nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet
a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól
2015-10-24
2015-11-30
27
Jogszabály

152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet

a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és f) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1)1 A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének kötelező előírásait az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszerekre, továbbá az élelmiszerekkel kapcsolatos tevékenységekre kell alkalmazni.

(2)2 A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének az alábbi tárgyköröket szabályozó, közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:

1–2.3

3–8.4

9. az emberi fogyasztásra szánt tejfehérjékről (kazeinekről és kazeinátokról) szóló 9. melléklet,

10. a mézről szóló 10. melléklet,

11. a gyümölcslevek és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 11. melléklet,

12. az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről szóló 14. melléklet,

13. az étolajokban, zsírokban, valamint hozzáadott étolajat és zsírt tartalmazó élelmiszerekben megengedett erukasav-tartalomról szóló 15. melléklet,

14. a gyorsfagyasztott élelmiszerekről szóló 16. melléklet,

15. a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről szóló 17. melléklet,

16. a kávé- és cikóriakivonatokról szóló 18. melléklet,

17. az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló 19. melléklet,

18. az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 20. melléklet,

19. az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről szóló 21. melléklet,

20. a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (sűrített tej és tejpor) szóló 22. melléklet,

21. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről szóló 23. melléklet,

22. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról szóló 24. melléklet,

23. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekről szóló 25. melléklet,

24. az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponenseinek kioldódási vizsgálatairól szóló 26. melléklet,

25–27.5

28.6 az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázatról szóló 30. melléklet,

29.7 a cukortermékek vizsgálati módszereiről szóló 31. melléklet,

30.8 a sűrített tej és tejporfélék vizsgálatáról szóló 32. melléklet,

31.9

32.10 az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről szóló 34. melléklet,

33.11 az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavételi módszereiről szóló 35. melléklet,

34.12 a sűrített tej és tejporfélék mintavételi módszereiről szóló 36. melléklet,

35.13 a közvetlen emberi fogyasztásra szánt, hőkezelt tej mintavételi és vizsgálati módszereiről szóló 37. melléklet,

36.14 a halászati- és akvakultúra-termékek tudományos nevéről és kereskedelmi megnevezéséről szóló 38. melléklet.

(3)15 A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:

a) a húskészítményekről szóló 12. melléklet,

b) a tejtermékekről szóló 13. melléklet.

2. § (1) Ez a rendelet a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2)16 A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 140/2008. (X. 30.) FVM rendeletben szereplő 1-3/51-1 számú előírásnak megfelelő, de e rendelet 13. melléklete szerinti előírásnak nem megfelelő jelölésű termékek 2011. október 31-ig előállíthatóak, és az addig előállított termékek ezt az időpontot követően is forgalomba hozhatóak.

(3) Az R. Mellékletének 2. sora szerinti, a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírása 2. kiadásának megfelelő, de e rendelet 1. melléklete szerinti új előírásainak nem megfelelő termékek 2012. október 31-ig forgalmazhatóak.

(4) Az 1. § (2) bekezdésének c)–e) pontja és a 3–5. melléklet 2010. január 20-án lép hatályba.

(5)17 2011. május 1-jétől tilos azon műanyagok és műanyag tárgyak gyártása, valamint 2011. július 1-jétől forgalomba hozatala és Magyarország területére történő behozatala, amelyek élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, és nem felelnek meg e rendelet előírásainak.

(6) Az 1. § (2) bekezdésének h) pontja és a 8. melléklet 2010. február 13-án lép hatályba.

(7)18 A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelethez az európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. március 12-én megjelent helyesbítés szerinti „sovány (fölözött) tej”, illetve „zsírszegény tej” megjelölésnek nem megfelelő, de a helyesbítést megelőzően ezen tanácsi rendelet „fölözött tej”, illetve „félzsíros tej”megjelölésének megfelelő jelöléssel előállított csomagoló anyagok 2011. október 31-ig felhasználhatóak.

(8)19 A 13. melléklet A rész II. pont 5. a) alpont második franciabekezdésének a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2014. (III. 25.) VM rendelet (a továbbiakban: MódR.) hatálybalépését20 megelőző rendelkezésének megfelelő

a) jelöléssel ellátott termékek a MódR. hatálybalépésétől számított egy évig forgalmazhatóak,

b) csomagolóeszközök és címkék a MódR. hatálybalépésétől számított egy évig felhasználhatóak.

(9)21 A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 10/2014. (IX. 18.) FM rendelettel megállapított 38. melléklet rendelkezéseinek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék 2014. december 12-ig használhatóak fel és az ilyen jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig hozhatók forgalomba.

(10)22 A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendelet módosításáról szóló 28/2015. (V. 28.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR2.) megállapított 38. melléklet rendelkezéseinek meg nem felelő csomagolóeszközök és címkék a MódR2. hatálybalépését23 követő negyedik hónap első napjáig használhatóak fel és az ilyen jelöléssel ellátott termékek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig hozhatók forgalomba.

(11)24 A MódR2.-vel megállapított 10. melléklet A rész II. fejezet 4. pontnak meg nem felelő, 2015. június 24-ét megelőzően forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.

3. §25 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1–2.26

3–4.27

5. a Bizottság 884/2007/EK rendelete (2007. július 26.) az E 128 Vörös 2G élelmiszer-színezékként történő felhasználását felfüggesztő sürgősségi intézkedésekről;

6–9.28

10. a Tanács 83/417/EGK irányelve (1983. július 25.) az emberi fogyasztásra szánt egyes tejfehérjékre (kazeinekre és kazeinátokra) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;

11.29 a Tanács 2001/110/EK irányelve (2001. december 20.) a mézről, és az ezt módosító 2014/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

12.30 a Tanács 2001/112/EK irányelve (2001. december 20.) a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről, és az ezt módosító 2009/106/EK bizottsági irányelv, 2012/12/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint 1040/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

13. az Európai Parlament és a Tanács 1332/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról;

14. az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról;

15. az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról;

16. a Tanács 96/21/EK irányelve (1996. március 29.) a bizonyos élelmiszerek címkézésén a 79/112/EGK tanácsi irányelvben előírt adatoktól eltérő adatok kötelező feltüntetéséről szóló 94/54/EK bizottsági irányelv módosításáról;

17.31 az Európai Parlament és a Tanács 2009/32/EK irányelve (2009. április 23.) az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az ezt módosító, a Bizottság 2010/59/EU irányelve;

18. a Tanács 76/621/EGK irányelve (1976. július 20.) a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalma legmagasabb szintjének rögzítéséről;

19. a Tanács 89/108/EGK irányelve (1988. december 21.) az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;

20. a Bizottság 92/2/EGK irányelve (1992. január 13.) az emberi fogyasztásra szánt mélyfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárás és közösségi vizsgálati módszer meghatározásáról;

21. az Európai Parlament és a Tanács 1999/4/EK irányelve (1999. február 22.) a kávé- és a cikóriakivonatokról;

22. az Európai Parlament és a Tanács 2000/36/EK irányelve (2000. június 23.) az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről;

23. a Tanács 2001/111/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról;

24. a Tanács 2001/113/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről;

25. a Tanács 2001/114/EK irányelve (2001. december 20.) egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről, valamint az ezt módosító, a Tanács 2007/61/EK irányelve;

26. a Tanács 78/142/EGK irányelve (1978. január 30.) a vinilklorid monomert tartalmazó és élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;

27–28.32

29. a Tanács 82/711/EGK irányelve (1982. október 18.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához szükséges alapvető szabályok megállapításáról, valamint az ezt módosító, a Bizottság 93/8/EGK és 97/48/EK irányelvei;

30. a Tanács 84/500/EGK irányelve (1984. október 15.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az ezt módosító, a Bizottság 2005/31/EK irányelve;

31. a Tanács 85/572/EGK irányelve (1985. december 19.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak összetevői kioldódásának vizsgálatához alkalmazandó élelmiszer-utánzó modellanyagok listájának megállapításáról, valamint az ezt módosító, a Bizottság 2007/19/EK irányelve;

32.33

33. A Bizottság 2007/42/EK irányelve (2007. június 29.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokról és tárgyakról;

34.34 a Tanács 76/766/EGK irányelve (1976. július 27.) az alkoholtáblázatokról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről;

35.35 a Bizottság 79/796/EGK első irányelve (1979. július 26.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajták vizsgálatára szolgáló közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról;

36.36 a Bizottság 79/1067/EGK első irányelve (1979. november 13.) az egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló közösségi elemzési módszerek megállapításáról;

37.37 a Bizottság 80/891/EGK irányelve (1980. július 25.) a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalmának meghatározására vonatkozó közösségi vizsgálati módszerekről;

38.38 a Bizottság 85/503/EGK első irányelve (1985. október 25.) az étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálati módszereiről;

39.39 a Bizottság 86/424/EGK első irányelve (1986. július 15.) az étkezési kazeinek és kazeinátok vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról;

40.40 a Bizottság 87/524/EGK első irányelve (1987. október 6.) a tartós tejtermékek vizsgálatára szolgáló vegyi elemzéséhez szükséges közösségi mintavételi módszerek megállapításáról;

41.41 a Tanács 92/608/EGK határozata (1992. november 14.) a közvetlen emberi fogyasztásra szánt hőkezelt tej elemzési és vizsgálati módszereinek megállapításáról;

42.42 Bizottság 2011/8/EU irányelve (2011. január 28.) a biszfenol A csecsemőknek szánt cumisüvegekben való felhasználásának korlátozása tekintetében a 2002/72/EK irányelv módosításáról.

3/A. §43 Ez a rendelet a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

4. §44 A 12. és 13. mellékleteknek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

1–2. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez45

3–5. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez46

6. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez47

7. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez48

8. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez49

9. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-83/417 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt tejfehérjékről (kazeinekről és kazeinátokról)

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-83/417 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt tejfehérjékről (kazeinekről és kazeinátokról)

A rész

I.    1.    Ez az előírása a B és C részben meghatározott, emberi fogyasztásra szánt laktoproteinekre és azok keverékeire vonatkozik.

2.    Ezen előírás szerint:

a)    kazein: a tejfehérje mosott, szárított, vízben oldhatatlan főkomponense, amit sovány tejből

– savas kicsapással, vagy

– mikroorganizmusok által termelt savval, vagy

– oltó vagy egyéb tejalvasztó enzim hozzáadásával nyertek,

nem zárva ki ioncserélő és a koncentrációnövelő eljárások előzetes alkalmazását;

b)    kazeinát: semlegesítő szerrel kezelt kazein szárítása útján nyert termék;

c)    sovány tej: tehéntej, amelyhez semmit nem adtak hozzá, csak a zsírtartalmát csökkentették.

II.    A B és C rész szerinti termékek csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek az abban leírtaknak.

III.    A B és C részben meghatározott, nem a végső felhasználónak szánt termékek csomagolásán vagy címkéjén jól olvashatóan és kitörölhetetlenül az általános jelölési előírásokon túl a következőket kell feltüntetni:

a)    a termék B és C rész szerinti megnevezését, a kazeinátok esetében a kation vagy kationok feltüntetésével,

b)    keverék termékek esetén:

– a keveréket alkotó termékek megnevezését csökkenő tömegarány sorrendjében és a „....keveréke” kifejezést,

– kazeinát vagy kazeinátok esetében a kation vagy a kationok megnevezését,

– kazeinátot tartalmazó keverékek esetében a fehérjetartalmat,

c)    nettó mennyiségét,

d)    gyártó, csomagoló vagy értékesítő nevét vagy a cég nevét és a címét,

e)    a harmadik országokból importált termékek esetén a származási ország nevét,

f)    a gyártási időpontot vagy bármely jelölést, amely alapján a tétel azonosítható.

IV.    A B és C részben felsorolt termékekhez csak foszfatáz-negatív nyersanyag használható fel.

B rész

Étkezési kazeinek

I.    Megnevezések és fogalommeghatározások

a)    „Étkezési savkazein”: a II. fejezetben felsorolt előírásoknak megfelelő, a II. fejezet d) pontban felsorolt technológiai segédanyagokkal és baktériumtenyészetek savtermelése révén kicsapott étkezési kazein;

b)    „Étkezési oltós kazein”: a III. fejezetben felsorolt előírásoknak megfelelő, a III. fejezet d) pontban felsorolt technológiai segédanyagokkal kicsapott étkezési kazein.

II.    Étkezési savkazein

a)    Összetétel:

1.

Víztartalom, legfeljebb

10,0% (m/m)

2.

Tejfehérje-tartalom, vízmentes szárazanyagra számítva, legalább ebből kazeintartalom, legalább

90,0% (m/m)

95,0% (m/m)

3.

Tejzsírtartalom szárazanyagra számítva, legfeljebb

2,25% (m/m)

4.

Titrálható savasság, 0,1 mólos nátrium-hidroxid-oldat, legfeljebb

0,27 ml/g

5.

Hamutartalom (beleértve P2O5-ot), legfeljebb

2,5% (m/m)

6.

Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb

1% (m/m)

7.

Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb

22,5 mg/25 g

b)    Szennyező anyagok:

Ólomtartalom, legfeljebb    1 mg/kg

c)    Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.

d)    Felhasználható étkezési minőségű technológiai segédanyagok és baktériumtenyészetek:

1.    – tejsav (E 270)

– sósav

– kénsav

– citromsav (E 330)

– ecetsav (E 260)

– ortofoszforsav

2.    – savó

– tejsavtermelő baktériumtenyészetek

e)    Érzékszervi tulajdonságok:

1.    Szag: idegen szagtól mentes

2.    Külső: fehér, krémfehér színű, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

III.    Étkezési oltós kazein

a)    Összetétel:

1.

Víztartalom, legfeljebb

10,0% (m/m)

2.

Tejfehérje-tartalom, vízmentes szárazanyagra számítva, legalább ennek kazeintartalma, legalább

84% (m/m)

95% (m/m)

3.

Tejzsírtartalom szárazanyagra számítva, legfeljebb

2% (m/m)

4.

Hamutartalom (beleértve P2O5-ot), legfeljebb

7,50% (m/m)

5.

Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb

1% (m/m)

6.

Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb

22,5 mg/25 g

b)    Szennyező anyagok:

Ólomtartalom, legfeljebb    1 mg/kg

c)    Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő.

d)    Étkezési minőségű technológiai segédanyagok:

– oltó, amely teljesíti az élelmiszerenzimekről szóló, 2008. december 16-i 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeit,

– egyéb tejalvasztó enzimek, amelyek teljesítik 1332/2008/EK rendelet követelményeit.

e)    Érzékszervi tulajdonságok:

1.    Szag: idegen szagtól mentes

2.    Külső: fehér, krémfehér színű, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

C rész

Étkezési kazeinátok

I.    Megnevezések és fogalommeghatározások

„Étkezési kazeinát”: a II. fejezetben felsorolt előírásoknak megfelelő, a II. fejezet d) pontban felsorolt étkezési minőségű semlegesítő szerekkel étkezési kazeinekből nyert kazeinát.

II.    Étkezési kazeinátok:

a)    Összetétel:

1.

Víztartalom, legfeljebb

8% (m/m)

2.

Kazeintartalom szárazanyagra számítva, legalább

88% (m/m)

3.

Tejzsírtartalom szárazanyagra számítva, legfeljebb

2,0% (m/m)

4.

Vízmentes laktóztartalom, legfeljebb

1,0% (m/m)

5.

pH-érték

6,0–8,0

6.

Üledéktartalom (égett részecskék), legfeljebb

22,5 mg/25 g

b)    Szennyeződések:

Ólomtartalom, legfeljebb    1 mg/kg

c)    Idegen anyagok (fa-, fémrészecskék, szőr, rovartestrészek) 25 g-ban nem fordulhatnak elő

d)    Felhasználható étkezési minőségű technológiai segédanyagok semlegesítő és pufferoló szerek:

nátrium

– hidroxidjai

kálium

– karbonátjai

kalcium

– foszfátjai

ammónium

– citrátjai

magnézium

 

e)    Érzékszervi tulajdonságok:

1.    Szag: igen enyhe idegen íz és szag megengedett

2.    Külső: fehér, krémfehér színű, nem tartalmazhat enyhe nyomással el nem oszlatható csomókat.

3.    Oldhatóság: desztillált vízben csaknem teljesen oldódik, a kalcium-kazeinát kivételével.

10. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez50

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 számú előírása a mézről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 számú előírása a mézről

A rész

I.    Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Ezeknek a termékeknek meg kell felelniük a C rész követelményeinek.

II.    Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékekre az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

1.    A méz megnevezést csak a B rész 1. pontjában meghatározott termékekre szabad alkalmazni és kizárólag ezzel a megnevezéssel kerülhetnek forgalomba.

2.    A B rész 2. és 3. pontjában felsorolt megnevezések csak az ott leírt meghatározások szerinti értelemben használhatók. Ezek a megnevezések helyettesíthetők az egyszerű „méz” elnevezéssel, kivéve filtrált méz, lépesméz (táblás lépesméz vagy lépesmézszelet), lépesmézet tartalmazó méz és sütő-főző méz esetében.

Azonban:

a)    A sütő-főző méz esetében a „kizárólag főzés, illetve sütés céljára” szöveget a termék címkéjén a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni.

b)    A filtrált méz és a sütő-főző méz kivételével a termék megnevezése kiegészülhet az alábbiakkal:

– növényi eredetre való utalással, ha a méz teljesen vagy túlnyomó részben a jelzett növényről (növényekről) származik és megvannak az ezekre jellemző érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkópos tulajdonságai,

– egy regionális, területi – földrajzi eredetre utaló névvel, ha a termék teljes mértékben a jelölt területről származik,

– különleges minőségi jellemzőkkel.

3.    Sütő-főző méz felhasználásával készült élelmiszerek megnevezésében a „méz” kifejezés alkalmazása megengedett, de az összetevők felsorolásakor a „sütő-főző méz” kifejezést kell használni.

4.    A címkén fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felsorolás a következőkkel helyettesíthető:

4.1. EU-országokból származó mézkeverék,

4.2. EU-n kívüli országokból származó mézkeverék,

4.3. EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék.

5.    A virágpor, mint a méz természetes alkotóeleme, az ezen előírás B részében meghatározott termékek esetében nem tekinthető a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti összetevőnek.

III.    A filtrált méz és a sütő-főző méz esetében a csomagolási egységeken és az árukísérő kereskedelmi dokumentumokon egyértelműen fel kell tüntetni a termékek teljes nevét a B rész 2. (b) (viii) és 3. pontja alapján.

IV.    A nemzetközileg elfogadott módszerek, pl. a Codex Alimentarius módszerei, alkalmazhatók a mézek megfelelőségének ellenőrzésére.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

1.    A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek.

2.    A mézek főbb típusai a következők

a)    Eredet szerint

(i)    Virágméz (nektárméz): növények nektárjából származó méz

(ii)    Édesharmatméz (mézharmatméz): főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.

b)    Előállítási és/vagy megjelenési mód szerint

(iii)    Lépesméz: a méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.

(iv)    Darabolt lépesméz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.

(v)    Csorgatott méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek.

(vi)    Pergetett méz: olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyernek.

(vii)    Sajtolt méz: fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 oC-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.

(viii)    Filtrált méz: amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.

3.    Sütő-főző méz

Ipari felhasználásra alkalmas vagy élelmiszerekben összetevőként további feldolgozásra kerülő méz, amely lehet:

– idegen ízű és szagú, vagy

– erjedésnek indult vagy már megerjedt, vagy

– túlmelegített.

C rész

A méz összetételi követelményei

A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glukózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ.

A mézhez – a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során – más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható hozzá. A méznek – amennyire csak lehetséges – az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A B rész 3. pontjában meghatározott méz kivételével a méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne.

A B rész 2. b) viii. pontjában foglalt kivétellel sem a virágport, sem a méz egyéb alkotóelemét nem lehet kivonni a mézből, kivéve, ha ez az idegen szerves vagy szervetlen anyag eltávolításakor elkerülhetetlen.

Amikor a méz fogyasztói forgalomba kerül vagy amikor emberi fogyasztás céljára készült termékekben kerül felhasználásra, a méznek az alábbi minőségi követelményeknek meg kell felelnie:

1.    Cukortartalom

1.1.    Fruktóz- és glukóztartalom

virágméz

legalább 60 g/100 g

édesharmatméz, virágméz és édesharmatméz keverékei

legalább 45 g/100 g

1.2.    Szacharóztartalom

általában

legfeljebb 5 g/100 g

akác (Robinia pseudoacacia), lucerna (Medicago sativa), banks-cserje (Banksia menziesii), baltavirág (Hedysarum), vöröslő eukaliptusz (Eucalyptus camadulensis), hócserje (Eucryphia lucida, Eucryphia milligani), citrusfélék (Citrus spp.)

legfeljebb 10 g/100 g

levendula (Lavandula spp.), borágó (Borago officinalis)

legfeljebb 15 g/100 g

2.    Nedvességtartalom

általában

legfeljebb 20%

hangaméz (Calluna spp.) és a sütő-főző méz általában

legfeljebb 23%

hangafélékről (Calluna spp.) gyűjtött sütő-főző méz

legfeljebb 25%

3.    Vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom

általában

legfeljebb 0,1 g/100 g

sajtolt méz

legfeljebb 0,5 g/100 g

4.    Elektromos vezetőképesség

mézek általában, kivéve a szelídgesztenye-, édesharmatméz és ezek keverékeit

legfeljebb 0,8 mS/cm

szelídgesztenye-, édesharmatméz és ezek keverékei az alábbiak kivételével:

legalább 0,8 mS/cm

szamócacserje (Arbutus unedo), erika (Erica), eukaliptusz (Eucalyptus spp.), hárs (Tilia spp.), csarab (Calluna vulgaris), teamirtusz (Leptospermum), hangamirtusz (Melaleuca spp.)

 

5.    Szabad savtartalom

általában

legfeljebb

50 milliekvivalens/1000 g

sütő-főző méz

legfeljebb

80 milliekvivalens/1000 g

6.    Diasztázaktivitás és hidroxi-metil-furfurol (HMF)-tartalom feldolgozás és homogenizálás után

a)    Diasztázaktivitás (Schade-skála szerint)

általában, kivéve a sütő-főző mézet

legalább 8

kis természetes enzimtartalmú mézek (pl. citrusméz), ha a HMF-tartalom nem több, mint 15 mg/kg

legalább 3

b)    HMF-tartalom

általában, kivéve a sütő-főző mézet

legfeljebb 40 mg/kg

kis enzimtartalmú mézek esetében, ahol a diasztázaktivitás legalább 3 (Schade-skála szerint)

legfeljebb 15 mg/kg

igazoltan trópusi eredetű mézek és trópusi mézet tartalmazó keverékek esetén, a keverés arányában

legfeljebb 80 mg/kg

11. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez51

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/112 számú előírása a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről

A rész

I.    Ez az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik. Amennyiben e melléklet eltérően nem rendelkezik, a B részben meghatározott termékek vonatkozásában alkalmazni kell az uniós jog élelmiszerekre vonatkozó rendelkezéseit, így különösen az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

II.    1.     Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően a B részben meghatározott termékek megnevezésére a B részben felsorolt termékneveket kell használni. A B részben felsorolt terméknevek helyett a D részben meghatározott elnevezések is használhatók, az ott megjelölt nyelven és feltételeknek megfelelően.

2.    Egyféle gyümölcsből készült termék esetében a felhasznált gyümölcs megnevezését kell feltüntetni a „gyümölcs” szó helyett.

3.    A két vagy több gyümölcsből készült termékek esetében – kivéve az ízesítéshez a B rész II. fejezet 2.2. pontjában leírt feltételek szerint felhasznált citromlevet, illetve zöldcitrom (lime) levét – a termékek nevét a felhasznált gyümölcsfélék felsorolásával kell kialakítani, a felhasznált gyümölcslevek vagy gyümölcspürék mennyiségének az összetevők felsorolásában is megadott csökkenő sorrendjében. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyek három vagy annál több gyümölcsféle felhasználásával készültek, a gyümölcsfélék nevét a „többféle gyümölcs”, „vegyes gyümölcs” vagy hasonló megfogalmazás, illetve a felhasznált gyümölcsfélék száma és a „gyümölcs” szó is helyettesítheti.

4.    Nem kell feltüntetni a B rész I. fejezetében meghatározott termékek eredeti állapotra való visszaállításához (visszahígításához) a kizárólag ehhez a művelethez feltétlenül szükséges anyagokat, alkotóelemeket. A gyümölcsléhez hozzáadott további, a C részben meghatározott gyümölcsvelőt vagy rostokat a jelölésen fel kell tüntetni.

5.    A részben vagy teljesen sűrítményből készült gyümölcslevek és gyümölcsnektárok jelölésének tartalmaznia kell a terméknek megfelelő, „sűrítményből készült” vagy a „részben sűrítményből készült” kifejezést. Ezt a tájékoztatást a megnevezéshez közel, jól láthatóan és olvashatóan kell elhelyezni.

6.    Gyümölcsnektárok esetében kötelező feltüntetni a minimális gyümölcshányadot (gyümölcslé, gyümölcspüré, -velő vagy ezek keverékének összegét), a „gyümölcstartalom min …..%” kifejezéssel. Ezt a tájékoztatást ugyanabban a látómezőbe kell elhelyezni, mint a termék megnevezését.

III.    A nem végfelhasználónak történő szállításra szánt, a B rész I. fejezet 2. pontja szerinti sűrített gyümölcslevek címkéjének megjegyzést kell tartalmaznia a hozzáadott citromlé, zöldcitromlé, illetve a savanyúságot szabályozó anyag – az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében – megengedett használatára és mennyiségére vonatkozóan. Ezt a megjegyzést a csomagoláson, a csomagoláshoz csatolt címkén vagy a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni.

IV.    1.     Azok a termékek, amelyeket 2013. október 28-át megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek és megfelelnek e melléklet 2013. október 27-én hatályos előírásainak, 2015. április 28-ig továbbra is forgalmazhatók.

2.    A B rész I. fejezet 1–4. pontja szerinti termékek esetében az „A gyümölcslevek 2015. április 28-tól kezdve nem tartalmaznak hozzáadott cukrot” megjegyzés 2016. október 28-ig feltüntethető a címkén ugyanabban a látómezőben, ahol a termék neve is szerepel.

B rész

I.    A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzői

1.    Gyümölcslé és koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé

1.1.    Gyümölcslé

1.1.1.    Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző. Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai eljárással kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiekben visszaadagolhatók a léhez.

1.1.2.    A citrusfélék esetében a gyümölcslének az endokarpiumból kell származnia. A zöldcitrom leve azonban az egész gyümölcsből nyerhető.

1.1.3.    A magokkal és héjjal rendelkező gyümölcsökből készített gyümölcslevek nem tartalmazhatják a magok és a héj bizonyos részeit vagy összetevőit, kivéve, ha a magok és a héj bizonyos részei vagy összetevői még a helyes gyártási gyakorlat révén sem távolíthatók el.

1.1.4.    A gyümölcslé készítésekor a gyümölcslé gyümölcspürével összekeverhető.

1.2.    Koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé

1.2.1.    A 2. pontban meghatározott sűrített gyümölcslé olyan ivóvízzel történő hígítása útján készült termék, amely teljesíti az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt kritériumokat.

1.2.2.    A késztermék oldható szárazanyag tartalmának el kell érnie az F részben a sűrítményből készült gyümölcslé tekintetében meghatározott minimális Brix-értéket.

1.2.3.    Ha a sűrítményből készült gyümölcslét az F részben nem említett gyümölcsből állítják elő, a sűrítményből készült gyümölcslé minimális Brix-értékének meg kell egyeznie a sűrítmény készítéséhez felhasznált gyümölcsből kivont gyümölcslé Brix-értékével.

1.2.4.    Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aromát, gyümölcspépet és rostokat a későbbiekben vissza lehet adagolni a sűrítményből készült gyümölcsléhez.

1.2.5.    A sűrítményből készült gyümölcslé olyan megfelelő folyamatok révén készül, amelyek megőrzik egy, az adott gyümölcsből nyert átlagos gyümölcslé fizikai, kémiai, érzékszervi és tápérték jellemzőit.

1.2.6.    A sűrítményből előállított gyümölcslé készítése során a gyümölcslé, illetve sűrítményből készült gyümölcslé gyümölcspürével, illetve gyümölcspüré-sűrítménnyel összekeverhető.

2.    Sűrített gyümölcslé

2.1.    Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül fogyasztónak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.

2.2.    Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsléhez.

3.    Vízzel extrahált gyümölcslé

A vízzel történő diffúzió útján a következőkből nyert termék:

a)    pépes egész gyümölcs, amelynek leve egyéb fizikai eljárással nem vonható ki, vagy

b)    szárított egész gyümölcs.

4.    Dehidratált/porított gyümölcslé

Olyan termék, amelyet egy vagy több típusú gyümölcsléből fizikai úton nyernek a víztartalom csaknem teljes elvonásával.

5.    Gyümölcsnektár

5.1.    Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amely az 1–4. pontban meghatározott termékekhez, gyümölcspüréhez, sűrített gyümölcspüréhez, illetve e termékek keverékéhez víz és cukor, illetve méz hozzáadásával vagy anélkül készül, és megfelel az E rész előírásainak.

5.2.    Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartása mellett a cukor hozzáadása nélkül vagy csökkentett energiatartalommal gyártott gyümölcsnektárok esetében a cukor részben vagy teljes egészében helyettesíthető édesítőszerekkel az 1333/2008/EK rendeletnek megfelelően.

5.3.    Az ugyanazon gyümölcsfajtából megfelelő fizikai úton kivont aroma, gyümölcspép és rostok a későbbiek során visszaadagolhatóak a sűrített gyümölcsnektárhoz.

II.    Engedélyezett összetevők, kezelési módok és anyagok

1.    Összetétel

1.1.    Gyümölcslevek, gyümölcspürék és gyümölcsnektárok előállításához az F részben – növénytani megnevezésükkel – felsorolt gyümölcsfajták használhatók fel. A termék nevének meg kell felelnie a felhasznált gyümölcs nevének vagy a termék általános elnevezésének. Az F részben nem szereplő gyümölcsfajták esetében a helyes növénytani vagy általános elnevezés alkalmazandó.

1.2.    A gyümölcslé esetében a Brix-érték megegyezik a gyümölcsből kivont lé Brix-értékével és nem módosítható, kivéve, ha ugyanazzal a gyümölcsfajtának a levével elegyítik.

1.3.    Az F részben a sűrítményből előállított gyümölcslé és gyümölcspüré tekintetében megállapított minimális Brix-érték nem tartalmazza a hozzáadott opcionális összetevők és adalékanyagok oldható szárazanyag-tartalmát.

2.    Engedélyezett összetevők

2.1.     Az I. fejezetben felsorolt termékekhez kizárólag a következő összetevők adhatók hozzá:

2.1.1.     A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben engedélyezett vitaminok és ásványi anyagok.

2.1.2.     Az 1333/2008/EK rendeletben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok.

2.2.     A 2.1. pontban felsoroltakon felül egyes termékekhez a következő összetevők adhatók hozzá:

2.2.1.     A gyümölcslevek, sűrítményből készült gyümölcslevek és sűrített gyümölcslevek esetében engedélyezett összetevők: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok.

2.2.2.     Kizárólag a szőlőlé esetében: visszaadagolt borkősav.

2.2.3.     Gyümölcsnektárok esetében: visszaadagolt aroma, gyümölcspép és rostok, cukor, illetve méz a végtermék teljes tömegének 20%-áig, illetve édesítőszerek.

Azon állítás, mely szerint a gyümölcsnektár nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás kizárólag akkor tüntethető fel, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert, ideértve az 1333/2006/EK rendeletben meghatározott édesítőszereket is. Amennyiben a gyümölcsnektár természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állításnak is szerepelnie kell: „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.

2.2.4.    A D rész 1. pontjában, 2. pontjának 2.1. alpontjában, 3. pontjában, 5. pontjának 5.2. alpontjában és 8. pontjában említett termékek esetében: cukor, illetve méz.

2.2.5.    Az I. fejezet 1–5. pontjában meghatározott termékek esetében a savas íz szabályozása érdekében literenként 3 gramm, vízmentes citromsavban kifejezett citromlé, zöldcitromlé, sűrített citromlé, illetve sűrített zöldcitromlé.

2.2.6.    Paradicsomlé és a sűrítményből készült paradicsomlé esetében: só, fűszerek és aromás fűszernövények.

3.    Engedélyezett eljárások és anyagok:

Az I. fejezetben felsorolt termékek esetében kizárólag a következő eljárások alkalmazhatók és e termékekhez kizárólag a következő anyagok adhatók hozzá:

a)    mechanikai kivonási eljárás;

b)    sűrített gyümölcslevek előállítására a szokásos fizikai eljárások alkalmazhatók, beleértve (a szőlő kivételével) a gyümölcsök ehető részének in-line vizes extrakcióját (diffúzió) is, feltéve, hogy az így nyert sűrített gyümölcslevek megfelelnek az I. fejezet 1. pontjának;

c)    szőlőlé esetében, ahol a kénezéshez kén-dioxidot használnak, megengedett a fizikai eljárással végzett kéntelenítés, ha a végtermékben jelen levő kén-dioxid teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/l-t;

d)    enzimkészítmények esetében: pektinázok (pektin lebontására), proteinázok (proteinek lebontására) és amilázok (keményítő lebontására), az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek megfelelően;

e)    étkezési zselatin;

f)    tanninok;

g)    bentonit, mint vízmegkötő közeg;

h)    szilikaszol;

i)    aktív szén;

j)    nitrogén;

k)    kémiailag inaktív szűrési segédanyagok (többek között perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan poliamid, polivinil-polipirolidon, polisztirol), amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak;

l)    kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendeletnek, és amelyeket a citrusfélék levében limonoid- és naringintartalom csökkentésére használnak anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák a limonoid glükozid-, sav- és cukor- (beleértve az oligoszaharidokat) vagy ásványianyag-tartalmat.

m)    búzából, borsóból, burgonyából származó, a gyümölcslé derítésére alkalmas növényi eredetű fehérjék.

C rész

Nyersanyagok meghatározásai

Az előírás szempontjából:

1.    Gyümölcs

1.1.    Minden gyümölcs. Ezen előírás alkalmazásában a paradicsom is gyümölcsnek tekintendő.

1.2.    A gyümölcsnek épnek, kellően érettnek és frissnek, illetve fizikai úton vagy az uniós előírásoknak megfelelően alkalmazott kezelés révén – ideértve a szedés utáni kezelést – tartósítottnak kell lennie.

2.    Gyümölcspüré

Egész vagy hámozott gyümölcs ehető részéből megfelelő fizikai úton nyert, úgymint szitán átnyomott, őrölt és a lé eltávolítása nélkül nyert erjeszthető, de nem erjesztett termék.

3.     Sűrített gyümölcspüré

3.1.    Gyümölcspüréből a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonása útján nyert termék.

3.2.    A sűrített gyümölcspüréhez a B rész II. fejezet 3. pontjában meghatározottak szerint visszaadagolható a megfelelő fizikai úton nyert, kizárólag ugyanabból a gyümölcsfajtából származó aroma.

4.     Aroma

4.1.    Az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartása mellett a visszaadagolásra szánt aromákat a gyümölcs feldolgozása során nyerik megfelelő fizikai folyamatok alkalmazásával. E fizikai folyamatok az aroma minőségének megőrzésére, tartósítására vagy stabilizálására alkalmazhatók. Ilyen fizikai folyamat lehet különösen a préselés, kivonás, desztillálás, szűrés, adszorpció, bepárlás, frakcionálás és sűrítés.

4.2.    Az aroma a gyümölcs ehető részéből nyerhető. Az aroma alapjául szolgálhat a citrushéjból származó hidegen sajtolt olaj és a magok alkotóelemei is.

