nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet
egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról
2017-01-01
2017-06-30
18
Jogszabály

57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet

egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) és n) pontjában, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 177/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a hivatásos szolgálatra való egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények meghatározása, valamint az alkalmasság elbírálásának rendje tekintetében:

aa)1 a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv) állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre, a rendvédelmi szerveknél hivatásos állományba pályázókra,

ab)2 – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti igazgatási szak biztonsági, migrációs, valamint vám- és jövedéki igazgatási szakirányára felvételre jelentkezőket, vagy ilyen szakirányon tanulmányokat folytató hallgatókat kivéve – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali munkarendben folytatott rendészeti képzésére és a rendészeti szakközépiskolákba (a továbbiakban együtt: rendészeti oktatási intézmény) felvételre jelentkezőkre, valamint a rendészeti oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóira és tanulóira;

b) a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása, a szolgálati-, munkabalesetek (betegségek) minősítése, a megváltozott egészségi állapotúak hivatásos szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálata, a hivatásos állomány tagját megillető egészségügyi alapellátás tekintetében – az a) pontban meghatározott szerveken túl – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira;

c) a közlekedés-pszichológiai vizsgálat követelményeinek meghatározása és az eljárás rendje tekintetében az a) pontban meghatározott szervek hivatásos állományú tagjaira;

d)3 az alkalmasság elbírálásának eljárási rendje tekintetében az Országgyűlési Őrség kivételével az aa) pontban meghatározott szervek közalkalmazotti, kormánytisztviselői, köztisztviselői állományára, illetve a közalkalmazotti, köztisztviselői állományba pályázókra a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabály alapján végzett munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában.

(2)4 A rendelet hatálya kiterjed az egészségügyi alapellátás tekintetében:

a)5 az Országgyűlési Őrség kivételével a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közalkalmazottaira, köztisztviselőire és kormánytisztviselőire;

b)6 a hivatásos, a közalkalmazotti, a köztisztviselői vagy a kormánytisztviselői állományból nyugállományba helyezettekre, valamint szolgálati járandóságra jogosultakra, az Országgyűlési Őrség esetében a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a)7 személyi állomány: a rendelet hatálya alá tartozó szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban állók, az Országgyűlési Őrségnél közszolgálati jogviszonyban és munkajogviszonyban állók kivételével,,

b)8 rendvédelmi szerv országos parancsnoka: az országos rendőrfőkapitány, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka,

c)9 alapellátó orvos: a rendvédelmi szerv, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes orvosa; az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendőrséggel kötött megállapodás alapján a rendőrség illetékes orvosa,

d)10 alapellátó pszichológus: a rendvédelmi szerv, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok illetékes pszichológusa; az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendőrséggel kötött megállapodás alapján a rendőrség illetékes pszichológusa,

e)11 rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek,

f) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: az a hivatásos állomány tagját ért baleset, amelyet a munkavédelemről szóló törvény és végrehajtási rendelete munkabalesetként, illetve szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetként meghatároz.

AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK KÖZÖS SZABÁLYAI

Általános rendelkezések

3. § (1)12 A szolgálati, munkaköri követelmények érvényre juttatása érdekében a személyi állomány tagja hivatásos szolgálatra való alkalmasságát, egészségi, pszichikai és fizikai állapotát a szolgálati viszony, illetve munkaköri alkalmasságát közalkalmazotti, kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban együtt: alkalmassági vizsgálat). A rendészeti oktatási intézményekbe jelentkezők számára előírt követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében is vizsgálni kell az alkalmasságot.

(2)13 Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat a rendvédelmi szerv egészségügyi és pszichológiai szolgálata, az országos parancsnoksággal rendelkező rendvédelmi szervek vonatkozásában az országos parancsnokság egészségügyi és pszichológiai szakirányító szerve által kidolgozott, és a Belügyminisztérium Személyügyi Főosztály Egészségügyi Koordinációs Osztály (a továbbiakban: BM EKO) vezetője által jóváhagyott szakmai protokoll szerint kell végezni. Az egészségügyi és pszichológiai szakterület szakirányító szerve a szakmai és módszertani előírások figyelembevételével biztosítja az egységes szakmai elvek, módszerek és kritériumok érvényre juttatását. Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot testnevelési, vagy sportszakmai szakképesítéssel, vagy legalább 2 év, a fizikai alkalmasság felmérésében szerzett gyakorlattal rendelkező személy (a továbbiakban: testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkező munkatárs) bírálja el.

(3)14 A Magyar Honvédség Honvédkórház (a továbbiakban: MH Honvédkórház), illetve a rendelet hatálya alá tartozó szerv egészségügyi szolgálata az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokkal kapcsolatos tevékenysége során a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak minősül.

(4)15 Az MH Honvédkórház hatáskörébe tartozó alkalmassági vizsgálat az illetékes személyügyi szerv bejelentése alapján, előjegyzés szerint történik.

(5) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi és egészségügyi szakterülete együttesen gondoskodik arról, hogy a vizsgálatra küldött személlyel kapcsolatos minden előzményi adat – beleértve a fizikai alkalmasságról szóló minősítés – a vizsgálatot végző orvos, illetve pszichológus rendelkezésére álljon.

(6)16 Azokat az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat, amelyek elvégzésére e rendelet az MH Honvédkórházat jelöli ki, első fokon a rendvédelmi szervek illetékes alapellátó orvosai és pszichológusai, másodfokon a rendvédelmi szerveket irányító miniszter által kijelölt orvosai és pszichológusai végzik. A rendvédelmi szerv más szervet vagy intézményt – az S és K beosztási kategóriára vonatkozó alkalmassági vizsgálatok során szükséges, saját hatáskörben el nem végezhető egyes vizsgálatok kivételével – akkor kérhet fel az alkalmassági vizsgálatok végzésére, ha a vizsgálat térítésmentesen történik.

(7)17 Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a rendőrség vonatkozásában jóváhagyott szakmai protokoll szerint kell elvégezni. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában a (6) bekezdésben meghatározott másodfokú vizsgálatot – a rendőrséggel kötött megállapodás alapján –, térítés ellenében, a miniszter által az ORFK állományából kijelölt orvosok és pszichológusok végzik.

4. § (1) Alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

a)18 hivatásos állományba kinevezés, visszavétel és a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvétel előtt,

b) rendészeti oktatási intézménybe jelentkezéskor,

c) időszakosan a hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt,

d) hivatásos állományba véglegesítés előtt,

e)19 más rendvédelmi feladatokat ellátó szervtől és a Magyar Honvédségtől áthelyezés előtt,

f) beosztás változását megelőzően,

g) állományilletékes parancsnoki beosztásba kinevezést megelőzően,

h) speciális szolgálati beosztásba helyezés előtt,

i) külföldi szolgálatra vezénylést megelőzően és azt követően,

j) közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszony létesítése előtt, és fennállása alatt,

k) e rendeletben meghatározott esetekben soron kívül.

(2) A vizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.

5. § (1) A vizsgálatok során el kell bírálni, hogy az érintett személy

a)20 egészségi, pszichikai, fizikai szempontból a meghatározott követelményrendszer szerint alkalmas-e a betöltendő szolgálati beosztás, munkakör ellátására;

b) egészségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott igénybevétellel, veszéllyel járó szolgálati feladatok, munkatevékenységek elvégzésére;

c) nem szenved-e valamilyen fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából, munkaköréből adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné, munkaképtelenné válhat, illetve amely gyógykezelését, gondozását, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.

(2)21 Az alkalmassági vizsgálatot végző az általa megállapított minősítésről, ideiglenesen alkalmatlan vagy alkalmatlan minősítés esetén annak pontos okáról, valamint a jogorvoslati lehetőségről dokumentált módon köteles tájékoztatni a vizsgált személyt.

(3)22 Az alkalmassági vizsgálatot végző az alkalmasság minősítését, valamint a vizsgálatok – orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő – orvosi, illetve pszichológiai eredményeit zárt borítékban megküldi a vizsgálatot kérő személyügyi szerv részére. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichológiai leleteket – kivéve, ha hivatásos állományba kinevezésre, vagy rendészeti oktatási intézménybe felvételre alkalmatlanság miatt nem kerül sor – meg kell küldeni az alapellátó orvosnak, illetve alapellátó pszichológusnak. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak az alapellátó orvos, illetve alapellátó pszichológus jogosult. Hivatásos állományba kinevezés, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvétel esetén az alapellátó orvos a leletek kézhezvételét követően kiállítja az érintett egészségügyi törzskönyvét.

Az egészségi alkalmassági vizsgálat

6. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot az orvostudomány aktuális állásának megfelelően az 1. mellékletben rögzített kritériumok figyelembevételével kell végezni.

(2) Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie:

a) a testsúly, testmagasság, testtömeg index (BMI index) mérésére és a testarányok vizsgálatára,

b) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi szervek, az idegrendszer, érzékszervek, valamint az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálatára,

c) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra,

d) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékű ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, fogászati, szemészeti vizsgálatra (nyers látásélesség vizsgálattal),

e) a vérnyomás, pulzus vizsgálatára, EKG-val végzett és szükség esetén kiegészítő kardiológiai szakvizsgálatra,

f) hallásvizsgálatra szűrő audiométerrel,

g) laboratóriumi vagy más kiegészítő diagnosztikus vizsgálat elvégzésére, a hozott vizsgálati leletek, egy évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálat eredménye, nők esetében egy hónapnál nem régebbi nőgyógyászati lelet értékelésére,

h)23 az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, valamint függőség esetleges jeleinek megállapítására, indokolt esetben el kell végezni a speciális gyorsteszttel való vizsgálatot.

(3) A vizsgálatot kérő rendvédelmi szerv által megjelölt esetben a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok mellett terheléses EKG-t, a gerinc – szűrő jelleggel történő – röntgenvizsgálatát és a légzésfunkciós vizsgálatot is el kell végezni.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentáció és a vizsgált személy egészségi állapota orvosilag indokolja, az alkalmasság megítéléséhez szükséges, az 1. mellékletben az adott betegségcsoportnál megjelölt kiegészítő vizsgálatok, a speciális munkakörök, szolgálati beosztások esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők.

7. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmassági vizsgálat során be kell mutatnia:

a) a vizsgálatot kérő személyügyi szerv által kiállított, a 2. melléklet szerinti alkalmassági vizsgálatra rendelő lapot,

b) a személyazonosságot igazoló igazolványt és a lakcímkártyát,

c) a társadalombiztosítási igazolványt (TAJ számot tartalmazó igazolványt),

d)24 a 3. melléklet szerinti, az alkalmassági vizsgálathoz szükséges kitöltött kérdőívet, valamint a hivatásos állományba és a rendészeti oktatási intézménybe pályázóknak a választott háziorvos által kitöltött 3/A. melléklet szerinti kérdőívet,

f)25 a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet 18. § (3)–(4) bekezdésekben meghatározottak szerint az 1 évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálat eredményét, illetve a megjelenésről szóló igazolást,

g) nők esetében egy hónapnál nem régebbi nőgyógyászati leletet.

(2)26 A személyügyi szerv kitölti az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt nyomtatványt, amelyre rávezeti a beosztásra vonatkozó adatokat, rendészeti oktatási intézmény hallgatója vagy tanulója esetén a hallgatói vagy tanulói, a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába jelentkező esetében a szenior státuszt. A személyügyi szerv hivatásos állományba visszavétel, valamint a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő jelentkezés esetén intézkedik a korábbi szolgálati viszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentáció beszerzésére és az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak és pszichológusnak történő megküldésére.

Az egészségi alkalmassági minősítések

8. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Egészségileg alkalmas”,

b) „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig”,

c) „Egészségileg alkalmatlan”.

(2) „Egészségileg alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve egészségi állapota megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza.

(3)27 „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan …-ig” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása 9 hónapon belül várható. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően az egészségi alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés nem állapítható meg.”

(2) Az R. 8. § (7) bekezdése

(4) „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személynek olyan mértékű vagy jellegű egészségkárosodása van, amely a hivatásos szolgálattal járó egészségi igénybevételre figyelemmel véglegesen kizárja a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek teljesítését.

(5) Ha az 1. melléklet ezt lehetővé teszi, a vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni (egyéni elbírálás).

(6) Az egyéni elbírálás során figyelembe kell venni:

a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,

b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,

c) az adott megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,

d) az egyén életkorát, aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét,

e) a más szolgálati beosztásban, munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás lehetőségét.

(7)28 Az egészségi alkalmassági vizsgálatot a 4. melléklet szerinti adatlapon kell dokumentálni, amelyen rögzíteni kell a minősítést, valamint ideiglenesen alkalmatlan, illetve alkalmatlan minősítés esetén a minősítést megalapozó valamennyi betegség, fogyatékosság Betegségek Nemzetközi Osztályozása (a továbbiakban: BNO) szerinti és az 1. melléklet egészségi alkalmassági követelmény táblázata szerinti kódszámát. A minősítést az 5. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni, amelyet a személyi anyagban kell elhelyezni.

A pszichikai alkalmassági vizsgálat

9. § (1)29 Az alkalmassági vizsgálatok keretében a pszichikai alkalmassági vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.

(2)30 A pszichikai alkalmassági vizsgálatokat a 6. melléklet szerinti alkalmassági szempontrendszer alapján kell végezni.

(3)31

(4)32 A pszichikai alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a személyiség, a pszichés egyensúly, a képességek és készségek, a devianciák vizsgálatára, valamint a pályamotivációra. A pszichikai alkalmasságot személyiségtesztek, intelligenciatesztek, papír alapú és műszeres figyelemvizsgálatok és az exploráció komplex értékelése alapján, valamint – ha a vizsgált személy pszichikai állapota indokolja – kiegészítő vizsgálatok elvégzésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.

(5) Ha a pszichikai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatok segítségével nem tisztázható, akkor további célzott vizsgálatot, illetve vizsgálatokat kell végezni. Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén további vizsgálatokat kizárólag pszichiáter szakorvos végezhet.

A pszichikai alkalmasság minősítése

10. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Pszichikailag alkalmas”,

b) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan …-ig”,

c) „Pszichikailag alkalmatlan”.

(2) „Pszichikailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(3) „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítés legfeljebb 6 hónapra adható. „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan ...-ig” minősítést kell adni a hivatásos állomány tagjának, ha átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését. A minősítésben megjelölt időtartam lejártát követően a pszichikai alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni, amelynek során „Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan …-ig” minősítés nem állapítható meg.

(4) „Pszichikailag alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy nem felel meg a hivatásos szolgálat ellátásával összefüggésben támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(5)33 A pszichológiai dokumentációban rögzíteni kell a minősítést, valamint ideiglenesen alkalmatlan vagy alkalmatlan minősítés esetén a 6. melléklet szerinti pszichológiai alkalmassági követelményekben meghatározott kódok alkalmazásával a minősítés okát vagy okait. A minősítést az 5. melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni, amelyet a személyi anyagban kell elhelyezni.

Fizikai alkalmassági vizsgálat

11. § (1)34 Az Országgyűlési Őrséget kivéve a rendvédelmi szerveknél a 11–14. §-ban meghatározottak szerint a fizikai alkalmasság megállapítása céljából 56 éves életkor alatt fizikai (erőnléti) állapotfelmérésen kell részt venni. Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi szerve a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton résztvevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következők szerint:

a) I. korcsoport: 29 éves korig,

b) II. korcsoport: a 30–35 éves kor között,

c) III. korcsoport: a 36–40 éves kor között,

d)35 IV. korcsoport: a 41–55 éves kor között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

(3) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi szerve a fizikai alkalmassági vizsgálaton résztvevőket – a korcsoportba történő besoroláson túl – a szolgálati beosztásuknak megfelelően a 7. mellékletben meghatározott alkalmassági kategóriába sorolja. A rendvédelmi szerv országos parancsnoka a 7. mellékletben meghatározott speciális kategóriába („S” kategória) tartozó szolgálati beosztásokra, a beosztás sajátosságai alapján különös fizikai (erőnléti) alkalmassági követelményeket írhat elő.

