiegészítő okmány három hónappal az után az időpont után lép hatályba, amikor a főigazgató a megerősítést vagy csatlakozást közölte.

6. cikk

(1) E kiegészítő okmányt egy francia nyelven készült példányban kell aláírni és a svéd kormánynál kell letenni.

(2) E kiegészítő okmányt Stockholmban az 5. (1) cikk szerinti hatálybalépés időpontjáig lehet aláírni.

(3) A főigazgató e kiegészítő okmány aláírt szövegének a svéd kormány által hitelesített két másolatát a Madridi Megállapodáshoz tartozó minden ország kormányának és kívánságra minden más ország kormányának megküldi.

(4) A kiegészítő okmányt a főigazgató az Egyesült Nemzetek Titkárságánál beiktatás végett bejelenti.

(5) A főigazgató a Madridi Megállapodáshoz tartozó valamennyi ország kormányát értesíti az aláírásokról, a megerősítő vagy csatlakozási okmányok letételéről, a hatálybalépésről és más szükséges közlésekről.

7. cikk

Az első főigazgató hivatalba lépéséig a kiegészítő okmánynak a főigazgatóra vonatkozó utalásait a szellemi tulajdon oltalmára alakult egyesült Nemzetközi Iroda igazgatójára vonatkozó utalásnak kell tekinteni.”

„A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható
termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó,
1957. évi június hó 15-én kötött,
és Stockholmban 1967. évi július hó 14-én felülvizsgált
Nizzai Megállapodás8

A Szellemi Tulajdon
Világszervezetének létesítésére
Stockholmban, 1967. július 14-én aláírt
egyezmény

A Szerződő Felek,

attól az óhajtól vezettetve, hogy kölcsönös érdekeiknek megfelelően, a szuverenitás és egyenlőség tiszteletben tartása alapján előmozdítsák az államok között a jobb megértést és együttműködést;

hogy az alkotótevékenység támogatása céljából az egész világon elősegítsék a szellemi tulajdon oltalmát;

hogy az egyes uniók függetlenségének teljes tiszteletben tartása mellett korszerűbbé és hatékonyabbá tegyék az ipari tulajdon, valamint az irodalmi és művészeti művek oltalmára létesült uniók igazgatását;

a következőképpen egyeztek meg:

1. cikk

A Szervezet létesítése

A Szellemi Tulajdon Világszervezete ezzel az egyezménnyel megalakul.

2. cikk

Meghatározások

Az egyezmény alkalmazásában:

(i) „Szervezeten” a Szellemi Tulajdon Világszervezetét (OMPI-WIPO);

(ii) „Nemzetközi Irodán” a Szellemi Tulajdon Nemzetközi Irodáját;

(iii) „Párizsi Uniós Egyezményen” az ipari tulajdon oltalmára az 1883. évi március hó 20-án létesült egyezményt és valamennyi felülvizsgált szövegét;

(iv) „Berni Uniós Egyezményen” az irodalmi és művészeti művek oltalmára az 1886. évi szeptember hó 9-én létesült egyezményt és annak valamennyi felülvizsgált szövegét;

(v) „Párizsi Unión” a Párizsi Uniós Egyezmény által létesített nemzetközi uniót;

(vi) „Berni Unión” a Berni Uniós Egyezmény által létesített nemzetközi uniót;

(vii) „uniókon” a Párizsi Uniót, a vele kapcsolatban létesült külön uniókat és megállapodásokat, a Berni Uniót és a szellemi tulajdon oltalmát előmozdító minden egyéb nemzetközi megállapodást kell érteni, amelyek igazgatását a 4. cikk (iii) pontja értelmében a Szervezet látja el;

(viii) „a Szellemi tulajdon” magában foglal minden jogot, melynek tárgyai:

- irodalmi, művészeti és tudományos művek;

- az előadóművészek előadása, hangfelvétel és sugárzás;

- találmányok az ember minden tevékenységi területén;

- tudományos felfedezések;

- ipari minták;

- gyári, kereskedelmi és szolgáltatási védjegyek; kereskedelmi nevek és megjelölések;

- védekezés a tisztességtelen versennyel szemben; valamint az ipar, a tudomány, az irodalom vagy művészet terén folyó szellemi tevékenységből származó minden egyéb jog.

3. cikk

A Szervezet célja

A Szervezet célja:

(i) a szellemi tulajdon nemzetközi oltalmának előmozdítása az államok együttműködése révén és - megfelelő esetben - bármely más nemzetközi szervezet közreműködésével;

(ii) az úniók között az igazgatási együttműködés biztosítása.

