14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet
a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról
A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 25. alpontjában, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-ában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés i) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § E rendelet hatálya a közlekedési területeken végzett szakértői tevékenységre terjed ki.
2. § A Kormány az 1. mellékletben felsorolt szakértői szakterületek tekintetében a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarát (a továbbiakban: területi mérnöki kamara) jelöli ki.
3. § E rendelet alkalmazásában
a) szakértői tevékenység: a közlekedéssel kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelése, az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység végzése, az úszólétesítmények, légijárművek, vasúti járművek, közúti járművek műszaki vizsgálatával, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos dokumentáció összeállítása, szakvélemény készítése, ideértve a műszaki infrastruktúra hálózatokat és rendszereket is, kivéve az egyes közlekedési építményekkel kapcsolatos tervezői és szakértői tevékenységet;
b) eljáró hatóság: az 1. melléklet tekintetében a területi mérnöki kamara, a 2. melléklet tekintetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság.
4. § (1) Az 1. és 2. mellékletben felsorolt szakterületen szakértői tevékenységet az a személy végezhet, aki rendelkezik
a) a szakértői szakterülethez kapcsolódó képesítéssel; valamint
b) a szakképzettség megszerzését követően szerzett, a kérelmezett szakterületnek megfelelő szakmai gyakorlattal.
(2) Ha az 1. és 2. melléklet a tevékenység folytatásához egyetemi vagy főiskolai alapképzésben szerzett végzettségen túl szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség vagy egyéb szakképesítés meglétét írja elő, úgy a gyakorlati időt a szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség vagy egyéb szakképesítés megszerzésétől kell számítani.
(3) Szakmai gyakorlatként – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel –
a) felsőoktatási intézményben szaktárgy-oktatói,
b) az adott szakterülettel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási,
c) szakterületi üzemeltetői,
d) egyéb, a szakterületnek megfelelő területen végzett
tevékenység vehető figyelembe.
(4) Szakmai gyakorlatként a 2. melléklet
a) 4. pontja szerinti szakterület esetében 500 ejtőernyős ugrás vagy a szakterülethez kapcsolódó legalább 5 év időtartamban folytatott oktatói tevékenység,
b) 5. pontja szerinti szakterület esetében 100 ejtőernyős ugrás, vagy a szakterülethez kapcsolódó legalább 5 év időtartamban folytatott szakterületi üzemeltetői vagy egyéb a szakterületen végzett tevékenység,
c) 6., 8–9., 13–14., 18., 20. és 22. pontja szerinti szakterület esetében a szakterülethez kapcsolódó legalább 5 év időtartamban folytatott oktatói tevékenység,
d) 12. pontja szerinti szakterület esetében a szakterülethez kapcsolódó legalább 5 év időtartamban folytatott légiforgalmi irányítói tevékenység,
e) 21. pontja szerinti szakterület esetében legalább 10 év időtartamban folytatott vitorlázógép-gyártási vagy vitorlázógép-üzemeltetési tevékenység,
f) 25. pontja szerinti szakterület esetében legalább 3 év időtartamban folytatott védelmi tiszti vagy védelmi oktatói tevékenység
folytatása szükséges.
(5) Több szakterület esetében a feltételek fennállását az egyes szakterületekre külön-külön kell vizsgálni.
5. § (1) A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés tartalmazza:
a) a szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személy (a továbbiakban: bejelentő)
aa) iskolai végzettségét, illetve szakképzettségét, az azt igazoló oklevelének, bizonyítványának számát és keltét, a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismerésről szóló határozat számát,
ab)1 szakképesítését, az azt tanúsító bizonyítványának, oklevelének számát és keltét, nem magyar intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismerésről szóló határozat számát;
b) a szakterület meghatározását;
c) amennyiben a szakértői tevékenységet határozott időtartamban kívánja folytatni, a tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontját.
(2) A bejelentéshez csatolni kell:
a) az (1) bekezdés aa)–ab) pontja szerinti oklevél, bizonyítvány másolatát;
b) a szakirány elbírálásához az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha az a szakirány megállapítása érdekében szükséges;
c) az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, amely tartalmazza a szakmai gyakorlat megszerzésének helyét, idejét, a betöltött munka- vagy feladatkört és a végzett szakmai tevékenységet;
d) a szakmai gyakorlatot igazoló okmányok másolatát.