(4) A speciális kategóriába („S” kategóriába) tartozók esetében – amennyiben az országos parancsnok nem határoz meg különös fizikai (erőnléti) alkalmassági követelményeket –, illetve a külszolgálatra jelentkezőknél („K” kategória) az I. kategóriába tartozókra vonatkozó követelményeket kell érvényesíteni.

12. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők:

a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

b) hajlított karú függés,

c) fekvenyomás,

d) 4x10 m-es ingafutás,

e) helyből távolugrás,

f) hanyattfekvésből felülés,

g) 2000 m-es síkfutás.

(2) Az egyes mozgásformák végrehajtásának leírását a 8. melléklet tartalmazza.

A fizikai alkalmassági minősítések

13. § (1) A fizikai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet:

a) „Fizikailag alkalmas”,

b) „Fizikailag alkalmatlan”.

(2) „Fizikailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vevő személy a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint legalább „Megfelelő” értékelést kap.

(3) „Fizikailag alkalmatlan minősítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vevő személy a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint „Nem megfelelő” értékelést kap.

(4) A minősítést az 5. melléklet 2. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.

14. § (1)36 A fizikai alkalmassági vizsgálaton – a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvétel előtti alkalmassági vizsgálat kivételével – a 12. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott és további négy választott gyakorlatot kell végrehajtani. A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvétel előtti alkalmassági vizsgálaton öt választott gyakorlatot kell végrehajtani. Az egyes gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható. Az egyes gyakorlatonként többletpont nem adható. A fizikai (erőnléti) alkalmassági követelmények eredmény pontérték táblázatát a 9. melléklet tartalmazza.

(2) Az öt gyakorlat végrehajtásának értékelése korcsoportok figyelembevételével, kategóriánként történik a következők szerint:

a) I. kategória:

aa) 0–79 pont esetén „Nem megfelelő”,

ab) 80–95 pont esetén „Megfelelő”,

ac) 96–109 pont esetén „Jó”,

ad) 110–125 pont esetén „Kiváló”.

b) II. kategória:

ba) 0–59 pont esetén „Nem megfelelő”,

bb) 60–85 pont esetén „Megfelelő”,

bc) 86–105 pont esetén „Jó”,

bd) 106–125 pont esetén „Kiváló”.

c) III. és IV. kategória:

ca) 0–39 pont esetén „Nem megfelelő”,

cb) 40–59 pont esetén „Megfelelő”,

cc) 60–100 pont esetén „Jó”,

cd) 101–125 pont esetén „Kiváló”.

(3) Ha a vizsgálaton résztvevő személy az egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményére figyelemmel kéri, a kérdéses mozgásformát az adott fizikai alkalmassági vizsgálat során megismételheti.

(3a)37 A végrehajtott gyakorlatot abban az esetben lehet teljesítettnek tekinteni, ha a vizsgált személy a bemutatott teljesítményével legalább egy pontot elér.

(4) A fizikai alkalmassági vizsgálat során „Fizikailag alkalmas” minősítést kell adni, ha az öt gyakorlatot a felmérésen résztvevő teljesítette, továbbá a gyakorlatok végrehajtásának eredményeként legalább „Megfelelő” értékelést kapott.

Fizikai alkalmassági vizsgálat és fizikai alkalmassági minősítések az Országgyűlési Őrségnél38

15. §39 (1) Az Országgyűlési Őrségnél fizikai alkalmasság megállapítása céljából 56 éves életkor alatt fizikai (erőnléti) állapotfelmérésen kell részt venni. Az Országgyűlési Őrség – alkalmassági vizsgálatot kérő – személyügyi szerve a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton résztvevőket életkor alapján 4 korcsoportba sorolja a következők szerint:

a) I. korcsoport: 33 éves korig,

b) II. korcsoport: 34–41 éves kor között,

c) III. korcsoport: 42–49 éves kor között,

d) IV. korcsoport: 50–55 éves kor között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

(3) A külszolgálatra jelentkezőknél az I. korcsoportra vonatkozó követelményeket kell érvényesíteni.

(4) Az I–III. korcsoport fizikai alkalmassági vizsgálatának szabályait a 16. és 16/A. §, a IV. korcsoport fizikai alkalmassági vizsgálatának szabályait a 17. § határozza meg.

(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának mérlegelése alapján a hivatásos állomány azon tagja, aki valamely országos sportbajnokságon 1–5. helyen végez,

a) a tárgyévi időszakos fizikai alkalmassági vizsgálat teljesítése alól mentesül, vagy

b) a tárgyévi időszakos fizikai alkalmassági vizsgálat értékelésébe beszámítható, a 10. mellékletben meghatározott mértékű többletpontot szerez.

16. §40 (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák az I–III. korcsoportban a következők:

a) kötelezően végrehajtandó mozgásformák:

aa) hanyattfekvésből felülés,

ab) síkfutás;

b) saját testsúllyal végrehajtandó mozgásformák:

ba) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

bb) húzódzkodás függésből,

bc) lábemelés függésből fej fölé,

bd) súlypontemelkedés,

be) négyütemű fekvőtámasz;

c) nem saját testsúllyal végrehajtandó mozgásformák:

ca) lendítés kettlebell súlyzóval,

cb) fekvenyomás súllyal,

cc) guggolás súllyal,

cd) ládacipelés,

ce) döntött törzsű evezés súllyal.

(2) A fizikai alkalmassági vizsgálaton az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mozgásformákat a vizsgálaton részt vevő személynek végre kell hajtani. A kötelező mozgásformák „Megfelelő” értékelése esetén a vizsgálaton részt vevő személy az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott mozgásformák közül 2-2 választott mozgásformát hajt végre. A III. és IV. kategóriához kötött beosztást betöltők az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott mozgásformák közül 4 tetszőlegesen választott mozgásformát hajtanak végre. Amennyiben a kötelezően végrehajtandó mozgásformák teljesítését követően, vagy valamely választott mozgásforma végrehajtását követően a vizsgálaton részt vevő legalább a „Fizikailag alkalmas” minősítéshez szükséges pontszámot elérte, a fizikai alkalmassági vizsgálatot a még hátralévő mozgásformák teljesítése nélkül befejezheti.

(3) A kötelezően végrehajtandó mozgásforma „Megfelelőre” vagy „Nem megfelelőre” értékelhető. A vizsgálaton részt vevő

a) a hanyattfekvésből felülést

aa) „Megfelelőre” hajtja végre, ha a gyakorlatra előírt időtartamon belül a mozgásformát folyamatosan ismétli, függetlenül a végrehajtott felülések mennyiségétől,

ab) „Nem megfelelőre” hajtja végre, ha a mozgásforma ismétlése nem folyamatos,

b) a síkfutást,

ba) „Megfelelőre” hajtja végre, ha a gyakorlatra előírt időtartamon belül a futómozgást folyamatosan hajtja végre – a III. és IV. kategóriához kötött beosztást betöltők esetében a futómozgás legfeljebb 20 másodpercre megszakítható –, függetlenül a teljesített távtól,

bb) „Nem megfelelőre” hajtja végre, ha a mozgásforma végrehajtása nem folyamatos.

(4) A kötelezően végrehajtandó mozgásformák végrehajtásakor a vizsgálaton részt vevő többletpontot szerezhet.

(5) A választott mozgásformák végrehajtásakor a vizsgálaton részt vevő teljesítménye alapján az egyes gyakorlatok végrehajtását a testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkező munkatárs pontokkal értékeli.

(6) Az egyes mozgásformák leírását, a kötelezően végrehajtandó mozgásformák esetében adható többletpontokat és a választott mozgásformák pontértékének meghatározását a 10. melléklet tartalmazza.

(7) Ha a vizsgálaton részt vevő személy az egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményére figyelemmel kéri, a kérdéses mozgásformát az adott fizikai alkalmassági vizsgálat során megismételheti.

(8) A fizikai alkalmassági vizsgálaton elért összpontszám (a továbbiakban: összpontszám) a következő értékek összege:

a) a kötelező mozgásformák végrehajtásakor szerzett többletpontok,

b) a választott mozgásformák végrehajtásakor szerzett pontok,

c) a 15. § (5) bekezdés b) pontja alapján szerzett többletpontok.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott pontértékek között tört számok is szerepelnek, azokat kerekítés nélkül kell összeadni. Amennyiben az összeadást követően tört szám keletkezik, az összpontszámot felfelé kerekítve, egész számban kell megállapítani.

16/A. §41 (1) A fizikai alkalmassági vizsgálat alapján az I–III. korcsoportban a minősítés lehet:

a) „Fizikailag kiválóan alkalmas”,

b) „Fizikailag alkalmas”,

c) „Fizikailag alkalmatlan”.

(2) „Fizikailag kiválóan alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha

a) a vizsgálaton részt vevő személy mindkét kötelezően végrehajtandó mozgásformát „Megfelelőre” teljesítette, és

b) az összpontszám alapján az (5) bekezdésben meghatározottak szerint „Kiváló” értékelést kap.

(3) „Fizikailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha

a) a vizsgálaton részt vevő személy mindkét kötelezően végrehajtandó mozgásformát „Megfelelőre” teljesítette, és

b) az összpontszám alapján az (5) bekezdésben meghatározottak szerint „Megfelelő” értékelést kap.

(4) „Fizikailag alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha

a) a vizsgálaton részt vevő személy a kötelező mozgásformák valamelyikét „Nem megfelelőre” teljesítette, vagy

b) az összpontszám alapján az (5) bekezdésben meghatározottak szerint „Nem megfelelő” értékelést kap.

(5)42 Az összpontszám alapján a fizikai alkalmassági vizsgálat értékelése korcsoportonként történik a következők szerint:

a) I. korcsoport:

aa) férfiaknál 150, nőknél 120, vagy azt meghaladó pont esetén „Kiváló”,

ab) férfiaknál 70–149, nőknél 50–119 pont esetén „Megfelelő”,

ac) férfiaknál 0–69, nőknél 0–49 pont esetén „Nem megfelelő”,

b) II. korcsoport:

ba) férfiaknál 125, nőknél 100, vagy azt meghaladó pont esetén „Kiváló”,

bb) férfiaknál 60–124, nőknél 45–99 pont esetén „Megfelelő”,

bc) férfiaknál 0–59, nőknél 0–44 pont esetén „Nem megfelelő”,

c) III. korcsoport:

ca) férfiaknál 100, nőknél 80, vagy azt meghaladó pont esetén „Kiváló”,

cb) férfiaknál 50–99, nőknél 40–79 pont esetén „Megfelelő”,

cc) férfiaknál 0–49, nőknél 0–39 pont esetén „Nem megfelelő”.

17. §43 (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák az IV. korcsoportban a következők:

a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

b) hanyattfekvésből felülés,

c) síkfutás.

(2) A fizikai alkalmassági vizsgálaton a vizsgálaton részt vevő személy az (1) bekezdésben meghatározott mozgásformákat hajtja végre.

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálat alapján a IV. korcsoportban a minősítés lehet:

a) „Fizikailag alkalmas”,

b) „Fizikailag alkalmatlan”.

(3) „Fizikailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vevő személy mindhárom mozgásforma végrehajtására „Megfelelő” értékelést kap.

(4) „Fizikailag alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgálaton részt vevő személy legalább egy mozgásforma végrehajtására „Nem megfelelő” értékelést kap.

(5) Az egyes mozgásformák leírását a 10. melléklet tartalmazza.

17/A. §44 A fizikai alkalmassági vizsgálat minősítését az 5. melléklet 2. függeléke szerinti nyomtatványra kell rávezetni.

Alkalmassági kategóriába sorolás az Országgyűlési Őrségnél45

18. §46 (1) Az Országgyűlési Őrség személyügyi szerve az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálaton részt vevőket a szolgálati beosztásuknak megfelelően a 7. mellékletben meghatározott alkalmassági kategóriába sorolja.

AZ EGYES ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK

Hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmassági vizsgálat

19. § (1)47 A hivatásos állományba kinevezést megelőzően fizikai, pszichikai és egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Hivatásos állományba visszavételt megelőzően az alkalmasság megállapítására a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvételt megelőzően az időszakos alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a jelentkezőt a 7. melléklet szerinti IV. kategóriába kell besorolni. Hivatásos állományba visszavételt, valamint a rendőrség különleges foglalkoztatási állományába történő felvételt megelőző alkalmassági vizsgálat elvégzése során a korábbi szolgálati viszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentációt is figyelembe kell venni.

(2)48 Fizikai alkalmassági vizsgálaton csak az a pályázó, felvételre jelentkező (a továbbiakban együtt: pályázó) vehet részt, aki rendelkezik a 11. melléklet szerinti háziorvosi igazolással. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a leendő szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(3)49 A pszichikai alkalmassági vizsgálatot első fokon az MH Honvédkórház végzi.

(4)50 Az egészségi alkalmassági vizsgálaton a 7. § (1) bekezdésében felsorolt dokumentumok mellett a pályázó nőnek az egy évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai, a pályázó férfinak az egy évnél nem régebbi urológiai vizsgálat eredményét is be kell mutatnia. Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon, az MH Honvédkórház végzi.

(5)51 Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon:

a)52 a rendőrségnél, a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél, az Országgyűlési Őrségnél az MH Honvédkórház,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP)

végzi.

(6)53 A pályázónak csak alkalmas, vagy alkalmatlan minősítés adható.

(7)54 A hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minősítés a hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmasság elbírálása során hat hónapig használható fel.

(8)55 A hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmassági vizsgálatokat a rendészeti oktatási intézménnyel hallgatói vagy tanulói jogviszonyban álló pályázó esetén a 26. §-ban meghatározottak szerint kell lefolytatni.

Rendészeti oktatási intézménybe jelentkezők alkalmassági vizsgálata

20. § (1) A rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően fizikai, pszichikai és egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

(2)56 Fizikai alkalmassági vizsgálatra csak az a rendészeti oktatási intézménybe jelentkező bocsátható, aki rendelkezik a 11. melléklet szerinti háziorvosi igazolással. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a rendészeti oktatási intézmény testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(3)57

(4)58 Az egészségi alkalmassági vizsgálaton a 7. § (1) bekezdésében felsorolt dokumentumok mellett a jelentkező nőnek az egy évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai vizsgálat, a jelentkező férfinak az egy évnél nem régebbi urológiai vizsgálat eredményét is be kell mutatnia.

(5)59 Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot első és másodfokon az MH Honvédkórház végzi.

(6)60 A rendészeti oktatási intézménybe jelentkezőnek csak alkalmas vagy alkalmatlan minősítés adható.

(7)61 A rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőző alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minősítés a rendészeti okatatási intézménybe felvételt megelőző alkalmasság elbírálása során hat hónapig használható fel.

Ismételt alkalmassági vizsgálat

21. § (1) Ha a hivatásos állományba kinevezés, illetve a rendészeti oktatási intézménybe felvétel előtt elvégzett alkalmassági vizsgálaton megállapított utolsó alkalmas minősítés óta több mint hat hónap eltelt, és a hivatásos állományba kinevezésre, illetve a rendészeti okatatási intézménybe felvételre ez idő alatt nem került sor, az alkalmasság megállapítása ismételt alkalmassági vizsgálattal történik.

(2)62

(3) Az ismételt alkalmassági vizsgálatot a 19. §-ban és a 20. §-ban foglaltak szerint el kell végezni.

(4)63 Az ismételt alkalmassági vizsgálat során az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot újból el kell végezni, amelynek során a korábbi vizsgálati eredményeket is figyelembe kell venni.