4. cikk

Feladatkör

A 3. cikkben megjelölt célok elérése érdekében a Szervezet az egyes uniók hatáskörének érintetlenül hagyásával - illetékes szervei útján:

(i) előmozdítja olyan intézkedések elfogadását, amelyek a szellemi tulajdon hatékony nemzetközi oltalmának elősegítésére és a rájuk vonatkozó nemzeti jogszabályok összhangjának biztosítására irányulnak;

(ii) ellátja a Párizsi Unió, a vele kapcsolatban létesült külön uniók és a Berni Unió igazgatását;

(iii) vállalhatja a szellemi tulajdon oltalmának elősegítését célzó bármely más nemzetközi megállapodás igazgatását, vagy abban részt vállalhat;

(iv) elősegíti a szellemi tulajdon oltalmának előmozdítását célzó nemzetközi megállapodás megkötését;

(v) felajánlja együttműködését a szellemi tulajdon tekintetében jogi-műszaki segítséget igénylő államoknak;

(vi) gyűjti és terjeszti a szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó adatokat, e területen tanulmányokat készít és segít elő, valamint ezek eredményét közzéteszi;

(vii) szolgáltatásokat nyújt a szellemi tulajdon nemzetközi oltalmának megkönnyítésére, szükség esetén vezeti a vonatkozó lajstromokat és gondoskodik a lajstromozással kapcsolatos adatok közzétételéről;

(viii) elvégzi a szükségessé váló egyéb feladatokat.

5. cikk

Tagság

(1) A Szervezetnek tagja lehet minden állam, amelyik a 2. cikk (vii) pontjában megjelölt valamelyik unió tagja.

(2) A Szervezetnek ugyancsak tagja lehet az az állam is, amelyik egyik uniónak sem tagja, feltéve, hogy:

(i) tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez tartozó valamelyik szakosított szervezetnek, a Nemzetközi Atomerő Ügynökségnek, vagy részese a Nemzetközi Bíróság Alapszabályainak, vagy

(ii) a közgyűlés meghívja, hogy legyen az egyezmény részese.

6. cikk

Közgyűlés

(1) a) A közgyűlés azokból az egyezményben részes államokból áll, amelyek valamelyik unióhoz tartoznak.

b) Minden állam kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.

(2) A közgyűlés:

(i) kinevezi a főigazgatót a koordinációs bizottság jelölése alapján;

(ii) megtárgyalja és jóváhagyja a főigazgatónak a Szervezettel kapcsolatos jelentéseit, és ellátja őt a szükséges utasításokkal;

(iii) megtárgyalja és jóváhagyja a koordinációs bizottság jelentéseit és tevékenységét, és a bizottságnak utasításokat ad;

(iv)9 elfogadja az uniók közös kiadásainak kétéves költségvetését;

(v) jóváhagyja a főigazgatónak a 4. cikk (iii) pontjában említett nemzetközi megállapodások igazgatására vonatkozó javaslatait;

(vi) elfogadja a Szervezet pénzügyi szabályzatát;

(vii) meghatározza a titkárság munkanyelveit, az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakorlatának figyelembevételével;

(viii) meghívja az 5. cikk (2) bekezdésének (ii) pontjában említett államokat, hogy legyenek az egyezmény részesei;

(ix) meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben milyen államok vehetnek részt, amelyek a Szervezetnek nem tagjai, továbbá milyen kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervezetek vehetnek részt;

(x) ellátja az egyezményből adódó egyéb hasznos feladatokat.

(3) a) A közgyűlésen minden államnak egy szavazata van, függetlenül attól, hogy egy vagy több unió tagja-e.

b) A közgyűlés határozatképes, ha a tagállamok fele jelen van.

c) A b) pont rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha valamelyik ülésen a tagállamoknak kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben azonban a határozat - az ügyrendi határozatok kivételével - csaka következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda a határozatokat közli a közgyűlésről távolmaradt államokkal, és felkéri őket, hogy a közlést követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az így szavazó vagy tartózkodó államok száma legalább annyi, amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozatok érvényessé válnak, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

d) Az e) és f) pont rendelkezéseinek kivételével a közgyűlés határozatait kétharmad szótöbbséggel hozza.

e) A 4. cikk (iii) pontjában említett nemzetközi megállapodások igazgatásának ellátására vonatkozó intézkedések jóváhagyásához a szavazatok háromnegyed része szükséges.