5.    Cukrok

5.1.    az MÉ 1-3-2001/111 számú előírásban meghatározott, emberi fogyasztásra szánt cukrok,

5.2.    fruktóz szirup,

5.3.    gyümölcsökből nyert cukrok.

6.    Méz

Az MÉ 1-3-2001/110 számú előírás szerint mézként meghatározott termékek.

7.    Gyümölcspép és -rostok

7.1.    Azok a termékek, amelyeket ugyanazon fajtájú gyümölcsök ehető részéből nyernek, a lé eltávolítása nélkül.

7.2.    Citrusfélék esetén gyümölcspépnek vagy rostoknak minősülnek az endokarpiumból nyert lézsákok is.

D rész

Sajátos megnevezések a B részben felsorolt bizonyos termékekre

1.    gyümölcsnektárokra: „vruchtendrank”;

2.    „Süßmost”

Az elnevezés csak a „Fruchtsaft” és „Fruchtnektar” elnevezésekkel kapcsolatban használható:

2.1.    azon gyümölcsnektárokra, amelyeket kizárólag gyümölcsléből, sűrítményből vagy ezek keverékéből nyertek, és nagy természetes savasságuk miatt természetes állapotukban élvezhetetlenek,

2.2.    azon gyümölcslevekre, amelyeket körtéből szükség esetén alma hozzáadásával, de hozzáadott cukor nélkül nyernek;

3.    „succo e polpa” vagy „sumo e polpa”: kizárólag gyümölcspüréből, illetve sűrített gyümölcspüréből készült gyümölcsnektárokra;

4.    „ćblemost”: hozzáadott cukor nélküli almalére;

5.    5.1.    „sur…saft” (dán): a gyümölcs nevével együtt használva, olyan cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslevekre, amelyeket fekete ribizliből, cseresznyefélékből, piros ribizliből, fehér ribizliből, málnából, eperből vagy fekete bodzából nyernek,

5.2.    „sřd…saft” vagy „sřdet…saft”: a gyümölcsök nevével együtt használva olyan gyümölcslevekre, amelyeket ezen gyümölcsökből, több mint 200 g/l cukor hozzáadásával nyernek;

6.    „äpplemust”: cukor hozzáadása nélkül készült almalevekre;

7.    „mosto” szőlőlére;

8.     „smilts?rkđíu sula ar cukuru” vagy „astelpaju mahl suhkruga” vagy „słodzony sok z rokitnika” a homoktövisbogyóból készült, literenként legfeljebb 140 g hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek esetében.

E rész

Gyümölcsnektárokra vonatkozó különleges rendelkezések

 

A. Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből


B. Növénytani megnevezés

C. Minimális gyümölcslé-, illetve pürétartalom
(térfogatszázalékban a késztermékben)

 

I. Savas levű gyümölcsök, élvezhetetlenek a természetes állapotukban

 

1.

Marakuja (Golgotavirág
gyümölcse)

Passiflora edulis Sims

25

 

2.

Quito narancs

Solanum quitoense

25

 

3.

Fekete ribiszke

Ribes nigrum L.

25

 

4.

Fehér ribiszke

Ribes rubrum L.

25

 

5.

Piros ribiszke

Ribes rubrum L.

25

 

6.

Egres

Ribes uva-crispa L.

30

 

7.

Homoktövis (Hippophae)

Hippophae rhamnoides

25

 

8.

Kökény

Prunus spinosa L.

30

 

9.

Szilvák

Prunus domestica L. subsp. domestica

30

 

10.

Kék szilva

Prunus domestica

30

 

11.

Berkenye

Sorbus aucuparia L.

30

 

12.

Csipkebogyó

Rosa sp. L.

40

 

13.

Meggy

Prunus cerasus L.

35

 

14.

Cseresznyefajták

Prunus avium L.

40

 

15.

Fekete áfonya

Vaccinium myrtillus L.
Vaccinium corymbosum L.
Vaccinium angustifolium

40

 

16.

Fekete bodza (bodzabogyó)

Sambucus nigra L. Sambucus canadensis

50

 

17.

Málna

Rubus idaeus L. Rubus strigorus Michx.
Rubus occidentalis L.

40

 

18.

Kajszibarackok

Prunus armeniaca L.

40

 

19.

Szamóca (földieper)

Fragaria x. ananassa Duchesne (Fragaria chiloensis Duchesne x Fragaria virginia Duchesne)

40

 


Mocsári hamvas szeder
Faeper
Vadszeder

Rubus chamaemorus L.
Morus hybrid
Rubus fruitcosus L.

40

 

20.

Tőzegáfonya

Vaccinium macrocarpon Aiton
Vaccinium oxycoccos L.

30

 

21.

Birsalma

Cydonnia oblonga Mill.

50

 

22.

Citrom és zöldcitrom

Citrus limon (L.) Brum.f.
Citrus limon Rissa
Citrus aurantifolia (Christm.) (swingle)

25

 

23.

Más, ezen kategóriához
tartozó gyümölcsök

 

25

 

II. Alacsony savtartalmú, pépes vagy nagyon ízes, illatos gyümölcsök, amelyeknek leve természetes állapotban élvezhetetlen

 

1.

Mangó

Mangifera indica L.

25

 

2.

Banán

Musa fajok, ide értve a M. acuminata-t és a M. paradisiaca-t, a többit nem

25

 

3.

Guava

Psidium guajava L.

25

 

4.

Papaya

Carica papaya L.

25

 

5.

Licsi

Litchi chinesis Sonn.

25

 

6.

Azaról galagonya / francia
galagonya

Crataegus azarolus

25

 

7.

Savanyú anóna

Annona muricata L.

25

 

8.

Ökörszív

Annona reticulata

25

 

9.

Cukoralma

Annona squamosa L.

25

 

10.

Gránátalma

Punica granatum L.

25

 

11.

Kasugyümölcs

Anacardium occidentale L.

25

 

12.

Spanyolszilva

Spondias mombin

25

 

13.

Umbu

Spondias tuberosa Arruda ex Kost.

25

 

14.

Más, ezen kategóriába tartozó
gyümölcsök

 

25

 

III. Természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcsök

 

1.

Alma

Malus domestica Borkh.

50

 

2.

Körte

Pyrus communis L.

50

 

3.

Őszibarack

Prunus persica (L.) Batsch var. persica

50

 

4.

Citrusfélék, kivéve citrom és
zöldcitrom

 

50

 

5.

Ananász

Ananas comosus (L.) Merrill

50

 

6.

Más, ezen kategóriába tartozó
gyümölcsök

 

50

F rész

Sűrítményből készült gyümölcslé és a sűrítményből készült gyümölcspüré minimális Brix-értékei

 

A. A gyümölcs általános megnevezése

B. Növénytani megnevezés

C. Minimális Brix-érték

 

1.

Alma (*)

Malus domestica Borkh.

11,2

 

2.

Kajszibarack (**)

Prunus armeniaca L.

11,2

 

3.

Banán (**)

Musa x paradisiaca L. (plantain fajták kivételével).

21,0

 

4.

Fekete ribizli (*)

Ribes nigrum L.

11,0

 

5.

Szőlő (*)

Vitis vinifera L. vagy azok hibridjei
Vitis labrusca L. vagy azok hibridjei

15,9

 

6.

Grépfrút (*)

Citrus x paradise Macfad.

10,0

 

7.

Guava (**)

Psidium guajava L.

8,5

 

8.

Citrom (*)

Citrus limon (L.) Burm.f.

8,0

 

9.

Mangó (**)

Mangifera indica L.

13,5

 

10.

Narancs (*)

Citrus sinensis (L.) Osbeck

11,2

 

11.

Marakuja (Golgotavirág gyümölcse (*)

Passiflora edulis Sims

12,0

 

12.

Őszibarack (**)

Prunus persica (L.) Batsch var. Persica

10,0

 

13.

Körte (**)

Pyrus communis L.

11,9

 

14.

Ananász (*)

Ananas comosus (L.) Merr.

12,8

 

15.

Málna (*)

Rubus idaeus L.

7,0

 

16.

Meggy (*)

Prunus cerasus L.

13,5

 

17.

Földieper (*)

Fragaria x ananassa Duch.

7,0

 

18.

Paradicsom (*)

Lycopersicon esculentum, Mill.

5,0

 

19.

Mandarin (*)

Citrus reticulata Blanco

11,2

(*) Olyan termékek esetében, amelyeket gyümölcsléként állítanak elő, a víz 20 °C-on mért sűrűségéhez viszonyított minimális relatív sűrűség (d 20/20) kerül meghatározásra.

(**) Olyan termékek esetében, amelyeket püréként állítanak elő, csak minimális korrigálatlan – savtartalomtól függő korrekció nélküli – Brix-érték kerül meghatározásra.

12. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása a húskészítményekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása a húskészítményekről

A rész

I.    1.    Ez az előírás a III. fejezet 4. pont szerinti húskészítményekre vonatkozik, célja a fogyasztók, a gazdasági szereplők és a piaci verseny tisztaságának védelme.

2.    Az előírásban meghatározott húskészítmény megnevezések a Magyarországon forgalomba hozott termékek esetében csak akkor használhatók, ha megfelelnek az előírásban rögzített követelményeknek.

3.    Az ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

II.    1.    A húskészítmények előállításához, a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos jó üzemi, kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.

2.    A húskészítmények csomagolására csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő csomagolóanyag és védőgáz használható fel.

3.    A húskészítmények tárolását, szállítását a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos jó gyakorlatnak megfelelően kell végezni.

III.    Ezen előírás vonatkozásában:

1.    Hús

a)    a felhasználható anyagok szempontjából: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete I. mellékletének 1.1. pontja szerint

b)    a „hús” megnevezésű összetevő jelölése szempontjából: az élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogszabály szerint

2.    Gépi csontozású hús

Olyan termék, amelyet fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített baromfiból, vágóállatból vagy ezek részeiről mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomszerkezet nem sérül vagy módosul, a darált húséra jellemző marad. Szemcsemérete minimum 3 mm.

3.    Csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete I. mellékletének 1.14. pontja szerint

4.    Húskészítmény

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete I. mellékletének 7.1. szerint.

5.    Pácolás

a)    Pácolás

A húskészítményt tartósítás, íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket és/vagy nitrátokat és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik.

b)    Gyorspácolás

A húskészítmény egyes alapanyagaiba íz- és színkialakítás céljából étkezési sót, nitriteket és/vagy nitrátokat és más összetevőket tartalmazó páclevet injektálnak és/vagy vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részekbe juttatnak.

6.    Füstölés és a füstölt íz kialakítása

a)    Füstölés

Olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a húskészítmények füstölt ízének és színének kialakítása, az eltarthatóság növelése, a termék jellegének kialakítása. A füst előállítása történhet keményfa közvetlen elégetésével vagy füstaromából annak regenerálásával.

b)    Füst ízesítés

Olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a húskészítménybe juttatják (bekeverés, injektálás stb.)

7.    Aprítás: olyan, a húskészítmény összetevőitől és jellegétől függő művelet, melynek célja a húskészítmény szemcséinek méretbeállítása.

8.    Érlelés

a)    Érlelés

    A húskészítmények megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait kialakító – érlelésgyorsító nélkül, elsősorban a szárításhoz kapcsolódó – vízaktivitás csökkentéssel járó technológiai folyamatok összessége.

b)    Gyorsérlelés

Olyan mikrobiológiai (starterkultúra) vagy kémiai eredetű anyagok alkalmazása, amelyek elősegítik a húskészítmények szabályozott, gyorsabb érlelését.

9.    Érlelésszabályozók: Olyan mikrobiológiai (starterkultúra) vagy kémiai eredetű anyagok, amelyek elősegítik a húskészítmények szabályozott,gyorsabb érlelését.

10.    Fagyasztás: Olyan művelet, melynek során a termék minden pontjának hőmérséklete –12 °C vagy annál kisebb lesz.

11.    Töltés: Olyan művelet, melynek során különböző berendezésekkel a húskészítmény megfelelő formájának/adagjának kialakítására természetes vagy mesterséges burokba, formába juttatják a megfelelően előkészített összetevőket.

12.    Hőkezelés: A húskészítmények legelterjedtebb tartósítási módja, amely egyúttal állomány kialakításra és színstabilizálásra is szolgál. A hőközlő közeg víz, vízgőz (főzés) vagy levegő, zsiradék (sütés).

13.    Mártómassza, védőfilm: A húskészítmények felületének egyenletes bevonására alkalmazott anyag (pl. fűszer, viasz, egyéb fogyasztható vagy nem fogyasztható bevonat).

14.    Nemespenész bevonat: A húskészítmények megfelelő páratartalmú térben nemespenész spórákkal teli levegő segítségével történő felületkezelése során keletkező bevonat.

15.    Lángolás: A húskészítmény felületének nyílt lánggal való kezelése vagy forró füstölése.

16.    Sózás: A húskészítmény vagy összetevői tartósítási, állomány és ízkialakítási módja, mely lehet száraz és nedves.

a)    Száraz sózás

A hús és/vagy szalonna összetevők sózóedényben, finom étkezési sóval való behintése, bedörzsölése.

b)    Nedves sózás

A félkész húskészítmény vagy összetevői meghatározott időtartamra sóoldatba való helyezése.

17.    Szárítás: Elsősorban sózással kombinált tartósítási mód, melynek során a szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú levegőben a húskészítmény tömege és térfogata csökken.

IV.    A húskészítmények jelölésénél a vonatkozó jogszabályok mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:

1.    A termék nevében az adott állat neve (pl. sertés, marha, borjú, pulyka stb.) akkor tüntethető fel, ha a termék hústartalmának legalább 70%-a az adott állatfajtából származik. Vegyes baromfihús 70%-os felhasználása esetén a termék neve a „baromfi” jelzőt viselheti.

2.    A külön jogszabályban szereplő őshonos állatokból készült termék megnevezésében akkor szerepelhet az adott állatfajta neve, ha a termék hústartalmának legalább 70%-a az adott állatfajtából származik.

3.    A megnevezésben „májas” szót viselő terméknek legalább 12% (m/m) májat kell tartalmaznia.

V.    A B és C részben szabályozott húskészítmények jelölésénél az ott előírtak, a IV. fejezetben és a vonatkozó jogszabályok mellett a következőket kell figyelembe venni:

1.    A termékek adott megnevezése megkülönböztető jelzővel vagy kiegészítéssel látható el.

2.    A párizsi, a krinolin, a virsli, a Zala felvágott, a nyári turistafelvágott és a csemege debreceni megnevezésében alkalmazható az extra, a príma, az eredeti, a különleges vagy más egyéb, a kiválóságra utaló jelző, ha:

a)    a termékek hústartalma a késztermékre vonatkoztatva legalább 1,3-szorosa a megkülönböztető jelző nélküli terméknek, és

b)    a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak.

3.    A termékben a hús összetevő mennyiségét az élelmiszer jelöléséről szóló külön jogszabály szerint az összetevők mennyiségi jelölési szabályainak megfelelően a termék megnevezésében, a megnevezés után vagy az összetevők felsorolásánál meg kell adni.

4.    Amennyiben a B és C részben meghatározott termékhez az ízesítést, jelleget megváltoztató összetevőt (pl. zöldség, gyümölcs, tejtermék) adnak és az összetevő a megnevezésben kiemelésre kerül (pl. sajtos párizsi), akkor a B és C részben megadott minőségi jellemzők a termék megnevezésben szereplő összetevő(k) nélküli részre vonatkoznak.

5.    A termékeket a meghatározott átmérőjűnél legfeljebb 40%-kal eltérő átmérőjű bélbe is lehet tölteni.

VI.    Az egyes húskészítmények részletes előírásait – a meghatározó összetevőit, technológiát, minőségi jellemzőit és speciális jelölési elemeit – a B és C rész tartalmazza.

VII.    A jelen előírásból eredő új jelölési rendelkezéseknek nem megfelelő jelölésű termékek a hatálybalépéstől számított 18 hónapig előállíthatóak és az addig előállított termékek ezt az időpontot követően is forgalomba hozhatóak.

B rész

Termékcsoportok

1.    Sonkák

A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint három alcsoportra osztható.

1.1.    Nyers sonkák

A termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka vagy vad hasonló testtájaiból pácolással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel és/vagy szárítással végzik.

1.1.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 7,0% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Ne legyen véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített.

Állomány: Ne legyen beszáradt, túl kemény. A termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő.

Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, a szalonnás rész a felületén világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a só és füstölt terméknél a füst érződik.

1.1.2.    Jelölés

Megnevezés

Nyers sonka

A testtájra utalni lehet.

Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalni kell.

A csak szárítással készült termékeknél a füstölés hiányára utalni kell pl. nyers szárított, sonka

A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.

Egyéb jelölés

Fel kell tüntetni, hogy a termék nyersen és/vagy hőkezelve (főzve, sütve) fogyasztandó.

1.2.    Hőkezelt sonkák

A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka; vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka; vagy vad hasonló testtájaiból; vagy baromfi mellből vagy combból előállított sült vagy főtt vagy füstölt, főtt húskészítmények.

1.2.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid tartalom legfeljebb 4,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak: A termék fajtájára jellemző, tetszetős külső megjelenésű. Megfelelően formázott, bőr nélküli vagy bőrrel és szalonnaréteggel fedett. Bőrös készítmény esetén a szalonnaréteg 2 cm-nél vékonyabb. Ne legyen véraláfutásos, a bőrös részen rosszul szőrtelenített.

Állomány: Ne legyen beszáradt, túl kemény. A termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő.

Szín, íz, illat: A termékfajtára jellemző szín, sült, főtt vagy főtt-füstölt illat és íz.

1.2.2.    Megnevezés

Főtt sonka vagy sült sonka.

A testtájra utalni lehet.

Az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával utalni kell.

A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.

1.3.    Formában vagy bélben hőkezelt sonkák

Különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmények. Húspépbe ágyazott, legalább 15 mm-es-egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy füstölés utáni főzéssel vagy sütéssel készült termékek. A húsmozaik pácolt ín nélküli marhahús, és/vagy íntalanított és zsírtalanított baromfihús és/vagy ín és kötőszöveti hártya nélküli sertéshús lehet. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%.

1.3.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Fehérjetartalom

legalább

15,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

77,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

9,0% (m/m)

a szalonnával fedett és csülöksonka terméknél

legfeljebb

15,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

3,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

A termék tetszetős külső megjelenésű, jellegének megfelelő színű, illatú, állományú.

Állománya ne legyen túl puha, túl kemény, gyengén főtt vagy rágós.

A csomagolt termék ne legyen sérült, szennyezett vagy zsírkiválásos.

1.3.2.    Megnevezés

Sonka

A vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.

A megnevezésben a sonka szó használható csülökhús felhasználása esetén is.

2.    Szalámik

Különböző (legalább 40 mm) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött készítmények, amelyek nemespenésszel vagy egyéb anyaggal bevontak (pl. mártómasszába mártottak, porozottak) vagy bevonat nélküliek, szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel, sertés és/vagy baromfi, és/vagy marha és/vagy egyéb vágóállatok húsából és gyártási szalonna alapanyagból és/vagy marhafaggyúból készülnek, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával.

Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert legalább 2 mm-es hús- és szalonna/vagy faggyú mozaikokból, esetenként durván őrölt fűszerszemcsékből áll. Tartósításukat füstöléssel és/ szárításos érleléssel végzik, hőkezelést nem kapnak.

A termékcsoport az alkalmazott érlelési eljárás szerint két alcsoportra osztható

2.1.    szárításos érleléssel készült penészes vagy penészmentes szalámik

2.1.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Víz–fehérje hányados

legfeljebb

1,5

Húsfehérje-tartalom

legalább

18,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

5,0% (m/m)

Vízaktivitás (aw)

legfeljebb

0,91

b)    Érzékszervi jellemzők

A termék legyen tetszetős megjelenésű, vágásérett. Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyú) álló, jól szeletelhető, tömör állományú termék.

2.1.2.    Megnevezés

Szalámi, kiegészítve az érlelésre történő utalással

2.2.    Érlelés-szabályozóval készült penészes vagy penészmentes szárított szalámik

2.2.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Víz–fehérje hányados

legfeljebb

1,9

Húsfehérje-tartalom

legalább

16,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

5,0% (m/m)

Vízaktivitás (aw)

legfeljebb

0,95

pH (vágásérettségkor)

4,8 és 5,3 között

 

b)    Érzékszervi jellemzők

A termék legyen tetszetős megjelenésű, vágásérett. Penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyú) álló, jól szeletelhető, tömör állományú termék. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet.

2.2.2.    Megnevezés

Szalámi, kiegészítve az érlelésre történő utalással

3.    Érlelt kolbászok

Különböző (legalább 24 mm) átmérőjű, természetes vagy mesterséges burkolatba töltött, különböző szemcseméretűre aprított marha és/vagy sertés és/vagy baromfi és/vagy más vágóállat és/vagy gépi csontozású hús, továbbá szalonna alapanyag vagy baromfizsiradék vagy marhafaggyú továbbá jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült termékek. Metszéslapjuk különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert (minimum 2 mm) hús- és szalonna/vagy faggyú mozaikból áll. Tartósításukat füstöléssel, majd azt követő szárításos érleléssel végzik. A szárítás idejétől függően félszáraz vagy száraz kolbászról beszélünk.

A termékcsoport az alkalmazott eljárások szerint két alcsoportra osztható.

3.1.    szárításos érleléssel készült kolbászok

3.1.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Víz–fehérje hányados

legfeljebb

1,9

Zsír-fehérje hányados

legfeljebb

3,0

Húsfehérje-tartalom

legalább

16,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

5,0% (m/m)

Vízaktivitás (aw)

legfeljebb

0,91

b)    Érzékszervi jellemzők

A termék tetszetős megjelenésű, penészes vagy bevont termék esetén egyenletesen borított. Egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyú) álló, jól szeletelhető, tömör állományú húskészítmény.

3.1.2.    Megnevezés

Kolbász, kiegészítve az érlelésre történő utalással

3.2.    Érlelés-szabályozóval készült kolbászok

3.2.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Víz-fehérje hányados félszáraz kolbász

legfeljebb

2,1

Víz-fehérje hányados száraz kolbász

legfeljebb

1,9

Zsír-fehérje hányados félszáraz kolbász

legfeljebb

2,5

Zsír-fehérje hányados száraz kolbász

legfeljebb

2,7

Húsfehérje-tartalom

legalább

15,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

5,0% (m/m)

Vízaktivitás (aw)

legfeljebb

0,95

pH

4,8 és 5,3 között

 

b)    Érzékszervi jellemzők

A termék tetszetős megjelenésű, egyenletesen, de termékfajtánként változó méretben aprított és kevert hús- és szalonnaszemcsékből (faggyú) álló, jól szeletelhető, kissé puha állományú termék. A termék íze jellegének megfelelően enyhén savanykás lehet.

3.2.2.    Megnevezés

Kolbász, kiegészítve az érlelésre történő utalással

4.    Felvágottak

Különböző, de legalább 40 mm átmérőjű, természetes vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe ágyazott hús és/vagy szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.

4.1.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

 

 

Utóérlelés nélkül

Utóérlelt

Fehérjetartalom

legalább

12,0%

16,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

75,0%

49,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

35,0%

45,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

2,5%

3,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Tömör, rugalmas állomány. Egyenletes, világos rózsaszín szín.

A vágásfelületen húspépbe ágyazott különböző szemcseméretű azonos vagy különböző húsból és/vagy szalonna alapanyagból álló mozaikos szerkezet látható.

A burkolat sima.

A szárítással történt utóérlelés esetében a burkolat enyhén ráncos.

4.1.2.    Megnevezés

Felvágott

C rész

Termékek

1.    Párizsi

Legalább 55 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú, jól szeletelhető készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%.

1.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Fehérjetartalom

legalább

10,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

71,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

23,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

2,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő. Átmérője legalább 55 mm.

Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, a végeknél 10 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs.

Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap homogén állományú, 10 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1-2 mm-es méretűt tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.

Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép íze mellett borsíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen sós ízű. A főtt húspép és a bors illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők. Füstölt termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.

1.2.    Megnevezés

Párizsi

2.    Krinolin

Legalább 32 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) nem füstölt vagy füst ízesítésű készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%.

2.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Fehérjetartalom

legalább

10,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

71,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

23,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

2,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak, méret: Egyenletes vastagságú, az átmérő legalább 32 mm.

Burkolat: A burkolat ép, sima, tiszta, alatta és a végeknél 10 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs. Természetes bél felhasználása esetén a faggyúerezet a felület 15%-ánál nagyobb területen nem látható.

Állomány, szerkezet, metszéslap: Állománya rugalmas. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1-2 mm-es méretűt tartalmazhat. Első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.

Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép íze mellett bors-, fokhagyma- és fűszerpaprikaíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen, enyhén sós ízű. Illatában a főtt húspép, a bors, a fokhagyma és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők. Füstölt termékek esetében ízében és illatában a füst érezhető.

2.2.    Megnevezés

Krinolin

3.    Virsli

Legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%.

3.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Fehérjetartalom

legalább

10,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

70,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

25,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

2,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak, méret: Egyenletes vastagságú, az átmérő legfeljebb 30 mm.

Burkolat: A burkolat sima, tiszta, alatta 5 mm-nél nagyobb zsírzsák nem látható.

Állomány, szerkezet, metszéslap: Tapintásra rugalmas, se nem puha, se nem kemény. Szerkezete homogén, pép jellegű, a fűszereloszlás egyenletes. A metszéslap homogén állományú, 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1-2 mm-es méretűt tartalmazhat. Rágás után jól összeálló, melegen lédús, rágási maradék nincs.

Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép íze mellett bors- és paprikaíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen, enyhén sós ízű. Illatában a főtt húspép, a bors és a fűszerpaprika illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők. Füstölt termékek esetében ízében és illatában a füst érezhető.

3.2.    Megnevezés

Virsli

4.    Zala felvágott

Legalább 90 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött homogén húspépbe egyenletesen elosztott 12–18 mm szemcseméretűre aprított, pácolt sertéshús mozaikokat tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, jól szeletelhető készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 50%.

4.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Fehérjetartalom

legalább

12,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

69,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

23,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

2,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén legömbölyödő.

Burkolat: Ép, sima, tiszta, a végeknél 10 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs.

Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya rugalmas, se nem puha, se nem kemény. A rúd 5 különböző helyéről származó metszéslapokon legalább 4-4 húsmozaik legyen. Metszéslapján látható zsírszöveti rész nincs. A pép homogén, a húsrészek mérete 12–18 mm. 10 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1-2 mm-es méretűt tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, jól összeálló.

Szín, íz, illat: A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszereloszlás egyenletes. A főtt hús íze mellett bors- és fokhagymaíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen, enyhén sós ízű. A főtt hús, a bors és a fokhagyma illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők.

4.2.    Megnevezés

Zala felvágott

5.    Nyári turista felvágott

Legalább 60 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy műbélbe töltött húspépbe egyenletesen elosztott 6–8 mm szemcseméretűre aprított marhahúst és/vagy sertéshúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, utóérlelt, jól szeletelhető készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 65%.

5.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Fehérjetartalom

legalább

16,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

49,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

45,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

3,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak, méret: Egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő.

Burkolat: Kissé ráncos, tiszta, világos vörösesbarna, egyenletes színű, enyhe fényű. A burkolaton áttetszenek a szalonnadarabok. A burkolat alatt lég-, folyadék- és zsírzsák nincs.

Állomány, szerkezet, metszéslap: A rúd állománya se nem puha, se nem kemény. A mozaikos elemek mérete 6–8 mm, elrendezésük egyenletes. Nem tartalmaz 10 mm-nél nagyobb légüreget és 6 mm-nél nagyobb ín-, kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány kisebbet tartalmazhat. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, nem rágós, rágási maradék nincs. Felületi elváltozás nélkül szeletelhető.

Szín, íz, illat: A metszéslap összhatásában világosvörös színű. A fűszereloszlás egyenletes. Az érlelt főtt hús íze mellett füst-, bors-, fokhagyma-, paprika- és szegfűborsíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetők. Kellemesen, enyhén sós ízű. A főtt hús és a fűszerek illata érezhető, idegen szagok nem érezhetők.

5.2.    Megnevezés

Nyári turista felvágott, nyári turista

6.    Csemege debreceni

22–32 mm átmérőjű sertésvékonybélbe vagy emészthető műbélbe töltött húspépet, valamint 6–8 mm szemcseméretűre aprított marha és/vagy sertéshúst és/vagy baromfihúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, legfeljebb 15 cm hosszú készítmény. Tartósítását füstöléssel és főzéssel végzik. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 45%.

6.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Fehérjetartalom

legalább

11,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

62,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

35,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

2,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak, méret: 22–32 mm átmérőjű termék.

Burkolat: A burkolat sima, sérüléstől, szennyeződéstől mentes.

Állomány, metszéslap: Tömötten rugalmas, jól összeálló. A metszéslapon 6–8 mm nagyságú hús- és szalonnaszemcsék láthatók húspépbe ágyazva. 3 mm-nél nagyobb ín és kötőszöveti hártya darabokat nem tartalmazhat.

Szín, illat, íz: Barnáspiros színű, kellemesen füstös, fűszeres (kömény) illatú, ízhatása a felhasznált fűszereknek megfelelően harmonikus.

6.2.    Megnevezés

Csemege debreceni

7.    Parasztkolbász

25–38 mm átmérőjű, természetes bélbe vagy emészthető műbélbe töltött, 4–8 mm szemcseméretűre aprított sertés és/vagy marhahúst, szalonna alapanyagot és húspépet tartalmazó, füstölt, szárított készítmény.

7.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Víz-fehérje hányados

legfeljebb

1,9

Zsír-fehérje hányados

legfeljebb

3,0

Húsfehérje-tartalom

legalább

16,0%

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

5,0% (m/m)

Vízaktivitás (aw)

legfeljebb

0,91

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak, méret: 25–38 mm átmérőjű bélbe töltött termék.

Burkolat: Tiszta, folytonossági hiányoktól mentes, nem penészes, kissé göbös, dudoros felületű.

Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, nem rágós. A metszéslapon húspépbe ágyazott 4–8 mm nagyságúra aprított hús- és szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

Szín, illat, íz: A burkolat barnásvörös színű, a metszéslap színét a paprika határozza meg. Füstölt, kellemesen fűszeres illatú, harmonikus ízhatását a bors, a paprika és a fokhagyma adja.

7.2.    Megnevezés

Parasztkolbász

8.    Téliszalámi

Legalább 40 mm átmérőjű természetes vagy vízgőzáteresztő műbélbe töltött 2–4 mm szemcseméretűre aprított, egyenletesen elkevert sertéshúst és szalonna alapanyagot tartalmazó, füstölt, szárítással érlelt készítmény. Tömör állományú, jól szeletelhető, felülete szürkésfehér nemespenésszel egyenletesen fedett.

8.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Víz-fehérje hányados

legfeljebb

1,3

Zsír-fehérje hányados

legfeljebb

2,6

Húsfehérje-tartalom

legalább

18,0% (m/m)

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

5,0% (m/m)

Vízaktivitás (aw)

legfeljebb

0,91

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak, méret: Egyenletes vastagságú, legalább 40 mm átmérőjű, hengeres formájú, a felfüggesztésnek megfelelő végen elkeskenyedő, az ellenkező végen pedig legömbölyödő termék. A rúdhossz a töltési méretnek megfelelő (mini, turista, midi, normál).

Burkolat: Folytonossági hiányoktól mentes, nemespenésszel egyenletesen fedett, enyhén ráncos. A burkolat a töltelékhez jól tapad.

Állomány, metszéslap: Tömör, rugalmas, jól összeálló, jól szeletelhető, vágásérett, nem túl kemény. A metszéslapon barnásvörös sertéshús- és fehér szalonnaszemcsék láthatók egyenletes eloszlásban.

Szín, illat, íz: A burkolatot jellegzetes szagú, fehér, szürkésfehér nemespenész-bevonat borítja. A metszéslap kellemesen füstölt, fűszeres illatú. Ízét a felhasznált fűszerek, a füst és az érlelés során képződött nemespenész harmóniája adja.

8.2.    Megnevezés

Téliszalámi

9.    Parasztsonka

Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb vagy lapocka, amelyről a lábat, valamint a combból a faroktő- és medencecsontot (keresztcsont), a lapockából a lapockacsontot (lapátcsont) és porcot vagy az egész csontot eltávolították. A szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Sózással, pácolással és füstöléssel tartósítják. Egészben vagy darabban forgalmazzák.

9.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid-tartalom, füstölt nyers húsok esetében, legfeljebb 7,0% (m/m).

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak: Bőrrel és szalonnaréteggel fedett, a combra, illetve a lapockára jellemző alakú, megfelelően formázott.

Állomány: A nyers pácolt és füstölt sonkára jellemző puhaságú, tömötten rugalmas, kissé rágós, jól szeletelhető.

Szín, íz, illat: A bőrös és a húsos rész egyenletes vörösesbarna, a szalonnás rész világos sárgásbarna színű. Ízében, illatában a só és a füst érződik.

9.2.    Megnevezés

Parasztsonka

Utalni kell a darabolásra.

10.    Angolszalonna

Téglatest alakúra formázott, 4–12 cm vastag, 8–15 cm széles, 20–40 cm hosszú, bőrös vagy bőr nélküli szalonnás karaj alapanyagból álló, sózással, pácolással és füstöléssel készült termék.

10.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid-tartalom

legalább 1,5% (m/m) de legfeljebb 7,5% (m/m)

b)    Érzékszervi jellemzők

Alak méret: Egyenletes vastagságú téglatest, tiszta felületű.

Állomány, szerkezet: A darab állománya se nem puha, se nem kemény, húsos része a pácérett füstölt húsra, szalonnás része az érett szalonnára jellemző. A termék keresztmetszetének legalább 60%-a húsos rész.

Metszéslap, szín, íz, illat: A metszéslapon a szalonnás rész fehér, a húsos rész vöröses vagy rózsaszín. Jellegzetes enyhén sós, füstölt ízű és illatú.

10.2.    Megnevezés

Angolszalonna

11.    Sütnivaló kolbász

Sertésvékonybélbe, juhbélbe vagy emészthető műbélbe töltött húskészítmény, amely egyenletesen aprított 4–6 mm-es szemcsézettségű sertéshús és/vagy baromfihús és szalonna alapanyagok valamint jelleg és íz kialakító anyagok felhasználásával készül. Sóval tartósított nyers termék, fogyasztása előtt sütés szükséges. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 50%.

11.1.    Minőségi jellemzők:

a)    Kémiai összetétel:

Fehérjetartalom

legalább

12,0% (m/m)

Víztartalom

legfeljebb

60,0% (m/m)

Zsírtartalom

legfeljebb

35,0% (m/m)

Nátrium-klorid tartalom

legfeljebb

3,5% (m/m)

b)    Érzékszervi tulajdonságok

Alak, méret: A sertésvékonybélnek vagy emészthető műbélnek megfelelő átmérőjű pározott vagy folyamatos töltésű.

Burkolat: Sima, sérüléstől mentes, a töltelékhez jól tapad.

Állomány: Puha, jól összeálló.

Szín, illat, íz: Paprikától pirosra színezett hús és szalonnaszemcsék jellemzik, dominánsan paprika illatú; a felhasznált fűszerek íze érezhető.

11.2.    Jelölés

Megnevezés:

Sütnivaló kolbász

Egyéb jelölés:

A „fogyasztása előtt sütés szükséges” szöveget is fel kell tüntetni.

12.    Natúr libamáj, natúr kacsamáj

Egy vagy több hízottliba-máj vagy hízottkacsa-máj lebenydarabot legalább 90%-ban tartalmazó, csak sózott, hőkezeléssel tartósított májkészítmény.