(5) Nincs helye ismételt alkalmassági vizsgálatnak, ha a pályázó, illetve a rendészeti oktatási intézménybe jelentkező

a)64 az utolsó alkalmassági vizsgálat során, egy éven belül alkalmatlan minősítést kapott,

b) az orvostudomány aktuális állása szerint végleges állapotot jelentő, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró testi fogyatékosságban szenved,

c) az orvostudomány aktuális állása szerint nem gyógyítható, a hivatásos szolgálatra való alkalmasságot kizáró megbetegedésben szenved,

d)65

(6) Ha a hivatásos állományba történő kinevezés, valamint a rendészeti oktatási intézménybe felvétel előtt elvégzett alkalmassági vizsgálaton szerzett utolsó alkalmas minősítés óta több mint egy év eltelt, és a hivatásos állományba kinevezésre, illetve a rendészeti okatatási intézménybe felvételre ez idő alatt nem került sor, az alkalmassági vizsgálatokat a 19. §-ban és a 20. §-ban foglaltak szerint újra el kell végezni.

Az időszakos alkalmassági vizsgálatok

22. § (1)66 A szolgálati viszony fennállása alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 106. §-ában meghatározottak szerint az alkalmassági követelményeknek megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében – figyelembe véve a személyek életkori, élettani állapotát – el kell végezni a hivatásos állomány tagja rendszeres időszakos alkalmassági vizsgálatát, ennek keretében

a) évenként egészségi alkalmassági,

b)67 kétévenként pszichikai alkalmassági,

c) évenként fizikai alkalmassági

vizsgálatát.

(1a)68 A rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója az általa vezetett szervnél az általa meghatározott alkalmassági kategóriákba sorolt szolgálati beosztást betöltő vonatkozásában az időszakos alkalmassági vizsgálatra az (1) bekezdésben meghatározott időszakokat legfeljebb a felére csökkentheti.

(2)69 Ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 86. § (5) bekezdésének alkalmazása során nem hivatásos munkakörben kerül foglalkoztatásra, akkor időszakos alkalmassági vizsgálatát – a nem hivatásos munkakörre tekintettel – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak alapján kell végezni.

(3)70 A hivatásos állomány tagja az alkalmassági vizsgálatokon a közvetlen szolgálati elöljáró által meghatározott helyen és időben köteles megjelenni.

23. § (1) A hivatásos állomány tagja időszakos egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát első fokon az alapellátó orvos, illetve az alapellátó pszichológus végzi.

(2) A hivatásos állomány tagja időszakos egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatát másodfokon

a)71 a rendőrségnél az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK),

b) büntetés-végrehajtási szervezetnél a BVOP,

c)72 a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében az MH Honvédkórház,

d)73 az Országgyűlési Őrségnél – a rendőrséggel kötött megállapodás alapján –, térítés ellenében az ORFK

végzi.

(3) A hivatásos állomány tagja időszakos egészségi alkalmasságát az áltata ellátott szolgálati beosztásra tekintettel kell elbírálni. Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton – a 7. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokon túl – be kell mutatni a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgálatokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabályban meghatározott rendszerességgel elvégzett népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat eredményét.

(4)74 Ha a hivatásos állomány tagja az időszakos egészségi vagy pszichikai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan vagy ideiglenesen alkalmatlan minősítést kap, az alapellátó orvos vagy az alapellátó pszichológus intézkedik a hivatásos állomány tagja gondozásba vételére, valamint, ha a hivatásos állomány tagja egészségi, illetve pszichikai állapota indokolja, a szükséges kiegészítő-, és szakvizsgálatok elvégzésére. Az alapellátó pszichológus az elvégzett pszichikai alkalmassági vizsgálatok eredményéről minden esetben tájékoztatja az alapellátó orvost.

(4a)75 Ideiglenesen alkalmatlan minősítés esetén a minősítésben meghatározott időpontban az alkalmassági vizsgálatot ismételten el kell végezni. Ebben az esetben a közvetlen szolgálati elöljáró intézkedik az érintett vizsgálaton történő megjelenésére. Az ismételt alkalmassági vizsgálaton ideiglenesen alkalmatlan minősítés nem hozható.

(5)76 Ha a hivatásos állomány tagja az egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálaton első fokon alkalmatlan minősítést kap, az alapellátó orvos haladéktalanul kezdeményezi a másodfokú egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálat lefolytatását. Az alkalmatlanság másodfokú megállapítása esetén az alapellátó orvos az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárást (a továbbiakban: FÜV eljárás) kezdeményez.

24. § (1)77 A hivatásos állomány 56 év alatti tagjának évenkénti időszakos fizikai alkalmassági vizsgálatát a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(2)78 Fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki az egy éven belül elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott.

(3) „Nem megfelelő” értékelés esetén ismételt fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni, az előző fizikai alkalmassági vizsgálatot követően legkorábban 30 nap elteltével, legkésőbb 90 napon belül.

(4)79 Ismételt „Nem megfelelő” értékelés esetén a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának elrendelését.

(5)80 A fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév október 31-ig kell végrehajtani. Fizikai alkalmassági vizsgálattól távolmaradni csak az alapellátó orvos által kiállított, a 12. melléklet szerinti orvosi igazolással lehet, ebben az esetben a fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév december 15-ig kell végrehajtani. A közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának elrendelését, ha a fizikai alkalmassági vizsgálatot a tárgyév december 15-ig a 12. melléklet szerinti orvosi igazolásra tekintettel nem lehet végrehajtani.

(5a)81 Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya esetében az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fizikai alkalmassági vizsgálattól az alapellátó orvos által kiállított orvosi igazolás alapján távolmaradónak a fizikai alkalmassági vizsgálatot az egészségügyi ok megszűnését követő 3 hónapon belül kell végrehajtani.

(6) A fizikai alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a rendvédelmi szerv országos parancsnoka gondoskodik a hivatásos állomány részére a szintfejlesztő programok kidolgozásáról és a fizikai (erőnléti) állapot ennek megfelelő rendszeres fejlesztéséről.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat

25. § (1) Az állományilletékes parancsnok írásban, indokolással ellátva elrendeli a hivatásos állomány tagja soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát

a) hat hónapot elérő egészségügyi, vagy illetmény nélküli szabadság utáni szolgálatba lépést megelőzően,

b)82 ideiglenesen alkalmatlan minősítés esetén, a minősítésben meghatározott időtartam lejártakor,

c) a hivatásos szolgálati viszony nyugdíjkorhatáron túli meghosszabbítását megelőzően,

d) a fizikai (erőnléti) állapotfelmérésen kapott ismételt nem megfelelő minősítés esetén,

e)83 ha egészségi, illetve pszichikai állapotában az alapellátó orvos, illetve pszichológus vagy a közvetlen szolgálati elöljáró az alkalmatlanság megállapítására okot adó körülményt észlel, és írásban kezdeményezi a soron kívüli vizsgálatot,

f) ha az e) pontban meghatározott körülményt észlel,

g) a 24. § (5) bekezdése esetén, valamint

h) ha az alkalmassági vizsgálattal érintett személy az alkalmassági vizsgálat során a szolgálat ellátására kihatással járó, egészségi állapotára vonatkozó információt elhallgat, illetve valótlan adatot szolgáltat, és ez az állományilletékes parancsnok tudomására jut.

(2) A rendvédelmi szerv országos parancsnoka alkalmasságot befolyásoló körülmény észlelése esetén elrendelheti egyes beosztásokat betöltők soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatok személyi állomány egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését.

(3) A hivatásos állomány tagja soron kívüli alkalmassági vizsgálatát az időszakos alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések szerint kell elvégezni.

(4) A rendészeti oktatási intézmény rektora, illetve igazgatója elrendeli a rendészeti oktatási intézmény hallgatója, tanulója soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát, ha:

a) azt a rendészeti oktatási intézmény orvosa a hallgató, illetve tanuló egészségi, illetve pszichikai állapotában bekövetkezett, az alkalmasságot befolyásoló változásra figyelemmel kezdeményezi,

b) a hallgató, illetve tanuló egészségi, pszichikai alkalmatlanságát megalapozó tény, vagy körülmény jut a tudomására.

(5) A rendészeti oktatási intézmény hallgatója soron kívüli egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatát első és másodfokon az ORFK végzi.

A rendészeti oktatási intézmény hallgatóinak és tanulóinak hivatásos állományba kinevezése,
a próbaidőre kinevezettek véglegesítése, valamint más rendvédelmi feladatokat ellátó szervtől
vagy a Magyar Honvédség állományából áthelyezés előtti alkalmassági vizsgálat84

26. § (1)85 A rendészeti oktatási intézmény hallgatóinak és tanulóinak hivatásos állományba kinevezése, a próbaidőre kinevezettek véglegesítése előtti alkalmassági vizsgálat során az orvos, illetve a pszichológus értékeli a kinevezés, illetve véglegesítés előtti alkalmassági vizsgálat során keletkezett leleteket és a tanulmányi idő, illetve a próbaidő alatt előfordult betegségeket. Az orvos, illetve a pszichológus intézkedik az alkalmasság megállapításához szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzésére, és ennek figyelembevételével dönt az alkalmasságáról.

(2) A próbaidőre kinevezett véglegesítése előtti alkalmassági vizsgálatát – a másodfokú vizsgálat lehetőségét is figyelembe véve – úgy kell elvégezni, hogy a végleges döntést még a próbaidő lejárta előtt meghozható legyen.

(3)86 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek közötti, valamint a Magyar Honvédség állományából áthelyezést megelőzően a vizsgálatot végző orvos, illetve pszichológus a rendelkezésre álló egészségi, pszichológiai dokumentáció és saját vizsgálata alapján dönt az egészségi alkalmasságról.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot első fokon a szolgálati hely, illetve a leendő szolgálati hely alapellátó orvosa, illetve alapellátó pszichológusa végzi.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon

a)87 a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség esetében az MH Honvédkórház,

b) a büntetés-végrehajtás esetében a BVOP

végzi.

(6)88 A rendészeti oktatási intézmény hallgatóinak és tanulóinak hivatásos állományba kinevezése, a próbaidőre kinevezettek véglegesítése, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek közötti, valamint a Magyar Honvédség állományából áthelyezés előtti fizikai alkalmassági vizsgálatot – ha az érintett nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelő „Fizikailag alkalmas” minősítéssel – a fogadó szerv, illetve a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(7)89 A rendészeti oktatási intézmény hallgatóinak és tanulóinak hivatásos állományba kinevezése, a próbaidőre kinevezettek véglegesítése, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek közötti és a Magyar Honvédség állományából áthelyezés előtti alkalmassági vizsgálat során csak alkalmas, vagy alkalmatlan minősítés adható.

Beosztás változása előtti alkalmassági vizsgálat

27. § (1) A hivatásos állomány tagja beosztásának változása esetén alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelő alkalmas minősítéssel és az új beosztás a jelenlegihez képest

a) eltérő szakmai követelményt jelent,

b) eltérő egészségi ártalommal vagy annak veszélyével jár,

c) eltérő pszichikai megterheléssel jár,

d) külön jogszabály előírása szerinti közegészségügyi és járványügyi érdekből kiemelt beosztás,

e) fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezők hatásának kitett beosztás, vagy

f) baleseti veszéllyel jár.

(2) A vizsgálatot végző a rendelkezésre álló egészségi, pszichológiai dokumentáció, az egy éven belül elvégzett időszakos egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye, saját és a szükséges kiegészítő vizsgálatok alapján minősíti az alkalmasságot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja

a) egészségi alkalmassági vizsgálatát első fokon az új beosztás szerinti szolgálati hely alapellátó orvosa,

b) pszichikai alkalmassági vizsgálatát első fokon az új beosztás szerinti szolgálati hely alapellátó pszichológusa,

c) fizikai alkalmassági vizsgálatát az új beosztás szerinti szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa

végzi.

(4) Egészségi, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálatot másodfokon:

a)90 a rendőrségnél, a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél, az Országgyűlési Őrségnél az MH Honvédkórház,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a BVOP

végzi.

Az állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezés előtti alkalmassági vizsgálat

28. § (1) Az állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezés előtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, az új beosztásnak megfelelő „Fizikailag alkalmas” minősítéssel, akkor – fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végrehajtani.

(2)91 Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a terheléses EKG-ra, valamint a légzésfunkciós- és egyensúlyvizsgálatra is, ha az eljáró orvos az adott beosztáshoz meghatározott követelmények és a vizsgált személy egészségi állapota alapján orvosilag indokoltnak tartja.

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatot:

a)92 a rendőrségnél az ORFK,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetnél a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja,

c)93 a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

végzi.

(4) Az első és másodfokú egészségi, illetve a pszichikai alkalmassági vizsgálatot

a)94 a rendőrségnél az ORFK,

b)95 a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél az MH Honvédkórház,

c)96 az Országgyűlési Őrségnél – a rendőrséggel kötött megállapodás alapján –, térítés ellenében az ORFK

végzi.

(5)97 A büntetés-végrehajtási szervezetnél az egészségi, illetve a pszichikai alkalmassági vizsgálatot első fokon az MH Honvédkórház, másodfokon a BVOP végzi.

Speciális szolgálati beosztásba helyezés előtti alkalmassági vizsgálat

29. § (1) A hivatásos állomány tagja speciális szolgálati beosztásba helyezése előtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli, a speciális beosztás követelményeinek megfelelő „Fizikailag alkalmas” minősítéssel – fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

(2) Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek e rendelet alkalmazásában speciális szolgálati beosztásnak minősülnek, a 7. melléklet tartalmazza.

(3)98 Az alkalmassági vizsgálatok közül először a fizikai alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni. Fizikai alkalmassági vizsgálatra a hivatásos állomány azon tagja bocsátható, aki az egy éven belül elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítést kapott. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a fogadó szerv testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkező munkatársa végzi.

(4)99 A speciális szolgálati beosztásba jelentkezőknél az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie a kábítószer fogyasztás kizárása érdekében a vizelet gyorsteszttel történő vizsgálatára, valamint terheléses EKG, a gerinc – szűrő jelleggel történő – vizsgálatára, valamint légzésfunkciós vizsgálatra.

(5)100 Az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot első és másodfokon az MH Honvédkórház végzi.

Külszolgálaton részt vevők alkalmassági vizsgálata

30. § (1)101 Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján történő külszolgálat megkezdése előtt egészségi, pszichikai, továbbá – ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli „Fizikailag alkalmas” minősítéssel – fizikai, az onnan történő hazatérést követően egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Az egészségi és pszichikai vizsgálatokat első és másodfokon, továbbá az összesített minősítés megállapítását az MH Honvédkórház végzi. Ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota orvosilag indokolja, az MH Honvédkórház a vizsgálatok elvégzéséhez más egészségügyi szakintézet közreműködését is igénybe veheti. A fizikai alkalmassági vizsgálatot a szolgálati hely testnevelési vagy sportszakmai szakképzettséggel rendelkező munkatársa végzi.

(2) Az alkalmassági vizsgálatok közül először a fizikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. További alkalmassági vizsgálatokra az bocsátható, aki a fizikai alkalmassági vizsgálaton „Fizikailag alkalmas” minősítést kapott.

(3) A külszolgálat megkezdése előtti vizsgálatokat a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel kell elvégezni.

(4) A kiküldő rendvédelmi szervnek biztosítania kell, hogy a kiutazó

a) a kötelezően előírt védőoltásban részesüljön;

b) a külszolgálat időszakára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzen.

(5)102 A külszolgálatról történő hazatérést követő 72 órán belül a hivatásos állomány tagja záró egészségi és pszichológiai vizsgálatát az MH Honvédkórház végzi, és a záró vizsgálaton észlelt megbetegedés esetén intézkedik a betegség jellegének megfelelő gyógykezelés, illetve kórházi, gyógyintézeti ellátás biztosítására.

(6) Az alapellátást végző orvos a hazatérést követően – a teljesített külszolgálat helyére és körülményeire tekintettel – fokozott figyelemmel kíséri a hazatért hivatásos állomány tagja egészségi állapotát.

Közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők munkaköri alkalmassági vizsgálata103

31. §104 A rendvédelmi szerv közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői jogviszonyban álló tagja, illetve a közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői állományába felvételre jelentkező személy munkaköri alkalmassági vizsgálatát

a) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak alapján első fokon a munkavégzési hely, illetve a leendő munkavégzési hely alapellátó orvosa, másodfokon a felvételre jelentkező lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, vagy

b)105 a rendvédelmi szerv erre irányuló megkeresése alapján a MH Honvédkórház

végzi.

Munkaegészségügyi vizsgálatok

32. § A külön jogszabályokban meghatározott munka-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére lehetőség szerint az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat keretében kell intézkedni.

Jogorvoslatra vonatkozó szabályok az alkalmassági vizsgálatok során

33. § (1) Ha az alkalmassági vizsgálaton részt vevő személy nem ért egyet az egészségi, illetve a pszichikai alkalmasság véleményezéséről és minősítéséről hozott döntéssel, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a vizsgálatot végző szervnél kell benyújtani. A fizikai alkalmassági vizsgálaton kapott „Fizikailag alkalmatlan” minősítéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(2) Az első fokú alkalmassági vizsgálatot végző szerv a fellebbezést – az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt – haladéktalanul megküldi a másodfokú vizsgálatot végző szervnek.

(3) A fellebbezésről annak benyújtását követő 30 napon belül a másodfokon eljáró szerv érdemben dönt.

(4) A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmassági vizsgálatban részt vett.

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉST HASZNÁLÓ, VALAMINT SPECIÁLIS GÉPJÁRMŰ VEZETÉSÉRE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY KIADÁSA ELŐTTI, ILLETVE AZ ILYEN ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐK KÖZLEKEDÉSPSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA

34. § (1) Közlekedéspszichológiai vizsgálatot kell végezni – a PÁV I. minősítéssel rendelkezők kivételével – a megkülönböztető jelzést használó, valamint speciális gépjármű vezetésére jogosító engedély (a továbbiakban: engedély) kiadása előtt.

(2) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot a közlekedésért felelős miniszter a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló rendeletében meghatározott kritériumok és módszerek szerint kell elvégezni.

(3) Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjárművezetőként a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendeletében meghatározott 2. csoportú egészségi alkalmassági minősítéssel, valamint az időszakos munkaköri pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes alkalmas minősítéssel rendelkezik.

(4) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot

a)106 a rendőrség esetében első és másodfokon az ORFK,

b)107 a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében első fokon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által működtetett pszichológiai alkalmasság-vizsgálóhely, másodfokon az MH Honvédkórház,

c)108 a büntetés-végrehajtási szervezet esetében első és másodfokon az MH Honvédkórház,

d)109 az Országgyűlési Őrség esetében első és másodfokon – a rendőrséggel kötött megállapodás alapján –, térítés ellenében az ORFK

végzi.

(5) A megkülönböztető jelzést használó és speciális gépjárművek vezetőinek előzetes és ezt követően 5 évente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálaton kell részt vennie.

(6) A közlekedés-pszichológiai vizsgálaton kizárólag „Megfelelő” vagy „Nem megfelelő” értékelés adható.

A SZOLGÁLATI LŐFEGYVER IDEIGLENES BEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

35. § (1) Az alapellátó orvos, illetve pszichológus az alapellátó orvos útján kezdeményezi a hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárójánál, ha az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállnak:

a) különböző típusú depressziók,

b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotrop anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függőség,

c) organikus pszichoszindróma,

d) predelirozus vagy delírium utáni állapot,

e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,

f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség,

g) kialakult vagy kialakulóban lévő kóros személyiségfejlődés,

h) tudatzavarral vagy görcsállapottal járó betegségek,

i) egyéb, az a)–h) alpontokban meghatározottakat előidéző kóros állapotok, betegségek,

j) a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.

(2) A lőfegyver orvosi indokok alapján történő ideiglenes bevonását az alapellátó orvos a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá 8 napon belül írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ha az érintett felgyógyulása megtörtént, az alapellátó orvos írásban értesíti a közvetlen szolgálati elöljárót a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonása indokának megszűnéséről.

(3)110 A hivatásos állomány tagja a szolgálati lőfegyver bevonását megalapozó orvosi vizsgálat eredménye ellen – halasztó hatállyal nem bíró – fellebbezéssel élhet, az alapellátó orvos által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést másodfokon az MH Honvédkórház bírálja el.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja önvédelmi lőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik és szolgálati lőfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lőfegyver tartását engedélyező hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lőfegyver kiadását engedélyező hatóságot akkor is, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának oka megszűnt.

A SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ BALESET, BETEGSÉG VÉLEMÉNYEZÉSE

36–38. §111

38/A. §112 (1)113 A hivatásos állomány FÜV határozatban megállapított egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, amennyiben a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 257. §-a szerinti minősítő határozattal rendelkezett, kérelmezheti az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének megállapítását.

(2)114 A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálai hely vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a Hszt. 257. §-a szerinti minősítő határozattal szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a minősítő határozatot.

(3) Az illetékes rendvédelmi szerv vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen egészségügyi törzskönyv, FÜV határozat, orvosszakértői bizottság szakvéleménye, kórházi zárójelentés, szakorvosi vizsgálati eredmény FÜV bizottsághoz történő továbbítására.

(4) A FÜV bizottság a megküldött dokumentáció alapján a következő döntéseket hozhatja:

a) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő”,

b) „Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő”.

(5) A FÜV bizottság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül, jogorvoslati kérelem benyújtása esetén 60 napon belül meghozza a határozatot.

(6) A 22. melléklet és a 23. melléklet szerinti határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátó orvosnak és a rendvédelmi szerv vezetőjének.

(7) Az I. fokú FÜV bizottság véleménye ellen a kérelmet benyújtó személy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.

(8) A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság véleménye ellen nincs helye fellebbezésnek.

A MEGVÁLTOZOTT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÚ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚAK
ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

39. § (1) A hivatásos állomány tagjának – a próbaidő alatt „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”-nak minősítettek kivételével – szolgálati viszonya egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt FÜV eljárás keretében hozott határozat alapján szüntethető meg.

(2) FÜV eljárás keretében kell a szolgálati, illetve beosztási egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt

a) szolgálatképessége oly mértékben csökkent, hogy feladatait tartósan ellátni nem képes, és állapotában huzamosabb ideig tartó gyógykezelés mellett sem várható kielégítő javulás, valamint

b) olyan jellegű az egészségkárosodása, hogy beosztásának, szolgálatának ellátására alkalmatlannak látszik.

(3) A hivatásos állomány tagja felülvizsgálatát

a) a rendvédelmi szerveknél az 1. melléklet szerinti táblázatban,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által

meghatározott kritériumok figyelembevételével kell végezni.

A felülvizsgálati eljárás kezdeményezése, elrendelése, megszüntetése

40. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, amely miatt a beosztásával járó feladatok ellátására alkalmatlan, illetve a számára előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, az állományilletékes parancsnok, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja tekintetében a főigazgató (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) haladéktalanul elrendeli a FÜV eljárást.

(2) A FÜV eljárás elrendelését kezdeményezheti:

a) a hivatásos állomány tagja, ha a beosztásával járó feladatok ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlannak tartja magát,

b) az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró, ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára figyelemmel azt szükségesnek tartja,

c)115 a hivatásos állomány felfüggesztés hatálya alatt álló tagja esetében a felfüggesztés ideje alatt – függetlenül a felfüggesztést megalapozó cselekménytől – kizárólag a területileg illetékes alapellátást végző orvos.

(3)116 Az alapellátó orvos köteles kezdeményezni a FÜV eljárás elrendelését

a) ha a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbítása érdekében ellenőrző orvosi vizsgálatot végző orvos (a továbbiakban: ellenőrző orvos), illetve a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: HOFB) erre irányuló javaslatot tett,

b) legkésőbb az 54. § (7) bekezdése szerint számított egészségügyi szabadság 9. hónapjában.

(4) A hivatásos állomány tagja a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kérelmet írásban, az állományilletékes parancsnoknak, címezve a közvetlen szolgálati elöljárónál nyújtja be. Az alapellátó orvos, illetve a közvetlen szolgálati elöljáró a FÜV eljárás elrendelését írásban kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál.

(5)117 Az állományilletékes parancsnok a FÜV eljárást a kérelem, illetve az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezésnek kézhezvételét követően soron kívül, a 13. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével rendeli el és a nyomtatványt megküldi az illetékes személyügyi szerv vezetőjének. A személyügyi szerv vezetője a kitöltött 13. melléklet szerinti nyomtatvány megküldésével értesíti az alapellátó orvost a FÜV eljárás elrendeléséről, valamint intézkedik a közvetlen szolgálati elöljáró 14. melléklet szerinti véleménye és az érintett által kitöltött, 15. melléklet szerinti alkalmassági nyilatkozat elkészítésére és azokat az alapellátó orvos részére megküldi. A FÜV eljárás megindításának kezdő időpontja a felülvizsgálatra rendelő lap aláírásának dátuma.

(6) A közvetlen szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját tájékoztatja a FÜV eljárás elrendeléséről és az eljárással összefüggő jogairól és kötelezettségeiről.

(7) A FÜV eljárás alá vont részére egészségügyi szabadság a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhető.

(8) Új FÜV eljárást kezdeményezni csak a korábbi FÜV eljárás megszüntetését, illetve a FÜV bizottság határozathozatalát követő 365 nap elteltével lehet, kivéve, ha

a) újabb, a szolgálatképességet tartósan befolyásoló baleset, betegség következett be, vagy

b) a FÜV eljárás megszüntetésére a hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján került sor és 365 nap eltelte előtt az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve az állományilletékes parancsnok újabb FÜV eljárás lefolytatását a hivatásos állomány tagja egészségi állapotára figyelemmel szükségesnek tartja.

41. § A FÜV eljárást meg kell szüntetni, ha

a) az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve a hivatásos állomány tagja az általa kezdeményezett eljárás megszüntetését a határozat meghozataláig írásban kéri,

b) az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt.

42. § (1) A FÜV eljárás elrendeléséhez szükséges dokumentumok:

a) az érintett egészségügyi törzskönyve és annak tartozékai,

c) az alapellátó orvos véleménye,

d) a közvetlen szolgálati elöljáró véleménye (14. melléklet),

e) az érintett egészségi állapotára vonatkozó orvosi leletek, különös tekintettel a felülvizsgálat alapját képező betegsége három hónapnál nem régebbi orvosi dokumentációjára, a vizsgálati leleteire,

f) valamennyi rendelkezésre álló – különösen az egy éven belüli – kórházi és gyógyintézeti zárójelentés, szakorvosi lelet,

g)118 az érintett pszichikai és fizikai állapotával kapcsolatos, a FÜV eljárás elrendelését megelőzően végzett utolsó két alkalmassági vizsgálat minősítésének másolata és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok, valamint az esetleges pszichológiai ellátás, illetve gondozás alapján készített pszichológiai szakvélemény, pszichikai alkalmatlanság esetén a teljes pszichológiai dokumentáció,

h)119 baleset, fokozott expozíciós eset, foglalkozási betegség esetén a minősítő határozat és – ha van – a baleseti jegyzőkönyv, valamint

i) az érintett által kitöltött alkalmassági nyilatkozat (15. melléklet).

(2)120 Az alapellátó orvos – a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kezdeményezésével egyidejűleg, vagy az állományilletékes parancsnok megkeresésére 15 munkanapon belül – véleményt készít az érintett egészségi állapotáról és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességeiről a 16. melléklet szerinti felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: orvosi vélemény) kitöltésével.

(3) A közvetlen szolgálati elöljáró véleményének tartalmaznia kell, hogy az érintett

a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,

b) szolgálati beosztásában, munkakörében végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,

c) szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott,

d) az előző három évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon,

e)121 jelenlegi beosztásának ellátására véleménye szerint alkalmas-e, vagy a beosztás megváltoztatását, illetve nem hivatásos munkakörbe történő foglalkoztatását javasolja.

(4)122 Az egészségügyi szakterület haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok FÜV eljárást lefolytató szervhez történő továbbításáról.

A FÜV bizottság döntésének előkészítése

43. §123 (1) A FÜV bizottság döntésének előkészítéséért felelős orvos a rendelkezésére bocsátott, az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat áttanulmányozza.

(2) A döntés-előkészítésért felelős orvos

a) amennyiben a rendelkezésére álló dokumentáció és az érintett egészségi állapota nem ítélhető meg egyértelműen,

aa) vizsgálatot személyesen végezhet, továbbá

ab) intézkedik a szükséges vizsgálatok MH Honvédkórházban történő elvégzésére,

b) gondoskodik a 17. melléklet szerinti beutaló kitöltésével és továbbításával az NRSZH szakvélemény beszerzéséről.

A FÜV bizottság megalakítása, működése

44. §124 (1) A FÜV bizottság az Országos Rendőr-főkapitányság felülvizsgáló egységének szervezetében működik.

(2)125 A FÜV bizottság 3 tagból áll. A FÜV bizottság összetételét – az Országgyűlési Őrséget kivéve – a rendvédelmi szerveket irányító miniszter az orvos-szakmai követelmények figyelembevételével állapítja meg.

(3)126 Az Országgyűlési Őrség kivételével a rendvédelmi szerveket irányító miniszter az I. fokú FÜV bizottság elnökét és 1 tagját a felülvizsgáló egység, illetve a rendvédelmi szervek alkalmassági és felülvizsgálatra kijelölt főorvosi állományából, 1 tagját az érintett rendvédelmi szerv által jelölt orvosok közül eseti jelleggel jelöli ki. Az I. fokú FÜV bizottság bázisán működő II. fokú FÜV bizottság elnöke a BM EKO vezetője, tagjai a felülvizsgáló egység, valamint a rendvédelmi szervek alkalmassági és felülvizsgálatra kijelölt főorvosi állományából eseti jelleggel kerülnek kijelölésre. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal – a FÜV eljárás alapját képező betegségre figyelemmel – pszichológus bevonható, véleménye a FÜV bizottságot nem köti.

(4) A FÜV bizottságban – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja FÜV eljárása kivételével – nem vehet részt

a) az érintett alapellátását végző, a FÜV eljárására javaslatot tevő, a gyógykezelésében részt vevő orvos, valamint

b) a II. fokú FÜV bizottságban az, aki az I. fokú FÜV eljárásban részt vett.

(5) A FÜV bizottság a határozatát szótöbbséggel hozza.

(6) Az eljáró FÜV bizottság a bizottsági ülés időpontjáról az állományilletékes parancsnokot legalább 8 nappal az ülést megelőzően írásban értesíti, aki intézkedik az érintett személy felülvizsgálatra történő berendelésére.

(7) A FÜV eljárást a FÜV dokumentációnak a FÜV bizottsághoz történő beérkezés napjától számított 60 napon, jogorvoslati kérelem esetén 90 napon belül le kell folytatni.

A FÜV bizottság határozata

45. § (1) A FÜV bizottság a FÜV eljárás során határozatot hoz és orvos-szakmai véleményt készít. A határozat mintáját a 18. és 19. melléklet, az orvos-szakmai vélemény mintáját a 20. és 21. melléklet tartalmazza.

(2) A FÜV bizottság a következő döntéseket hozhatja:

a)127

b) „Jelenlegi beosztására alkalmas”, ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására képes,

c) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas”, ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására a FÜV bizottság által meghatározott korlátozással képes,

d) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan”, ha a felülvizsgált személy a jelenlegi feladatai ellátására alkalmatlan, de egészségi állapota miatt, valamint a szolgálati körülmények alapján más beosztás ellátására alkalmasnak tartja,

e) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”, amennyiben a felülvizsgált személy egészségi állapota miatt mind a jelenlegi, mind pedig bármely hivatásos szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan,

f)128

(3)129

(4) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén a hivatásos állomány tagja – legfeljebb 365 napra – a következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól menthető fel:

a) fizikai (erőnléti) alkalmassági vizsgálat,

b) tartós állás,

c) alaki foglalkozás,

d) nehéz fizikai munka,

e) őrszolgálat,

f) egyenruha-viselés,

g) 24 órás szolgálat,

h) lövészet, fegyverviselés.