f) Az Egyesült Nemzetek Szervezetével az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 57. és 63. cikke értelmében kötött megállapodás jóváhagyásához a szavazatok kilenctized része szükséges.

g) A főigazgató kinevezéséhez [(2) bekezdés (i) pont], a főigazgató által a nemzetközi megállapodások igazgatásának ellátására javasolt intézkedések jóváhagyásához [(2) bekezdés (v) pont] és a székhely áthelyezéséhez (10. cikk) szükséges többséget nemcsak a közgyűlésen, hanem a Párizsi Unió közgyűlésén és a Berni Unió közgyűlésén is el kell érni.

h) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

i) A küldött csak egy államot képviselhet, és csak ennek nevében szavazhat.

(4) a)10 A közgyűlés kétévenként egyszer ül össze rendes ülésszakra, összehívásáról a főigazgató gondoskodik.

b) A koordinációs bizottságnak vagy a közgyűlés tagállamai egynegyedének kívánságára a főigazgató a közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívja össze.

c) Az ülések helye a Szervezet székhelye.

(5) Azok az egyezményben részes államok, amelyek egyik uniónak sem tagjai, megfigyelői minőségben résztvehetnek a közgyűlés ülésein.

(6) A közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg.

7. cikk

Konferencia

(1) a) A konferencia az egyezményben részes államokból áll, attól függetlenül, hogy valamely unióhoz tartoznak-e.

b) Minden állam kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.

(2) A konferencia:

(i) megtárgyalja a szellemi tulajdont érintő általános érdekű kérdéseket és - az uniók hatáskörének és önállóságának figyelembevételével - ezekre vonatkozó ajánlásokat tehet;

(ii)11 elfogadja a konferencia kétéves költségvetését;

(iii) költségvetés keretei között megállapítja a kétéves jogi-műszaki segélynyújtási programot;

(iv) a 17. cikkben meghatározott eljárással módosítja az egyezményt;

(v) meghatározza, hogy megfigyelői minőségben ülésein milyen államok vehetnek részt, amelyek a Szervezetnek nem tagjai, továbbá, milyen kormányközi és nemzetközi nem-kormányszervezetek vehetnek részt;

(vi) ellátja az egyezményből adódó egyéb hasznos feladatokat.

(3) a) A konferencián minden tagállamnak egy szavazata van.

b) A konferencia határozatképes, ha a tagállamok egyharmada jelen van.

c) A konferencia kétharmad szótöbbséggel hozza határozatait, ez nem érinti a 17. cikk rendelkezéseit.

d) Az egyezményben részes, egyik unióhoz sem tartozó államok hozzájárulásának összegét szavazás útján kell megállapítani. Ebben a kérdésben csak ezeknek az államoknak a küldöttei szavazhatnak.

e) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

f) A küldött csak egy államot képviselhet és csak ennek nevében szavazhat.

(4) a) A konferencia rendes ülését a közgyűlés ülésszakának idejében és helyén tartja, összehívásáról a főigazgató gondoskodik.

b) A konferencia tagállamai többségének kívánságára a főigazgató rendkívüli ülést hív össze.

(5) A konferencia ügyrendjét maga állapítja meg.

8. cikk

Koordinációs bizottság

(1) a) A koordinációs bizottság az egyezményben részes azon államokból áll, amelyek a Párizsi Unió vagy a Berni Unió végrehajtó bizottságának vagy mindkettőnek tagjai. Ha azonban valamelyik végrehajtó bizottság több tagból áll, mint a bizottságot megválasztó közgyűlés tagállamainak egynegyede, az érintett végrehajtó bizottság saját tagjai közül olyan módon jelöl ki államokat a koordinációs bizottság tagságára, hogy számuk ne haladja meg az említett egynegyedet figyelembe véve, hogy az az ország, amelynek a területén a Szervezet székhelye van, az egynegyed rész számítása szempontjából nem jön tekintetbe.

b) A koordinációs bizottság minden tagállamának kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

c) Ha a koordinációs bizottság a konferencia munkatervét, költségvetését és napirendjét közvetlenül érintő kérdéseket tárgyal, vagy az egyezmény módosítására irányuló olyan javaslatot, amely hatással lehet az egyezményben részes, de egyik unióhoz sem tartozó állam jogaira és kötelességeire, a koordinációs bizottság ülésein az érintett államok egynegyede a bizottsági tagokat megillető jogokkal részt vehet. Ezeket az államokat a konferencia rendes ülésszakán jelöli ki.

d) A küldöttség költségeit a megbízó kormány viseli.