12.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

2,0%

b)    Érzékszervi jellemzők

Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű, jól tisztított májdarabok Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható.

Állomány, szerkezet: A hízottmájra jellemző, kellően puha, jól szeletelhető.

Íz, illat: Hőkezelt májra jellemző illat és íz, minden idegen illattól és íztől mentes.

12.2.    Megnevezés

Natúr libamáj

Natúr kacsamáj

13.    Libamájblokk, kacsamájblokk

Szalonnával bélelt vagy béleletlen, formába töltött, a szalonnanélküli részben a májmasszában és a látható májdarabokkal együtt legalább 85% libamájat vagy kacsamájat tartalmazó, hőkezeléssel tartósított májkészítmény.

13.1.    Minőségi jellemzők

a)    Kémiai jellemzők a szalonnanélküli részben

Fehérjetartalom

legalább

7,0%

Nátrium-klorid-tartalom

legfeljebb

2,0%

b)    Érzékszervi jellemzők

Külső megjelenés: Egyenletes világos krémszínű májmasszában jól tisztított májdarabokat tartalmazó, bélelt termék esetén vékony (2-3 mm) szalonnaréteg határolja a szeleteket. Konzerv esetében 10% lékiválás a doboz alján megengedhető. Zsírkiválás a máj hőkezeléséből adódóan, változó mennyiségben nem kifogásolható.

Állomány, szerkezet: Kellően puha, a májmasszában halvány drapp/rózsaszínű májdarabok találhatók. Nem széteső, jól szeletelhető.

Íz, illat: A hőkezelt liba- vagy kacsamáj, a fűszerek és az egyéb ízkialakítók illata is érezhető. Idegen illat és íz nem érezhető.

12.2.    Megnevezés

Libamájblokk (csak libamáj felhasználása esetén)

Kacsamájblokk (csak kacsamáj felhasználása esetén)

Ízesített termék esetén az ízesítésre a termék megnevezésében utalni kell, pl. Tokaji aszús libamájblokk; Libamájblokk szarvasgombával

13. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez52

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/51-1 számú előírása a tejtermékekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/51-1 számú előírása a tejtermékekről

A rész

I.    1.    Ez az előírás a tehén-, juh-, kecske- és bivalytejre és az azokból készített termékekre vonatkozik.

    2.    A tejtermék-megnevezések a forgalomba hozott termékek esetében csak akkor használhatók, ha megfelelnek ezen előírás követelményeinek.

    3.    Nem terjed ki az előírás a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalom alatt álló, valamint hagyományos különleges termékként bejegyzett termékekre.

    4.    Ebben az előírásban meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme vonatkozásában az ezen előírásban meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

II.    1.    A termékek előállításához a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos üzemi, kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.

    2.    Ízesített termékek esetében az ízesítőanyagok mennyisége – ahol nincs erre vonatkozó előírás – a termék jellegzetességét biztosító arányú legyen.

    3.    A termékek előállítása, tárolása, szállítása során alkalmazni kell a tejtermékekre, valamint általában az élelmiszerekre vonatkozó külön jogszabályokban előírtakat is, ezek hiányában a tevékenységeket a szokásos jó gyakorlatnak megfelelően kell végezni.

    4.    A termékek csomagolására csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő csomagolóanyag és védőgáz használható fel. A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy semmilyen tulajdonságával (méret, megjelenés, tömeg, térfogat stb.) ne vezesse félre a fogyasztót.

    5.    A termékek jelölésében a vonatkozó jogszabályokban, valamint a B részben rögzítettek mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)    Megnevezés

–     Tehéntejből gyártott termék esetén nem kötelező a tehéntejre utalás. Amennyiben utalás történik, akkor elegendő a „tej” szó használata.

–     Nem tehéntejből gyártott termék esetén a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (például „ízesített tejkészítmény kecsketejből”). Kevert tejből (különféle tejelő állatoktól származó tejből, illetve tejtermékből) készített termék esetén az állatfaj neve kizárólag akkor tüntethető fel a termék megnevezésében, ha az egyszerű termékhányad legalább 70%-a a megnevezett állatfaj tejéből származik. Az állatfaj nevének feltüntetése esetén a kevert alapanyagra való utalást a megnevezésben szintén fel kell tüntetni (pl. „juhgomolya kevert tejből”).

–     Kevert alapanyagból (különféle tejelő állatoktól származó tejből, illetve tejtermékből) gyártott termékek esetén a megnevezésben ezt fel kell tüntetni (pl. „zsíros, félkemény sajt kevert tejből”).

–     Ízesített készítmények megnevezésében utalni kell az ízesítőanyagként használt élelmiszer nevére (pl. „Málnás joghurt”). Többféle ízesítőanyag használatakor a megnevezésben a meghatározó ízre kell utalni, illetve lehet az ízesítőanyagok közismert gyűjtőnevét (pl. „Erdei vegyes gyümölcsös joghurt”) is használni. Ha a terméket kizárólag aromával ízesítették, akkor a megnevezésben csak az „ .......ízű” kifejezéssel szabad utalni a termék jellegére (pl. „Őszibarackízű aludttej”).

–     A friss jelző fogyasztói tej esetében kizárólag 72 °C hőmérsékleten 15 másodpercig vagy ezzel egyenértékű hőkezeléssel pasztőrözött tejre használható. A foszfatázpróbának negatívnak, a peroxidázpróbának pozitívnak kell lennie.

–     A 2,8% zsírtartalmú tej nevezhető félzsíros tejnek.

–     Hagyományos füstölésre lehet utalni amennyiben a terméket közvetlenül a keményfa elégetéséből származó füstben füstölik.

b)    Egyéb jelölés

Az összetevők mennyiségi jelölésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően fel kell tüntetni:

–     kevert alapanyagból gyártott termékek esetében az összetevők felsorolásában a felhasznált tejféleségek mennyiségét is,

–     a nem kizárólagosan aromával ízesített termékek esetén az ízesítőanyag mennyiségét.

III.    Ezen előírás vonatkozásában:

    1.    Alvasztás: technológiai művelet, amelynek során a folyékony tej, tejszín stb. kocsonyás (gél) állapotba megy át. Megkülönböztetünk oltó hatására bekövetkező oltós alvadást, sav hatására lejátszódó savas alvadást, valamint oltó és sav együttes hatására végbemenő vegyes alvadást.

    2.    Alvasztóenzim (oltóenzim): olyan állati, növényi vagy mikrobaeredetű készítmény, amely a tejet édes állapotban megalvasztja.

    3.    Erjedési lyuk: az érés során a sajttésztában képződő széndioxid által kialakított többé-kevésbé szabályos kerek lyuk.

    4.    Élőflóra: a termékben jelen lévő, élő, hasznos mikroorganizmusok összessége.

    5.    Felfölöződés: a zsír elkülönülése a tej, a tejszín stb. felszínén.

    6.    Fölözés: a tejnek, savónak stb. zsírban dús és sovány részre való szétválasztása gépi úton.

    7.    Füstölés és a füstölt íz kialakítása

a)    Füstölés

Olyan művelet, amelynek célja az előállított füsttel a tejtermék füstölt ízének, esetenként színének, továbbá egyéb termékjellemzőinek kialakítása, valamint egyes terméktípusok eltarthatóságának növelése. A füst előállítása történhet keményfa közvetlen elégetésével vagy füstaromából, annak regenerálásával.

b)    Füst ízesítés

Olyan művelet, amelyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a tejtermékbe juttatják (bekeverés, injektálás stb.)

    8.    Homogénezés: a tej, a tejszín zsírgolyócskáinak elaprózása, esetenként ezekből halmazok képzése.

    9.    Hőkezelés: a tej, a tejszín, illetve a tejtermék melegítésével, hevítésével kapcsolatos művelet, amelynek célja a mikroorganizmusok számának csökkentése, elpusztítása. Főbb hőkezelési eljárások:

Pasztőrözés:

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) szerint.

Pasztőrözésnek tekinthető a magas hőmérsékleten végzett pillanathevítés is, amelynek során a tejet, tejszínt, illetve a tejterméket 100 °C alatti hőmérsékleten olyan hőmérséklet-idő kombinációval kezelik, amelynek eredményeként a hőkezelés után a foszfatáz- és a peroxidázpróba egyaránt negatív eredményt mutat.

Ultramagas hőmérsékleten végzett hőkezelés (UHT-kezelés):

Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete szerint.

Nagyon magas hőmérsékleten végzett hőkezelés (ESL-hőkezelés):

Olyan 100 °C feletti hőkezelés, amelynek során a tejet, a tejszínt, illetve a tejterméket legfeljebb 134 °C hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hőkezelik.

    10.    Író: a köpüléskor a zsír kiválása után a tejből, tejszínből visszamaradó folyékony termék.

    11.    Ízesítőanyag: gyümölcs-, zöldségkészítmények, fűszerek, növényi kivonatok, cukor, méz, egyéb élelmiszerek, aromák, amelyeket a termékek jellegzetes ízének elérése érdekében adnak a termékhez.

    12.    Kéregflóra: a sajt kiszáradt felületén, a kérgén megtelepedő, emberi egészségre ártalmatlan mikroorganizmusok összessége.

    13.    Kultúra (színtenyészet): egyes tejtermékek gyártásához használt, az emberi egészségre ártalmatlan speciális mikrobatenyészet.

    14.    Membránszűrés (membránszeparáció): a szelektív permeabilitás elvén alapuló művelet, amellyel a folyadék egy vagy több komponensét féligáteresztő membránnal, nyomás alkalmazásával szeparálják.

Megjegyzés: A művelet feltételei a megfelelő pórusméretű membrán, a szűréshez szükséges hajtóerő (nyomás) és az elválasztandó komponensek közötti méretkülönbség. A szűrési folyamat eredményeként permeátum és koncentrátum (retentátum) keletkezik. A fontosabb membránszűrési eljárások a reverzozmózis (hiperszűrés), a nanoszűrés (ultraozmózis), az ultraszűrés és a mikroszűrés.

    15.    Nemespenész: egyes sajtféleségek gyártásához használt penészgomba-tenyészet.

Fehér nemespenész: a Penicillium camemberti vagy a Penicillium caseicolum penészgomba fehér színű tenyészete.

Zöld nemespenész: a Penicillium roqueforti penészgomba tenyészete.

    16.    Ömlesztés: olyan peptizációval járó kolloidkémiai változás, amelynek során a sajtfehérje gél-állapotból szolállapotba megy át.

    17.    Ömlesztősók (emulgeálósók): azok az adalékanyagok, amelyek a sajtban lévő fehérjéket szolállapotúvá alakítják, és egyúttal segítik a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásba hozni.

    18.    Penészerezés: a zöld nemespenésszel érő sajtokban az érés során kialakuló kékeszöld színű penészerek hálózata.

    19.    Permeátum: a membránszűrés során a membránnyílásokon átmenő tejalkotórészeket tartalmazó folyadék.

    20.    Prebiotikumok: olyan természetes tápanyagok, amelyek jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ennélfogva elősegítik azok bélbeni elszaporodását, túlsúlyba kerülését.

    21.    Probiotikumok: olyan humán bélbaktériumok, amelyek jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára.

    22.    Probiotikus tejtermékek: a tápcsatorna egészséges működéshez nélkülözhetetlen ún. bélbarát mikrobatörzseket tartalmazó savanyú tejtermékek.

    23.    Röglyuk vagy röghézag: az össze nem tapadó (forradó) alvadékrögök között a sajt érése során termelődő szén-dioxid hatására képződő szabálytalan hézag, nyílás.

    24.    Rúzsflóra: vörösesbarna nyálkás bevonatot létrehozó Brevibacterium linens tenyészete a sajt felületén.

    25.    Savó: a tejnek a kazeinfehérje eltávolítása (kicsapatása) után visszamaradó része.

    26.    Savófehérje: a kazein eltávolítása után a savóban visszamaradó fehérjék összessége.

    27.    Savófehérje-koncentrátum: nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely a fehérjéknek savóból való elkülönítésével (pl. membránszeparációval) és vízelvonással készül.

    28.    Savókiválás: a savó spontán elkülönülése az alvadéktól.

    29.    Savószín: savóból fölözés útján nyert zsírdús termék.

    30.    Savóvaj: savószínből köpüléssel előállított vaj.

    31.    Szinbiotikum: a pro- és prebiotikumok együttese, amelyek előnyös hatása összegződik és nemegyszer szinergistává válik, amelyből eredően szinbiotikusak azok a tejalapú termékek, amelyek készítéséhez nemcsak probiotikumokat, hanem egy vagy több prebiotikumot is felhasználtak.

    32.    Tejfehérje-koncentrátum (retentátum): nagy fehérjetartalmú, meghatározott funkcionális tulajdonságú termék, amely tejből készül a fehérjék koncentrálásával (pl. membránszeparációval) és esetenként vízelvonással.

    33.    Tejsűrítmény: a tej vákuumbepárlásával vagy azzal egyenértékű művelettel előállított termék, amelyben a szárazanyag-összetevők egymáshoz viszonyított aránya megegyezik a tejben lévővel.

    34.    Utóhőkezelés: a félkész vagy a késztermék hőkezelése, jellemzően 68–76 °C hőmérsékleten a kultúrából származó mikrobák nagy részének elpusztítása céljából.

    35.    Vajolaj: a vajzsír szobahőmérsékleten folyékony frakciója.

    36.    Vízmentes tejzsír: legalább 99,8% tejzsírt és legfeljebb 0,1% vizet tartalmazó termék.

IV.    1.    Egyes tejtermékek részletes előírásait a B rész tartalmazza.

    2.    A B részben szereplő termékek előállításához az ott meghatározottakon túl felhasználhatók:

–     adalékanyagok, a vonatkozó előírásokban meghatározott termékekhez és az ott megjelölt mennyiségben,

–     vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok, a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.

B rész

    1.    Ízesített tejkészítmények; tej-, savó-, író- és permeátumalapú italok

    1.1.    A termékcsoport meghatározása

Az idetartozó termékek az 1.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből megfelelő hőkezeléssel készülnek.

    1.1.1.    Ízesített tejkészítmények

Olyan készítmények, amelyeket tejből, ízesítőanyagok, továbbá színezékek és egyéb adalékanyagok hozzáadásával állítottak elő. Az ízesített késztermékben a tejhányad legalább 70% (m/m) legyen. Állományuk folyékony, zselírozott vagy szilárd lehet.

A termék nem tartalmazhat olyan összetevőt, amely a tej komponenseinek helyettesítésére szolgál.

    1.1.2.    Tejalapú italok

Olyan készítmények, amelyekben a tejhányad legalább 50% (m/m), de nem éri el a 70%-ot (m/m), és az előállításukhoz savót, írót, permeátumot, esetleg vizet vagy ezek keverékeit, ízesítőanyagot, továbbá szükség szerint színezékeket és egyéb adalékanyagokat is felhasználnak.

    1.1.3.    Savó-, író- és permeátumalapú italok

Olyan készítmények, amelyekben a tejhányad nem éri el az 50% (m/m)-ot, és az előállításukhoz savót, írót, permeátumot, esetleg vizet vagy ezek keverékeit, továbbá ízesítőanyagot, továbbá szükség szerint színezékeket és egyéb adalékanyagokat is felhasználnak.

    1.2.    Felhasználható összetevők

Tej, tejsűrítmény, tejpor, író vagy ezek keveréke, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, ízesítőanyagok, laktózbontó enzim, víz.

Savó, permeátum, illetve ezek sűrítményei csak az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti termékekhez.

    1.3.    Minőségi követelmények

Zsírtartalmi követelmények az 1.1.1. és az 1.1.2. pont szerinti termékekre:

Zsírfokozat

Zsírtartalom, % (m/m)

sovány

legfeljebb

0,5

zsírszegény

legalább
legfeljebb

0,6
1,8

félzsíros

legalább
legfeljebb

1,9
3,4

zsíros

legalább

3,5

Egyéb követelmények:

Tejfehérje-tartalom, legalább    2,1% (m/m) az 1.1.1. pont szerinti termékekre.

Tejfehérje-tartalom, legalább    1,5% (m/m) az 1.1.2. pont szerinti termékekre.

Érzékszervi követelmények

 

Ízesített tejkészítmények

Tej-, savó-, író- és permeátumalapú ital

Tejital

Zselírozott tejkészítmény

Külső

Jellegzetes, az ízesítésre jellemző színű.

Jellegzetes, az ízesítésre jellemző színű, fényes felületű.

Egyenletes, az alapanyagra jellemző színű, ízesített termék esetén az ízesítő- és/vagy a színezőanyagra jellemző.

Állomány

Pelyhes kicsapódástól, felfölöződéstől és üledéktől mentes.

Egynemű, sima, a zselírozás mértékétől függően sűrűn folyó, kanalazható vagy májas, szájban elomló és a csomagolóeszköz falához jól tapadó.

Egynemű, kiválástól mentes.

Szag

Az ízesítésre jellemző, kellemesen aromás, tiszta.

Tiszta, idegen szagtól mentes, jellegzetes.

Íz

Az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző, jellegzetesen zamatos, tiszta.

Tiszta, idegen íztől mentes, jellegzetes.

    1.4.    Jelölés

A jelölésére vonatkozó jogszabályok és az A rész II. fejezet 5. pontja szerint az alábbi kiegészítésekkel.

Megnevezés

A termékek megnevezésében fel kell tüntetni a hőkezelésre utaló kifejezéseket és a termék tényleges zsírtartalmát tömegszázalékban.

Ha a tej összetételében módosítás történt, azt a megnevezéshez kapcsolt szóval vagy szavakkal kell jelezni, pl. „laktózbontott” vagy „csökkentett tejcukor tartalmú”.

Az 1.1.1. pont szerinti termék megnevezése tartalmazhatja a „tej” szót, pl. „karamellás tej”, „gyümölcsös tejkészítmény”.

Az 1.1.2. és az 1.1.3. pont szerinti készítmények megnevezésében a „tej” szó még szóösszetételben sem szerepelhet, ezért a csoportmegnevezés sem lehet része a termék megnevezésének. A megnevezés lehet pl. „Reggeli ital”, „Kakaós ital”, „Író” .

Egyéb jelölés

Fel kell tüntetni a termék 1.3. pont szerinti zsírfokozatát. Homogénezés esetén utalni kell a műveletre.

    2.    Savanyú tejtermékek

    2.1.    A termékcsoport meghatározása

Az idetartozó termékek megfelelően előkészített és hőkezelt tejből, a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztással készülnek.

10%-nál (m/m) kisebb zsírtartalom esetén savanyú tejekről, legalább 10% (m/m) és azt meghaladó zsírtartalom esetén savanyú tejszínekről beszélünk.

    2.1.1.    Élőflórás savanyú tejek és tejszínek (natúr)

Olyan termékek, amelyeket megfelelően előkészített és hőkezelt tejből, tejszínből, a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek, illetve probiotikus mikrobatörzsek hozzáadásával, savanyítással (pH-csökkentés) és alvasztással állítottak elő, és a minőségmegőrzési időtartamuk lejártáig legalább a 2.3. pontban előírt mennyiségben tartalmazzák a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat.

A fontosabb savanyú tejek és tejszínek gyártásához a következő speciális mikrobatenyészeteket használják.

a)    Joghurt: Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus meghatározott arányú szimbiotikus tenyészete.

b)    Kefir: Kefirgombából készített kultúra; Lactobacillus kefiri, Leuconostoc-, Lactococcus- és Acetobacter-félék jellemző arányban. Tartalmaz még laktózerjesztő élesztőket (Kluyveromyces marxianus) és laktózt nem erjesztő élesztőket (Saccharomyces unisporus, Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces exiguus, Debaryomyces hansenii).

c)    Más fermentált tejtermékek: Mezofil és/vagy termofil tejsavbaktériumok egytörzs- vagy keveréktenyészete.

    2.1.2.    Élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények

Olyan termékek, amelyeket a 2.1.1. pont szerinti termékekből ízesítőanyagok, a 2.2. pontban felsorolt összetevők vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elő úgy, hogy a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m) legyen. A végtermék a minőségmegőrzési időtartamának lejártáig a 2.1.1. pont szerinti termék arányának megfelelő mennyiségben kell, hogy tartalmazza a kultúrából származó élő, aktív mikroorganizmusokat.

Ha ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m) legyen.

    2.1.3.    Nem élőflórás savanyú tej- és tejszínkészítmények (natúr)

Olyan mikrobapusztító módszerrel (pl. utóhőkezeléssel) kezelt termékek, amelyeket a 2.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával, savanyítással és alvasztásssal állítottak elő. A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, így a termék hosszabb ideig tárolható.

    2.1.4.    Nem élőflórás, ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmények

Olyan mikrobapusztító módszerrel (pl. utóhőkezeléssel) kezelt termékek, amelyeket a 2.1.1. pont szerinti termékekből, a 2.2. pontban felsorolt összetevők vagy azok egy részének hozzáadásával állítottak elő úgy, hogy a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m) legyen. A mikrobapusztítás következtében a termékben a romlást okozó, valamint a kultúrából származó mikroorganizmusok száma és aktivitása nagymértékben csökken, így a termék hosszabb ideig tárolható.

Ha ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m) legyen.

    2.2.    Felhasználható összetevők

Tej, tejsűrítmény, vagy ezek keveréke, tejszín, vaj, tejpor, víz, étkezési só, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, prebiotikumok, a 2.1.1. pontban meghatározott mikrobatenyészetek.

Ízesítőanyagok és zselatin csak a 2.1.2. és 2.1.4. pontok szerinti termékekhez.

    2.3.    Minőségi követelmények

Fizikai és kémiai követelmények

Zsírfokozat

Zsírtartalom, % (m/m)

Savanyú tej(készítmény)

legalább

3,0

Zsírszegény savanyú tej(készítmény)

kevesebb, mint
de több, mint

3,0
0,5

Sovány savanyú tej(készítmény)

legfeljebb

0,5

Savanyú tejszín (tejföl)

legalább

20

Félzsíros savanyú tejszín (tejföl)

kevesebb, mint
de legalább

20
10

Speciális kémiai és mikrobiológiai követelmények

Jellemző

Savanyú tejek, a kefir kivételével

Kefir

Tejföl

Tejfehérje-tartalom, legalább, % (m/m)

2,7

2,7

Zsírmentes szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)

5,9*

Tejfehérje-tartalom a zsírmentes szárazanyagban, legalább, % (m/m)

34,0

Tejsavtartalom a vízfázisban, legalább, % (m/m)

0,6

Savfok, SH°

25–40

Kultúrából származó tejsavbaktériumok száma, legalább, élőcsíra/g

107

107

106

Kultúrából származó élesztők száma, legalább, élőcsíra/g

104

* Félzsíros tejföl esetén 6,4% (m/m).

Megjegyzés: Probiotikumot tartalmazó savanyú tejtermékek esetén a probiotikus mikrobák száma a minőségmegőrzési idő végén legalább 106 élőcsíra/g kell, hogy legyen.

A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetében a követelmények az egyszerű savanyú termékhányadra vonatkoznak az ízesítő- és egyéb anyagok hozzáadása előtt.

A 2.1.3. és a 2.1.4. pont szerinti termékekre az élőcsíra-előírások nem vonatkoznak.

Érzékszervi követelmények

 

Natúr savanyú tej és tejszín

Ízesített savanyú tej- és tejszínkészítmény

Külső

Egyenletesen csontfehér színű, felfölöződéstől mentes.

Egyenletes, a termék jellegének megfelelő színű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, darabos ízesítőanyagok felhasználásakor az alvadékban a darabok láthatók, habosítás esetén a habszerkezet érzékelhető.

Állomány

A májas alvadék egynemű, a csomagolóeszköz falához jól tapadó, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, összekeverés után sima, sűrűn vagy hígan folyó;
a habart alvadék egynemű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, sima, sűrűn vagy hígan folyó.

Hígan vagy közepesen sűrűn folyó vagy habszerkezetű, felfölöződéstől és savókiválástól mentes, darabos ízesítőanyagok használatakor az alvadékban a darabok érzékelhetők.

Szag

Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelően aromás.

Kellemesen savanykás, a használt kultúrára és az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.

Íz

Kellemesen savanykás, a termék jellegének megfelelően zamatos.

Kellemes savanykás-édeskés vagy sós, a használt kultúrára és az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.

    2.4.    Jelölés

A jelölésre vonatkozó jogszabályok és az A rész II. fejezet 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel.

Megnevezés

Például: joghurt, kefír, acidofilusz tej, aludttej, tejföl.

A „joghurt” név csak a 2.1.1. a) pont szerinti termékekre, illetve a 2.1.2. pont követelményeinek is megfelelő ízesített változatainak megnevezésében használható.

A „kefír” név csak a 2.1.1. b) pont szerinti termékekre, illetve a 2.1.2. pont követelményeinek is megfelelő ízesített változatainak megnevezésében használható.

Az „aludttej” az „acidofilusz tej” és a „tejföl” név csak a 2.1.1. c) pont szerinti termékekre, illetve a 2.1.2. követelményeinek is megfelelő ízesített változatainak megnevezésben használható.

Probiotikumot és prebiotikumot egyaránt tartalmazó élőflórás termék szinbiotikusnak is nevezhető.

Nem élőflórás termékek esetében a termék megnevezésében a „savanyú tej” vagy „savanyú tejszín” szókapcsolatot kell használni, kivéve a tejfölt, ahol megengedett és elegendő a „tejföl” szó használata.

Egyéb jelölés

Fel kell tüntetni a termék zsírfokozatát, ha az félzsíros, zsírszegény vagy sovány. A 2.1.2. és a 2.1.4. pont szerinti termékek esetén a zsírfokozatot a natúr termékhányadra vonatkoztatva kell megadni.

Meg kell jelölni a késztermék tényleges zsírtartalmát tömegszázalékban. Jelezni kell a csomagoláson a nem élőflórás termékek esetén a mikrobapusztító eljárást (pl. utóhőkezelést), illetve ha a termék állagát jelentősen befolyásoló egyéb fizikai kezelést (például habosítást) is alkalmaztak.

Az „élőflórás” kifejezés a 2.1.1. és a 2.1.2. pont szerinti termékekre használható.

    3.    Tejszínek és tejszínkészítmények

    3.1.    A termékcsoport meghatározása

Tejből fölözés vagy más koncentrálási eljárással nyert, zsírban dúsított, továbbá a 3.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből készülő, megfelelően hőkezelt és hűtött, esetleg homogénezett, legalább 10% (m/m) zsírtartalmú, „zsír a vízben” emulzió típusú tejtermék.

Az idetartozó termékek lehetnek tejszínek, továbbá ezek felhasználásával és ízesítőanyagok hozzáadásával előállított ízesített tejszínkészítmények.

    3.1.1.    Tejszínek

Különböző zsírtartalommal gyártott, hőkezelt és hűtött, esetleg homogénezett zsírdús termékek. Idetartoznak a félzsíros tejszín, a tejszín, a habtejszín, a zsírdús habtejszín és az extra zsíros tejszín.

    3.1.2.    Ízesített tejszínkészítmények

Olyan termékek, amelyeket a 3.1.1. pont szerinti termékekből a 3.2. pontban felsorolt összetevők szükség szerinti hozzáadásával, hőkezeléssel és hűtéssel állítottak elő, és folyékony vagy habosított formában hoztak forgalomba. Az ízesített késztermékben az ízesítés előtti tejszínhányad legalább 58% (m/m) legyen.

Ha ízesítésre gyümölcsöt használnak, annak hányada (az erős ízű, savas gyümölcsök kivételével) a végtermékben legalább 4% (m/m) legyen.

    3.1.3.    Aeroszolos tejszínek és ízesített tejszínkészítmények

A 3.1.1. és a 3.1.2. pont szerinti termékeket inert gázzal működő, porlasztószelepes, nyomásálló csomagolóeszközben hozzák forgalomba, amelyből a termék a szelep nyitásával habosított formában nyerhető ki.

    3.2.    Felhasználható összetevők

Tej, tejsűrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok.

Ízesítőanyagok, levegő és vagy inert gázok csak a 3.1.2. és a 3.1.3. pont szerinti termékekhez.

    3.3.    Minőségi követelmények

Fizikai és kémiai követelmények

Zsírfokozat

Zsírtartalom, % (m/m)

Félzsíros tejszín

legalább
kevesebb, mint

10
18

Tejszín

legalább
kevesebb, mint

18
45

Extra zsíros tejszín

legalább

45

Habtejszín és tejszínhab

legalább
kevesebb, mint

25
35

Zsírdús habtejszín és zsírdús tejszínhab

legalább

35

Érzékszervi követelmények

 

Tejszín

Ízesített és aeroszolos tejszínkészítmény*

Külső

Egyenletesen csontfehér színű, felfölöződéstől mentes vagy legfeljebb kismértékben felfölöződött, de a tejszínréteg keveréssel könnyen eloszlatható.

Felfölöződéstől mentes, az ízesítőanyagra jellemző színű, darabos ízesítőanyag használatakor a darabok láthatók.

Állomány

Sima, egynemű, a zsírtartalomnak megfelelően sűrűbben folyó, habbá verve a hab kemény, léeresztéstől mentes.

Sima, az ízesítőanyag eloszlása egyenletes, darabos ízesítőanyag használatakor a darabok érzékelhetők.

Szag

Tiszta, kellemes, enyhén főtt szagú.

Kellemes, az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.

Íz

Enyhén édeskés, telt, tiszta, kellemesen főtt ízű.

Kellemesen édes, az ízesítőanyagra vagy az aromára jellemző.

* Habosított termék esetén az előírások a habosítás előtti állapotra, illetve aeroszolos tejszínkészítmény esetén értelemszerűen a tejszínhabra vonatkoznak.

    3.4.    Jelölés

A jelölésre vonatkozó jogszabályok és az A rész II. fejezet 5. pontja szerint az alábbi kiegészítésekkel.

Megnevezés

Tejszín, habtejszín, tejszínhab.

A megnevezéshez kapcsolódóan fel kell tüntetni a hőkezelés módját és a zsírtartalmat tömegszázalékban is. A termék nevében fel lehet tüntetni a felhasználás célját (pl. kávétejszín, főzőtejszín).

Egyéb jelölés

Fel kell tüntetni az esetleges homogénezést, illetve aeroszolos termék esetén annak tényét is. A habtejszín feliratán jelezni kell, hogy a habbá verhetőség érdekében a tejszínt a habbá verés előtt legalább 12 órán keresztül 1–5 °C-on kell tartani.

Aeroszolos termékek esetében a termék biztonságos felhasználására vonatkozó külön jogszabályok jelölési előírásait is be kell tartani.

    4.    Oltós alvasztású, érlelt sajtok

    4.1.    A termékcsoport meghatározása

Tejből, továbbá a 4.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, a jellegének megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással – előállított szilárd vagy félszilárd termék, amelyben a savófehérje–kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyet rövidebb-hosszabb ideig érlelnek.

Megfelelő ízesítőanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók az oltós alvasztású, érlelt sajtok ízesített (pl. köményes) és füstölt változatai is.

Az oltós alvasztású, érlelt sajtok extra kemény, kemény, félkemény vagy lágy állományúak.

    4.1.1.    Extra kemény és kemény sajtok

A kemény és extra kemény sajtokat a szilárd, kemény sajttészta, általában a nagy méret és tömeg, a szabályos alak és a több hónapos érési idő jellemzi. Egész tömegükben érnek, de egyes esetekben érésükben a kéregflórának is szerepe lehet.

Az idetartozó sajtok három alcsoportba sorolhatók:

    4.1.1.1.    Reszelni való sajtok

Legfőbb jellemzőjük a kemény, szemcsés, nehezen vágható, inkább törhető, reszelhető állomány.

    4.1.1.2.    Erjedési lyukas sajtok

Legfőbb jellemzőjük a kemény, rugalmas, vágható állomány, a metszéslapon nagyjából egyenletes eloszlásban nagy, kerek (Ementáli típusú) vagy kisebb, kerek (Gruyer típusú), tompafényű vagy fényes erjedési lyukak.

    4.1.1.3.    Cseddározással gyártott sajtok

Jellemző tulajdonságuk a kemény, de sajátosan képlékeny állomány, a zárt vagy legfeljebb kisebb röghézagokat, repedéseket mutató sajttészta.

    4.1.2.    Félkemény sajtok

A félkemény sajtokat a szilárd, de jól vágható állomány, a közepes méret és tömeg, a szabályos alak, valamint a többhetes érési idő jellemzi. Egész tömegükben egyenletesen érnek, egyes alcsoportok érésében a kéregflóra is szerepet játszik.

Az idetartozó sajtok négy alcsoportba sorolhatók:

    4.1.2.1.    Erjedési lyukas sajtok

Jellemzőjük a nagyjából egyenletes eloszlásban, nem túl sűrűn elhelyezkedő, 3–6 mm átmérőjű, kerek erjedési lyukakat mutató metszéslap és a száraz vagy kissé nyirkos sajtfelület (kéreg).

    4.1.2.2.    Röglyukas sajtok

Legfontosabb jellemzőjük a röglyukas (röghézagos) sajttészta, továbbá, hogy egyes sajtféleségek érésében a kéregflórának több-kevesebb szerepe van.

    4.1.2.3.    Hevített-gyúrt sajtok

Jellemzőjük a zárt, legfeljebb légzárványokat mutató, kemény, de sajátosan képlékeny sajttészta, az egész tömegben való lassú érés, az enyhe íz.

    4.1.2.4.    Nemespenészekkel és/vagy rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a vágható, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésű sajttészta, esetleg a fehér penészbevonat, a jellegzetes, karakterisztikus, pikáns, csípős íz.

    4.1.3.    Lágy sajtok

A lágy sajtokat lágy, a kenhetőtől a könnyen vághatóig terjedő állomány, a kis méret és tömeg, a rövid érési idő jellemzi. A sajtok nagy részének érésében a kéregflóra fontos szerepet játszik, és sok ide tartozó sajt kívülről befelé érik.

Az idetartozó sajtok öt alcsoportba sorolhatók:

    4.1.3.1.    Rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a lágy sajttészta, legfeljebb kevés apró erjedési vagy röglyukkal, a rúzsflóra meghatározó szerepe az érésben, a jellegzetes pikáns szag és íz.

    4.1.3.2.    Fehér nemespenésszel érő sajtok

Legfontosabb jellemzőjük a fehér penészbevonat, a lágy sajttészta, a gombára emlékeztető szag és íz.

    4.1.3.3.    Belső érésű sajtok

Jellemzőjük a lágy állomány, a zárt vagy kevés röglyukat, esetleg erjedési lyukat mutató metszéslap, az enyhe, savanykás íz.

    4.1.3.4.    Sólében érlelt sajtok

Legfontosabb jellemzőjük, hogy a sajtok sós, savós-vizes lében, ún. szalamurában érnek és kerülnek rendszerint forgalomba. A fehér, csontfehér sajttészta mérsékelten lágy, képlékeny, de ugyanakkor törékeny, íze jellegzetesen savanykás, sós.

    4.1.3.5.    Nemespenészekkel és rúzsflórával érő sajtok

Jellemzőjük a lágy, zárt vagy röghézagos, esetenként kékeszöld penészerezésű sajttészta, esetleg a fehér penészbevonat, a jellegzetes karakterisztikus, pikáns, csípős íz.

    4.2.    Felhasználható összetevők

Tej, tejszín, savószín, tejpor, tejsűrítmény, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, részben fölözött tej, sovány tej, író vagy ezek kombinációi, tejsavbaktérium-kultúrák, Propionibacterium shermanii színtenyészete, Brevibacterium linens színtenyészete, Penicillium roqueforti színtenyészete, Penicillium camemberti vagy Penicillium caseicolum színtenyészete, probiotikumok vagy ezek keveréke, más, élelmiszer-biztonsági szempontból nem aggályos, engedélyezett színtenyészetek, rennin vagy más megfelelő alvasztóenzim, víz, étkezési só.