(5) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén a FÜV bizottság a határozat rendelkező részében meghatározza azt vagy azokat a szolgálati kötelezettségeket, amelyek alól a hivatásos állomány tagját felmenti, továbbá a felmentés időtartamát is.

(6)130 „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén az állományilletékes parancsnok a szolgálati kötelezettségek teljesítése alóli felmentés időtartamának lejárta előtt intézkedik a hivatásos állomány tagja FÜV bizottság elé rendeléséről, úgy, hogy – a jogorvoslat lehetőségére is figyelemmel – a végrehajtható döntést legkésőbb a felmentés időtartamának lejártáig meghozható legyen. A FÜV bizottság „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntést ismételten nem hozhat, ha a korábban hozott „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés időtartama eléri a 365 napot.

(7) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntés esetén a FÜV bizottságnak azt is meg kell határoznia, hogy – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kivételével – a felülvizsgált személy a 7. mellékletben foglaltak szerint mely alkalmassági kategóriába tartozó szolgálati beosztásban foglalkoztatható.

(8)131 Ha az NRSZH szakvéleménye szerint az érintett személy egészségi állapota 60% vagy kisebb mértékű, és rokkantsági ellátásra jogosult, a FÜV bizottság „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz. Ha az NRSZH szakvéleménye alapján az érintett személy nem minősül megváltozott munkaképességűnek, a FÜV bizottság csak abban az esetben hozhat „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását megalapozó, a 35. (1) bekezdésében felsorolt kórképek, illetve állapotok állnak fenn. Ebben az esetben az orvos-szakmai vélemény indokolásának részletesen tartalmaznia kell a döntést megalapozó tényeket, körülményeket.

(9)132 A Jelenlegi beosztására alkalmatlan és Hivatásos szolgálatra alkalmatlan döntés esetén, ha az érintett egészségi állapota indokolja, a FÜV bizottság javaslatot tesz:

a) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatára,

b) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatára.

(10)133 A minősítő határozattal rendelkező személyeknél, ha a FÜV bizottság „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” vagy „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntést hoz, a határozat rendelkező részében nyilatkozik az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről.

46. § (1)134 A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtt köteles személyesen megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekinteni, ha az érintett betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és a meglévő orvosi dokumentációból az egészségi állapota megítélhető. A FÜV bizottság a meglévő orvosi dokumentáció alapján dönt akkor is, ha a hivatásos állomány FÜV bizottság elé berendelt tagja a bizottság előtt önhibájából nem jelenik meg.

(2) A FÜV bizottság a döntését a felülvizsgálttal a FÜV bizottság ülésén közli, és ezzel egyidejűleg a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztatja. A döntést a felülvizsgált egészségügyi törzskönyvében fel kell tüntetni. Az egészségügyi törzskönyvet a FÜV bizottság elnöke írja alá és látja el bélyegzőjével. A döntést a kihirdetését követő 8 napon belül határozatba kell foglalni.

(3) A határozatot meg kell küldeni a felülvizsgáltnak, az alapellátó orvosának és az állományilletékes parancsnokának. Az állományilletékes parancsnok a határozat rendelkező részét megküldi a személyügyi nyilvántartónak.

(4) Az orvosi vélemény egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgálatot végző szerv irattárában kell elhelyezni.

A felülvizsgálati határozat elleni jogorvoslat

47. § (1)135 Az I. fokú FÜV bizottság döntése ellen a felülvizsgált személy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy az NRSZH szakvéleményére, a FÜV bizottság határozatára vagy mindkettőre irányul. Nem fellebbezhető meg az NRSZH szakvéleménye a soron következő felülvizsgálat időpontja vonatkozásában.

(2) A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV bizottság ülésén a határozat közlését követően a fellebbezési jogáról saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat.

48. § A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

A FÜV határozatok végrehajtása

49. § (1) Az I. fokú FÜV bizottság határozata végrehajtható, ha

a) a határidő elteltét követő napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett elő,

b) azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról lemondott.

(2) A II. fokú FÜV bizottság határozata a közléssel végrehajtható.

(3) Ha a FÜV bizottság a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntést hozott, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója tájékoztatást kér az érintett alapellátó orvosától arra vonatkozóan, hogy a hivatásos állomány tagja mely beosztásban foglalkoztatható.

(4) Az állományilletékes parancsnok a FÜV határozat végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül intézkedik

a) „Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas” döntés esetén az elrendelt korlátozások érvényesítésére,

b) „Jelenlegi beosztására alkalmatlan” döntés esetén más beosztásba helyezésére,

c) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” döntés esetén a szolgálati jogviszony megszüntetésére, továbbá a FÜV bizottság erre irányuló javaslata esetén

ca) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére,

cb) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS

A gyógyító-megelőző ellátás

50. § (1)136 Személyi állomány gyógyító-megelőző ellátása, gondozása az alapellátó orvos feladata. A hivatásos, közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy köztisztviselői állományból nyugállományba helyezett a gyógyító-megelőző ellátás igénybevétele céljából az alapellátó orvoshoz fordulhat. A gyógyító-megelőző ellátás keretében a beteget a betegsége szerinti járó- és fekvőbeteg-ellátást biztosító szakellátó helyre kell utalni, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése, gondozása megfelelően csak úgy biztosítható.

(2)137 A büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv személyi állománya egészségügyi és pszichológiai alapellátásában – szükség esetén – a rendőrség alapellátó orvosa és pszichológusa közreműködhet.

Az ideiglenes szolgálat-, illetve keresőképtelenség orvosi elbírálása

51. § (1) Ha a személyi állomány tagja betegség következtében szolgálatának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, az alapellátó orvos szolgálat-, illetve – amennyiben keresőképtelenség megállapítására jogosult – keresőképtelennek nyilvánítja.

(2) A keresőképtelenség megállapítására jogosult:

a) az alapellátó orvos az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján,

b) jogszabály alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egyéb egészségügyi szolgáltató orvosa és a háziorvos.

(3) A személyi állomány tagja – amennyiben egészségi állapota lehetővé teszi – haladéktalanul köteles szolgálatképtelenné, illetve keresőképtelenné nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját, munkáltatóját tájékoztatni, továbbá, ha a szolgálatképtelenséget, keresőképtelenséget nem az alapellátó orvos állapította meg, a szolgálatképtelenségről, keresőképtelenségről szóló igazolást az alapellátó orvoshoz eljuttatni.

52. § (1) A hivatásos állomány tagja megbetegedése esetén – ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy kórházi fekvőbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét – elsősorban az alapellátó orvoshoz köteles fordulni vizsgálat, gyógykezelés és a szolgálatképtelenség megállapítása céljából.

(2) A háziorvos a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelenségét ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben legfeljebb 14 napra állapíthatja meg, amelybe nem számítható be a kórházi fekvőbeteg-szakellátás időtartama. A 14 napot meghaladó időtartamú szolgálatképtelenséget az alapellátó orvos állapítja meg.

(3) A hivatásos állomány tagja kórházból, gyógyintézetből elbocsátását követő 2 munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti alapellátó orvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(4) A hivatásos állomány tagja szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból az alapellátó orvos, vagy – ha a szolgálatképtelenséget a háziorvos állapította meg – a háziorvos bírálja el. A hivatásos állomány tagja a szolgálatképessé nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját haladéktalanul tájékoztatja, valamint – ha a szolgálatképtelenséget a háziorvos állapította meg – a szolgálatképessé válásról szóló igazolást az alapellátó orvoshoz eljuttatja.

53. § (1) Az alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja részére – a háziorvos által megállapított keresőképtelenség időtartamát is beleszámítva – egybefüggően legfeljebb 30 napos időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget.

(2) Az alapellátó orvos a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményez. Az ehhez szükséges egészségügyi dokumentációt – beleértve az egészségügyi törzskönyvet – és az orvosi véleményt legkésőbb a szolgálatképtelenség 25. napjáig terjeszti fel az ellenőrző orvoshoz.

(3)138 Az ellenőrző orvosi vizsgálatot a felülvizsgáló egység e feladatkört ellátó főorvosa, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében az érintett szolgálat vezető főorvosa végzi.

(4)139 Az ellenőrző orvos a felterjesztett iratok és – kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud az ellenőrző orvos előtt megjelenni – a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz az alapellátó orvosnak

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképesség megállapítására,

c) a szolgálatképtelenség időtartamának meghosszabbítására (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdő napjától számított 180. napig,

d) FÜV eljárás kezdeményezésére, ha azt a beteg állapota indokolja, vagy

e) a c) és d) pontban foglaltakra együttesen.

(5) Az ellenőrző orvos a hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott javaslattal egyidejűleg – a rehabilitáció keretében, a fokozatos munkába állás érdekében – átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra is javaslatot tehet. Az átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás időtartama – az ellenőrző orvos javaslata alapján – 15 napig terjedhet, amelyet a beteg egészségi állapotára tekintettel az alapellátó orvos legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthat.

54. § (1)140 A hivatásos állomány tagja szolgálatképtelenségének további meghosszabbítására a betegség hatodik hónapjától csak a HOFB tehet javaslatot. A HOFB országos hatáskörrel – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –, a felülvizsgáló egység szervezetén belül működik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a HOFB tagjai a szolgálatok vezető főorvosai.

(3) A szolgálatképtelenség felülvizsgálata érdekében a hivatásos állomány tagja felülvizsgálatra rendelésről az alapellátó orvos gondoskodik. Az alapellátó orvos a felülvizsgálati javaslatot a szolgálatképtelenség hatodik hónapjának lejárta előtt legalább két héttel felterjeszti a HOFB-hoz. A felülvizsgálati javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a beteg természetes személyazonosító adatait,

b) a beteg szolgálati helyét, beosztását,

c) a szolgálatképtelenség meghosszabbításának indokolását tartalmazó kórleírást,

d) az egészségi állapot megítéléséhez szükséges orvosi leleteket,

e) az orvos javaslatát,

f) a beteg egészségügyi törzskönyvét.

(4) A HOFB a felterjesztést követő 8 napon belül az iratok és – kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud a HOFB előtt megjelenni – a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképesség megállapításra , vagy

c) a szolgálatképtelenség meghosszabbítására (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb a szolgálatképtelenség kezdő napjától számított 240. napig és ezzel egyidejűleg FÜV eljárás kezdeményezésére.

(5) A HOFB véleményezi a betegség további várható alakulását, a felépülés, illetve a végső fogyatékosság kialakulásának feltételezhető időpontját. A HOFB véleményét írásban megküldi az alapellátó orvos részére.

(6)141 Ha a hivatásos állomány tagja 365 napnál hosszabb ideig szolgálatképtelen, a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A szolgálati baleset vagy betegség miatt a szolgálatképtelenség 365 napon túli meghosszabbítását az illetékes NRSZH kirendeltség véleményezi.

(7) Az egészségügyi szabadság a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelensége esetén a felgyógyulásig, illetve a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 365 napig engedélyezhető. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatképtelensége első napját megelőző 365 napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell számítani.

55. §142

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

56. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E rendelet 39–49. §-ait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban lévő ügynek kell tekinteni a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak alkalmasságának felülvizsgálatára irányuló eljárást, ha azt az állományilletékes parancsnok elrendelte és az I. fokú FÜV bizottság döntése elleni fellebbezési határidő még nem telt el, illetve a II. fokú FÜV bizottság még nem hozott határozatot.

(2) E rendelet 22. § (1) bekezdés b) pontja, 24. § (2), (4) és (5) bekezdése, valamint 12. melléklete 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3)–(4)143

57. §144 Az 1. mellékletben az Országgyűlési Őrségnél az objektumvédelmi feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztások esetében megkövetelt testmagasságra vonatkozó követelményt a 2013. március 1-jét követően az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába jelentkezők vonatkozásában kell alkalmazni.

58. §145 A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, valamint az Országgyűlési Őrség vonatkozásában e rendeletnek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalra vonatkozó rendelkezéseit 2017. január 1-től azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal helyett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése, valamint 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt első, illetve másodfokon eljáró szerv jár el.

1. melléklet az 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelethez146

Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok alapján
az egészségi alkalmassági fokozat megállapításához

1.    Az egészségi alkalmasság követelményeit a „Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok alapján az egészségi alkalmassági fokozat megállapításához” című egészségügyi alkalmassági táblázat (a továbbiakban: Táblázat) tartalmazza. A Táblázat a betegségeket és fogyatékosságokat a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. revíziójában (a továbbiakban: BNO) foglaltak alapján sorolja fel. A Táblázat kategóriáiba történő besoroláshoz a 7. mellékletet kell figyelembe venni.

A Táblázat nem tartalmazza a megbetegedések és fogyatékosságok minden formáját, illetve a betegségek dinamikáját. Ha a minősítendő személynél olyan megbetegedés áll fenn, amely a Táblázatban nem szerepel, a BNO vonatkozó kódszámainál lehet tájékozódni, hogy melyik betegséghez, betegségcsoporthoz tartozhat. Az esetet a leginkább megközelíthető kórforma, valamint a beteg aktuális egészségi állapota alapján kell minősíteni. Ha ez mégsem lehetséges, akkor a Táblázat 210. kódszámához kell sorolni. Amennyiben a vizsgált személy egyidejűleg több olyan megbetegedésben is szenved, amelyek külön-külön még nem alapozzák meg az alkalmassági minősítést, a véleményt az össz-szervezeti állapot alapján kell kialakítani.

2.    Az egészségi alkalmasságot a Táblázatban részletezett betegségekre és fogyatékosságokra meghatározott kódszámok megfelelő rovataiban feltüntetett betűjelzéseik szerint kell minősíteni. Az alkalmassági vizsgálatok során a minősítés meghozatalakor – kivéve az időszakos alkalmassági vizsgálatot – az egyes beosztási kategóriáknál a táblázat „A” oszlopában feltüntetett betűjelzéseket, az időszakos alkalmassági vizsgálatoknál és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjainak felülvizsgálata során a táblázat „B” oszlopában feltüntetett betűjelzéseket kell figyelembe venni.

A Táblázat rovataiban előforduló egészségi alkalmassági minősítések:

a) az „AS” jelzés = ALKALMAS,

b) az „AN” jelzés = ALKALMATLAN,

c) az „E” jelzés = EGYÉNI elbírálás,

d) az „IAN” jelzés = ideiglenesen ALKALMATLAN.

3.    Az egészségi alkalmasság elbírálásánál a Táblázatban foglaltak alapján a következők szerint kell eljárni:

a)    „ALKALMAS” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy

–    a rendelkezésre álló egészségügyi információ és az elvégzett vizsgálatok alapján gyakorlatilag egészséges, nem szenved a Táblázatban felsorolt betegségek, fogyatékosságok, pszichikai kontraindikációk egyikében sem, vagy

–    olyan szervezeti, működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a várható beosztással járó szolgálat teljesítésében nem korlátozza vagy gondozás mellett szolgálati feladatait elláthatja,

–    a Táblázat szerint egyéni elbírálás lehetősége áll fenn és a foglalkozás-egészségügyi orvos megítélése szerint az adott szolgálati beosztás, munkakör ellátására alkalmas.

b)    „ALKALMATLAN” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy

–    a Táblázatban feltüntetett olyan megbetegedésben vagy fogyatékosságban szenved, amelynek rovatában „AN” jelzés szerepel, vagy

–    a Táblázat szerint egyéni elbírálás lehetősége esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos megítélése szerint az adott szolgálati beosztás, munkakör ellátására alkalmatlan, vagy

–    a rendelkezésre álló egészségügyi információ, illetve az elvégzett vizsgálatok alapján a Táblázatban nem szereplő megbetegedés, fogyatékosság áll fenn és a foglalkozás-egészségügyi orvos megítélése alapján az adott szolgálati beosztás, munkakör ellátására ezért alkalmatlan.

c)    „EGYÉNI elbírálás” alkalmazása esetén a legnagyobb körültekintéssel és mérlegeléssel kell eljárni, különösen figyelembe kell venni az alábbiakat:

–    a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,

–    a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzálóképességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,

–    az adott megbetegedés (elváltozás) szolgálatképességet befolyásoló hatását,

–    az egyén aktuális szolgálati beosztásának jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatokat, képzettségeket,

–    a gondozás szükségességét.

d)    „Ideiglenesen ALKALMATLAN” minősítést kell megállapítani, ha

–    a vizsgált személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása várható, állapota véglegesen még nem alakult ki és az elváltozás olyan jellegű, amelynek meggyógyulása után előreláthatóan alkalmas minősítés hozható,

–    bizonyos korrekciós beavatkozások (műtétek, fogászati szanálás stb.) után előreláthatóan alkalmas minősítés adható,

–    a tünetek vagy egyéb kórelváltozások tisztázása szükséges.