(2) Ha valamelyik unió, amelynek igazgatását a Szervezet látja el, e minőségben külön képviseltetni kívánja magát a koordinációs bizottságban, képviselőjét a koordinációs bizottság tagállamai közül kell megbízni.

(3) A koordinációs bizottság:

(i) véleményt nyilvánít az uniók szervei és a főigazgató számára minden olyan igazgatási, pénzügyi és egyéb kérdésben, amely közösen érint két vagy több uniót, illetve egy vagy több uniót és a Szervezetet, különösen pedig az uniók közös kiadásainak költségvetését illetően;

(ii) előkészíti a közgyűlés napirendjének tervezetét;

(iii) előkészíti a konferencia napirendjének, munkatervének és költségvetésének tervezetét;

(iv)12

(v) a főigazgató megbízatásának lejárta előtt vagy a főigazgatói tisztség megüresedése esetén a tisztségre jelöltet állít a közgyűlés elé; ha a közgyűlés a jelöltet nem fogadja el, a koordinációs bizottság újabb jelöltet állít; ezt az eljárást mindaddig ismételni kell, amíg a közgyűlés a jelöltet ki nem nevezi;

(vi) ha a főigazgatói tisztség a közgyűlés két ülésszaka között üresedik meg, ügyvezető főigazgatót bíz meg az új főigazgató hivatalba lépéséig hátralevő időre;

(vii) ellátja az egyezményből rá háruló egyéb feladatokat.

(4) a) A koordinációs bizottság évenként egyszer rendes ülésszakra ül össze, összehívásáról a főigazgató gondoskodik. Üléseit rendszerint a Szervezet székhelyén tartja.

b) A főigazgató saját kezdeményezésére vagy a bizottság elnökének vagy a tagok egynegyedének kívánságára a koordinációs bizottságot rendkívüli ülésszakra hívja össze.

(5) a) A koordinációs bizottságban minden tagállamnak egy szavazata van, függetlenül attól, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett két végrehajtó bizottság közül hánynak a tagja.

b) A koordinációs bizottság határozatképes, ha a tagok fele jelen van.

c) A küldött csak egy államot képviselhet és csak ennek nevében szavazhat.

(6) a) A koordinációs bizottság állásfoglalásait és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A tartózkodás nem számít szavazatnak.

b) Ha az egyszerű szótöbbséget el is érték, közvetlenül a szavazás után a koordinációs bizottság bármelyik tagja igényelheti, hogy a szavazatokat újból számlálják meg a következőképpen: két különálló jegyzéket kell készíteni, egyiket a Párizsi Unió végrehajtó bizottságának tagállamairól, másikat pedig a Berni Unió végrehajtó bizottságának tagállamairól, minden állam szavazatát fel kell tüntetni mindegyik jegyzéken, amelyiken az állam neve szerepel. Ha az újraszámlálás szerint nincs meg az egyszerű többség mindkét jegyzéken, a javaslat nem tekinthető elfogadottnak.

(7) A Szervezet bármely tagállama, amelyik nem tagja a koordinációs bizottságnak, a bizottság ülésein megfigyelővel képviseltetheti magát. A megfigyelők a vitában részt vehetnek, de szavazati joguk nincs.

(8) A koordinációs bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

9. cikk

Nemzetközi Iroda

(1) A Nemzetközi Iroda a Szervezet titkársága.

(2) A Nemzetközi Irodát a főigazgató irányítja két vagy több főigazgató segítségével.

(3) A főigazgató kinevezése meghatározott időre szól, ez hat évnél rövidebb nem lehet. A főigazgatót meghatározott időre újból ki lehet nevezni. Az első és esetleges további kinevezés időtartamát, valamint a kinevezés egyéb feltételeit a közgyűlés állapítja meg.

(4) a) A főigazgató a Szervezet legfőbb tisztviselője.

b) Képviseli a Szervezetet.

c) A Szervezet belső és külső ügyeit illetően beszámol a közgyűlésnek és utasításával összhangban jár el.

(5) A főigazgató készíti elő a munkaterveket és a költségvetéseket, továbbá időszakonként tevékenységi jelentést készít. Ezeket megküldi az érdekelt államok kormányainak, valamint az uniók és a Szervezet illetékes szerveinek.

(6) A főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő szavazati jog nélkül részt vesz a közgyűlés, a konferencia, a koordinációs bizottság és bármely más bizottság vagy munkacsoport valamennyi ülésén. A főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e testületek titkári teendőit.