Ízesítőanyagok csak az ízesített sajtokhoz használhatók.

    4.3.    Minőségi követelmények

Fizikai és kémiai követelmények

Zsírfokozat

Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)

Zsírdús

legalább

60

Zsíros

legalább
kevesebb, mint

45
60

Félzsíros

legalább
kevesebb, mint

25
45

Zsírszegény

legalább
kevesebb, mint

10
25

Sovány

kevesebb, mint

10

Állomány szerinti megnevezés

Víztartalom a zsírmentes
sajtanyagban (Vzsmsa)*, % (m/m)

Extra kemény sajt

<51

Kemény sajt

49–56

Félkemény sajt

54–69

Lágy sajt

>67

    4.4.    Jelölés

A jelölésre vonatkozó jogszabályok és az A rész II. fejezet 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel.

Megnevezés

Sajt.

A megnevezéshez kapcsolódóan minden sajt esetében fel kell tüntetni a 4.1.1., a 4.1.2. vagy a 4.1.3. pont szerinti állományjellemző csoport nevét.

Egyéb jelölés

Fel kell tüntetni a sajt 4.3. pont szerinti zsírfokozatát, illetve a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmat tömegszázalékban. A penésszel, rúzsflórával és sólében érlelt sajtok esetén utalni kell erre a sajátosságra.

    5.    Savas és vegyes alvasztású sajtok

    5.1.    A termékcsoport meghatározása

Tejből, íróból vagy sajtsavóból, esetleg ezek keverékéből, továbbá az 5.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, jellemzően mikrobiológiai savas és azt esetleg kiegészítő oltós (vegyes), többnyire hosszú idejű alvasztással, a tejfehérje részleges vagy teljes koagulálásával, majd részbeni savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén permeátumelvonással – előállított termékek, amelyekben a savósajtok kivételével a savófehérje–kazein arány nem haladja meg a tejben lévőt, és amelyeket frissen vagy rövid érlelés után fogyasztanak.

Ízesítőanyagok szükség szerinti hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók a savas és vegyes alvasztású sajtok ízesített (pl. köményes) és füstölt változatai is.

Az idetartozó sajtok három csoportba sorolhatók:

    5.1.1.    Friss sajtok

Jellemzőjük, hogy a gyártás után azonnal fogyaszthatók, lágy állományúak és kellemesen savanykás ízűek. Két további alcsoportba oszthatók:

    5.1.1.1.    Étkezési tehéntúró (tehéntúró, túró)

Tehéntejből tejsavbaktérium-kultúra, esetleg alvasztóenzim hozzáadásával készített savas vagy vegyes alvasztású, rögös állományú, kelvirágszerű friss sajt.

    5.1.1.2.    Tejszínsajtok, érlelés nélküli friss sajtok

A friss sajtok ezen egyik alcsoportját a nagy zsírtartalmú, mikrobiológiai savas és azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással gyártott tejszínsajtok képezik. A friss sajtok másik nagy alcsoportját a különböző zsírtartalommal és állománnyal (pl. krémes, habos stb.), kizárólag mikrobiológiai savas vagy azt kiegészítő oltós (vegyes) alvasztással gyártott termékek képezik. Az érlelés nélküli friss sajtok kombinálhatók tejszínes (pl. Cottage cheese) vagy tejfölös (Tejfölös túró) öntettel. A termékcsoporthoz tartoznak a vegyes alvasztással készített gomolyafélék is.

    5.1.2.    Túrósajtok

Jellemzőjük, hogy alapanyaguk tejből készített nagy szárazanyag-tartalmú sovány vagy zsíros savas túró, amelyből a terméket megfelelő előkészítés, majd rúzskultúra vagy fehér, vagy kék nemespenész-kultúra hozzáadásával, rövid érleléssel állítják elő (pl. Pogácsasajt). Idetartozik a savanyú túróból főzéssel előállított főzött sajt is.

    5.1.3.    Savósajtok

Jellemzőjük, hogy savóból, esetleg tejjel, íróval vagy tejszínnel kevert savóból, legfeljebb 4,5 pH-értékig való savanyítással és hevítéssel – esetleg membránszeparációval – állítják elő a félszilárd vagy kenhető, krémes állományú terméket, amelyet natúr vagy ízesített változatban fogyasztanak (pl. Orda, Ricotta).

    5.2.    Felhasználható összetevők

Tej, tejsűrítmény, tejszín, író, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, tejsavbaktérium-kultúrák, rennin vagy más megfelelő alvasztóenzim, probiotikus mikrobatörzsek, prebiotikumok, víz, étkezési só, ízesítőanyagok.

Az 5.1.1.1. pont szerinti termékhez étkezési kazeinát nem használható.

Édes, illetve savanyú sajtsavó, rúzskultúra, nemespenész-kultúrák (kamember, rokfort) az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti termékekhez.

    5.3.    Minőségi követelmények

Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.1. és az 5.1.2. pont szerinti termékekre

Zsírfokozat

Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)

Zsírtartalom a szárazanyagban,
% (m/m)

Savfok*,
SH°

zsírdús

40,0

legalább

60,0

60–100

zsíros

35,0

legalább
kevesebb, mint

45,0
60,0

félzsíros

25,0

legalább
kevesebb, mint

25,0
45,0

zsírszegény

20,0

legalább
kevesebb, mint

10,0
25,0

sovány

15,0

kevesebb, mint

10,0

60–90

* A savfok kizárólag az 5.1.1.1. pont szerinti termék esetében minőségi követelmény.

Fizikai és kémiai követelmények az 5.1.3. pont szerinti termékekre

Megnevezés

Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)*

Tejszínes savósajt

legalább

33,0

Savósajt

legalább
kevesebb, mint

10,0
33,0

Sovány savósajt

kevesebb, mint

10,0

* A szárazanyag a laktóz kristályvizét is tartalmazza.

Érzékszervi követelmények

 

Tejszínsajt,
érlelés nélküli friss sajt

Étkezési tehéntúró
(túró, tehéntúró)

Túrósajt

Savósajt

Külső

Egyenletesen csontfehér, a tejszínsajt selymesen vagy nedvesen fénylő, a krémes állományú friss sajt tompa fényű.

Egyenletesen csontfehér színű.

Jellemzően korongformájú, sima és hézagmentes felületű, a használt kultúrára jellemző színű.

Egyenletesen csontfehér, tompa fényű.

Állomány

A tejszínsajt vágásfelülete zárt, kisebb hézagok elfogadhatók.
A krémes állományú friss sajt jól kenhető, nyeléskor enyhén tapadó.

Laza rögökbe összeálló, kelvirágra emlékeztető halmazok. Gépi úton csomagolt termékek (pl. tégelyes) esetén egynemű tömb, amely laza rögökből álló halmazokra törhető.
Szájban jól érzékelhetően rögös állományú.

Halványsárga, áttetsző, lyuk nélküli, rugalmas, szájban elomló, legfeljebb kis túrós maggal.

Sima, egynemű, kissé tapadós, szájban elomló, vagy krémes.

Szag

Kellemesen savanykás, jellegzetesen aromás, tiszta, idegen szagtól mentes.

Jellegzetesen pikáns, aromás, idegen szagtól mentes.

Jellegzetesen aromás, savanykás, idegen szagtól mentes.

Íz

Jellegzetesen aromás, kellemesen savanykás, friss, tiszta, a tejszínsajt kellemesen sós, idegen íztől mentes.

Kellemesen savanykás, jellegzetesen zamatos, tiszta, idegen íztől mentes.

Kellemesen sós, jellegzetesen zamatos, pikáns, enyhén savanykás, idegen íztől mentes.

Kellemesen sós, enyhén savanykás, tiszta, idegen íztől mentes.

    5.4.    Jelölés

A jelölésre vonatkozó jogszabályok és az A rész II. fejezet 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel.

Megnevezés

Hagyományosan ismert terméknevek, az 5.1.1., az 5.1.2. és az 5.1.3. pont szerinti, illetve a termék jellegét meghatározó nevek. Pl. Friss sajt, Ricotta, Túrósajt, Savósajt.

Az „étkezési tehéntúró”, a „tehéntúró” vagy a „túró” megnevezés kizárólag az 5.1.1.1. pont szerinti termék esetében használható. Az étkezési tehéntúróétól eltérő állományú friss sajtok esetében ezek a megnevezések önállóan nem használhatók, a megnevezésben elő- vagy utótagként fel kell tüntetni a friss sajt állományára jellemző tulajdonságot, pl. „krémtúró”, „túróhab”.

Egyéb jelölés

Fel kell tüntetni a termék 5.3. pont szerinti zsírfokozatát és a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmát tömegszázalékban.

    6.    Sajtkészítmények

    6.1.    A termékcsoport meghatározása

Savas és/vagy oltós alvasztású sajtokból, továbbá a 6.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, speciális technológiai műveletekkel (darálás, simítás, kutterozás stb.) előállított, általában kenhető állományú termékek. Készülhetnek friss (rövidebb minőségmegőrzési idejű, esetenként élőflórás) és tartós (hőkezelt) változatban.

Az idetartozó termékek három csoportba sorolhatók:

    6.1.1.    Natúr sajtkészítmények

Savas és/vagy oltós alvasztású sajtokból, esetleg más tejeredetű termékek hozzáadásával készülnek (pl. gomolyatúró, vajas márványsajt).

    6.1.2.    Ízesített sajtkészítmények

Savas és/vagy oltós alvasztású sajtokból ízesítőanyagok hozzáadásával előállított termékek (pl. körített tehéntúró, sonkás krémsajt). A termékekben a tejeredetű termékhányad legalább 70% (m/m) legyen.

    6.1.3.    Desszert jellegű sajtkészítmények

A termék desszert jellegét az ízesítőanyag használata (pl. gyümölcsös túróhab) vagy bevonatként való alkalmazása (pl. csokoládébevonatos vagy kakaóbevonatos túródesszert) adja. A termékek sajttöltetében a tejeredetű termékhányad legalább 50% (m/m) legyen.

    6.2.    Felhasználható összetevők

Savas és oltós alvasztású sajtok, tejszín, vaj, vízmentes tejzsír, tejsűrítmény, tejpor, savópor, írópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, egyéb tejszármazékok, étkezési só, inert gázok, víz.

Ízesítőanyagok, zselatin csak a 6.1.2. és 6.1.3. pont szerinti termékekhez.

    6.3.    Minőségi követelmények

Fizikai és kémiai követelmények a 6.1.1. pont szerinti termékekre

Zsírfokozat

Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)

Zsírtartalom a szárazanyagban, % (m/m)

zsírdús

50,0

legalább

60,0

zsíros

40,0

legalább
kevesebb, mint

45,0
60,0

félzsíros

30,0

legalább
kevesebb, mint

25,0
45,0

zsírszegény

25,0

legalább
kevesebb, mint

10,0
25,0

sovány

20,0

kevesebb, mint

10,0

Érzékszervi követelmények

 

Natúr sajtkészítmény

Ízesített sajtkészítmény

Desszert jellegű sajtkészítmény

Külső

Az alapanyag-sajt(ok)ra jellemző.

Az alapanyagsajt(ok)ra emlékeztető.

Rétegezett termékek esetén a rétegek elhatároltak, bevonatos termékek esetén a bevonat egyenletesen fedi a terméket. Habosított termékek esetében a habeloszlás egyenletes és finom.

Állomány

Sima, jól kenhető, szájban olvadó.

Jól kenhető, az ízesítőanyag darabjai, szemcséi érzékelhetők.

Az alapanyag-réteg, -töltet finoman szemcsés, a bevonat ép, könnyen harapható. Habosított termékek esetén az állomány könnyű.

Szag

Kellemes, jellegzetes, az alapanyagra emlékeztető.

Kellemes, jellegzetesen aromás, az ízesítőanyag(ok)ra emlékeztető.

Kellemes, tiszta, az alapanyagsajtra, illetve az ízesítőanyagra vagy a bevonatra emlékeztető.

Íz

Kellemesen sós, zamatos, az alapanyagra jellemző.

Kellemes, jellegzetesen zamatos, az ízesítőanyag(ok)ra jellemző.

Kellemesen édes, illetve az ízesítőanyagra vagy a bevonatra jellemző.

    6.4.    Jelölés

A jelölésre vonatkozó jogszabályok és az A rész II. fejezet 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel.

Megnevezés

Hagyományosan ismert terméknevek, a 6.1.1., a 6.1.2., a 6.1.3. pont szerinti, illetve a termék jellegét meghatározó nevek. Pl. Gomolyatúró, Juhtúró, Túrókrém, Vajas márványsajt, Sonkás sajtkrém.

Túrókészítmények esetén a sajt elnevezés használata nem kötelező.

Egyéb jelölés

A 6.1.1. pont szerinti termékek esetében fel kell tüntetni azok 6.3. pont szerinti zsírfokozatát, illetve a szárazanyagra vonatkoztatott tényleges zsírtartalmat is tömegszázalékban. Az utóhőkezelt termékek esetén jelezni kell az utóhőkezelés tényét is.

    7.    Ömlesztett sajtok és ömlesztett sajtkészítmények

    7.1.    A termékcsoport meghatározása

Egy vagy több sajtféleségből, tejalkotórészek és/vagy egyéb élelmiszerek hozzáadásával vagy ezek nélkül, aprítással, keveréssel, hőkezeléssel (ömlesztéssel) és emulgeálással előállított tejtermék.

A termékek készíthetők vágható vagy kenhető állománnyal. A vágható állományú termékeket a legfeljebb 90, a kenhetőeket a 91–240 közötti, 18 °C hőmérsékleten mért penetrációs érték jellemzi.

Az idetartozó termékek három csoportba sorolhatók:

    7.1.1.    Megnevezett sajtféleségű ömlesztett sajt

Olyan termék, amelyet kizárólag sajt(ok)ból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír (tejszín, vaj, vajzsír, vajolaj) hozzáadásával, ömlesztéssel állítanak elő. A termékben a megnevezett sajtféleség(ek) mennyisége a sajthányad legalább 75% (m/m)-a legyen a vágható és a kenhető állományú sajtokban egyaránt. A fennmaradó sajthányad hasonló típusú sajtból álljon.

A megnevezett sajtféleségből előállított vágható állományú ömlesztett sajt szárazanyag-tartalma legfeljebb 4% (m/m)-kal lehet kisebb, mint a gyártáshoz felhasznált megnevezett sajté, vagy mint a felhasznált sajtok szárazanyagainak számtani középértéke.

Ízesítőanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával előállíthatók az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változatai is.

    7.1.2.    Ömlesztett sajt

Olyan termék, amelyet sajt(ok)ból, a víz és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír és egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel állítanak elő. Ez utóbbiak mennyisége legfeljebb annyi lehet, hogy a végtermékben a tejcukor mennyisége ne haladja meg az 5%-ot (m/m).

Ízesítőanyagok (cukor kivételével) hozzáadásával előállíthatók az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változatai is.

    7.1.3.    Ömlesztett sajtkészítmény (pl. ömlesztett sajtkrém)

Olyan termék, amely sajt(ok)ból, a víz- és a zsírbeállításhoz szükséges tejzsír, valamint egyéb tejtermékek hozzáadásával, ömlesztéssel állítanak elő. Követelmény, hogy a végtermék szárazanyagában a sajt(ok) mennyisége legalább 51% (m/m) legyen, a tejcukortartalom nincs korlátozva.

Ízesítőanyagok hozzáadásával előállíthatók az ebbe a csoportba tartozó termékek ízesített változatai is.

    7.2.    Felhasználható összetevők

Sajtok, víz, tejszín, vaj, vajolaj, egészségre ártalmatlan baktériumkultúrák, ízesítőanyagok a cukrok kivételével, étkezési só.

Tej, tejsűrítmény, tejpor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, savószín, savóvaj, savópor, étkezési kazeinátok csak a 7.1.2. és a 7.1.3. pont szerinti termékekhez.

Cukrok csak a 7.1.3. pont szerinti termékekhez.

    7.3.    Minőségi követelmények

Fizikai és kémiai követelmények

Zsírfokozat

Zsírtartalom a sajt-szárazanyagban, % (m/m)

Szárazanyag-tartalom, legalább, % (m/m)

Vágható ömlesztett sajtok
és sajtkészítmények*

Kenhető ömlesztett sajt és ömlesztett sajtkészítmény

Zsírdús

legalább

60

52

44

Zsíros

legalább
kevesebb, mint

45
60

48

41

Félzsíros

legalább
kevesebb, mint

25
45

40

31

Zsírszegény

legalább
kevesebb, mint

10
25

36

29

Sovány

kevesebb, mint

10

34

29

* A megnevezett sajtféleségű vágható ömlesztett sajtok vonatkozásában a 7.1.1. pontban előírtak az irányadóak.

Érzékszervi követelmények

Alak:    szabályos alakú ömlesztett sajtdarabok.

Külső:    a termék kéreg nélküli, felülete sima, a csomagolóanyag hézagmentesen simul a felülethez, a hajtogatás ráncaiban nem lehet sajtanyag. Felületi ízesítés esetén az ízesítőanyag a sajt felületén egyenletes eloszlásban helyezkedjen el. Tégelybe csomagolt termék esetében a fedőfólia hegesztése folyamatos legyen. Füstölt ömlesztett sajtok esetében a kéregszerű felület egyenletes és egyöntetűen sárgásbarna színű.

Belső:    a termék színe egyöntetű, tompa fényű vagy selyemfényű, a sajt jellegének megfelelő; a sajt szerkezete tömör, lyuk nélküli, egy-két légbuborék megengedett. A sajttésztába kevert ízesítőanyag szemcséi a metszéslapon egyenletes eloszlásban láthatók.

Állomány:    jól vágható vagy kenhető, sima, szájban könnyen olvadó.

Szag:    sajtszerű, típusmegnevezés esetén a felhasznált sajtra, illetve ízesítés esetén az ízesítőanyagra emlékeztető.

Íz:    megnevezett sajtféleségű termék esetén a felhasznált sajtra jellemző, ízesítés esetén az ízesítőanyagnak megfelelő, az ízesítőanyag szemcséi a szájban észlelhetők.

    7.4.    Jelölés

A jelölésre vonatkozó jogszabályok és az A rész II. fejezet 5. pontja szerint, az alábbi kiegészítésekkel.

Megnevezés

Ömlesztett sajt, Ömlesztett sajtkrém vagy sajtkészítmény.

Használhatóak a hagyományosan ismert terméknevek, illetve a termék jellegét meghatározó nevek is.

Egyéb jelölések

Fel kell tüntetni a termék 7.3. pont szerinti zsírfokozatát és állományát, továbbá a szárazanyagra vonatkoztatott zsírtartalmát 5%-ban, vagy annak egészszámú többszöröseként (ez az érték mindig az az 5%, illetve többszöröse legyen, amely közvetlenül a valós érték alatt van, azaz: valós érték: 47%, feltüntetendő érték: 45%), és/vagy tényleges zsírtartalmát tömegszázalékban. A 7.1.2., valamint a 7.1.3. pont szerint többféle sajtból előállított ömlesztett sajtok esetén utalni lehet a termék jellegzetes ízét adó sajttípus nevére. A 100 °C feletti hőmérsékleten végzett ömlesztést a termék csomagolásán csak akkor kell feltüntetni, ha a hőkezelés steril terméket eredményez.

14. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez53

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-2009/32 számú előírása az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-2009/32 számú előírása az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről

A rész

    1.    Ez az előírás az élelmiszerek, és élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált vagy felhasználni kívánt extrakciós oldószerekre vonatkozik. Nem vonatkozik az élelmiszer adalékanyagok, vitaminok vagy egyéb tápértéknövelő anyagok előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre, kivéve, ha ezek az előírás B részében szerepelnek.

Nem kell alkalmazni az előírást a Közösségen kívüli exportra szánt extrakciós oldószerekre és élelmiszerekre.

    2.    Az előírás szempontjából:

a)    „oldószer” minden olyan anyag, amelyet egy élelmiszer, vagy annak bármely alkotórésze feloldására használnak, beleértve az ezen élelmiszerben vagy élelmiszeren lévő szennyező anyagot is,

b)    „extrakciós oldószer” olyan oldószer, amelyet a nyersanyagok, élelmiszerek vagy ezek összetevőinek vagy alkotórészeinek előállítása során egy extrakciós eljárásban használnak, majd eltávolítanak, amely azonban nem szándékosan, hanem technológiailag elkerülhetetlenül maradékok vagy származékok formájában jelen lehet az élelmiszerben vagy az élelmiszer összetevőben.

    3.    Élelmiszerek, élelmiszer-összetevők előállításához csak a B részben felsorolt extrakciós oldószerek, az ott megadott feltételekkel használhatók.

    4.    A víz (amely savasság vagy lúgosság beállítására szolgáló anyagot is tartalmazhat), valamint az egyéb oldó tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek engedélyezettek az élelmiszerek, illetve összetevőik előállítása során felhasználható extrakciós oldószerként.

    5.    A B részben felsorolt extrakciós oldószereknek meg kell felelniük a következő általános tisztasági követelményeknek:

a)    semmiféle elemet vagy vegyületet nem tartalmazhatnak toxikológiai szempontból veszélyes mennyiségben,

b)    nem tartalmazhatnak 1 mg/kg-nál több arzént vagy ólmot.

    6.    Az élelmiszerek előállításához felhasználható extrakciós oldószerek csak úgy hozhatók forgalomba, ha csomagolásukon jól láthatóan, olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik a következő információkat:

a)    a B részben megadott kereskedelmi megnevezés,

b)    az „Élelmiszer extrakciójához felhasználható” kifejezés,

c)    a gyártási tétel azonosító jele,

d)    a gyártó, a csomagoló vagy a Közösség területén bejegyzett forgalmazó neve vagy cégneve és címe,

e)    a térfogategységben megadott nettó mennyiség,

f)    különleges tárolási vagy felhasználási előírás, amennyiben van ilyen.

    7.    Az 6. c), d), e) és f) pontokban előírtaknak az extrakciós oldószer szállításával kapcsolatos kereskedelmi dokumentumokban való feltüntetése is elegendő.

B rész

A nyersanyagok, élelmiszerek, élelmiszer-összetevők, illetve élelmiszer-alkotóelemek feldolgozása során felhasználható extrakciós oldószerek

I.    Extrakciós oldószerek, amelyeket a jó gyártási gyakorlat szerint alkalmazva minden célra használni lehet1)

Propán

Bután

Etil-acetát

Etanol

__________________

1) Egy extrakciós oldószer használata akkor tekintendő jó gyártási gyakorlat szerintinek, ha alkalmazása csak technikailag elkerülhetetlen mennyiségű maradékot eredményez, amely már nem jelent veszélyt az ember egészségére.

Szén-dioxid

Aceton2)

Nitrogén-oxid

II.    Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg

Név

Felhasználási feltételek

A megengedett maradék határérték az extrahált élelmiszerben vagy élelmiszer-összetevőben

Hexán3)

Zsírok és olajok előállítása vagy frakcionálása és kakaóvaj előállítása

1 mg/kg a zsírban, olajban vagy kakaóvajban

Zsírtalanított fehérjetermékek és zsírtalanított lisztek készítése

10 mg/kg a zsírtalanított fehérjeterméket
és a zsírtalanított lisztet tartalmazó élelmiszerben

30 mg/kg a végső fogyasztónak eladott zsírtalanított szójatermékben

Zsírtalanított gabonacsírák készítése

5 mg/kg a zsírtalanított gabonacsírában

Metil-acetát

Kávé és tea koffeinmentesítése, vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása

20 mg/kg a kávéban vagy a teában

Cukor előállítása melaszból

1 mg/kg a cukorban

Etil-metil-keton4)

Zsírok és olajok frakcionálása

5 mg/kg a zsírban vagy az olajban

Kávé és tea koffeinmentesítése, vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása

20 mg/kg a kávéban vagy a teában

Diklór-metán

Kávé és tea koffeinmentesítése, vagy izgató és keserű ízanyagainak eltávolítása során

2 mg/kg a pörkölt kávéban, 5 mg/kg a teában

Metil-alkohol

Minden felhasználás esetén

10 mg/kg

2-propanol

Minden felhasználás esetén

10 mg/kg

Dimetil-éter

Zsírtalanított állatifehérje-termékek készítése

0,009 mg/kg a zsírtalanított fehérjetermékben

III.    Olyan extrakciós oldószerek, amelyekre felhasználási feltételeket határoztak meg

Név

Természetes aroma nyersanyagokból, extrakciós oldószerek használatával előállított
aromákból származó oldószer maradék határértéke az élelmiszerekben

Dietil-éter

2 mg/kg

Hexán5)

1 mg/kg

Ciklohexán

1 mg/kg

Metil-acetát

1 mg/kg

1-butanol

1 mg/kg

2-butanol

1 mg/kg

Etil-metil-keton5)

1 mg/kg

Diklór-metán

0,02 mg/kg

1-propanol

1 mg/kg

1,1,1,2-tetra-fluor-etán

0,02 mg/kg

Metanol

1,5 mg/kg

Propán-2-ol

1 mg/kg

_________________________________

2) Az aceton használata az olíva olajpogácsa extrahálására tilos.

3) A hexán olyan kereskedelmi termék, amely főleg hat szénatomos egyenes láncú telített szénhidrogéneket tartalmaz és a forráspontja 64–70 °C között van. A hexán és etil-metil-keton együttes használata tilos.

4) Az n-hexán mennyisége ebben az oldószerben nem haladhatja meg az 50 mg/kg-ot. Az etil-metil-keton és a hexán együttes használata tilos.

5) A hexán és az etil-metil-keton együttes használata tilos.

15. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez54

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-76/621 számú előírása az étolajokban, zsírokban, valamint hozzáadott étolajat és zsírt tartalmazó élelmiszerekben megengedett erukasav-tartalomról

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-76/621 számú előírása az étolajokban, zsírokban, valamint hozzáadott étolajat és zsírt tartalmazó élelmiszerekben megengedett erukasav-tartalomról

    1.    Ez az előírás vonatkozik

a)    az emberi fogyasztásra szánt olajokra, zsírokra és ezek elegyeire,

b)    azokra az élelmiszerekre, amelyek 5%-ban vagy ezt meghaladó mennyiségben hozzáadott olajat vagy hozzáadott zsírt tartalmaznak.

    2.    Az 1. pont szerinti élelmiszerek erukasav tartalma a bennük található összes zsírsav 5%-ánál több nem lehet.

    3.    Az erukasav tartalom meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket a Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-80/891 számú előírása tartalmazza.

16. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez55

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-89/108 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-89/108 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerekről

    1.    Ez az előírás a gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozik.

    2.    Ezen előírás szerint gyorsfagyasztott élelmiszer az olyan élelmiszer, amelyet

a)    olyan gyorsfagyasztási folyamatnak vetnek alá, amely során a termék a maximális kristályképződés tartományán a termék jellegétől függően, de a lehető leggyorsabban halad át; ennek eredményeként a termikus kiegyenlítődést követően a termék minden pontjának hőmérséklete –18 °C, vagy ennél kisebb érték lesz, és

b)    erre utaló megnevezéssel forgalmaznak.

    3.    Ezen előírás értelmében az étkezési jég és a jégkrém nem gyorsfagyasztott élelmiszer.

    4.    Csak a 2. pont szerinti gyorsfagyasztott élelmiszert szabad a 12–14. pontokban megadott jelöléssel ellátni.

    5.    A gyorsfagyasztott élelmiszer nyersanyagának épnek, egészségesnek és frissnek kell lennie.

    6.    A kémiai, biokémiai és mikrobiológiai változások minimumra csökkentése érdekében a nyersanyagok előkészítését és a gyorsfagyasztást – megfelelő gépekkel, illetve berendezésekkel – haladéktalanul el kell végezni.

    7.    A gyorsfagyasztott élelmiszerekkel a következő fagyasztó közegek kerülhetnek közvetlen kapcsolatba:

a)    levegő,

b)    nitrogén,

c)    szén-dioxid.

    8.    A gyorsfagyasztott élelmiszer hőmérsékletének a termék minden pontján állandóan –18 °C-osnak vagy kisebbnek kell lennie. Szállításkor rövid ingadozással maximum 3 °C-kal lehet nagyobb.

    9.    A termék hőmérséklete a jó tárolási és szállítási gyakorlat betartásával a helyi elosztás (szállítás) és a kiskereskedelmi tárolás során –18 °C-nál

a)    legfeljebb 3 °C-kal lehet nagyobb,

b)    a kiskereskedelmi hűtőpultokban legfeljebb 6 °C-kal lehet nagyobb,

c)    2010. december 31-ig a kiskereskedelembe történő helyi kiszállítás során legfeljebb 6 °C-kal lehet nagyobb.

    10.    Biztosítani kell,

a)    hogy a gyorsfagyasztáshoz, tároláshoz, szállításhoz és a helyi áruelosztáshoz használt berendezések, valamint a hűtőpultok alkalmasak legyenek az előírások betartására,

b)    a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének ellenőrzését.

    11.    A gyorsfagyasztott élelmiszert úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás védje a terméket a mikrobiológiai és egyéb szennyeződésektől, valamint a kiszáradástól.

    12.    A további feldolgozás nélkül a végső fogyasztóhoz – beleértve a vendéglátást, kórházakat, üzemi étkeztetést és hasonló létesítményeket – kerülő gyorsfagyasztott termékekre az általános jelölési előírásokon túl a következők vonatkoznak:

a)    a megnevezést a „gyorsfagyasztott” szóval kell kiegészíteni,

b)    a minőségmegőrzési időartam mellett meg kell adni a tárolási feltételeket (tárolási hőmérséklet és/vagy a tárolásra alkalmas berendezés), amelynek betartása biztosítja a termék minőségének megőrzését,

c)    a címkén szerepelnie kell a tétel azonosítását lehetővé tevő megjelölésnek,

d)    egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a terméket felengedtetés után nem szabad újrafagyasztani.

    13.    Az 2. pontban meghatározott azon termékek jelölésének, amelyek nem kerülnek közvetlenül sem végső fogyasztóhoz, sem a vendéglátáshoz, kórházakhoz, üzemi étkezdékhez és hasonló intézményekhez, csak a következőket kell tartalmaznia:

a)    megnevezés, kiegészítve a gyorsfagyasztott szóval,

b)    nettó tömeg,

c)    a tétel azonosítására szolgáló megjelölés,

d)    az előállító vagy csomagoló vagy forgalmazó cég neve (címe).

    14.    A 13. pont szerinti megjelöléseket a termék burkolatán, a tartályán, a csomagolásán vagy megfelelő címkén kell feltüntetni.

    15.    A gyorsfagyasztott élelmiszerek, valamint a szállítási és raktározási, tárolási hőmérsékletük ellenőrzését az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének a szállítóeszközökben, raktárakban és tárolókban történő ellenőrzéséről szóló, 2005. január 12-i 37/2005/EK bizottság rendelet és a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-92/2 számú előírása szerint kell végezni.

17. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez56

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-92/2 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-92/2 számú előírása a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről

A rész

    1.    A hatósági hőmérséklet-ellenőrzési vizsgálatot akkor kell elvégezni a B, illetve a C részben ismertetett eljárás és módszer szerint, ha felmerül annak a gyanúja, hogy az élelmiszer hőmérséklete nem felel meg a Magyar Élelmiszerkönyv gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó 1-3-89/108 számú előírásának (a továbbiakban: MÉ 1-3-89/108 számú előírás).

    2.    Más, tudományosan elfogadott vizsgálati módszer is használható, de abban az esetben, ha a mért érték a jelen előírás szerint mérttől eltér, ezen vizsgálati módszer szerint kapott eredmény a döntő.

B rész

Gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárás

Az ellenőrzésre kiválasztandó minták

A kiválasztandó minták típusának és számának olyannak kell lennie, hogy hőmérsékletük az ellenőrzött szállítmány legnagyobb hőmérsékletű pontjait képviselje.

    1.    Tárolás (hűtő-tároló terek; hűtőkamrák)

A mintákat a tároló néhány kritikus pontjáról kell kiválasztani, például az ajtók mellől (alsóbb és felsőbb rétegekből), a tároló közepének környékéről (alsóbb és felsőbb rétegekből) és a hűtőberendezésnél a levegő visszatérítésének közeléből. Figyelembe kell venni a termékek tárolásának időtartamát (a hőmérséklet stabilizálódása miatt).

    2.    Szállítás

a)    Mintavétel szállítás közben: amennyiben a mintát szállítás során kell venni, úgy azt a szállítmánynak az ajtók vagy ajtópárok nyílásának széle melletti alsó és felső részéből kell venni.

b)    Kirakodás során végzett mintavétel:

    a szállítmányból 4-4 mintát kell venni a következő kritikus pontokon levő tételei közül:

–     az ajtók nyíló része mellett fekvő tétel aljáról és tetejéről,

–     a tétel felső hátsó részéből (a hűtőberendezéstől a lehető legtávolabb levő helyről),

–     a tétel közepéről,

–     a tétel elülső részének közepéből (a hűtőberendezéshez lehető legközelebb fekvő részről),

–     a tétel első síkjának alsó és felső sarkából (a lehető legközelebb a hűtőberendezésnek a légbeszívó részéhez).

    3.    Kereskedelmi hűtőpultok

A hűtőpult legnagyobb hőmérsékletű pontjait reprezentáló három helyről egy-egy mintát kell venni.

C rész

Gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérséklet-mérési módszere

    1.    Alkalmazási terület

A MÉ 1-3-89/108 számú előírása 2. pontja szerinti gyorsfagyasztást követő hőmérséklet stabilizációja után, a hőmérsékletnek a termék minden pontján –18 °C-nak vagy annál kisebbnek kell lennie. Kisebb hőmérséklet eltérések a MÉ 1-3-89/108 számú előírás 8. és 9. pontja szerint engedélyezettek.

    2.    Alapelv

A gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének mérésekor a B rész szerint kiválasztott minták megfelelő eszközök segítségével mért hőmérsékletét kell pontosan lejegyezni.

    3.    A hőmérséklet definíciója

„Hőmérséklet”-en azt a hőmérsékletet értjük, amelyet egy meghatározott helyen mérnek a mérőműszer vagy eszköz hőérzékeny részével.

    4.    Felszerelés

    4.1.    Hőmérsékletmérő eszköz

    4.2.     Termékfúró eszköz

Egy könnyen tisztítható, hegyes fémszerszámot kell használni (például jéglyukasztó, kézifúró, rúdfúró).

    5.    A hőmérsékletmérő eszközök általános jellemzői

A hőmérsékletmérő eszköznek a következő jellemzőknek kell megfelelnie:

a)    a beállási sebessége olyan legyen, hogy 3 perc alatt érje el a kezdeti és végső leolvasási érték különbségének 90%-át,

b)    a pontossága –20 °C és +30 °C, közötti tartományban ±0,5 °C legyen,

c)    ha a környező hőmérséklet –20 °C és +30 °C közötti, a mérési pontosság változása használat közben nem lehet nagyobb 0,3 °C-nál,

d)    0,1 °C pontosságú mérésre alkalmas legyen,

e)    pontosságát rendszeres időközönként ellenőrizzék,

f)    legyen érvényes kalibrációs igazolása,

g)    érzékelő része (szonda) könnyen tisztítható legyen,

h)    érzékelő része úgy legyen kialakítva, hogy jó hőmérsékleti érintkezést biztosítson a termékkel,

i)    elektromos része a páralecsapódástól védve legyen.

    6.    A mérési eljárás

    6.1.    Az eszközök előhűtése

A hőmérő érzékelő része és a termékfúró eszköz legyen előhűtve, mielőtt a termék hőmérsékletét mérnék vele. Az eszközök hőmérséklete – amennyire csak lehetséges – közelítse meg a termék hőmérsékletét.