Az egészségi alkalmassági minősítés a Táblázatban megjelölt betegségek, betegségcsoportok, valamint a Táblázathoz kapcsolódó, az egyes kódszámokhoz tartozó Magyarázatban foglaltak együttes alkalmazásával alakítható ki. A Magyarázatban szerepelnek olyan kivételek, amelyek az egyes kategóriáknál a Táblázat rovataiban megjelölt minősítésekhez képest más elbírálást tesznek lehetővé.

Az egészségi alkalmasság foglalkozás-egészségügyi orvos általi elbírálása alapján kialakított véleményt, minősítést a Táblázat vonatkozó kódszámára, kódszámaira való hivatkozással kell megadni.

4.    A légügyi szolgálat, a Különleges Mentési Csoport beosztottjai, illetve a búvárok alkalmassági minősítésére csak azt követően kerülhet sor, hogy a külön jogszabályokban meghatározott alkalmassági követelményeknek megfeleltek.

5.    A képernyő előtti munkavégzés esetén az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni az OKK–OMFI módszertani útmutatóit és a Táblázatban meghatározottakkal összhangban kell a minősítéseket meghozni.

TÁBLÁZAT ÉS MAGYARÁZAT A BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÁKOSSÁGOK ALAPJÁN AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI FOKOZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Fertőző betegségek (001–010)

001

Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tuberculosis

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

inaktív, kis kiterjedésű formák, funkciókárosodás nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

A 15-A 16,
A 19, B 90

2.

aktív formák

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

3.

inaktív közepes (a továbbiakban: kp.) kiterjedésű formák, enyhe funkciózavarral

AN

AN

AN

E

E

E

AS

AS

AN

AN

AN

4.

inaktív kiterjedt formák, súlyos funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Idetartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) aktív (kimutatható Koch-pozitív és Koch-negatív) és inaktív formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az etiológiai faktor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104–105-ös szakaszok szerint történik.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, máj, vesefunkciók, ionok, thrombocita, vérgázanalysis, köpet általános bakteriológiai, köpet mikroszkópos direkt Koch, PCR, köpet cytológiai, köpet direkt – mikroszkópos Koch, köpet Koch-tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és AP tomographia, esetleg CT), légzésfunkció, mellkasi folyadékgyülem esetén mellkaspunkció, a mellkasi folyadék mikroszkópos direkt Koch, PCR, Koch tenyésztéses vizsgálata, szükség esetén bronchológiai vizsgálat.

001.1. szerint minősítendő az inaktív gümőkóros tüdőfibrosis kis kiterjedésű, funkciókárosodás nélkül, inaktív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatióval enyhe formában, funkciózavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

001.2. szerint minősítendők az aktív formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó-hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis) gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inaktív gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe funkciózavarral, inaktív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatióval, enyhe funkciózavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt funkciózavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt funkciókárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-gyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inaktív gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos funkciózavarral, inaktív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatióval, kifejezett funkciózavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős funkciózavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-megbetegedések, inaktív kiterjedt maradvánnyal és jelentős funkciózavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morfológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitációs, prognosztikai és funkcionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van annak, hogy meg tudjuk ítélni a specifikus folyamat aktivitását és a környezetre való veszélyesség mértékét.

Az aktív specificus folyamat rendszerint hosszas kezelést és a hivatásos állomány tagja (a továbbiakban: ht. állomány) részére tartós egészségügyi szabadság (a továbbiakban: eü. szabadság) biztosítását teszi szükségessé. Az állapotromlás és a funkciókárosodás megítélését, valamint a szolgálat folytatásának feltételeit, tüdőgyógyász határozza meg. Állapotromlás és funkciókárosodás értékelése után a MH Honvédkórház tüdőgyógyászati szakrendelés vezető főorvosának hatásköre. Közvetlen fertőzés esetén az expozíció és a manifesztáció közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét szükséges.

002

Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórja

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

aktív folyamat elbírálása, vagy az ellenőrzés szükségessége esetén

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

A 17,

B 90.0,
G 05.1

2.

gyógyult, maradványtünetek nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

3.

gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

4.

gyógyult, súlyos maradványtünetekkel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis aktív folyamatai és késői hatásai.

Szükséges vizsgálatok: infektológiai, ideggyógyászati szakvélemény.

A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defektussal vagy defektus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni.

003

A húgy-, ivarrendszer gümőkórja

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

funkciókárosodás nélkül gyógyult

AN

E

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AN

E

AN

A 18.1

2.

gyógyintézet által igazolt aktív folyamat

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

3.

mérsékelt funkciózavarral gyógyult

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

4.

súlyos funkciózavarral gyógyult

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett veseresectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, Se kretinin, Urea N, vizelet Koch-tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, CT, kontrasztanyagos CT-vizsgálat.

Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a kemotherápia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést funkciókárosodás mértéke határozza meg.

004

A bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórja

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

A 18.0,

A 18.4,

A 18.8,

A 19

2.

gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

aktív folyamat

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

4.

gyógyult, súlyos
maradványtünetekkel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

A bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), tuberculosis miliaris, valamint a szem, perifériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a funkciókárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, az egyenruha viselésének lehetőségét és a kemotherapia időtartamát.

005

Vírusos májgyulladás (hepatitis)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

funkciókárosodás nélkül gyógyult

E

E

E

E

AS

AS

AS

AS

AN

E

E

B 15-B 19, B 94.1

2.

posthepatitis-syndroma

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

AN

E

3.

elhúzódó vírusos májgyulladás, hepatitis recidiva

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

4.

persistaló idült hepatitis, aktív idült hepatitis

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Hepatitis infekciósa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a krónikus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infekciók, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik. A posthepatitis bilirubinaemia (ártalmatlan enzimműködési zavar) az 1. alszakasz szerint minősítendő.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, májfunkciós próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok (szerológia, PCR). Sz.e. májbiopszia elvégzése és szövettani vizsgálat indokolt lehet.

Legtöbb esetben, a betegség öt hét alatt lezajlik és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma) vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az akut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó vírusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló krónikus, illetve progressiv krónikus hepatitis kialakulásához vezethet.

Hepatitis B, C, illetve nem egyértelműen azonosított eredetű hepatitis esetén az I., II. és a K. kategóriákban csak alkalmatlan minősítés adható.

006

Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos megbetegedései

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

gyógyult mérsékelt maradványtünetekkel

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

E

AN

A 71, A 74, B 94.0

2.

gyógyult, kifejezett maradványtünetekkel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

Szükséges vizsgálatok: záradék és réslámpa-vizsgálat.

007

Vérbaj (syphilis)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelés és gondozás után funkciókárosodás nélkül gyógyult

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

A 50-A 53

2.

késői syphilis mérsékelt funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

korai manifeszt syphilis

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

4.

késői maniszfeszt syphilis

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

5.

késői syphilis súlyos funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, TPHA, esetleg FTA-ABS (fluorescent treponemal antibody) serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti konzílium.

008

Gombák okozta betegségek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

felületes bőr, szőrzet, körömmycosisok

IAN

E

E

E

E

E

E

E

IAN

E

IAN

B 35-

B 49

2.

szisztémás (mély) mycosisok

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

Szükséges vizsgálatok: a gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. A kezelésre jól reagáló, kiújulási hajlamot nem mutató esetekben, a kezelést követően a minősítés lehet „AS”.

A gombás betegségek szolgálati eredete akkor ismerhető el, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, csizma állandó használata) tényezők hatását is.

009

Heveny fertőző betegségek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

rövid lefolyású, mérsékelt funkciózavarral

IAN

E

E

E

E

E

E

E

IAN

E

IAN

A 00-A 99,
B 00-B 99

2.

hosszú lefolyású, jelentős funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy funkciózavar tartós volta határozza meg.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő funkcionális vizsgálatok.

010

Idült fertőző betegségek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

mérsékelt működészavarral

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

AN

A 00-A 99,
B 00-B 99

2.

kp. súlyos működészavarral

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

3.

súlyos működészavarral

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Itt minősítendők a több mint 1 éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a funkciókárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

Daganatok (011–014)

011

Rosszindulatú daganatok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelést már nem igénylő jó általános állapot

AN

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

C 00-C 80,
C 97

2.

időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapot

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

rossz általános állapot funkciókárosodással, metastasissal

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Malignus tumor bármilyen eredetű vagy lokalizációjú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, májfunkció, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő funkcionális vizsgálatok.

012

A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotok

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

C 81-C 96

2.

spontán vagy kezeléssel elért tartós remissio

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remissio

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképző szövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Waldenström-féle hypergammaglobulinaemiás purpura elbírálása a 022-es szakasznál található.

013

Jóindulatú daganatok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

soliater daganatok eltávolítása utáni állapot funkciókárosodás nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

D 10-D 36

2.

soliater és multiplex danatok funkciókárosodás nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

3.

soliater daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt funkciókieséssel

AN

AN

E

E

AS

AS

AS

AS

AN

E

E

4.

soliater és multiplex daganatok mérsékelt funkciókieséssel

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

5.

soliater és multiplex daganatok súlyos funkciókieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

6.

soliater és multiplex daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos funkciókieséssel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

A jóindulatú daganatok bármilyen eredetű vagy lokalizációjú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő funkcionális vizsgálatok.

Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt funkciókárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon) vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radikális műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és „AS” minősítést eredményez.

014

Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan természetű daganatokat

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelés után funkciókárosodás nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

D 00 - D 09,
D 37-D 48

2.

kezelés után mérsékelt funkciókieséssel

AN

E

AN

E

AS

AS

AS

AS

AN

E

AN

3.

folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapot

AN

E

E

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

4.

kezelés után súlyos funkciókieséssel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Itt minősítendő a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű lokalizációjú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik.

Endocrin betegségek (015–020)

015

A pajzsmirigy betegsége

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

műtét utáni normofunkciós állapot

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

E 00-E 07

2.

struma nyomási tünetek nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

3.

struma nyomási tünetekkel, műtét szükségessége esetén

AN

IAN

AN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

AN

IAN

AN

4.

hyperthyreosis golyvával

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

5.

hypothyreosis (enyhe formák)

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

6.

hypothyreosis (súlyos formák)

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és funkció zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, TSH vizsgálat kötelező, kórossága esetén FT3 és FT4 kiegészítő vizsgálat javasolt, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy UH és pajzsmirigy scintigraphia, izotóp felvételi görbe, vékony tű biopszia, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigybetegség kimutatására irányuló egyéb szerológiai vagy immunológiai vizsgálat. Kompresszió esetén nyelési rtg. vizsgálat, trachea felvétel.

Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult funkcionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. 015.2 esetén Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően csak „AN” hozható.

016

Cukorbaj (diabetes mellitus)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

csak diétával kezelhető formák, jó általános állapot

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E 10-E 14

2.

szigorú diétával, tablettával kezelhető formák

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

E

3.

szigorú diétával, közepes mennyiségű inzulinnak kezelhető, nem labilis formák, jó általános állapot

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

4.

szigorú diétával, nagy mennyiségű inzulinnal kezelhető, labilis formák, érszövődményekkel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM és NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IGT). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica.

Szükséges vizsgálatok: éhgyomri és szükség esetén terheléses vércukor, TPO, 24 órán át gyűjtött vizelet cukor koncentráció és mennyiség, vesefunkciók, szemfenék, Doppler UH vizsgálat, az ABI meghatározására, ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnézist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

Renalis glycosuria minősítése „AS”.

017

A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavarai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe esetek

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

E 15-16

2.

súlyos esetek

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrinelválasztás zavarai.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, szérum inzulin koncentráció éhezés alatt, szükség esetén retrograd pancreatographia. Pancreas UH vizsgálat, esetleg CT/MR.

Enyhe esetek közé sorolható az anamnézisben szereplő funkcionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhidrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető.

Súlyos esetnek kell tekinteni az organikus eredetű hypoglykaemiát és a funkcinalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhidrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is.

018

A mellékpajzsmirigy betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

AN

E 20-E 21

2.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

Szükséges vizsgálatok: serum Ca és P tartalmának, parathormon koncentráció meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata, pajzsmirigy UH-vizsgálat, esetleg CT-vizsgálat, osteodensitometria.

Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Ht. állományúak minősítése „E”, ha a hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka tetaniás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése „AN”. 018.1 ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézmánybe felvételt megelőzően a minősítés „AN”.

019

Az agyalapi mirigy működési zavarai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

E

E 22-E 23

2.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Acromegalia, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, aktuális vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok CT vagy MR vizsgálata, látótérvizsgálat.

020

A mellékvese
betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

 

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

E 25-E 27

Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonkoncentráció meghatározás, illetve a stimuláló és szupressziós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék CT vagy MR vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

Anyagcsere-betegségek (021–024)

021

Köszvény

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

nem régen fennálló, remissio állapotában levő köszvény, ritka rohamok esetén

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

AN

M 10

2.

„visceralis” köszvény gyakori rohamok esetén

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifesztációja.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urattartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

022

Anyagcsere betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

E 70-E 90

2.

kp. súlyos

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

súlyos

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis).

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.

Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően csak „AN” minősítés adható.

023

Túlsúly és elhízás

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

túlsúly

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E 65-68

2.

elhízás I.

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

AN

3.

elhízás II-III. (extrém fokú)

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Obesitas, localis zsírfelrakódás.

Szükséges vizsgálatok: az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg index (BMI) alapján történik. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számolható ki, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A „normális” BMI: 18,5–24,9 kg/m2.

A túlsúly és elhízás mértéke:

BMI index

WHO

< 18,5

Sovány

18,5–24,9

Normális

25,0–29,9

Túlsúly

30,0–34,9

Elhízás I

35,0–39,9

Elhízás II

> 40,0

Elhízás III

Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után, valamint 25,0 BMI felett a testzsír százalék meghatározása alapján hozható.

024

Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe

E

E

E

E

AS

AS

AS

AS

E

E

E

B 20-B 24 D 80-D 89,
E 40-E 64 Z 20.6, Z 21

2.

kp. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

3.

súlyos

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejtes immunitás hiánya, kevert típusú immundeficiencia, valamint szerzett formái, pl. HIV-fertőzöttség.

Szükséges vizsgálatok: vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris rezisztencia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtol, illetve carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

Az enyhe és kp. tünetekkel járó, véglegesen gyógyult vitaminhiány minősítése lehet „AS”, a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiány, parcialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése „AN”. Az immundeficiencia (AIDS) minősítése minden esetben „AN”.

Vérképző szervek betegsége (025–029)

025

Hiányvérszegénység

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

E

E

E

E

E

E

AS

E

E

E

E

D 50-D 53

2.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, folsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek, posthaemorrhagiás anaemia és az egyéb secunder anaemiák.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, TVK, folsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, Se ferritin és se B12, szükség szerint. Schilling-próba (nem kötelező), Se bi. meghatározás.

A külszolgálatra jelentkezők esetén „AN” minősítés már az időszakos parenteralis substitutio és ellenőrzés szükségessége esetén is hozható. Az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően (pl. okkult vérzést okozó betegség, gyomor műtét utáni állapot, anaciditás stb.) történik.