6. § Ha a végzettséget igazoló oklevélből annak szintje, illetve a szakirány nem állapítható meg, akkor az eljáró hatóság a feltételek fennállásának ellenőrzése során az oklevél szintje, illetve szakiránya tekintetében a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdése szerinti bizottság véleményét kéri.
7. § (1) A szakértői tevékenységet folytató személyekről, valamint azon személyekről, amelyek tekintetében a tevékenység folytatását megtiltotta, az eljáró hatóság egységes nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) szakértői tevékenység szakterületének megnevezése, jele,
b) nyilvántartási szám,
c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontja,
d) az adatváltozás bejelentésének időpontja,
e) a 8. § (1) bekezdés szerinti intézkedés és annak időbeli hatálya.
(2)2 A szakértő tevékenységet folytató személyekről vezetett nyilvántartás az (1) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, melyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzétesz.
8. § (1) Ha a szakértő tevékenységével vagy mulasztásával megszegi
a) a tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, vagy
b) a szakmai szabályok rendelkezéseit úgy, hogy azzal kárt okoz és ennek tényét a bíróság jogerősen megállapította,
az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztetést követő egy éven belüli ismételt szabályszegés esetén a tevékenység folytatását legfeljebb három év időtartamra megtiltja.
(2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedését a nyilvántartásba bejegyzi. Az eljáró hatóság a nyilvántartásból az intézkedéssel kapcsolatos bejegyzést a megtiltás időtartamának lejártával törli.
9. §3
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)4 E rendelet 9. §-a a hatálybalépését követő második napon veszti hatályát.
(3)5 A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján 2009. december 31-ig benyújtott, e rendelet hatálybalépéséig el nem bírált kérelmeket, ha az a kérelmező számára kedvezőbb, az e rendelet szerinti bejelentésnek kell tekintetni.
(4)6 A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján, 2009. december 31-én az 1. és 2. melléklet szerinti szakterületen szakértői névjegyzékben szereplő személyek tevékenységüket a szakértői engedélyek határidejének lejártáig folytathatják, akkor is, ha a 4. § szerinti feltételeknek nem felelnek meg.
(5)7 Ez a bekezdés, valamint a (2)–(4) bekezdés 2015. február 1-jén veszti hatályát.
1. melléklet a 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelethez
A területi mérnöki kamara által vezetett nyilvántartásban szereplő szakértői szakterületek
Szakterület megnevezése |
Képesítési feltétel |
A képesítés megszerzésétől számított szakmai gyakorlati idő |
1. gépjármű-közlekedési műszaki (javítás, karbantartás, járműértékelés) |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
2. környezetvédelem a közlekedésben |
a) okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
3. közúti jármű vizsgálat |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
4. közúti járműtervezés műszaki |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
5. közúti pálya közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
6. közúti jármű közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
7. közúti közlekedési forgalmi, tároló és fenntartó létesítmények technológiai tervezése és fenntartása |
a) okleveles gépészmérnök vagy |
5 év |
8. mobil rakodógép, rakodásgépesítés |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
9. vasúti áruszállítás |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
10. vasúti és egyéb kötöttpályás járműgépészet |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
11. vasúti hidak és egyéb mérnöki létesítmények fenntartása |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
12. vasúti pálya fenntartás |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
13. vasúti térvilágítás |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
14. vasúti pálya közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
15. vasúti jármű közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
16. vasúti távközlési-, erősáramú-, jelző- és biztosítóberendezések |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
17. helyi közforgalmú vasúti távközlési-, erősáramú-, jelző- és biztosítóberendezési |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
18. helyi közforgalmú vasúti járműgépészet |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
19. helyi közforgalmú vasúti pályaszerkezeti |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
20. merevszárnyú repülőgép műszaki tervezési, építési (teljes, hajtómű, sárkány, avionika) |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
21. forgószárnyú repülőgép műszaki tervezési, építési (teljes, hajtómű, sárkány, avionika) |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
2. melléklet a 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Közlekedési Hatóság által vezetett nyilvántartásban szereplő szakértői szakterületek