    6.2.    A minták előkészítése a hőmérséklet méréséhez

Ha szükséges, a gyorsfagyasztott termékeknél az előhűtött termékfúró eszköz segítségével akkora lyukat kell készíteni a termékben, amelybe a szonda szorosan illeszkedik. A lyuk mélysége a termék típusától függ (a 6.3. pont előírásai szerint).

    6.3.    A termék hőmérsékletének mérése

A minta előkészítése és hőmérsékletének mérése lehetőleg hűtött környezetben történjen, a következőképpen:

a)    ha a termék méretei ezt lehetővé teszik, az előhűtött szondát a termék felszínétől számított 2,5 cm mélységbe kell helyezni,

b)    ha az a) pontban leírtak végrehajtása nem lehetséges, a szondát a felszíntől a szonda átmérőjének legalább három-négyszeres méretéig kell a mintába behelyezni,

c)    bizonyos élelmiszerek (például zöldborsó) méretük vagy összetételük miatt nem fúrhatók át; ezekben az esetekben, az élelmiszercsomag belső hőmérsékletét az élelmiszerrel érintkező levegő hőmérsékletének mérésével kell megállapítani úgy, hogy egy megfelelően előhűtött éles végű szondát az élelmiszerrel érintkező módon a csomag közepébe szúrnak,

d)    a hőmérsékletet akkor kell leolvasni, ha az már nem változik.

18. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez57

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1999/4 számú előírása a kávé- és cikóriakivonatokról

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1999/4 számú előírása a kávé- és cikóriakivonatokról

A rész

    1.    Ez az előírás a B részben meghatározott kávékivonatokra és cikória-kivonatokra vonatkozik. Ez az előírás nem vonatkozik a cukorral pörkölt kávéból készült szárított kávékivonatra (café torrefacto soluble).

    2.    A termékeket a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint kell jelölni, ezen előírásban foglaltak figyelembevételével.

    3.    A kereskedelmi forgalomba kerülő termék megnevezésére a B részben felsorolt neveket kell használni. A termékek megnevezését ki kell egészíteni

a)    „sűrítmény” vagy „sűrítményformában”, vagy

b)    „folyadék” vagy „folyadékformában”

megfelelő kifejezéssel.

    4.    A termék megnevezését az alábbi esetekben a „koncentrált” jelzővel lehet kiegészíteni:

a)    a B rész 1. c) pontja szerinti termékek esetén, ha a kávéból származó szárazanyag-tartalom több mint 25 tömegszázalék,

b)    a B rész 2. c) pontja szerinti termékek esetén, ha a cikóriából származó szárazanyag-tartalom több mint 45 tömegszázalék.

    5.    A jelölésnek tartalmaznia kell a B rész 1. pontjában meghatározott termékeknél a „koffeinmentesített” vagy a „koffeinmentes” szavakat, ha a vízmentes koffeintartalom a kávéból származó szárazanyagra számítva legfeljebb 0,3 tömegszázalék. Ennek a tájékoztatásnak a megnevezéssel azonos látómezőben kell lennie.

    6.    A B rész 1. c) és 2. c) pontjai szerinti termékeknél a jelölésben szerepelnie kell a „cukorral”, „cukorral tartósított”, „hozzáadott cukorral” vagy „cukorral pörkölve” kifejezésnek, amelyben a „cukor” szót a felhasznált cukortípusok nevének (neveinek) kell helyettesítenie. Ennek a tájékoztatásnak a megnevezéssel azonos látómezőben kell lennie.

    7.    A jelölésben fel kell tüntetni a B rész 1. b) és 1. c) pontjaiban meghatározott termékeknél a kávéból származó minimális szárazanyag-tartalmat és a B rész 2. b) és 2. c) pontjaiban meghatározott termékek esetén pedig a cikóriából származó minimális szárazanyag-tartalmat. Ezeket a mennyiségeket a késztermék tömegére számítva, tömegszázalékban kell megadni.

B rész

A termékek megnevezése, meghatározása és jellemzőik

    1.    Kávékivonat, oldódó kávékivonat, oldódó kávé, instant kávé, kávéextrakt vagy azonnal oldódó kávé

Olyan termékek, amelyeket a pörkölt kávéból kizárólag vizes extrakcióval különböző koncentrációban nyernek, kizárva mindenféle savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.

A kivonat tartalmazza a kávé oldódó és aromatikus összetevőit, de tartalmazhat a kávéból származó oldhatatlan olajokat és nyomokban egyéb oldhatatlan anyagokat, amelyeket technikailag lehetetlen eltávolítani.

A kávéból származó szárazanyag-tartalomnak:

a)    szárított kávékivonat (pl. por, granulátum) esetén legalább 95 tömegszázaléknak,

b)    kávékivonat-sűrítmény esetén legfeljebb 85 tömegszázaléknak és legalább 70 tömegszázaléknak,

c)    folyékony kávékivonat esetén legfeljebb 55 tömegszázaléknak és több mint 15 tömegszázaléknak

kell lennie.

A szilárd vagy a sűrítmény formájú kávékivonat csak a kávéból extrakcióval kivont alkotórészeket tartalmazhatja. A folyékony kávékivonat pörkölt vagy pörköletlen cukorféléket legfeljebb 12 tömegszázalékban tartalmazhat.

    2.    Cikória-kivonat, oldódó cikória, instant cikória, szárított cikória-kivonat, cikória-extrakt vagy azonnal oldódó cikória

Olyan termékek, amelyeket a pörkölt cikóriából kizárólag vizes extrakcióval különböző koncentrációban nyernek, kizárva mindenféle savas vagy lúgos hidrolízises eljárást.

A cikória a Cichorium Intybus L. növény gyökere, amelyet nem a hajtatott cikória termelésére használnak, hanem megfelelő tisztítást követően szárítanak és pörkölnek.

A cikóriából származó szárazanyag-tartalomnak:

a)    szárított cikória-kivonat (pl. por, granulátum) esetén legalább 95 tömegszázaléknak,

b)    cikóriakivonat-sűrítmény esetén legfeljebb 85 tömegszázaléknak és legalább 70 tömegszázaléknak,

c)    folyékony cikória-kivonat esetén legfeljebb 55 tömegszázaléknak és több mint 25 tömegszázaléknak

kell lennie.

A szilárd vagy a sűrítmény formájú cikória-kivonat legfeljebb 1 tömegszázalék nem cikóriából származó szárazanyagot tartalmazhat. A folyékony cikória-kivonat pörkölt vagy pörköletlen cukorféléket legfeljebb 35 tömegszázalékban tartalmazhat.

19. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez58

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2000/36 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2000/36 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről

A rész

I.        Ezen előírás értelmében kakaó- és csokoládétermékeknek a B részben meghatározott termékek minősülnek.

II.    1.    A B rész I. fejezetének 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban felsorolt csokoládétermékekhez felhasználhatók a C részben felsorolt nem kakaóvaj növényi zsírok. A hozzáadott mennyiség nem haladhatja meg a B rész I. fejezetében megengedett anyagok levonása utáni késztermék mennyiségének 5%-át és nem csökkentheti a termékre minimálisan előírt kakaóvaj, vagy összes kakaó szárazanyag mennyiségét.

    2.    Az 1. pontnak megfelelő, nem kakaóvaj növényi zsírt tartalmazó csokoládétermékek forgalmazásának feltételei:

a)    a III. fejezetben foglaltak szerinti megjelölést ki kell egészíteni a következő szöveggel: „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz”,

b)    a szövegnek jól olvashatónak, az összetevők listájával egy látómezőben, de a felsorolástól világosan elkülönítve, legalább ugyanakkora betűkkel, és a megnevezés mellett kell lennie. A megnevezés ezen a helyen kívül máshol is elhelyezhető.

III.    1.    A B részben felsorolt megnevezéseket csak az ott felsorolt termékekre szabad alkalmazni, és a kereskedelemben ezek szerint kell a termékeket megnevezni. Ezek a megnevezések, kiegészítve (az egyéb szabályozásokkal összhangban) alkalmazhatók más termékek megnevezésére is, ha e termékek nem téveszthetők össze a B részben meghatározott termékekkel (például: forró csokoládé).

    2.    Ha a B rész I. fejezetének 3., 4., 5., 6., 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékeket vegyesen is forgalmazzák, akkor „vegyes csokoládé” (’assorted chocolates’) vagy „vegyes töltött csokoládé” (’assorted filled chocolates’) vagy hasonló megnevezéseket kell használni. Ebben az esetben a választék összes termékéről készülhet egyetlen, az összetevőket tartalmazó lista.

    3.    A B rész I. fejezetének 2. c), 2. d), 3., 4., 5., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékek jelölésének tartalmaznia kell az összes kakaó szárazanyag-tartalmat, a következőképpen: „kakaó szárazanyag legalább ...%”.

    4.    A B rész I. fejezetének 2. b) és a 2. d) pontja második felében meghatározott termékek esetében a jelölésen fel kell tüntetni a kakaóvaj-tartalmat.

    5.    A B rész I. fejezetében meghatározott „csokoládé (’chocolate’), „tejcsokoládé” (’milk chocolate’) és „mártócsokoládé” (’couverture chocolate’) kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők a minőségi ismertetőjelekre vonatkozó információval vagy leírással, feltéve, hogy a termék tartalmaz:

a)    csokoládé esetében legalább 43% összes kakaó szárazanyagot, amelyből legalább 26% kakaóvaj,

b)    tejcsokoládé esetében legalább 30% összes kakaó szárazanyagot és legalább 18% tej szárazanyagot, amely részben vagy egészen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, továbbá legalább 4,5% tejzsírt,

c)    mártócsokoládé esetében legalább 16% zsírmentes kakaó szárazanyagot.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

I.        Megnevezések és meghatározások

    1.    Kakaóvaj

Kakaóvajnak nevezzük a kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsírt, amelynek

–    a szabadzsírsav-tartalma (olajsavban kifejezve) legfeljebb 1,75%,

–    az el nem szappanosítható anyag tartalma (petroléterrel meghatározva) legfeljebb 0,5%, kivéve a préselt kakaóvajat, amelyben legfeljebb 0,35% lehet.

    2.    a)     Kakaó, kakaópor

Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék. A terméknek legfeljebb 9% vizet és legalább 20% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell tartalmaznia.

b)    Zsírszegény kakaó, zsírszegény kakaópor

Olyan termék, amely kevesebb mint 20% kakaóvajat tartalmaz a szárazanyag tömegére számítva.

c)    Porított csokoládé, csokoládépor

Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 32% kakaóport tartalmaz.

d)    Ivócsokoládé-por, édesített kakaó, édesített kakaópor

Olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 25% kakaóport tartalmaz. A megnevezést a „zsírszegény” megjelölésnek kell kísérnie, ha a termék a b) pont szerint zsírszegény.

    3.    Csokoládé (étcsokoládé)

a)    Olyan termék, amely kakaótermékekből és cukrokból készül, kielégíti a b) pontban foglaltakat, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag.

b)    Abban az esetben, ha a megnevezést kiegészítik az alábbi szavakkal:

–     „csokoládédara” (’vermicelli’) vagy „csokoládépehely” (’flakes’): a granulált vagy a pelyhekből álló terméknek legalább 32% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 12% kakaóvaj és legalább 14% zsírmentes kakaó szárazanyag;

–     „mártócsokoládé” (’couverture’): a terméknek legalább 35% összes kakaó szárazanyagot kell tartalmaznia, ebből legalább 31% kakaóvaj és legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyag;

–     „Gianduja” (vagy a „gianduja” szó valamilyen származéka) csokoládé: a termék egyrészt olyan csokoládéból készüljön, amely legalább 32% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, és ebből a zsírmentes kakaó szárazanyag-tartalom legalább 8%, másrészt a finoman aprított törökmogyoróból olyan mennyiséget tartalmazzon, hogy 100 g termékben legalább 20 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen.

    Felhasználhatók még:

=    sűrített tej és/vagy tej szárazanyag olyan arányban, hogy a késztermék legfeljebb 5% tej szárazanyagot tartalmazhat,

=    mandulaféleségek, törökmogyoró és más diófajták, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek a termék teljes tömegének a 60%-át nem haladhatják meg.

    4.    Tejcsokoládé

a)    Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejből vagy tejtermékekből áll, és amelyek a b) pontban foglaltakkal összhangban tartalmaznak:

–     legalább 25% összes kakaó szárazanyagot,

–     legalább 14% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír,

–     legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot,

–     legalább 3,5% tejzsírt,

–     legalább 25% összes zsírt (kakaóvajat és tejzsírt).

b)    Abban az esetben, ha a megnevezést kiegészítik az alábbi szavakkal:

–     „tejcsokoládédara” (’vermicelli’) vagy „tejcsokoládépehely” (’flakes’): a granulált vagy a pelyhekből álló terméknek legalább 20% összes kakaó szárazanyagot, és legalább 12% tej szárazanyagot kell tartalmaznia, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és tartalmaznia kell továbbá legalább 12% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír),

–     „mártótejcsokoládé” (’couverture’): a terméknek legalább 31% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír) kell” tartalmaznia,

–     „Gianduja” (vagy a ’gianduja’ szó származékai) mogyorós tejcsokoládé: a termék egyrészt olyan tejcsokoládéból készüljön, amely legalább 10% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy egészben dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, másrészt a finoman aprított törökmogyoróból olyan mennyiséget tartalmazzon, hogy 100 g termékben legalább 15 g és legfeljebb 40 g törökmogyoró legyen. Mandulaféleségek, törökmogyoró és más dióféleségek ugyancsak felhasználhatók, egészben vagy törve, olyan mennyiségben, hogy az aprított törökmogyoróval együtt ezek mennyisége a termék tömegének 60%-át nem haladhatja meg.

c)    Ha a megnevezésben a „tej” szót helyettesíti:

–     a „tejszín”: a termék tejzsírtartalma legalább 5,5% legyen,

–     a „sovány tej” („fölözött tej”): a termék tejzsírtartalma legfeljebb 1% lehet.

    5.    Háztartási tejcsokoládé (’Family milk chocolate’)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejtermékekből készül, és amely tartalmaz:

–     legalább 20% összes kakaó szárazanyagot,

–     legalább 20% tej szárazanyagot, amely lehet részben vagy egészben dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír,

–     legalább 2,5% zsírmentes kakaó szárazanyagot,

–     legalább 5% tejzsírt,

–     legalább 25% összes zsírt (kakaóvaj és tejzsír).

    6.    Fehér csokoládé

Olyan termék, amely kakaóvajból, tejből vagy tejtermékekből és cukrokból készül, és amely legalább 20% kakaóvajat és legalább 14% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és amelyben a tejzsír legalább 3,5%.

    7.    Töltött csokoládé (’Filled chocolate’), csokoládé ... töltelékkel (’chocolate with ... filling’), csokoládé ... belsővel/korpussszal (’chocolate with ... centre’)

Olyan töltött termék, amelynek külső része a 3., 4., 5. és 6. pontokban meghatározott termékek valamelyikéből áll. Ezek a megnevezések nem használhatók olyan termékekre, amelyek korpusza sütőipari termék, cukrászsütemény, biszkvit (tartós édesipari lisztes készítmény) vagy jégkrém.

Az ilyen megnevezésű termékek külső csokoládé részének hányada a termék összes tömegének legalább 25%-a legyen.

    8.    ’Chocolate a la taza1 (Asztali csokoládé)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukoricakeményítőből készül, és amely legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó szárazanyag, és legfeljebb 8% a liszt vagy a keményítő.

    9.    ’Chocolate familiar a la taza1’ (Háztartási asztali csokoládé)

Olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból, és lisztből vagy búza-, rizs- vagy kukorica-keményítőből készül, és amely legalább 30% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 12% a zsírmentes kakaó szárazanyag és legfeljebb 18% a liszt vagy a keményítő.

    10.    Praliné, falatnyi csokoládé

Olyan „falatnyi” nagyságú termék, amely

–     töltött csokoládé vagy

–     tömör csokoládé, vagy a 3., 4., 5. vagy 6. pontban meghatározott valamelyik csokoládéféleség és más élelmiszerek kombinációja vagy keveréke, feltéve, hogy a csokoládé a termék összes tömegének legalább 25%-át teszi ki.

II.        Szabadon választható engedélyezett összetevők

Ehető anyagok felhasználása

    1.    Az A rész II. fejezetében és ezen fejezet (B rész II. fejezet) 2. pontjában foglalt követelmények betartása mellett felhasználhatók más anyagok is az I. fejezet 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott csokoládétermékekhez.

Azonban

–     állati zsírokat és azok készítményeit – a tejeredetűeket kivéve – tilos felhasználni,

–     lisztek, granulált vagy porított keményítő felhasználása csak abban az esetben engedélyezett, ha ez összhangban van az I. fejezet 8. és 9. pontjaiban foglaltakkal.

Az ilyen anyagok mennyisége a késztermék összes tömegének 40%-át nem haladhatja meg.

    2.    Az I. fejezet 2., 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékekhez csak olyan ízesítőanyagok használhatók, amelyek nem utánozzák a csokoládé vagy a tejzsír ízét.

III.        A százalékok kiszámítása

Az I. fejezet 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott termékek minimális kakaó szárazanyag, kakaóvaj, tej szárazanyag, tejzsír tartalmát a II. fejezetben engedélyezett összetevők tömegének levonása után kell számítani. Az I. fejezet 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékek esetén a minimális tartalmat a II. fejezetben engedélyezett összetevők és a töltelék tömegének levonása után kell számítani.

Az I. fejezet 7. és 10. pontjaiban meghatározott termékek csokoládé tartalmát a tölteléket is magában foglaló termék összes tömegére vonatkoztatva kell kiszámítani.

IV.        Cukrok

Ezen előírásban szereplő cukrok nem korlátozódnak azokra, amelyeket az MÉ 1-3-2001/111 „Emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek” előírás felsorol.

C rész

Az A rész II. fejezet 1. pontjában említett növényi zsírok

Az A rész II. fejezet 1. pontjában hivatkozott növényi zsírok, önmagukban vagy keverékekben, kakaóvaj-ekvivalensek (kakaóvaj-egyenértékűek), és az alábbi feltételeknek kell eleget tenniük:

a)    olyan laurinsav-mentes növényi zsírok, amelyek POP, POSt és StOSt típusú1 szimmetrikus, egyszeresen telítetlen trigliceridekben gazdagok;

b)    bármilyen arányban keverhetők kakaóvajjal, és annak fizikai tulajdonságaival (olvadáspont és kristályosodási hőmérséklet, olvadási sebesség, temperálási igény) kompatibilisek;

c)    csak finomítási és/vagy frakcionálási eljárásokkal készülnek, amelyek kizárják a triglicerid-szerkezet enzimes megváltozását.

A fenti kritériumoknak megfelelően, az alábbi növényi zsírok használhatók, amelyeket a listán felsorolt növényekből nyernek:

A növényi zsír szokásos neve

A felsorolt zsírokat tartalmazó növények tudományos elnevezése

1. Illipe, Borneo-faggyú vagy Tengkawang

Shorea spp.

2. Pálmaolaj

Elaeis guineensis, Elaeis olifera

3. Sal (egy K-indiai fafajta)

Shorea robusta

4. Shea

Butyrospermum parkii

5. Kokum gurgi

Garcinia indica

6. Mango magzsír

Mangifera indica

A jégkrém és a hasonló, fagyasztott termékek gyártásához készülő csokoládéban a kókuszolaj használata is engedélyezett.

20. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez59

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/111számú előírása az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/111számú előírása az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről

A rész

I.    1.    Ezen előírás értelmében cukortermékeknek a B rész I. fejezetében meghatározott termékek minősülnek.

    2.    Az előírás nem vonatkozik a B rész I. fejezetében meghatározott termékekre, ha azok porcukor, kandiscukor, süvegcukor formájában kerülnek forgalomba.

II.    1.    Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően, a B rész I. fejezetében felsorolt termékekre az e fejezetben foglalt követelmények vonatkoznak.

    2.    Az e fejezetben leírtak fenntartásával, a B rész I. fejezetében felsorolt megnevezések csak az ezen előírásnak megfelelő termékekre használhatók.

    3.    A B rész I. fejezetének 2. pontjában megadott terméknév alkalmazható a 3. pontjában meghatározott termékre is.

    4.    A 20 g-nál kisebb nettó tömegű, előre csomagolt termékek esetében a nettó tömeget nem szükséges feltüntetni a csomagoláson.

    5.    A cukoroldat, invertcukor-oldat és invertcukor-szirup szárazanyag-tartalmát és invertcukor-tartalmát fel kell tüntetni a jelölésen.

    6.    Az oldatban kristályos részt is tartalmazó invertcukor-szirup jelölésén fel kell tüntetni a „kristályos részt tartalmaz” feliratot.

    7.    Ha a B rész I. fejezetének 7. és 8. pontjában megadott termékek szárazanyagra számítva 5%-nál több fruktózt tartalmaznak, „glükóz-fruktózszörp” vagy „fruktóz-glükózszörp”, illetve „szárított glükóz-fruktózszörp” vagy „szárított fruktóz-glükózszörp” elnevezést kapnak attól függően, hogy a glükóz vagy a fruktóz aránya a nagyobb.

B rész

Cukortermékek

I.        Termékmegnevezések és -meghatározások

    1.    Félfehér kristálycukor (félfehér cukor)(1)

Tisztított és kristályosított szacharóz, egynemű, szemcsés, az alábbi jellemzőkkel:

a) polarizáció:

legalább

99,5 oZ(2)

b) invertcukor-tartalom:

legfeljebb

0,1 tömegszázalék

c) szárítási tömegveszteség:

legfeljebb

0,1 tömegszázalék

    2.    Kristálycukor (cukor vagy fehércukor)(1)

Tisztított és kristályosított szacharóz, egynemű, szemcsés, az alábbi jellemzőkkel:

a) polarizáció:

legalább

99,7 oZ

b) invertcukor-tartalom:

legfeljebb

0,04 tömegszázalék

c) szárítási tömegveszteség:

legfeljebb

0,06 tömegszázalék

d) értékpont szilárdszínre:

legfeljebb

9, a II. fejezet a) pontja
szerint meghatározva.

    3.    Finomított kristálycukor (extra fehércukor)(1)

Olyan termék, amelynek jellemzői megfelelnek a 2. a), b) és c) pontban megadott követelményeknek, és a II. fejezet alapján számított értékpontok összege nem haladja meg a 8-at, ezen belül:

a) értékpont szilárdszínre:

legfeljebb

4

b) értékpont hamutartalomra:

legfeljebb

6

c) értékpont oldatban mért színre:

legfeljebb

3

    4.    Cukoroldat(3)

Szacharóz vizes oldata, az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom:

legalább

62 tömegszázalék

b) invertcukor-tartalom:

legfeljebb

3 tömegszázalék

(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,2)

 

szárazanyagra számítva

c) vezetőképesség-méréssel

legfeljebb

0,1 tömegszázalék

meghatározott hamu:

 

szárazanyagra számítva, a II. fejezet

 

 

b) pontja szerint meghatározva

d) szín oldatban:

legfeljebb

45 ICUMSA-egység

    5.    Invertcukor-oldat(4)

Hidrolízissel részben invertált szacharóz vizes oldata, amely esetleg kristályos részt is tartalmaz, és amelyben az invertcukor nincs túlsúlyban, az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom:

legalább

62 tömegszázalék

b) invertcukor-tartalom:

 

3 – 50 tömegszázalék

(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,1)

 

szárazanyagra számítva

c) vezetőképesség-méréssel

legfeljebb

0,4 tömegszázalék

meghatározott hamu:

 

szárazanyagra számítva, a II. fejezet

 

 

b) pontja szerint meghatározva

    6.    Invertcukor-szirup(4)

Hidrolízissel részben invertált szacharóz esetleg kristályos részt is tartalmazó vizes oldata, amelyben az invertcukor van túlsúlyban, az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom:

legalább

62 tömegszázalék

b) invertcukor-tartalom:

több mint

50 tömegszázalék

(fruktóz-dextróz hányados: 1,0 ± (0,1)

 

szárazanyagra számítva

c) vezetőképesség-méréssel

legfeljebb

0,4 tömegszázalék

meghatározott hamu:

 

szárazanyagra számítva, a II. fejezet

 

 

b) pontja szerint meghatározva

    7.    Glükózszirup

Keményítőből és/vagy inulinból előállított étkezési szacharidok tisztított és koncentrált vizes oldata az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom:

legalább

70 tömegszázalék

b) dextróz-egyenérték (DE):

legalább

20 tömegszázalék szárazanyagra számítva és D-glükózban kifejezve

c) szulfáthamu:

legfeljebb

1 tömegszázalék szárazanyagra számítva

    8.    Szárított glükózszirup

Részben szárított glükózszirup, az alábbi jellemzőkkel:

a) szárazanyag-tartalom:

legalább

93 tömegszázalék

b) dextróz-ekvivalens (DE):

legalább

20 tömegszázalék szárazanyagra számítva és D-glükózban kifejezve

c) szulfáthamu:

legfeljebb

1 tömegszázalék szárazanyagra számítva

    9.    Dextróz vagy dextróz-monohidrát

Tisztított és kristályosított, egy molekula kristályvizet tartalmazó D-glükóz az alábbi jellemzőkkel:

a) dextróz (D-glükóz)-tartalom:

legalább

99,5 tömegszázalék szárazanyagra számítva

b) szárazanyag-tartalom:

legalább

90,0 tömegszázalék

c) szulfáthamu:

legfeljebb

0,25 tömegszázalék szárazanyagra számítva

    10.    Dextróz vagy vízmentes dextróz (dextróz anhidrid)

Tisztított és kristályosított, kristályvizet nem tartalmazó d-glükóz, az alábbi jellemzőkkel:

a) dextróz (D-glükóz)-tartalom:

legalább

99,5 tömegszázalék szárazanyagra számítva

b) szárazanyag-tartalom:

legalább

98 tömegszázalék

c) szulfáthamu:

legfeljebb

0,25 tömegszázalék szárazanyagra számítva

    11.    Fruktóz

Tisztított és kristályosított D-fruktóz az alábbi jellemzőkkel:

a) fruktóztartalom:

legalább

98 tömegszázalék szárazanyagra számítva

b) glükóztartalom:

legfeljebb

0,5 tömegszázalék

c) szárítási tömegveszteség:

legfeljebb

0,5 tömegszázalék

d) vezetőképesség-méréssel

legfeljebb

0,1 tömegszázalék

meghatározott hamu:

 

szárazanyagra számítva, a II. fejezet b) pontja

 

szerint meghatározva

II.        A szilárdszín, hamu, oldatban mért szín értékpontjainak meghatározása

Egy értékpont megfelel:

a)    szilárdszín esetén 0,5 etalonegységnek, az intervenciós hivatalok által felvásárolt cukor minőségének meghatározására szolgáló módszerek megállapításáról szóló, 1969. július 1-jei 1265/69/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1265/69/EGK rendelet) melléklete A. fejezetének, 2. pontja szerint meghatározva;

b)    hamu esetében 0,0018%-nak, az 1265/69/EGK rendelet melléklete A. fejezetének 1. pontja szerint meghatározva;

c)    oldatban mért szín esetén 7,5 ICUMSA-egységnek, az 1265/69/EGK rendelet melléklete A. fejezetének 3. pontja szerint meghatározva.

21. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez60

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/113 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/113 számú előírása az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről

A rész

I.        Az előírás a B részben meghatározott termékekre vonatkozik, de nem terjed ki a finom pékáruk, sütemények, tartós lisztesáruk előállításához felhasznált termékekre.

II.    1.    Az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon túl, ezt az előírást a B részben meghatározott termékekre az e fejezetben foglalt feltételekkel kell alkalmazni:

    2.    A B részben felsorolt termékmegnevezések csak az oda besorolt termékekre alkalmazhatók, és azok kizárólag a megfelelő megnevezéssel kerülhetnek forgalomba. A B részben feltüntetett megnevezések kiegészíthetők a gyakorlatban használt más megnevezésekkel is, amelyek azonban nem téveszthetők össze a B részben felsoroltakkal.

    3.    A termék megnevezésében fel kell tüntetni az előállításához felhasznált gyümölcs(ök) nevét, a bemért tömegük szerinti csökkenő sorrendben. Három- vagy többféle gyümölcs alapanyag felhasználása esetén a termék megnevezésében szereplő gyümölcsök felsorolása helyett a „Vegyes gyümölcs” vagy ehhez hasonló kifejezés, vagy a felhasznált gyümölcsök számszerű megadása használható.

    4.    A termékjelölésnek tartalmaznia kell a gyümölcstartalomra utaló kifejezést a „Készült ... g gyümölcs/100 g” feltüntetésével, ahol a végtermékre vonatkoztatva kell megadni a mennyiségeket. A gyümölcstartalom alatt a termék gyártásához felhasznált gyümölcs mennyiségét kell érteni, a kivonat készítéséhez felhasznált víz nélkül.

    5.    A jelölésnek tartalmaznia kell: „Összes cukortartalom ...... g/100 g”, ahol a késztermékben 20 °C-on, refraktométerrel, ± 3 ref.% pontossággal meghatározott értéket kell feltüntetni. A cukortartalmat azonban nem szükséges feltüntetni abban az esetben, ha a Magyar Élelmiszerkönyvnek az élelmiszerek tápérték jelöléséről szóló 1-1-90/496 számú előírása szerinti tápértékjelölésben ez szerepel.

    6.    A 4. és 5. pont szerinti jelöléseket a termék nevével azonos látómezőben, jól láthatóan kell feltüntetni.

    7.    A termék kén-dioxid-tartalmát 10 mg/kg-ot meghaladó mennyiség esetén a termék összetevőinek felsorolásában is meg kell adni.

III.        A B részben meghatározott termékekhez csak a C részben felsorolt összetevők és a D részben megadott nyersanyagok használhatók fel, az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagokra vonatkozó általános és részletes előírások betartása mellett.

B rész

A termékek megnevezései, meghatározásai és jellemzői

    1.    A termékek meghatározásai

A „dzsem” cukor, pulp és/vagy egy- vagy többfajta gyümölcspüré és víz megfelelő kocsonyás állományú keveréke.

A citrusdzsem előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.

1000 g késztermék pulp- és/vagy gyümölcspüré-tartalma nem lehet kevesebb, mint:

–     350 g általános szabályként,

–     250 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,

–     150 g gyömbér esetében,

–     160 g kasualma esetében,

–     60 g passiógyümölcs esetében.

Az „extradzsem” cukor, egy- vagy többféle sűrítetlen gyümölcspulp és víz megfelelően zselés állapotú keveréke. A csipkebogyó, a mag nélküli málna, fekete szeder, fekete ribiszke, áfonya és piros ribiszke extradzsem előállítható az adott gyümölcsből készített sűrítetlen püréből is. A citrus extradzsem előállítható egész, csíkozott és/vagy szeletelt gyümölcsből is.

Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható extradzsem előállításához.

1000 g késztermék pulptartalma nem lehet kevesebb, mint:

–     450 g általános szabályként,

–     350 g piros ribiszke, madárberkenye, homoktövis, fekete ribiszke, csipkebogyó és birsalma esetében,

–     250 g gyömbér esetében,

–     230 g kasualma esetében,

–     80 g passiógyümölcs esetében.

A „zselé” cukor, gyümölcslé és/vagy egy- vagy többféle gyümölcs vizes kivonatának megfelelően zselés keveréke.

1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint a dzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani.

„Extrazselé” esetében az 1000 g késztermék előállításához felhasznált gyümölcslé és/vagy vizes kivonat mennyisége nem lehet kevesebb, mint az extradzsem előállításához előírt mennyiség. Ezeket a mennyiségeket a kivonat készítéséhez felhasznált víz mennyisége nélkül kell számítani. Alma, körte, szilva, sárgadinnye, görögdinnye, szőlő, sütőtök, uborka és paradicsom más gyümölccsel keverve nem használható az extrazselé előállításához.

A „marmelád” víz, cukor és meghatározott citrustermékek (pulp, püré, lé, vizes kivonat és héj) megfelelően zselés állományú keveréke. 1000 g késztermék előállításához felhasznált citrusgyümölcs mennyisége nem lehet kevesebb, mint 200 g, amelyből legalább 75 g-nak az endokarpiumból kell származnia. A ‘zselémarmelád megnevezés abban az esetben alkalmazható, amikor a termék nem tartalmaz oldhatatlan részeket, kivéve a kis mennyiségű finoman szeletelt héjat.

A „cukrozott gesztenyekrém” víz, cukor és legalább 380 g gesztenye (Castanea sativa) keveréke 1000 g késztermékre számítva.

    2.    Az 1. pontban meghatározott termékek szárazanyag-tartalma legalább 60% refraktométerrel mérve, kivéve azokat a termékeket, amelyek esetében a cukrot részben vagy teljesen édesítőszerrel helyettesítették.

Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírások betartása mellett egyes speciális, külön meghatározott esetekben az első részben meghatározott termékekre fenntartott megnevezések 60%-nál kisebb refrakciójú termékekre is alkalmazhatók.

    3.    Többféle gyümölcsből készült termék esetében az 1. pontban meghatározott minimális gyümölcstartalmakat az egyes gyümölcsfélékre a százalékban megadott mennyiségük arányában kell alkalmazni.

C rész

Felhasználható összetevők

A B részben felsorolt termékekhez a következő kiegészítő összetevők használhatók:

–     a Magyar Élelmiszerkönyvnek a mézről szóló 1-3-2001/110 számú előírása szerinti méz: valamennyi termékhez, mint a cukrok teljes vagy részbeni helyettesítője,

–     gyümölcslé: csak a dzsemekhez,

–     citrus gyümölcslé: más gyümölcstípusokból előállított termék esetében: csak a dzsemek, extradzsemek, zselék és extrazselék esetében,

–     piros gyümölcsök leve: csak a következő gyümölcsökből előállított dzsemhez vagy extradzsemhez: csipkebogyó, szamóca, málna, egres, piros ribiszke, szilva és rebarbara,

–     céklalé: csak a következő gyümölcsökből készült dzsemhez és zseléhez: szamóca, málna, egres, piros ribiszke és szilva,

–     citrusfélék illóolaja: csak a marmeládhoz vagy a zselémarmeládhoz,

–     étkezési olajok és zsírok: habzásgátlóként valamennyi termékhez,

–     pektinoldat: valamennyi termékhez,

–     citrushéj: dzsemhez, extradzsemhez, zseléhez és extrazseléhez,

–     Pelargonium odoratissimum levele (citromillatú muskátli): birsalmából készült dzsemhez, extradzsemhez, zseléhez, extrazseléhez,

–     alkohol, bor és likőrbor, dió, mogyoró és mandula, aromás növények, fűszerek, vanília és vaníliakivonat: minden termékhez,

–     vanillin: minden termékhez.

D rész

Felhasználható nyersanyagok

I.         A nyersanyagok meghatározása

    1.    Gyümölcs:

–     friss, egészséges, megfelelően érett, ép, valamennyi hasznos összetevőjét tartalmazó gyümölcs a szennyező anyagok és a feldolgozásra nem megfelelő részek eltávolítása után,

–     ezen előírás szempontjából a paradicsom, a rebarbara levélnyelének ehető része, a sárgarépa, az édesburgonya (Batata), az uborka, a sütőtök és a dinnyefélék is gyümölcsnek számítanak,

–     a gyömbér (Zingiber officinale) a növény ehető részét jelenti friss állapotban vagy tartósítva. A gyömbér lehet szárított vagy szirupban tartósított.

    2.    (Gyümölcs)pulp:

A gyümölcs ehető része, esetenként a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, szeletelve vagy zúzva, de nem szitán áttörve.