026

Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (haemolyticus) vérszegénység

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

E

D 55-D 59

2.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

Szükséges vizsgálatok: VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocytaszám, VVT-rezisztencia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, serum ferritin, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosztikai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák).

A külszolgálatra jelentkezőnél „AS” minősítés csak olyan szerzett vérszegénység esetén alkalmazható, amikor a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás óta legalább két év telt el.

027

Veleszületett és egyéb vérszegénység

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

E

D 60

2.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

Anaemia aplasztika, anaemia sideroblastica.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, WT-rezisztencia, Se vas, TVK, EKG, sternum-punctio.

Aplasticus anaemia csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

028

Véralvadási hibák

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

D 65-D 68

2.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok kongenitális hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumple-Leede tünet vizsgálata.

Ht. állomány tagjánál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet „E”.

029

Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

D 69-D 77

2.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Idetartoznak a 028. pontba nem sorolható, egyéb vérzéses állapotok.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs-próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.

A külszolgálatra jelentkezőnél secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után „AS” minősítés hozható.

Ideg-elme betegségek (030–053)

030

Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

átmeneti, maradványtünet nélkül

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

F 00-09

2.

tartós, súlyos tünetekkel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Demencia, organikus amnesztikus szindroma, delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentális zavarok (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, disszociativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns). Alapbetegségnek megfelelő laboratóriumi és műszeres vizsgálat.

031

Alkohol okozta értelmi és viselkedési zavarok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelésre tartósan tünetmentes, abstinens

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

F 10

2.

kezelésre nem tünetmentes

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási szindróma, amnesztikus szindróma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delirium, hallucinozis).

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

032

Drog (pszichoaktív szer), gyógyszer használata által okozott értelmi, érzelmi viselkedés- és szomatikus zavarok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelésre reagáló

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

F 11-F 19

2.

kezelésre nem reagál, visszaeső

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Itt minősítendők a 031. kivételével a pszichoaktív szer rendszeres használata, túladagolás, drogfogyasztás és a drogfüggőség, a megvonási és az amnestikus szindróma, valamint az egyéb pszichotikus és szomatikus zavar. A drogszűréskor a drogvizsgálatra akkreditált laborban, nagyműszeres vizsgálattal igazolt pozitívítás esetén a minősítés csak „AN” lehet.

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, alapellátó orvosi jellemzés. Az elsőfokon hozott „AN” minősítés elleni fellebbezés esetén a másodfokon eljáró bizottság a drogszűréskor biztosított ún. hatósági „B” minta nagyműszeres vizsgálatát elrendelheti és a mérési eredmény alapján dönt.

033

Hasadásos elmezavar és téveszmés rendellenességek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelésre jól reagál, tünetmentes, nem ismétlődik

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

F 20-F 29

2.

kezelésre maradványtünettel gyógyul, visszaeső

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó zavarok schizoaffektiv és egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességek.

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

034

Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelésre jól reagál, rövid lefolyású, tartósan tünetmentes

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

F 30-F 39

2.

ismételten jelentkező vagy tartós lefolyású

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Mániás epizód, depressziós epizód, bipoláris affektív zavar, ismétlődő depressziós zavarok perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036 alapján minősítendő.)

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

035

Alvászavarok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

ritka előfordulás, kezelésre reagáló

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

E

G 47, G 25

2.

gyakori előfordulás szomatikus tünetekkel

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

Paraszomnia, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, „nyugtalan láb szindróma”, „periódikus lábmozgás zavar”.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai, pszichiátriai, alváslaboratóriumi vizsgálatok, kezelések (osztályos, ambuláns).

A neurotikus stresszhez társuló szomatoform betegségek, táplálkozási zavarok

036 A

A neurotikus stresszhez társuló szomatoform betegségek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

AN

F 40-42,
F 44-48

2.

kifejezett, kezelésre nem javuló

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

036 B

Táplálkozási zavarok

I.

II.

III.

IV.

S

K

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagáló

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

2.

kifejezett, kezelésre nem javuló

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Fóbiás, szorongásos zavarok (pánik, generalizált szorongás, kevert szorongásos és depressziós zavar), obsessiv-kompulziv zavar, disszociativ (konverziós) zavarok, szomatoform rendellenességek, egyéb neurotikus rendellenességek (neuraszténia), anorexia, bulimia nervosa.

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően csak „AN” minősítés adható.

037

Személyiség- és viselkedészavarok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

személyiségzavar minden fajtája

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

F 60-65,

F 89

Itt minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok, illetve az „Auto-heteroagresszivitás”, melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens) és az éretlen személyiség. Az „Auto-heteroagresszivitás” -hoz sorolandók az öncsonkítás, önsértés és az öngyilkossági kísérlet esetei.

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

038

Gyermek és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionális) rendellenességek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelésre jól reagál

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

F 90-98

2.

kezelésre nem reagál

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikus zavar, tic, nem organikus enuresis, dadogás.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns).

Amenyiben az elváltozás mértéke a szolgálat ellátását akadályozza, az elbírálás: AN

039

Lelki (pszichés) fejlődés zavarai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelésre jól reagál

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

AN

F 80-89

2.

kezelésre nem reagál

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási zavar, írászavar, számolási dyscalculációs zavar, amely a gyermekkorban kezdődött.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns).

Amenyiben az elváltozás mértéke a szolgálat ellátását akadályozza, az elbírálás: AN

040

Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

rövid lefolyással tünetmentesen gyógyul

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

F 43

2.

elhúzódó lefolyással, maradványtünetekkel

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

E szerint minősítendők az abnormis fizikai és/vagy mentális stresszre adott reakciók, a poszttraumás stressz zavar (traumás élményre fellépő késői válasz), az alkalmazkodási zavarok (új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakulnak ki).

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

041

Mentális színvonal insufficenciája (szellemi visszamaradottság)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

 

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

F 70-79

Itt minősítendők, akiknél az intelligenciamutató 80 alatt van és mentális elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti.

Szükséges vizsgálatok: pszichiátriai vizsgálat (osztályos, ambuláns).

A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploráció által feltártakat is figyelembe kell venni.

042

Központi idegrendszer gyulladásos betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

maradványtünet nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

G 00-09

2.

maradványtünettel

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Itt minősítendő a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornai phlebitis, thrombophlebitis kórképeket, amelyek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől, a letalis kimenetelűig terjed.

Szükséges vizsgálatok: kórházi kivizsgálás (indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot).

043

Extrapiramidális rendszer betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

G 20-26

2.

kp. súlyos, súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Itt minősítendő a Parkinson-kór, másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, tónuszavarok, tremor, chorea, ballizmus, myoclonus, tic egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

044

Központi idegrendszer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavarai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

 

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

G 10-13,
G 30-32,
G 80-83,
G 90-94,

Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagra, fél- és kétoldali bénulások, ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

045

A gerincvelő betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

G 95 G 99

2.

kp. súlyos, súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Itt minősítendő a syringomyelia, gerincvelő eredetű bántalmai, spondylotikus, daganatos és egyéb myelopathiák.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

046

A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

G 35-37

2.

kp. súlyos, súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Itt minősítendő a sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedések.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

047

Epilepszia (epilepsia)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

alkalmi epilepsziás roham

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

G 40-41

2.

ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolható

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

3.

gyakori rosszullét és/vagy pszichés tünet

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Idetartozik a generalizált, fokális epilepszia bármely formája és az alkalmi epilepsziás roham. A csecsemőkori lázgörcs esetén a minősítés „E”.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás.

048

Migrén és egyéb fejfájásformák

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

aura nélküli migrén, tenziós fejfájás

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

G 43-44

2.

migrén aurával, elsődleges fejfájás gyakori rohamokkal, cluster fejfájás

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Itt minősítendők az elsődleges fejfájások (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák).

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

049

Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

 

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

G 80-83,
G 90-99, G 85

Itt minősítendők a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok eseteit.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

050

Agyidegek betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

maradványtünet nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

G 50-G 53

2.

maradványtünettel

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Idetartozik az agyidegek bénulása, sérülése, gyulladása, neuralgiája. Beosztás vagy munkakör változása esetén a teljes remisszióval járó, nem ismétlődő, negatív képalkotó (MR) lelettel bíró esetekben a betegség lezajlása után 2 évvel az „AN” minősítés lehet „AS” is.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

051

Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyul

E

E

E

E

E

E

AS

AS

E

E

E

G 54-55
M 5110

2.

gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

3.

műtétet nem igénylő rendellenesség és gerincműtét utáni állapot, maradványtünettel, funkciókárosodással

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Itt minősítendők a porckorongsérvek és azok műtéte utáni állapotok, a plexusok és ideggyökök egyéb megbetegedései.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai és/vagy idegsebészeti kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns). Műtét után 2 évvel a 051.2 rovat minősítése végig „E”, tünet és panaszmentesség esetén, kivéve ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően, továbbá speciális kategóriában.

052

Az idegek elfajulásos károsodása (mono és polyneuropathiák) és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe defektussal, mérsékelt funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

G 56-64

2.

végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Itt minősítendők a perifériás idegkárosodások – kiváltó okoktól függetlenül –, alagút szindrómák.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

053

Izombántalmak (myopathiák)
és egyéb izombetegségek

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

funkciót jelentősen nem befolyásoló forma, kezelésre jól reagál

AN

E

AN

E

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

G 70-73

2.

jelentős funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Itt minősítendők a myasthenia gravis és egyéb myopathiák, myotoniák, periodikus bénulás, gyulladásos myopathiák esetei.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

Érzékszervek betegségei (054–074)

054

A szemgolyó és az üvegtest betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

látásromlást nem okozó szemsérülés maradványtünetekkel

E

E

AS

AS

AS

AS

AS

AS

E

E

AS

H 44-H 45

2.

átlátható szemsérülés utáni állapot visszamaradt el nem távolítható idegen testtel

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

E

3.

gyulladásos és degeneratív állapotok

AN

E

AN

E

AN

E

E

E

AN

E

AN

Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegen test. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

Szükséges vizsgálatok: a szemben elhelyezkedő el nem távolítható idegen testek pontos helyét Comberg-Sweet-röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

055

Az ideghártya leválása és defektusai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkül

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

E

H 33

2.

nem véglegesen kialakult műtét utáni állapot

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

eredménytelen kezelés után

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

Szükséges vizsgálatok: szemfenék, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék indirekt vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

056

Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea) szivárványhártya és inhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe vagy kiújulásra nem hajlamos

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

AN

H 30-H 32,
H 34-H 36

2.

súlyos idült elváltozások

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

Szükséges vizsgálatok: szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptatios vizsgálat, szükség esetén fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

057

Zöldhályog

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

 

 

 

 

 

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

látótér kiesés nélkül

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

E

H 40

2.

zavaró látótérkieséssel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

Szükséges vizsgálatok: szemnyomásmérés, szükség esetén tonographia, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, az ún. tensiogörbe felvétele, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

058

Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

egyik szemen, javítható esetben

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

E

H 25-27

2.

mindkét szemen

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.

Szükséges vizsgálatok: pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

Az alkalmasság elbírálásához mérlegelni kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz).

059

Alkalmazkodási hibák

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

eredményes kezelés után

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

AN

H 52

2.

eredménytelen kórházi kezelés után

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

Szükséges vizsgálatok: a fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

060

A színlátás zavarai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

színlátás enyhe zavara (anomal)

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

H 53.5

2.

színlátás kifejezett zavara (anop)

AN

AN

AN

AN

AN

E

E

E

AN

AN

AN

A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

Szükséges vizsgálatok: a színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

Színlátás zavara (deuteranomal, -anop; protanomal, -anop;). A polychromatikus táblákkal való vizsgálat csak tájékoztató jellegű lehet, a színtévesztés mértékét és milyenségét anomaloszkóppal kell pontosan megállapítani, az anomalis quociens megadásával.

a)    A színtévesztés azokban a beosztásokban, munkakörökben jelenti a legnagyobb problémát, ahol nem megfelelő fényviszonyok között is kell dolgozni, feladatokat ellátni, valamint, ha olyan anyaggal, technikával, dokumentumokkal találkozik, dolgozik az illető személy, amelyekkel kapcsolatban a színárnyalatoknak is nagy jelentősége van.

b)    „AN” bármely olyan munkakörben, beosztásban, amelyben 2. gépjármű-vezetői egészségi alkalmassági csoportba tartozó gépjármű-vezetői jogosítvány megszerzése, valamint megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjármű vezetése szükséges.

c)    A III–IV. kategóriában is csak a deuteranomál lehet „AS” abban az esetben, ha részére az a) és b) pontban meghatározottak nem feltételek.

061

A látóélesség csökkenése

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

egyik szem 0,3 vagy több, a másik 0,5 vagy ennél több, kivéve amblyopia esetén

E

E

E

E

AS

AS

AS

AS

AN

E

AS

H 53-H 54

2.

egyik szemen 0,3, másik szemen 0,4

E

E

E

E

AS

AS

AS

AS

AN

E

AS

3.

mindkét szemen kevesebb, mint 0,3; valamint egyik szemen 0,3, a másikon kevesebb, mint 0,3

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

4.

az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopya), fényérzéstől 0,02-ig a másik szem látóélessége 0,5 felett

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

5.

az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopia) fényérzéstől 0,02-ig, a másik szem látóélessége 0,4 alatt

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

A fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés. Egyes beosztásokhoz teljes, nem korrigált látóélesség szükséges.

Szükséges vizsgálatok: a szemészeti alkalmassági vizsgálatoknál meg kell határozni a nyers (szemüveg és vagy kontaktlencse nélkül) visust. Kontaktlencse viselése esetén is a nyers visus meghatározása szükséges.

Amblyopia esetén mindegyik kategóriában „AN”. A nyers látóélesség megengedhető alsó határa 0,3 mindkét szemen. A látóélesség javított értékét a lehető legjobb correkcióval kell megadni, a megengedhető alsó határ mindkét szemen 0,8. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javítás mértéke a +3,0 D sphaericus és a +1,0–1,5 D cylinderes üvegerősséget nem haladhatja meg. Kérdéses esetben – amennyiben a szembogár tágításának nincs ellenjavallata – a fénytörési hibát az alkalmazkodás bénításával kell meghatározni.

Azokban a munkakörökben, beosztásokban, amelyekben adott esetben légzőkészülék vagy gázálarc viselése szükséges, valamint a tűzoltásban részt vevő személyeknél az állandó jelleggel történő szemüveg-, illetve kontaktlencse-viselés esetén a minősítés „AN”.

Az S kategóriában a kötelezően meghatározó egészségi követelményekben és ellenjavallatokban meghatározottakat kell figyelembe venni, a kontaktlencse és a különböző dioptriaszám-csökkentő műtétek esetén „AN” a minősítés. A radiális keratotomia utáni állapot visustól függetlenül – a maradvány szaruhártyahegek okozta fokozottabb sérülékenység és a főleg gépjárművezetés közben fellépő káprázás miatt – minden kategóriában „AN”.

Az excimer laser keratectomia utáni állapot a műtét előtti dioptriaszámtól függően – tehát csak a –4,0 D-nél kisebb fénytörési hibánál – lehet „AS”, a műtét idejétől számított hat hónap eltelte után, a szaruhártya és a szemfenék állapotától függően (oedema). A dioptriaszám mértékét a műtét előtti szemorvosi vizsgálat leletével kell igazolni. A dioptriahatár oka, hogy az ennél nagyobb fokú rövidlátó szem retinaleválásra való veszélyeztetettsége nagyobb és ez a műtét után is megmarad. A IV. kategóriában a műtét előtti fénytörési hiba mértéke –6,0 D-ig elfogadható szakszolgálati, illetve saját szakmájában, amennyiben a szemfenéken nem láthatók centrális, illetve perifériás myop degeneratív elváltozások.