(7) A főigazgató nevezi ki a Nemzetközi Iroda feladatainak hatékony ellátásához szükséges tisztviselői kart. A koordinációs bizottság jóváhagyásával ő nevezi ki a helyettes főigazgatókat is. Az alkalmazás feltételeit a személyzeti szabályzat állapítja meg, ezt a főigazgató javaslatára a koordinációs bizottság hagyja jóvá. A tisztviselők kiválasztásánál és az alkalmazási feltételek megállapításánál irányadó szempont, hogy a munkateljesítmény, a hozzáértés és az erkölcsi feddhetetlenség legmagasabb foka biztosítva legyen. Megfelelően tekintetbe kell venni annak fontosságát is, hogy a tisztviselői kar kiválasztása a lehető legszélesebb földrajzi alapon történjék.

(8) A főigazgató és a tisztviselői kar feladatai kizárólag nemzetközi jellegűek. Feladataik teljesítését illetően sem valamely kormánytól, sem a Szervezeten kívülálló más hatóságtól utasítást nem kérhetnek és nem kaphatnak. Tartózkodniuk kell a nemzetközi tisztviselői minőségükkel összeférhetetlen bármely magatartástól. Mindegyik tagállam kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja a főigazgató és a tisztviselői kar feladatainak kizárólag nemzetközi jellegét, és nem kísérli meg, hogy őket feladatuk gyakorlásában befolyásolja.

10. cikk

Székhely

(1) A Szervezet székhelye Genf.

(2) A székhely áthelyezése a 6. cikk (3) bekezdése d) és g) pontja szerint határozható el.

11. cikk

Pénzügyek

(1) A Szervezetnek két különálló költségvetése van: az uniók közös kiadásainak költségvetése és a konferencia költségvetése.

(2) a) Az uniók közös kiadásainak költségvetése irányozza elő a több unióval kapcsolatos költségeket.

b) E költségvetés forrásai a következők:

(i) az egyes uniók hozzájárulásai; ezek mértékét az egyes uniók közgyűlése határozza meg, figyelembevéve az adott unióknak a közös költségekben való érdekeltségét;

(ii) azoknak a szolgáltatásoknak a díja, amelyeket a Nemzetközi Iroda nem közvetlenül valamelyik unióvalkapcsolatban nyújt, illetve amelyek nem a Nemzetközi Iroda jogi-műszaki segélynyújtása fejében folynak be;

(iii) a Nemzetközi Iroda kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői díja, ha e kiadványok nem érintik közvetlenül valamelyik uniót;

(iv) a Szervezet javára szóló adományok, hagyományok és támogatások a (3) bekezdés b) pont (iv) alpontjában említettek kivételével;

(v) a Szervezet bérleti, kamat- és egyéb vegyes bevételei.

(3) a) A konferencia költségvetése irányozza elő a konferencia üléseinek költségeit és a jogi-technikai segélyprogram kiadásait.

b) E költségvetés forrásai a következők:

(i) az egyezményben részes, de egyik unióhoz sem tartozó államok hozzájárulása;

(ii) az egyes uniók által e költségvetés javára megállapított összegek azzal a megszorítással, hogy ezeket az adott unió közgyűlése határozza meg, és jogában áll úgy dönteni, hogy e költségvetéshez nem járul hozzá;

(iii) a Nemzetközi Iroda jogi-műszaki segélynyújtása fejében befolyt összegek;

(iv) a Szervezet javára szóló - az a) pontban megjelölt célokra adott - adományok, hagyományok és támogatások.

(4) a) Avégből, hogy az egyes államoknak a konferencia költségvetéséhez való hozzájárulását meg lehessen állapítani, az egyezményben részes, de egyik unióhoz sem tartozó államok osztályba soroltatnak, és mindegyik meghatározott számú egység arányában fizeti évi hozzájárulását, úgymint:

A osztály 10 egység

B osztály 3 egység

C osztály 1 egység

b) Minden ilyen államnak a 14. cikk (1) bekezdése alapján tett intézkedése alkalmával meg kell jelölnie, hogy melyik osztályba kíván tartozni. Az osztályba sorolását bármelyik állam meg is változtathatja. Ha alsóbb osztályhoz kíván tartozni, ezt a konferencia rendes ülésszakán be kell jelentenie. Az ilyen átsorolás az ülésszakot követő naptári év kezdetétől hatályos.

c) Minden ilyen állam olyan arányban járul hozzá évente az összes ilyen államok által a konferencia költségvetése javára fizetendő összeghez, ahogy egységeinek száma az államok összegységéhez aránylik.

d) A hozzájárulás minden év január 1-jén esedékes.

e) Ha a költségvetés az új költségvetési év kezdete előtt nem kerül elfogadásra, a költségvetés a pénzügyi szabályzat értelmében az előző évi költségvetés szintjén marad.