    3.    (Gyümölcs)püré:

A gyümölcs ehető része, szükség szerint a héj, illetve a bőr, a magok és a hasonló részek nélkül, melyet szitán áttörve vagy hasonló művelettel nyernek.

    4.    Vizes (gyümölcs)kivonat:

A vizes gyümölcskivonat a szükségszerűen fellépő veszteségektől eltekintve tartalmazza a felhasznált gyümölcs valamennyi vízben oldható összetevőjét.

    5.    Cukor:

Az engedélyezett cukrok a következők:

–    a Magyar Élelmiszerkönyvnek az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 1-3-2001/111 számú előírása szerinti cukor,

–    fruktózszirup,

gyümölcsből kivont cukrok,

barna cukor.

II.        A nyersanyagok kezelése

    1.    Az I. fejezet 1., 2., 3. és 4. pontjai szerinti nyersanyagok a következő módon kezelhetők:

–     hőkezelés, hűtés vagy fagyasztás,

–     fagyasztva szárítás,

–     sűrítés, technológiailag lehetséges mértékben,

–     az „extra” megjelölésű termékek gyártásához használt alapanyagok kivételével: kén-dioxid (E 220) vagy sóinak (E 221, E 222, E 223, E 224, E 226 és E 227) hozzáadása a Magyar Élelmiszerkönyv édesítőszereken és a színezékeken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1-2-95/2 számú előírása szerint.

    2.    A dzsem előállításához felhasznált sárgabarack és szilva a fagyasztva szárításon kívül más módon is vízteleníthető.

    3.    A citrushéj sós lében is tartósítható.

22. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez61

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/114 számú előírása a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (Sűrített tej és tejpor)

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/114 számú előírása a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (Sűrített tej és tejpor)

A rész

I.        Ez az előírás a B részben meghatározott, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékekre (sűrített tej és tejpor) vonatkozik.

II.    1.    A B részben felsorolt élelmiszerekre az általános jelölési előírásokon túlmenően ebben a fejezetben foglaltakat is alkalmazni kell.

    2.    A B részben felsorolt megnevezések csak az ott meghatározott termékekre alkalmazhatók és azokat – a 3. pontban felsorolt esetek kivételével – változtatás nélkül kell alkalmazni a forgalomba hozott termékek megnevezésére és megjelölésére.

    3.    A B részben felsorolt megnevezések helyett a C részben felsorolt megnevezések az ott megjelölt nyelven és feltételek mellett használhatóak.

    4.    A termék jelölésében fel kell tüntetni a végtermék tömegére vonatkoztatott tejzsírtartalmat százalékban (m/m) kifejezve, kivéve a B rész 1. d) és g), valamint 2. d) pontjaiban meghatározott termékeket, továbbá fel kell tüntetni a tejeredetű zsírmentes szárazanyag-tartalmat a B rész 1. pontjában meghatározott termékek esetében. Ezeket az adatokat a termék megnevezésének közelében kell feltüntetni.

    5.    A B rész 2. pontjában feltüntetett termékek jelölésében meg kell adni a hígítás vagy az eredeti állapot visszaállításának módjára vonatkozó ajánlásokat, továbbá az így hígított vagy visszaállított termékek zsírtartalmát.

    6.    Ha a terméket 20 g-nál kisebb tömegű egyedi csomagolásba, majd gyűjtőcsomagolásba helyezik, az ebben a paragrafusban előírt külön jelöléseket csak a gyűjtőcsomagoláson kell feltüntetni, kivéve a 2. pontban előírtakat.

    (7)    A B rész 2. pontja szerinti termékek jelölésében fel kell tüntetni, hogy a termékek 12 hónapnál fiatalabb csecsemők élelmezésére nem ajánlottak.

B rész

A termékek meghatározásai és megnevezései

    1.    Részben dehidratált tej (sűrített tej)

Ez a megnevezés azt az édesített vagy nem édesített folyékony termékcsoportot jelöli, amelyet részleges vízelvonással nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, vagy ezek keverékéből, amely tartalmazhat még hozzáadott tejszínt vagy teljesen dehidratált tejet (tejport), vagy mindkettőt, amelyben a hozzáadott teljesen dehidratált tej aránya a késztermék tejeredetű szárazanyag-tartalmának legfeljebb 25 tömegszázaléka lehet.

–     A cukrozatlan sűrített tej típusai:

a)    Nagy zsírtartalmú sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 15% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 26,5% (m/m).

b)    Sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 7,5% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 25% (m/m).

c)    Félzsíros sűrített tej, vagy részben fölözött sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), de legfeljebb 7,5% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).

d)    Sovány sűrített tej

Részben dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 20% (m/m).

–     A cukrozott sűrített tej típusai:

e)     Cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 8% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).

f)    Félzsíros cukrozott sűrített tej, vagy részben fölözött cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legalább 1% (m/m), de legfeljebb 8% (m/m), és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).

g)    Sovány cukrozott sűrített tej

Részben dehidratált tej, amely cukor (félfehér kristálycukor, kristálycukor, finomított kristálycukor) felhasználásával készül, és amelynek zsírtartalma legfeljebb 1% (m/m) és az összes tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 24% (m/m).

    2.    Teljesen dehidratált tej (tejpor)

Ez a megnevezés azt a szilárd termékcsoportot jelöli, amelynek víztartalma a végtermékben legfeljebb 5 tömegszázalék, és amelyet a víztartalom elvonásával nyernek tejből, teljesen vagy részben fölözött tejből, tejszínből, vagy ezek keverékéből.

a)    Nagy zsírtartalmú tejpor vagy szárított nagy zsírtartalmú tej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 42% (m/m).

b)    Zsíros- vagy teljes tejpor, vagy szárított zsíros-, illetve teljes tej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legalább 26% (m/m), de kevesebb, mint 42% (m/m).

b)    Félzsíros tejpor vagy szárított félzsíros tej, illetve részben fölözött félzsíros tej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma több mint 1,5% (m/m), de kevesebb, mint 26% (m/m).

c)    Sovány tejpor, vagy szárított soványtej

Dehidratált tej, amelynek zsírtartalma legfeljebb 1,5% (m/m).

    3.    Gyártási előírások

a)    Az 1. pont e)–g) alpontjaiban meghatározott termékek gyártásához a végtermékre vonatkoztatva legfeljebb 0,03% (m/m) tejcukor hozzáadása megengedett.

b)    Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül, az 1. és 2. pontban említett termékek tartósítása a következő módokon történik:

–    hőkezeléssel (sterilezés, UHT stb.) az 1. pont a)–d) alpontjaiban meghatározott termékek esetében,

–    cukor (szacharóz) hozzáadásával az 1. pont e)–g) alpontjaiban meghatározott termékeknél,

–    vízelvonással (dehidratálással) a 2. pontban meghatározott termékeknél.

c)    Ezen rész 1. és 2. pontjában szereplő összetételi követelmények sérelme nélkül a tej fehérjetartalma tejalkotórészek hozzáadásával, illetve kivonásával 34 tömegszázalékos (zsírmentes szárazanyag-tartalomban kifejezett) minimális tartalomra állítható be oly módon, hogy ne változzon a tejsavófehérje-kazein arány.

    4.    Engedélyezett egyéb anyagok

a)    Vitaminok és ásványi anyagok a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK rendelettel összhangban,

b)    A 3. pont c) alpontjában említett fehérjetartalom-beállítás céljára az alábbi engedélyezett nyersanyagok használhatók:

I.    retentátum (tejkoncentrátum)

A retentátum a tej, a részben fölözött vagy fölözött tej ultraszűrésével a tejfehérje koncentrálásával nyert termék;

II.    tejpermeátum

A permeátum a tejfehérje és a tejzsír ultraszűréssel való eltávolításával tejből, részben fölözött vagy fölözött tejből nyert termék; valamint

III.     tejcukor

A tejcukor a tej természetes alkotórésze, amelyet rendszerint savóból állítanak elő, amelynek a szárazanyagra vonatkoztatott vízmentes tejcukortartalma nem kevesebb, mint 99,0 tömegszázalék. Ez lehet vízmentes vagy tartalmazhat egy molekula kristályvizet, illetve lehet a két forma keveréke.

C rész

A B részben felsorolt egyes termékek különleges megnevezése

a)    Az angol „evaporated milk” kifejezés azt a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amely legalább 9% (m/m) zsírt és legalább 31% (m/m) összes tejeredetű szárazanyagot tartalmaz.

b)    A francia „lait demi-écrémé concentré” és „lait demi-écrémé concentré non sucré”, a spanyol „leche evaporada semidesnatada”, a holland „geevaporeerde halfvolle melk” vagy „halfvolle koffiemelk” és az angol „evaporated semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van és szárazanyag-tartalmuk legalább 24% (m/m).

c)    A dán „kondenseret kaffeflrde” és a német „kondensierte Kaffeesahne” kifejezések a B rész 1. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelentik.

d)    A dán „flqdepulver”, a német „Rahmpulver” és „Sahnepulver”, a francia „créme en poudre”, a holland „roompoeder”, a svéd „gräddpulver” és a finn „kermajauhe” kifejezések a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelentik.

e)    A francia „lait demi-écrémé concentré sucré”, a spanyol „leche condensada semidesnatada”, a holland „gecondenseerde halfvolle melk met suiker” kifejezések azokat a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott termékeket jelentik, amelyeknek a zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van és a tejeredetű szárazanyag-tartalma legalább 28% (m/m).

f)    A francia „lait demi-écrémé en poudre”, a holland „halfvolle melkpoeder” és az angol „semi-skimmed milk powder” vagy „dried semi-skimmed milk” kifejezések azokat a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelentik, amelyek zsírtartalma 14 és 16% (m/m) között van.

g)    A portugál „leite em pó meio gordo” kifejezés azt a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek a zsírtartalma 13 és 26% (m/m) között van.

h)    A holland „koffiemelk” kifejezés a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

i)    A finn „rasvaton maitojauhe” kifejezés a B rész 2. pont d) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

j)    A spanyol „leche en polvo semidesnatada” kifejezés a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 10 és 16% (m/m) között van.

k)    A máltai „halib evaporat” kifejezés a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

l)    A máltai „halib evaporat b’kontenut baxx ta’ xaham” kifejezés a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

m)    Az észt „koorepulber” a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

n)    Az észt „piimapulber” a B rész 2. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

o)    Az észt „väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

p)    Az észt „magustatud väherasvane kondenspiim” a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

q)    Az észt „väherasvane piimapulber” a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

r)    A cseh „zahuÓt ná neslazená smetana” a B rész 1. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

s)    A cseh „zahuÓt ná neslazené plnotuné mléko” a B rész 1. pont b) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

t)    A cseh „zahuÓt ná neslazené polotuné mléko” a B rész 1. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van.

u)    A cseh „zahuÓt ná slazené plnotuné mléko” a B rész 1. pont e) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

v)    A cseh „zahuÓt ná slazené polotuné mléko” a B rész 1. pont f) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 4 és 4,5% (m/m) között van.

w)    A cseh „suÓené smetana” a B rész 2. pont a) alpontjában meghatározott terméket jelenti.

x)    A cseh „suÓené polotuné mléko” a B rész 2. pont c) alpontjában meghatározott terméket jelenti, amelynek zsírtartalma 14 és 16% (m/m) között van.

23. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez62

A Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–78/142 számú előírása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő vinil-klorid monomert tartalmazó anyagokkal és tárgyakkal szemben támasztott minőségi követelményekről

1. Ez az előírás a vinil-klorid polimerekből vagy kopolimerekből előállított, élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokban vagy tárgyakban (a továbbiakban: anyagok és tárgyak) esetleg jelenlévő vinil-klorid monomerre, továbbá ezek esetleges vinil-klorid monomer leadására vonatkozik.

2. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak vinil-klorid monomer tartalmának nem szabad túllépnie az 5. pontban megadott mennyiséget.

3. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak nem adhatnak át a velük érintkezésbe kerülő élelmiszereknek a 6. pont kritériumai szerinti eljárás alapján kimutatható mennyiségű vinil-kloridot.

4. A 2. és 3. pont betartásának ellenőrzéséhez használt vizsgálati módszer feleljen meg a 6. pontban előírt kritériumoknak.

5. Az 1. pontban említett anyagok és tárgyak megengedett maximális vinil-klorid momomer tartalma: 1 mg/kg késztermék.

6. Kritériumok az 1. pontban említett anyagok és tárgyak vinil-klorid tartalmát meghatározó és az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerekbe kioldódott vinil-kloridot meghatározó vizsgálati módszerekhez:

6.1. Az anyagok és tárgyak vinil-klorid tartalmának meghatározása és az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-klorid meghatározása gázkromatográfiás „Head-Space” technika alkalmazásával történik.

6.2. Az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-klorid meghatározásakor az alsó kimutatási határ: 0,01 mg/kg.

6.3. Az anyagokból és tárgyakból az élelmiszerbe kioldódott vinil-kloridot alapvetően az élelmiszerekből határozzák meg. Ha a meghatározás bizonyos élelmiszereknél technikai okok miatt lehetetlennek bizonyul, akkor a modell-oldatos meghatározások használhatók.

24. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez63

A Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–84/500 számú előírása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő kerámiatárgyakról

A rész

I.

1.    Ez az előírás olyan kerámiatárgyak esetleges ólom és kadmium kioldhatóságára vonatkozik, amelyek kész állapotukban élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülnek, vagy amelyek élelmiszerekkel érintkeznek és e célra készültek.

2.    Ezen előírás értelmében a kerámiatárgyak általában nagy agyag vagy szilikáttartalmú szervetlen anyagok keverékéből, esetleg kis mennyiségű szerves anyag hozzáadásával előállított tárgyak. A keveréket az előállítás során formázzák, majd kiégetik. E tárgyak lehetnek mázasak, zománcozottak, illetve festettek.

II.

1.    A kerámiatárgyakból kioldódó ólom és kadmium mennyisége nem haladhatja meg az alábbiakban megállapított határértékeket.

2.    A kerámiatárgyak ólom és kadmium kioldódását a B részben meghatározott általános feltételek betartásával a C részben leírt vizsgálati módszerrel kell meghatározni.

3.    Ha a kerámiatárgy egy kerámiafedéllel ellátott edény, az ólomra, illetve kadmiumra vonatkozó maximális határérték (mg/dm2 vagy mg/liter) az edényre vonatkozó határértéknek felel meg. Az edényt és a fedél belső felületét azonos körülmények között, külön-külön kell megvizsgálni. Az így kapott két ólom-, illetve kadmium-kioldódási értéket csak az edény felületéhez vagy térfogatához kell megfelelően viszonyítani.

4.    Egy kerámiatárgy akkor felel meg ezen előírás követelményeinek, ha a B és C részben megállapított feltételek mellett elvégzett vizsgálatok során a belőle kivont ólom, illetve kadmium mennyisége nem haladja meg az alábbi határértékeket:

Edény kategória

Pb

Cd

– 1. kategória: Lapos edény
Nem megtölthető tárgyak, valamint olyan megtölthető tárgyak, amelyek belső mélysége a legalsó ponttól a felső perem vízszintes síkjáig legfeljebb 25 mm

0,8 mg/dm2

0,07 mg/dm2

– 2. kategória: Öblös edény
Az összes egyéb megtölthető tárgy

4,0 mg/l

0,3 mg/l

– 3. kategória: Főzőedények
Három liternél nagyobb térfogatú csomagoló- és tárolóedények

1,5 mg/l

0,1 mg/l

5.    Amennyiben egy kerámiatárgy a fenti mennyiségeket legfeljebb 50%-kal haladja meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy a tétel megfelel ezen előírás követelményeinek, ha legalább három másik ugyanolyan alakú, méretű, díszítésű és ugyanolyan mázzal bevont – a B és C részben megállapított feltételek mellett megvizsgált – tárgyból kioldódott ólom, illetve kadmium átlagos mennyisége nem haladja meg a meghatározott határértékeket, és eközben egyik edény esetében sem lépi túl e határértékeket 50%-nál nagyobb mértékben.

III.

1.    Az élelmiszerekkel érintkezésbe még nem került kerámiatárgyakat forgalomba hozataluk különböző szakaszaiban – a kiskereskedelmet beleértve és azzal bezárólag – az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1935/2004/EK rendelet) 16. cikkének megfelelően írásbeli nyilatkozattal kell ellátni. Ezt a nyilatkozatot a kerámiatárgy gyártójának vagy az Európai Unióban székhellyel rendelkező eladónak kell kiállítania, és tartalmaznia kell az ezen előírás D részben meghatározott adatokat.

2.    A gyártónak vagy az Európai Unióba importálónak az ellenőrző hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátania a megfelelő dokumentációt annak igazolására, hogy a kerámiatárgyak megfelelnek az ólom és kadmium kioldódás II. fejezetben meghatározott határértékének. A dokumentációnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálat eredményeit, a vizsgálat körülményeit, valamint a vizsgálatot elvégző laboratórium nevét és címét.

B rész

Alapszabályok az ólom és kadmium kioldódás meghatározására

1.    Vizsgáló oldat (szimuláló oldószer)

4%-os (V/V) ecetsav frissen készített vizes oldata.

2.    Vizsgálati körülmények

2.1.    A vizsgálatot 22 ± 2 °C hőmérsékleten 24 ± 0,5 órás időtartamon keresztül kell végezni.

2.2.    Ha csupán az ólom kioldódást kell meghatározni, akkor a vizsgálandó tárgyat egy alkalmas anyaggal lefedjük, és a laboratóriumban szokásos megvilágítási feltételek mellett tartjuk.

Ha a kadmium- és ólom vagy a kadmium kioldódást kell meghatározni, akkor a mintát úgy kell lefedni, hogy a vizsgálandó felület teljes sötétségben maradjon.

3.    Megtöltés

3.1.    Megtölthető edények

Az edényt 4%-os ecetsavval legfeljebb 1 mm-rel a túlfolyási pont alatti szintig kell megtölteni. A lapos vagy enyhe lejtésű peremmel rendelkező edényeknél a folyadékszint és a túlfolyási pont közötti távolság legfeljebb 6 mm lehet, a ferde szegély mentén mérve.

3.2.    Nem megtölthető edények

A tárgyaknak azt a felületét, amelynek nem az a rendeltetése, hogy élelmiszerekkel érintkezzen, megfelelő védőréteggel kell ellátni, amely ellenáll a 4%-os ecetsavnak. Azután a tárgyat olyan módon kell belemeríteni egy meghatározott mennyiségű ecetsavat tartalmazó tartályba, hogy a tárgy felületének az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő részét teljesen lepje el a vizsgáló oldat.

4.    A felület meghatározása

Az 1. kategóriába tartozó tárgyak felülete azonos a 3. pontban leírt töltési körülmények betartásával betöltött folyadék szabad felülete által alkotott meniszkuszfelülettel.

C rész

Vizsgálati módszerek az ólom és kadmium kioldódás meghatározására

1.    Cél és alkalmazási terület

A módszerrel meghatározható az egyedi ólom, illetve kadmium kioldódás.

2.    Alapelv

Az egyedi ólom-, illetve kadmium kioldódás meghatározását olyan műszeres vizsgálati módszerrel kell elvégezni, amely eleget tesz a 4. pontban megállapított teljesítmény-jellemzőknek.

3.    Reagensek

Ahol nincs külön megjelölve, minden reagensnek analitikai minőségűnek kell lennie. Víz alatt mindig desztillált vizet vagy ezzel megegyező minőségű vizet kell érteni.

3.1.    4%-os (V/V) ecetsav vizes oldata.

40 ml jégecetet oldjunk fel vízben, majd töltsük fel 1000 ml-re.

3.2.    Törzsoldatok

Olyan összehasonlító oldatokat kell készíteni, amelyek a 3.1. pont szerinti 4%-os ecetsavban 1000 mg ólmot, illetve legalább 500 mg kadmiumot tartalmaznak literenként.

4.    A műszeres vizsgálati módszer teljesítményjellemzői

4.1.     Az ólomra és kadmiumra vonatkozó kimutathatósági határ legfeljebb:

    –     0,1 mg/liter, ólom esetében,

    –     0,01 mg/liter, kadmium esetében.

A kimutathatósági határ az elem azon koncentrációja a 3.1. pont szerinti 4%-os ecetsavoldatban, ami a készülék háttérzajának kétszeresével egyenlő jelet ad.

4.2.     Az ólomra és kadmiumra vonatkozó meghatározási határ legfeljebb:

    –     0,2 mg/liter, ólom esetében,

    –     0,02 mg/liter, kadmium esetében.

4.3.     Visszanyerés

A 3.1. pontban szerinti 4%-os ecetsavoldathoz hozzáadott ólom és kadmium visszanyerésének a hozzáadott mennyiség 80–120%-ának kell lennie.

4.4.    Különleges előírások

A használt műszeres vizsgálati módszernek mátrix- és spektrális interferenciáktól mentesnek kell lennie.

5.    Módszer

5.1.     A minta előkészítése

A mintának tisztának, zsírtól és a vizsgálatot befolyásoló egyéb anyagoktól mentesnek kell lennie. Mossuk le a mintát folyékony háztartási mosószerrel 40 °C körüli hőmérsékleten. Öblítsük le a mintát először csapvízzel, majd desztillált vízzel vagy ezzel azonos minőségű vízzel. Csurgassuk le és szárítsuk meg, hogy ne legyen foltos. Megtisztítás után ne érjünk a vizsgálandó felülethez.

5.2.    Az ólom, illetve kadmium meghatározása

    –     Az így előkészített mintát a B részben megállapított feltételek szerint vizsgáljuk meg.

    –     Az ólom, illetve kadmium meghatározására szolgáló kísérleti oldat kivétele előtt az oldat mintatartalmát olyan megfelelő módszerrel homogenizáljuk, amellyel elkerüljük az oldatveszteséget és a vizsgálandó felület felhorzsolását.

    –     Végezzünk vakpróbát a mérési sorozatokhoz használt reagensekkel.

    –     Megfelelő körülmények között végezzük el az ólom-, illetve kadmium tartalom meghatározását.

D rész

Megfelelőségi nyilatkozat

Az A rész III. fejezet 1. pont szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

    1.    a kész kerámiatárgyat gyártó vállalat és az importáló neve és címe,

    2.    a kerámiatárgy megnevezése,

    3.    a nyilatkozat dátuma,

    4.    igazolás arról, hogy a kerámiatárgy megfelel ezen előírás és az 1935/2004/EK rendelet vonatkozó követelményeinek.

Az írásbeli nyilatkozatnak lehetővé kell tennie azoknak a tárgyaknak a könnyű azonosítását, amelyekre kiállították, és meg kell újítani a nyilatkozatot, amennyiben a gyártásban történt alapvető változások az ólom és kadmium kioldódást is megváltoztatják.

25. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez64

A Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–2007/42 számú előírása az élelmiszerrel rendeltetésszerűen
érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekről

A rész

I.

1.    Ez az előírás az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozó előírásokat tartalmaz.

2.    Jelen előírás olyan regenerált cellulózfilmekre (cellofán) vonatkozik, amelyek megfelelnek az B rész általános leírásának, és amelyeket

    a)    önmagukban vagy

    b)    más, az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező vagy érintkezésbe kerülhető anyag részeként

használnak.

3.    Jelen előírás nem vonatkozik a regenerált cellulózból készült műbelekre.

4.    A 2. pont szerinti regenerált cellulózfilmek a következő típusok egyikébe tartoznak:

    a)    bevonat nélküli regenerált cellulózfilm,

    b)    cellulózból származó bevonatú regenerált cellulózfilm,

    c)    műanyag bevonatú regenerált cellulózfilm.

II.

1.    Az I. fejezet 4. pont a) és b) alpont szerinti regenerált cellulózfilmek gyártásához kizárólag a C részben felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

2.    A regenerált cellulózfilmek gyártásához színezékként (festék és pigment) vagy ragasztóként a C részben megadottaktól eltérő anyagok is felhasználhatók, ha ezek az élelmiszerbe nyomokban sem oldódnak ki, és hatályos vizsgálati módszerekkel nem mutathatók ki.

3.    Az I. fejezet 4. pont c) alpont szerinti regenerált cellulózfilmek bevonást megelőző gyártásához kizárólag a C rész I. fejezetében felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

4.    A 3. pont szerinti bevonattal ellátott regenerált cellulózfilmek előállításához csak az MÉ 1–2–2002/72 számú előírás C–G részeiben megadott anyagok vagy anyagcsoportok, az ott megadott korlátozásokkal használhatók fel.

5.    Az I. fejezet 4. pont c) alpont szerinti regenerált cellulózfilmből készült anyagoknak és eszközöknek – a 3. pontban foglaltakon kívül – meg kell felelniük az MÉ 1–2–2002/72 számú előírás A rész II., VII. és VIII. fejezetében leírtaknak.

6.    A regenerált cellulózfilm nyomtatott felületei nem kerülhetnek érintkezésbe az élelmiszerrel.

III.

1.    Kiskereskedelmi forgalmat kivéve az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilmből készült anyagokat és eszközöket az értékesítés minden fázisában kísérnie kell az 1935/2004/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilatkozatnak.

2.    Az 1. pontot nem kell alkalmazni olyan regenerált cellulózfilmből készült anyagokra és eszközökre, melyek természetüknél fogva élelmiszerekkel nem kerülnek érintkezésbe.

3.    Amennyiben speciális felhasználási feltételek vannak, a regenerált cellulózfilmből készült anyagok és eszközök címkéjén ezt fel kell tüntetni.

B rész

Regenerált cellulózfilm leírása

A regenerált cellulózfilm olyan fóliaanyag, melyet újrafelhasználás nélküli faanyagból vagy gyapotból nyert finomított cellulózból állítanak elő. A C részben felsorolt anyagok használhatók a masszába adva vagy a felületre. A regenerált cellulózfilm az egyik vagy mindkét oldalon bevonható.

C rész

Regenerált cellulózfilm gyártásához engedélyezett anyagok listája

Megjegyzés:    – az I. és II. fejezetben szereplő százalékos mennyiségek tömeg százalékok és a vízmentes regenerált cellulózfilmre vonatkoznak,

    – a szokásos műszaki megjelölések zárójelben vannak megadva,

    – a tisztasági kritériumok alapján az anyagoknak jó technikai minőségűeknek kell lenniük.

I. Bevonatlan regenerált cellulózfilm

Megnevezés

*Korlátozás

A. Regenerált cellulóz

Legalább 72% (m/m)

B. Adalékanyagok

 

1. Lágyítók

Összesen nem több, mint 27% (m/m)

– Bisz(2-hidroxi-etil)-éter / = dietilénglikol/

– 1,2 Etándiol /= monoetilénglikol/

Csak olyan, a felhasználás előtt bevonattal ellátott filmeknél alkalmazhatók, amelyeket száraz felületükön vizet nem tartalmazó élelmiszerekhez használnak fel. A bisz (2-hidroxi-etil)- éter és etándiol összmennyisége az élelmiszerekben, amelyek érintkezésbe kerülhetnek ilyen típusú filmmel, nem haladhatja meg a 30 mg/kg értéket.

– 1,3-Butándiol

– Glicerin

– 1,2-Propándiol /= 1,2- propilénglikol/

– Polietilén-oxid /= polietilénglikol/

Átlagos móltömege 250 és 1200 között

Átlagos móltömege nem lehet nagyobb, mint 400,
és a szabad 1,3-propándiol tartalom nem lehet több, mint 1% (m/m)

– 1,2-Polipropilén-oxid/= 1,2-polipropilénglikol/

– Szorbit

– Tetraetilénglikol

– Trietilénglikol

– Karbamid

 

2. Egyéb adalékanyagok

Összesen nem lehet több, mint 1% (m/m)

ELSŐ OSZTÁLY

Az egyes bekezdésekben szereplő anyag vagy anyag csoportok mennyisége nem haladhatja meg
a 2 mg/dm2 értéket

– Ecetsav és ammónium-, kalcium-, magnézium, kálium- és nátriumsói

– Aszkorbinsav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói

– Benzoesav és nátrium-benzoát

– Hangyasav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói

– Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint behénsav

– Ricinolsav, valamint ezen savak ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium-, nátrium-, alumínium- és cinksói

– Citromsav, D és L tejsav, maleinsav, L-borkősav és ezek nátrium- és káliumsói

– Szorbinsav és ammónium-, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátriumsói

– Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak amidjai, behén- és ricinolsavamid

 

– Természetes étkezési keményítők és lisztek

– Étkezési keményítők és lisztek, melyeket kémiai kezeléssel módosítottak

– Amilóz

– Kalcium- és magnézium- karbonátok és kloridok

– Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, illetve az adipinsav, a citromsav, a 12-hidroxi-sztearinsav, a ricinolsav glicerinnel alkotott észterei

– Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak és polietilén-oxid (mely 8–14 etilén-oxid egységet tartalmaz) észterei

– Telített vagy telítetlen, el nem ágazó láncú 8–20 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak szorbit észterei

– Sztearinsav 1,2-etándiollal, illetve bisz (2-hidroxi-etil)-éterrel, illetve trietilénglikollal alkotott mono-, illetve diészterei

– Aluminium, kalcium, magnéziumoxidok és hidroxidok, valamint szilikon-, alumínium-, kalcium-, magnézium- és kálium szilikátjai és hidratált szilikátjai

– Polietilén-oxid /= polietilénglikol/

Átlagos móltömeg 1200–4000 között

– Nátrium-propionát

MÁSODIK OSZTÁLY

Az összes anyagmennyiség nem haladhatja meg
az 1 mg/dm2-t és az egyes bekezdésekben lévő anyagok vagy anyagcsoportok mennyisége nem haladhatja meg a 0,2 mg/dm2-t (vagy egy alacsonyabb értéket, ha ilyet határoztak meg).

– Nátrium-alkil (C8-C18)-benzol-szulfonát

– Nátrium-izopropil- naftalin-szulfonát

– Nátrium-alkil (C8-C18)-szulfát

– Nátrium-alkil (C8-C18)-szulfonát

– Nátrium-dioktil-szulfo-szukcinát

– Di-(hidroxi-etil) -dietilén -triamin-monoacetát disztearátja

Legfeljebb 0,05 mg/dm2 a bevonattal nem rendelkező filmeknél

– Ammónium-, magnézium- és kálium-lauril-szulfát

– N,N’ -disztearoil-diamino-etánN,N’ -dipalmitoil-diamino-etán és N,N’ -dioleil-diamino-etán

– 2-Heptadecil 1-4,4 di-metilén-oxazolin-disztearát

– Polietilén-amino-sztearamid-(etil-szulfát)

Legfeljebb 0,1 mg/dm2 a bevonattal nem rendelkező filmeknél

HARMADIK OSZTÁLY

Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg
az 1 mg/dm2 értéket

Rögzítőszerek

– Módosítás nélküli melamin-formaldehid kondenzációs termék vagy az alábbiak közül egy vagy több anyaggal módosított

A szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb
0,5 mg/dm2 értéknél

– Butanol, dietilén-triamin, etanol, trietilén-tetramin, tetraetilén-pentamin, tri-(2-hidroxi-etil)-amin, 3,3’-diamino-dipropil-amin, 4,4’-diamino-dibutil-amin

A szabad melamin tartalom nem lehet nagyobb
0,3 mg/dm2-nél

– Melamin-karbamid, formaldehid trisz (2-hidroxi-etil)- aminnal módosított kondenzációs terméke

A szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb,
mint 0,5 mg/dm2 bevonatlan filmre vonatkoztatva.

A szabad melamin tartalom nem lehet nagyobb, mint
0,3 mg/dm2

– Keresztkötéses kationos polialkilén-aminok:

a) Diamino-propil-metilamin és epiklórhidrin alapú poliamid-epiklórhidrin gyanta

b) Epiklórhidrin, adipinsav, kaprolaktám dietilén-triamin, illetve etilén-diamin alapú poliamin-epiklórhidrin gyanta

c) Adipinsav, trietilén-triamin és epiklórhidrin vagy epiklórhidrin és ammónia keverék alapú poliamid-epiklórhidrin gyanta

d) Epiklórhidrin-dimetil-adipát és dietilén-tetramin alapú poliamid- poliamin-epiklórhidrin gyanta

e) Epiklórhidrin, adipinsav- amid és diamino-propil-metil-amin alapú poliamid-poliamin-epiklórhidrin gyanta

– Polietilén-aminok és polietilén-iminek

Legfeljebb 0,75 mg/dm2

– Módosítás nélküli karbamid-formaldehid kondenzációs termékek vagy a következő egy
vagy több anyaggal módosított:

Szabad formaldehid tartalom nem lehet nagyobb, mint 0,5 mg/dm2

amino-metán-szulfonsav,

szulfanilsav, butanol, diamino-bután, diamino-dietil-amin,

diamino-di-propil-amin,

diamino-propán, dietilén-triamin,

etanol, guanidin, metanol,

tetraetilén-pentamin, trietilén-tetramin,

nátriumszulfit

 

NEGYEDIK OSZTÁLY

Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 0,01 mg/dm2-t

– Étkezési olajok, aminjai és polietilén-oxidreakciójából származó termékek

– Monoetanol-amin-lauril-szulfát

 

II. Bevont regenerált cellulózfilm

Megnevezés

*Korlátozás

A) Regenerált cellulóz

Lásd: az első részt

B) Adalékanyagok

Lásd: az első részt

C) Bevonat

 

1. Polimerek

Az anyagok mennyisége nem haladhatja meg
az 50 mg/dm2 értéket.

– Cellulóz, etil-, hidroxi-etil-, hidroxipropil- és metil- észterei

– Cellulóz-nitrát

Maximálisan megengedett mennyiség 20 mg/dm2,
a cellulóz-nitrátban a nitrogén tartalom
10,8% (m/m)–12,2% (m/m) lehet.

2. Gyanták

Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 12,5 mg/dm2-t és kizárólag olyan regenerált cellulózfilmek előállításához használhatók, amelyek cellulóz-nitráttal vannak bevonva.

– Kazein

– Fenyőgyanta, illetve polimerizációs, hidrogénezési vagy diszproporcióból származó termékei és azok metil-, etil-, vagy több értékű (C2–C6) alkoholok keverékeinek észterei

– Fenyőgyanta, illetve polimerizációs, hidrogénezési vagy diszproporcióból származó termékei, melyeket akril-, melamin-, citrom-, fumár-, illetve ftálsavval kondenzáltak, illetve bisz-fenol formaldehiddel kondenzáltak, illetve metil-, etil- vagy több értékű (C2–C6) alkoholok vagy ezen alkoholok keverékeivel alkotott észterei

â-pinen, illetve dipentén, illetve diterpén és maleinsav-anhidrid addiciós termékeinek bisz (2-hidroxi-etil)-éterrel nyert észterei

– Étkezési zselatin

– Ricinusolaj dehidrált vagy hidrogénezett termékei, valamint poliglicerinnel, adipin-, citrom-, malein-, ftál- és szebacinsavval kondenzált termékei

– Természetes gyanták (= damar)

Poli – â â – pinen (terpén gyanták)

– Karbamid-formaldehid-gyanták (lásd: rögzítőszerek)

 

3. Lágyítók

Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg
a 6 mg/dm2-t

– Acetil-tributil-citrát

– Acetil-trisz(2-etilhexil)-citrát

– Diizobutil-adipát

– Di-n-butil-adipát

– Di-n-hexil-azelát

– Diciklohexil-ftalát

nem több, mint 4,0 mg/dm2

– 2-etil -(hexil)-difenil-foszfát (szinonimája: foszforsav-difenil-2-etilhexil-észter)

A 2-etil -(hexil)-difenil-foszfát mennyisége nem haladhatja meg:

a) a 2,4 mg/dm2 értéket az ilyen típusú bevonattal érintkező élelmiszer kilogrammjára vonatkoztatva, vagy

b) a 0,4 mg/dm2 értéket a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.