Szakterület megnevezése |
Képesítési feltétel |
A képesítés megszerzésétől számított szakmai gyakorlati idő |
1. hajózási nautika |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
2. hajózási műszaki |
a) szakirányú gépészmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
3. hajózási közlekedésbiztonsági műszaki (balesetelemzés) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
4. ejtőernyő légi üzemeltetése |
a) textilmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
5. ejtőernyő tervezése, gyártása, javítása, karbantartása |
a) textilmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
6. függővitorlázó légi üzemeltetése |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
7. függővitorlázó tervezése, gyártása, javítása, karbantartása |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén 8 év |
8. forgószárnyú légijármű légi üzemeltetése (5700 kg alatti max. felszállótömegű) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
9. forgószárnyú légijármű légi üzemeltetése (5700 kg vagy nagyobb felszállótömegű) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
10. forgószárnyú légijármű műszaki üzemben tartása, karbantartása (5700 kg vagy nagyobb felszállótömegű) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
11. forgószárnyú légijármű műszaki üzemben tartása, karbantartása (5700 kg alatti max. felszállótömegű) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
12. légiforgalmi szolgálatok |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
5 év |
13. merevszárnyú légijármű légi üzemeltetési (5700 kg alatti max. felszállótömegű) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
14. merevszárnyú légijármű légi üzemeltetési (5700 kg vagy nagyobb felszállótömegű) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
15. merevszárnyú légijármű műszaki üzemben tartása, karbantartása (5700 kg alatti max. felszállótömegű) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
16. merevszárnyú légijármű műszaki üzemben tartása, karbantartása (5700 kg vagy nagyobb felszállótömegű) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
17. sikló, függőpálya, sífelvonó |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
18. siklóernyő légi üzemeltetése |
a) textilmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
19. siklóernyő tervezése, gyártása, javítása, karbantartása |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
20. vitorlázógép légi üzemeltetése |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
21. vitorlázógép tervezése, gyártása, javítása, karbantartása |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
10 év |
22. levegőnél könnyebb légijármű légi üzemeltetése |
a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy |
10 év |
23. levegőnél könnyebb légijármű tervezése, gyártása, javítása, karbantartása |
A gázégő tekintetében: |
10 év |
24. légiközelekedés-biztonsági műszaki (balesetelemzés) |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
25. légiközlekedés védelmi |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
5 év |
26. közúti szállítás, fuvarozás |
a) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
27. veszélyes áruk belvízi szállítása |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
3 év |
28. veszélyes áruk belvízi szállító eszközei |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
3 év |
29. veszélyes áruk közúti szállítása |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
3 év |
30. veszélyes áruk közúti szállításának járművei |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
3 év |
31. veszélyes áruk légi szállítása |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
Egyetemi végzettség és mesterfokozat esetén 5 év, főiskolai végzettség és alapfokozat esetén |
32. veszélyes áruk vasúti szállítása |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
3 év |
33. veszélyes áruk vasúti szállító eszközei |
a) szakirányú közlekedésmérnök vagy |
3 év |
34. vasúti fuvarozási, szállítmányozási és fuvarjogi |
jogász |
10 év |
35. vasúti személyszállítási jogi |
jogász |
10 év |
36. hajózási jogi |
jogász |
10 év |
37. vízi fuvarjogi |
jogász |
10 év |
38. közúti fuvarozási, szállítmányozási és fuvarjogi |
jogász |
10 év |
39. légiközlekedési jogi |
jogász |
10 év |
1 Az 5. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 40. § l) pontja szerint módosított szöveg.
2 A 7. § (2) bekezdése a 203/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
3 A 9. §-t a 10. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
4 A 10. § (2) bekezdését az (5) bekezdés hatályon kívül helyezi 2015. február 1. napjával.
5 A 10. § (3) bekezdését az (5) bekezdés hatályon kívül helyezi 2015. február 1. napjával.
6 A 10. § (4) bekezdését az (5) bekezdés hatályon kívül helyezi 2015. február 1. napjával.
7 A 10. § (5) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát veszti 2015. február 1. napjával.