062

A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulása

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

felszínes gyulladás ritka recidívák esetén

AN

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

H 10-H 22

2.

hypertrophiaval járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

3.

a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív elfajulása

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

Szükséges vizsgálatok: a kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, baktériumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

063

A szemhéjak gyulladásai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

fekélyes, kiújulásra hajlamos szemhéjszél gyulladás eredményes kezelés után

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

AN

H 00-H 01

2.

kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

Szükséges vizsgálatok: a szemhéjgyulladást előidéző tényezők baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

Ht. állományba vételt, valamint a rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően 063.1 „AN”.

064

A szehéj egyéb betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

műtéttel javítható, látásromlást nem okozó esetek

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

H 02-H 03

2.

műtéttel javítható látásromlást okozó esetek

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

műtéttel nem javítható esetek

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

Szükséges vizsgálatok: a szemhéjak és szemrés vizsgálata.

A külszolgálatot megelőző alkalmassági vizsgálat esetén alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

065

A könnyszervek betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

gyógyítható esetekben

E

E

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AN

E

E

H 04 H 06.0

2.

nem gyógyítható esetekben

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

Itt minősítendők az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem szindróma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

Szükséges vizsgálatok: a könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően a minősítés 065.1 „AN”.

066

A szemüreg betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

eredményes kezelés esetén látásromlás nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

H 05,
H 06.1-H 06.3

2.

eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás esetén

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegen test.

Szükséges vizsgálatok: látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT.

A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt Ht. állományba vételt, valamint a rendészeti oktatási intézménybe történő felvételt megelőzően a 066.1 „AN”. Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel vagy fellépése várható.

067

A látóideg és a látópálya betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

látásromlás és látótér károsodás nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

H 46-H 48

2.

látásromlással és látótér károsodással

AN

E

AN

E

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

Szükséges vizsgálatok: a látóélesség, látótér, szemfenék, fusiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

A Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően a betegségek súlyosságától függetlenül csak „AN” döntés hozható.

068

Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binoculáris) szemmozgások egyéb zavarai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

kísérő kancsalság

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

H 49-H 51,
H 55

2.

szemmozgató izmok bénulása zavaró kettős képek nélkül

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

3.

szemmozgató izmok bénulása zavaró kettős képekkel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.

Szükséges vizsgálatok: részletes kettőskép-elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. A kísérő kancsalság a 061 rovat alapján bírálandó el.

069

A külső fül betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

terápiarezisztens, ekcematizált külső hallójárat gyulladás

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

H 60-H 62

2.

alaki torzulások hallásromlással

AN

AN

AN

E

AN

E

E

E

AN

AN

AN

erichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

Szükséges vizsgálatok: fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek.

070

A középfül nem gennyes gyulladásai
és az Eustach-kürt betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

jó gyógyhajlammal

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

IAN

IAN

IAN

H 65,
H 68-H 69

2.

elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlással

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

AN

AN

AN

3.

elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodással

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

Otitis media akuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

Szükséges vizsgálatok: otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és kontroll hallásvizsgálat.

071

A középfül, a csecsnyulvány és a dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes hallás esetén

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

H 66,
H 70-H 74,
H 95

2.

szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét utáni állapot

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

3.

szövődményekkel járó esetek, recidíva

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

Otitis media akuta et chronica suppurativa, mastoiditis akuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplasztika és stapedectomia utáni állapot.

Szükséges vizsgálatok: otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., CT vizsgálat, rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

A Ht állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt, továbbá külszolgálatot megelőzően otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is „AN” a minősítés, mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

072

Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai, hallóideg károsodás

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

jó gyógyhajlamú esetek, maradványtünetekkel

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

H 81-H 83,
H 93, H 94

2.

Meniére-betegség (kezelésre rezisztens)

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

3.

tartós labyrinthus-működési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál (kinetosis)

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis, tinnitus.

Szükséges vizsgálatok: Anamnézis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg., otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

Az 1. alszakaszhoz tartoznak a hajó, a repülőgép és a gépjármű mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető.

A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű – a roham alatt erősen romló – halláscsökkenés a jellemző. Diagnózisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham.

A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis.

073

Belső fül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

H 80

2.

súlyos

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Otosclerosis.

Szükséges vizsgálatok: otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stape-dius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat kontroll.

Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően enyhe formája is „AN” minősítést igényel.

074

Halláscsökkenés

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

I. fokú egyoldali és kétoldali

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

H 90-H 91

2.

II. fokú egyoldali és kétoldali

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

3.

III. fokú egyoldali és kétoldali

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

4.

IV. fokú egyoldali és kétoldali

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

I. fokú: 20–30 dB = mérsékelt halláscsökkenés, II. fokú: egyoldali és kétoldali = kifejezett nagyothallás, III. fokú: 61–90 dB = súlyos nagyothallás, IV. fokú: 90 dB felett = gyakorlatilag süket.

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequenciánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

Szükséges vizsgálatok: Otoscopia, hangvilla vizsgálat, Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszéd-audiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni.

A halláscsökkenés fokát súgott beszédhallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző pontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű.

Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően külön értékelve a beszédzónában (500–1000–2000Hz-en) észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának.

A szív és az erek betegségei (075–093)

075

A szív gyulladásos betegségei (carditis)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

carditis utáni állapot vitium nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

I 00-I 02
I 09

I 30-I 33

2.

heveny, félheveny carditis, következményes vitiummal

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Febris reumatica,vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo-, myo-, pericarditis), bacterialis endocarditis

Szükséges vizsgálatok: kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, ASO titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echo-cg, szív MR, cardio CT, szívizom-biopszia, góckutatás.

076

A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

szívelégtelenség tünetei nélkül

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 05-I 09

2.

mérsékelt szívelégtelenség tüneteivel

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

súlyos szívelégtelenség tüneteivel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma is itt minősül.

Szükséges vizsgálatok: kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, szükség szerint EKG, terheléses EKG, echo, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio), szív MR.

A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) és a betegség funkcionális stádiumát is értékelnünk kell. Systolés zörej esetén gondolni kell funkcionális eltérés lehetőségére is. Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első dekompenzáció már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

077

Magas vérnyomás betegség (hypertonia)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formája

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

I 10-I 15

2.

hypertonia essentiális átmeneti vérnyomás-emelkedéssel, kezelésre jól reagáló

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

3.

hypertonia essentialis tartós vérnyomás-emelkedéssel, kezelésre jól reagáló

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

4.

tüneti és essentialis hypertonia szövődményes eseti, mérsékelt és súlyos funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

Hypertoniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. Meg kell mérni mind a két karon, sőt a lábon is fekvő valamint álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során vagy a rendelőben napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

Szükséges vizsgálatok: We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, Ca, P, húgysav, vizelet bakteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, szükség szerint vizeletkoncentrálás, kreatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin- vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopszia, echo-cg, ABPM, Holter vizsgálat.

Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensios jeleket komolyabban értékeljük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal.

Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően a minősítés „AN”.

078

Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

koszorúserek elmeszesedése okozta ritka stabil angina pectoris EKG-eltéréssel

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 20-I 25

2.

szívizominfarctus utáni állapot, stenocardia és dekompenzáció nélkül

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

koszorúserek elmeszesedése okozta gyakori angina pectoris

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

4.

szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és dekompenzációval vagy szívaneurysma

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Infarctus myocardii, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

Szükséges vizsgálatok: rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, coronarographia, Troponin I, CK szívizotóp vizsgálat, szükség szerint cardio CT.

Ha az Echo CG vizsgálat (non invazív) vagy a ventriculographia (invazív) jó vagy viszonylag jó bal kamra funkciót mutat, a minősítés lehet „E” fél vagy egyéves kontroll mellett. A haemodinamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után „E”, sikertelen műtét után a minősítés „AN”.

079

A tüdőkeringés betegségei

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

heveny pulmonalis szívbetegség után véglegesen gyógyult állapot funkciókárosodás nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

I 26-I 28

2.

heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt funkció- károsodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra dekompenzációja nélkül

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, súlyos funkció-károsodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra dekompenzációja esetén

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Cor pulmonale akutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

Szükséges vizsgálatok: kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, LDH, D-dimer, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, angio CT, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és esetleg légzésfunkciós vizsgálatokkal, alvadási faktorok (örökletes alvadási zavar), echo-cg vizsgálat.

Tüdőembólia lezajlása után funkciókárosodás nélküli esetben is Ht. állományba vételt, valamint rendészeti oktatási intézménybe felvételt megelőzően szigorúbb „AN” elbírálás szükséges. Műtét vagy baleset utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

080

Szívizombántalom (cardimyopathia)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

mérsékelt funkciózavarral

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 42

2.

súlyos funkciózavarral

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

Szükséges vizsgálatok: rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg, szív MR.

Dilatativ cardiomyopathia (DCM) progresszív jellege ellenére azonos elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HCM, HOCM), mivel a HCM hirtelen halálhoz is vezethet.

081

A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 44-I 49

2.

kp. súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

3.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis kardiális és flutter, ventricularis fibrilláció és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

Szükséges vizsgálatok: arrhythmia jellegére utaló részletes anamnézis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (terheléses vagy Holter monitoros és elektrofiziológiai vizsgálat).

Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az etiológiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A kongenitális eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, tartósan (évekre) megszüntethető „magányos” csak az anamnézisben szereplő pitvar fibrilláció. Jobb Tawara-szár block esetén I-II. kategóriában „E” adható. Elektrofiziológiai vizsgálat során elvégzett sikeres ablatiót követően (LGL, WPW, PSVT) minden esetben egyéni elbírálás javasolható.

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, bal posterior,hemiblock elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú a-v block rendszeres gyakori kontroll mellett, másodfokú és pacemakerral jól korrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és kardiálisan compenzált krónikus pitvarfibrilláció, sinuauricularis block. Krónikus pitvari fibrilláció kardiális dekompenzáció tüneteivel és a pacemakerral rosszul korrigálható ritmuszavarok esetén minden rovat szerint „AN” minősítés hozható.

082

Szívelégtelenség

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

rejtett elégtelenség esetén

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

I 50

2.

mérsékelt elégtelenség tüneteivel

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

3.

súlyos elégtelenség tüneteivel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum akutum).

Szükséges vizsgálatok: kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, echo-cg, coronarographia, mellkas rtg., testsúly.

082.1. szerint minősítendők csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló dekompenzációs tünetek esetén.

082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére dekompenzálódó betegek.

082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is dekompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is dekompenzált betegek.

083

Szívműtét utáni állapotok, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

enyhe formák

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 51, I 97

2.

kp. súlyos formák

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Szívműtét utáni funkciónalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, hypertensív szívbetegség, ritka típusú szívbillentyűhiba, hyperthyreosis okozta reverzibillis szívizombántalom.

Szükséges vizsgálatok: lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A gyermekkorban, fiatal korban elvégzett nyitott műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése (kp. súlyos formákhoz tartoznak) az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott, „AS” minősítés adható.

A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). Ischemiás szívbetegségek miatt végzett sikeres műtétek után lehet a beosztására alkalmas, de maradandó szívizom károsodás esetén csak „AN” adható. A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II–III. stádiumban történnek.

Sikeres műtétet követően a NYHA III–IV. stádiumú beteg NYHA I–II.-be kerülhet, ezért minősítése e szerint történhet, 083.1, illetve 083.2 alapján (pl. a beteg sinus ritmusban van és anticoaguláns kezelésre nem szorul).

084

A központi idegrendszer keringési zavarai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

múló működési zavarok nem organicus (reflexes) eredettel

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 60-I 69

2.

ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarok

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

3.

mérsékelt defectussal

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

4.

tartós defectussal

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Itt minősítendő a TIA, a nyaki verőerek, agyi erek szűkülete, elzáródása, thrombosisa, illetve az emiatt fellépő kórképek, a subarachnoidális vérzések, agyi embólia, thrombosis stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedés, a hypertensiv encephalopathia, az agyi aneurysmák, az arteritis cerebralis, Moyamoya-betegség és a cerebrális vénás synusok thrombosisa.

Szükséges vizsgálatok: neurológiai osztályos kivizsgálás, carotis Doppler, továbbá transcraniális Doppler, kezelés, szükség szerint angiographia, CT, koponya MRI, laboratóriumi vizsgálatok, a differential diagnózishoz szükséges mértékben.

A 084.1., illetve 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

085

Érelmeszesedés

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

keringési zavar nélkül

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

E

AN

I 70

2.

az érintett szerv mérsékelt keringészavarával

AN

AN

AN

AN

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes lokalizáció esetén

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

Szükséges vizsgálatok: kórházi osztályos kivizsgálás, vércukor Se kreatinin, UN, Se összfehérje, elfo, szükség esetén autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, Se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG, mellkasröntgen, osscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat, angiográfia, ABI.

A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

086

Verőér helyi tágulata (aneurysma)

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

tüneteket és panaszokat nem okozó aneurysma

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 71-I 72

2.

műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel

AN

AN

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

3.

panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysma

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

4.

aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

Szükséges vizsgálatok: kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia, coagulogramm, összlipoid stb.) EKG, UH, CT, MRI, mellkas, arteriographia/DSA/, neurológiai, szemészeti szakorvosi vizsgálat.

Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozhatnak krónikus tüneteket-dislocatio, kompresszio, usuratio által, okozhatnak akut tüneteket, ruptura, perforatio, embolisatio stb. révén. Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula), gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség n. recurrens paresis thoracalis aneurysma növekedése miatt), uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. aneurysma okozta kompresszió).

A ht. állomány tagját a fentiek figyelembevételével kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban „AN”.

087

Egyéb perifériás érbetegség

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

Angiopathiák

I 73

1.

enyhe formák

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

2.

súlyos formák

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

E

AN

AN

AN

Thromboangitis obliterans (Bürger-féle betegség)

3.

hosszabb, tünetmentes stationaer állapot esetén

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

4.

műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

5.

műtét utáni állapot súlyos maradvány-tünettel, valamint visceralis keringési zavar esetén

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

Szükséges vizsgálatok: előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása a beteg által elmondottak vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, szükség szerint angiographia, bőr vagy izombiopszia.

Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése lehet „AS” I–IV és K-ban. Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg.

087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputáció társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputáció társul vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

088

Verőeres vérrögösödés és embolia

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

az érintett szerv mérsékelt funkciózavara esetén

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 74

2.

súlyos funkciózavar

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

Szükséges vizsgálatok: előző egészségügyi dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provokációs próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

089

A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotok

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

tartós remissio esetén

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

I 77

2.

súlyos szervi laesio esetén

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Periarteritis nodosa, Wegener-féle granulomatózis, Takayasau-féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulítiszek.

Szükséges vizsgálatok: VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb „IAN”-ra minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt hivatásos állományúak esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető.

090

A visszér és visszér-rögösödéses gyulladás

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

végtagok felületes vénagyulladása vagy trombózisa

E

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

I 80-I 82

2.

végtagok nem ismétlődő mély vénatrombózisa jó collaterális keringéssel

AN

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

3.

végtagok mély vénatrombózisa mérsékelt helyi keringési zavarral

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN

AN

4.

végtagok ismétlődő mély véna trombózisa súlyos helyi keringési zavarral, valamint egyéb visszeres trombózis

AN

AN

AN

AN

AN

AN

AN

E

AN

AN

AN

Thrombophlebitis, phlebitis suppurativa, vena portae thrombosis, thrombophlebitis migrans Budd-Chiari- syndroma.

Szükséges vizsgálatok: előző egészségügyi dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

Végtagok ismétlődő felületes vénatrombóziasa esetén „AN”.

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul.

090.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

091

Az alsó végtag visszértágulatai

I.

II.

III.

IV.

S

K

BNO

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

1.

eredményes műtét utáni állapot

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

AS

E

E

E

I 83

2.

kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophiás zavar nélkül

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

3.

kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás, vagy trophiás zavar esetén, valamint nagy kiterjedésű visszér-tágulat említett elváltozások nélkül

AN

E

E

E

E

E

E

E

AN

E

E

4.

műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarral

AN

E

AN

E

E

E

E

E

AN

AN