– Glicerin-monoacetát (= monoacetin)

– Glicerin-diacetát (= diacetin)

– Glicerin-triacetát (= triacetin)

– Dibutil-szebacát

– Bisz(2-etil-hexil)-szebacát (= dioktil-szebacát)

– Di-n-butil-tartarát

– Diizobutil-tartarát

 

4. Egyéb adalékanyagok

A bevonatlan regenerált cellulózfilmben, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő oldalon lévő bevonaton az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg a 6 mg/dm2 értéket.

4.1. Az első részben felsorolt adalékanyagok

Ugyanolyan korlátozás, mint az első részben (a mg/dm2-ben lévő anyag mennyiség a bevonatlan regenerált cellulózfilmre, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő bevonatra összesen vonatkozik).

4.2. Specifikus bevonó adalékanyagok

Az egyes bekezdésben lévő adalékanyagok anyagcsoportok összmennyisége nem haladhatja meg a 2 mg/dm2-t (vagy az alacsonyabb határt, ha ilyen van).

– 1-hexadekanol és 1-oktadekanol

– Telített vagy telítetlen el nem ágazó 8–10 páros számú szénatomot tartalmazó zsírsavak, valamint a ricinolsav etil-, butil-, amil- és oleoil-nyíltláncú alkoholokat tartalmazó észterei

– Montán viaszok, amelyek tisztított montán (C26–C32) savakból, illetve azok 1,2-etándiollal, illetve 1–3 butándiollal, illetve kalcium- és káliumsóiból állnak

– Karnaubaviasz

– Méhviasz

– Eszpartóviasz

– Kandelillaviasz

– Dimetil-polisziloxán

– Epoxidált szójaolaj (6–8% epoxi tartalom)

– Finomított paraffin- és mikrokristályos viaszok

– Pentaeritrit-tetrasztearát

– Mono- és bisz (oktadecil-dietilén-oxid)-foszfátok

Legfeljebb 1,0 mg/dm2

Nem több, mint 0,2 mg/dm2

– Alifás (C8–C20) savak mono- vagy bisz
(2-hidroxil-etil) -aminnal alkotott észterei

– 2- és 3-terc-butil-4-hidroxi-anizol
(= butil-hidroxi-anizol = BHA)

Nem több, mint 0,06 mg/dm2

– 2,6 di-terc-butil-4-metil-fenol (= butil-hidroxi-toluol = BHT)

Nem több, mint 0,06 mg/dm2

– Di-n-oktil-ón-bisz (2-etil-hexil)-maleát

Nem több, mint 0,06 mg/dm2

5. Oldószerek

Az anyagok összmennyisége nem haladhatja meg
a 0,6 mg/dm2 értéket, a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.

– Butil-acetát

– Etil-acetát

– Izobutil-acetát

– Izopropil-acetát

– Propil-acetát

– Aceton

– 1-Butanol

– Etil-akohol

– 2-Butanol

– 2-Propanol

– 1-Propanol

– Ciklohexán

– Etilénglikol-monobutil-éter

– Etilénglikol-monobutil-éter-acetát

– Metil-etil-keton

– Metil-izobutil-keton

– Tetrahidrofurán

– Toluol

Nem több, mint 0,06 mg/dm2 a bevonatra vonatkoztatva az élelmiszerrel érintkező oldalon.

26. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez65

A Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–82/711 számú előírása az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponenseinek kioldódási vizsgálatairól

A rész

1.    Ez az előírás olyan műanyagokra és műanyag tárgyakra, valamint azok részeire vonatkozik, amelyek:

    a)    kizárólag műanyagból vannak,

    b)    két vagy több, kizárólag műanyagból álló, ragasztóval vagy bármilyen más módon összekötött rétegből tevődnek össze

és rendeltetésüknek megfelelően érintkezésbe kerülnek vagy kerülhetnek élelmiszerekkel.

2.    Ezen előírás értelmében a „műanyagok” azokat a szerves makromolekuláris vegyületeket jelentik, amelyeket polimerizációval, polikondenzációval, poliaddícióval vagy más hasonló eljárással kis relatív molekulatömegű molekulákból vagy természetes makromolekulák kémiai módosításával állítottak elő. A szilikonok és más hasonló makromolekuláris vegyületek is műanyagoknak tekintendők. Az ilyen makromolekuláris vegyületekhez más anyagok adhatók. A következők azonban nem tekinthetők „műanyagoknak”:

    (i)    a lakkozott vagy a lakkozás nélküli regenerált cellullózfilm;

    (ii)    az elasztomerek és a természetes, illetve a szintetikus gumi;

    (iii)    a papír és papírlemez, valamint a műanyagokkal módosított papírok;

    (iv)    azok a felületbevonatok, amelyek

    –     paraffinviaszok, (beleértve a szintetikus paraffinviaszokat és/vagy a mikrokristályos viaszokat);

    –     az előző viaszok keverékei egymással és/vagy más műanyagokkal.

3.    Ez az előírás nem vonatkozik a két vagy több, nem teljes egészében műanyag rétegből álló anyagokra és tárgyakra, még akkor sem, ha az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő réteg kizárólag műanyag.

4.    Egy műanyagból, illetve műanyag tárgyból az élelmiszerekbe vagy az élelmiszer-utánzó anyagokba (modell-oldószerekbe) összesen és specifikusan kioldódó műanyagkomponensek mennyisége nem haladhatja meg azt a határértéket, amelyet az MÉ 1–2–2002/72 előírás vagy más vonatkozó jogszabály megenged.

5.    Az élelmiszerekbe való kioldódás elfogadhatóságát a kioldódási határértékek alapján a felhasználás során előforduló legszélsőségesebb időtartamok és hőmérsékleti körülmények között kell megállapítani. Az élelmiszer-utánzó modellanyagokba való kioldódás elfogadhatóságát a kioldódási határértékek alapján, a hagyományos kioldási vizsgálatokkal kell megállapítani. A kioldódási határértékeket, vizsgálatokat és a vizsgálatokhoz alkalmazandó modellanyagokat ezen előírás B része tartalmazza.

6.    Ettől az előírástól eltérően minden olyan esetben, amikor az 1. táblázat szerinti D modellanyaggal kell végezni a vizsgálatot, alkalmazható az MSZ 10.089:l982 magyar nemzeti szabvány, amely dietil-étert vagy n-hexánt ír elő a kioldódási modellkísérlethez.

B rész

A modellanyagokkal végzett összkioldódási és speciális kioldódási vizsgálatok alapszabályai

1.    Az összkioldódási és speciális kioldódási vizsgálatokat ezen rész I. fejezetében megadott élelmiszer-utánzó anyagokkal és a II. fejezetében megadott vizsgálati körülmények között kell végezni. Az élelmiszer-utánzó anyagokba való kioldódás meghatározását a legszélsőségesebb körülmények között kell elvégezni.

2.    A modellanyagként szerves oldószereket használó helyettesítő vizsgálatokat a III. fejezetben megadottak szerint kell elvégezni, ha az I. fejezet szerinti zsírutánzó modellanyagot alkalmazó kioldási vizsgálatot technikai okokból nem lehet elvégezni.

3.    A IV. fejezet alternatív vizsgálatokat tartalmaz, amelyek a zsírutánzó modellanyaggal végzett kioldódási vizsgálatok helyett használhatók, ha az előírt feltételek teljesülnek.

4.    Mindhárom esetben megengedett:

    a)    a vizsgálatok számának csökkentése olyan speciális esetekben, ahol a vizsgálati körülmények tudományos bizonyítékok alapján a legszigorúbbak;

    b)    a kioldódási vizsgálatok vagy az alternatív vizsgálatok elhagyása, amikor bizonyíték van arra, hogy a műanyag vagy tárgy előrelátható felhasználási körülményei között a kioldódás nem haladja meg a határértéket.

I. Fejezet

Élelmiszer-utánzó modellanyagok

1.    Bevezetés

Mivel nem minden esetben lehet az élelmiszerekkel érintkező anyagok vizsgálatára élelmiszereket használni, élelmiszer-utánzó modellanyagokkal kell a vizsgálatot elvégezni. Ezeket úgy kell megválasztani, hogy egy vagy több élelmiszer jellemzőit reprezentálják. Az élelmiszertípusokat és a használt élelmiszer-utánzó modellanyagokat az 1. táblázat tartalmazza. A gyakorlatban az élelmiszerek különböző összetételűek, típusúak pl. zsír- és víztartalmúak. Ezeket a típusokat az 1. táblázat tartalmazza, utalással a kioldódási vizsgálatokhoz kiválasztott élelmiszer-utánzó modellanyagokra.

1. táblázat

Élelmiszertípusok és modellanyagok

Élelmiszertípus

Hagyományos
osztályozás

Élelmiszer-utánzó
modellanyagok

Rövidítés

Vizes élelmiszerek
(pH > 4,5)

Élelmiszerek, amelyeket csak az V. fejezetben előírt
A modellanyaggal kell vizsgálni

Desztillált víz vagy ezzel egyenértékű víz

A modellanyag

Savas élelmiszerek
(pH Ł 4,5)

Élelmiszerek, amelyeket csak az V. fejezetben előírt
B modellanyaggal kell vizsgálni

3% (m/V)-os ecetsav

B modellanyag

Alkoholos élelmiszerek

Élelmiszerek, amelyeket csak az V. fejezetben előírt
C modellanyaggal kell vizsgálni

10% (V/V)-os etanol.
Ezt a koncentrációt az élelmiszer aktuális alkoholtartalmához kell igazítani, ha az élelmiszer alkoholtartalma meghaladja
a 10% (V/V)-ot.

C modellanyag

Zsíros élelmiszerek

Élelmiszerek, amelyeket csak az V. fejezetben előírt
D modell-anyaggal kell vizsgálni

Finomított olívaolaj vagy más zsíros élelmiszer-utánzó anyag

D modellanyag

Száraz élelmiszerek

 

2.    Az élelmiszer-utánzó modellanyagok kiválasztása

2.1.    Mindenféle típusú élelmiszerrel érintkezésbe kerülő műanyagok és tárgyak esetén

A vizsgálatokat a következőkben megadott élelmiszer-utánzó modellanyagokkal kell elvégezni a II. fejezetben megadott, a legszigorúbbnak ítélt vizsgálati körülmények között, új vizsgálati műanyagmintát alkalmazva minden modellanyaghoz

    –     3% (m/V)-os vizes ecetsavoldat;

    –     10% (V/V) vizes etanololdat;

    –     finomított olívaolaj1 (referencia D modellanyag).

______________________

1 A tisztított olívaolaj jellemzői:

– jódszám (Wijs-szám)    80–88

– törésmutató 25 °C-on    1,4665–1,4679

– savasság (olajsavban kifejezve)    legfeljebb 0,5%

– peroxidszám (oxigén-milliegyenértékben 1 kg olajra vonatkoztatva)    legfeljebb 10

Ezt a referencia D modellanyagot helyettesíteni lehet szintetikus trigliceridek2 keverékével vagy napraforgóolajjal3 vagy a szabványban előírt minőségű kukoricaolajjal (más zsírtartalmú élelmiszer-utánzó anyaggal – D modellanyag). Ha ezek közül bármelyik zsírutánzó modellanyagot használják, és a kioldódás határértéket meghaladja, a nem megfelelőség megítéléséhez az eredmény megerősítése szükséges.

Amennyiben ez technikailag lehetséges, ebben az esetben kötelező az olívaolaj használata. Ha ez a vizsgálat technikailag nehézkes és a kioldódott anyagok mennyisége meghaladja a kioldási határértéket, akkor úgy kell tekinteni, hogy a műanyag nem felel meg az MÉ 1–2–2002/72 előírásnak.

2.2.    Csak bizonyos élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és tárgyak esetén

Ez csak a következő esetekre vonatkozik:

    a)    ha a műanyag vagy tárgy már érintkezésben van egy ismert élelmiszerrel;

    b)    ha a műanyagra vagy tárgyra az Európai Parlament és Tanács 1935/04/EK rendelete megadja, hogy az 1. táblázatban felsorolt élelmiszerfajták közül milyen élelmiszerhez vagy élelmiszercsoporthoz lehet vagy nem lehet használni pl. csak vizes élelmiszerekhez;

    c)    ha a műanyag vagy tárgy a 1935/04/EK rendelet szerint olyan speciális jellel van ellátva, amely jelzi, hogy az V. fejezetben meghatározott élelmiszerekhez vagy élelmiszercsoportokhoz lehet vagy nem lehet használni.

Ennek a jelnek ki kell fejeznie:

    (i)    a kiskereskedelmi értékesítéstől eltérő értékesítési szakaszokban az V. fejezet táblázatában megadott hivatkozási számot vagy az élelmiszer leírását;

    (ii)    a kiskereskedelmi értékesítésben könnyen érthető példákkal utalva arra a néhány élelmiszerre vagy élelmiszercsoportra, amelyekhez az adott műanyag vagy tárgy használható.

A vizsgálatokat a b) alpont esetében a 2. táblázat példáiban megadott élelmiszer-utánzó modellanyagokkal kell elvégezni, az a) és c) alpont esetén az V. fejezetben megadott élelmiszer-utánzó modellanyagokkal. Ha a műanyag vagy tárgy várhatóan többféle olyan élelmiszerrel vagy élelmiszercsoporttal kerül érintkezésbe, amelyeknek különböző csökkentő faktoraik* vannak, akkor ennek megfelelően csökkentő faktort kell rendelni ezen élelmiszerek vizsgálati eredményeihez. Ha a számítások közül egynek vagy többnek az eredménye meghaladja a korlátozás mértékét (előírást), akkor a műanyag nem alkalmas ezekhez a speciális élelmiszerekhez vagy élelmiszercsoportokhoz.

A vizsgálatokat a II. fejezetben előírt körülmények között kell elvégezni, minden modellanyaghoz új mintát használva.

______________

2 A szintetikus trigliceridkeverék összetétele

Zsírsavösszetétel: C-atom-számuk szerint

6

8

10

12

14

16

18

egyéb

az összes zsírsavra vonatkoztatva %

~1

6–9

8–11

45–52

12–15

8–10

8–12

Ł1

Tisztaság:

– monogliceridtartalom (enzimes)

Ł0,2%

 

 

 

 

 

 

 

– digliceridtartalom (enzimes)

Ł2,0%

 

 

 

 

 

 

 

– el nem szappanosítható anyagok

Ł0,2%

 

 

 

 

 

 

 

– jódszám (Wijs-szám)

Ł0,1%

 

 

 

 

 

 

 

– savtartalom

Ł0,1%

 

 

 

 

 

 

 

– víztartalom (K. Fischer)

Ł0,1%

 

 

 

 

 

 

 

Olvadáspont:

28 ± 2 °C

 

 

 

 

 

 

 

Jellemző abszorpciós spektrum (rétegvastagság:

d = 1 cm, 35 °C-os vízhez hasonlítva):

– hullámhossz (nm):

290

310

330

350

370

390

430

470

510

– áteresztőképesség (%):

~2

~15

~37

~64

~80

~88

~95

~97

~98

Legalább 10% fényáteresztő képesség 310 nm-en (1 cm-es küvettában 35 °C-os vízre vonatkoztatva).

Megjegyzés: A szabványos szintetikus trigliceridkeverékek jellemzőit K. Figgle cikke ismerteti az „Food Cosmet, Toxicol” 10 /1972/ 81.5 számában

3 A napraforgóolaj jellemzői:

 

 

 

 

 

 

 

 

– jódszám (Wijs-szám):

120–145

 

 

 

 

 

 

– törésmutató 20 °C-on:

1,474–1,476

 

 

 

 

 

 

– elszappanosítási szám:

188–193

 

 

 

 

 

 

– relatív sűrűség 20 °C-on:

0,918–0,925

 

 

 

 

 

 

– el nem szappanosítható anyagok:

0,5%–1,5%

 

 

 

 

 

 

* A csökkentő fraktorok az 5. táblázatban vannak feltüntetve

2. táblázat

Élelmiszerekkel érintkező műanyagok és tárgyak vizsgálatához kiválasztott modellanyagok

Az érintkező élelmiszerek

Modellanyagok

Csak vizes élelmiszerek

A

Csak savas élelmiszerek

B

Csak alkoholos élelmiszerek

C

Csak zsíros élelmiszerek

D

Mindenféle vizes és savas élelmiszer

B

Mindenféle víz- és alkoholtartalmú élelmiszer

C

Mindenféle alkohol- és savtartalmú élelmiszer

C és B

Mindenféle zsír- és víztartalmú élelmiszer

D és A

Mindenféle zsír- és savtartalmú élelmiszer

D és B

Mindenféle zsír-, alkohol- és víztartalmú élelmiszer

D és C

Mindenféle zsír-, alkohol- és savtartalmú élelmiszer

D, C és B

II. Fejezet

A kioldási vizsgálatok körülményei (időtartam és hőmérséklet)

1.    A kioldódási vizsgálatok körülményeit a 3. táblázatban megadott időtartamokból és hőmérsékletekből úgy kell kiválasztani, hogy azok a legszélsőségesebb tervezett felhasználási körülményeknek feleljenek meg vagy a címkézési információ szerinti legmagasabb felhasználási hőmérsékletnek. Ezért ha az élelmiszerekkel érintkező műanyagot vagy tárgyat a táblázatban lévő két vagy több időtartam és hőmérséklet kombinációjában is kívánják használni, a kioldódási vizsgálatot a táblázat alapján kell elvégezni úgy, hogy a vizsgálati mintát egymás után a várható legszélsőségesebb körülményeknek kell alávetni azonos mennyiségű modellanyagot alkalmazva.

2.    Az általánosnál szigorúbb érintkezési körülmények

Az általános feltételek alkalmazásakor a kioldódás meghatározásához a vizsgálati körülmények szigorítása szükséges, speciális esetekben a vizsgálati körülményeknek tudományos alapon a legszigorúbbaknak kell lenniük, ahogy azt a következő néhány példa mutatja.

2.1.    Élelmiszerekkel rendeltetésszerűen bármilyen időtartamon keresztül és hőmérsékleten érintkezésbe kerülő műanyagok vagy tárgyak

Ahol nincs címke vagy utasítás a várható tényleges érintkezés időtartamára és hőmérsékletére, az élelmiszer típusától függően az A és/vagy a B és/vagy a C modellanyagot kell alkalmazni 4 órán át és 100 °C-on, vagy 4 órán át refluxhőmérsékleten és/vagy a D modellanyagot 2 órán át 175 °C-on. Ezek az időtartamok és hőmérsékletek a hagyományosnál szigorúbbak.

2.2.    Élelmiszerekkel rendeltetésszerűen szobahőmérsékleten vagy alacsonyabb hőmérsékleten meghatározatlan időtartamig érintkező műanyagok és tárgyak

Ahol a címke megadja, hogy a műanyagokat és tárgyakat szobahőmérsékleten vagy alatta használják, illetve a műanyagok vagy tárgyak rendeltetésüknél fogva nyilvánvalóan szobahőmérsékleten vagy ez alatt kerülnek felhasználásra, a vizsgálatot 40 °C-on 10 napig kell elvégezni. Ez az időtartam és hőmérséklet a hagyományosnál szigorúbb.

3.    Illó anyagok kioldódása

Amikor illékony anyagok speciális kioldódási vizsgálatát végezzük, a modellanyaggal a kioldódási vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az előrelátható legszélsőségesebb felhasználási körülmények között előforduló kioldódott illékony anyagok veszteségét figyelembe vegyük.

4.    Speciális esetek

4.1.    Mikrohullámú sütőben használatos műanyagokhoz és tárgyakhoz a kioldási vizsgálatokat vagy hagyományos módon vagy mikrohullámú sütőben kell elvégezni, a 3. táblázatból kiválasztott megfelelő időtartamon keresztül és hőmérsékleten.

4.2.    Ha megállapítható, hogy a 3. táblázatban maghatározott vizsgálati körülmények között elvégzett vizsgálatok a műanyag tárgyak valamilyen fizikai vagy egyéb olyan károsodását okozzák, amely nem fordulhat elő a normális, várható használati körülmények között, a kioldódási vizsgálatot olyan körülmények között kell elvégezni, amelyek jobban megfelelnek a várható legszélsőségesebb körülményeknek, de ezek a fizikai vagy más változások nem fordulnak elő.

4.3.    A 3. táblázatban és a 2. pontban megadott körülményektől el lehet térni, ha a műanyag vagy tárgy a valóságban legfeljebb 15 percig kerül felhasználásra 70 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten (forró töltés), és ha ezt megfelelő címke vagy utasítás jelzi. Ez esetben csak a kétórás vizsgálatot kell elvégezni 70 °C-on. Ha azonban az anyagot vagy tárgyat szobahőmérsékleten való tárolásra szánták, az előzőekben említett vizsgálatot 10 napos 40 °C hőmérsékleten való vizsgálat helyettesíti, amely a hagyományosnál szigorúbb.

4.4    Azokban az esetekben, ahol a hagyományos kioldódási vizsgálatokhoz a 3. táblázatban megadott érintkezési körülmények (pl. az érintkezési hőmérséklet 175 °C-nál magasabb vagy az érintkezés időtartama 5 percnél rövidebb) nem felelnek meg, más érintkezési körülményeket lehet használni, amelyek alkalmasabbak az extrakcióhoz, feltéve ha a kiválasztott körülmények a tanulmányozott műanyagok vagy tárgyak várható legszélsőségesebb érintkezési körülményeit reprezentálják.

4.5    

3. táblázat

Az élelmiszer-utánzó modellanyagokkal végzett kioldási vizsgálatok körülményei

A felhasználás során várható
legszélsőségesebb felhasználási körülmények

A vizsgálat körülményei

Az érintkezés időtartama

A vizsgálat időtartama

t Ł 5 perc

A körülményeket lásd a 4.4. pontban

5 perc < t Ł 0,5 óra

0,5 óra

0,5 óra < t Ł 1 óra

1 óra

1 óra < t Ł 2 óra

2 óra

2óra < t Ł 4 óra

4 óra

4 óra < t Ł 24 óra

24 óra

t < 24 óra

10 nap

Az érintkezés hőmérséklete

A vizsgálat hőmérséklete

T Ł 5 °C

5 °C

5 °C < T Ł 20 °C

20 °C

20 °C < T Ł 40 °C

40 °C

40 °C < TŁ 70 °C

70 °C

70 °C < T Ł 100 °C

100 °C vagy refluxhőmérsékleten

100 °C < T Ł 121 °C

121 °C (*)

121 °C < T Ł 130 °C

130 °C (*)

130 °C < T Ł 150 °C

150 °C (*)

T > 150 °C

175 °C (*)

(*) Ezt a hőmérsékletet csak a D modellanyaghoz kell használni. Az A, B vagy C modellanyagok esetében a vizsgálatot helyettesíteni lehet az 1. pont általános szabályai szerint kiválasztott vizsgálattal, 100 °C -on vagy refluxhőmérsékleten négyszeres időtartammal.

III. Fejezet

Helyettesítő összkioldódási és speciális kioldódási vizsgálatok zsírokra

1.    Ha a zsírutánzó modellanyag használata az analitikai módszerrel kapcsolatos technikai okok miatt nehézkes, helyette a 4. táblázatban megadott valamelyik szerves oldószer használható a D modellanyagra előirt körülmények között.

A táblázat néhány példát ad a legfontosabb hagyományos kioldódási vizsgálatok körülményeire és a megfelelő megállapodás szerinti helyettesítő vizsgálatok körülményeire. A 4. táblázatban nem szereplő vizsgálati körülmények esetén vegyük figyelembe ezeket a példákat, valamint a vizsgált műanyagtípussal kapcsolatos tapasztalatokat.

Valamennyi vizsgálathoz új mintát használjunk. Minden egyes vizsgálati közegre az I. és II. fejezetben a D modellanyagra előirt szabályokat alkalmazzuk. Ahol szükséges, az V. fejezetben megállapított csökkentő faktort alkalmazzuk. Annak érdekében, hogy meggyőződjünk valamely kioldódási határértéknek való megfelelőségéről, valamennyi vizsgálati közegben mért legnagyobb értéket kell kiválasztani.

Ha azonban ezek a vizsgálatok a vizsgálati mintán olyan fizikai vagy más változást okoznak, amely nem fordul elő a műanyag vagy tárgy legszélsőségesebb felhasználási körülményei között sem, az eredményeket erre a vizsgálati közegre nem kell figyelembe venni, és a megmaradt értékek közül a legnagyobbat kell választani.

2.    Az 1. pontban előírt követelmények mérsékelhetők azzal, hogy a 4. táblázatban megadott helyettesítő vizsgálatok közül egy vagy kettő elhagyható, ha ezek a vizsgálatok bizonyítottan nem alkalmasak a mintához.

4. táblázat

A helyettesítő vizsgálatokhoz megállapított körülmények

Vizsgálati körülmények
D modellanyaggal

Vizsgálati körülmények
izooktánnal

Vizsgálati körülmények
95%-os etanollal

Vizsgálati körülmények
MPEO (*)-val

10 nap

5 °C-on

0,5 nap

5 °C-on

10 nap

5 °C-on

10 nap

20 °C-on

1 nap

20 °C-on

10 nap

20 °C-on

10 óra

40 °C-on

2 nap

20 °C-on

10 nap

40 °C-on

2 óra

70 °C-on

0,5 óra

40 °C-on

2,0 óra

60 °C-on

0,5 óra

100 °C-on

0,5 óra

60 °C-on (**)

2,5 óra

60 °C-on

0,5 óra

100 °C-on

1 óra

100 °C-on

1,0 óra

60 °C-on (**)

3,0 óra

60 °C-on (**)

1 óra

100 °C-on

2 óra

100 °C-on

1,5 óra

60 °C-on (**)

3,5 óra

60 °C-on (**)

2 óra

100 °C-on

0,5 óra

121 °C-on

1,5 óra

60 °C-on (**)

3,5 óra

60 °C-on (**)

0,5 óra

121 °C-on

1 óra

121 °C-on

2,0 óra

60 °C-on (**)

4,0 óra

60 °C-on (**)

1 óra

121 °C-on

2 óra

121 °C-on

2,5 óra

60 °C-on (**)

4,5 óra

60 °C-on (**)

2 óra

121 °C-on

0,5 óra

130 °C-on

2,0 óra

60 °C-on (**)

4,0 óra

60 °C-on (**)

0,5 óra

130 °C-on

1 óra

130 °C-on

2,5 óra

60 °C-on (**)

4,5 óra

60 °C-on (**)

1 óra

130 °C-on

2 óra

150 °C-on

3,0 óra

60 °C-on (**)

5,0 óra

60 °C-on (**)

2 óra

150 °C-on

2 óra

175 °C-on

4,0 óra

60 °C-on (**)

6,0 óra

60 °C-on (**)

2 óra

170 °C-on

(*) MPEO-módosított polietilén-oxid

(**) Az illékony modellanyagot legfeljebb 60 °C-ig lehet használni.
A helyettesítő vizsgálat előfeltétele, hogy az anyag vagy tárgy a vizsgálati körülményekkel szemben ellenálló legyen, egyébként a D modellanyagot kell alkalmazni. A vizsgálati mintát a megfelelő körülmények között olívaolajba merítsük. Ha a fizikai tulajdonságok megváltoznak (megolvadnak, deformálódnak), az anyag nem alkalmas ezen a hőmérsékleten való vizsgálatra. Ha a fizikai tulajdonságok nem változnak, akkor a helyettesítő vizsgálatot új mintával folytatjuk.

IV. Fejezet

Alternatív (választható) összkioldódási és specifikus kioldódási vizsgálatok zsírokra

1.    Az ebben a fejezetben megadott alternatív vizsgálatok eredményei elfogadhatók, ha a következő két feltétel teljesül:

    a)    az összehasonlító vizsgálat során kapott eredmények megegyeznek vagy nagyobbak, mint a D modell-anyaggal végzett vizsgálatok eredményei;

    b)    a kioldódás az alternatív vizsgálatokban nem haladja meg a kioldódási határértékeket az V. fejezetben előírt csökkentő faktor alkalmazása után.

Ha az egyik vagy a másik feltétel nem teljesül, a kioldódási vizsgálatokat újra kell végezni.

2.    Enyhíteni lehet az előzőekben említett 1. pont a) alpont szerinti körülményeket úgy, hogy elhagyjuk az összehasonlító vizsgálatot, ha tudományos gyakorlati eredményeken alapuló döntő bizonyíték van arra, hogy az alternatív vizsgálatokban kapott értékek egyenlők vagy nagyobbak a kioldódási vizsgálatokban kapottakénál.

3.    Alternatív vizsgálatok módjai

3.1.    Alternatív vizsgálatok illékony közeggel

Ezekhez a vizsgálatokhoz illékony oldószereket használnak, mint pl. az izooktánt, vagy a 95%-os etanolt vagy más illékony oldószereket vagy oldószerkeverékeket. Ezeket a vizsgálatokat olyan körülmények között kell végezni, hogy az 1. pont a) alpont alatti körülmények teljesüljenek.

3.2.    Extrakciós vizsgálatok

Használhatók egyéb erős extrahálóképességű oldószerek igen szigorú vizsgálati körülmények között, ha tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az ezen vizsgálatokban (extrakciós vizsgálat) kapott eredmények egyenlők vagy nagyobbak, mint a D modellanyaggal végzett vizsgálatok eredményeinél.

V. Fejezet

1.    Minden, az 5. táblázatban szereplő élelmiszerhez és élelmiszercsoporthoz csak az „X” jellel megjelölt modellanyagot szabad használni, és az egyes modellanyagokhoz a kérdéses műanyagból mindig új mintát kell venni. Az „X” jel hiánya azt jelenti, hogy a kioldási vizsgálat elvégzése nem szükséges.

2.    Ha az „X” jelet egy ferde vonal és egy szám követi, ott a kioldódási vizsgálatok eredményét a feltüntetett számmal el kell osztani. Zsíros ételek egyes típusainak esetében ennek az egyezményes számnak, az ún. „D modellanyag” osztótényezőnek (DRF) a célja, hogy figyelembe lehessen venni azt, hogy az élelmiszerhez képest a modellanyag extrakciós képessége jobb.

3.    Ha az „X” jel után zárójelben egy (a) betű következik, itt a két megadott modellanyag közül csak az egyiket kell használni

    –     ha az élelmiszer pH-ja nagyobb, mint 4,5, akkor az A modellanyagot alkalmazzuk,

    –     ha az élelmiszer pH-ja 4,5 vagy annál kisebb, akkor a B modellanyagot alkalmazzuk.

Ha az „X” után zárójelben egy (b) betű áll, az azt jelzi, hogy a megadott elemzést 50% (V/V) etanollal kell elvégezni.

4.    Speciális eset: egy meghatározott élelmiszerrel vagy élelmiszerek meghatározott csoportjával érintkezésbe kerülhető műanyagok és tárgyak

A vizsgálatokat a következők szerint kell elvégezni:

    –     csakis ezen előírásban szereplő élelmiszereknek vagy élelmiszercsoportoknak megfelelő élelmiszer-utánzó anyagot szabad használni,

    –     ha a jegyzékben nem szerepel az élelmiszer vagy az élelmiszercsoport, akkor olyan élelmiszer-utánzó anyago(ka)t kell kiválasztani, amely(ek) a legjobban megfelel(nek) az élelmiszer vagy az élelmiszercsoport extrahálóképességének.

5. táblázat

Kódszám

Élelmiszer(csoport)

Az alkalmazott modellanyag

A

B

C

D

01.

ITALOK

 

 

 

 

01. 01.

Alkoholmentes italok vagy alkoholos italok legfeljebb 5% (V/V) alkoholtartalommal: víz, almabor, gyümölcslevek, zöldséglevek, must, gyümölcsnektár, limonádé, szódavíz, szörp, keserű italok, gyógyteák, kávé, tea, kakaóital, sör és egyebek

X(a)

X(a)

 

 

01. 02.

Alkoholos italok 5% (V/V) vagy nagyobb alkoholtartalommal, a 01.01. kódszám alatt felsorolt italok, de 5% (V/V)-nál nagyobb alkoholtartalommal: bor, pálinka, likőr

X(+)

X(++)

 

 

01. 03.

Egyéb: nem erjesztett etil-alkohol

 

X(+)

X(++)

 

02.

GABONA, GABONATERMÉKEK, SÜTŐIPARI TERMÉKEK

 

 

 

 

02. 01.

Gabonakeményítő és burgonyakeményítő

 

 

 

 

02. 02.

Gabona változatlan állapotban, pehelyben, tablettázva, (beleértve a puffasztott kukoricát, kukoricapelyhet stb.)

 

 

 

 

02. 03.

Liszt és dara

 

 

 

 

02. 04.

Tésztafélék

 

 

 

 

02. 05.

Szárított sütőipari termékek (beleértve a finomsüteményeket):

 

 

 

 

 

A. felületükön zsírokkal

 

 

 

X/5

 

B. egyebek

 

 

 

 

02. 06.

Sütőipari termékek, friss finomsütemények:

 

 

 

 

 

A. felületükön zsírokkal

 

 

 

X/5

 

B. egyebek

X

 

 

 

03.

CSOKOLÁDÉ, CUKOR ÉS FELDOLGOZÁSI TERMÉKEK, ÉDESSÉGEK

 

 

 

 

03. 01.

Csokoládé, csokoládéval bevont termékek, csokoládépótlók és csokoládépótlókkal bevont termékek

 

 

 

X/5

03. 02.

Édességek:

 

 

 

 

 

A. szilárdak:

 

 

 

 

 

– zsiradékokkal a felületükön

 

 

 

X/5

 

– egyebek

 

 

 

 

 

B. pasztaformájúak:

 

 

 

 

 

– zsiradékokkal a felületükön

 

 

 

X/3

 

– nedvesek

X

 

 

 

03.03.

Cukor és cukoralapú termékek:

 

 

 

 

 

A. szilárdak

 

 

 

 

 

B. méz vagy mézszerű anyagok

X

 

 

 

 

C. melasz és cukorszirup

X

 

 

 

04.

GYÜMÖLCSÖK, ZÖLDSÉGEK ÉS FELDOLGOZÁSI TERMÉKEIK

 

 

 

 

04. 01.

Gyümölcs, friss vagy hűtött

 

 

 

 

04. 02.

Feldolgozott gyümölcsök:

 

 

 

 

 

A. szárított vagy aszalt gyümölcs, egészben, darabolva vagy por
formájában

 

 

 

 

 

B. gyümölcsök darabokban vagy paszta formájában

X(a)

X(a)

 

 

 

C. tartósított gyümölcsök (lekvárok és hasonló termékek;
gyümölcsök egészben, darabban vagy por formájában;
felöntőlében) tartósítva

 

 

 

 

 

– vizes közegben

X(a)

X(a)

 

 

 

– olajos közegben

X(a)

X(a)

 

X

 

– 5% (V/V)-nál nagyobb alkoholtartalmú közegben

 

X(+)

X

 

04. 03.

Héjas gyümölcsök (földimogyoró, szelídgesztenye, mandula, mogyoró, dió, fenyőmag stb.)

 

 

 

 

 

A. héjtalanított, szárított

 

 

 

 

 

B. héjtalanított és pörkölt

 

 

 

X/5(+++)

 

C. pasztában vagy krémben

X

 

 

X/3(+++)

04. 04.

Teljes gyümölcs, friss vagy hűtött

 

 

 

 

04. 05.

Feldolgozott zöldségek:

 

 

 

 

 

A. szárított vagy aszalt zöldség egészben, darabolva vagy por
formájában

 

 

 

 

 

B. zöldségek darabokban, püré formájában

X(a)

X(a)

 

 

 

C. tartósított zöldségek:

 

 

 

 

 

– vizes közegben

X(a)

X(a)

 

 

 

– olajos közegben

X(a)

X(a)

 

X

 

– 5% (V/V)-nál nagyobb alkoholtartalmú közegben

 

X(+)

X

 

05.