(5) Az egyezményben részes, de egyik unióhoz sem tartozó állam, amelyik e cikkben meghatározott hozzájárulásával hátralékban van, továbbá az egyezményben részes valamelyik unióhoz tartozó állam, amelyik az érintett uniónak járó hozzájárulásával hátralékban van, a Szervezet egyik olyan testületében sem gyakorolhatja a szavazati jogát, amelynek tagja, ha a hátralék összege eléri vagy meghaladja az előző két teljes évre esedékes hozzájárulás összegét. Az érintett testület mindazonáltal megengedheti a szavazati jog gyakorlását, ha meggyőződött arról, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.

(6) A Nemzetközi Iroda jogi-műszaki segélynyújtásért járó díjak mértékét a főigazgató állapítja meg és jelenti a koordinációs bizottságnak.

(7) A koordinációs bizottság hozzájárulásával a Szervezet közvetlenül kormányoktól, továbbá magán vagy közintézményektől, egyesületektől vagy magánszemélyektől adományokat, hagyományokat és támogatásokat fogadhat el.

(8) a) A Szervezetnek forgóalapja van, ez az uniók és az egyezményben részes, de egyik unióhoz sem tartozó államok egyszeri befizetéséből áll. Ha az alap elégtelennek bizonyul, fel lehet emelni.

b) Az uniók egyszeri befizetésének mértékét, és annak esetleges felemelését az érintett uniók közgyűlése állapítja meg.

c) Az egyezményben részes, de egyik unióhoz sem tartozó állam egyszeri befizetésének összege és a befizetés esetleges felemelésének mértéke arányos a kérdéses államnak az arra az évre esedékes hozzájárulásával, amelyben az alapot létrehozták vagy felemelését elhatározták. A befizetés mértékét és feltételeit a főigazgató javaslatára a koordinációs bizottság állásfoglalásának meghallgatása után a konferencia határozza meg.

(9) a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény, amelyet azzal az állammal kötöttek, ahol a Szervezet működik, rendelkezik arról, hogy a forgóalap elégtelensége esetén ez az állam előleget folyósít. Az előleg összegét és feltételeit az érintett állam és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg. Amíg az előleget nyújtó állam e kötelezettségét vállalja, hivatalból tagja a koordinációs bizottságnak.

b) Akár az a) pontban említett állam, akár a Szervezet írásbeli közléssel felmondhatja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétől számított három év elteltével hatályos.

(10) A pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi szabályzat értelmében két vagy több tagállam vagy külső könyvszakértők végzik. Ezeket beleegyezésükkel a közgyűlés jelöli ki.

12. cikk

Jogképesség, kiváltságok és mentességek

(1) A Szervezetet mindegyik tagállam területén - és az illető tagállam belső törvényeivel összhangban - megilleti a feladatainak ellátásához és céljainak eléréséhez szükséges jogképesség.

(2) A Szervezet székhelyét illetően egyezményt köt a Svájci Szövetséggel, illetve azzal az állammal, amelynek területén a Szervezet a jövőben esetleg működni fog.

(3) A Szervezet a többi tagállammal két vagy többoldalú egyezményeket köthet abból a célból, hogy a Szervezet, annak tisztviselői és a tagállamok képviselői élvezhessék a Szervezet feladatainak ellátásához és céljainak eléréséhez szükséges kiváltságokat és mentességeket.

(4) A főigazgató a (2) és (3) bekezdésben említett egyezmények tekintetében tárgyalásokat folytathat és a koordinációs bizottság jóváhagyásával ilyen egyezményeket köthet, és a Szervezet nevében aláírhat.

13. cikk

Kapcsolat a szervezetekkel

(1) A Szervezet szükség esetén munkakapcsolatot létesít és együttműködik más kormányközi szervezetekkel. Ezekkel a szervezetekkel a koordinációs bizottság jóváhagyásával a főigazgató köthet ilyen jellegű általános megállapodásokat.

(2) A hatáskörébe tartozó ügyekben a Szervezet megfelelő tanácskozási és együttműködési megállapodásokat köthet nemzetközi nem-kormányszervezetekkel és - az érintett kormányok egyetértésével - a nemzeti kormányszervezetekkel, valamint nem-kormányszervezetekkel. Ilyen megállapodások kötésére a koordinációs bizottság jóváhagyásával a főigazgató jogosult.