ZSÍROK ÉS OLAJOK

 

 

 

 

05. 01.

Állati és növényi zsírok és olajok, változatlan állapotban vagy feldolgozva (beleértve a kakaóvajat, disznózsírt, tejzsírt)

 

 

 

X

05. 02.

Margarin, vaj, vagy más víz az olajban emulziójellegű zsír

 

 

 

X/2

06.

ÁLLATI TERMÉKEK

 

 

 

 

06. 01.

Halak:

 

 

 

 

 

A. friss, hűtött, sós, füstölt

X

 

 

X/3(+++)

 

B. paszta formájában

X

 

 

X/3(+++)

06. 02.

Kagylók és puhatestűek (beleértve az osztrigát, az ehető fekete kagylót, a csigát), természetes héjuk, kagylójuk nélkül

X

 

 

 

06. 03.

Minden állatfajta húsa (beleértve a szárnyasokat és vadakat):

 

 

 

 

 

A. friss, hűtött, sózott, füstölt

X

 

 

X/4

 

B. paszta vagy krém formájában

X

 

 

X/4

06. 04.

Tovább feldolgozott hústermékek (sonka, kolbász, szalonna és egyebek)

X

 

 

X/4

06. 05.

Hús- és halkonzervek, félkonzervek:

 

 

 

 

 

A. vizes közegben

X(a)

X(a)

 

 

 

B. olajos közegben

X(a)

X(a)

 

X

06. 06.

Tojás héj nélkül:

 

 

 

 

 

A. por formában vagy szárítva

 

 

 

 

 

B. egyéb

X

 

 

 

06. 07.

Tojássárgája:

 

 

 

 

 

A. folyékony

X

 

 

 

 

B. por formájában vagy fagyasztva

 

 

 

 

06. 08.

Szárított tojásfehérje

 

 

 

 

07.

TEJTERMÉKEK

 

 

 

 

07.01

Tej:

 

 

 

 

 

A. Teljes

 

 

 

X(b)

 

B. Sűrített

 

 

 

X(b)

 

C. Lefölözött vagy részben lefölözött

 

 

 

X(b)

 

D. Tejpor

 

 

 

 

07.02

Fermentált tej, például joghurt, író és hasonló termékek

 

X

 

X(b)

07.03

Tejszín és tejföl

 

X(a)

 

X(b)

07.04

Sajt:

 

 

 

 

 

A. Egész, ehető héj nélkül

 

 

 

 

 

B. Összes többi

X(a)

X(a)

 

X/3(+)

07.05

Tejoltó

 

 

 

 

 

A. Folyékony vagy sűrű formában

X(a)

X(a)

 

 

 

B. Por formában vagy szárítva

 

 

 

 

08.

KÜLÖNBÖZŐ TERMÉKEK

 

 

 

 

08. 01.

Ecet

 

X

 

 

08. 02.

Sütött élelmiszerek:

 

 

 

 

 

A. hasábburgonya, fánk és egyebek

 

 

 

X/5

 

B. állati eredetűek

 

 

 

X/4

08. 03.

Készítmények levesek vagy mártások előállításához; levesek
vagy levek (kivonatok, erőlevek); összeállított, homogenizált élelmiszer-készítmények;

 

 

 

 

 

Készételek:

 

 

 

 

 

A. por formájában vagy szárítva:

 

 

 

 

 

– a felületen zsiradékkal

 

 

 

X/5

 

– egyebek

 

 

 

 

 

B. folyékonyak vagy pasztaszerűek:

 

 

 

 

 

– felületén zsiradékokkal

X(a)

X(a)

 

X/3

 

– egyebek

X(a)

X(a)

 

 

08. 04.

Élesztők és hajtószerek:

 

 

 

 

 

A. paszta formájában

X(a)

X(a)

 

 

 

B. szárított

 

 

 

 

08. 05.

Konyhasó

 

 

 

 

08. 06.

Fűszerszószok:

 

 

 

 

 

A. felületükön zsiradék nélkül

X(a)

X(a)

 

 

 

B. majonézek, majonézes fűszerszószok, salátakrémek,
és más olaj a vízben emulzióból álló szószok

X(a)

X(a)

 

X/3

 

C. nem emulgeált fűszerszószok, olaj- és víztartalmúak

X(a)

X(a)

 

X

08. 07.

Mustár (kivételével a 08. 17. kódszámú mustár, por formában)

X(a)

X(a)

 

X/3(+++)

08. 08.

Megkent kenyérszeletek, szendvicsek, pirítósok és hasonló termékek, minden fajta élelmiszerekből

 

 

 

 

 

A. felületükön zsiradékokkal

 

 

 

X/5

 

B. egyebek

 

 

 

 

08. 09.

Fagylaltféleségek

X

 

 

 

08. 10.

Szárított élelmiszerek:

 

 

 

 

 

A. felületükön zsiradékokkal

 

 

 

X/5

 

B. egyebek

 

 

 

 

08. 11.

Gyorsfagyasztott élelmiszerek

 

 

 

 

08. 12.

Sűrített extraktumok legalább 5% (V/V) alkoholtartalommal

 

X(++)

X

 

08. 13.

Kakaó:

 

 

 

 

 

A. kakaópor

 

 

 

X/5(+++)

 

B. kakaómassza

 

 

 

X/3(+++)

08. 14.

Kávé, pörkölt koffeinmentesített oldódó formában, kávépótló mag vagy por formájában

 

 

 

 

08. 15.

Folyékony kávé extraktum

X

 

 

 

08. 16.

Aromás vagy más növények: kamilla, mályva, menta, hársvirágok, tea és egyebek

 

 

 

 

08. 17.

Fűszerek és aromaanyagok a szokásos állapotban: fahéj, szegfűszeg, mustár, por formájában, bors, vanília, sáfrány és egyebek

 

 

 

 

(+) Ez a vizsgálat csak akkor szükséges,, ha a pH legfeljebb 4,5.

(++) Ez a vizsgálat a 15% (V/V) alkoholtartalmat meghaladó italok esetében is elvégezhető, hasonló koncentrációjú etil-alkohol vizes oldatával

(+++) Ha megfelelő kísérlettel bizonyítható, hogy nincs érintkezés a zsír és a műanyag között a „D” modellanyaggal a vizsgálatot nem kell elvégezni.

27. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez66

28. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez67

29. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez68

30. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez69

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-76/766 számú előírása az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalmának meghatározásához szükséges táblázatról

Az etilalkohol–víz elegyek térfogatszázalékban és tömegszázalékban kifejezett alkoholtartalmát a következők szerint kell meghatározni.

1.    Fogalmak

Az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalma térfogatszázalékban kifejezve: a 20 °C hőmérsékletű elegyben lévő tiszta etilalkohol térfogatának aránya az azonos hőmérsékletű elegy teljes térfogatához viszonyítva.

Az etilalkohol–víz elegyek alkoholtartalma tömegszázalékban kifejezve: az elegyben lévő tiszta etilalkohol tömegének aránya az elegy teljes tömegéhez viszonyítva.

2.    Az alkoholtartalom kifejezése

Az alkoholtartalmat az elegyben lévő alkoholmennyiség százalékos arányával fejezzük ki.

A vonatkozó jelölések a következők:

„% V/V” – térfogatszázalék,

„% m/m” – tömegszázalék.

3.    Az alkoholtartalom meghatározása

A meghatározást a következőképpen végezzük:

–     a fokolón vagy a sűrűségmérőn leolvassuk a mért értéket az elegy adott hőmérsékletén;

–     meghatározzuk az elegy hőmérsékletét.

Az eredményt a nemzetközi alkoholtáblázatból állapítjuk meg.

4.    Az etilalkohol–víz elegy nemzetközi alkoholtáblázat értékeinek számítási módszere

A „t” (°C) hőmérsékletű etilalkohol–víz elegy r (kg/m3) sűrűsége a

–     „p” az elegy tömegaránya tizedes számban kifejezve (pl. 12% esetén p = 0,12), a

–     „t” az elegy hőmérséklete (°C), valamint

–     az alább megadott állandók függvényében a következő képlettel határozható meg.

A képlet a – 20 ... + 40 °C hőmérséklettartományban érvényes.

ahol:

n    = 5;

m1    = 11;

m2    = 10;

m3    = 9;

m4    = 4;

m5    = 2.

A képletben alkalmazott állandók:

 

 

 

Ak

 

 

 

 

 

 

 

Bk

 

k

 

 

kg/m3

 

 

 

 

 

 

 

kg/(m3 · °C)

 

1

 

9,982

012

300 · 102

 

 

 

2,061

851

3 · 10–1

 

2

1,929

769

495 · 102

 

 

 

5,268

254

2 · 10–3

 

3

 

3,891

238

958 · 102

 

 

 

 

3,613

001

3 · 10–5

 

4

1,668

103

923 · 103

 

 

 

3,895

770

2 · 10–7

 

5

 

1,352

215

441 · 104

 

 

 

 

7,169

354

0 · 10–9

 

6

8,829

278

388 · 104

 

 

 

9,973

923

1 · 10–11

 

7

 

3,062

874

042 · 105

 

 

 

 

 

 

 

 

8

6,138

381

234 · 105

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

7,470

172

998 · 105

 

 

 

 

 

 

 

 

10

5,478

461

354 · 105

 

 

 

 

 

 

 

 

11

 

2,234

460

334 · 105

 

 

 

 

 

 

 

 

12

3,903

285

426 · 104

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C1,k

 

 

 

 

 

 

 

C2,k

 

 

 

k

 

 

kg/(m3 · °C)

 

 

 

 

 

 

kg/(m3 · °C2)

 

 

1

 

1,693

443

461

530

087 · 10–1

 

1,193

013

005

057

010 · 10–2

 

2

1,046

914

743

455

169 · 101

 

 

2,517

399

633

803

461 · !10–1

 

3

 

7,196

353

469

546

523 · 101

 

2,170

575

700

536

993

 

4

7,047

478

054

272

792 · 102

 

 

1,353

034

988

843

029 · 101

 

5

 

3,924

090

430

035

045 · 103

 

5,029

988

758

547

014 · 101

 

6

1,210

164

659

068

747 · 104

 

 

1,096

355

666

577

570 · 102

 

7

 

2,248

646

550

400

788 · 104

 

1,422

753

946

421

155 · 102

 

8

2,605

562

982

188

164 · 104

 

 

1,080

435

942

856

230 · 102

 

9

 

1,852

373

922

069

467 · 104

 

4,414

153

236

817

392 · 101

 

10

7,420

201

433

430

137 · 103

 

 

7,442

971

530

188

783

 

11

 

1,285

617

841

998

974 · 103

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C3,k

 

 

 

 

 

 

 

C4,k

 

 

 

k

 

 

kg/(m3 · °C3)

 

 

 

 

 

 

kg/(m3 · °C4)

 

 

1

6,802

995

733

503

803 · 10–4

 

 

4,075

376

675

622

027 · 10–6

 

2

 

1,876

837

790

289

664 · 10–2

 

8,763

058

573

471

110 · 10–6

 

3

2,002

561

813

734

156 · 10–1

 

 

6,515

031

360

099

368 · 10–6

 

4

 

1,022

992

966

719

220

 

1,515

784

836

987

210 · 10–6

 

5

2,895

696

483

903

638

 

 

 

 

 

 

 

 

6

 

4,810

060

584

300

675

 

 

 

 

 

 

 

 

7

4,672

147

440

794

683

 

 

 

 

 

 

 

 

8

 

2,458

043

105

903

461

 

 

 

 

 

 

 

 

9

5,411

227

621

436

812 · 10–1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C5,k

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

k

 

 

kg/(m3 · °C5)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

2,788

074

354

782

409 · 10–8

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

1,345

612

883

493

354 · 10–8

 

 

 

 

 

 

 

 

31. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez70

A Magyar Élelmiszerkönyv 3-1-79/796 számú előírása a cukortermékek vizsgálati módszereiről

A rész

1.    A B részben megadott összetevők meghatározását a C részben leírt módszerekkel kell végezni.

2.    A Luff-Schoorl módszer alkalmazható a következő cukrok redukálóanyag-tartalmának meghatározására:

– cukoroldat

– fehér cukoroldat

– invertcukoroldat

– fehér invertcukoroldat

– invertcukorszirup

– glükózszirup

– szárított glükózszirup

– dextróz monohidrát

– vízmentes dextróz

Ezeknek a cukroknak a vizsgálatára a Lane-Eynon módszer is engedélyezett.

B rész

A vizsgálati módszerek alkalmazási területe

I.    Szárítási tömegveszteség meghatározása:

– félfehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

– cukor vagy fehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

– finomított fehér cukor (C rész 1. módszer szerint)

II.    Szárazanyagtartalom meghatározása:

II.1.

– glükózszirup (C rész 2. módszer szerint)

– szárított glükózszirup (C rész 2. módszer szerint)

– dextróz monohidrát (C rész 2. módszer szerint)

– vízmentes dextróz (C rész 2. módszer szerint)

II.2.

– cukoroldat vagy fehér cukoroldat (C rész 3. módszer szerint)

– invertcukoroldat vagy fehér invertcukoroldat (C rész 3. módszer szerint)

– invertcukorszirup vagy fehér invertcukorszirup (C rész 3. módszer szerint)

III.    Redukálócukrok meghatározása:

III.1.

– félfehér cukor (C rész 4. módszer szerint)

III.2.

– cukor vagy fehér cukor (C rész 5. módszer szerint)

– finomított fehér cukor (C rész 5. módszer szerint)

III.3.

– cukoroldat vagy fehér cukoroldat (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

– invertcukoroldat vagy fehér invertcukoroldat (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

– invertcukorszirup vagy fehér invertcukorszirup (C rész 6. vagy 7. módszer szerint)

III.4.

– glükózszirup (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

– szárított glükózszirup (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

– dextróz monohidrát (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

– vízmentes dextróz (C rész 6. vagy 8. módszer szerint)

IV.    Szulfáthamu meghatározása:

– glükózszirup (C rész 9. módszer szerint)

– szárított glükózszirup (C rész 9. módszer szerint)

– dextróz monohidrát (C rész 9. módszer szerint)

– vízmentes dextróz (C rész 9. módszer szerint)

V.    Polarizáció meghatározása:

– félfehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

– cukor vagy fehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

– finomított fehér cukor (C rész 10. módszer szerint)

C rész

Vizsgálati módszerek

Általános előírások

1.    A minta előkészítése a vizsgálathoz

A laboratóriumba beérkezett mintát gondosan összekeverjük. Ebből legalább 200 g mintát veszünk ki, amit tiszta, száraz, légmentesen zárható porüvegbe töltünk.

2.    Eszközök és vegyszerek

Az eszközök leírásánál csak a speciális műszereket és eszközöket adjuk meg. A felhasznált víz desztillált vagy ioncserélt vagy legalább azzal egyenértékű tisztaságú legyen. A vizsgálatok elvégzésekor – ha más előírás nincs – a felhasznált vegyszerek analitikai tisztaságúak legyenek. Az oldószer megadása nélkül említett reagensoldatok vizes oldatokat jelentenek.

3.    Az eredmények kiszámítása

A hivatalos vizsgálat jegyzőkönyvében eredményként legalább két párhuzamos meghatározás középértékét adjuk meg. Ha más előírás nincs, az eredményeket az eredeti laboratóriumi minta tömegszázalékában fejezzük ki.

Az eredményeket annyi tizedesjegyig adjuk meg, amennyit a módszer pontossága lehetővé tesz.

1. MÓDSZER

Szárítási tömegveszteség meghatározása

1.    Alkalmazási terület

A módszerrel szárítási tömegveszteséget határozunk meg:

– félfehér cukorban

– cukorban vagy fehér cukorban

– finomított fehér cukorban

2.    Fogalommeghatározás

„Szárítási tömegveszteség”: a szárítási tömegveszteség mért értéke, a következőkben leírt módszerrel meghatározva.

3.    A módszer elve

103 ±2 °C hőmérsékleten történő szárításnál meghatározzuk a tömegveszteséget.

4.    Eszközök

4.1.    Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg pontosságú.

4.2.    Szárítószekrény, 103 ±2 °C hőmérsékletű, megfelelő szellőzéssel és hőmérséklet-szabályozással ellátva.

4.3.    Bemérőedény fémből, amely a mintának és a vizsgálati körülményeknek ellenáll, jól záródó lapos fedéllel, legalább 100 mm átmérővel és legalább 30 mm magassággal.

4.4.    Exszikkátor, amely frissen aktivált szilikagélt vagy azzal egyenértékű nedvességmegkötő anyagot tartalmaz, víztartalom indikátorral.

5.    A vizsgálat módja

Az 5.3–5.7. pontban leírt műveleteket a mintát tartalmazó edények megnyitása után azonnal végre kell hajtani.

5.1.    A bemérőedényt (4.3.) szárítószekrényben (4.2.) 103 ±2 °C-on tömegállandóságig szárítjuk.

5.2.    Exszikkátorban (4.4.) hagyjuk lehűlni a bemérőedényt (legalább 30–35 percig) és megmérjük a tömegét 0,1 mg pontossággal.

5.3.    Ezután a bemérőedénybe (4.3.) kb. 20–30 g mintát mérünk be, 0,1 mg pontossággal.

5.4.    A bemérőedényt a mintával 103 ±2 °C-on 3 órán át szárítószekrényben (4.2.) szárítjuk.

5.5.    Lehűtjük a bemérőedényt az exszikkátorban (4.4.) és tömegét 0,1 mg pontossággal megmérjük.

5.6.    A bemérőedényt 30 percre újra a 103 ±2 °C-os szárítószekrénybe helyezzük. Ezután az exszikkátorban (4.4.) lehűtjük és 0,1 mg pontossággal megmérjük. A műveletet meg kell ismételni, ha a két egymást követő mérés eredménye között az eltérés több, mint 1 mg. Ha tömegnövekedést észlelünk, a számításban a legalacsonyabb mért értéket kell figyelembe venni.

5.7.    A teljes szárítási idő nem haladhatja meg a 4 órát.

6.    Az eredmények kiszámítása

A szárítási tömegveszteséget – a minta tömegszázalékában – következő képlettel számítjuk ki:

 

Tömegveszteség % =

ahol:

m0    = a vizsgált minta szárítás előtti tömege, g-ban

m1    = a vizsgált minta szárítás utáni tömege, g-ban

7.    Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,02 g/100 g minta lehet.

2. MÓDSZER

Szárazanyagtartalom meghatározása

(Vákuum-szárítószekrényes módszer)

1.    Alkalmazási terület

A módszerrel szárazanyagtartalmat határozunk meg:

– glükózszirupban

– szárított glükózszirupban

– dextróz monohidrátban

– vízmentes dextrózban.

2.    Fogalommeghatározás

„Szárazanyagtartalom”: a bemért minta szárazanyagtartalma, a következőkben részletezett módszerrel meghatározva

3.    A módszer elve

70 ±1 °C hőmérsékleten vákuum-szárítószekrényben (3,3 kPa/34 mbar) határozzuk meg a szárazanyagot. A glükózszirup vagy szárított glükózszirup esetén a vizsgálandó mintákat szárítás előtt előkészítjük, vízzel és kovafölddel elkeverjük.

4.    Vegyszerek

4.1.    Kovaföld: Helyezzük Büchner-tölcsérbe és tisztítsuk hígított sósavval, többszöri átmosással (1 cm3 koncentrált sav, sűrűsége 20 °C-on = 1,19 g/cm3, 1 liter vízben). A kezelést akkor tekintjük befejezettnek, amikor a mosóoldat határozottan savas marad. Ezután vízzel mossuk, amíg az átszűrt víz pH értéke 4-nél nagyobb nem lesz. Szárítószekrényben 103 ±2 °C-on szárítjuk, és légmentesen záródó edényben tároljuk.

5.    Eszközök

5.1.    Vákuum-szárítószekrény, szivárgásmentes, hőmérséklet-szabályozóval, hőmérővel és vákuummérővel felszerelve.

A szárítószekrény olyan felépítésű legyen, hogy a hő gyorsan átjárja a polcokra helyezett bemérőedényeket.

5.2.    Levegőszárító oszlop, amely egy víztartalom-indikátorral ellátott, frissen aktivált száraz szilikagéllel vagy egyenértékű szárító hatású anyaggal töltött üveg szűrőoszlopból áll. A szűrőoszlophoz koncentrált kénsavat tartalmazó gáztisztító berendezés csatlakozik, amelyen a szárítószekrénybe bemenő levegő átáramlik.

5.3.    Vákuumszivattyú, amely 3,3 kPa (34 mbar) vagy annál kisebb nyomást biztosít a szárítószekrényben.

5.4.    Fém bemérőedény, amely a mintának és a vizsgálat körülményeinek ellenáll, lapos fedővel, legalább 100 mm átmérővel, 30 mm magassággal.

5.5.    Üvegbot, olyan hosszúságú, amely nem esik a bemérőedénybe.

5.6.    Exszikkátor, amely frissen aktivált szilikagélt vagy azzal egyenértékű szárító hatású anyagot tartalmaz, víztartalom-indikátorral.

5.7.    Analitikai mérleg, legalább 0,1 mg pontossággal.

6.    A vizsgálat módja

6.1.    Körülbelül 30 g kovaföldet (4.1.) helyezzünk az üvegbottal (5.5.) ellátott bemérőedénybe (5.4.). Az egészet 70 ±1 °C-os szárítószekrénybe (5.1.) tesszük, és a nyomást 3,3 kPa (34 mbar) vagy annál kisebb értékig csökkentjük. Legalább 5 óráig szárítjuk, mialatt a szárítóoszlopon keresztül lassú levegőáramlást biztosítunk a szárítószekrényben. A nyomást időnként ellenőrizzük és korrigáljuk, ha szükséges.

6.2.    Óvatosan növeljük a száraz levegő mennyiségét a külső légnyomás értékéig. Ekkor a bemérőedényt – az üvegbottal együtt – az exszikkátorba (5.6.) helyezzük. Lehűlés után megmérjük.

6.3.    Gondosan bemérünk – 1 mg pontossággal – kb. 10 g vizsgálandó mintát egy 100 cm3-es főzőpohárba.

6.4.    10 cm3 meleg vízzel hígítjuk a mintát, és átmossuk az egész mennyiséget az üvegbot segítségével a bemérőedénybe.

6.5.    A vizsgálati mintát tartalmazó bemérőedényt az üvegbottal együtt helyezzük a szárítószekrénybe, és csökkentsük a nyomást 3,3 kPa (34 mbar)-ig vagy annál kisebbre. Szárítsuk 70 ±1 °C-on, a száraz levegő lassú áramlását biztosítva a szárítószekrényen keresztül. A szárítási műveletet 20 órán át kell folytatni. A vákuumszivattyút egész éjszaka üzemeltetni kell, hogy a kb. 3,3 kPa (34 mbar) nyomást biztosítsuk, és a száraz levegő lassú áramlással keringjen.

6.6.    Óvatosan növeljük a száraz levegő mennyiségét a külső légnyomás értékéig. Ezután a bemérőedényt tartalmával együtt gyorsan exszikkátorba helyezzük. Lehűtjük és megmérjük 1 mg pontossággal.

6.7.    A 6.5. műveletet ismételjük további 4 órán át. Majd újra visszaállítjuk a légnyomást a szárítószekrényben, a bemérőedényt azonnal exszikkátorba téve lehűlni hagyjuk és megmérjük. A szárítást tömegállandóságig folytatjuk. Ez azt jelenti, hogy az azonos bemérőedény két egymást követő mérésénél a különbség nem haladhatja meg a 2 mg-ot. Ha a különbség nagyobb, a 6.7. műveletet meg kell ismételni.

6.8.    A vízmentes dextróz vagy dextróz monohidrát szárazanyagtartalmának meghatározásánál a kovaföld és a víz használata nem szükséges.

7.    Az eredmények kiszámítása

A szárazanyagtartalmat – a minta tömegszázalékában – a következő képlettel számítjuk ki:

 

Szárazanyagtartalom % =

ahol

m0    = a vizsgált minta kezdeti tömege, g-ban

m1    = a bemérőedény tömege kovafölddel, üvegbottal és a vizsgált minta maradékával szárítás után, g-ban

m2    = a bemérőedény, kovaföld és üvegbot tömege, g-ban

8.    Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egyidőben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség legfeljebb 0,12 g/100 g minta lehet.

3. MÓDSZER

Szárazanyagtartalom meghatározása

(Refraktometriás módszer)

1.    Alkalmazási terület

A módszerrel szárazanyagtartalmat határozunk meg:

– cukoroldatban vagy fehér cukoroldatban

– invertcukoroldatban vagy fehér invertcukoroldatban

– invertcukorszirupban vagy fehér invertcukorszirupban

2.    Fogalommeghatározás

„Szárazanyagtartalom”: a minta szárazanyagtartalma a következőkben részletezett módszerrel meghatározva.

3.    A módszer elve

Meghatározzuk a vizsgált minta törésmutatóját 20 °C hőmérsékleten, és átszámítjuk szárazanyagtartalomra a táblázat segítségével, ami a törésmutató és szacharóztartalom közötti összefüggést adja meg.

4.    Eszközök

4.1.    Refraktométer, amellyel a törésmutató értéke négy tizedes pontossággal olvasható le, hőmérővel és vízkeringtető szivattyúval, 20 ±0,5 °C-ra beállított termosztáttal.

4.2.    Fényforrás (Nátriumgőz lámpa)

5.    A vizsgálat módja

5.1.    Ha a minta kristályokat tartalmaz, oldjuk azokat 1:1 (m/m) arányú hígítással.

5.2.    Olvassuk le a minta törésmutatóját 20 ° C-on refraktométeren.

6.    Az eredmények kiszámítása

6.1.    A szárazanyagtartalmat a szacharózoldatok 20 °C-ra megadott törésmutatóiból állapítjuk meg (lásd: a táblázatban), és az invertcukortartalomtól függően korrigáljuk úgy, hogy a táblázatból kapott eredményhez minden 1% invertcukor esetén hozzáadunk 0,022 értéket.

6.2.    Az 1:1 (m/m) arányú hígítás esetén a kapott értéket 2-vel szorozzuk.

7.    Ismételhetőség

Ugyanabból a mintából, azonos vizsgáló által, azonos körülmények között, egy időben vagy közvetlenül egymás után végzett két meghatározás eredménye közötti különbség 100 g mintára vonatkoztatva 0,2 g-nál nagyobb nem lehet.

Törésmutató-cukortartalom táblázat 20 °C-on

Törésmutató
(n) 20 °C-on

Szacharóztartalom %

Törésmutató
(n) 20 °C-on

Szacharóztartalom %

1,3330

0,009

1,3380

3,463

1,3331

0,078

1,3381

3,532

1,3332

0,149

1,3382

3,600

1,3333

0,218

1,3383

3,668

1,3334

0,288

1,3384

3,736

1,3335

0,358

1,3385

3,804

1,3336

0,428

1,3386

3,872

1,3337

0,498

1,3387

3,940

1,3338

0,567

1,3388

4,008

1,3339

0,637

1,3389

4,076

1,3340

0,707

1,3390

4,144

1,3341

0,776

1,3391

4,212

1,3342

0,846

1,3392

4,279

1,3343

0,915

1,3393

4,347

1,3344

0,985

1,3394

4,415

1,3345

1,054

1,3395

4,483

1,3346

1,124

1,3396

4,550

1,3347

1,193

1,3397

4,618

1,3348

1,263

1,3398

4,686

1,3349

1,332

1,3399

4,753

1,3350

1,401

1,3400

4,821

1,3351

1,470

1,3401

4,888

1,3352

1,540

1,3402

4,956

1,3353

1,609

1,3403

5,023

1,3354

1,678

1,3404

5,091

1,3355

1,747

1,3405

5,158

1,3356

1,816

1,3406

5,225

1,3357

1,885

1,3407

5,293

1,3358

1,954

1,3408

5,360

1,3359

2,023

1,3409

5,427

1,3360

2,092

1,3410

5,494

1,3361

2,161

1,3411

5,562

1,3362

2,230

1,3412

5,629

1,3363

2,299

1,3413

5,696

1,3364

2,367

1,3414

5,763

1,3365

2,436

1,3415

5,830

1,3366

2,505

1,3416

5,897

1,3367

2,574

1,3417

5,964

1,3368

2,642

1,3418

6,031

1,3369

2,711

1,3419

6,098

1,3370

2,779

1,3420

6,165

1,3371

2,848

1,3421

6,231

1,3372

2,917

1,3422

6,298

1,3373

2,985

1,3423

6,365

1,3374

3,053

1,3424

6,432

1,3375

3,122

1,3425

6,498

1,3376

3,190

1,3426

6,565

1,3377

3,259

1,3427

6,632

1,3378

3,327

1,3428

6,698

1,3379

3,395

1,3429

6,765

 

 

1,3430

6,831

1,3431

6,898

1,3485

10,440

1,3432

6,964

1,3486

10,505

1,3433

7,031

1,3487

10,570

1,3434

7,097

1,3488

10,634

1,3435

7,164

1,3489

10,699

1,3436

7,230

1,3490

10,763

1,3437

7,296

1,3491

10,828

1,3438

7,362

1,3492

10,892

1,3439

7,429

1,3493

10,957

1,3440

7,495

1,3494

11,021

1,3441

7,561

1,3495

11,086

1,3442

7,627

1,3496

11,150

1,3443

7,693

1,3497

11,215

1,3444

7,759

1,3498

11,279

1,3445

7,825

1,3499

11,343

1,3446

7,891

1,3500

11,407

1,3447

7,957

1,3501

11,472

1,3448

8,023

1,3502

11,536

1.3449

8,089

1,3503

11,600

1,3450

8,155

1,3504

11,664

1,3451

8,221

1,3505

11,728

1,3452

8,287

1,3506

11,792

1,3453

8,352

1,3507

11,856

1,3454

8,418

1,3508

11,920

1,3455

8,484

1,3509

11,984

1,3456

8,550

1,3510

12,048

1,3457

8,615

1,3511

12,112

1,3458

8,681

1,3512

12,176

1,3459

8,746

1,3513

12,240

1,3460

8,812

1,3514

12,304

1,3461

8,878

1,3515

12,368

1,3462

8,943

1,3516

12,431

1,3463

9,008

1,3517

12,495

1,3464

9,074

1,3518

12,559

1,3465

9,139

1,3519

12,623

1,3466

9,205

1,3520

12,686

1,3467

9,270

1,3521

12,750

1,3468

9,335

1,3522

12,813

1,3469

9,400

1,3523

12,877

1,3470

9,466

1,3524

12,940

1,3471

9,531

1,3525

13,004

1,3472

9,596

1,3526

13,067

1,3473

9,661

1,3527

13,131

1,3474

9,726

1,3528

13,194

1,3475

9,791

1,3529

13,258

1,3476

9,856

1,3530

13,321

1,3477

9,921

1,3531

13,384

1,3478

9,986

1,3532

13,448

1,3479

10,051

1,3533

13,511

1,3480

10,116

1,3534

13,574

1,3481

10,181

1,3535

13,637

1,3482

10,246

1,3536

13,700

1,3483

10,311

1,3537

13,763

1,3484

10,375

1,3538

13,826

1,3539

13,890

1,3592

17,189

1,3540

13,953

1,3593

17,250

1,3541

14,016

1,3594

17,311

1,3542

14,079

1,3595

17,373

1,3543

14,141

1,3596

17,434

1,3544

14,204

1,3597

17,496

1,3545

14,267

1,3598

17,557

1,3546

14,330

1,3599

17,618

1,3547

14,393

1,3600

17,679

1,3548

14,456

1,3601

17,741

1,3549

14,518

1,3602

17,802

1,3550

14,581

1,3603

17,863

1,3551

14,644

1,3604

17,924

1,3552

14,707

1,3605

17,985

1,3553

14,769

1,3606

18,046

1,3554

14,832

1,3607

18,107

1,3555

14,894

1,3608

18,168

1,3556

14,957

1,3609

18,229

1,3557

15,019

1,3610

18,290

1,3558

15,082

1,3611

18,351

1,3559

15,144

1,3612

18,412

1,3560

15,207

1,3613

18,473

1,3561

15,269

1,3614

18,534

1,3562

15,332

1,3615

18,595

1,3563

15,394

1,3616

18,655

1,3564

15,456

1,3617

18,716

1,3565

15,518

1,3618

18,777

1,3566

15,581

1,3619

18,837

1,3567

15,643

1,3620

18,898

1,3568

15,705

1,3621

18,959

1,3569

15,767

1,3622

19,019

1,3570

15,829

1,3623

19,080

1,3571

15,891

1,3624

19,141

1,3572

15,953

1,3625

19,201

1,3573

16,016

1,3626

19,262

1,3574

16,078

1,3627

19,322

1,3575

16,140

1,3628

19,382

1,3576

16,201

1,3629

19,443

1,3577

16,263

1,3630

19,503

1,3578

16,325

1,3631

19,564

1,3579

16,387

1,3632

19,624

1,3580

16,449

1,3633

19,684

1,3581

16,511

1,3634

19,745

1,3582

16,573

1,3635

19,805

1,3583

16,634

1,3636

19,865

1,3584

16,696

1,3637

19,925

1,3585

16,758

1,3638

19,985

1,3586

16,819

1,3639

20,045

1,3587

16,881

1,3640

20,106

1,3588

16,943

1,3641

20,166

1,3589

17,004

1,3642

20,226

1,3590

17,066

1,3643

20,286

1,3591

17,127

1,3644

20,346

1,3645

20,406

1,3699

23,603

1,3646

20,466

1,3700

23,661

1,3647

20,525

1,3701

23,720

1,3648

20,585

1,3702

23,778

1,3649

20,645

1,3703

23,836

1,3650

20,705

1,3704

23,895

1,3651

20,765

1,3705

23,953

1,3652

20,825

1,3706

24,011

1,3653

20,884

1,3707

24,070

1,3654

20,944

1,3708

24,128

1,3655

21,004

1,3709

24,186

1,3656

21,063

1,3710

24,244

1,3657

21,123

1,3711

24,302

1,3658

21,183

1,3712

24,361

1,3659

21,242

1,3713

24,419

1,3660

21,302

1,3714

24,477

1,3661

21,361

1,3715

24,535

1,3662

21,421

1,3716

24,593

1,3663

21,480

1,3717

24,651

1,3664

21,540

1,3718

24,709

1,3665

21,599

1,3719

24,767

1,3666

21,658

1,3720

24,825

1,3667

21,718

1,3721

24,883

1,3668

21,777

1,3722

24,941

1,3669

21,836

1,3723

24,998

1,3670

21,896

1,3724

25,056

1,3671

21,955

1,3725

25,114

1,3672

22,014

1,3726

25,172

1,3673

22,073

1,3727

25,230

1,3674

22,132

1,3728

25,287

1,3675

22,192

1,3729

25,345

1,3676

22,251

1,3730

25,403

1,3677

22,310

1,3731

25,460

1,3678

22,369

1,3732

25,518

1,3679

22,428

1,3733

25,576

1,3680

22,487

1,3734

25,633

1,3681

22,546

1,3735

25,691

1,3682

22,605

1,3736

25,748

1,3683

22,664

1,3737

25,806

1,3684

22,723

1,3738

25,863

1,3685

22,781

1,3739

25,921

1,3686

22,840

1,3740

25,978

1,3687

22,899

1,3741

26,035

1,3688

22,958

1,3742

26,093

1,3689

23,017

1,3743

26,150

1,3690

23,075

1,3744

26,207

1,3691

23,134

1,3745

26,265

1,3692

23,193

1,3746

26,322

1,3693

23,251

1,3747

26,379

1,3694

23,310

1,3748

26,436

1,3695

23,369

1,3749

26,493

1,3696

23,427

1,3750

26,551

1,3697

23,486

1,3751

26,608

1,3698

23,544

1,3752

26,665

1,3753