14. cikk

Az egyezményhez való csatlakozás

(1) Az 5. cikkben említett államok az egyezmény részesei és a Szervezet tagjai lehetnek:

(i) fenntartás nélküli aláírással vagy

(ii) megerősítéstől függő aláírással, és ezt követően a megerősítő okmány letételével vagy

(iii) csatlakozási okmány letételével.

(2) Az egyezmény egyéb rendelkezéseinek érintetlenül hagyásával a Párizsi Uniós Egyezményben, a Berni Uniós Egyezményben vagy mindkettőben részes állam ennek az egyezménynek csak akkor lehet részese, ha egyidejűleg vagy előzetes megerősítés vagy csatlakozás útján részese

akár a Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi okmányának teljesen vagy csak az annak 20. cikke (1) bekezdés b) pont (i) alpontjában meghatározott korlátozással,

akár a Berni Uniós Egyezmény stockholmi okmányának teljesen vagy csak az annak 28. cikke (1) bekezdés b) pont (i) alpontjában meghatározott korlátozással.

(3) A megerősítő vagy csatlakozási okmányokat a főigazgatónál kell letenni.

15. cikk

Az egyezmény hatálybalépése

(1) Ez az egyezmény három hónap elteltével lép hatályba attól számítva, amikor a Párizsi Unió tíz tagállama és a Berni Unió hét tagállama a 14. cikk (1) bekezdésében említett valamelyik intézkedést megtette; ha valamelyik állam mindkét uniónak tagja, mindkét csoportban számításba jön. Az egyezmény ebben az időpontban azokra az államokra nézve is hatályba lép, amelyek - bár egyik uniónak sem tagjai - de az említett időpont előtt három hónappal vagy ennél hosszabb idővel a 14. cikk (1) bekezdése alapján már intézkedtek.

(2) A többi államra nézve az egyezmény három hónappal azután lép hatályba, amikor az érintett állam a 14. cikk (1) bekezdése alapján intézkedett.

16. cikk

Fenntartások

Az egyezménnyel szemben fenntartásnak helye nincs.

17. cikk

Módosítások

(1) Az egyezmény módosítását bármelyik tagállam, a koordinációs bizottság vagy a főigazgató indítványozhatja. Az indítványt a főigazgató a konferencia elé terjesztése előtt legalább hat hónappal közli a tagállamokkal.

(2) A módosításokat a konferencia határozza el. Abban az esetben, ha a módosítás hatással lehet az egyezményben részes, de egyik unióhoz sem tartozó államok jogaira és kötelezettségeire, a szavazásban ezek az államok is részt vesznek. Az egyéb módosító javaslat felett a szavazásban csak azok az egyezményben részes államok vehetnek részt, amelyek valamelyik uniónak is tagjai. A módosítás elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges, de a konferencia csak olyan módosító javaslat felett szavazhat, amelyet a Párizsi Unió közgyűlése és a Berni Unió közgyűlése a saját egyezményük igazgatási rendelkezéseinek módosítására irányadó szabályok szerint előzőleg már elfogadott.

(3) A módosítás egy hónappal azután lép hatályba, amikor a főigazgató a Szervezetnek - a (2) bekezdés értelmében a módosítás tekintetében annak elfogadása időpontjában - szavazásra jogosult tagjai háromnegyed részétől alkotmányos eljárásuknak megfelelő írásbeli elfogadó nyilatkozatot kapott. Az így elfogadott módosítás minden államra kötelező, amely a módosítás hatálybalépésekor a Szervezet tagja, vagy későbbi időpontban tagjává válik, de minden olyan módosítás, amely a tagállamok pénzügyi kötelezettségét növeli, csak azokra az államokra nézve kötelező, amelyek bejelentették, hogy a kérdéses módosítást elfogadják.

18. cikk

Felmondás

(1) Az Egyezményt a főigazgatóhoz küldött közléssel bármelyik tagállam felmondhatja.

(2) A felmondás közlésének a főigazgatóhoz történt kézbesítését követő hat hónap elteltével lép hatályba.

19. cikk

Közlések

A főigazgató valamennyi tagállam kormányával közli:

(i) az egyezmény hatálybalépésének időpontját;

(ii) az aláírások és a megerősítő vagy csatlakozási okmányok letételének tényét;

(iii) az egyezmény módosításának elfogadását és a módosítás hatálybalépésének idejét;

(iv) az egyezmény felmondását.

20. cikk

Záró rendelkezések

(1) a) Az egyezményt egyetlen, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült példányban kell aláírni. Valamennyi szöveg egyaránt hiteles. Az egyezményt a svéd kormánynál kell letenni.

b) Az egyezményt Stockholmban 1968. január 13-ig lehet aláírni.

(2) A főigazgató az érdekelt kormányok meghallgatása után gondoskodik német, olasz és portugál nyelvű, valamint a konferencia által megjelölt bármely más nyelvű hivatalos fordításokról.

(3) Az egyezményről, valamint a konferencia által elfogadandó módosításokról a főigazgató két-két hitelesített másolatot küld a Párizsi és a Berni Unióhoz tartozó tagállamok kormányainak, az ehhez az egyezményhez csatlakozó államok kormányainak és - kívánságra - bármely más állam kormányának. Az egyezmény aláírt szövegének a kormányok részére megküldött másolatait a svéd kormány hitelesíti.

(4) Az egyezményt a főigazgató az Egyesült Nemzetek Titkárságánál beiktatás végett bejelenti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az első főigazgató hivatalba lépéséig az egyezménynek a Nemzetközi Irodára vagy a főigazgatóra vonatkozó utasításait az ipari, irodalmi és művészeti tulajdon oltalmára alakult egyesült Nemzetközi Irodára (más néven: a szellemi tulajdon oltalmára alakult egyesült Nemzetközi Irodára - a BIRPI-re -), illetve ennek igazgatójára vonatkozó utalásoknak kell tekinteni.

(2) a) Azok az államok, amelyek tagjai valamelyik uniónak, de ennek az egyezménynek nem részesei, az egyezmény hatályba lépésétől számított öt évig - kívánságukra - ugyanazokat a jogokat gyakorolhatják, mintha az egyezmény részesei lennének. Ezt a kívánságot az érdekelt államnak írásban kell a főigazgatóval közölni; a közlés a kézbesítés napjától hatályos. Az ilyen államot a fenti időtartam lejártáig a közgyűlés és a konferencia tagjának kell tekinteni.

b) Az ötéves időtartam lejártával az érintett államnak a szavazati joga a közgyűlésen, a konferencián és a koordinációs bizottságban megszűnik.

c) Amikor az érintett állam az egyezmény részesévé válik, e szavazati jogát visszanyeri.

(3) a) Mindaddig, amíg a Párizsi vagy Berni Uniónak valamennyi tagállama ennek az egyezménynek részesévé nem válik, a Nemzetközi Iroda és a főigazgató az ipari, irodalmi és művészeti tulajdon oltalmára alakult egyesült Nemzetközi Iroda és igazgatójának teendőit is ellátja.

b) Az említett Irodában az egyezmény hatálybalépésekor alkalmazott tisztviselőket - az a) pontban megjelölt átmeneti időszakban - a Nemzetközi Iroda alkalmazottainak is kell tekinteni.

(4) a) Amikor a Párizsi Unió valamennyi tagállama a Szervezet tagjává válik, a Párizsi Unió irodájának minden joga, kötelezettsége és vagyona a Szervezet Nemzetközi Irodájára száll át.”

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1. § 1. és 4. pontjában megjelölt egyezmények megerősítő okiratainak letételekor a következő nyilatkozatokat tette:

a) „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény Stockholmban 1967. június 14-én felülvizsgált szövegének 28. cikke (2) bekezdésében írtak alapján kijelenti, hogy a szóban forgó Egyezmény 28. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek.”

b) „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rámutat arra, hogy Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 24. cikkének rendelkezései ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségéről 1960. december 14-én elfogadott 1514/XV. sz. határozatával.”

c) „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítésére vonatkozó Egyezmény megerősítésekor megismétli a Magyar Népköztársaság Kormánya által az említett Egyezmény aláírásakor tett nyilatkozatot, amely szerint a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesítésére vonatkozó Egyezmény jellege általános nemzetközi egyezmény, valamennyi ország érdekét érinti, így - az államok szuverén egyenlőségének elve alapján - minden ország jogosult arra, hogy az Egyezmény részese legyen.”

4. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; az 1. § 1-2., valamint 4. pontjában megjelölt egyezmények rendelkezéseit azonban az 1970. évi április hó 26. napjától, a 3. pontban megjelölt megállapodás rendelkezéseit pedig 1969. november 12. napjától kell alkalmazni.

(2)13 Az egyezmények, illetőleg megállapodás végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke elnöke gondoskodik.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!